Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-08 / 88. szám

2 NOSRADI NIP0J8AB 1958. november 8. KÉPVISELŐJELÖLTJEINK CZOTTNER SÁNDOR nehézipari miniszter, országgyü- lési képviselőjelölt. 1903-ban egy Somogy megyei faluban szüle­tett, munkáscsalácl gyermeke. Mint géplakatos kezdte munká­ját, s 1922-ben ismerkedett meg a munkásmozgalommal. Ettől az időtől szervezett munkás, külön­böző vezetőségi tagságokat töl­tött be. 1945-től tagja a kommu­nista pártnak, s már több mint egy évtizede különböző gazdasá­gi vezetői állást tölt be. JAKAB SÁNDOR a megyei pártbizottság első titkára. 1926-ban született, bányász család gyermeke. A munkásmozgalommal kora ifjúságában ismerkedett meg, s 1945-48-ban a megyei kommu­nista ifjúsági szervezet titkára. 1954-ben a párt megyei bizottsága agit.-prop. osztályának vezetője, 1956-ban a megyei pártbizottság másodtitkára, s 1956 novembe­rétől az MSZMP megyei bizott­ságának első titkára. KRISTÓF ISTVÁN a Népköztársaság Elnöki Taná­csának titkára. 1912-ben Kapos­váron született, munkáscsalád gyermeke. 14 éves korában a bőripari szakmát tanulja, s 1927-től a kommunista ifjúsági mozgalomban dolgozott. 1930-tól szervezett munkás, 1934-től tagja a Kommunisták Magyarországi Pártjának. A felszabadulás óta különböző párt- és állami funk­cióba tevékenykedett. Értelmiségi gyűlés Salgótarjánban (folytatás az 1 oldalról) telmiség felelősségérzetét a munkásosztály viszonylag még elmaradott rétegei kulturális felemelkedésének meggyorsí­tása érdekében.” Beszédét így fejezte be: — A történelem kerekét visszafordítani, megállítani nem lehet. Aki szembe próbál fordulni vele, azt feltétlenül elgázolja. Vigyáznunk kell, ne fordítsunk senkit szembe vele, mert azt is elgázolja. Ezért jussunk egyetértésre min­denben, ezért ne okoz­zunk tempóveszteséget a fejlődésben, ezért ne okozzunk felesleges vívódást a népnek. Ez az ér­telmiség nagy felelőssége — fejezte be nagy tapssal fo­gadott beszédét Mihályfi Ernő. Felhívás Kedves Elvtársak! Fiatalok! Az Ifjúsági Takarékossá­gi Mozgalomban a bányász kiszesek közül már eddig is sokan bekapcsolódtak. A .ki­váló eredmények mellett több helyen még sok tennivaló van ezen a téren. Ezért a KIMSZ megalakulás áriak 40. évfor­dulója tiszteletére meghirdet­jük a bányák — szolgáltató „A szocialista tábor megdönthetetlen egysége megvéd minden támadás ellen,, — Lelkes hangulatú választási nagygyűlés Balassagyarmaton 1958. november 5. délután. Még alig telt el a hivatalos munkaidő, máris kisebb-na- gyobb csoportok igyekeznek a Madách filmszínház bejá­rata felié. Férfiak, nők, fia­talok, idősehbek, üzemi mun­kások, dolgozó parasztok, tisztviselők és értelmiségiek lépkednek a Bajcsi-Zsi- linszky úton, hogy meghall­gassák Kristóf István eiv- társna'k, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának, Nógrád megye egyik ország- gyűlési képviselőjelöltjének beszámolóját a választások­kal kapcsolatos időszerű kér­désekről. Páll Imre elvtárs, a Haza­fias Népfront járási bizott­ságának titkára üdvözli a megjelenteket, megnyitja a nagygyűlést majd átadja a szót Kristóf Isván elvtárs­nak. „Csupán néhány nap vá­laszt el bennünket a no­vember 16-án sorrakerülő választásoktól, s mi most választási gyűlések százain vállalkozunk arra, hogy meg­magyarázzuk dolgozó né­pünknek a napjainkat fog­lalkoztató aktuális kérdése­ket” — kezdte meg beszédét Kristóf elvtárs. Ezután méltatta a közelgő választások politikai jelentő­ségét, majd értékelte az ok­tóber 2-22 között lezajlott jelölő gyűlések eredményeit. Mint végkövetkeztetést álla­pította meg, hogy a jelölő gyűlésék legfőbb pozitívuma az volt: bebizonyosodott, hogy dolgozó népünk helyesli a párt és a kormány po­litikáját, mert mostani programunk híven tükrözi a tömegek ér­dekeit. „A dolgozó nép irántunk megnyilvánuló bizalmának legfőbb forrása, hogy pár­tunk és kormányunk irreá­lis Ígérgetések helyett olyan valós program alapján végzi tevékenységét, melynek ma­radéktalan megvalósításáéit a felelősséget is vállalni tud­ja” — folytatta beszédét megyénk országgyűlési kép­viselőjelöltje. Referátumának befejezés­képpen konkrét balassagyar­mati problémákról, azok megoldási lehetőségeiről szó­lott. Ennek kapcsán érintet­te a teljes foglalkoztatottság, üzem létesítése, a vízmű to­vábbi építése, a lakáshelyzet súlyosságának enyhítése, a nyugdíjasok életkörülményei­nek javítása terén jelenleg fennálló helyzetet és azok megjavításának módozatait. Ehhez kapcsolódva beszélt azokról a közeljövőben nap­világra kerülő kormányren­deletekről, amelyek a lakás- építkezés fokozásával, a nyugdíj-aránytalanságok meg­szüntetésével, a családi pót­lék részleges emelésével, az alacsonyabb kategóriájú pe­dagógus és egészségügyi be­osztású dolgozók illetményé­nek rendezésével ismételten azt célozzák, hogy az élet- színvonalunk rendszeresen, következetesen emelkedjék! „Kérem tisztelt választó- polgáraimat, Balassagyarmat dolgozó népét, hogy az ál­talaim ismertetett program figyelembevételével novem­ber 16-án szavazzanak a Ha­zafias Népfront jelöltjeire!” — fejezte be nagy tapssal fogadott nagygyűlési beszé­dét Kristóf István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak titkára. Minden ténykedésünk a dolgozók érdekében történik Róka Mihály elvtárs Nagyorosziban Nagy érdeklődés kisérte szerdán este Nagyorosziban a Hazafias Népfront válasz­tási nagygyűlését, Róka Mi­hály elvtárs, vezérőrnagy megyénk országgyűlési kép­viselőjelöltje mondott válasz­tói beszédet. Róka elvtárs választói be­szédében párhuzamot vont a kapitalista országokban és a demokratikus államokban folyó választások között. Többek között kijelentette: — Minden ténykedésünk a dolgozók érdekében törté­nik. Arra törekedünk, hogy megoldjuk az országban még meglévő lakásprob­lémákat. kielégítsük a megnövekedett bútorigé­nyeket, — 1959-ben éppen ezért 60 százalékkal több bútort gyárt iparunk — de rendezzük, az állam anyagi helyzetét fi­gyelembe véve. a nyugdíja­kat, a többgyermekes és az egyedül álló anyák megse­gítését is tervezzük úgy, hogy javítunk a családi pót­lékon. De ahhoz, hogy mindeze­ket valóira is váltsuk, mint mindig, most is dolgozó né­pünk segítségét kérjük: több és jobb termeléssel, de nem utolsó sorban a lakosság ta­karékosságával. Az országgyűlési képviselő­jelölt ezután a fiatalok prob­lémájával foglalkozott, hangsúlyozta a fiatalok megnövekedett felelőssé­gét az ország építésében, a szocializmus megvaló­sításában. Majd külpolitikai kérdések­kel foglalkozott. — A nyugati imperialisták a második világháború ese­ményeiből sem tanultak. Ma is a leigázó gyarmatosítás politikáját követik, s hatal­muk fenntartására a harma­dik világháború kirobbantá­sán próbálkoznak. Ezért folynak a provokációk, az agresszív cselekmények. Ezt igazolja az Egyesült Álla­mok és Anglia, Jordániái és libanoni beavatkozása ás Csang Kaj-sek tajvani pro­vokációjának támogatása. A kapitalisták mindezt azért csinálják, azért mesterked­nek egy újabb háború ki­robbantásán, hogy levezes­sék a létüket veszélyeztető politikai és gazdasági válsá­got. Ha a békéről beszélünk, akkor a november 16-i vá­lasztásról is szólunk. Mert a magyar nép november 16-i népszavazása . nem­csak szilárd békeakara­tát fejezi majd ki, ha­nem kifejezi azt is, hogy a szocializmus építésének útján akar haladni az elkövetkezendő években is, azon az úton, amelyről a magyar népet már nem lehet letéríteni. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a nagyoroszi dol­gozó parasztok, ipari mun­kások, értelmiségiek több kérdést tettek fel az ország- gyűlési képviselő jelöltnek. Manapság az emberben egy ma­gabiztos érzés kerekedik. jelül. Jó érzés ez mindenkinek, hi­szen éltünk mi már olyan napokat is, amikor hétrét görnyedtünk a jó akarattól, nem beszélve a munkáról, mégis ott súgott a fülünkbe: valami nincs rendben. Hogy világos legyen a szó, ma azért magabiztos az em­ber, mert rendbe látja az or­szág ügyeit, azelőtt meg afelett emelkedett magasra az aggályos­kodás, mert nem látta ezt. Ném azért agályoskodtunk, hogy ná­lunk a mély gyökeret vert szocia­lizmus rosszfelé viszi a népet. A szocializmusról le nem térne már itt egy dolgoskezű ember sem. Hanem afelett, hogy sorva- dozni látta azt a törvényt: vezető, vezetett összeforrott. Egy gondo­lata, meg az akarata is. Nagy tanulság volt nekünk látni, milyen szakadékba vezet az, ha ezen kapcsolaton csak egy hajszálnyi repedés is tá­mad. (Baiííti hemilg été sie hívta meg. A városi tanács volt a színhelye ennek az emléke­zetesen szép találkozónak. Is­merkedtek, találkoztak a város leendő tanácstagjai és a nőtanács. őszintén és bizalmasan be­szélgettek ezek az asszonyok a tanácstagsággal járó köte­lességekről. A régi, tapasz­taltabb tanácstagok beszélget­tek a módszerről is, amely­nek segítségével foglalkoz­nak kell állandóan válasz­tóikkal. Általában tapaszta­lat, hogy az emberek ügyes­bajos dolgaival való foglalko­zásra legalkalmasabb nap a vasárnap. Ilyenkor mindenki ráér, és valahogy bizalma­sabb, meghittebb is ilyenkor az ember. König Klotild elv­A VÁROS NŐI TANÄCSi TAGJELÖLTJEIT A BALAS­SAGYARMATI NOTANACS társnő azt javasolta: ne min­denkit hívjanak meg egy- egy beszélgetésre, hanem csak két-három ház vagy háztömb lakóit. Számos javaslat és ötlet fá­radozott azon, hogy feltétlen eredménnyel záruljon ez a találkozó. A jól sikerült ta­nácskozást a választás után is rendszeresé teszik. De megmondom én őszintén: mindég foglalkoztatott, megtalál­juk-e a közös hangot? Hát megtaláltuk. Az csak olyan képzelgés, az új mellett való elsiklás, hogy a 49-es hely­zetbe fordultunk vissza. Mert szép volt az, de hol vagyunk mi már attól. -Legalább annyi a távolság, mint egy 25 éves ifjú meg egy 40 éves ember között Legutóbb kint voltam Szécsény- ben egy nagygyűlésen, a megyei párttitkárral, Jakab Sándorral. Odateszem még, hogy ország- “ gyűlési képviselőjelölt is. Na­A NÓGRÁDI SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT TERÜLE­TÉN A BÁNYÁSZ ÉS SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK KISZ-SZERVEZETEIHEZ ÉS MINDEN FIATALHOZ üzemek tisztasági, üzetmren- dezési versenyét. A verseny leforgása, ér­tékelése: benevezése nem szükséges. A KISZ alapszer- vezefeb vállalják el az üze­mek területének tisztántar­tását, az elfekvő anyagok összegyűjtését. A még fel­használható anyagokat vá­logassák szét, raktározzák el, vizsgálják meg s javasolják a használhatók újrafelhasz­nálását. Mindezt társadalmi mun­kában kell végezni. Mozgó­sítsák a KISZ-tagságot, ala­kítsanak anyaigmentő-brigá- dokat a fiatalok. A munka megkezdésének idejét nem szabjuk meg. A teljes ren­dezési munkák határideje: december 15. Külön bizottság fogja meg­vizsgálni, hogy milyen mun­kát végeztek a kiszesek. Fi­gyelembe veszik, a munka nagyságát, értékét, minőségét, a KISZ-tagság bekapcsolódá­sát. A verseny három he­lyezettjét jutalomban része­sítjük: az első 2000 forint, a második 1000 forint, a harmadik helyezett pedig 500 forint jutalmat kap. Feltétel még, a bányaüzemnél ter­vezett őszi fásítás társadalmi munkában való elvégzése. A jutalmakat december 30-án a KISZ megalakulásának 40. évfordulóján adjuk át. Bányaüzemek, Szolgáltató Vállalatok, kiszesek! Minél többen vegyetek részt e fel­hívás alapján az üzemren­dezési munkában, teremtse­tek rendet a bánya, az üzem területén. KISZ Nógrád megyei Bizottsága Nógrádi Szénbányászati Tröszt Igazgatósága----------------»» o ----------------­20 0 ezer forint a takarékossági számlán A Nagybátonyi Szolgáltató Vál­lalat KISZ fiataljainak takaré­kosság számláján lévő Összeg közel 200 ezer forint, mert a ta­karékosság tervszerűen, az év első napjától folyik. Az első félévben 148 945 forint volt még csak a takarékossági számláju­kon, de a harmadik negyedév végén újabb 48 081 forinttal emelkedett. A fiatalok takaré­kossági őrjáratukat tovább foly­tatják a negyedik negyedévben is és legalább olyan eredményt szeretnének elérni, mint az első félévben. Követendő példa a nagybátonyi fiatalok eddigi eredménye. Mu­tatja, hogy az ifjúmunkásokra ebben a fontos gazdasági fel­adatban is számíthatunk. Képünkön: A katalini széntároló bunker, amit a fiatalok társa­dalmi munkában festettek le, s így 2 ezer forint megtakarítást értek el. gyón érdekelt, vajon hogy fogad­ják azt az embert, aki végered­ményben a nép akaratától szen­tesítve ma a megye vezetője, holnap pedig eldönti a szó, hogy országgyűlési kép­viselő is lesz. Ahogy jrrientem odafelé, visszagondoltam azokra az időkre, amikor mehetett bárki, bármilyen alkalomra, — lehet túlzók, de azért engedtessék meg saját véleményem nyilvá­nítása — elmentek ugyan az emberek, de az arcuk olyan volt, mint a kő, hideg. Mondom, ez szaladgált az agyamban és még fel sem éb­redtem, már megkezdődött a gyűlés. Benéztem volna a terem­be, de alig hogy be tudtam ma­gam préselni, annyian voltak. Még az ajtónál is szorongtak, mint a rajzó méhék a kaptár­nyíláson. És mindez dologidőben, méghozzá éppen hogy az estébe forduló ködös, nyirkos időben, amikor legjobb otthon. Volt ott öreg, fiatal, asszony, lány, gyerek. Megfigyeltem, az idő­sebb paraszt emberjei fehér ingben, feketében és szép új csiz­mában. Amilyen ünnepélyesen jöttek, olyan ünnepélyesen hall­gatták a beszédet. Hol elkomorult arcuk, hol meg felderült. Majd hangos nevetésre fakadtak. Nagyon jó érzés volt látni ilyen összeforrva a népet veze­tőjével. Ez a mi életünk rendje, nem pedig elkalandozni az embe­rektől. Emberséges szóval meg­mondani a jót is, a rosszat is, a terhesebbet is, a könnyebbet ism Tetszik ez az embereknek. Éppen ennek a megnyilvánulása volt, hogy már rég nyílott a rózsa, de azok a hallgatók sze­reztek egy szép csokorravalót. Pirosat. De nem is egyet, ki tudná hányat és odaadták Jakab Sándornak. Tudom én, milyen érzésből jött ez. Láttam én azt. Az 6 sze­mélyében a párt, a kormány igazán emberi és tán soha ilyen nagyszerű terveit látják a me­gyében életrekelteni. Ennek szólt a sok rózsa, de az elismerés is volt ez, a felvidító szóért, a munkáért. Amelyet ö vett át minden pártmunkás, de még ta­nácsi munkás nevében is. Hát kell ettől szebb? Most már igazán ott vagyunk, hogy nincs baj az egymás iránti bizalommal. Csak őrködjönk ezen. Ezt mégegyszer lerombolni nagy vétek lenne. De nem is lehet ezt lerombolni. Hiszen amikor vége volt a gyű­lésnek, a virág már ott volt a hallgatóknál. Szétosztotta nekik. Egy öregasszony, aki lehelt már 60 éves is, egyik kezében egy piros rózsát szorongatott, a má­sikkal meg Jakab kezét és egyre csak mondja: máskor is jöjjön el édes fiam. És hív ő másokat is, aki jó szándékkal megy hoz- zájukm Mert így volt ez Varsány- ban Czottner Sándorral, Nagy- lócon Kristóf Istvánnal, Szarvas- gedén Cser Gyulával, meg a többiekkel is. . . Ugye érthető, hogy az ember­ben manapság magabiztos erő kerekedik felül. Nem ok nélkül Ugye vigyázunk mindannyian, hogy erről az útról ne tévelyed- jünk el soha, de soha többé? BOBAL GYULA Magunkra találtunk

Next

/
Thumbnails
Contents