Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-08 / 88. szám

1958. november 8. NÓGRÁDI NlPÜJBAG 3 A mátranováki bányaüzem KISZ-fiataljai a november 16-i választások tiszteletére felhívással fordultak a szén­medence bányászfiataljaihoz felhívásukban többek között ez áll: . .Mi, a mátranováki bá­nyaüzem dolgozói, fiatalok és új választók elhatároztuk, hogy november 10-től novem­ber 16-ig a választások tisz­teletére, „választási hetet” tartunk. Mi már több esetben tanújelét adtuk pártunkhoz és kormányunkhoz való hű­ségünkről. Az elkövetkezendő választásokon ismét egy em­berként állunk ki a párt és kormány politikája mellett. Valamennyi bányászfiatal, és új választók! Tegyetek meg mindent annak érdeké­ben, hogy üzemeteknél f is minél jobb eredményt ér­jetek el...” — fejeződik be a mátranováki fiatalok fel­hívása. Lakásépítkezési csúcs megyénkben A párt és a kormány okulva az ellenforradalom előtti gazda­ságpolitikán, jelentősen nagyobb összeget biztosított a lakások építésére. Népi demokráciánk fennállása óta még egyetlen évben sem épült annyi lakás, mint 1957-ben, annyi mint az ellenforra­dalom előtti öt évben. Állami erőből 1021 lakás készült el, össze­sen pedig 3130-ba költöztek be a lakók, illetve boldog tulajdo­nosok. A lakásépítkezések üteme l95S-ban sem csökkent. Ha csak azt nézzük, hogy az Országos Takarékpénztár ebben az évben eddig közel 1200 építési kölcsönt engedélyezett, s ‘ha ^hozzávesszük még azt a több mint 700 házat, amelynek építkezése erre az évre húzódott át, csupán állami támogatással ismét 1900 házba költöz­hetnek majd be a lakók. Hozzászámolva az állami erőből és a magánerőből épülő lakásokat, 1958-ban újabb csúcseredményt érünk el a megye lakásépítkezésénél. * Grafikonunk azt a százalékos fejlődést mutatja, amelyet 1952- höz viszonyítva értünk el eddig. A bányászszakszervezet Országos Elnökségének ülése Salgótarjánban Szerdán délelőtt a Bá­nyászszakszervezet Országos Elnöksége Salgótarjánban tárgyalta meg elnökségi ülé­sen az üzemi tanácsok mun­káját. Megállapítást nyert, hogy az üzemi tanácsok a bányaüzemekben már szép eredményeket értek el. A további cél a tanácsokon ke­resztül szélesíteni az üzemi demokráciát. Az ülésen szó került még arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az eddigiektől az üzemi ta­nács munkáját. Érdemes MEGJEGYEZNI Államunk összesen 127 millió forintot fordít az ország legkor­szerűbb útjának, a 21-es számú Hatvan—Salgótarján közötti mű- út építésére. *!> Az elmúlt évben lakásépítésre 243, a közlekedés fejlesztésére 285 százalékkal több beruházást fordítottak, mint 1956-ban. A földosztás során megyénk szegényparasztsága • között 78 ezer kn föld került szétosztás­ra. Több, mint 39 ezer család jutott földhöz. Ha az 1948-as termelést 100- nak vesszük, akkor 1957-ben 232 százalékkal volt magasabb a Nógrádi Szénbányászati Tröszt termelése. Amíg 1949-ben egy biztosított­ra 118 forint táppénz, 36 forint szülési segély és 71 forint gyógy­szerköltség jutott, addig 1953- ben már 362, 71, illetve 135 fo­rintra emelkedtek ezek az össze­gek. * Tizenhárom év alatt mind a megyében, mind Salgótarjánban közel háromszorosára emelke­dett a villamosenergia fogyasz­tók száma. 1933-ban csupán 11 nyilvános könyvtár működött a megyében, 22 ezer kötet könyvvel. Ma 185 tanácsi és szakszervezeti könyv­tár működik, s csak a falusiak­ban G5 S13 kötet könyv van. Még egy hét a választásokig tolsó szakaszába ént a választási munka. A megye minden községében, minden helységéiben lelkes, a lakosság legszélesebb kö­reinek érdeklődésétől kisárt gyűléseken számbavették: kik azok a férfiak és nők, akik a közelgő választáson méltók a választók 'bizalmá­ra, méltón képviselik érde­kéiket. A nagygyűléseket a dolgo­zók nagyfokú aktivitása jel­lemezte. Több magyarázata van ennek. A pártszerveze­tek, a Hazafias Népfront Bizottságok és a tömegszer­vezetek lelkes munkája mel­lett. A legfőbb talán az, hogy évekkel ezelőtt a veze­tők és a vezetettek kapcso­lata meglazult és ez a kap­csolat az elmúlt két eszten­dő alatt örvendetesen meg­javult, megszilárdult. Újra úgy, mint a felszabadulást követő három-négy esztendő alatt, amikor a vezetettek és a vezetők kapcsolata nagy politikai és gazdasági ered­ményekkel járt együtt. Ne mondjunk mást, csak a gyors gazdasági stabilizációt említ­sük, ami nem „általában” jelent nagy változást, de kö­vetkeztében a megnőtt élet­színvonalat az ország min­den dolgozó családja saját maga is lemérheti, ellenőriz­heti. Hogy ez az egyszerű kap­csolat (vezetők és a vezetet­tek kapcsolata) nem is olyan egyszerű dolog, jól mutatja cÁ fing ünntfLt Kezen éjin yhen Mintegy másfél millió forintos költséggel, nehéz terep- viszonyok között elkészült a 13 kilométeres távvezeték, és 4 trafó-állomás, amely Herencsény és Cserhátsurány köz­ségeket és a 2 tsz-t beköti a villamoshálózatba. Heren- csényben, ahol 300 fogyasztó kap majd villanyvilágítást, tegnap, november 7-én tartották meg a fény ünnepét. Mintegy 5 kilométeres elosztóhálózat fut végig a község­ben. Cserhátsurányban, ahol rövidesen elkészül az elosztó, 250 fogyasztó jut majd villanyhoz. Az Áramszolgáltató Vállalat dolgozóinak jó munkáját dicséri, hogy az eredetileg vállalt határidőt, több, mint egy hónappal megrövidítették. A TAKARÉKOSSÁGI MOZGALOM EREDMÉNYE: Egy forinttal olcsóbban termelnek bányászaink egy tonna szenet A napokban összesítették a Szénbányászati Tröszt üzemegységei takarékossági mozgalmának eredményeit. A III. negyedév első két hónapjá­ban, mint arról már beszá­moltunk szép eredmények születtek, ám még mindig nem vált tömegmozgalommá a takarékosság. A harmadik negyedév három hónapjának eredményei azt bizonyítják, van mód a takarékosságra, de figyelmeztető is, arra­nézve, hogy többet kell ten­nünk a gazdaságosság érde­kében. Az anyagköltség felhasz­nálásánál mutatkozott csök­kenés, s ami különösen ér­tékes ez a csökkenés első­sorban a devizát igénylő külföldi bányafák felhasz­nálásában történt. ma már lefejtett bánya­térségekből kikerülő fa visszanyerésével a bánya­üzemek 710 köhmétqrí Üdvözöljük az „Új Szá“-t szlovák testvérpártunk lapját használtak fel újra. Nem mondható el azonban ugyanez a robbanóanyag fel­használásánál, ahol túllépés mutatkozott. Egyéb anyagok felhasználásának megszigorí­tásából 354 ezer forint meg­takarítás származott. A közvetlen bérköltségek­nél. megtakarítás mutatkozott, amely a teljesítmény emel­kedése folytán vált lehetővé. Az aknaüzemi átlagkeresetek 74.49 forintról 75.18 forint­ra emelkedtek, s ezenkívül jelentős megtakarítás mutat­kozott a túlóra-felhasználás csökkenésében is. Igen jelen­tős az a 80 ezer forintos megtakarítás, ami inproduk- tív munkák produktív mun­kára való átcsoportosítása révén mutatkozott. Az ellen­őrzés megszigorításával meg­takarítás mutatkozott még ,31 ezer forint értékben a jog­talan ebédpénzeik kifizetésé­nek megszüntetése révén. Az egyes költségeiknél több mint egymillió forint meg­takarítás mutatkozott. Sike­rült az anyagkészleteiket csök­kenteni, ami töibb százezer forint megtakarítást eredmé­nyezett. A beruházás területén is történtek megtakarítások, így a Mizserfa—Kistelek kö­télpálya védőháló tervének átdolgozásával 150 ezer fo­rint, a szurdoki vasútépí­tés tervének felülvizsgálása megtakarítást eredményezett. Az üzemeknél mindenütt felülvizsgálták az improduktív létszámot, s ennek eredmé­nyeképpen augusztus hónaphoz vi­szonyítva a produktív inűszakaráry szeptember hónapban 28.1 százalékról 29.3 százalékra emelke­dett. Rontotta a produktív mű­szakarányt 0.3 százalékkal a meddőfeLtárási műszakok emelkedése. összegezve: a szénmeden­ce takarékossági mozgalma harmadik negyedévben ered­ményes volt. Mi sem bizo­nyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy egy tonna szén kiter­melési költsége tröszti szinten több mint egy- forinttal csökkent. Jó lenne, ha a negyedik ne­gyedévben tanulva az eddigi­ekből, jobban, tervszerűbben folyna a takarékosság, ami minden 'bányász és műszaki GODÓ LÁSZLÓ becsületbeli ügye. az ellenforradalmat megelő­ző időszak. A vezetés kérdé­se, a dolgozók és vezetők kapcsolatának kérdése, min­dig összefügg a politikával. Most tehát, amikor arról beszélünk, hogy a jelölő gyűléseket, a nagygyűlése­ket, a dolgozók nagyfokú ak­tivitása és részvétele jellem­zi — nagyon sokat jelent ez. A dolgozók részéről a politi­ka igazolását, támogatását jelenti. A gyűlések látoga­tottságánál feltétlen sokat tesz az a tény, hogy vezető elvtársaink a gyűlések al­kalmával személyesen is el­beszélgethetnek a dolgozók­kal, de mégsem ezzel ma­gyarázható a dolgozók aktív részvétele a gyűléseken, eze­ken az országos méretű nagy beszélgetéseken. A legfőbb az az egészsé­ges, józan, átgondolt politi­kai vonalvezetés, amely az elmúlt ikét esztendő alatt meggyőzte a dolgozó tömege­ket: ez a párt és kormány híven teljesíti a dolgozókkal szembeni kötelességét, méltó bizalmukra; szavazatukkal, bizalmukkal most további erőt adnak munkájúikhoz. gyűléséken való aktív részvétel is támogató bizalmat jelent, szavazatot a népi demokrácia mellett, de ami még ennél is többet je­lent, az a sierény munka, ami napjainkban szinte mindenütt otthonos. Mert való igaz: a dolgozó ember legfőbb kin­cse: munkája, keze, alkotó elméje. És a munka az iga­zi szavazat. Nagyszerű, hogy a szóbeli szavazat együttjár a munka lelkes szavazatá­val. A jelölő gyűléseken, a nagygyűléseken a dolgozók megismerhették a nemzet nagy építő programját, meg­ismerhették a hároméves terV nagy perspektívát nyi­tó célkitűzésit. Innen hát a nagy .magabízó erő és .bi­zakodó hangulat. Ha az el­múlt két esztendő eredmé­nyeit nézzük, nem lehetnek kétségeink terveink megva­lósíthatóságát illetően. A választási munkák nagy sodrában talán fel sem fi­gyeltünk a kormány egy nagyfontosságú rendelkezé­sére: több nehéz és veszélyes munkaköriben csökkentett öt-1 napos munkahetet valósíta­nak meg. íme, ilyen gondok, ilyen tervek foglalkoztatják a kormányt. Megyénk két gyárálban a Zagyvaróna! Vasötvözetgyár.ban és a Sal­gótarjáni Acélárugyárban majd 200 dolgozót érint a rendelkezés. Kell-e az ilyen rendelke­zéseknél meggyőzőbb bizo­nyíték a párt és a kormány szándékai iránt?! Megvalósítandó terveink mellett is szavazunk 16-án, amikor a Népfront jelöltjei­re adjuk szavazatunkat. Még egy hét választ el bennün­ket november 16-tól, a vá­lasztások napjától. Sok meg­oldásra váró feladat van még előttünk. Ezt a hetet arra kell felhasználnunk, még egy utolsó nekigyüreke- zéftteánt, hogy családlátoga­tások ás egyéni beszélgeté­sek során mégegyszer eljus­son a párt szava minden választópolgárhoz. A válasz­tási küzdelemben résztvevő pártbelí és pártonkívüli ak­tivistái’.! az eddigiek során becsületes, fáradságos mun­kát végeztek. Nem kétséges, hogy a hátralévő héten is jól megállják a helyüket. N agyon fontos feladat, hogy a választás kül­sőségeiben a választók egy­öntetűségéiben, a szavazóhe­lyiségek szép rendjén is hű­en fejezze ki: itt a nép vá­laszt, a maga jelöltjeire ad­ja a szavazatát. Külsőségei­ben is kifejezésre kell jut­tatnunk, hogy a mi választá­sunk: népszavazás. Az or­szág urává lett munkások és dolgozó parasztok, értel­miségiek és kisemberek tesz­nek hitet a szocializmus mellett, juttatják kifejezésre igenlő véleményüket az ed­dig megtett út helyessége mellett és azt, hogy bizo­nyossággal vannak az or­szág haladását illetően. A mátranováki iiatalck kezdeményezése kéréssel, hogy juttassák el a magyar népnek. Ezen kívül elhatározták, hogy minden alkalmazott havi keresetének két százalékát a szolidaritási alapnak adja, ami az egész bányában 100 ezer koronát tett ki. De sorolhatnánk a cseh­szlovák dolgozók nemes gesz­tusának megnyilvánulásait oldalakon keresztül. Csehszlo­vákia dolgozó népe hű maradt a proletárszolidarításhoz, a proletár nemzetköziséghez és a bajban megmutatta, hogy igaz barát módjára tud vi­selkedni és teljes erejével támogatta a forradalmi mun­kás-paraszt kormányt, a ma­gyar munkásosztály pártjá­nak, az MSZMP-nek vezetése alatt harcban álló dolgozó tömegeket az ellenforradalom leverése érdekében. Ma már két éve annak, hogy legyőztük a ellenforra­dalmat. Mégis élénken em­lékszünk a lap megjelenésé­nek hatására és elmondhat­juk, hogy jelentősen vette ki részét az ellenség elleni harcban és segített tisztázni az egyes félrevezetett embe­rek fejében a gondolatokat, segített abban, hogy a mun­kásosztály és a dolgozó pa­rasztság felismerje Nógrád megyében is a veszély nagy­ságát, segített abban, hogy csatasorba állítsa a dolgo­zók ezreit az elenforradalom ellen. Az ellenforradalom leveré­sének kétéves évfordulóján a Nógrád megyei kommunis­ták forró elvtársi üdvözletü­ket küldik a szlovákiai Uj Szó minden dolgozójának és sok sikert kívánnak a szocia­lizmust építő további munká­jukhoz. Két évvel ezelőtt a me­gyében egy darabig a párt sajtója hallgatott. Hallgatott, mert forradalmi elemek egy ideig hatalmukba kerítették a lapot és az ő aljas céljaik szolgálatába állították. A néphez hű újságírókat elűz­ték a szerkesztőségből és az ellenforradalmárok szolgála­tába állott Miklósok, Ková­csok, stb., szolgálták tollúk­kal a proletáriátus diktatú­rája ellen törő ellenforradal­mat. Ebben az időben úgy hiány­zott a megyei kommunista lap a dolgozó tömegeknek, mint a falat kenyér, a min­dennapi eleség, amelyből a dolgozó tömegek, de elsősor­ban az akkori zilált viszo­nyok között a kommunisták erőt merítenek. Akkor az el­lenforradalom vérgőzös nap­jaiban tudtuk meg, mit je­lent számunkra a sajtó, mint harcos, a munkásosztály ér­dekeit szolgáló orgánum. Ak­kor tudtuk meg az „isten igazságában”, hogy egy har­cos kommunista lapnak és hasábjain megjelent cikkek­nek milyen mozgató erejük van. Hogy a sajtó lapjain ke­resztül milyen eredményesen tudunk harcolni a különböző ellenséges eszmék, nézetek ellen. E zűrzavaros időben meg­jelentek a párt propagandis­tái, a tömegek között és pi­rosbetűs újságot osztogattak az utcán tétlenül álló töme­geknek. A munkásoknak megdobbant a szívük, amikor az első oldalon piros betűvel felírva látták: „Világ prole­tárjai egyesüljetek!” Ez az újság szlovák testvérpártunk lapja, az „Uj Szó” volt. Nem lehet elfelejteni az arcokat, ahogyan fogadták egyesek testvérpártunk" e harcos or­gánumát. Voltak olyanok, akik félve gyorsan átvették, zsebre tették és aztán elsi­ettek a propagandista mellől. De igen sokan voltak azok, akik senkitől sem félve az utcán nyíltan, csoportokba verődve olvasták, megvitatták és aztán tovább adták más­nak is olvasásra. Az arcok fel derültek és szomjazva ol­vasták a híreket. „Él a párt, a proletárszoli- darítás és jajj azoknak, akik kezet emelnek a nép hatal­mára” — hirdette minden sora. Erőt adott az elcsüg­gedt párttagoknak, minden becsületes, hazáját, a prole­tárdiktatúrát féltő dolgozó­nak. A proletárszolidarítás szép példáit olvashatták a lap hasábjairól a Nógrád megyei dolgozók. Megtudták, hogy Szlovákiában gyűlések ezrein tettek hitet a szlovák dolgozók, munkások, parasz­tok és értelmiségiek arról, hogy elítélik a vérgőzös ma­gyarországi ellenforradalmat és mind anyagilag, mind er­kölcsileg segítik a magyar népet az ellenforadalom le­verésében. Az Uj szó 1956. november 11-i száma többek között a következőket írta: „Napról- napra bebizonyosodott, hogy városaink és falvaink népe tudja, hogy hol a helye. Er­ről beszélnek távirataik és leveleik. Szavuk egyöntetű: gyűlölet az amerikai imperia­lista agresszoroknak, testvé­riség és szolidaritás a* magyar és egyiptomi nép iránt. És nem maradnak csak a sza­vaknál. köztársaságunk pol­gárainak százezrei tettekre váltják ígéreteiket: a Magyar Népköztársaság megsegítésére rengeteg kötelezettségvállalást tettek és ajándékokat külde­nek. Vajon ez nem kifejezője köztársaságunk szilárdságá­nak? Ott, ahol egységes a nép, ott határozottság és erő uralkodik.” Majd ezt követő­en felsorolja a proletárszoli­darítás szép példájaként azo­kat az üzemeket és hivatalo­kat és társadalmi szerveket, amelyek elküldték Magyaror­szágra mind erkölcsi, mind anyagi támogatásukat. Egy párat ezek közül: A füleki KOVASMALT szlovák és magyar nemzeti­ségű munkásai kivétel nélkül mindnyájan elítélték a ma­gyarországi ellenforadalmat és rendkívüli műszakokat dol­goztak le a szolidaritási alap javára. A zilinai kerület kis- és középparasztjai és szövet­kezeti parasztjai százezer li­ter tejet jutattak a szolidari­tási alapra. A Bratislavai Zsírfeldolgozó Üzem munká­sai 68 ezer koronát takarí­tottak meg munkájuk során, amit ugyancsak a szolidari­tási alapnak adtak át a ma­gyar dolgozók megsegítésére. A Libusini NEJEDLY bányá­szai is egyhangúlag elhatá­rozták, hogy vasárnap dolgoz­nak és a termelt szenet a köztársaság kormányának ren­delkezésére bocsátják azzal a

Next

/
Thumbnails
Contents