Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-26 / 93. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIY. ÉVFOLYAM 93. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. NOVEMBER 26. Egyenlő jogokkal Mo#t 10 éve, hogy az Országgyűlés 1948 novemberében törvénybe iktatta a nők egyenjogúságát. E törvényhozás történelmi jelentőségű. Megszüntette a nők évszázados rabságát, s ezzel egyidejűleg a férfiakkal egyenjogúvá tette a nőket. Jól emlékszünk a múlt rendszerre, amikor a nő a társadalomnak alacsonyabb rendű tagja volt mint a férfi. Munkáját nem értékelték megfelelően hiába végzett a férfivel egyenlő munkát. Keresete alacsonyabb volLt csak azért, mert nőnek született. Ebben az időben a nők naponta 12 órát dolgoztak, például a salgótarjáni Üveggyárban 14 filléres óraibérért. Hasonló volt a helyzet más üzemeknél is. A bányászatban, kohászatnál férfiaknak 38 fillér, nőiknek 25 fillér volt az órabérük. Gépiparban férfiaknak 38, nőknek 36 fillér órabért fizettek. Cukrászoknál férfiaknak 71, nőknek 33 fillért. A mező- gazdasági napszámbér 1938- ban férfiaknak 2 pengő 8 fillér, a nőknek 1 pengő 58 fillér volt. Tanulásra művelődésre nem volt ideje a nőnek, mert reggeltől estig a munkapadhoz volt kötve. De lehetősége sem volt, mert ezt elzárták a nők elől. S mit vehetett csekély keresetén? Egykét oio«ó klánéi, vagy karton ruhát. Nem tellett kombinált szobabútorra, házra, kosztümökre. A nők nagyrésze cselédként dolgozott, kiszolgáltatva a hercegnők, a méltóságos nagyságos asszonyok minden szeszélyének, s nem egy esetben ezek férjenek, fiainak. Sok szegónypa- íaszt és munkáslány esett ezen urak kényékedvének áldozatául. A gyermekes cselédre nem volt szükség sehol. Kidobták az utcára minden kenyér nélkül kis batyujával. Elhelyezkedni nehezen tudott, mert nagy volt a munkanélküliség. Az üzemekben még a férfiak is nehezen kaptak munkát, mert a gyáros a termelésnél csak a maga hasznát vette figyelembe. A nők felszabadulása úgy jött mint borulás után a jó meleg napsütés. Megnyílt minden kapu a nők előtt, iskolák, egyetemek, gyárak. Megváltozott életüket tükrözi, hogy ma már a társadalom minden területén különböző beosztásokban dolgoznak nők. Ma már természetes, hogy vannak női gyárigazgatók, üzemvezetők, tsz-elnö- kök, tanácstitkárok, tanácselnökök, női miniszterek, képviselők, mérnökök stb. A november 16-i ország- gyűlési képviselő és tanácstagi választás alkalmából megyénkben 'is két női képviselőt választottak meg, és a tanácstagok 12,4 százaléka nő. A női vezetők többsége feladatát ugyan olyan jól látja el, mint a férfiak. A tudomány, kultúra nem egy kizsákmányoló kis csoport tulajdona, hanem az egész társadalom közös kincse. így a nőké is. A múlt rendszerben az egyetemeken és főiskolákon a hallgatóknak mindössze 14 százaléka volt nő, ma már ez az arány megduplázódott. A nők életének megváltozását mutatja például, az is, hogy 1930-ban 166 800 nő volt háztartási alkalmazott, ma csak 15 000. Ezzel szemben nőtt az iparban, kereskedelemiben, államigazgatásban és kulturális téren a nők számaránya. S kormányunk nemcsak törvényt hozott a nők egyenjogúságának biztosítására, hanem airról is gondoskodik, hogy könnyítse a dolgozó nők otthoni munkáját. A felszabadulás előtt Nógrád megyében összesen 22 óvoda volt. Ma már 90 óvoda és napközi otthonban, bölcsödében tanítják, nevelik a dolgozó nők gyermekeit. Köny- nyítáik a dolgozó nők helyzetét azzai is, hogy mosógép, porszívó, pad lóké félőgépek használásával kevesebb időt kell fordítania a lakások rendbetartására, s a munka mellett már több ideje jut a szórakozásra, művelőd’Sre, tanulásra. Jól tudjuk, hogy az egyenjogúság törvényben iktatása nemcsak jogokat ad a nők számára, hanem vannak kötelességeink is. Akkor leszünk igazán egyenjogú tagjai a társadalomnak, ha a nők is részt vesznek a tanulásiban, a műszaki továbbképzésiben, a különböző esti szalkóktatásokan. Ha a továbbiakban mégin- kább részt vállalunk -szocialista társadalmunk építésének nagy munkájából. A magyar nők egyenjogúságuk törvénybei ktatásának 10 éve alatt nagyszerű eredményeket éritek el. Meggyőződésünk, hogy ezen évforduló után újabb sikerekkel bizonyítják asszonyaink és J leányaink, hogy méltók az j egyenjogúságra. Nagygyűlést rendeznek a méhészek a XVII. nemzetközi kongresszus tiszteletére A XVII. Nemzetközi Méhész Kongresszuson, melyet szept. 18-a és 23-a között rendeztek meg Rómában, a magyar méhészküldöttek is résztvettek. A kongresszuson hallottakról és tapasztalatokról a küldöttek az ország különböző helyein gyűlésen számolnak be. Salgótarjánban november 30-án d. e. 10 órakor rendez méhész nagygyűlést a MÉSZÖV és a Megyei Méhész Szaktanács a megyei tanács épületében. A nagygyűlésen a küldöttség egyik tagja, Kocsis Sándor az OMSZK igazgatója „Tapasztalatok a méhészeti kongresszuson'’ c. tart előadást. A NŐK A FÉRFIAKKAL EGYENLŐ JOGGAL VESZNEK RÉSZT A VEZETÉSBEN Bensőséges ünnepi megemlékezés Baglyasalján, a Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulóján Bensőséges, s mélyen a munkásosztály gyökeréből sarjadzó ünnepség keretében emlékeztek Baglyasalján a kommunista párt harcairól, nagy győzelmeiről 40 éves évfordulója alkalmából. Már maga az is megkapó volt, hogy ebből az alkalomból, ki tudja mennyi idő után a régi, idős harcosok kezet szorítottak. Nem hiányzott a találkozás örömkönnye sem. Szinte ihegeleee- ncdtek a régi idők dicső harcai. De boldogság volt látni, a veteránok arcán az örömet, a büszkeséget, hogy amiért harcoltak, nem volt hiábavaló. A párt él, a párt győzedelmeskedik. Eljöttek a Baglyason tartott évforduló ünnepségére a szovjet nép küldöttei hogy együtt örüljenek velünk. Itt voltak csehszlovák, barátaink, régi küzdőtársaink, akik a legnagyobb üldöztetés idején védőszárnyaik alá vették apáinkat, segítették, buzdították őket. Eljöttek erre az ünnepségre azok a budapesti elvtársak is, akik kapcsolatban voltak az itteni elvtársakkal. Orosz Nándor, Sze- rémi Sándor, Lovas Márton, Házi Károlyné és még a többiek. A Központi Bizottság Tömpe István és Pothornyik elvtárssal képviseltette magát. A meoyei pártbizottság képviseletében jelen volt az ünnepségen Jakab Sándor elvtárs első titkár. És ott volt a sok-sok vendég, idősek, fiatalok egy a ránt. A művelődési ház dísztermében tartották az ünnepséget. S ez az ünnepség megnyilvá nulása volt annak, hogy a párt mindig élt és győzedelmeskedett és méltó vezetője a munkásosztálynak. POTHORNYIK JÓZSEF: A párt mindig élt a dolgozó nép szivében Az ünnepi megemlékezést Pothornyik József élvtárs a Központi Bizottság tagja, a Nógrád -megyei Szénibányászati Tröszt igazgatója tartotta. Beszéde első részében visszapillantást adott a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulás-ált megelőző időkről, amikor szörnyű nyomor volt osztályrésze a munkásembernek. Papír- ruhában és fabakancsban jártak és néhány sültkruplival munkába. Ösztönös harcukat a kizsákmányoló tőkések ellen munkósárulók nehezítették, és akárhányszor csendKEPEK A KOMMUNISTA PART MEGALAKULÁSÁNAK NEGYVENEDIK ÉVFORDULÓJA SALGÓTARJÁN! ÜNNEPSÉGÉRŐL Tanhauser Pál elvtárs, a besztercebányai kerület első titkára beszél A hallgatóság egy része őrszurannyal találták magukat szemben. De a munkásságban kezdet kezdetétől élt az eleinte ösztönös tiltakozás a népelnyomó hatalommal szemben. A nógrádi medencében dolgozó munkások helyzete épp olyan volt, mint az ország bármely más részén. Ezért várta a dolgozó nép, mint életethozó, a dolgozókat megváltó forradalmi pártnak a megalakulását, ez a pánt 1918. november 20- án Budapesten meg is alakult — folytatta beszédét Pothornyik elvátrs. Mi a Vörös Újságból szereztünk az eseményről tudomást és az itteni dolgozók színe-java azonnal hozzáfogott a párt szervezéséhez. Emlékszem rá, az itteni kommunista párt alapszervezetének egyik első feladata az volt, hogy a dolgozók széles tömegeivel megtanította az intemacionálét énekelni. A dolgozóik öregje, fiatalja, apraja, nagyja tanulta az intemacionálét aibban a helyiségben, amelyben a háború alatt az üzemekben tevékenykedő katonai parancsnokság székelt. Felmérhetetlen eredménynek tudták a dolgozók, hogy abban a helyiségben, ahol őket az úri rend védői Andruskó, Pappermann és a csendőrök nem régen még kínozták, abban a teremben, most már a kultúrteremben tanulják a munkásfelszabadítás himnuszát és' saját sorsukat irányító munkát végezhetnek. Pártunk vezetésével 1919 március 21-én hazánkban győzött a Tanácsköztársaság. Itt Baglyasalján is megalakult a munkások itanácsa, akkor úgy hívtuk, hogy direktórium, melynek tagjai közül még ma is itt vannak sorainkban Széver János, Blaskó István, Tamóczy Gézámé és még többen mások. Felsza- badultnak, boldognak érezte magát ebben az időben a dolgozó nép. A proletárdiktatúra, törvénybe iktatta a 8 órás munkanapot, a fizetéses szabadságot, az ingyenes népoktatást, a munkás- gyermekek üdültetését, megnyílt a kulturális és az anyagi fejlődéshez vezető út. Pothornyik elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a hazánkra törő ellen- forradalmi intervenció miképpen semmisítette meg 133 napos uralma alatt a munkásoknak oly sok jót biztosító Tanácsköztársaságot. A proletárdiktatúra bukása után — folytatta — a fehérterror minden erőt mozgósított annak érdekében, hogy a kommunista mozgalom csíráját is kiirtsa. Ezért a proletár- diktatúra ideje alatt különböző vezető tisztséget betöltő elvtársai nikat letartóztatták, halálra kínozták, internálták. A salgótarjáni medencéből 6 derék elvtársunkat bírósági tárgyalás nélkül Hatvanba vitték és ott a malom fala mellett agyonlőtték őket. Leverték a Tanácsköztársaságot, de ezt a gyalázatos tettüket mégsem merték. Salgótarjánban végrehajtani, mert még ekkor is féltek a proletárok erejétől. A pártot illegalitásba szoríthatták az ellenforradalmárok, de a párt az mindig élt a dolgozó nép szívében. A proletárdiktatúra eredményeit, a proffolyt. a 2. oldalon) Szerda délelőttre összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 18. §-ának (5) bekezdése alapján az országgyűlést 1958. november 26-án, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az MTI munkatársát az országgyűlés irodáján tájékoztatták arról, hogy alkotmányunk és az idevonatkozó törvények értelmében hogyan alakul az újonnan választott országgyűlés első ülésének rendje. Az ülést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyitja meg, majd kijelöli az ülés korelnökét. A korelnök feladata, hogy kijelölje a két körjegyzőt. Ezután — az 1958. évi 3. törvény értelmében — az Országos Választási Elnökség elnöke beszámol az országgyűlésnek a választások lefolyásáról. Az országgyűlés héttagú mandátumvizsgáló bizottságot választ. A korelnök szünetet rendel el, ezalatt a mandátumvizsgáló bizottság megvizsgálja a képviselők megbízóleveleit, majd jelentést tesz e munkájáról. Az ügyrend értelmében az első ülésen meg kell választani az országgyűlés tisztikarát — az elnököt, két alel- nököt és a hat jegyzőt —1 valamint az állandó bizottságok — számszerint 13 bizottság — tagjait. Alkotmányunk előírja, hogy az országgyűlés első ülésén meg kell választani a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsát
