Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)

1958-11-26 / 93. szám

1958. november 26. NOSRADI NSPÜJ8AG 5 Á 3004-es rendelet kötelez i. A 3004-es rendeletet tanul- ímányozva és az eredménye­ket értékelve meg keli álla­pítani, hogy — dacára az -'előrehaladásnak — sem a termelőszövetkezetek, sem az egyéb érdekelt szervek nem használták ki, illetve nem tették magukévá a rendelke­zésben reájuk megszabott feladatokat, sőt némely eset­ben fékezték is. Sok tsz-ben nem akarják megérteni, hogy befektetés nélkül, az a apók megterem­tése nélkül nagyüzemileg gazdálkodni nem lehet. Nem akarják megérteni, hogy pár­tunk és kormányunk felis­merte a tsz-ek nehézségeit és éppen a nehézségek kikü­szöbölésére hozta a szóban -forgó rendeletet. Azon már semmiféle vita nem lehet, hogy ilyen egész­séges és úgyszólván minden -Irányban megfelelő segítséget nyújtó rendelet — amely a tsz-ek gazdálkodását előre viszi, még nem látott napvi­lágot. Ha a tsz-ek és a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezését magukévá tévő szer­vek, vállalatok mind-mind '■maradéktalanul végrehajtják a rendeletben reájuk háruló részt, AZ EREDMÉNYEK UGRÁSSZERŰEN EMELKEDNI FOGNAK. Természetesen nem szabad meggondolatlanul elhirtelen- kedni a dolgot, hanem szük­ségszerűen, az adott viszo­nyok beható mérlegelése után fokozatosan kell csele­kedni, mert egy kedvező al­kalom kihagyása egy, eset­leg több éves lemaradást je­lenthet, amit behozni szinte lehetetlen. A zárszámadások, a jövő évi tervkészítések folyamat­ban vannak. A zárszámadá­sok kialakításánál már nincs sok tennivaló. Annál több van a jövő évi tervkészítés­nél. Most van az ideje, hogy leszűrve az eddigi tapaszta­latokat, a tanácsi dolgozók, valamint az érdekelt szer­vek és vál’alatok menjenek ki a tsz-ekhez tanácsot adni, a tervek készítéséhez. Nem lehet szó nélkül hagy­ni az EGYES KERESKEDELMI SZERVEK igen sok esetben a rendelet­ben reájuk vonatkozó részé­nek semmibevevését. Nem válik dicsőségére a balassagyarmati MÜNÖSZER Vállalatnak, hogy a teher­autójával odaérkező pilinyi 'Búzakalász Tsz részére az arankairtószert nem adta ki, ezért az autó üresen ment fiaza, viszont az endrefalvi földművesszövetkezetnek egy hét múlva már kiadta. A vé­dekezés a közben beállott esőzés miatt — két hetet ké­sett. A balassagyarmati fu­var és a védekezés késése miatt bizony meglehetős kár -érte a tsz-t. Vagy például a karancs- Sapujtői földművesszövetke­zet a tsz részére leküldött í Vállalatunk 1959. január * 1-től január 20-ig £ •» ; | vagyonmegáltapiíó * leltározást vegez * 1 * Kérjük kiskereskedelmi, f £ szövetkezeti és közületi I 3 vevőinket, megrendelései- £ S két £ ! időben úgy adják !el,j bogy az árúikat j * * ! még december 31-ig i 3 £ s kiszállíthassuk \ ■m • 3 3 Vas és Műszaki Nagyker. c V. Balassagyarmat. ü » műtrágyát az egyénieknek adta el, mert az egyéni el­adás után mázsánként 5 fo­rint, a tsz eladás után csak 2,50 forint ütötte markát. De hadd említsem a gal- gagutai földművesszövetke­zet telepén történtet is. A berceli Vörös Csillag Tsz egyik dolgozója nap mint nap járt a telep vezetőjénél, hogy az épülőfélben lévő házához még néhány száz téglát kapjon. Csak akkor kapott, amikor a megyei me­zőgazdasági osztály a telep­vezetőt figyelmeztette a 3004-es rendeletre, akkor már volt tégla. Igen sok baj volt a szer­ződéskötéseknél és az áruk átvételénél. A földműves­szövetkezetek és a MÉK ál­lítólagos kerethiányra hivat­kozva nem akartak a terme­lőszövetkezetekkel szerződést kötni, az áruk átvételénél pedig sok vo’t a minőségi kifogás. Természetesen ra­gaszkodnunk kell az előírt árakhoz és a tsz-eknek is meg kell tanulni, meg kell szokni, hogy minőségi árut termeljenek, hiszen a felvá­sárlás állami pénzen folyik, azonban ne úgy legyen a minősítés, hogy „ha akarom jó, ha akarom nem jó“ és a tsz-eknél rendszerint „nem jó“. Tartsák kötelességüknek a termeltető vállalatok, mint azt a MAGES dolgozói te­szik, hogy vesznek maguk­nak fáradtságot. és termelés közben többször a helyszínen adnak szakmai tanácsot a minőségi áruk előállításához és így a lehető legmagasabb árat tudják részükre bizto­sítani. A jövedelmezőbb szer­ződéses növényféleségeket elsősorban a tsz-ekkel kötik le. Ilyen az igazi segítség, nem úgy, mint a MÉK csi­nálta, hogy a zsunypusztai tsz-nél lekötött 30 mázsa sző’őért egy hétig sem men­tek ki, mikor a ládákban le volt szedve. Sok télefonálga- tás után éjjel 12 órakor elmentek, de nem volt em­ber, aki lehordta volna es azt is otthagyták. AZ ÉPlTÖ V ÁLLAL ÁTOK JÓ MUNKÁJA is nagyban hozzájárul a tsz-ek megerősítéséhez. Az építő vállalatoknak tudni és érezni kellene, hogy a nagy építkezésekkel milyen ko­moly terhet vállalnak ma­gukra a tsz-ek. Az ilyen épü­leteket pontosan, jól és szi­lárdul kell elkészíteni, hi­szen megfizették az árát. Ne forduljon elő, hogy a fal ki­dől, a plafon leszakad, a be­ton jászol és padlózat feltö­rik, mint a pásztói Szabad-, Ságnál, a kisterenyei Vörös Októbernél, a dejtári József] Attilánál és úgyszólván min­denütt. Az anyag vonalon ez év­ben már feltűnő javulás ál-] lőtt be. A forgalmazó válla­latok általában biztosították a szükséges anyagokat. E té­ren még súlyos hiányként kell megemlíteni, hogy elég NAGY SZÁZALÉK A SELEJT ÁRU. Ezen feltétlen változtatni kell. Az egyéb mezőgazdasági szocialista szektorok (állami gazdaságok, erdészet, célgaz-] daságok) ne csak akkor ke­ressék fel a megyei és járási mezőgazdasági osztályokat, mikor „akadály közlési iga­zolványra“ van szükségük,] hanem tegyenek úgy, mint a kisterenyei Állami Gazda­ság, vagy mint a mohorai Növényvédő Állomás, melyek a köze'ükben lévő tsz-eket szükség szerint fogattal, szerszámokkal segítik a csúcs­munkák idején. Az erdészet is nagyon el­martad a segítségadásnál. Itt nem arról van szó, hogy tör­vénytelenséget hajtsanak végre, hanem arról, hogy a törvónyadta lehetőségeket el­sősorban a tsz-ek felé gya-i korolják. Gondolok itt arra hogy van az állami erdők­ben favágás, ritkítás, vissza-' maradó szerszámfa, megfelelő] legeltetésre alka'mas terület' stb. ezeket elsősorban — tér-' mészetesen ellenszolgálta­tásért — a tsz-eknek ajánl­ják fel. A tsz-ek gazdálkodásánál igen fontos szerepet játszik a pénzkérdés. Kormányza­tunk gondoskodik is, hogy az igazoltan szükséges összeg rövid-, közép-, vagy hosszú- lejáratú formában rendelke­zésükre ‘ álljon. A bankok eljárása is helyesnek mond­ható, mikor arra töreksze­nek, hogy csak olyan és annyi összeget adnak ki, amennyi szükséges és el is bírnak. Azonban nem mond­ható helyesnek, hogy a tsz-eknek baromfiól építésé­hez nem nyújtanak segítsé­get. Lehetetlen, hogy a ban- líoknak nincs módjuk, lehető­ségük az ilyen és hasonló jószándékú kezdeményezése­iket felkarolni, segíteni még póthitel formájában is. Gömöri Henrik Szép eredmények a cukorrépa termelési szerződéskötéseknél A rets ági járás földműves- szövetkezetei szép munkát végeztek a cukorrépa terme­lési szerződések megkötési­nél. Ne hogy azt gondoljuk, hogy a rétsági járásban a földművesszövetkezöt dolgo­zóinak szájúikba repült a sült galamb! Ez nem í®v volt. Őket sem keresték fel a gazdák, hogy szerződni akarunk cukorrépa ter­melésre, hanem nekik kellett elmenni hozzájuk és megkellett magyaráz­ni a dolgozó parasztok­nak a cukorrépa terme­lés előnyeit, fontosságát. Még azok is elvárták, hogy felkeressék őket, akik már évek óta foglalkoznak cukor­répa termeléssel. A föUlmű- vesszövetkezetek dolgozóinak munkája nem volt hiábavaló., mert már a választás előtt 100 százalékra teljesítették a járásra eső tervet. Több községben, így Al- sópetényben, Nőtincsen, Rétságon, Romhányban és Tereskén túl is teljesítet­ték a tervet, méghozzá annyira túlteljesítették, hogy ellensúlyozták Nagyoroszi, Diósjenő, Né- zsa és Nógrád községek lemaradását. E négy község kivételével a községeikben a választott szervektől, a szövetkezeti al­kalmazottakig mindenki szív­ügyének tekintette e fontos feladat végrehajtását. Elvégzik az őszi metszést A kotyházai Kossuth Ter­melőszövetkezet 46 holdas gyümölcsösében elvégezte a védekezést a nyulak ellen. A fák szépen bekötözve várják? a telet. A tagság jelenleg a? fák metszésével foglalkozik, ? Nagyon fontos a helyes met-» szés, mert jövőre már a gyű- j mölcsös nagyobb része termő? lesz. I Míg az idén alig termett $ ♦ 60 mázsa alma, addig jő- t vőre mintegy tíz vagon termésre számítanak. De kell is a jó termés, mert? a gyümölcsös gondozása éven-f te 3000 munkaegységébe ke-| rült a termelőszövetkezetnek, | ami eddig még nem térült? meg. A tagságot az vigasz-j * talja, ha ez néhány évre le | is nyomta a munkaegység f értékét, meghozza később bő-| ségesen a gyümölcsét. j Benczúrjaivá község dol­gozó parasztjai, ha tudták volna, milyen gondot olcoz majd az aprómag, bizonyára meggondolták volna a dol­got, hogy termeljenek-e? De hát erről senki sem tájékoz­tatta őket, s így elkövették azt a könnyelműséget, hogy magot fogtak, vöröshere és lucerna magot. Mert ezek a dolgozók így gondolkoztak: a pillangós növény nemcsak előveteménynek kitűnő, mert javítja a talajt, takarmány is lesz belőle, s ha még ma­got is fognak a gazdák, pénzt is kapnak érte. S miután itt, Benczúrfalván szeretik a föl­det, az állatot, s a pénz sem jön rosszul, belefogtak az aprómagba. Termett szépen, nem fizettek volna rá, ha... Mert most úgy áll a do­log, hogy kár volt a fáradt­ság az aprómaggal. Ugyanis a vöröshere és a lucerna még most is kazlakban van, de nemcsak úgy, mint szep­temberben, vagy októberben volt, hogy bejött az esős, csu­takos idő, az bizony csírázik, rothad. A szécsér.yi gépállo­más ezidáig nem küldött ap- rómag-cséplőgépet a faluba, hivatkozva arra, a tanács nem jelentette, hogy aprómag vár cséplésre a községben. A községi tanács viszont azt mondja, hogy a gépállomás­tól azt a választ kapta, előbb a szerződött növénye­ken van a sor. Ez így rendjén van, ez el­len nem lázadoztak a ben- czűrfalvi gazdák sem, még reményük volt arra, hogy a szerződött növények elcséplé- se után az ő lóheréjük, lu­cernájuk is sorra kerül. Most azonban az idő sürget és reméljük, hogy a szécsényi gépállomás meggondolja a dolgot, s megmenti, ha még menteni lehet a benczúrfalvi parasztok vörösheréjét, lu­cernáját. Mert azért, hogy nem szerződték le az apró­magot a gazdák, pusztulni hagyni mégis csak felelőt­lenség. V.-né r Evről-évre gazdagszik Diősjenő A kereskedelem államosí­tása előtt egy kis Hangya vegyesbolt, kocsma és egy pár magánszatócsüzlet elégítette ki Diósjenő lakosságának a közszükségleti cikkekre vo­natkozó igényeit. Próbálná csak ma két-há- rom szatócsüzlet és egy kocs­ma ellátni Diósjenő lakossá­gát. Nagyot fejlődött az el­múlt 10 évben itt a földmű­vesszövetkezet bolthálózata. Ma egy kisárúház jellegű nagy vegyesboltjuk van, ezen kívül még két ve­gyesbolt, húsüzlet, zöld­ség- és gyümölcsbolt, egy cukrászda fagylaltgéppel és két italbolt van. Van már a földművesszövet­kezetnek Tüzép-telepe és Szikvízüzeme is. Évről-évre női a kiskereskedelmi és vendéglátóipari forgalom. Mind ezt oda lehet vissza­vezetni, hogy az embereknek egyre több a pénzük. A két nagy jövőjű termelőszövetke­zeten kívül mintaszerű erdő­A nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet tehénállomá­nya részére kifutó karámot készített. Csehszlovákiai útijegyzet Testvérek találkozása öt év nem nagy idő egy ember életében, mégis a lyu- borjecskai emberek életében sorsdöntő volt. Világosan meg­mutatta, az elmaradt szlovák paraszt számára a jövő kör­vonalait, azt az utat, amelyen érdemes járniuk. Ez az öt év nemcsak a falu arculatát, ha­nem az emberek gondolkodás- módját is megváltoztatta. Ezt tükrözték azok a beszélgetések, amelyek a szlovák és magyar parasztok között lezajlottak. Kosári Samu termelőszövet­kezeti tag már egy évvel túl van a hatvanon, mégis 28 szarvasmarhát kezel és nem rosszul. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy már 4 éve az istállóban dolgozik. Amikor szóba kerül a múlt, az egyéni gazdálkodás ideje, [i, határozottan megcsóválja a fejét. — Azt az időt nem kívá­nom, egyénileg már nem dol­goznék, mert annak nem sok értelme van. S a tények meggyőző ereje Kosári Samu bácsi igazát bi- ,.zonyítják. Elég, ha a gyönyörű ,<350 darab Rhold Island faj- ' tájú tyúk törzset megnézzük. A bekerített baromfi udvaron és az ólakban példás rend. Egy néni állandóan ott dolgo­zik. A gondosan adagolt ele- ség közé különböző tápszere­ket is adagolnak. Nyáron mozgó baromfi ólakkal kite­lepítik a baromfiállományt a mezőre. A változatos táplál­kozás a tojáshozamnál is meg­mutatkozik. Nincs olyan tyúk­juk, amelyik ne tojná meg az évi 160 tojást. Ezzel még nem merítették ki a baromfitartás lehetőségeit. A termelőszövetkezet köz­pontja mellett bővizű hegyi patak folyik. A partjára ka­csa törzset telepítettek. Nem nagyszámú a törzs, csak 130 kacsát számlál, de ez igazi törzskönyvezett állomány. A kacsák tojásait, mint a tyú­kokét, baromfikeltető állomá­sok küldik, ök onnan kapják az egészséges fajbaromfikat tenyésztésre. Évente átlag 1000 pecsenyekacsát tenyész­tenek, amely koronában szép jövedelmet jelent. Ne gondoljuk, hogy a lyu- borjecslcai termelőszövetkezet egy mintaszövetkezet a kékkői járásban. Nem! Csupán azért mutatták meg szlovák bará­taink, hogy bebizonyítsák, le­het jó eredményeket elérni mostohább körülmények kö­zött is. S erre jó példa a lyu- borjecskai termelőszövetkezet. A magyar küldöttség főleg az állattenyésztéssel ismerke­dett. Megmondhatjuk őszin­tén, gazdag tapasztalatokkal térhetett vissza hazájába. Ta­lán a legnagyobb elismeréssel a termelőszövetkezet sertéste­nyésztéséről beszélhetünk. Nem szégyen beismerni, szlo­vák barátaink ebben meg­előztek bennünket. Jan Ozi- mi, a termelőszövetkezet ál­latenyésztő szakembere arcán barátságos mosollyal sorra mutatja a szebbnél-szebb ser­téseket. Elmondja, ők is, mint általában mindenütt, hússertés-tenyésztéssel foghd- koznak. Nemcsak itt, hanem mindenütt ahol jártunk, a hússertések tömegeivel talál­koztunk. Ezek a hússertések hasonlók a magyar fehér- hússertéshez, ők szlovák fehér­hússertésnek nevezik. Lyubor- jecskán jelenleg 63 darab bacon sertés várja az el­szállítást. Évente 200-at adunk el, amelyért 300 ezer koro­nát ki.pnak. Szép a koca törzsük is. Törzskönyvezett állomány. Egy anyánál átlag 13 malac szaporulatra számítanak. Érdemes megemlíteni a mo­dern 200 férőhelyes gépesített vízvezetékkel ellátott sertés­ólat. Mindenütt tisztaság, s nincs az a bűz, ami a hizlal­dák körül szokott lenni. Ná­luk a sertéstenyésztés a bur­gonya termelésre támaszko­dik. 20—25 hektáron termel­nek burgonyát, amely a 30 hektáron termelt árpával együtt fedezi a sertésállomány szükségletét. Tovább tenyész­tésre fiatal kocákat nevelnek, ez szintén szép jövedelmet jelent. A 200 férőhelyes sertésól­ban a munkát két asszony végzi, méghozzá jól. A szarvasmarha állomány gazdasága, egyre kiterjedtebb bogyós-gyümölcs termesztése és viziszárnyas tenyésztése van a községnek. Évről-évre hozzáértőbben foglalkoznak a gyümölcstermesztéssel is. Üj gyümölcsösöket telepítenek és a régieket szakszerűbben gon­dozzák. Ennek eredménye­ként az idén a bőséges alma­termésből már 2 vagonra való termett olyan minő­ségű, amely megfelelt az export követelményeinek. Ezért kilogrammonként 5,40 forintot kaptak a gazdák. „Ha ideje korán leszerződ­tünk volna, a 10 százalékos szerződéses felárat is meg- kapuk volna — mondja Új­vári János, az egyik legtöb­bet szállító termelő, és ha ráadásul a földművesszövet­kezet keretén belül létrehoz­tunk volna egy társulást a termelésre és értékesítésre, még külön 5 százalék nagy­üzemi felár is üthette volna markunkat.” Az idén ezt már elszalasz- tották a termelők, de ha ezt nemcsak Újvári János ismeri fel, hanem többen, akkor jö­vőre még nagyobb jövede­lemre tehetnek szert. Hozzá­segíti őket ehhez a Mohorai Növényvédő Állomás is. mennyiségileg túlhaladta a 100 darabot. Ennek éppen fe­le, 51 darab tehén. Az istálló- átlag sem a legrosszabb, 7—8 liter között ingadozik . A te­jet nem dolgozzák fel, hanem elszállítják. A 100 férőhelyes szarvas- marha istálló komolyan gépe­sített. A jászol felett csille vi­szi a takarmányt a jószághoz. A trágyát is drótkötélen sza­ladó csille hordja ki az is­tállóból trágya-telepre. Min­den jószág előtt önitató. A gépesített modern istálló ki­vívta a magyar küldöttség elismerését. A lyuborjecskaiak jól gaz­dálkodnak a szarvasmarha állománnyal is. A növendéke­ket továbbtenyésztésre neve­lik, amiért jó pénzt kapnak. Egy ilyen rövid beszámolóban csak vázlatosan lehet írni az ott látottakról, a gépesítés és állattenyésztés magas fokáról. Hiszen villany darálja a ré­pát, készíti a silót, vágja a szecskát, de ez nem jelenti azt, hogy emberre nincs szük­ség. A nagyfokú gépesítés mellett a magyar küldöttek meglepve tapasztalták, hogy a ló állományt is fejlesztik. Ezt bizonyítja az is, hogy most építenek egy 24 férőhelyes ló­istállót. Rövid volt a látogatás, mé­gis sokat tanulhattunk a lyu- borjecskai termelőszövetkezet­től, megtanulhattuk azt, hogy a jól szervezett, ésszerű mun­ka meghozza a gyümölcsét. KATA JÁNOS Meddig Tárjanak még?

Next

/
Thumbnails
Contents