Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)

1958-10-11 / 80. szám

6

nösradi nepűjsao

1958. október 11.

Mit igér a kereskedelem télire élelmiszeripari cikkekből?

A megyei tanács kereskedelmi osztályán jártunk, hogy megérdeklődjük, felkészültek-e kellőképben a téli idényre élelmiszeripari cikkekből is.

— Első kérdésünk az lenne, Jaz alapvető élelmiszer cikkekből milyen készlet áll rendelkezésükre?

— Most már évek óta nem tapasztalható hiány sem rendelenesség az alapvető élelmiszercikkekből. Zsírból például azonos a készletünk a múlt évi mennyiséggel. Az a tapasztalatunk, hogy a zsírkereslet lényegesen kis- sebb a szokásosnál. Ezt valószínű az okozta, hogy forgalomba hoztuk a zsírszalonnát. A lakosság ezzel jobban jár, mert friss házi tepertőt is nver a zsír mellett. Nincsen panasz a lisztre sem. A bolti és raktári készlet megegyezik a múltévivel. Rizsből szintén elegendő a készletünk, ellátási zavar nem lesz a disznóölések időszakában sem.

— Mi az oka a pillanatnyilag meglévő kristálycukor hiánynak?

— Véleményünk szerint kristálycukor hiányról nem lehet beszélni. Mindössze átmeneti ellátási zavarról van szó, tekintve, hogy a vártnál nagyobb mértékben vásárolták a cuikrot a méhészek és a háziasszonyok is a befőzési idényre. Megnyugodhat a lakosság, mert legkésőbb a hó végére korlátlan mennyiségben vásárolhat bárki a porcukor és kockacukor mellett kristálycukrot is.

— Milyen a kereskedelem felkészülése konzerv árúkból télire?

Már hetekkel ezelőtt megindult a konzerváruk tárolása. Konzerv félékből az idén is igyekszünk választékot biztosítani. A kedvelt körte, alma, barack és dinv- nve befőttön kívül különféle janitokat is forgalomba hozunk.

— Lesz-e fennakadás a lakosság gyümölcsellátásában?

— Az idén Nógrád megye alma termése a többi medvéhez képest lényegesen iobb. Míg az alma őshazájában a nyírségben 50 százalékos volt a termés, nálunk a szakásosnál magasabb lett a terméshozam. Úgy hogy megyén belül almából nem lesz hiánv. Az a tervünk, hoev az idén a megye .minden pontjára eljusson a citrom is. Már most is megfigyelhető. hogy a legkisebb községElőkészületek a téli karbantartásra megyénk téglagyáraiban

Megkezdték a téli karbantartási munkáik előkészületeit a Megyei Építőanyagipari Vállalatnál

A munkálatokat a Salgótarjáni Vegyesipari Javító Vállalat végzi majd, amelyek az előzetes számítások szerint 340-350 ezer forintot emésztenek fel. Előreláthatólag november 10-én lát munkához a vállalat.

A karbantartási munkák során több olyan feladatot is megoldanak, amelyek a termelés mennyiségének emelését, a minőség javítását szolgálják majd.

A Kisteirenyei Téglagyárban például új keverőt helyezICa niticL miiéi oun ?

Velem történt az alábbi ] eset, igazságát garantálom, j Álljon itt a dátum is hiteles bizonyítékul: szeptember 27- én történt.

Kértem a takarékpénztáriból a már régen kiválasztott 4 250 forintos rádióra egy hitellevelet. Bementem az Állami Áruház rádiórészleg eladójához. Mutattam a papíromat és kértem a rádiót. Azt felelte, ez a fajta rádió elfogyott. Legfeljebb a 3 900 forintosból tud adni. Ez nem felelt me“ nekem, mert lemezjátszósra pályáztam. Ott álltam tétlenül, tépelődve. Közben többen jöttek, akiknek 3 800 forintos lemezjátszós rádióra volt hitellevelük őket is elutasították.

Nem tudom mi súgta nekem. hogy várjak. Tizenegy óra tájt egy férfi jött az áruházba.

— Palikám, akkor kérném azt a rádiót — mondta s nyugodtan várakozott. Az elárusító egy tolókocsin ki is hozott égy nagy rádiót, lemezjátszósat, 3 800 forintos árban. Nem akartam hinni a! szememnek. Felháborodásom-’ ra „előzékenyen” megnyugtatott.

— Eev perc türelem, hozok egyet magának is.

Mint írtam is, hárman voltak. akik kimondottan 3 800 forintos rádióra kiállított hitellevéllel keresték ugyan ezt. Nem tudom, volt-e még több a raktáron és valahogy annak sem örültem, hogy hozzá jutottam ehhez a rádióhoz. Rosszúl esik nekem, hogy még mindig divat a protekció.

Mező Sándor

nek üzembe, amely mintegy 23-30 százalékkal javítja a tégla minőségét. Ipolytarnó- con a törőhengert átviszik a bányába, amely a termelés növelését teszi lehetővé.

Eervházlasgcrgén pedig a műszaki fejlesztés arra irányul, hogy a cserépgyártás 1959-ben elérje az idei háromszorosát.

Hasonló fejlesztést hajtanak végre a zagyvapálfalvi üzemben is.

ben, árudáiban is vásárolhat a lakosság citromot.

— Lesz-e elegendő zöldség-féle, burgonya és egyebek, a téli szeszonban?

— Pár éves tapasztalatunk azt mutatta, a dolgozó háziasszonyok nagv része nem vásárolja meg előre egész téli szükségletét. Éppen ezért gondoskodtunk arról, hogy télen bármikor lehessen kapni megfelelő mennyiségű zöldséget, répát. karalábét, burgonyát. vöröshagymát. Burgonyából mintegy 50 va- gonnyit tároltunk. Vöröshagymából ugyancsak nagyobb mennyiség kerül tárolásra. De már most be lehet szerezni 2.40 forintos egységáron a vöröshagyma szükségletét. Gyökérből 3 és fél vagont, sárgarépát 4 vagon, karalábéból két, zellerből két, vöröshagymából tíz vagon árut tároltunk a téli igények kielégítésére.

— Még egy utolsó kérdést. Milyen választék és milyen mennyiség áll rendelkezésre hús- és tejtermékekből?

— Kezdeném egy újdonsággal. Megyénkben meglepetés az idén forgalomba kerülő kínai halfiié. A kilós csomagolásban forgalomba hozott halfiié valószínű nagy népszerűségnek örvend majd a lakosság körében. A lakosság otthoni ellátására forgalomba kerülő húsfélékből egy-egy éppen keresett hús- fajtát nem mindig tudunk a megfelelő mennyiségben piacra adni. De húsból sem lesz fennakadás. Ezt úgy próbáljuk elkerülni, hogy a szokásosnál négyszer-ötször több baromi árut hozunk forgalomba. Kövér áruból (hízott kacsa, hízott liba) bármilyen keresletet ki tudunk elégíteni. Az új negyedévben 7 újfajta sajtot is forgalomba hozunk. Ilyen a Zengő, öcsi, Duna, stb. sajtféle.

Legközelebbi számunkban a vegyesipari cikkek téli árukészletéről kérünk interjút az illetékesektől.

Zsóka lázadása

Szabó Sándorné házassága rendkívül rosszul indult. Szabó, a férj, egy lehetetlen ember volt. A feleségét ingó, vagy ingatlan tulajdonnak tartotta. Valami olyas- minek, mint amilyennek az ember zsebóráját, vagy akár téli kabátját tekinti. Ha kedve szottyan rá, előveszi, ha nem, hagyja nyugodtan. De mindenképp ragaszkodik ahhoz, hogy az övé, saját tulajdona. És saját belátása szerint óhajt rendelkezni vele.

Hidegen hagyta ezt az embert az, hogy XX. századot írunk. Politizált, szórakozott, művelte magát, ennyiben haladt a korral. De egyébként roppant maradi ember volt.

Először is szenvedélyesen ellenezte azt, hogy dolgozzon \az asszony. Közelharcot vív- \taik egymással ebben a kérdésben. De győzött ebben az Iigény. Az, hogy megszületett la gyerek és sok minden kel- i lett. Ruha is, meg cipő is,

! bútor is, meg tüzelő is. A gyerek sok kiadást jelentett. De az apa nem tudott lemondani szórakozási igényeiről. A fizetést mindig foghíjasán adta. Az asszonyt erélyesen leszerelte azzal; — én keresek, nem te. — Ugyanakkor megkívánta, hogy az étrendben ne legyen változás, jusson a húsból hétköznapra is.

Az lett a Vége a dolognak, hogy mégis csak elengedte az asszonyt. Csakhogy ezentúl kevesebbet adott haza saját keresetéből.

— Ketten keresünk, többet fogunk szórakozni — érvelt —, hiszen több jut rá. 1 De a szórakozás alatt csak- ' is saját kedvtelését értette.

Az asszonynak ott a gyerek, a háztartás, a vacsorafőzés. Hogy érne rá ő is vele menni.

Korlátolt agyába bele sem fért a mellékgondolat, hogy lenne más megoldás is. Ha például ő is részt vállalna az otthoni munkából. És mehetnének együtt szórakozni.

— Ma gyűlésre kell mennem. Körülbelül 7-re kérem a vacsorát — rendelkezett és ment a gyűlésre. Máskor egy fél decire a kollégákkal. Mert ugye, munkájához tartozik a reprezentáció, meg a barátkozás is.

Történt egyszer, hogy Zsákénak egy pénteki este megbeszélése volt az üzemben. A nőtanács már többször érdeklődött a csendes, hallgatag, szorgalmas asszonytól, volna-e kedve velük együtt dolgozni? A szoba-konyha fala közé zárt asszonynak új volt és meglepő a meghívás, az érdeklődés. Az, hogy új létére ő is számít valamit a gyárban.

— Csak egy baj van — szólt a bizalminak — értesíteni kellene a férjemet. Tőle függ, elenged-e?

Észre vette, hogy az „elenged“ szóra értetlenül ráncolta össze szemöldökét a nőtanács aktivistája. Dé felhívta azért Szabó Sándort hivatalában. Mit beszéltek, mit nem, nem közölte az asszonnyal. Csak annyit mondott:

— Beszéltem a férjével Szabóné. Szóval estére várjuk magát is.

Szabóné szívét melegség árasztotta el. Első alkalom, hogy a férfi magára vállalta a gyereket. Egyébként íratlan törvény volt köztük, hogy az asszony viszi-hozza

Vízszintes: 13. Női név. 14. Cipész-szerszám. 15. Csend jelzője is lehet. 16. Bars szélei. 18. Tudomány-ág.

21. Keze m. hangzói.

22. Esőn lévő. 24. Labda a kapuban. 25. Német összevont elöljáró szó. 26. Megkevert Meó! 27. Az orr németes „beceneve”. 29. Anyóka. 32. Égitest. 33. Női becenév. 35. Eger fele. 36. Ápol. 38. A szív egyik ere. 39. Vissza: folyadékot önt ki. 41. Sérthetetlen. 42. J-vei az elején: híres üvegfajta. 43. Díszmadár.

45. Vajon gyermeke ?

46. Szenvedés. 49. Biró fele. 51. Élet. 52. Macs- kahivó szó. 54. Azonos hangzású betűk. 56. Visszahi! 57. Kiállhata- tatlan. 59. Vissza: szövőkellék. 61

...............Jenő

ma

gyar riporter, újságíró. 63 Fa koronája. 64. Aktái. 66. A finom ital. 67. Gátol. m. hangzói. 68. Régi római pénz. 69. Olasz folyó. 70. Ilyen határozat is var>. 72. lAA. 73. Azonos betűk. 74. Utón van. 76. Vissza: kérdő- szó. 78. Azonos római számok. 79. Kevert román folyó. 80. Földet túrát. 83. Adnak neki. 85. Erre a helyre jön. 88. ö — németül. 89. Nagy sebességgel haladt. 91. Névelővel: ezt találta fel Kandó Kálmán.

Függőleges: 1. Két

európai állam. 2. Igekötő. 3. Levélborítékban olvasható. 4. Bűz. 5. Klasszikus drámaírónk egyik neve. 6. Növényen. 7. Korszak. 8. Kötél. 9. Kies - keverve. 10. Vissza: angyal-fajta. 11. Azonos betűk. 17. Görög bölcselő volt— kiejtve. 19. Igekötő. 20. örahang. 21. Idegen pénzegység.

23......................... példa

(színmű.) 26. Gyártmányokon az ország neve előtt áll ez a két sző. 28. Figyelmezteti. 30.

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ

1958 X. 11.

Német tagadószó. 31. Vissza: Aruraktározási Gazdasági Iroda röv. 32. MNZF. 34. Kicsinyítő képző. 37. Csont latinul. 39. Tudomány. 40. Petőfi Sándor őszszel kapcsolatos egyik költeményének két sora (folyt. vizsz. 47., függ. 48., vizsz. 1., és függ. 12. sz. sorokban). 43. Kicsodát. 44. Régi magyar szó. 46. Szín. 50. Erőművéről híres magyar város. 51. Sebláz. 52. Magyar határ- állomás. 53. Pusztító. 55. Azonos betűk. 56.

Képzeletbeli. 59. Visszaró! 60. Kofa m. hangzói. 62. össze-vissza int.

64. Mint függ. 44. sz.

65. Fehérnemű. 68. Névelővel: íróeszköz. 71. Dunántúli város. 74. Nem kedvel. 75. Visz- szaás! 76. Fordított kettősbetű. 77. Felkiáltószó, 79. Idegen pénzegység. 81. Vissza: angol helyeslés. 82. Szegény — németül. 84. Ür - szláv nyelven. 36. 505 római számmal. 87. Skálahang. 89. Rázó m. hangzói. 90. Kettősbetű.

Az oó és az öő betűk között nem teszünk különbséget.

Beküldendő: a Petőfi vers-idézet, valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény okt. 15-ig.

A múltheti kereszt- rejtvényünk helyes megfejtése: Pozitív

elektróda — Rabszolgalázadás. — Párizsban szép a nyár. — Aki másnak vermet ás, maga esik bele.

Könyvjutalmat nyertek: Balogh Gyula Salgótarján, Juhász Mária. Balassagyarmat és. Nagy Gyula Heves.

Apróhirdetések

Kárpitozott bútorok fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivitelben rekamiék, fotelok, párnázott székek, sezlonok, asztalok nagy választékban. Galambos!

Béla kárpitos, Budapest, vttt , Lenin körút 20. Telefon: 227-417,.

Eladó Balassagyarmaton Mikszáth utca 52 alatti ház. Érdeklődni lehet Speciár órásnál.

a gyermekét, miután feltette a vacsorát, illetve befutott a szobába. Most életében először arra megy haza, hogy rendben lesz minden. Tán még vacsorával is meglepi embere. Hiszen a katonaságnál szakács volt. Azt mesélte, nem is főzött rosszul. Csak mióta megnősült, unta meg a főzést: — asszony dolga, nem ártom magam, bele — vélekedett. Szabóné nyugodtan ült a helyén és teli tüdővel szívta magába a sok újat, amit hallott. Élvezte, hogy ez az asszonyi közösség arra szövetkezett, könnyítsen a dolgozó nők helyzetén. Hogy mindent megtegyen a gyerekek életének szebbé tételéért. Hogy ő is hallassa szavát a nagy közös ügy, a béke kivívásában.

Hazafelé is elgondolkozva, lassú léptekkel ballagott. Gondolkodott, töprengett az elhangzottakon. Talán életében most először élvezte az üde, friss esti levegőt. A Csemege előtt 20 deka prágai sonka vételére szánta magát. Bár főz vacsorát a férje, miért ne örüljön kedvenc ételének.

A ház előtt hirtelen megtorpant. Az emeleti ablak — az ő lakrészükön — sötéten meredt elé. Majd elmosolyogta magát.

— Alighanem huncutkodik Sanyi — lélegzett fel megkönnyebbülten. De azért remegő szívvel rohant felfelé a lépcsőn. Az ajtót zárva találta. Feldúlta,n keresgélte táskájában a kulcsot. A szobában nem volt senki. A konyha is üres volt. Hideg, üres, sötét. Csak az óra ketyegett fülsiketítőén. Rápillantott: fél nyolcat mutatott. Csak nein ... ? Hasított agyába a gondolat. Szaladt a bölcsődébe. Messziről látta az árulkodó fényt. Még ott vannak. Kislánya a játszó sarokban összekuporodva

aludt. A gondozónő méltatlankodva fogadta. Nem válaszolt semmit, csak gyorsan vissza nyelte könnyeit. Magához szorította az alvó kislányt és lázas agyában vészt- jelzően cikáztak a gondolatok.

Mire haza ért, villámló szemű férje várta, az ajtóban.

— Hol szórakozott mostanáig, szép asszony? — kérdezte gúnyosan, szívet bántóan. ő nem szólt, nem felelt. Erezte, minden elkeseredése, felháborodása, eddig felgyűlt elégedetlensége viharként robbanna ki belőle, ha csak egyszer is megszólalna.

— Még nem is felelsz? Nem szégyelled magad?! Férjes, gyerekes asszony létted- re éjjel jársz haza? Vacsora semmi?

Az asszony szava erre már felcsattant:

— Először is most történt először, hogy később jöttem,. Másodszor; még nincs éjjel, csak nyolc óra. Harmadszor; szégyeld magad. Megígéred nekem, hogy elvégzel itthon és nem tartod be szavadat.

— Hogy beszélsz velem? — replikázott a férj. — Még neked áll feljebb? Rám cső- díted a vezető nőidet? Hogy jutott eszedbe?

— Megkérlek, halgass végig. Dolgozom épp úgy, mint te. Fáradtan jövök haza, épp úgy, mint te ... Kérlek, ne szakíts félbe, nem akarom a veszekedést... Semmivel sem végződik előbb az én munkaidőm. Csak 100 forinttal keresek kevesebbet nálad. Mi adja neked a jogot, hogy mégis embertelenül megköveteld tőlem, itthon mindent magam csináljak. Tán a kezed törne le, ha néhanapján

a gyerekért mennél? Vagy mi lenne, ha egyszer te fűtené! be, te vásárolnál be, te főznéd meg a vacsorát? Ha csak egyszer segítenél a takarításban. Ha csak egyszer ...

— Nem tűrök anarchizmust a családbán ...

Szabóné oda se ügyelt a közbeszólásra. — Egyáltalán, ha segítenél nekem. A törvény nekem is nyolc órás műszakot ír elő. Miért kelljen nekem mégis éjfélig, éjfél utánig robotolnom, miért ne segíthetnél te is? Félannyi idő alatt végeznénk. Általában te hogy képzeled el házasságunkat? Itt miért csak neked legyen szavad, kényelmed, szórakozásod?

— Nem, bánom, holnap Uérd vissza a munkakönyved.

— Nem kérem vissza. Nekem is jogom van a munkához. Dolgozni akarok, nem a négy fal közé zárva élni.

— Akkor meg nem tűröm, a szemrehányást. Magad akartad így.

— Ne beszélj így velem Sanyi. Eleget tűrtem tőled mostanáig. Ezentúl másképp lesz itt minden.

A férfi felkacagott. — Lázálom ez Zsóka, térj észhez. Mi lenne másképp? A no azért van, hogy otthont biztosítson a férjének.

— De ha dolgozik épp úgy, mint a férj?...

— Akkor is nő, asszony, anya. Az ő dolga, hogy otthon legyen az otthon.

Szabóné nem győzte tovább a kérlelő meggyőzést.

— Miért ne tudnánk egyetértésben élni? Azt akarod, hogy elváljunk egymástól? Nem így terveztük az életet.

Kijelentését hosszú hallgatás követte. A megülepedett csendben hirtelen felsírt a kislány. ÚJLAKI MÁRIA