Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-08 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYES ÜL J ESTEK ! mogrAdi ti MSZMP NOGKAD MEGYEI BIZOTTSÁGA *8 A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIV. ÉVFOLYAM. 88. SZÄM ARA: 66 FILLÉR 1958. NOVEMBER 8. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott a magyar történelemben is Díszünnepség Salgótarjánban november A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját a 41 év alatt elért győzelmek jegyében ünnepelte hazánkkal együtt Salgótarján dolgozó népe. 6-án délután a Szovjetunió iránt érzett hálánk jegyében a város dolgozóinak képviselői megkoszorúzták a szovjet hősök emlékművét. Este fél hét órai kezdettel díszünnepség volt a November 7. Filmszínházban. A díszünnepség elnökségében helyet foglaltak a városunkba érkezett szovjet és csehszlovák delegáció tagjai, valamint a megyei és városi pártbizottságok, a KISZ, a tanács, a tömegszervezetek és különböző vállalatok kiváló munkásai. A díszünnepséget Gritz Arnold elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Andó István elvtárs, a városi pártbizottság végrehajtó bizottságának első titkára mondott ünnepi beszédet. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóját ünnepeljük. Negyvenegy esztendeje annak, hogy a történelem legnagyobb fordulata elé ért az emberiség. Negyvenegy éve annak, hogy Lenin nagy pártjának vezetésével győzött a pétervári munkásosztály fegyveres felkelése, és örökre megdöntötte az orosz földbirtokosak és tőkések uralmát, elsőnek nyitott utat az új világnak. Negyvenegy évvel ezelőtt a világtörténelemben először született meg egy olyan társadalmi rend, amely nem ismeri az elnyomást és kizsákmányolást — kezdte beszédét Andó elvtárs; Majd arról beszélt, . hogy a forradalom győzelme után, amely harcban részt vettek a magyar nép legjobb fiai is: minitegy 80 ezer hadifogoly. milyen eredményeket ért el az orosz nép. A továbbiakban arról szólt, hogy az egykor elmaradott Oroszország hogyan vált a világ forradalmi erőinek központjává, hogy milyen roppant nagy a Szovjetunió ösztönző példája a világ minden részén az ország függetlenségéért, szabadságáért harcoló népek előtt. Ezért lett a Szovjetunió centruma reménysége és támasza a világ minden haladó mozgalmának, ezért gyűlöli megalakulásától kezdve a nemzetközi reakció. Kiemelte az előadó, hogy a cári Oroszország politikailag, gazdaságilag és kulturális téren a világ egyik legelmaradottabb országa volt, miként európaszerte ismerték: a népek börtöne volt. Ez az elmaradott ország negyvenegy év alatt ipari nagyhatalommá vált. A Szovjetunió negyvenegy éves fejlődése bebizonyította a szocialista termelési rend fölényét, a kapitalizmussal szemben. A Szovjetunió iparának termelése 1913-hoz viszonyítva 33-szorosára, a termelési eszközök termelése pedig 74-szeresé- re — a gépgyártás termelése 200-szorosára emelkedett. Az utóbbi időben világraszóló sikereket ért ©1 a Szovjetunió technikai és tudományos vonatkozásban egyaránt. A világ első atomerővel működő villanytelepe, a szputnyikok, az atomjégtörő, mind-mind a Szovjetunió technikai és kulturális fel- készültségének magas színvonalát bizonyítja. Ennek nemzetközi elismerését jelentette, hogy a minap három kiváló szovjet tudós kapta mag a’ nemzetközi tudományosság legmagasabb kitüntetését, a Nolbel-díjat. A Szovjetunió negyvenegyéves fejlődésének tehát minden eredménye a Nagy Októberi Szocialista Forradalom gyümölcse. — A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új helyzetet teremtett hazánkban is — folytatta Andó elvtárs. — A magyar nép felszabadítása nem 1945-ban kezdődött, hanem akkor, amikor az Októberi Forradalom eszméi, Lenin tanításai hatni kezdtek a magyar munkásmozgalomban és küzdelmes harcók közepette megalakult a Kommunistáik Magyarországi Pártja. Ez a párt az orosz testvérek példája nyomán 1919-ben győzelemre vezette a magyar Tanácsiköztársaságot. Magyarország és a Szovjetunió 1919-ben kötött véd és dacszövetséget egymással. Ez a szövetség akkor nemválhatott valósággá, mert a magyar Tanácsköztársaság az imperialista támadások túlerejével szemben négy és fél hónapos dicsőséges fennállása után elbukott. De a magyar munkásosztály már 1919-ben a salgótarjáni, miskolci, tiszamel- léki harcmezőkön vére hullatásával tett hitet a szocializmus eszméje mellett. 1945 óta népünk hatalmas eredményeket ért ©1. A felszabadult Magyarország szabad, független, demokratikus országgá lett, amelyben minden hatalom a dolgozó népé. A munkáshatalom iparilag is fejlett országgá tette Magyarországot. Nagyot emelkedett a dolgozó n.ép életszínvonala a felszabadulás előttihez képest. A nagy munkának folyamán súlyos hibákat is követtünk el. De népi demokráciánk fennállása óta dolgozó népünk kiemelkedett a nyomorúságnak és létbizonytalanságnak abból az állapotából, amelyre a régi rend alatt Ítélve volt. Magyarország nem a gyárak kapuja előtt munkáért kolduló, az inségkonyhákon levesért könyörgő, az országutakon csavargó ipari és mezőgazdasági munkások országa többé. Magyarországon a népi demokrácia a dolgozó parasztsággal szövetséNovember 6-án délután 5 órakor Balassagyarmaton a Magyar Szovjet Baráti Társaság nagysikerű emlékünnepélyt rendezett az ízlésesen feldíszített Madách film- szinházban a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 4L évfordulójának tiszteletére. Az ünnepi beszédet a filmszínházat zsúfolásig megtöltő közönség előtt Kocsis József elvtárs, a városi tanács vb. elnökhelyettese tartotta. Beszédében méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, visszapillantást vetett arra, mit adott az eltelt négy évtized alatt a Szovjet7-e alkalmából ges munkásosztály állam- hatalma. Majd az ellenforradalom leverése utáni eredményekkel foglalkozott Andó elvtárs. Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt tanult az elkövetett hibákból, azokat nagy többségükben az elmúlt két év alatt kijavította, s éberen ügyei arra, hogy azok soha többé ne ismétlődhessenek meg. A magyar munkásosztály és dolgozó népünk alkotómunkájának eredményeképpen a Szovjetunió és a baráti országok segítségével sikeresen folytatja tovább a szocializmus építését. Az ellenforradalmi kárók ellenére mintegy 14-16 százalékkal növekedett népünk életszínvonala. Pártunk és kormányunk eltökélt szándéka, hogy ezt az életszínvonalat tovább kívánja emelni, de ahhoz nekünk dolgozó embereknek kell megteremteni gazdasági alapjait. Mi, magyar dolgozók példaképünknek tekintjük a nagy Szovjetuniót és büszkén haladunk tovább a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mutatta úton. A szocializmus felépítésében még nagy feladatok állnak előttünk. Munkánk elvégzéséhez merítsünk erőt a szovjet nép dicső példájából. Szeressük, erősítsük pártunkat a Magyar Szocialista Munkáspárt előrehaladásunk legfőbb biztosítékát. Álljunk helyt a munkában és a békéért vívott harcban úgy mint a szovjet emberek. Ennek az elhatározásnak, az erre való elszántságnak jegyébein ünnepeljük a negyvenegyéves Októberi Forradalmat, egy pillanatra sem feledve azt, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemcsak a világtörténelemnek, hanem a magyar történelemnek is új korszakot nyitó fejezete, — mondotta befejezésül Andó István elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt városi bizottságának titkára. Felszólalt az ünnepségen a szovjet és csehszlovák delegáció tagja. Mindketten a szovjet és magyar, a csehszlovák és magyar nép megbonthatatlan barátságáról szólották, arról, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mit jelentett a csehszlovák és a magyar népnek. Az ünnepi beszéd után vetítésre került a „Történetek Leninről” című nagysikerű szovjet filmalkotás. unió az egész emberiségnek. Majd ismertette, a Szovjeté unió soha meg nem szűnő sokoldalú segítségét a magyar dolgozó népnek, az 1956-os ellenforradalom leveréséhez nyújtott támogatását. Az ünnepi beszéd után a megjelentek előtt levetítették a „Vlagyimir llijics Lenin” c. nagysikerű szovjet filmalkotást. November 7-én délelőtt 10 órakor a város területén működő üzemeik, vállalatok, intézmények és hivatalok küldöttségei ünnepélyesen megkoszorúzták a városi kórház előtti szovjet hősi emlékművet, illetve hősi sírokat. ünnepség Balassagyarmaton Ax értelmiségnek érdeke támogatni ei »socialists fejlődési — Értelmiségi nagygyűlés Salgótarjánban Hétfőn este Salgótarjánban, a Városi Művelődét); Otthon nagytermében az érdeklődők nagy száma előtt értelmiségi nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen — amelyet Lizsnyánszki Antal, a Salgótarjáni Acélárugyár főmérnöke nyitott meg — Mihályfi Ernő elvitárs, megyénk országgyűlési képviselő jelöltje tartott előadást az értelmiség helyzetéről, problémáiról, lehetőségeiről és felelősségéről. Mihályfi elvtárs beszéde elején Derkovics Gyula festőművész, a lagnagyobb magyar proletárfestő, a magyar művészettörténet legnagyobb alakjának életén keresztül mutatta be az értelmiség felszabadulás előtti 'helyzetét és a művészek ma megváltozatt életét A múlt beiskolázásáról ezeket mondotta: — Megrendítő az a statisztikai adat, amely többek .között a tanulók, egyetemi hallgatók származását közli. Milyen arányban jutottak be az 1930-as években szegényparaszt gyerekek a középiskolákba? Az ország lakosságának 35 százalékát kitevő szegényparasztság gyermekei közül az 1930— 31-es tanévben az egész országban összesen 844 gyerek járt középiskolába, amely az összes középiskolai tanulók 1.3 százalékát tette ki. Mi volt a munkásgyerekekkel? Középiskolába jutott minden 108-ik munkás származású gyerek. Felső kereskedelmibe minden 403. tanítóképzőbe minden 618. munkásszármazású gyerek juthatott be. A munkáslányok közül középiskolába minden 828. képzőbe minden 837. kereskedelmibe minden 663. — Mi volt a helyzet az egyetemeken és főiskolákon? Hiteles statisztikai adatok szerint a munkások 18—23 év közötti gyermekei közül minden 425 került ezekbe a fő iskoláikba. A mintegy 1 300 000 főnyi ipari munkásság gyerekei közül összesen 51 hallgató került be a műegyetemre. A szegényparaszto.k gyermekei közül minden 1320. került be a főiskolára, vagy egyetemre. A szegényparasztság aránya a főiskolákon, egyetemeken a hallgatók között 1.5 százalék. A többi, majdnem 95 százalékot a földbirtokosok, a tőkések és a polgárság, köztük az értelmiség gyermekei tették ki. Ez az arány- most megváltozott. — A munkás és dolgozó paraszt-szülők gyermekei egyetemeinken és főiskoláinkon a hallgatók több mint 50 százalékát teszik rpa ki. De vajon csökkent-e ezért az értelmiségi származású gyermekek száma? Nem! Sőt,. — Az egyetemi és főiskolai hallgatók száma — 'körülbelül háromszorosára — növekedett. így ma az arányszámok megváltozása ellenére is több értelmiségi származású gyerek jár az egyetemekre, mint a Horthy-korszakban bármikor. A munkás és dolgozó paraszt gyerekek nem az értelmiségi származású gyerekek helyét foglalták el a/, egyetemeken. Sérelem tehát nem érte az értemisé- get. Ezután arról szólott az előadó, hogy az értelmiség helyzete, szerepe, megbecsülése hogyan változott meg a munkásosztály vezette társadalmunkban. Az értelmiség feladatairól szólva kijelentette: lehetőséget kínál. Társadalmunknak több szellemi tevékenységre van igénye, sokkal nagyobb értelmiségi munkára van szükség számszerű növekedése jelzi. az értelmiségiek nagyobbb szerepét a szocia- alista rendszerben. A szocializmus építése az egész nép szellemi színvonalának emelkedésével kell. hogy együtt járjon. Ez a kulturális fejlődés igen nagy mértékben .. az Értelmiségen múlik. A tömegek szocialista tudatának '.kialakításából is igen sok feladat hárul az értelmiségre, amelynek közvéleményt formáló befc.yása messze meghaladja számarányát. Az értelmiség felelősségéről 'beszélt ezután. — A bizalom, amely az ország vezetői, a munkásosztály és a párt vezetői részérő! az értelmiség irányában megnyilvánul, hatalmasan megnöveli az értelmiség felelősségét. Ezzel a megnövekedett felelősséggel kapcsolatban szeretném idézni Kádár János elvtárs, angyalföldi beszédének egy nagyon fontos mondatát, nagyon fontos figyelmeztetését. „Ne okozzunk felesleges vívódást a népnek és ne okozzunk tempóveszteséget a fejlődésben” — mondotta Kádár' elvtárs. — Jussunk egyetértésre mindenben, amivel egyet kell érteni.” — Az értelmiségnek a kul- turforradalom élén segítenie kell a szocialista fejlődést, az egységes világnézetre, egységes meggyőződésre jutást az egész társadalomban. Az értelmiség egészét bizonyos értelemben a társadalom neveléséért, szocialista fejlődésének segítéséért felelősnek kell tekinteni. Az értelmiségnek ezt a feladatát elismerjük, s egyben ezt a felelősséget hangsúlyozza a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi határozata a munkásosztállyal kapcsolatos egyes feladatokról, amely kimondja: „Növelni kell minden állami és társadalmi szerv, valamint az egész értfolytatás a 2. oldalon) G3IIO A G Y 0 Z E L E M S Z E R V E Z 0 J E
