Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-04 / 78. szám
1958. október 4. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Vjabb eredményekért... Műszaki tanácskozás a Salgótarjáni Acélárugyárban Áz első Szputnyik fellövésének évfordulójára Az elmúlt napokban a Salgótarjáni Acélárugyár pártbizottsága megbeszélésre hívta össze a gyár műszaki vezetőit. A párt végrehajtó bizottságának az értekezlet elé terjesztett beszámolója többek között megállapította, hogy a gyár dolgozói jelentős eredményeket értek el az ellenforradalom leverése óta. A vállalat 1957- ben és 1958 első ifalében túlteljesítette tervét, s elnyerte az élüzem címet. A további eredményes munka érdekében számos olyan feladatra hívta fel a beszámoló a figyelmet, amelyek még megoldásra várnak a gyárban. így például együk közvetlen feladat, hogy a műszaki fejlesztés tervét készítsék el, hogy azt a kivitelezés időszakára megfelelően kimunkált tervrajzokkal és műszaki dokumentációval alátámasszák. Ezek hiánya okozta nem egyszer, hogy a beruházások, a fejlesztés ötletszerűen történt, ami számos hiba forrásává vált. Ugyan ez vonatkozik a műszaki intézkedések tervére. Nagy gondot kell fordítani a gyárban a műszaki intézkedési tervek reális elbírálására és ,a gyors intézkedésekre. Feltétlenül szükséges, hogy a terv végrehajtásának értékelésénél kimutassák a lemaradásokat, azok okait és a felelősöket is. Nem szabad előfordulni annak, ami az első félévben is történt, hogy a több mint 270 ezer forintos lemaradás nincs megindokolva. Szólott a beszámoló az önköltségcsökkentési mozgalom helyességéről és eredményeiről. A fizikai és műszaki dolgozókból alakult brigádok által benyújtott javaslatok közül több mint 7 millió forint megtakarítást tartalmazó javaslat került elfogadásra. Az eddig bevezetett javaslatok több mint 2.2 millió forint évi megtakarítást képviselnek. A pártbizottság azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a mozgalomnak nem szabad idényjellegűnek lennie, ez a munka nem ért véget. Más vállalatok tapasztalatai alapján feltétlen hasznos lenne, ha a vállalat gazdaságiműszaki vezetői előre kimunkálnák a nyereség- részesedés tervét. A pártbizottság javasolta, hogy 1959-re ilyen tervet készítsenek. Mind a beszámoló, mind a hozzászólók utaltak arra, hogy az üzemek mind a mai napig nem valósították meg a programszerű gyártást, a napi 100 százalékos termelést. Ezért állandóan visszatérő probléma a hóvégi hajrá. Egyes üzemekben előfordul, hogy nem tudják az elkövetkezendő 24 órában mit termelnek. Előfordul az is, hogy különböző okok miatt egyes műszaki vezetők mellőzik a programszerű gyártást. Az ilyen eljárás nemcsak a gyár, hanem az egész népgazdaság számára káros. A beszámoló több oldalúan elemezte a termelési mutatók alkalmazását. Ebből kiderült, hogy az egy főre eső termelési érték bizonyos csökkenést mutat. . Szintén csökkent az egy fő egy napra eső termelési értéke. Viszont emelkedett az egy órára eső átlagkereset. Ezek az adatok kötelezően írják elő, hogy a termelékenységi mutatókat a vezetők napról napra ellenőrizzék és vizsgálják. A termelékenység további emelése érdekében sok a tennivaló a munkafegyelem javításában is. A fegyelemmel összefüggő kérdés a technológiai előírások megtartása. A beszámoló szerint a technológiai fegyelem megtartása, valamint a selejt alakulásának elemzése nem szerepel megfelelő helyen a vezetés munkájában, s határozott irányelveket sem dolgoztak ki. Pedig erre nagy szükség lenne, hiszen az év első nyolc hónapjában a selejtkár meghaladja az 1.1 millió forintotot, a II. rendű árukból keletkezett veszteség pedig mintegy 381 ezer forint. Szintén behatóan elemezte a beszámoló és a vitában ás sok helyet kapott a vállalat anyaggazdálkodása. Több intézkedés nyomán az anyagkészlet az előirányzat alatt van. Azonban hiba, hogy még mindig nem tökéletes a termelési tervek és az anyagtervek összehangolása. A nehezen értékesíthető inkurens anyagok egy része ' még mindig raktáron van. A legkomolyabb mulasztás azonban az, hogy a vállalatnak nincs anyagtakarékossági terve. A közvetlen anyagok normáitól v,aló eltérés okait nem elemzik és főleg nem vizsgálják meg az esetenként előforduló túllépések eredőit. Töhb más kérdés mellett szó esett még a beszámolóban. és a vitában a szocialista iparvezetésről. Ennek kapcsán a beszámoló megemlítette, hogy a termelés gazdaságosságának további és jobb biztosítéka érdekében szükséges emelni a vezetőik szakmai-politikai képzettségének színvonalát. A hetenként megtartott műszáki értekezleteket olyan színvonalra szükséges emelni, hagy azok mindig ’ a vállalatot érintő legfontosabb, legdöntőbb kérdésekről tanácskozzanak és döntsenek. A műszaki káderek tartsák mindig szem előtt, hogy szigorú, emberséges magatartással, jói átgondolt intézkedésekkel, a kölcsönös megértés (Szellemében vívják ki tekintélyüket és megbecsülésüket. A vitában számos felszólaló húzta alá annak szükségességét, hogy a műszaki előrehaladás végeredményben politikai feladat, az ország további erősítésének fontos része. A műszaki dolgozók és a pártbizottság tanácskozása szolgálni fogja majd azt a célt, hogy a Salgótarjáni Acélárugyár eddig szerzett hírnevét és eredményét megtartsa, újabbakkal gazdagítsa. 3 "HF « takarékosságért A takarékossági mozgalom helyzetével foglalkozva, legutóbb azt vizsgáltuk, mit tesznek gazdasági vezetőink a ta- tarékossági mozgalom sikeréért. Most három pártszervezetet látogattunk meg a szénmedencében, keresve a választ, vajon megfelelően segítik-e kommunistáink az aknaüzemek takarékossági tervét. A KÁNYÁSI BÁNYAÜZEMBEN különösen döntő a széntermelés költségeinek csökkentése. Az üzem sajátosságánál fogva költségei jóval magasabbak a többi üzemekétől. Az üzemegység takarékossági tervének elkészülése után a kommunisták is elkészítették saját tervüket. S hogy tervük végrehajtása biztosítva legyen, ésszerű telepítéssel minden jelentősebb munkahelyre korn-. munistákat osztottak be. Ezután következő lépésként a párttagok pártmegbizatásul a takarékossági munkát kapták. S talán ha így, mint szervezést nézzük, a kányási kommunisták jogosultak a dicséretre. Dehát más a terv és más a valóság. Három hónap távlatából a kányási kommunisták munkájáról már nem lehet ez elismerés hangján szólni. Annak ellenére, hogy a III. negyedév első két hónapjában 95 000 forint megtakarítás mutatkozott. Ez az eredmény magán viseli a szervezetlenség, a kapkodás nyomait. A pártmegbizatáso- kat ugyan megadták, de az elmúlt három hónap alatt nem jutott egyszer sem idő arra, hogy a végzett munkáról beszámoltassák a kommunistákat. Szilágyi László vájár, például a keleti-ereszke frontfejtésén dolgozik. Kohánka elvtárs párttitkár szerint feladatát jól végrehajtja. Mint elmondta, legutóbb a bányában járva figyelmeztette Szilágyi elvtársat, hogy a munkahelyük közelében elfekvő csúzdatetők vannak. A figyelmeztetés után Szilágyi élvtárs ezt összegyűjtötte, ennek kapcsán tette a megállapítást Kohánka elvtárs, hogy jól folyik a takarékossági munka. Pedig ez nem nevezhető annak, mert sem nem öntevékeny, se nem a legfontosabb feladatra irányul. S így érthetővé válik, ha a 18 pontból álló takarékossági tervből a negyedév végére csak 10 pont nyert teljesítést. S ezért felelősség terheli a kányási üzemegység pártszervezetét, valamennyi kommunistáját. A RÓNAI ÜZEMEGYSÉG az elmúlt egy évben kétszer teljesítette az élüzem cím feltételeit. A III. negyedév első két hónapjában 81 ezer forintos megtakarítást értek el. Ez az eredmény azonban nem egy tervszerű munka gyümölcse, mert ha az lett volna, a megtakarított összeg megduplázódik. Igaz, hogy az üzemegység kommunistáinak ma pa* pírra lefektetett takarékossági tervük van. Sőt, ugyan itt az is megtalálható, hogy a párttagok a takarékossági munka eredményessé tételében milyen megbízatásokat kaptak. S ennek is, mint a kányásiak- nál, csupán csak az a szépséghibája, hogy a terv csak terv maradt csupán. Jó lehet, taggyűlésen a gazdasági mutatókat összegezték, de ebből nem tükröződött az, hogy a kommunisták hogyan hajtják végre megbízatásukat. így nem hangzott el természetesen sem dicséret, sem bírálat. S lassan kialakult a megnyugvás légköre. Az üzemegységek gazdasági veztői — Róna-bányán a főkönyvelő — szeptember 18-ra elkészítették az elmúlt két hónap takarékossági mozgalmának számszerű eredményét. Természetesnek tartottuk, hogy ezt az értékelést a pártszervezet is megkapta, s ennek alapján határozzák meg feladataikat, folytatnak agitációt a pártonkívüli dolgozók között. Ottjártunkkor (szeptember 29-én) erről sem az alapszerivezeti titkár, sem a csúcsvezetőség nemtudott. Nem is látták az üzem két havi eredményét. Vajon ezek után lehet-e csodálkozni azon, hogy a párt- szervezet nem tud kellő segítséget adni a takarékossgi munkában, ha a takarékosság eredményét titokban kezeli? A SZOROSPATAKI ÜZEMEGYSÉG dolgozói a III. negyedév első két hónapjában tröszti szinten a legjobb eredménnyel, 715 ezer forint megtakarítással büszkélkedhetnek. Az üzemegységhez tartozik Kossuth lejtősakna is. Már korábban beszámoltunk a Kjossuth-lejlő- sön létrejött 15 tagú agitációs csoport munkájáról. A csoport feladata a pártvezetőség irányítása alapján a takarékosötven évvel ezglőtt, a repülőgépgyártás hajnalán egy kalugai számtanban ár — Konsztantyin Eduardovics Giolkovszkij — bebizonyította, hogy a világűrben való repüléseknél hőreakciós motorokat lehet alkalmazni. Huszonöt évvel ezelőtt, 1933 elején indították el az első, folyékony üzemanyag meghajtású szovjet rakétát. 1957 augusztus végén a Szovjetunióban lőtték ki az első interkontinentális, többlépcsős, ballisztikus rakétát. Ezzel újabb lépést tettünk ;a világűr meghódítása felé. 1957 október 4. örökre megmarad az emberiség emlékezetében. A Szovjetunióban ezen a napon indították útnak a Föld körül a világ első mesterséges holdját. Egy hónaippal később emelkedett a felső légrétegekbe, a több mint féltonnás második Szputnyik, amely már állatot is vitt magával. Ennek a kísérletnek igen nagy tudományos jelentősége van: teljesen valószínűvé teszi, hogy ember is repülhet majd a világűrben. 1958 február 21-én 473 kilométer magasságig jutott el az 1520 kilogramm súlyú, tudományos műszereikkel felszerelt, egylépcsős geofizikai rakéta, s ezzel magassági világrekordot állított fel az ilyen szerkezetű rakéták csoportjában. A nemzetközi geofizikai év programjában a Szovjetunióban 1958 május 15-én felbocsátották a harmadik mesterséges holdat. A harmadik Szputnyik felbocsátásának célja, hogy tudományos kutatásokat végezzenek a légkör felső rétegében és a kozmikus térségben. A harmadik Szputnyik pályájának legnagyobb magassága a Föld felszínétől számítva 1880 kilométer, súlya 1327 kilogramm. Az érdekelt szovjet szakembereiken kívül aligha sokan gondolták a világon, hegy az interkontinentális rakéta fellövését nem is két hónappal követi Földünk első mesterséges holdjának sikeres fellövése. 1957 október 4-e, november 3-a és még- irkább 1958 május 15-e a világ összes szakköreit meggyőzhette arról, hogy valamennyi tudományág vállvetett munkájával a tudomány és technika dolgozóinak fáradhatatlan tervszerű összefogásával a legnehezebb műszaki és tudományos feladatokat is meg lehet oldani. A mesterséges holdprogram fényes diadala csupán nyitánya az asztronautika, az űrhajózás, a magas légkörkutatás és sok más új tudományág hihetetlen arányú jövő fejlődésének. Tudjuk, hogy a fejlődés nem állt meg. A Szovjetunióban a feltétlen tervszerűség jegyében a termelés és a tudomány, a munkás, a mérnök és tudós páratlan, másutt sehol nem látott összefogásával valósíthatják meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyek az egész szocialista tábor országainak és közvetve az egész emberiségnek a javát szolgálják. Ez már a harmadik! rkA helyiipari vállalatok takarékossági eredményei Az elmúlt napokban értékelték a helyiipari vállalatok takarékossági mozgalmának augusztus végéig elért eredményeit. Az összesített sági munka eredményesebbé tétele. Persze eltérően Ká- nyástól és Róna-bányától itt nemcsak a csoport alakult meg feladatokkal ellátva, hanem gondoskodtak a végrehajtás ellenőrzéséről is. Nem$ volt ritka, mikor felelősségre ’ vonták azt a párttagot, aki nem teljesítette pártmegbiza- tását. A szervezett, tervszerű munka meghozta a gyümölcsét. Az aknában és a külszínen csak nagyobb értékű anyagokból több tízezer forint értékű megtakarítást értek el. Ma már természetes, hogy nemcsak az elfekvő csúzdatetőket, csúzdacsavaro- kat, sínt, vagy egyéb más anyagot gyűjtenek össze. Talán egyedül a kossuth-lejtősi dolgozókról mondhatjuk el a szénmedencében, hogy a takarékossági munkában a fő feladat a használatos anyagok csökkentése. S hogy ez így van, ebben igen nagy szerepe van a lejtősakna kommunistáinak, akik megfelelő módon irányították a takarékos- sági munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy az üzemegységek között vezetnek a megtakarításban. adatok alapján töb mint 326 ezer forintos megtakarítást értek el eddig a megyei vállalatok. A többi között figyelemre méltó eredményt ért el a balassagyarmati Sütőipari, valamint la Húsipari Vállalat. A Sütőipari Vállalat, amely már huzamosabb idő óta teljesíti az élüzem szint feltételeit 155 ezer forintos megtakarítást mondhat magáénak. Ebből több, mint 106 ezer forintot tesz ki az az összeg, amelyet a jó anyagnormák kidolgozásával, a fajlagos lisztfelhasználásánál elértek. A Húsipari Vállalat megtakarítása 43 ezer forintot tesz ki. Ugyancsak Balassagyarmaton, a Bútorgyárban több intézkedés révén a megtakarítás meghaladja a 11 ezer forintot. A Vasipari Vállalatnál közel 13 ezer, a Betongyárnál pedig közel 9 ezer forint az eredmény. Salgótarjánban a Sütőipari \ általat ért el figyelemre méltóbb megtakarítást: közel 60 ezer forintot. Ez az összeg azonban több is lehetne, ha követnék a balassagyarmatiak példáját és megfelelő anyagnormát dolgoznának ki, valamint a prémiumot is jobban ennek a célnak az érdekébe állítanák. • A többi salgótarjáni helyiipari vállalatok is értek el. bizonyos eredményeket, azonban még sok a javítani való, hogy megközelítsék a többi vállalatokat. Jól dolgoztak a Pásztói Szi'kvízgyárban is, ahol az üvegek törési százalékának jelentős csökkentésével több mint tízezer forintos a megtakarítás. Új üzemrésszel bővül a Zagyvapálfciivi Üveggyár i Három1 pártszervezet munká-1 ját vizsgáltuk. A látottak aztt bizonyítják, hogy még min- ♦ dig nem vált mindenütt tö-| megmozgalommá a takarékos-♦ sági munka. Jó lenne, ha part-? szervezeteink ismét napirend-j re tűznék a takarékossági moz^ ♦ galmat üzemükben, s eltérően a korábbiaktól, nemcsak tervet készítenének, hanem konkrétan, lemérhető eredményeket mutatnának fel. Ez minden egyes kötelessége! kommunista • —Hortobágyi— A Zagyvapálfalvi Üveggyárban a hét folyamán megkezdődött a Fralei—Fupo tábla- üvegfelület csiszoló és polírozó berendezés szerelése. A szerelési munkálatokat a gyár dolgozói végzik egy német szerelő irányításával. A több mint 20 tonna netto összsúlyú gépek és a csiszolóüzem egyéb szerelési munkálatai körülbelül négy hétig tartanak. A német berendezés fő részeit a csiszoló és a polírozó gép. Kiszolgáló egységei a csiszo ó és polírozó anyag előkészítését, a táblaüveg gipszkeretbe ágyazását és az üveg szállítását végzik a gépasztalra való felrakástól a lemosóműhelyig. A csiszolóüzem három műszakban fog dolgozni, műszakonként 7 fővel. A berendezés a Fickert—Winterling cég legújabb gyártmánya, amelyen folyamatos csiszoló-polírozó munka valósítható meg. Egyszerre három négyzetméter üveg kerül csiszolásra. Először nagyobb (0,25 mm), majd egyre kisebb „smirgliivel történik a csiszolás, utána pedig polírvörössei „fényesítik“ a táblaüveget. A nagy precizitást igénylő szerelési munkálatok, a gépek bejáratása, a beosztottak betanítása, a csiszolási technológia elsajátítása után, jövő év március 1-től már üzemszerűen megindul a termelés. Az ország ezen első leendő táblaüvegcsiszoló üzeme körülbelül annyit fog termelni évente, mint a jelenlegi csiszoltüveg importunk. A csiszológép 820 000 forintba került és 32 000 forint a szerelési költség-
