Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-26 / 93. szám
6 ■OSRADI NIP0J8A3 1958. november 26^ <yí tzerkeAztúiég pos tájúbfíl Ami kimaradt Szklenár István leveléből Párnaharc a salgótarjáni Déryné cukrászdában — Csaknem 12000 forintos hiány az üzletben — Szklenár István levélben fordult a szerkesztőséghez, hogy vizsgálja ki a Nagybá- tonyi Szolgáltató Vállalat vontatási üzemrészlegénél fen- álló hibákat. A kivizsgálást azért kérte, mert szerinte az üzemvezetőség figyelmét már több esetben felhívta, ám az üzemvezetőség nem volt hajlandó a hiányosságokat kijavítani. Az üzem vezetőségét Szklenár István felhívása az éjszakai tolatás és a lámpa jelzéssel kapcsolatosan bírálta. Az üzemnél az intézkedést erre vonatkozólag már megtették. Azonban szeretnénk a Szklenár István által írt levéllel kapcsolatosan foglalkozni annál is inkább, mivel az azóta folyó levelezésben rágalmazza az üzem vezetőségét. Példul azt írja: „Azért írtam egyszerre három helyre, hogy ha csak az üzemvezetőség figyelmét hívtam volna fel, akkor semmilyen intézkedést nem tettek volna.” Vagy pedig: „Nehéz lesz a szabályosságra nevelni és a törvényességre a vontatási üzem dolgozóit, mert bennük van a rossz Kj javítja hí a hibákat lakásomban? Kedves Szerkesztőség! Ez év június 1-én költöztünk az Ingatlankezelő Vállalat kezelésében lévő bérházba. Kisebb, közben megjavított hibákon kívül rossz az erkélyajtónk, mert egy nagy rés van rajta. A konyhaajtót nem lehet becsukni, annyira megvetemedett. ígérték a kicserélését, de ez a mai napig sem történt meg. Sőt az utóbbi időben az Ingatlankezelőhöz fordultunk, ahol azt a választ kaptuk, hogy rájuk nem tartozik, mert egy évig az építő vállalat felel a lakásokért. Azt mondjó,k, forduljunk azokhoz. Az építőipari vállalat dolgozói már körülbelül háromszor is megnézték a hibákat, de kijavításukról szó sincs. Most már hidegek vannak, a gyerekek fáznak nyitott ajtó mellett a konyhában, éjjel pedig a szobában. Sajnos esős időben a víz is becsurog lakásomba. Nem tudom mire várnak az illetékes vállalatok, hiszen jó, kész lakásért fizetem a lakbért. Nem beszélve arról, hogy az épülethez még szemétládák sincsenek, a szemét ott rohad az ablakok alatt. Jó volna, ha az illetékesek is megbecsülnék az új, szép bérházakat. MEZŐ SÁNDOR Salgótarján, Vásártér 24/a bérház, II.. lépcsőház, III. era. 3. Qáulaőfáth — tanított tempóban A nap már nehezen töri át a borús légtömegeket, s ilyenkor az emberek szaporábban lépkednek az utcán. Nem mintha fáznának, inkább valami ismeretlen ösztön hatása alatt. De a sietős lépteket érdemes meglassítani, s talán meg is állni ott, ahol a megyei Tatarozó Vállalat emberei a betonjárdát építik. Nagyon szomorú képet fest, hogy némelyikük megkeresve tisztességes pénzüket, nem igen teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Ez így megy legalább már vagy két hónapja, vagy régebben. A földmunkát végezve a hat—hét munkás ugyancsak szűkösen mozgat meg egy köbméter földet a napi munkaidő alatt. Ez nem is csoda. A sarogjára alig raknak 8—9 kilónál többet. Az indulás előtt megtárgyalják az elmúlt napi eseményeket és aztán lassú léptekkel, 100—200 méterrel odébb viszik. Visszaérve újból hozzáfognak beszélgetni. Ha valakinek ideje van és megfigyeli, azt tapasztalhatja hogy a betonozásnál is hasonló a helyzet. A nyolc órás munkaidő alatt nem valószínű, hogy 2 köbméternyi járdát elkészítenek, ami szerintem 18—20 folyóméternek felel meg. De ha ennyit is csinálnak, már akkor is el kellett volna készülnie a járdának, mert az egész nem tesz ki többet, mint ezer métert. Eddig mintegy kétharmadrésze készült már el. Rá. kellene már ébredni, hogy csakis a szilárd munkafegyelem hozhat eredményt. Ezért ajánlom levelemet a Tatarozó Vállalat vezetőségének figyelmébe. S ideje volna, ha az utca közepén heverő betonkeverő gépet is munkába állítanák. Kormos János Mátraverebély Készül a „Hősök Könyve" Balassagyarmaton A Forradalom Nyomolvasói Parancsnokságának I. számú parancsa hozzánk, Balassagyarmatra is eljutott. A II. Rákóczi Ferenc általános iskola úttörő csapatai elhatározták, hogy együtt vesznek részt a munkában, s rögtön hozzáláttak a nyomkereséshez. Örömmel jelentjük, hogy városunkban sok veterán harcos élt, és él ma is. Örsi- és rajgyűlésekre meghívtuk őket, s kérésünkre szívesen és nagy lelkesedéssel beszéltek a régi elvtársakról, harcokról. A meghívottak közül elsőnek Bojtos Sándor elvtárs jött el, aki ma is a párt tagja. Elmesélte, hogy Szamuelly Tibor, Kun Béla elvtársakkal együtt volt orosz hadifogoly, s hazatértük után börtönbe, majd internálótáborba kerültek. Beszéde után megígérte, hogy többször meglátogat bennünket és segíteni fogja nyomolvasói munkánkat. RENDELÉSRE ÉS RÉSZLETRE IS KAPHATÓ További felvilágosítás a kijelölt szaküzletekben. A Balassagyarmati II. Rákóczi Ferenc iskola úttörő csapatai nevében: Hornok Magda Kovács Magda őrsvezető ifi-vezető és minden alkalmat meg fognak ragadni, hogy szabálytalanságot kövessenek el, mert csak ezzel tudnak lelki megnyugvást maguknak elérni.” Szklenár István levele további részén hivatkozik kommunista meggyőződésére, elvhűségére és kiállására, ugyanakkor levelében szó szerint a következőket írja: Ezek előtt három éven keresztül csendben voltam és nem tudják, hogy milyen beállítottságú ember vagyok, de még a mái napig sem tudják ők, csak arra következtetnek, hogy ellenségeskedem.” A vontatási osztály dolgozói joggal csodálkoznak Szklenár István levelén. Csodálkoznak, mert amikor a vontatási üzem mozdony- vezetői és f ékesei jobb munkával igyekeznek egy-egy jelesebb ünnepet megünnepelni, mint például most a választásokat, akkor pontosan Szklenár István az, aki ezt a szó szoros értelmében igyekszik megakadályozni. Ilyen eset történt például 1958. október 1-én Pádár cs. István mozdonyvezetővel és Balázs Gyula fékessel. Amikor tele voltak az üzemeknél mindenhol a bunkerek szénnel és Pádár cs. István és Balázs Gyula elvtársak minél több üres csillét akartak Katalin és Szorospatakra felvinni, Szklenár István kijelentette: ő nem hajlandó a vonattal menni. Ugyancsak Balázs Gyula elvtárssal történt 1958. október hóban, hogy amikor Balázs elvtárs összeállította a rakodón a vonatot, Szklenár kijelentette: minden csillét nem hajlandó lehozni. Nem volt hajlandó a szerelvényre felülni és személyi árattal jött le. Általános tapasztalat, hogy a mozdonyvezetők nem akarnak Szklenár Istvánnal dolgozni. A fenti eseteket figyelembe véve javasoljuk, hogy Szklenár István jobb, fegyelmezettebb munkával érdemelje ki mindenekelőtt munkatársai megbecsülését. Több panasz érkezett nemcsak a Salgótarjáni Vendéglátóipari Vállalatihoz, hanem ■a rendőrségihez is, hogy a salgótarjáni Déryné zenés cukrászdáiban éjszakánként, záróra után hangos dorbézolás zavarja a szomszédban lakó dolgozók éjszakai nyugalmát. A panasz kivizsgálására a rendőrség nyomozást indított, amely súlyo-s visszaéléseket, büntetendő cselekményeiket tárt fel, s eljárást indított Szűcs István, a Déryné cukrászda volt vezetője és Bartal Irén, a cukrászda helyettes vezetője éllen. CSAKNEM 12 000 FORINTOS HIÄNY A nyomozás megállapította, hogy a Déryné cukrászdáiban az év elejétől június 16-iig két íziben is volt már leltárhiány. Megállapítást nyert, hogy ez a hiány elsősorban abból adódott, hogy maga a személyzet fogyasztott nagyobb mennyiségű italt, de a bairáitoikniaik is szolgáltak fel térítés nélkül különböző italféleségeket. Hozzájárult ehhez, hogy romlott árukat nem írattak le a cukrászda terheléséiből. A bejelentés tehát igaz! Szűcs és barátai záróra után rendszeresen hangos dorbézolásba kezdtek a cukrászdáiban, s az elfogyasztott áruért. egyetlen fillért sem fizetitek be a vállalat számlájára. A vizsgált időszak alatt csaknem 12 000 forintital károsították meg a népgazdaságot. PÁRNAHARC A CUKRÁSZDÁBAN A hajnalba nyúló dorbézolás különös játélkkall is járt. Kedvtelésük, szórakozásuk kielégítésére az illuminált társaság pároaharoba kezdetit. A székeken lévő ülő- párnáikkal folytattak nagy csatát, mígnem Szűcs egyik dobása nem sikerült, a vitrinben lévő metszett poharakat találta el. A kár mintegy 25 darab pohár, ezzel is tetézték felelőtlen, gondatlan munkájuk kárértékét. A „KAMU” ITAL ÉS A VENDÉG Magyar szokás a vendéglátás. így vannak ezzel azok a vendégeik is, akik a Déryné cukrászdáiban szórakoznak. Fogyasztás közben megkínálják a pincéreket is — akik élnek ezzel az ajándékkal. De hogyan! Úgy, hogy úgynevezett „kamu” ital helyett vagy vizet, vagy zaccos feketekávéval kevert szódavizet visznek a vendég asztaléhoz, mintha elfogyasztanák a számukra kért italt. A víz helyett azonban pálinkát, likőrt számolnak el a vendégnek, s amint ezt Szűcs is mondotta: — esténként 2-300 forint értékben. Szűcs csak tudja, hiszen a tilalom ellenére mint vezető maga is felszolgált. Van ennél csúnyább is. Mégpedig az, hogy este 6 óra utón már 25 százalékos felárait számítanak a vendégnek. A pincérek azonban a 10 százalékos blcíkktömibön számolnak el. Szűcs szerint azért, hogy „hadd keressenek a pincéreik is”. A vendégek és az állliaim rovására! PANASZKÖNYV ÉS A FÉLDECI Szűcs és Bartal sóikéig úgy tűntek fel a vállalatnál, hogy jól vezetik a cukrászdát. Hiszen a panaszkönyv is erről tanúskodott. De miért? Azért, mert Szűcs nem is egy esetben féldecit szolgált ki fiatal vendégeinek azért, hogy jót írjanak a panaszkönyvibe. így aztán, érthető, hogy tartott a dorbézolás — az állam pénzén addig, hogy június 16-án például mét az üzletet sem zártáik le . éjszakára, s csak a rendőrség ébersége akadályozhatta meg a benn lévő 12 000 forint készpénz és az: árukészlet éllopását. TANULSÁG Szűcs István és Bartal: írón ellen befejeződött a. nyomozás. A rendőrség átadta az ügyet az ügyészségnek, a bíróság előtt kell felelni tetteikért. Tanulság mégis sók van éhben az ügyben is. A csaknem 12 000 forintos hiányt Szűcs és Bántál köny- nyíf műiége, gondatlansága idézte elő. Szűcs még fiatat ember, gyakorlatlan, köny- nyen befolyásolható. Ezért a vendéglátóipar vezetőit is terheli erkölcsi felelősség, hogy könnyelmű, gondatlan fiatal emberre bízta egy naigyforgalimú cukrászda vezetését. A súlyos példán okulva a Vendéglátóipar új vezetőséget állított az egyébként közkedvelt cukrászda élére. Elmondhatjuk, vezetésükkel lényegesen javult ä helyzet a Déryné cukrászdában. — So — (Oirágzámak indult a zenekultúra a Taiízhelij gyúr ban A minap a Tűzhelygyárban jártam, s betévedtem a kul- túróttlhoniba is, ahol éppen szorgos munka folyt. A színpadon 15 fiatal tangóharmo- nikást vezényelt Hídvégi Ottó. Gyakorolt a zenekar, éppen a Waise MüsetitJét játszották. Hídvégi elvtórs elmondta, hogy zenekara tagjainak átlagos életkora 10-12 év. Ezekkel a fiatalokkal igyekszik ő is hozzájárulni á gyár kul- túrcsoportjának mimikájához- November 7-én volt az első bemuitaitikozásuik, amdikorís osztatlan sikert arattak. Műsorukban egyenlőre főleg könnyűzenei számok szerepéinek, de később komoly számokat is tanulnak majd. Gratulálunk a zenekar sikeréhez. P. A. Iskolai munkánk a párt művelődéspolitikai irányelvei alapján ii. E z az ideológiai atneve- lés sokrétű folyamat. Ügy érzem, azzal kezdődik, hogy minden testületiben ki kell alakítani, hiszem, hogy sokban már meg is van az a- mag, melyre biztosan lehet számítani. A párttag nevelők, az igazgató és a szakszervezeti funkcionáriusok egységes állásfoglalása adja a testületen belül az irányító erőt. Ennek a magnak feladata, hogy egyéni beszélgetésekkel, felvetődő problémák ilyen megvitatásával, szakmunkák, ideológiai folyóiratok cikkeinek megbeszélésével igyekezzék legyőzni a helytelen nézeteket. Ugyancsak jelentős feladat jut az egyes szakmai munkaközösségeknek abban, hogy a szakismeretek és tudományok marxista elemzésével vitassák meg az oktatómeve- iő munka feladatait. Jelentős területe az ideológiai fejlődés biztosításának a jól szervezett ideológiai továbbképzés. Ennél a kérdésnél vitatható, hogy az önkéntesség elve az ideológiád továbbképzésre való jelentkezésben, a továbbképzési forma megválasztásában helyes-e, vagy seim, az azonban követelmény, hogy minél szélesebb körre terjedjen ki, s az anyag kiválasztásában, főként módszereiben célravezető legyen. Pozitív hatással kell lennie a havonkénti megismétlődő testületi ■ összejöveteleknek, melyeken a legfontosabb erkölcsi-poli tikai kérdéseket, ideológiai problémákat beszélik meg a testületek. Feltétele a sikeres ráhatásnak a nyílt és őszinte vita, az elvi ellentétek helyes és marxista tisztázása. Komoly erő az eszmei egység formálásában a párt és a testület szoros kapcsolatának biztosítása. Az a bizalom, ami a nevelőik felé az irányelveikből kicsendül gyakorlati kifejezésre jutott az iskolákban a közel .múltban tartott megbeszélésen ahol a megyei pártbizottság komoly felkészültségű funkcionáriusa az- úgynevezett „kényes” kérdésekre is megértéssel, de a legteljesebb elvi szilárdsággal adott őszinte, nyílt válaszokat. Az ilyen találkozások megismétlése is közelebb visz a célhoz. T ermészetesen mindezek a formák nagyban segítik az ideológiai tisztulást, formálják a testület eszmei egységét, azonban magukban teljességihez nem vezetnek. Van ami — elsősorban — városi iskoláinkban fokozottabban, talán a középiskoláinkban valami bezárkózás az iskola falai közé. Nem hiszem, hogy tévednék, 'ha azt állítom, hogy ez is iburzsoá maradvány. Tagadhatatlan, hogy vannak kedvező jelek, amik réseiket ütnek ezen a bezárkózáson. A terebélyesedő KISZ munka tágítja perspektívákat, szélesíti a munkaterületet. A Szülői Munkaiközösségek aktivitása, a velük való kapcsolat intenzitásának növelése, a közös problémák megvitatása sok új szempontot vet fel. Ami azonban a teljesség szempontjából követelmény, annak világos látása, hogy a kultúrának is a miép az alkotója: a munkásosztály és a dolgozó tömegek aktív közreműködése nélkül szocialista kultúra nem jöhet létre. A nevelők világnézeti átnevelése a munkásosztállyal való szoros kapcsolatban jöhet létre és ezen a szoros kapcsolaton keresztül tudja a munkás- osztály termékenyen befolyásolni a kulturális életeit. Természetesen erre a szoros kapcsolatra elsősorban az iskoláknak van rendkívül nagy szükségük. Hisz ez a szoros kapcsolat biztosíthatja a munkásosztály politikai befolyásának rendszeres érvényesülését Ezért kell üdvözölni szakszervezetünk megvalósult tervét, mely a pedagógusokat a bányába vitte le, s ott a napi gyakorlati munka során találkozhattak a bányászok és a pedagógusok egymással. Ezért helyes, hogy a gimnázium testületé is hasonló találkozást készít elő. De .meg kell találni az iskolák és üzemek rendszeres kapcsolatát kialakító formát is. A társadalmi munkák különböző változatait, a népművelési munkába való bekapcsolódást (gondolok itt a gimnázium egyik munkaterületére is: az irodalmi színpadok rendezésére, és a szülőik iskolája sorozatra), stfo. Végső fokon az élet és az iskola kapcsolatának erősítése az a feladat, ami az eddig tapasztaltnál sóikkal erőteljesebben érvényesítendő r ®gy jutunk el szocialista nevelésünk egyik még eléggé nem kialakult ikövetelmé- myénelk kérdéséhez, a politechnikai képzésihez. Vitathatatlan, hogy a politechnikai képzés érvényesülése, a gyakorlati műszaki oktatás fokozatos bevezetése. A gimnázium egyik első osztályában ebben az esztendőben — bár csak kísérleti formában megindult. Erkölcsi politikai nevelés szempontjából is rendkívül jelentős. Ez is egy út, egy forma ahhoz, hogy az iskola és az üzemek kapcsolata erősödjön. Természetesen felvetődik az üzemek szampontjíából az a kérdés,, hogy vajon ha az iskolai, gyakorlati műszaki oktatást tevékenyen támogatják, nem megy-e ez a termelő munka rovására. Lehet, hogy pillanatnyi hátránnyal jár, azonban ez mérhetetlen előny, ami abból következik, hogy“ ifjúságunkat ezen keresztül a fizikai munka és a dolgozó osztályok megbecsülésére neveljük, a termelő munkára előkészítsük és hogy a pedagógusok szocialista fejlődését is nagyiban szolgálják éppen azáltal, hogy így az: iskola és az üzemek kapcsolata mind szorosabbá válik, sokszorosan kárpótol. agyon helyén volna az irányelveikkel kapcsolatban felvetni néhány égető probléma megoldását. így időszerű lenne a középiskolák és az általános iskolák meglévő szakadék áthidalásának kérdését, a munkás és paraszt származású fiatalok nevelésével kapcsolatos problémákat, a középiskolai KISZ- szervezetek munkájának nagy jelentőségét, az otsz- tályfőnöiki órák tartalmi és módszertani kérdéseit, az iskolán kívüli nevelés feladatait, stb. Egyenlőre csak any- nyit: kulturális politikánk irányelvei hosszú időre irányt szabnak az oktató-nevelő munkának is, alkotó munkára serkentik a pedagógusokat, biztosítják, hogy kultúránk egyre inkább szó-, cialiste. jellegűvé -váljék, és fejlődésben eddig még soha: el nem ért csúcsókra jusson el. dr. Ravasz Dezső a salgótarjáni gimnázium, igazgatója
