Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)

1958-12-13 / 98. szám

4

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1958. december 13.

Községfejlesztési számvetés

zetméter járdát, Egyhá- zasdengelegen 800 négyzetmétert, Érsekvadkert községben 1000 négyzet- métert, Hasznos községben 500 négyzetmétert, Jobbágyi községben 800 négyzetméter betonjárdát építeni.

Az elmúlt évek tapasztalatad aZtH : ímiultaitjálk, hogy a községek lakossága bekapcsolódik a tervek készítésébe és végrehajtásába, magáénak érzi a megvalósításra kerülő létesítményeket, szívesen vállal kötelezettségeit az egyes feladatok megvalósításánál. Ezért szükséges, hogy a tanácsaink még odaadób- ban, még 'sík! ismeretesebben foglalkozzanak a tervek, célkitűzések irányításával, időben biztosítsák a pénzügyi és anyagi fedezeteket, mert ezáltal biztosítani tudjuk, hogy a beütemezett feladatok és létesítmények az év végére maradéktalanúl megvalósulnak.

világos. Eddig is sokat tettünk ennek érdekében, azonban nem aknáztuk ki teljes mértékben a lehetőségeket. „A filmművészet eszközeivel segíteni a szocialista építés feladatainak megoldását.”

Mii tehát a feladat? Kire hárul a munika nagyobbik része?

Feladat az, hogy a legszélesebb rétegeik elé vigyük a mi ügyiümtkef segítő jó eszmei mondanivalóval rendelkező filmeket. Játsszuk kellő előad ásszámima 1 minden filmszínházban. A munka jelentős része azonban

a moziüzem dolgozóira hárul. Hozzáértéssel szervezzék, mozgósítsák a tömegeiket. Tegyék otthonossá a filmszínházakat, hogy oda szívesem járjanak a dolgozók. Ogy hiszem, ez hosszabb

elemzést is követelne. Hány pókhálós, piszkos elhanyagolt filmszínház van és

mondjuk még őszintén, nem tettünk meg mindent ezeknek megszüntetése érdekében, pedig ez sok esetiben nem is anvagi kérdés. Egy kis jóakarattal, a helyi szervek segítségével sok mindent meg lehetne oldani. A Bács megyei példák erre tanítanák. Csinosabbá. szebbé lehetne tenni a mozikat.

„A kultúra eszközeivel segíteni kell a falu és a város közötti lényeges különbség csökkentését, végső fokon megszüntetését.”

Ifjúságunk szocialista szellemben való nevelése nagy figyelmet érdeméi. Ennek tudatában tárgyalta a kérdést a konferencia is. Az ifjúság mozi látoga tás a me) Rövidesen megkezdődik az Sév elején indult KST. betértek visszafizetése. Ezt a hírt shallottam, s kíváncsian in- jdultam el, hogy egy vállalatinál megvizsgáljam a Kölcsö- Jnös Segítő Takarékpénztár (működését.

? A Salgótarjáni Üveggyárában Gritz Viktor elvtársnál lérdeklődtem, mivel már a (portán őt emlegették, s azt, jhogy talán 17-én kifizetik a »betéteket.

J — Igen, 17-ig kifizetjük a »betéteket az esedékes 5 szá- \ zalék kamattal együtt.

Közel 400 000 jorintot fizetünk ki azok részére, akik türelmesen, és okos előrelátással takarékoskodtak,- mondja Gritz elvtárs.

Az üveggyári KST-nek 382 ? tagja van, az éveleji 137 SS taggal szemben, s a legmagasabb betét összege 400 fo- ?rint. Gritz elvtárs elmondta, (hogy a jövő évi szervezés /már az idei visszafizetéskor (megkezdődik, s tervbe vették,

hogy 500 főre fejlesztik a létszámot.

— Év közben mintegy 250 000 forint kölcsönt adtunk ki azok számára, akik hozzánk fordultak

segítségért.

Csupán még egy számot, ami azt bizonyítja, hogy a KST. egyre népszerűbb a dolgozók által kedvelt intézmény lett, az, hogy az év elején 7 000 forintot fizettek be a tagok havonként, ma- 34 ezret.

— Persze a jövőben nemcsak új tagfelvétel lesz, hanem sokan a havi betét ősz- szegét fogják emelni — fejezte be a beszélgetést Gritz elvtárs.

Amint az előbb írtam, néhány nap múlva sokak rég óhajtott álmai valóra válnak. S a megtakarított pénzből bőven jut ajándék az asz- szonynaík, gyermeknek, vagy talán a kedvesnek.

— Érdemes takarékoskodni, — így mondják a gyárban.

d—1

tő dl jno m

építkezésen

(A salgótarjáni Csemege bolt előtt) — Siessen egy kicsit szaki, az aszfaltozás befejezésével, mert

Tervező: Hagyja abba a falszeretnénk a kábelek lefekteté- rakást, nem folytatjuk, mart sét megkezdeni. még nem ástuk ki az alapati

Megyénk filmpolitikájának

és moziparkjának helyzete

— EGY HASZNOS ÉRTEKEZLET TAPASZTALATAIRÓL —

gyérükben sem megoldott. A Megyei Tanács Művelődés- ügyi Osztályának kellene e kérdésre pontot tenni.

A nevelés szempontjából is lehetne tenni (minit könyvet) a rosszat pedig minden eszközzel az ifjúságtól elzárni. Pedagógusaink, de a szülők is bizonyára örömmel fogadnának ilyen, vagy ehhez hasonló intézkedést. A film mint a nevelés egyik eszköze így tölthetné csák igazán be feladatát az ifjúság körében is.

A filmforgalmazók, szakmai képzettsége nagyon fontos, hiszen az ő okos munkájukon múíiik, hogy egy filmet hányán néznek meg.

„Magasabb igényekkel, és magasabb színvonalon kell folytatná a szociallista szakember képzést” — mondják az MSZMP művelődési irányelved.

Feltétlen fel kellene mérni megyénkben Is a tennivalókat, hogy szakmájukat szerető, hozzáértő művelt moziüzemvezetők álljanak a kultúr- forradalom e fontos területén. Van tehát mit tenni e területen is. Összefoglalva: A három

napos konferencia eredményes és ió volt. A megyénkre vonatkoztatva is sok értékeset vetett fel, (főleg a mozik helyzetével kapcsolatban). Minden bizonnyal a konferencia anyagát a megyei imoziüzemi vállalatok vezetői is feldolgozzák a felettes szerveikkel és azit hasznosítva megyénk mozipairfc- jánalk fejlődésében is rohamos fellendülés következik be. Kálovits Géza

c4 vás árlók men elén exit sérr

? A Balassagyarmati Sütőipari Vállalatnak 23 üzem- hegysége van, amelyek segítségével jelenleg 120 községet /látnak el kenyérrel és péksüteménnyel. A központi /sütőüzem Balassagyarmaton ,?van, amely arról nevezetes, /hogy példás tisztasággal dolgozik és igen jó, ízletes ke- /nyeret süt.

»> Ismeretes, hogy a kenyéráréi szemben nagyon igényelek az emberek. E téren jó

és kedvező véleményt ki-j vívni igen nagy dolog. A ba-< lassagyarmati sütőüzem dől-? gőzéi azonban rászolgáltak a) fogyasztók jó véleményére. ?

A tisztaságént a dicséretei-? sősorban Molnár Józsefet, a( dagasztó brigád-vezetőt illeti.) Molnár elvtárs nagy gonddalt ügyel arra, hogy a liszt da-? gasztás előtt jól át legyen < szitálva, s hogy a dagasztó-5 gép és környéke minden tisz-? tátlanságtól mentes le-? I ren. Ugyancsak dicsé-? i tét érdemelnek Krem-S csánv Béla és Tátrai? I uidó pékek, akik nagy?

ipasztalatuk mellett ) I dkiismeretesek és nagy? J gyességgel bánnak a ? I .ütésre kész tésztával. ? p A fogyasztók igényei-) I lek fokozottabb kielé-? íí ütése érdekében most? izembővítést terveznek? a balassagyarmati pék-? üzemnél. A régebbi ? kemencék mellé egy ? negyven mázsás telje-? | sítményű új gőzke-?

mencét építenek majd.? í Az új kemence a terv? I szerint 1959 első felé-) 4 ben kezdi meg az üze-> í meltetést. A kemence?' költsége előreláthatólag) félmillió forint lesz. ?■

? 1 / Molnár József, a dagasztó gép mellett

Kőiét 400 ezer lóriitól fizetnek vissza a KST tagoknak a Salgótarjáoi Üveggyárhan

Az elmúlt egy év alatt az államhatalom helyi szervei, a tanácsok újabb eredményekkel, újabb szociális, kulturális létesítményekkel gazdagították községeinket, fal- vainkat, városainkat, a községpolitikai, a községfejlesztési munka területén új kul- túrházakat, művelődési otthonokat, új napközi otthonokat és orvosi rendelőket, sportpályákat építettek meg ebben az évben. A megépült új kövezett utak és betonjárdák, mind azt bizonyítják, hogy tanácsaink ebben az évben is odaadóan dolgoztak községeik, városaik fejlesztéséért, építéséért.

Most, amikor az év végén számvetést készítünk tanácsaink munkájáról, értékeljük az 1958-ban végzett községpolitikai és tömegpolitikai munkájukat, elmondhatjuk, hogy községi, városi tanácsaink méltók a nép bizalmára, odaadóan ellátták feladatukat, szervezték, irányították a községekben folyó gazdasági, gazdaságpolitikai munkát.

Az 1958-ban elvégzett

I 300 000 forint értékű társadalmi munka is azt bizonyítja, hogy tanácsaink, tanácstagjaink a dolgozókkal szoros kapcsolatot tartanak, a választókkal megbeszélik ügyes-bajos problémáikat, szervezték, mozgósították a körzet, a falu lakosságát az egyes megvalósításra kerülő feladatokhoz, munkákhoz.

Vessünk visszapilantást arra, hogy 1958-ban a községi, városi tanácsok községfejlesztési tervüket hogyan teljesítették, és ennek tükrében vizsgáljuk meg, hogy milyen feladatokat és célkitűzéseket tartalmaz az 1959. évi tervfeladat. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a községfejlesztési munkának igen nagy jelentősége van nemcsak a községi, hanem népgazdasági szinten is. Nagyon jól tudjuk, hogy a beruházási és költségvetési összegekből a lakosság részéről felmerülő igényeket maradék nélkül kielégíteni nem tudjuk. Nem terhet veszünk-e le az államháztartás válláról, amikor a szocialista kultúra fejlesztése érdekében csupán egy év alatt

1958-ban nyolc művelődési házat építettünk fel a megyében községfejlesztési alapból.

De sorolhatnánk tovább azokat az egészségügyi, szociális, kommunális és mezőgazda- sági létesítményeket, melyeket ebben az évben is minden egyéb állami hozzájárulás nélkül, saját erőből valósítottak meg tanácsaink.

1958-ban a községfejlesztési aüap bevételi tervét 82 százalékra teljesítették községi, városi tanácsaink. így mintegy 13 millió forint készpénzt biztosítottak a község- feilesztési feladatokhoz, létesítményekhez. A rendelkezésre álló összegből 10,5 millió forintot használtak fel, költöttek el. Ha e felhasználást az előző évek tényszá- mainak tükrében vizsgáljuk meg, megállapíthatjuk, hogy az idei felhasználás ugrásszerűen megnövekedett. Addig.

amíg 1955, 1956 és 1957- ben, tehát három év alatt 13.5 millió forint értékű célkitűzést valósítottak meg, 1958-ban csupán egy év alatt 10,5 millió a felhasználás összege.

A pénzügyi felhasználással párhuzamosan a társadalmi munkánál, és a helyi anyagok felhasználásánál is jelentős emelkedés tapasztalható az előbbi évekhez viszonyítva. 1957-ben mindössze 537 ezer forint értékű társadalmi munkát tudtak biztosítani, szervezni a tanácsok. Ebben az évben viszont a végzett társadalmi munka összege meghaladja az 1 300 000 forintot.

Ahhoz, hogy a községfejlesztési tervek összegénél úgy a bevételi, mint a kiadási felhasználásnál ilyen nagymérvű változás álljon

elő, szükséges volt, hogy a tanácsok bebizonyítsák, hogy az e téren felmerülő munkákat el tudják látni, irányítani, szervezni tudnak az

egyes célkitűzések megvalósításához, és ezáltal be tudják bizonyítani, hogy a községek lakosságának áldozat- vállalása nem volt hiábavaló.

A munkájuk révén új utak, hidak, járdák, művelődési

házak épültek fel.

így épült meg a Csitár községi orvosi rendelő, Hont községben a tanácsterem létesítése, Örhalom községben a hídépítés,

Szügy községben két útszakasz kövezése, Cered községben a sportpálya építés, Salgótarján városban két zöldséges bolt, Héhalom községben közel 1,5 km járda építés, stb.

Közvetlen befejezés előtt áll a dejtári, a drégelypalánki, galgagutai, endrefalvi művelődési ház, salgótarjáni orvosi rendelő és lakás, az őrhalmi tanácsház építés. Ehhez a teljesítéshez tanácsainknak mindössze hét hónap állt rendelkezésre, ebből \ is csak a III. negyedév volt' az az időszak, amikor megfej lelően tudtak foglalkozni a' munkák szervezésével, és; annak irányításával. A tár-i sadalmi munkát is csaik eb-; ben az időszakban tudták, mozgósítani, ekkor jelentke-' zett nagyobb munkaerő az; építkezésekhez, az utak, a1 járdák megvalósításához. ;

A tervek teljesítésénél mu-1 tatkozó lemaradást befolyá-i solta az a körülmény, ami végeredményben a kiadási; terveknél jelentkezett, hogy tanácsainknak csak május hónap végén volt jóváhagyott, elfogadott községfejlesztés) tervük. A kormányzatunké ezen segített, és olyan mó-?j dosítást rendelt el, hogy azé elkövetkezendő évi terveket ?j így többek között az 1959 /< évit. még ebben az évben ?< el kell készíteni és azt ta->? nácsülésen jóvá kell' hagyni ?< A községi, városi tanácsúié-?? sek az elkövetkezendő na-(< pókban, hetekben vitatják?? meg, hagyják jóvá az 1959.?/ évi községfejlesztési terve-?? két. Nézzük meg, mit tártál-?? maznak ezek a jóváhagyás-?? ra, megvitatásra kerülő ter->$ vek. ??

A községfejlesztési alapbe-)? vétel mintegy 13 millió fo-?< rint lesz, ami egyúttal meg-?? egyezik a kiadási tervvel, a?? megvalósításra kerülő összeg-?? gél. Ez azt jelenti ,hogy ?? községi, városi tanácsa- >5 ink újabb kilométerek- ?? kel bővítik úthálózatu- kát, járdáikat, újabb hi- ?< dakat, kutakat létesíte- >? nek, újabb útszakaszokon, ?< településeken gyullad ki ??

a fény. ?<

Újabb községek kerülnek villamosításra, újabb orvosi? rendelők, kultúrházak és nap-? közi otthonok nyitják meg) kapuikat a községek lakos-? sága előtt. ?

A 13 millió forint község-? fejlesztési terven belül lé-? nyegesen megnövekedett a? lakosság községfejlesztési?, hozzájárulásának összege. Az?' elmúlt évben mintegy 4 mil-V lió 200 ezer forint volt a ki-é vetett összeg, 1959-ben ez az?? összeg meghaladja az 5 mil-é liót. így a lakosság község-?? fejlesztési hozzájárulásának?? százaléka az ezévi 12 száza-?? lékot túlhaladja, és megköze-?? líti a 14 százalékos megyei?? átlagot. A tervezett társa-/? dalmi munka értéke, amit'- a lakosság közvetlen felajánlásai során állítottak be községi tanácsaink, 1 500 000 forint, a helyi anyagérték, amit a tanácsok az egyes létesítményekhez közvetlen feltárásból biztosítanak, közel egy millió forint.

A 13 miliő forintból kerül megépítésre a vanyarci orvosi rendelő, a csécsei, káliéi, hollókői, ipolytarnóci, nógrád megyeri, karancssági művelődési otthon, a pásztói fürdő.

A fenti összegből kívánnak Patakon 2000 négyAz elmúlt időben három napos tanácskozást folytattak Kecskeméten a magyar fiímszakma képviselői. A szakma szempontjából naigy fontosságú értekezleten, melyen képviseltették magukat a magyar filmgyárak is, a Művelődésügyi Minisztérium Filmfőigazgatóság helyettes vezetőjének referátuma alapján indult meg a vita: mely elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt Művelődésügyi politikájának irányelvei tükrében vizsgálta a magyar filmszakma helyzetét, féladatait.

Az irányelvek megjelenése óta a filmszakma az első vo’t a művészetek közül, mely a portáján vizsgálatot tartott és felismerte a tennivalókat.

A kultúrforradalom célja (MSZMP irányelveiből) növelni az egész dolgozó nép műveltségét, tudását, emelni kulturális színvonalát. A feladat