Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-13 / 98. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. december 13. fl vezetés színvonalának emelésével az üzemi demokrácia szélesítéséért Tanácskozás a megyei pártbizottság ipari osztályán A megyei pártbizottság ipari osztálya megvizsgálta és ennek alapján az elmúlt napokban megvitatta három vasipari üzemünk — Acélárugyár, Tűzhelygyár, Vasötyö- zsetgyár — szakszervezeti bizottságainak tevékenységét, az üzemi demokrácia helyzetéről és kiszélesítésének lehetőségeiről. — A szakszerve z etek állandó feladata, hogy íejlesz- szék az üzemi demokráciát, mint eszközt arra, hogy hozzájáruljanak a munkáshatalom szilárdításához, gazdasági erejének növeléséhez és ennek alapján a dolgozók etetés munkakörülményeinek javításához — mondotta Gombár János elvtárs, az ipari osztály munkatársa, az értekezlet előadója. — Az üzemi demokrácia teszi lehetővé, hogy a dolgozók áktívan beleszóljanak, résztvegyenek a termelés irányításában, az egyszemélyi gazdasági vezetés ellenőrzésében. E módszereket illetően első helyen a termelési tanácskozások színvonalának emeléséről beszélt. Elmondotta, hogy egyes helyeken, minit például az Acélárugyár néhány üzemében helyes kezdeményezés az, hogy füzetben rögzítik a tanácskozáson elhangzott javaslatokat. A Vasötvözetgyárban rendszeresen beszámolnak az előző termelési tanácskozáson felvetett problémák teljesítéséről. Szükség van azonban arra is, hogy a negyedévenként tartott tanácskozások között is megtalálják a módját, hogy a javaslatok sorsáról tájékoztassák a dolgozókat. Az üzemi tanácsokról szólva elmondotta, hogy tevékenységük, aktivitásuk fokozása érdekében le kell küzdeni^azt az idegenkedést, amely irányukban még ma is megnyilvánul; el kell érni, hogy minden szükséges esetben összehívják az üzemi tanács ülését. Legelhanyagoltabb az üzemi tanácsok ellenőrző jogkörének gyakorlása. Több gyárban, mint a Tűzhelygyárban és Vasötvözetgyárban- nem ismertetik előre a napirendi anyagokat, a tanács tagjaival. Az üzemi demokrácia fontos módszerei között az előadó hosszabban foglalkozott a szocialista munkaverseny helyzetével. Fő hiányosságaként jelölte meg, hogy általános, nem névhez szóló és nem operatív a verseny értékelése. A dolgozókban él a versenyszellem, szeretnék tudni feladatukat és teljesítményüket. A Tűzhelygyárban viszont a műszaki feltételek hiánya, egyes funkcionáriusaik részéről a közömbösség gátolja a verseny jobb kibontakozását. Az Acélárugyárban törekedni kell arra, hogy a versenyvállalások ne a kötelesség teljesítését, hanem nagyobb feladat megvalósítását tűzzék ki célul. A továbbiakban elmondotta, hogy a szakszerve- ve zeitek nettn foglalkoznak kellőképpen az • újítómozgalommal. Pedig annak fontos szerepe van az érdeklődés felkeltésében, a szakmai képzettség emelésében. Visz- szaesett a tapasztalatcsere, a jó módszerek és újtítások elterjesztése, és nem foglalkoznak nagy gonddal a kisebb jelentőségű és értékű munkás- újításokkal. — Az üzemi demokrácia kiszélesítéséinek szempontjából a bizalmi hálózat fontos terület. Elmondható, hogy a bizalmiak kezdenek gazdáivá válni a területnek. Az Acélárugyárban például javaslatokat tesznek a selejt csökkentésére és hasonló előrehaladás tapasztalható más üzemekben is. Ahhoz, hogy az egész szakszervezeti munka jobban épüljön az anyagi javak termelőire, sokkal többet kell építeni a bizalmi hálózatra. Tovább keil haladni azon az úton, hogy a bizalmiak kezdeményezzenek termelési kérdésekben. Ezentúl jobban lássák el az általános nevelői teendőket is. A hozzászólók közül Soós elvtárs az Acélárugyár SZB elnöke többek között arról szólott, hogy a termelési tanácskozások beszámolóinak és javaslataik ellenőrzését a jövőben sokkal hatékonyabban kell folytatni mint eddig. Szükségesnek tartja, hogy a munkaverseny szervezését és nyilvánosságát illetően dolgozzák ki a megfelelő módszereket. Merték elvtárs a Tűzhelygyár SZB elnöke a műszakiak felelősségéről szólott az üzemi demokrácia szélesítése érdekében. Sándor elvtárs, az SZMT elnökhelyettese arra utalt, hogy ahol jól dolgozik az üzemi bizottság, ott eredményeket ér el munkájában az üzemi tanács is. Bagyinszki elvtárs. a városi pártbizottság munkatársa mindenekelőtt a jövő évi tervek előkészítéséről, megvitatásáról beszélt. Mint mondotta : szükséges, hogy a terveket egész a munkapadokig felbontsák és ismertessék a dolgozókkal A feladatok megoldásához, a szakszervezeti bizottságok minden esetiben kérjék a párt segítségét A beszámoló és a vita összefoglalójában Bemard elvtárs a pártbizottság ipari osztályának vezetője többek- közöttt elmondotta, hogy az üzemi demokrácia ki- szélesítése mindenekelőtt a vezetés színvonalának emelését követeli meg. Ennek kapcsán utalt arra, nem helyes, ha egyes szervek sok feladatot kívánnak egyszerre megoldani. Tűzzenek maguk elé csák egynéhány problémát, amelyek az adott területen a legfontosabbak, de azokat következetesen tartsák napirenden mindaddig, amíg kielégítő előrehaladást nem tapasztalnak. A termelési tanácskozások megszervezésével kapcsolatiban fontosnak tartja, hogy a műszakiak minden esetben adják meg a javaslataikat, hogyan lehet egy-agy problémában előre haladni. Ezután az üzemi bizottság vitassa meg a beszámolóit, majd ismertessék a bizalmiakkal, akik a dolgozókat készítik fel a termelési tanácskozásra. Ezután pedig a végrehajtás ellenőrzése a legfontosabb teendő. Mint mondotta, ha szükséges felelősségre kell vonni fegyelmi úton is azokat, akik a tanácskozásokon elhangzott javaslatokat nem intézik el. Az újító mozgalom fellendítése érdekében javasolta, hogy a párt- és szakszervezetek rendszeresen közöljék a munkásokkal, hogyan intézték efl és mikor vezetik be a javaslatot. Gondoskodjanak arról, hogy a jó újításokat megfelelően népszerűsítsék. Általában az egész mozgalmat jobban a munkásosztály érdeklődésének középpontjába kell állítani, biztosítva a munkású.jítók minél több javaslatát. Az üzemi tanácsok munkájáról szólva pedig utalt arra, hogy az eddigi eredmények elleniére is munkájuknak csak a kezdetén vannak, segíteni kell őket abban, hogy hozzájáruljanak a vezetők, a dolgozók. valamint a párt és a tömegek kapcsolatának további erősítéséhez. A munkaversennyel kapcsolatban pedig állást foglalt amellett, hogy alkálipazni kell a .korát»« ban már bevált módszereket és törekedni kell arra, hogy minél nagyobb tért hódítson az egyéni verseny is. Végül leszögezte, hogy mindezeknek a feladatoknak a megvalósítása, az üzemi demokrácia további szélesítése hozzá kell járuljanak .gazdasági és politikai feladataink jobb teljesítéséhez. Megyei szakszervezeti küldöttség tanulmányútja Csehszlovákiában Az elmúlt héten hét tagú megyei szakszervezeti küldöttség volt tanulmányúton Csehszlovákiában. A küldöttség tagjai: Alics János a megyei pártbizottság másodtitkára, Nádasdi András az SZMT elnöke, Kojnok Gyuláné a Köz- alkalmazottak területi bizottságának elnöke, Torják János a Bányász területi bizottságának elnöke, Halász Sándor a KPDSZ elnöke, Szojka Irén az SZMT előadója és Varga Sándor a Salgótarjáni Üveggyár SZB. elnöke, négy napig vizsgálták a besztercebányai kerület szak- szervezeteinek munkáját. A delegáció felkereste a körmöcbányai ércbányát, a zlatnói öblösüveggyárat, amely Szlovákia legrégibb üvegipari központja. Jártak a Piesol Vasgyárban és Besztercebánya mellett egy gyógyszergyárban. Értékes tapasztalatokat szereztek a bányaipar, a vasipar és az építőipar területén a szocialista munkaverseny szervezését, irányítását, és tartalmi kérdéseit illetően. A küldöttség az üzemi demokrácia fejlesztésének kérdéseit tanulmányozta. Megvizsgálták az egyes szakmák területi bizottságainak, és az üzemeknek a társadalombiztosítás, a munkásellátás fejlesztése érdekében végzett munkája néhány részét. Foglalkoztak a szakszervezeteknek az ifjúmunkások és a nők körében végzett munkájával. Különösen behatóan tanulmányozták a bányász területi bizottság munkáját, munkamódszerét, az ércbánya szakszervezeti bizottságának tevékenységét, a bizalmiak munkáját, a taggyűlések megszervezését és lefolytatását. A delegációnak feltűnt, hogy a tanulmányozott bányákban és üzemekben igen fejlett az üzemszervezés, és sokat tanulhatunk a szocialista munkaverseny szervezésének tapasztalataiból. Nagyfokú gondosság jellemzi a szakszervezetek munkáját az ifjúság irányában. Nagy gondot fordítanak politikai, szakmai és kulturális képzettségük emelésére. Az egyik tanműhelyben, ahol 500 ifjúmunkást oktatnak idős,tapasztalt mesterek, szinte minden feltételét megtalálták a korszerű nevelésnek. A négynapos tanulmányúton szerzett tapasztalatokat most a delegáció tagjai egyenként írásban rögzítik. Ennek alapján javaslatot is tesznek, hogyan hasznosítsák a látottakat idehaza. Az SZMT elnöksége alapos jelentésben foglalja össze a tanulmányút eredményét. Ennek alapján a területi bizottságok elnökségi üléseik napirendjére tűzik azt, majd az üzemi szak- szervezeti bizottságok vitatják meg. Különösen nagy hatást tett a küldöttség tagjaira, — és ez végigvonul majd a szerzett tapasztalatok itthoni értékelésének egész munkáján. — az az aktivitás, amellyel vitatják és tárgyalják Csehszlovákia Kommunista Pártjának levelét. A Központi Bizottság ugyanis a szocialista építőmunka meggyorsítása, a termelékenység és az életszínvonal fokozottabb növelése érdekében levelet küldött az alapszervezetekhez, és kommunistákhoz. A levélből adódó feladatok töltik most ki Csehszlovákia dolgozói tevékenységének nagy részét. Egységesen, határozottan állnak ki amellett, hogy a szocializmus győzelme minél előbb bekövetkezzék Csehszlovákiában. Vöröskeresztes munka a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban Napjainkban fokozottabb jelentősége van a vöröskereszt szervezetek munkájának. Különösen jelentős egy-egy üzem vöröskeresztes csoport- jának, szervezetének tevékenysége. Sokrétű munkájuk bemutatására ellátogattunk a Salgótarjáni Tűzhelygyárba. Gáspár Jánosné titkár és Vrana Péter elnök részletesen beszámolt terveikről, eredményeikről feladataikról. A legfontosabb, amit a vöröskeresztes szervezet feladatául tűzött ki, az, hogy mindent megtesz a gyárban dolgozók egészségügyi kultúrájának fejlesztéséért. Ennek érdélében sikeresen működnek a hat előadásból álló egészségügyi tanfolyamok. Ezeket a tanfolyamokat valamennyi üzemrészben megrendezték. Az előadások megtartására, mint legalkalmasabb időpontot, a reggeli időt jelölték ki. A fizikai munka utáni jóleső pihenés és táplálkozás mellett meghallgatják a dolgozók azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeknek ismerete szükséges az egészségügy védelme érdekében. Így például . előadás hangzott el az idei nagyszabású influenza járványról. Ismertették a tüdőbetegség megelőzésének legfontosabb feltételeit, a rákszűrés fontosságát, az ízületi bántal- mak kezelését stb. Rendszeresen ellenőrzik az üzemi munkásszállók tisztaságát, rendjét, az ott lakók életkörülményeit. Az a tapasztalat, hogy az utóbbi hónapokban minden a legki- fogástalanabb rendben történik ezekben az otthont pótló intézményekben. Csak az üzemi konyha, az üzemélelmezés munkája nem a legkifogástalanabb. Itt nagyon sok a probléma — eltérően a többi üzemi konyháktól, nem minőségi, vagy mennyiségi a kifogás — a konyha' tisztaságával. Kicsi a helyiség, minden egyebet ott végeznek, ahol a főzés történik. Hogy minél ritkább és kevesebb legyen az egészségügy elleni vétség, egészségügyi filmvetítéseket is rendez a vöröskeresztes szervezet. Egy-egy ilyen vetítésen 60— 80 ember jelenik meg. Az a helyzet ugyanis, hogy a gyár dolgozóinak többsége vidéki és az autók időben indulnak. Most azt tervezik a vöröskeresztes aktívák, hogy egy- egy filmvetítési napon 20—■ 30 perccel későbbre rendelik oda a munkásszállító autókat. így lehetővé válik, hogy minden dolgozó elsajátítsa a tisztálkodás és egészség- védelem legalapvetőbb sajátosságait. Az üzemi vöröskeresztes szervek saját dolgozóinak fejlesztésén kívül kötelességüknek érzik a fiatalok egészségügyi kultúrájának fejlődését tó. Ezt célozza patronáló munkájuk a Csizmadia úti iskolában. Rendszeresen látogatják az iskola tanulóit, támogatják a pedagógusok és az ifjú vöröskeresztes tagok tevékenységét. Jó munkájuk, elért- eredményeik sikerének az a legegyszerűbb titka, hogy nagyon jó, szoros kapcsolatot tartanak a legkülönbözőbb társadalmi szervekkel, az üzemi pártszervezettel és az üzemi vezetőséggel is. Vezetőségi üléseikre, vöröskeresztes taggyűléseikre minden alkalommal meghívják e szervek képviselőit is. Egyetlen panaszuk van: a gyár technológiai osztálya gátolja munkájukat. Hiába kérik segítségüket tagszervezési tevékenységükhöz, ellenállásra találnak. Őszintén reméljük, panaszuk a legrövidebb időn belül orvoslásra talál és a gyár minden egyes dolgozója, legyen az vöröskeresztes tag, vagy szervezeten kívüli, pártfogolni, támogatni fogja a minden tevékenységében hasznos, célszerű, a dolgozók érdekeit szolgáló munkát. egyre nagyobb mértékben kapcsolódik be az -ifjúsági szervezet, a KISZ munkájába. A KISZ eredményei megyénkben is meggyőzően tanúsítják politikánk helyességét. Adaitdk és tények halma-: zát lehetne idézni KISZ fia-: táljaink egészséges, színes: életéből. Fiataljaink helyt-: állnak a termelés, az élet: minden területén, s ifjúsági: brigádjaink kiváló eredmé- • nyékét érnek el. Győri László kehelyfúvó | export brigádja, a tűzhely-: gyári kulcsformázó brigád: if j. Hartman Mihály ekefor-: mázó brigádja, s .még sok-: sok ifjúsági brigád eredmé- j nyei azt bizonyítják, hogy fiataljaink, munkájukkal poli-: tikánkat támogatják. A támogatás, a szimpatizá- lás azonban nemcsak a munka területén nyilvánul meg. Ha megvizsgáljuk KlSZ-szer- vezeitemk programját, gazdag, szervezett életet biztosító terveket láthatunk. KISZ fiataljaink mellett fiaiallságunk egyre nagyobb tömegei kapcsolódnak be a különböző versenyformákba, a takarékossági mozgalomba. KISZ fiataljainknak egyre jobb a kapcsolata a szervezeten kívüli ifjúsággal, segítik művelődésüket, kulturális, sportolási, egészséges szórakozása igényeik kielégítését. P ártiunk. kormányunk politikája az ifjúságon belül a KISZ vezetőszerepének megtartásával valósul meg. Ez a politika, mint né- pi-nemzeti politika, a magyar ifjúság politikája, megfelel a szocializmust akaró fiatalok érdekeinek és vágyainak. Miért felel meg a párt és a kormány politikája az ifjúság tömegeinek? — A KISZ szerepe az ifjúság életében — A forradalmi munkás-paraszt kormány egész sor intézkedést hozott már ennek érdekében. Az országos intézkedések — a végrehajtott bérrendezés, a gyermektelen- ségi adó eltörlése, begyűjtés eltörlése, új egyetemi és főiskolai ösztöndíjrendszer stib — megyénk ifjúságára is vonatkoznak. Ifjúságunk többsége a valóságos intézkedések alapján válik mind meggyőződése- sebb kormánypártivá. A gazdasági és politikai helyzet stabilizálódásával szükségszerűvé vált egy ifjúsági szervezetnek a megalakítása, amely szervezet a párt és a kormány politikájának megfelelően, az ifjúság réteged sajátosságainak alapján képes vezetni az ifjúság tömegeit. Ezt a föladatat a KISZ vállalta. A KISZ alakulásának idején pesszimista, borúlátó hangulat uralkodott sok elv- társon is. Sokan nem látták tisztán az ifjúság továbbfejlődésének útját. Azonban az idő, az eredmények igazolják, a párt ifjúsági politikájának helyességét. P olitikai, gazdasági és kulturális téren elért eredmények bizonyítják, hogy a nyílt, egyenes beszéd, a határozott elvi, politikai következetesség a legeredményesebb módszer az ifjúság vezetésében is. MAíJVÁnilr ír csoportjáról beszélt: a politi- kailag szilárd, legöntudato- sabb fiatalok csoportjáról, ezek szövetségünk tagjai: a közömbös, passzív fiatalok csoportjiáról; s a számszerűen legkisebb részről, a velünk szemben ellenségesen viseltetekről. — ,,Az ifjúsági front tisztázása, az elmúlt hónapokban lejátszódott polarizációs folyamat elsősorban a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány érdeme” — mondta Komócsin elvtárs, az I. Országos Értekezleten. P rlotetárdiktatúránk megszilárdulása gazdasági és politikai vonalon, népköz- társaságunk alkotmányos rendjének helyreállítása, országunk önállóságának, függetlenségének, népünk külpolitikai érdekeinek megvédése alapján, eredményeink alapján, a még passzív, po- | litikailag ingadozó fiatalok is támogatják munkájukkal a párt és a kormány politikáját. Fiataljaink, — de különösen a dolgozó ifjúság — személyes tapasztalataik alapján győződnek meg arról, hogy a jelenlegi párt- és kormányvezeités az örökségként kapott korábbi hibák és az ellenforradalom okozta súlyos károk ellenére, óriási erőfeszítésekkel egész népünk, következésképpen ifjúságunk helyzetét, anyagi és kulturális ellátottságát is javítja. R övidesen éwégi számvetést készíthetünk, megvizsgálhatjuk ifjúságunk ifjúsági szervezeteink munkáját, tevékenységét. Ez évben is a KISZ-szervezetek munkáját, a munka tartalmát a KISZ I. Országos Értekezlet határozatai szabták meg. KISZ-szervezeteink legfőbb célkitűzése a szilárd kommunista közösségek kialakítása, az „együtt az ifjúság tömegeivel a szocialista Magyarországért” jelszó megvalósítása volt. S ebből a jelszóból indulnak ki, hiszen ez azt jelenti, hogy ifjúsági szövetségünk gondos, jól irányított munkájára van szükség a megvalósítás érdekében. Ha visszaemilékszünk az ellenforradalom utáni időre jelentős ■változást láthatunk fiataljainknál. Egyre több és több fiatal ismeri fel politikánk helyességét, egyre több fiatalban tisztázódnak a zavaros politikai elképzelések, s ezt nagyiban elősegítette az ország gazdasági és politikai megszilárdulása. Ifjúságunk is látja, hogy pártunk politikájának eredménye az egyre erősödő és gazdagodó ország, a nép jólétének, életszínvonalának emelkedése: mindezek a gyakorlati reális eredmények meghatározzák a politikai állásfoglalást. A KISZ I. Országos Érte- ♦kezletén Komócsin Zoltán elvtárs az ifjúság három
