Nógrádi Népújság, 1958. november (14. évfolyam, 86-93. szám)
1958-11-26 / 93. szám
2 NÖCflADI NlFOJIAQ 1958. november 26. Az alapszabály betartásáért harcol a pártszervezet Rendkívül 9aerencsés helyzetben van az a termelőszövetkezet, melynek kebelén belül önálló pártszervezet tevékenykedik. Lényegesen könnyebb itt a vezetőség dolga, hiszen a pártszervezet feladata, hogy a termelőszövetkezetet érintő dolgokat megbeszélje, a termelőszövetkezetben felmerülő problémákhoz elsősorban segítséget nyújtson. Téves azt hinni, hogy talán nyakába veszi a gazdasági vezetés gondját, de ha minden erejével a munkafegyelem, a termelő- szövetkezet belső rendjének megszilárdításán, az alapszabály betartásán dolgozik, rendkívül nagy segítséget nyújthat ebben. Foglalkozik a pártonkívüli termelőszövetkezeti tagokkal, ismerteti a falu dolgozó parasztjaival — természetesen a falusi párt- szervezettel karöltve — & termelőszövetkezet eredményeit, ezzel már előbbre viszi A FALU SZOCIALISTA ÁTSZERVEZÉSÉT, s így a párt politikáját segíti győzelemre falun. Erdőtarcsán, a Szabadság Termelőszövetkezetben a tagoknak közel fele párttag. Az ellenforradalom után azokban az időkiben mondták ki hivatalosan is, hogy él, dolgozik a párt, amikor az emberek fejében legnagyobb volt a zűrzavar, hogy mi is lesz a termelőszövetkezettel? Itt a kommunisták olyan erősek voltak, nemcsak túl- osztás nem volt a termelőszövetkezetben — mert _ a közös vagyon saéthurcolásá- ról szó sem volt — még 150 mázsa burgonyát értékesítettek, hogy tartozásukat egyenlíteni tudják. S hogy az e.r- dőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezeit eddigi munkája révén elismert a pásztói járásban, abban nem kis része van a termelőszövetkezet pártszervezetének. Az ellenforradalom vihara szét nem oszlatta ugyan a csoportot, de a lazaság a munkában, meg az egész_ termelőszövetkezeti gazdálkodással szemben, amely az ellenforradalom után föllépett a termelőszövetkezetben, kétségtelen, ennek káros következménye volt. Erdőtarcsán is azt kezdték beszélni a tagok, hogy nem minden termelőszövetkezet működik alapszabály szerint a megyében sem. miért éppen náluk ragaszkodnak szigorúan az alapszabály betartásához. A sok beszédnek aztán az lett a vége, hogy az egy hold helyett két holdra rúgott a háztáji föld területe a termelőszövetkezeti tagoknál. Sokáig vajúdott ez a dolog. Közben megjelent a 3004-es kormányrendelet, mely szerint azon termelőszövetkezetek, amelyek az alapszabályt nem érzik magukra kötelezőnek, nem az alapszabály szerint működnek, jelentős kedvezményektől esnek el. Tudva ezt az erdőtarcsai kommunisták, munkához láttak. Összejött a pártvezetőség, s megbeszélték, hogyan veszik fel a harcot a megengedettnél nagyabb háztáji területek ellen. Őket támogatta a kormányrendelet is. A kommunisták aztán elmondták a tagoknak, milyen kedvezményeket kapnának, s ezek mennyire segítenék a termelőszövetkezetek előrehaladását, melytől csupán azért esnek el, mert nem tartják be a termelőszövetkezetre kötelező törvényt., az alapszabályt. A FELVILÁGOSÍTÓ SZÓ HASZNÁLT. Erdőtarcsán ma már csak rossz emlék, hogy valaha alapszabály ellenesen is működött a termelőszövetkezet. A pártszervezet érdeme az is, hogy erélyesen felléptek a munkafegyelem meg'bontói ellen. A kommunisták elmondották, hogy a hanyag, rendetlenül dolgozó tag nemcsak magát károsítja meg, hanem másokat is, mert a termelőszövetkezet tagjainak kell azt a munkát is elvégezni, később, amit a fegyelmezetlen tag maga után hagy. A termelőszövetkezeti tagok valamennyien helyeselték a pártszervezet kezdeményezését, hogy meghatározott munkaegységet vonjanak Le az olyan tagtól, aki nem végzi el becsületesen a reá kiszabott munkát, ezzel hátráltatja a termelőszövetkezetet. A kommunisták szavának volt foganatja. A betakarítás idején nemcsak a termelőszövetkezet tagjai vetnék komolyan a munkát, mindenki igyekezett családjának legalább egy-egy tagját maisával hozni. így a 13 hold kukoricatábláról két és fél nap alatt letakarították a termést a termelőszövetkezetben. Talán még azt lehetne hiányosságként felvetni: a párt- szervezet nem eléggé meggyőzően agitál kifelé a falu, az egyénileg dolgozó parasztok felé. A pártszervezet tagjai azzal mentik magukat, hogy ez az esztendő ,nem a legjobban sikerült, az aszály miatt. Azzal azonban tisztában vannak, hogy az aszályos esztendőt sokkal jobban megérzi az egyénileg dolgozó paraszt, mint a termelőszövetkezet egy-egy tagja. Meg aztán azt is tudják valamennyien, hogy a termelőszövetkezet termelt már katasztrális holdanként 15 mázsa búzát is, s ezt még Erdőtarcsán egyetlen dolgozó parasztnak sem sikerült elérnie. Az eredményekért tehát nem kellene a szomszédba menniök az erdőtarcsai kommunistáknak, mert ebben a munkában nagyobb segítséget adhatna a termelő- szövetkezet pártszervezetének a falusi alapszervezet is. Mert ahhoz, hogy falusi pártalapszervezeteink valóban a mezőgazdaság szocialista ÁTSZERVEZÉSÉNEK ELÖII ARCOS AI legyenek, a gazdasági kérdések megoldásához adott segítség mellett érvényesíteniük kell az erriberak előtt a párt falusi politikáját is. Erre van szükség Erdőtarcsán is, hogy a belső rend megszilárdítása mellett a termelőszövetkezet kommunistái megnyerjék az embereket a közös, a termelőszövetkezet számára. Vincze Istvánná Bensőséges ünnepi megemlékezés Baglyasalján, a Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulóján (folytatás az első oldalról) letár nép akkor érzett előnyeit felejteni nem lehetett. Azok az elvtársak szellemében szervezték a forradalmi erőt, a dolgozók legszélesebb köreiből. Ezek közé tartoztak: Kalkuk József, Bliasko István, id. Oczel János és még sok más jó elvtárs. Szeretnék rnegamiékezni arról a történelmi segítségről, amelyet, a Szovjetunió és a szovjet nép nyújtott, amikor a magyar munkásmozgalom harcosai nagy tömegének adott otthont, hogy felkészülhessenek az újabb forradalmi harcra. A Szovjetunió számtalan kommunistát fogadott be, mint emigrációba vonulókat. Ellátta, megbecsülte, a legnagyobb megtiszteltetésben részesítette őkét. A Szovjetunió sok elvtársunknak mentette meg az életét a proletárdiktatúra bukása után a csereakció révéin is. A Szovjetunió Kommunista Pártja mindég a legnagyobb segítőkészségJól sikerült az esztendő A karancslapujtői Űj Barázda Termelőszövetkezet is megtartotta évi zárszámadási közgyűlését. A mérleg kimutatta, hogy a szövetkezet összvagyona meghaladja a 2 millió forintot, míg a tsz tiszta vagyona: 885 548 forintot tesz ki. A termelőszövetkezet az idén azt a célt tűzte maga elé, hogy a belterjes mező- gazdaság alapjait lerakja, s emellett a termelőszövetkezet tagjai megfelelő részesedést is kapjanak. Ez sikerült is, mert még az elmúlt esztendőben 34,05 forint volt a munkaegység értéke, addig az idén 42 forintot ér egy munkaegység az Új Barázdában. Ebben azonban még nincs benne a háztáji gazdaságból és egyéb juttatásokból eredő jövedelem. Ha mindezeket bele számítjuk, a munkaegység értéke 50 forint körül jár. Erről beszélt a termelőszövetkezet elnöke az egybegyűlt tagoknak, vendégeknek. Meg aztán arról, hogy Telek Károlyék hárman dolgoztak a termelőszövetkezetben, de elmondhatják, hogy ez az esztendő igazán jól sikerült Ifjúsági szövetkezetek megyénkben Falusi ifjúsági szövetkezet alakult november 23-án megyénk két községében: Hu- gyagon és Nagylócon. A fiatalok kezdeményezése első a megyében, s mindkét szövetkezet a szakcsoportnak és termelési társulásoknak megfelelő alapszabály szerint, a helyi földművesszövetkezetek keretén belül működik majd. A fiatalok célja az, hogy községükben bemutassák, s megszerettessék a gazdákkal a közös munkát, megismertessék őket a közösen végzett munka eredményeivel. Hugya" gon a 43 fiatal — mert ennyi jelentkezett a szövetkezetbe — 7,5 holdon gazdálkodik majd, s általános növénytermesztést folytatnak. Gazdasági és pénzügyi tervet készítenek, s ezek szerint gazdálkodnak a következő gazdasági évben. Nagylócon a hugyagi példához hasonlóan tervezik a közös munkát. A különbség annyi csupán, hogy a 25 fiatal 6 katasztrális hold földet művel majd, s tervek szerint szerződött növényféleségeket termelnek, hogy jövedelmüket gyarapítsák. a családnak. 52 600 forint volt a részesedésük, s hogy mást ne említsek, kaptak 28 mázsa búzát, közel 17 mázsa árpát, 10 és fél mázsa kukoricát, burgonyát, száraztakarmányt, meg ki győzné mind felsorolni, mi mindent még. A készpénz 24 500 forint körül járt. Ezeket az eredményeket természetesen ismerik a faluban is. Ezek az eredigányek, a nagyüzemi'•gazdaság magasabbrendűsége győzte meg azt a 10 tagot is, akik az idei gazdasági évben léptek be a karancslapujtői Uj Barázda Termelőszövetkezetbe. De ezekkel az eredményekkel koránt sem elégedettek a termelőszövetkezet tagjai. A jövőben — azt tervezik — még erősebbé, jö- kező esztendő. vedelmezőbbé teszik gazdaságukat. A növénytermesztésben bevezetik például a vetésforgót, a kisebb parcellákat ösz- szesítik, hogy legalább 30 holdas táblákat alkossanak, mert így a gép könnyebben dolgozhatja a földeket. Emelik az egy holdra jutó műtrágya mennyiséget és biztosítják a földnek a négy évenkénti szerves trágyázását is. A szarvasmarha állománynál azt tervezik, hogy tenyészállatokat nevelnek, felszaporítják a juhállományt is és a megnagyobbodott állomány részére 400 férőhelyes juhhodályt építenek. Hisszük, hogy a karancs- lapújtői Űj Barázda Termelőszövetkezetben a tervek megvalósítása nyomán még eredményesebb lesz a követgél támogatta a magyar kommunisták pártját. Erőit adott, a meggyőződést szilárdította a Szovjetunió léte és segítsége. Hálával tartozunk a szovjet pártnak és a szovjet népnek azért is, mert, a legnagyobb történelmi válságok idején átsegített bennünket, a bajokon, de a legnagyobb segítséget 1945- ben adta hazánk felszabadításával és ezt ismételte meg 1956 októberében, amikor az ellenforradalom szörnyűsége szakadt az országra. Népünk soha el nem múló hálával és szeretettel tekint a Szovjetunió felé! Testvéri szomszédunk Csehszlovákia Kommunista Pártja is megmutatta nehézségeink idején, hogy milyen végtelen erő a munkásosztály és a kommunista pártok nemzetközi összefogása. Amikor hazánkban a párt illegalitásban volt, kommunista irodáimat kaptunk, Csehszlovákián keresztül sok elvtársunk jutott ki az üldözők keze közül. Ezeket az elvtársakat csehszlovákiai barátaink testvért szívélyességgel fogadták és a legmesszebb menő segítséget adták, örökké emlékezetes, szép példái ezek az igazi nemzetköziségnek. Csehszlovák barátaink az ellenforradalom idején is megmutatták, hogy milyen őszinte és milyen mély a két felszabadult nép barátsága. Pothornyik elvtárs ünnepi megemlékezését a magyar párt, a nemzetközi kommunista mozgalom és a pro- letártntemacionalizmus éltetésével fejezte be. Az ünnepség során felszólalt Orosz Nándor elvtár», aki hosszú éveken keresztül az lilliegáliltás nehéz viszonyai között a pánt-összekötö szerepét töltötte be a párt országos bizottsága és a Nógrád megyei kommunisták között. Meleg Szávákkal emlékezett meg a régi harcok emlékeiről és azokról a nógrádi kommunistáikról, akik az illegalitás viszonyai között is bátran vállalták a küzdelmes harcot Tömpe István elvtárs a Központi Bizottság tagja, a Központi Bizottság nevében köszöntötte a bag- lyási kommunisták megemlékező ünnepségét. A kommunista párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség résztvevőinek szívből jövő elvtársi üdvözletét (a pártszervezethez küldött levél útján) fejezte ki Kádár János elvtáns a párt első titkára,Kiss Károly és Révai József elvtáreak. Sikereket és szocializmust építő munkájukhoz eredményeket ’ kívántak. Levelet küldtek az ünnepség résztvevőihez a Magyar- országon élő görög politikai emigránsok is. „Forró köszönetünket bennünket vengéglátó fejezzük ki önökön keresztül magyar népnek azért a nagy erkölcsi és anyagi segítségért, amelyet a kommunista párt által a proletárinternacionnlista szolidaritás: oacllonű.bon nevelt magyar dolgozók nyújtottak és nyújtanak nekünk. Mélyen hálásak vagyunk ezért " segítségért és biztosítjuk önöket, kedves elvtársak, hogy úgy, mint eddig * jövőben is egészen addig, amíg népünk harca lehetővé teszi szeretett hazánkba való becsületes visszatérésüket, minden erőnkkel azon leszünk, hogy mi is lehetőségeinkhez mérten hozzájáruljunk a Magyar Népköztársaság további politikai és gazdasági megerősödéséhez abban a tudatban, hogy így teljesítjük internacionalista kötelezett ségünket — írják levelükben görög elvtársaink. Az ünnepi megemlékezések után az Állami Déryné Színház nagy sikerrel mutatta be Dobozy Imre: Szélvihar című darabját. A közönség melegen köszöntötte a színház tehetséges művészeit. 138 ÉVE SZÜLETETT ENGELS Lenin: Engels Barátja, Marx Károly után Engels volt a modern proletariátus legnagyszerűbb tudósa és tanítója az egész civilizált világban. Amióta a sors összehozta Marx Károlyt és Engels Frigyest, a két barát életműve közös ügyükké lett. Ezért, hogy megérthessük, hogy mit adott Engels a proletáriátusnak, teljesen tisztában kell lennünk azzal, hogy mi a jelentősége Marx tanításának és tevékenységének a modern munkásmozgalom fejlődésében. Marx és Engels először mutatták meg, hogy a munkásosztály, követeléseivel együtt, szükségszerű terméke a mai gazdasági rendnek, amely a burzsoáziával együtt elkerülhetelenül megteremti és megszervezi a proletáriátust; megmutatták, hogy nem egyes nemeslelkű személyek jóindulatú próbálkozásai szabadítják meg az emberiséget a ránehezedő nyomortól, hanem a szervezett proletáriátus osztályharca. Marx és Engels tudományos munkáikban először fejtették ki, hogy a szocializmus nem rajongók kigondolása, hanem a termelőerők fejlődésének végcélja és szükség- szerű eredménye a modern társadalomban. Az egész írott történelem mindeddig az osztályharc története volt, egyes társadalmi osztályok uralmának és győzelmének története más osztályok felett. És ez folytatódni fog mindaddig, amíg el nem tűnnek az osztályharc és az osztályuralom alapjai — a magántulajdon és az anarchikus társadalmi termelés. A proletáriátus érdekei ezeknek az alapoknak megszüntetését követelik és ezért ellenük kell irányulnia a szervezett munkások öntudatos osztályharcának. Minden osztályharc pedig politikai harc. Marx és Engels nézeteit most elsajátította a felszabadításáért harcoló egész proletáriátus, de amikor az 1840-es években a két barát részt vett korának szocialista irodalmában és társadalmi mozgalmaiban, az ilyen nézetek teljesen újak voltak. Akkor sok volt a tehetséges és tehetségtelen, becsületes és becstelen ember, akik belevetették magúkat a politikai szabadságért folyó harcba, a cárok, a rendőrség, a papok önkényuralma elleni harcba és nem láttak ellentétet a burzsoázia és a proletáriátus érdekei között. Ezek az emberek még annak a gondolatától is irtóztak, hogy a munkások, mint önálló társadalmi erő léphetnek fel. Másrészről sok olyan, néha zseniális álmodozó volt, aki azt gondolta, hogy csak meg kell győzni a hatalom urait és az uralkodó osztályokat a mai társadalmi rendszer igazságtalanságáról és akkor könnyű lesz megteremteni a földön a békét és az általános jólétet. Harc nélkül elérhető szocializmusról álmadoztak. Végül pedig majdnem valamennyi akkori szocialista és általában a munkásosztály barátai a proletáriátusban csak fekélyt láttak és rémülve nézték, hogy az ipar növekedésével nő ez a fekély is. Ezért mindannyian azon törték a fejüket, hogy miként lehetne megállítani az ipar és proletáriátus fejlődését, megállítani a „történelem kerekét.” A proletáriátus fejlődésétől való általános félelemmel ellentétben Marx és Engels minden reményüket a proletáriátus folytonos növekedéséhez fűzték. Minnél több a proletár, annál nagyobb a proletáriátusnak, mint forradalmi osztálynak az ereje, annál közelebb van és annál lehetsége- sebb a szocializmus. Marx és Engels érdemeit a munkásosztály körül néhány szóban összefoglalhatjuk: önmegismerésre és öntudatra nevelték a munkásoszrtályt és az ábrándozások helyére a tudományt állították. Ezért kell minden munkásnak Engels nevét és életét ismernie. (1895) A munkásosztály nagy tanítója Százharmincnyolc évvel ezelőtt született Engels Frigyes, a tudományos szocializmus egyik megalapítója. Munkája és élete a munkás- osztályé volt és maradt. A múlt század elején a proletariátus nem rendelkezett irányt mutató ideológiával, a munkásmozgalmat az ösztö- nösség, vagy a tudományosságot nélkülöző utópista elképzelések irányították. Ezek a haltok ideiglenes sikereken kívül nem nyújthattak többet. A társadalmi fejlődés sür- getőleg követelte a feltörő proletariátus problémáinak feltárását és megoldását. Ezen történelmi feladatot töltötte be Marx és nagy barátja, Engels Frigyes. Feltárták az ösztönös munkásmozgalom belső lényegét, felismerték a tőkés rendszer ellentmondásait. Engels apja gyáros volt, osztályhelyzeténél fogva módjában állt- felsőbb tanulmányokat folytatni, de családi okok miatt 1838-ban gimnáziumi tanulmányait megszakítja. Kereskedelmi állást vállal, de talál arra módot, hogy képezze magát. A porosz állam érdekeit képviselő, de kétségtelenül nagy gondolkodó Hegel filozófiai iskolájához kapcsolódik. Átveszi annak forradalmi módszerét, a dialektikát. A jelenségek vizsgálatát összefüggéseikben és nem mozdulatlanságban, nyugalomban, hanem vátlozásukban oldja meg. A hegeli módszer igazi alkalmazása csak materialista alapokon lehetséges. Engels érdemei közé tartozik, hogy ezt felismerte és az idealista filozófiára döntő csapást mért. Filozófiai műveiben könnyedén cáfolja meg a korabeli filozófusok idealista tételeit és maradandó gondolatokkal gazdagítja a materialista filozófia kincsestárát. A munkásosztály helyzetét
