Nógrádi Népújság, 1958. december (14. évfolyam, 95-103. szám)
1958-12-10 / 97. szám
6 NÓGRÁDI NEPÜJSÁG 1958. december 10. A SS Sok család gondja, titkolt, vagy el nem leplezhető szégyene, a családfő italos hajlama. De sok asszony tenné, ha tehetné, az italboltok ajtajára a „Zárva” táblát mindörökre, hogy élete, és gyermekeinek élete szebb, jobb lehessen. Mindezt nem azért, mintha önmagában feltétlenül rossz lenne az, hogy a család feje megiszik egy pohár bort, hanem azért, mert az első pohár után könnyebben lecsúszik a második, majd a harmadik is. Országos hadjárat indult az alkoholizmus ellen — és e harcnak, ha fegyvereit jól választjuk meg, legfőbb nyerői a családok, az asszonyok, a gyerekek lesznek. Fontos, nagyon fontos a felvilágosító szó, és szükséges is, hogy az alkohol okozta betegségek ismerete visz- szariasssza a borisszákat, a sokadik pohár felhajtásától. De mindez nem elég annak, akinek szervezete ma még erős, és szinte elképzelni sem tudja, hogy a rendszeres napi poharazgatás néhány év alatt ronccsá, a mainak csaik árnyékává teszi szervezetét. Hogyan hát? Mi módon folytassuk ezt a háborút Eac- hus, a szőlőhegyek kecskelábú istene ellen? Kiket szólítsunk harcba, és a felvilágosító szó fegyverén kívül milyen fegyverekkel küzd- jünk az alkoholizmus ellen? Bár a kérdés nehéznek tűnik, a válasz egyszerű: az asszonyokat kell harcba hívni, akik teljes fegyverzetben, az egész társadalom cselekvő egyetértésével a hátuk mögött, biztosan csatát nyernek. A derűs családi élet, az otthon rendezettsége, jókedve, a rendes, mosolygós feleség, ebben a csatában eredményesebben háborúzik, mint száz drákói rendszabály, mint ezer fecsegő, zsörtölődő, veszekedő asszonyság, mert míg az előbbi vonz, csábít az otthonmaradásra, az utóbbi taszít olyannyira, hogy „mú- száj” előle a második félliter mélyére menekülni. Ahogyan minden ellenséget a legsebezhetőbb pontján kell megtámadni, úgy a borissza férj ellen is ez a módszer a leghatásosabb. A férj uram, ha az otthon hangulata kellemes, nem az italbolt levegőjét, hanem édes- kés-savanykás nedűjét szereti. .. adjunk az ilyen férjnek ebéd, vagy vacsora után otthon egy pohár jó bort. Nem kerül többe otthon sem, mint a kocsmában — sőt lényegesen kevesebbe — és haza lehet vele szoktatni a borissza családfőt. Ha néhány nap múlva, amikor az első megrázkódtatáson túljutottunk, már arról számolgatunk, hogy jó lenne az ily- módon megtakarított pénzből egy új inget, vagy egy új nadrágot venni a régi pótlására — már félig csatát nyertünk. Mert hiszen az anyagi érdekeltség nemcsak a munkahelyen szükséges, de a családban, a káros szenvedélyek leküzdésében is hasznos eszköz. KARÁCSONYI VÁSÁR Balassagyarmaton a NépM árudákban december 10-24-ig BŐ ÁRUVÁLASZTÉKKAL ÁLLUNK KEDVES VEVŐINK SZOLGÁLATÁRA ZONY OKNAK Javítsák meg a kenyér kiszállítását! A következő lépésként már nagyobb célokat is kitűzhetünk. Megbeszélhetjük férjurunkkal — esetleg tanácsát is kérhetjük — mi lenne, ha a megtakarított pénzt betétkönyvben összegyűj tenénk, és azon nyaralni mennénk, vagy esetleg egy új bútordarabot vásárolnánk? Arra nagyon vigyázzunk, hogy a pénz, amelyből ilymódon több van, ne menjen el azokra a kiadásokra, amelyekre addig is került a jövedelemből. Feltétlenül legyen látszata, az egész család érezze kézzelfoghatóan a hasznát annak, hogy a jövedelemnek egy jelentős része most nem az italboltba vándorol. A kulturáltabb, szebb élet, a jobb ruhák, a közös családi szórakozások, később mindmind segítenek abban, hogy a család fejének könnyebb legyen elkerülnie az italboltot. Semmilyen harc nem köny- nyű, ez pedig kiváltképpen nehéz dolog, hiszen sok az italbolt, és még több az ivópajtás, és sokszor mi magunk sem vagyunk angyalok. (Pedig a mérges, házsártos asszony mellől ugyancsak könnyű visszatérni a kis és nagyfröccsök, és a cimborák közé.) Ha ügyesen, tapintatosan úgy tesszük fel a kérdést, hogy takarékosan, de szebben éljünk-e, vagy könnyelműbben, de rosszabbul, csak a legmegáltalkodottabb iszákosok fogják az utóbbit választani. A többi rajtunk múlik. Asszonyok, csatáraiéi! Z. K.-né. Szépítik környezetüket A balassagyarmati vasutas dolgozók igen életrevaló terv megvalósításán fáradoztak az elmúlt ősszel, de munkálkodnak még napjainkban is. Elhatározták ugyanis, hogy szebbé, kellemesebbé változtatják munkahelyük és az egész vasútállomás környékét. Az elmúlt hetekben társadalmi munkával ezer óra alatt hat vagon termőföldet használtak föl virágágyak és kruppok készítéséhez. Eddig 200 darab rózsafát és több mint 100 méter hosszúságban dísznövényt ültettek az állomás környékére. Ezenkívül juhar, hars és japán akácfát is telepítenek még, s úgy tervezik, hogy további 100 méteren örökzöld dísznövényt ültetnek, s mintegy 50 darab felfüggeszthető virágkosarat is készítenek környezetük szebbé tétele érdekében. Jövőre és az azt követő években a tavasz, a rózsafakadás és a színekben pompázó nyár veszi majd körül a balassagyarmati vasútállomást, önfeláldozó munkájuknak ez lesz majd a kedves gyümölcse. A kenyér, a sütőipari termékek nélkülözhetetlen mindennapi fogyasztási cikkek. Ám a dolgozók ellátása ezekkel a termékekkel a Salgótarjáni Sütőipari Vállalat körzetében nem kielégítő. Egyrészt hiány is jelentkezik kenyérből és süteményekből, másrészt a munkaszervezési, és szállítási hibák is minőségi és ellátási kifogásokat eredményeznek. Hiányzik a gyárban a megfelelő technológiai utasítás, a szakképzettség és a felelősségérzet. A számos panasz közül, amely a kenyér, a péksütemény ellátás zavartalanságát és minőségét illeti, most kimondottan a szállítás helyzetének néhány problémájával kívánunk foglalkozni. Néhány hónappal ezelőtt a megyei tanács ipari osztályán az érdekelt kereskedelmi, sütőipari, és szállítási szervek megbízottai tanácskozást tartottak, ahol, többek között olyan határozat született, hogy a Sütőipari Vállalat köteles a kocsikísérők bérezését megváltoztatni, és november 1-ig a teljesítménybért bevezetni. Ezzel kapcsolatban kifogást nem emelhetünk, az intézkedés megtörtént. Azonban mindenki tudja, hogy a szállítás meggyorsítása, a rakodás idejének lecsökkentése nem minden esetben, és nem elsősorban a kocsikísérőkön múlik. A szállítás központi szereplője: a gépkocsivezető, a kocsis. A Sütőipari Vállalt például három saját gépkocsival és öt fogatolt járművel rendelkezik. Sajnos azonban a gépkocsivezetők, és a kocsisok időbérben dolgoznak. Semmi anyagi érdekeltségük nincs abban, hogy növeljék teljesítményüket, a jobb karbantartással, az állásidő csökkentésével és egyéb más lehetőségek kihasználásával javítsák a szállítást. Hasonló a helyzet a 33. Autóközlekedési Vállalat által biztosított hét gépkocsi esetében is. A szállítási napló tanúsága szerint novemberben mindössze öt esetben történt meg, hogy az AKÖV a megállapított időben biztosította az előírásnak megfelelő teherbírású kocsikat. Itt is kétszeresen szükséges aláhúzni annak fontosságát, hogy a tervszerűség, a fegyelem, de mindenekelőtt az anyagi érdekeltség javításával járuljanak hozzá Salgótarján, cs a salgótarjáni járás kenyérellátásának javításához. Nem történt még megfelelő intézkedés a fentebb említett értekezlet határozata alapján tartalék gépkocsi biztosítása érdekében sem. Hosszú lenne annak felsorolása, hogy egy-egy hónapban a szállítóeszközök hiánya, késése, a fegyelem la- sága miatt hány üzletben kapják meg késve a kenyeret, a péksüteményt. A szállítások hiányosságainak nem kis köze van ahhoz, hogy a vállalat túllépi a fajlagos lisztfelhasználás előírásait, és kétségtelenül hozzájárul ahhoz is, hogy a harmadik negyedév végéig a vállalat 280 ezer forinttal maradt alatta a tervezett nyereségnek. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy mind a megyei tanács ipari osztálya, mind a Sütőipari Vállalat, és a 33. AKÖV vezetői minél előbb kielégítő megoldást találjanak, és biztosítsák a zavartalan ellátást. Salgótarján leiszabadulásának 14. ávlnrdnlájára készülnek Salgótarján város felszabadulási ünnepségeinek előkészületeiről tárgyalták ma Sálgó tarjámban. A város 14. felszabadulási ünnepségének megrendezésére operatív bizottságot hoztak létre. A párt, a tanács Konzervbemulató Salgótarjánban A megyei Füszért Vál’alat hétfőn délelőtt kóstolóval egybekötött árubemutatót rendezett a magyar ipa-r konzerv készítményeiből. A kereskedelmi szakemberek részére rendezett árubemutatón mintegy tíz fajta, elsősorban hús és körítéses készítményekből rendeztek kóstolót. A bemutatón a kereskedelmi szakemberek véleménye szerint különösen a vese-velő és a rizskörítéses bográcsgulyás tarthat igényt nagy népszerűségre. és, a különféle társadalimli szervekből álló bizottság ma tartotta első ülését. A tanácskozás után az ünnepség rendezésével megbízott szervek megkezdik munkájukat. Megérkezett az első fenyőfa szállítmány Meigőrkezett az első déligyümölcs és fenyőfa szállítmány Nógrád megyébe. Hétifőn, a megrendelt déli- gyümöCcs-ifajták közül mandarin érkezett a Füszért Vál- lalaithoz. Az édes, közkedvéit gyümölcsöt ma és holnap kezdik árusítani megyeKarancs-völgyében élő bányászokat a felszabadulás még saját üzemükben: a gusztávi, a karancskeszi bányában köszöntötte. A keszi bányászok is, mint mindenütt a medencében az elsők között voltak, akik harcba indultak, hogy ezúttal megszülessen a békés építő munka. Sok nehéz problémával kellett megküz- deniök ezekben az időkben. Sárban, vízben, kézifejtéssel és vontatással, verítéküktől csillogva került ki a szén a bánya mélyéből, hogy biztosítsák ezzel az élet megindulását. Az itt dolgozó kesziek, herényiek, mihály- és egyhá- zasgergiek nem egyszer gyalog vágtak neki a hosszú útnak. Senki sem várt arra, hogy értük autó menjen ... Erejük növekedett az évek múlásával, azonban minderről nem vett tudomást a föld mélye. Bár igaz, hogy terített asztalként terült el a szén, de a kohók és gyárak étvánna hatalmasabb volt, s a terített asztal kiürült, elfogyott a szén. Míg Keszi- ben a sors mostoha volt, addig Nagybátonyban szinte önmagát kárpótolta, mert itt aztán bőven termett a fekete gyémánt. S ha Bátonybaú van, hát oda kell menni, hogy onnan biztosítsák az ipar fekete kenyerét. S mentek. Benépesültek a bátonyi szállók, elvétve kerékpárral is közlekedtek, s a mária- besnyői búcsús busz, jobb híján a bányászokat vitte a föld mélyének szentélyébe. A fiúk sem maradtak le apáik mögött, ők is elindultak és a nagybátonyi vájáriskola, szerte a. Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. Ugyancsak hétfőn érkezett meg az első fenyőfa szállítmány is. Két vagon fenyőfát kaptunk Csehszlovákiából és újabb négy vagon fát indítottak útnak az ünnepekre. mint szerető anya, keblére ölelte őket. a, 1958-ban már csak elvétve lehet hallani a keszi bányákról, s ha talán mégis szó kerül róluk a vágyakozás, a közelebbjutás kifejezői. Igaz, nem akárki bírja a napi 12—14 órás távollétet, embernek kell annak lenni a javából. Ilyen emberek azonban vannak, s nem hagyja el zokszó ajkuk, hogy reggel 3/45-töl délután 5 óráig tart a műszak. S hogy miért nem zúgolódnak? Bizony erre sokféle a válasz. Nem nyitott búcsús autó hordja már őket, hanem fedett, s egyre több az Ikaruszok száma. Bár otthon, a faluban is volna munka, de azt vallják, nincs szebb a bányász munkájánál. Sokan vannak, bizonyítja az, hogy Nagybátony a műszakváltás idején tömve van gépkocsikkal. A munkásvonat lépcsőjén, mint szőlőfürtön a szemek, úgy csüngenek sokszor. S mennek Szorosra, Kossuthra, Tiribesre, Kányásra, Katalinra ... A zöldre festett fakaru- szokra, mint a hangyák, úgy sietnek. A rendszámot a mi- hálygergiek jól ismerik: GN— 664. A kocsi már lassan öt éve hű segítőjük. De nemcsak a gergiek, hanem a kesziek, marakodiak is jól ismerik, mert ők teszik teljessé a kocsi megengedett 31 fős létszámát. A gépkocsivezető, vagy ahogy itt nevezik, „pilóta“ jó reggelt, jó szerencsét- tel váltva köszönti utasait. Niagy érték hazánkban a fa. Hatalmas mennyiséget külföldről in inriipor tálunk, hogy kielégíthessük az ipar, a lakosság igényét, szükségletét. Tellát keresett oiikk. Tudták ezt azok az erdészek Ismerős, s ez az ismeretség nem a kormánykerék, hanem a csákánynyél mellett született. Mert Oravecz József még öt évvel ezelőtt szénvágó bányász volt, s hogy ma „pilóta“, oda a gép, a motor szeretete vitte. Nem szól fölöslegesen, nem kérdezi, nehéz volt-e Pista bácsi, mert tudja válasz nélkül. Ö is részese a nagy munkának, s hányszor kell felkelni a meleg ágyból szolgálatba menve, rajta kívül csak felesége és talán még ötéves kisfia tudná. Mihálygergi ö is, itt lakik és nemrég építette meg saját fészkét. Elégedett sorsával, s amit az élettől kér, nem nyerhető LOTTÖN, ez pedig, hogy fia szintén „pilóta“ legyen. bizalmi nevét van-e, aki nem ismeri? Aligha, mert ő az, aki felelős, hogy mindenki együtt legyen, s nem kevésbé azért, hogy tévedésből a marakodiak ne Gergén szálljanak le. Alacsony, szikár, sovány arcú. Bőrsapkája alól pajkosan bújik ki deresedő haja. Korának, homlokán húzódó kuszáit ráncok árulói, s bizony nem sokat csalnak, mert mutatják a félévszázadot, s nem tévedtek csak egyet, mert Zsélyi László kora 51 év. A mindenki Laci bácsija nem bizalmiságának köszönheti népszerűségét. 1928-tól ismerik, amikor eljegyezte magát a föld mélyével. S ha megtelt a kocsi, szinte átvenné a vezetést, mert már hallja a kis Gyu- szika gügyögését, legkisebb gyermeke kacagását. De nemcsak a kétéves Gyuszi, hanem még rajta kívül a tek rendőrkézre faüzerke- dér. bűntettéért, akik különböző módon, különböző fondorlattal loptak, csaltak az hétéves Bandi, a 11 éves Margit is várja az apucit, — László, meg Anna már önálló keresők, a szövetkezeti boltban dolgoznak. Egyed Józsefet külső látásra nem mondaná bányásznak senki. Jól megtermett, derék ember s bizony szemléltető agitációként lehetne bemutatni, hogy a bányászok nem vézna, vérszegény emberek. Jövőre jubilál, maga mögött hagyva egy fél évszázadot, amelynek túlnyomó része nyomorúságban telt el. Örökké vidám, mosolygós, pedig az egyik legnehezebb bányában dolgozik. S hogy mégis Örül? Változtatnom kell előbbi szavamat, mert nemcsak öröme, hanem boldogsága is van. 24 éves fia jövőre gépészmérnök lesz, s vajon lehet ettől egy szülőnek nagyobb ajándéka 50. életévére? ki tudná még követni azt a 31 bányászt, aki Gergéről és a környező falvakból jár. Megannyi ember, megannyi sors. Sorsuknak azonban közös vonása a megbecsülés, amely nemcsak a fizetésben jut kifejezésre. Mert elmondhatnám, hogy a gépkocsivezető bátyjából, a 43 éves Lászlóból aknász lett, s nem ő az egyedüli, aki a vájárszakmán túljutott. A bizalomra még jobb munkával válaszolnak. Nem bőbeszédűek, szavaikat alig hallani, ám e szerény, csendes emberek azok, akiknek munkája benne van abban, hogy a tröszt már eddig tizenegy napos előnnyel rendelkezik az éves terv teljesítésében. Valamennyien a munka névtelen katonái, akik vájják az utat csákánnyal és fejtőkalapácscsal a jobb jövő felé. HORTOBÁGYI ANDRÁS Ságnak Illyés József, az Inászói Erdőgazdaság főeirdésze volt a vezetője. Lassan egy éve annak, hogy megkezdték az állam vagyonának herdálását, hogy így jogtalan haszonra tegyenek szert. Ez történt például még 195? őszén, amikor Illyés saját szükségletére 3 köbméter fát vett á,t a gazdaságtól. Ezen a mennyiségen sürgősen túladott, s 5 310 forint haszonra tett szert. 1957 decemberében a kazá- ri tanácselnöktől 8 köbméter fát kért az úrbáresség fájából, azzal az indokkal, hogy ez a mennyiség jár az erdészeiknek amiért őrizték a fát, sőt az elszállításban is segédkeztek. Ebből a mennyiségből Illyés 4 köbmétert magának tartott meg, míg Holtai és Cselkó erdészeknek 2—2 köbmétert juttatott. A fáit köbméterenként 1 500 forintért értékesítették. De még ahhoz a szeszfőző?— hez is, amelynek anyagát — vadkor tét és borzagot — az erdészeit segédmunkásaival szedettek össze, s pálinkának főzték ki. az erdészet négy kocsi fáját használták fel. így ingyen 88 liter pálinkához is jutottak, a dolgozók becsapásával. Bátorságukba már addig mentek előre, hogy ..jó szolgálat” címén az erdészet fájából adakozott Illyés egy salgótarjáni orvosnak is. A fa ellenértékét Illyés soha sem fizette be a gazdaság pénztárába. A faüzérek, Illyés József főerdész, Holtai Imre az erdészet vezetője, Tuza Gyula, Milota Artúr és Kereszeg'i Imre erdészeik súlyosan megkárosították népgazdaságunkat. Csupán Illyés 5 737 forint kárt okozott az erdőgazdaságnak, s az üzérkedésből 8 750 forint jogtalan haszonra tett szert. A faüzérek ellen az ügyészség rövidesem vádat emel. Inászói Erdőigazdaságnal. Ennek az üzérkedő társaÁ GN-664 utasai Rendőrkézre kerültek az inászói faüzérek
