Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-26 / 93. szám

1958. november 26.

NOSRADI NSPÜJ8AG

5

Á 3004-es rendelet kötelez

i.

A 3004-es rendeletet tanul- ímányozva és az eredményeket értékelve meg keli állapítani, hogy — dacára az -'előrehaladásnak — sem a termelőszövetkezetek, sem az egyéb érdekelt szervek nem használták ki, illetve nem tették magukévá a rendelkezésben reájuk megszabott feladatokat, sőt némely esetben fékezték is.

Sok tsz-ben nem akarják megérteni, hogy befektetés nélkül, az a apók megteremtése nélkül nagyüzemileg gazdálkodni nem lehet. Nem akarják megérteni, hogy pártunk és kormányunk felismerte a tsz-ek nehézségeit és éppen a nehézségek kiküszöbölésére hozta a szóban -forgó rendeletet.

Azon már semmiféle vita nem lehet, hogy ilyen egészséges és úgyszólván minden -Irányban megfelelő segítséget nyújtó rendelet — amely a tsz-ek gazdálkodását előre viszi, még nem látott napvilágot. Ha a tsz-ek és a mezőgazdaság szocialista átszervezését magukévá tévő szervek, vállalatok mind-mind '■maradéktalanul végrehajtják a rendeletben reájuk háruló részt,

AZ EREDMÉNYEK UGRÁSSZERŰEN

EMELKEDNI FOGNAK.

Természetesen nem szabad meggondolatlanul elhirtelen- kedni a dolgot, hanem szükségszerűen, az adott viszonyok beható mérlegelése után fokozatosan kell cselekedni, mert egy kedvező alkalom kihagyása egy, esetleg több éves lemaradást jelenthet, amit behozni szinte lehetetlen.

A zárszámadások, a jövő évi tervkészítések folyamatban vannak. A zárszámadások kialakításánál már nincs sok tennivaló. Annál több van a jövő évi tervkészítésnél. Most van az ideje, hogy leszűrve az eddigi tapasztalatokat, a tanácsi dolgozók, valamint az érdekelt szervek és vál’alatok menjenek ki a tsz-ekhez tanácsot adni, a tervek készítéséhez.

Nem lehet szó nélkül hagyni az

EGYES KERESKEDELMI SZERVEK

igen sok esetben a rendeletben reájuk vonatkozó részének semmibevevését.

Nem válik dicsőségére a balassagyarmati MÜNÖSZER Vállalatnak, hogy a teherautójával odaérkező pilinyi 'Búzakalász Tsz részére az arankairtószert nem adta ki, ezért az autó üresen ment fiaza, viszont az endrefalvi földművesszövetkezetnek egy hét múlva már kiadta. A védekezés a közben beállott esőzés miatt — két hetet késett. A balassagyarmati fuvar és a védekezés késése miatt bizony meglehetős kár -érte a tsz-t.

Vagy például a karancs- Sapujtői földművesszövetkezet a tsz részére leküldött

í Vállalatunk 1959. január *

1-től január 20-ig £

•» ;

| vagyonmegáltapiíó *

leltározást

vegez

* 1

* Kérjük kiskereskedelmi, f

£ szövetkezeti és közületi I 3 vevőinket, megrendelései- £ S két £

! időben úgy adják !el,j

bogy az árúikat j

* *

! még december 31-ig i

3 £

s kiszállíthassuk \

■m • 3

3 Vas és Műszaki Nagyker. c

V. Balassagyarmat.

ü

»

műtrágyát az egyénieknek

adta el, mert az egyéni eladás után mázsánként 5 forint, a tsz eladás után csak 2,50 forint ütötte markát.

De hadd említsem a gal- gagutai földművesszövetkezet telepén történtet is. A berceli Vörös Csillag Tsz

egyik dolgozója nap mint nap járt a telep vezetőjénél, hogy az épülőfélben lévő házához még néhány száz téglát kapjon. Csak akkor

kapott, amikor a megyei mezőgazdasági osztály a telepvezetőt figyelmeztette a 3004-es rendeletre, akkor már volt tégla.

Igen sok baj volt a szerződéskötéseknél és az áruk átvételénél. A földművesszövetkezetek és a MÉK állítólagos kerethiányra hivatkozva nem akartak a termelőszövetkezetekkel szerződést kötni, az áruk átvételénél pedig sok vo’t a minőségi kifogás. Természetesen ragaszkodnunk kell az előírt árakhoz és a tsz-eknek is meg kell tanulni, meg kell szokni, hogy minőségi árut termeljenek, hiszen a felvásárlás állami pénzen folyik, azonban ne úgy legyen a minősítés, hogy „ha akarom jó, ha akarom nem jó“ és a tsz-eknél rendszerint „nem jó“.

Tartsák kötelességüknek a termeltető vállalatok, mint azt a MAGES dolgozói teszik, hogy vesznek maguknak fáradtságot. és termelés közben többször a helyszínen adnak szakmai tanácsot a minőségi áruk előállításához és így a lehető legmagasabb árat tudják részükre biztosítani. A jövedelmezőbb szerződéses növényféleségeket elsősorban a tsz-ekkel kötik le. Ilyen az igazi segítség, nem úgy, mint a MÉK csinálta, hogy a zsunypusztai tsz-nél lekötött 30 mázsa sző’őért egy hétig sem mentek ki, mikor a ládákban le volt szedve. Sok télefonálga- tás után éjjel 12 órakor elmentek, de nem volt ember, aki lehordta volna es azt is otthagyták.

AZ ÉPlTÖ V ÁLLAL ÁTOK JÓ MUNKÁJA

is nagyban hozzájárul a tsz-ek megerősítéséhez. Az építő vállalatoknak tudni és érezni kellene, hogy a nagy építkezésekkel milyen komoly terhet vállalnak magukra a tsz-ek. Az ilyen épületeket pontosan, jól és szilárdul kell elkészíteni, hiszen megfizették az árát. Ne forduljon elő, hogy a fal kidől, a plafon leszakad, a beton jászol és padlózat feltörik, mint a pásztói Szabad-, Ságnál, a kisterenyei Vörös Októbernél, a dejtári József] Attilánál és úgyszólván mindenütt.

Az anyag vonalon ez évben már feltűnő javulás ál-] lőtt be. A forgalmazó vállalatok általában biztosították a szükséges anyagokat. E téren még súlyos hiányként kell megemlíteni, hogy elég

NAGY SZÁZALÉK A SELEJT ÁRU.

Ezen feltétlen változtatni kell.

Az egyéb mezőgazdasági szocialista szektorok (állami gazdaságok, erdészet, célgaz-] daságok) ne csak akkor keressék fel a megyei és járási mezőgazdasági osztályokat, mikor „akadály közlési igazolványra“ van szükségük,] hanem tegyenek úgy, mint a kisterenyei Állami Gazdaság, vagy mint a mohorai Növényvédő Állomás, melyek a köze'ükben lévő tsz-eket szükség szerint fogattal, szerszámokkal segítik a csúcsmunkák idején.

Az erdészet is nagyon elmartad a segítségadásnál. Itt nem arról van szó, hogy törvénytelenséget hajtsanak végre, hanem arról, hogy a törvónyadta lehetőségeket elsősorban a tsz-ek felé gya-i korolják. Gondolok itt arra hogy van az állami erdőkben favágás, ritkítás, vissza-' maradó szerszámfa, megfelelő] legeltetésre alka'mas terület' stb. ezeket elsősorban — tér-'

mészetesen ellenszolgáltatásért — a tsz-eknek ajánlják fel.

A tsz-ek gazdálkodásánál igen fontos szerepet játszik a pénzkérdés. Kormányzatunk gondoskodik is, hogy az igazoltan szükséges összeg rövid-, közép-, vagy hosszú- lejáratú formában rendelkezésükre ‘ álljon. A bankok eljárása is helyesnek mondható, mikor arra törekszenek, hogy csak olyan és annyi összeget adnak ki, amennyi szükséges és el is bírnak. Azonban nem mondható helyesnek, hogy a tsz-eknek baromfiól építéséhez nem nyújtanak segítséget.

Lehetetlen, hogy a ban- líoknak nincs módjuk, lehetőségük az ilyen és hasonló jószándékú kezdeményezéseiket felkarolni, segíteni még póthitel formájában is.

Gömöri Henrik

Szép eredmények a cukorrépa termelési szerződéskötéseknél

A rets ági járás földműves- szövetkezetei szép munkát végeztek a cukorrépa termelési szerződések megkötésinél. Ne hogy azt gondoljuk, hogy a rétsági járásban a földművesszövetkezöt dolgozóinak szájúikba repült a sült galamb! Ez nem í®v volt. Őket sem keresték fel a gazdák, hogy szerződni akarunk cukorrépa termelésre, hanem nekik kellett elmenni hozzájuk és megkellett magyarázni a dolgozó parasztoknak a cukorrépa termelés előnyeit, fontosságát. Még azok is elvárták, hogy felkeressék őket, akik már évek óta foglalkoznak cukorrépa termeléssel. A föUlmű- vesszövetkezetek dolgozóinak munkája nem volt hiábavaló., mert már a választás előtt 100 százalékra teljesítették a járásra eső tervet.

Több községben, így Al- sópetényben, Nőtincsen, Rétságon, Romhányban és Tereskén túl is teljesítették a tervet, méghozzá annyira túlteljesítették, hogy ellensúlyozták

Nagyoroszi, Diósjenő, Né- zsa és Nógrád községek lemaradását.

E négy község kivételével a községeikben a választott szervektől, a szövetkezeti alkalmazottakig mindenki szívügyének tekintette e fontos feladat végrehajtását.

Elvégzik az őszi metszést

A kotyházai Kossuth Termelőszövetkezet 46 holdas gyümölcsösében elvégezte a védekezést a nyulak ellen. A fák szépen bekötözve várják? a telet. A tagság jelenleg a? fák metszésével foglalkozik, ? Nagyon fontos a helyes met-» szés, mert jövőre már a gyű- j mölcsös nagyobb része termő? lesz. I

Míg az idén alig termett $

♦

60 mázsa alma, addig jő- t

vőre mintegy tíz vagon termésre számítanak.

De kell is a jó termés, mert? a gyümölcsös gondozása éven-f te 3000 munkaegységébe ke-| rült a termelőszövetkezetnek, | ami eddig még nem térült?

meg. A tagságot az vigasz-j

*

talja, ha ez néhány évre le | is nyomta a munkaegység f értékét, meghozza később bő-| ségesen a gyümölcsét. j

Benczúrjaivá község dolgozó parasztjai, ha tudták volna, milyen gondot olcoz majd az aprómag, bizonyára meggondolták volna a dolgot, hogy termeljenek-e? De hát erről senki sem tájékoztatta őket, s így elkövették azt a könnyelműséget, hogy magot fogtak, vöröshere és lucerna magot. Mert ezek a dolgozók így gondolkoztak: a pillangós növény nemcsak előveteménynek kitűnő, mert javítja a talajt, takarmány is lesz belőle, s ha még magot is fognak a gazdák, pénzt is kapnak érte. S miután itt, Benczúrfalván szeretik a földet, az állatot, s a pénz sem jön rosszul, belefogtak az aprómagba. Termett szépen, nem fizettek volna rá, ha...

Mert most úgy áll a dolog, hogy kár volt a fáradtság az aprómaggal. Ugyanis a vöröshere és a lucerna még most is kazlakban van, de nemcsak úgy, mint szeptemberben, vagy októberben volt, hogy bejött az esős, csutakos idő, az bizony csírázik, rothad. A szécsér.yi gépállomás ezidáig nem küldött ap- rómag-cséplőgépet a faluba, hivatkozva arra, a tanács nem jelentette, hogy aprómag vár cséplésre a községben. A községi tanács viszont azt mondja, hogy a gépállomástól azt a választ kapta, előbb a szerződött növényeken van a sor.

Ez így rendjén van, ez ellen nem lázadoztak a ben- czűrfalvi gazdák sem, még reményük volt arra, hogy a szerződött növények elcséplé- se után az ő lóheréjük, lucernájuk is sorra kerül. Most azonban az idő sürget és reméljük, hogy a szécsényi gépállomás meggondolja a dolgot, s megmenti, ha még menteni lehet a benczúrfalvi parasztok vörösheréjét, lucernáját. Mert azért, hogy nem szerződték le az aprómagot a gazdák, pusztulni hagyni mégis csak felelőtlenség.

V.-né

r

Evről-évre gazdagszik Diősjenő

A kereskedelem államosítása előtt egy kis Hangya vegyesbolt, kocsma és egy pár magánszatócsüzlet elégítette ki Diósjenő lakosságának a közszükségleti cikkekre vonatkozó igényeit.

Próbálná csak ma két-há- rom szatócsüzlet és egy kocsma ellátni Diósjenő lakosságát. Nagyot fejlődött az elmúlt 10 évben itt a földművesszövetkezet bolthálózata. Ma egy kisárúház jellegű nagy vegyesboltjuk van,

ezen kívül még két vegyesbolt, húsüzlet, zöldség- és gyümölcsbolt, egy cukrászda fagylaltgéppel és két italbolt van.

Van már a földművesszövetkezetnek Tüzép-telepe és Szikvízüzeme is. Évről-évre női a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom.

Mind ezt oda lehet visszavezetni, hogy az embereknek egyre több a pénzük. A két nagy jövőjű termelőszövetkezeten kívül mintaszerű erdőA nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet tehénállománya részére kifutó karámot készített.

Csehszlovákiai útijegyzet

Testvérek találkozása

öt év nem nagy idő egy ember életében, mégis a lyu- borjecskai emberek életében sorsdöntő volt. Világosan megmutatta, az elmaradt szlovák paraszt számára a jövő körvonalait, azt az utat, amelyen érdemes járniuk. Ez az öt év nemcsak a falu arculatát, hanem az emberek gondolkodás- módját is megváltoztatta. Ezt tükrözték azok a beszélgetések, amelyek a szlovák és magyar parasztok között lezajlottak.

Kosári Samu termelőszövetkezeti tag már egy évvel túl van a hatvanon, mégis 28 szarvasmarhát kezel és nem rosszul. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már 4 éve az istállóban dolgozik. Amikor szóba kerül a múlt, az egyéni gazdálkodás ideje, [i, határozottan megcsóválja a fejét.

— Azt az időt nem kívánom, egyénileg már nem dolgoznék, mert annak nem sok értelme van.

S a tények meggyőző ereje Kosári Samu bácsi igazát bi- ,.zonyítják. Elég, ha a gyönyörű ,<350 darab Rhold Island faj- ' tájú tyúk törzset megnézzük. A bekerített baromfi udvaron és az ólakban példás rend. Egy néni állandóan ott dolgozik. A gondosan adagolt ele- ség közé különböző tápszereket is adagolnak. Nyáron mozgó baromfi ólakkal kitelepítik a baromfiállományt a mezőre. A változatos táplálkozás a tojáshozamnál is megmutatkozik. Nincs olyan tyúkjuk, amelyik ne tojná meg az évi 160 tojást. Ezzel még nem merítették ki a baromfitartás lehetőségeit.

A termelőszövetkezet központja mellett bővizű hegyi patak folyik. A partjára kacsa törzset telepítettek. Nem nagyszámú a törzs, csak 130 kacsát számlál, de ez igazi törzskönyvezett állomány. A kacsák tojásait, mint a tyúkokét, baromfikeltető állomások küldik, ök onnan kapják az egészséges fajbaromfikat tenyésztésre. Évente átlag 1000 pecsenyekacsát tenyésztenek, amely koronában szép jövedelmet jelent.

Ne gondoljuk, hogy a lyu- borjecslcai termelőszövetkezet egy mintaszövetkezet a kékkői járásban. Nem! Csupán azért mutatták meg szlovák barátaink, hogy bebizonyítsák, lehet jó eredményeket elérni mostohább körülmények között is. S erre jó példa a lyu- borjecskai termelőszövetkezet.

A magyar küldöttség főleg az állattenyésztéssel ismerkedett. Megmondhatjuk őszintén, gazdag tapasztalatokkal térhetett vissza hazájába. Talán a legnagyobb elismeréssel a termelőszövetkezet sertéstenyésztéséről beszélhetünk.

Nem szégyen beismerni, szlovák barátaink ebben megelőztek bennünket. Jan Ozi- mi, a termelőszövetkezet állatenyésztő szakembere arcán barátságos mosollyal sorra mutatja a szebbnél-szebb sertéseket. Elmondja, ők is, mint általában mindenütt, hússertés-tenyésztéssel foghd- koznak. Nemcsak itt, hanem mindenütt ahol jártunk, a hússertések tömegeivel találkoztunk. Ezek a hússertések hasonlók a magyar fehér- hússertéshez, ők szlovák fehérhússertésnek nevezik. Lyubor- jecskán jelenleg 63 darab bacon sertés várja az elszállítást. Évente 200-at adunk el, amelyért 300 ezer koronát ki.pnak.

Szép a koca törzsük is. Törzskönyvezett állomány. Egy anyánál átlag 13 malac szaporulatra számítanak.

Érdemes megemlíteni a modern 200 férőhelyes gépesített vízvezetékkel ellátott sertésólat. Mindenütt tisztaság, s nincs az a bűz, ami a hizlaldák körül szokott lenni. Náluk a sertéstenyésztés a burgonya termelésre támaszkodik. 20—25 hektáron termelnek burgonyát, amely a 30 hektáron termelt árpával együtt fedezi a sertésállomány szükségletét. Tovább tenyésztésre fiatal kocákat nevelnek, ez szintén szép jövedelmet jelent.

A 200 férőhelyes sertésólban a munkát két asszony végzi, méghozzá jól.

A szarvasmarha állomány

gazdasága, egyre kiterjedtebb bogyós-gyümölcs termesztése és viziszárnyas tenyésztése van a községnek. Évről-évre hozzáértőbben foglalkoznak a gyümölcstermesztéssel is. Üj gyümölcsösöket telepítenek és a régieket szakszerűbben gondozzák. Ennek eredményeként

az idén a bőséges almatermésből már 2 vagonra való termett olyan minőségű, amely megfelelt az export követelményeinek.

Ezért kilogrammonként 5,40 forintot kaptak a gazdák. „Ha ideje korán leszerződtünk volna, a 10 százalékos szerződéses felárat is meg- kapuk volna — mondja Újvári János, az egyik legtöbbet szállító termelő, és ha ráadásul a földművesszövetkezet keretén belül létrehoztunk volna egy társulást a termelésre és értékesítésre, még külön 5 százalék nagyüzemi felár is üthette volna markunkat.”

Az idén ezt már elszalasz- tották a termelők, de ha ezt nemcsak Újvári János ismeri fel, hanem többen, akkor jövőre még nagyobb jövedelemre tehetnek szert. Hozzásegíti őket ehhez a Mohorai Növényvédő Állomás is.

mennyiségileg túlhaladta a 100 darabot. Ennek éppen fele, 51 darab tehén. Az istálló- átlag sem a legrosszabb, 7—8 liter között ingadozik . A tejet nem dolgozzák fel, hanem elszállítják.

A 100 férőhelyes szarvas- marha istálló komolyan gépesített. A jászol felett csille viszi a takarmányt a jószághoz. A trágyát is drótkötélen szaladó csille hordja ki az istállóból trágya-telepre. Minden jószág előtt önitató. A gépesített modern istálló kivívta a magyar küldöttség elismerését.

A lyuborjecskaiak jól gazdálkodnak a szarvasmarha állománnyal is. A növendékeket továbbtenyésztésre nevelik, amiért jó pénzt kapnak. Egy ilyen rövid beszámolóban csak vázlatosan lehet írni az ott látottakról, a gépesítés és állattenyésztés magas fokáról. Hiszen villany darálja a répát, készíti a silót, vágja a szecskát, de ez nem jelenti azt, hogy emberre nincs szükség. A nagyfokú gépesítés mellett a magyar küldöttek meglepve tapasztalták, hogy a ló állományt is fejlesztik. Ezt bizonyítja az is, hogy most építenek egy 24 férőhelyes lóistállót.

Rövid volt a látogatás, mégis sokat tanulhattunk a lyu- borjecskai termelőszövetkezettől, megtanulhattuk azt, hogy a jól szervezett, ésszerű munka meghozza a gyümölcsét.

KATA JÁNOS

Meddig Tárjanak még?