Nógrádi Népújság, 1958. október (14. évfolyam, 77-85. szám)
1958-10-04 / 78. szám
4 NÓGRÁDI NSpOJSAG 1958. október 4. A Szécsényi Járási Művelődési Otthon munkájáról Az utóbbi időben a Nógrádi Népújságban több cikk jelent meg a megyénkben elért kultúrpolitikai eredményekről, valamint a munkánkban lévő fogyatékosságokról. Éppen ezért szükségét érzem, hogy a Szécsényi Járási Művelődési Otthon eredményeiről, valamint hiányosságairól én is beszámoljak. A Szécsényi Járási Művelődési Otthon 1951-ben kezdte meg munkáját. Eredményeinket csak úgy tudtuk elérni, hogy a párt és állami szervek irányvonalát munkánkban mindig betartottuk, s a dolgozó tömegek kultúrvágyára építettünk. A Déryné Színház legutóbb itt rendezte meg a Szélvihar című dráma bemutatóját. A közönség nagy tetszését nyilvánította a darab bemutatásánál, s örültünk annak, hogy maga az író, Dobozy Imre is részt vett a bemutatón. Öröm volt, hogy közönségünk a környékbeli tsz-ekből szerveződött. Kecskéd-puszta, Zsuny- puszta, Varsány, Rimóc és a szécsényi gazdakör tagjai és a szécsényi tsz dolgozói töltötték meg a termet. Éreztük, hogy a darabot azoknak adják elő a színészek, akiknek íródott. Éreztük azt is, hogy ilyen darabok bemutatásával a párt politikája alapján dolgozni tudunk a szocialista társadalom, az új ember kialakításában és ezt tartjuk legfőbb feladatunknak. A művelődési otthon megindulásánál a fiatalok nagy lendülettel és akarással vettek részt az otthon munkájában. Volt színjátszó csoport, két zenekar, két tánccsoport, képzőművészeti csoport. Ezek a csoportok az ellenforradalmi időszakig derekasan kivették részüket a kultúrmunkából. Erre bizonyíték az is, hogy az otthon művészeti csoportjai nemcsak a járási székhelyen, hanem a megyei székhelyen is minden megmozdulásnál eredményes munkát fejtettek ki. A megrendezett ifjúsági találkozókon munkájukkal kiérdemelték az illetékes szervek elismerését. Több esetben vidéken is szerepeltek, a vidékiek pedig Szécsényben. így a csoportok megismerték egymást és tanultak egymástól, gondolom, hogy ez fejlődésükhöz segítséget adott. Ma is híve vagyok annak, hogy a művészeti csoportok csereműsorokkal szerepeljenek. Ezt a munkát csak úgy tudtuk végrehajtani, hogy ugyanúgy a tömegszervezetek is. Mai munkánkban eredményeink mellett hiányosságok is vannak, amit véleményem szerint a párt és a helyi szervek segítségével meg lehet és meg is kell oldanunk. Legtöbbször is gátló tényező munkánkban a KISZ-szervezettel való kapcsolat, ami véleményem szerint abból adódik, hogy rendezvényeiket nem a művelődési otthonban tartják, hanem saját szervezeti helyiségeikben hivatkozva arra, hogy a saját helyiségben rendezett műsor, vagy táncmulatság nem jelent külön kiadást a KISZ részére. Lehet, hogy elfogult vagyok, de az én véleményem nem egyezik ezzel a felfogással, nem azért, mert kultúr- munkás vagyok, hanem azért, mert állami szerveink azért létesítenek kultúrintézményeket, hogy minden kultúrmeg- mozdulást a művelődési otthonban tartsanak, hiszen ez a feladata. Itt szeretném felkérni a szécsényi fiatalokat, hogy ne mindig a pénz legyen az elsődleges kérdés. Érezzék azt, hogy a művelődési otthon nem kis részben az ifjúságnak épült. Bízom abban, hogy a KISZ-szervezet vezetősége és a tömegszervezetek a művelődési otthon vezetőségével karöltve ezeket a hiányosságokat kifogják küszöbölni. Ezek mellet a hiányosságok mellett az eredményekről is szólnom kell. 'A földművesszövetkezet KISZ-fiataljai megtalálták az utat a művelődési otthon felé, egy klubszobát is berendeznek. Remélem, hogy ez a 30 tagból álló szervezet képes lesz a további munkánk fejlesztéséhez és ki fogja egészíteni azoknak a művészeti szakköröknek a munkáját, amelyek már részt vesznek a kultúr- munkában, ideértve a két tánccsoportot és a két zenekart is. Ha már a zenekarnál , tartunk, fel kell vetnem egy problémát, amit illetékesekkel meg kell oldanunk: a földművesszövetkeze tnél alkalmazott népi zenekarról van szó, mely Csonka János vezetésével megyei szinten is megállta a helyét és nagy segítséget adott a tánccsoportok fejlődésében. A nevezett zenekar vezetője lakáshiány miatt családjával együtt Budapestre költözött, szabályosan felmondva a földművesszövetkezet vezetőségének; az újjonan felfogadott zenekar vezetője kisebb gyakorlattal rendelkezik. Az a meglátásunk, hogy a földművesszövetkezet vendéglőjében ellátja a feladatát, de nem kapcsolódik be a kultúrmunkába. Az ellenforradalmi időszak után a járási pártbizottsággal egyetemben és a helyi KISZ- szervezet segítségével igyekeztünk egy színjátszó csoportot megszervezni a művelődési otthon kebelében. Sajnos erőfeszítéseink ez ideig nem sikerültek, mert a szereplők kiválasztásánál hibát követtünk el, mert azt hittük, hogy mindazok, akik vállalták, el is fogják játszani szerepüket. Sajnos nem így történt. Máig sincs színjátszó csoportunk. Ezen a téren, reméljük, hogy a földművesszövetkezet KISZ- fiataljai bevonulnak a művelődési otthonba, segítséget fognak adni és az ősz folyamán megalakul a színjátszó csoportunk. Hosszú viták után a művelődési otthonba került a MO- KÉP-től községi kezelésbe átment mozi. Szükséges és hasznos volt már, mert így az épületet jobban ki tudjuk használni gazdasági szempontból. Minden szécsényi dolgozó örül, hogy a régen vajúdó kérdés megoldódott. Gyakorlati hibája, úgy látom mégis van, és pedig az, hogy a műsor Összeállítása nem azoknak a szerveknek a kezében van összpontosítva, akiknek ez feladatuk lenne, hanem szét van forgácsolva. Felmerül a kérdés: nem volna-e helyes, ha a műsor összeállításánál kikérnék a járási tanács művelődési felügyelőjének és más vezető kultúrmunkások véleményét? A művelődési otthon vezetőségének feladata a párt és állami szervek irányelve alapján a kulturális élet előbbre- vitele, de sajnos a művelődési otthon vezetője mindig kénytelen gazdasági dolgokkal is foglalkozni, mivel a járási művelődési otthon önellátó és saját rendezvényeiből kell magát fenntartani. Ebből sok vita adódott a múltban. Sajnos még most is előfordul egyes szerveknél, hogy a gazdaságiak miatt idegenkednek bekapcsolódni a művelődési otthon munkájába. Remélem, hogy az illetékes szervek a felvetett problémákat mérlegelik és érezni fogják azt, hogy a járási művelődési otthon elsősorban a szécsényi dolgozóké, mert közvetlenül részesei a munkának, másodszor a járás községeinek is jobban tud segíteni a művelődési otthon gardája, ha az előfeltételekhez a helyi szervek még nagyobb segítséget adnak. a járási pártbizottság dolgozói maguk is példaadó- an segítették a művelődési otthon munkáját, kxxxxxkxxxxxYryyrattranraragranoooooocxroooöPooocofXiQC^gxxxxxxxxxxsoocx^ PRÉTOR JÁNOS járási műv. otthon igazgatója Egy kicsit későn, de jobb, mint soha Micsoda éjszaka! De micsoda! Ennyi mindent egy éjszakában elég csak látni, nem pedig átélni. Mert tessék csak figyelni! Egy emberekben csalódott tanár szerelmi ébredezése, egy haldokló fiúért folytatott versenyfutás, egy nagyab szabású betörés az ezzel járó mellék körülményeivel, kerítőlányok kerítőzései, majd a rendőrség, taxisofőrök, násznép és grafikus művész megértő, áldozatkész diákokkal mint pozitív elemekkel való közreműködés. Elég . lehetett a szerzőknek eligazítani. De hogyan igazodjanak el a nézők, akik joggal sóhajtanak fel a film végigszenyedése után: Micsoda este! Hát ez a Micsoda éjszaka! című új magyar film, Lata- bárral, Tolnai Klárival, és sok-sok más, játékukból minden emberi vonást mellőző, a burleszket el nem érő szereplők közreműködésével. Hogy mit akartak a szerzők, azt csak ők tudják. A filmen keresztül nem tudták gondolatukat közölni. Nevettetniük — igazán jó! — nem sikerült. Könnyet csalni szándékuk nem volt. Valamire tanítani, vagy figyelmet felikelteni mégin- kább nem. Talán másolni burleszket (dg rosszul) és üzletet kovácsolni? Ez utóbbi kétségtelen sikerült. Hát ha erre szükségük van ám tegyék. Az intő szón .kívül mi más egyebet nem tehetünk. A magyar filmgyártás legújabb alkotását vártuk a Micsoda éjszakával. Mégis ahogy vitte a vetítőgép kereke a szalagot Fernandel: Elsőszámú közellensége bök- döste az ember oldalát. Ugyanis a Micsoda éjszakában voltak abból rokoni vonások. De az a film jól sikerült. Nem nélkülözte a mondanivalót. Annyira kard- élre rakta az amerikai életformát. hogy nem lehetett félreértés. De a Micsoda éjszaka mit rakott kardélre? Hacsak nem a nézők idegeit, akik kevésbé tudhatták mit néznek. Mert mi ebben a filmben amit mint értelmeset kiemelhetünk? Az hogy egy tanár magában élve gyűlölve az embereket senkiben nem bízik, közben gyerekeket tanít és az emberek jóságának megismerése egy ilyen szere- lemiből fakadó kaland viszi, semmiesetre. Hogy a diákok és a tanár között ilyen viszony van ezt megint nem, mert ezt csak az állíthatja, aki még közel sem szagolt az iskolához. Hogy betörők ilyen bárgyún végezzék el szándékukat, na de kérem! Hogy nálunk ilyen gengszter élet folyjék? Hogy a rendőrség ilyen ügyefogyott legyen? Nem beszélve arról, hogy egy tanár aki a matematikán kívül semmit sem tud, végül artistává legyen? Na de ilyen tréfát ne csináljunk. Maradjunk abban: elismerjük azt a jó szándékot, hogy neveltetés nemes feladatát vállalták magukra a szerzők. Csak sajnos nevetésre az az együgyüség adott Okot, hogy ilyesmikkel akarnak nevettetni. De ez a nevetés nem elismerést, hanem szegénységi bizonyítványt állított ki számunkra. Na és végül Latabárnak a megszokottól eltérő játéka. Ez már időszerű volt. Lata- bár tényleg nagy művész. Na de ennek bizonyítására nem kellett volna ilyen Micsoda éjszakával — mégha még- egyszer sikerült is egy éjszakát ennyire össaetömörí- teni — egy még micsodább estét szerezni nem tudható hányezer embernek. Nevetni akarunk, de nem együgyűségeken, hanem valóban vidám történeteken. B. Gy. 9*n Szerkesztői üzenetek Burán Mihály, Sokon János Ösagárd. Bányai földEmlékek... alatti munkára jelenleg nincs fölvétel. Volna munkalehetőség a szénmedoncében, Nagyibiátonyban külszíni (építkezés) munkára. Nem hisz- szük azonban, hogy ez önök számária .megfelelő fenne, mert munkásszállóban nem tud a vállalat helyet biztosítani. Javasoljuk, hogy (próbálkozzanak elhelyezkedni más ipari üzemnél, ahol munkásszálló is van. Katona Jenő MátraszőHős. A fennálló rendelkezés értelmében hűségjutalom kifizetése a dolgozónak csak abban az esetben lehetséges, ha a hűségjutalom kifizetésekor is a szénbányászat kötelékében dolgozik. Így tehát nincs mód arra, hogy a szolgáltató vállalatnál eltöltött idejére megkapja a hűségjutalmat. VUitUiiitAUUiüi UtUK TőazUtiya muár az Állami Áruházban ÚJDONSÁG 3 db. harisnya 108.—Ft ▼TTTTTyTTTTTTTTTTTTTTTTTTm Értekezleten voltam, arról akartam írni. De más lett a tervből. Mert az értekezleten felszólalt egy asszony. Olyasmit mondott, hogy így ko- mentár nélkül is megrázó. Nem tudok szabadulni a hatás alól. Leírom, hadd tudja meg más is. Elöljáróban még annyit. Ezen az értekezleten a közelgő választásokról is beszélgettünk. És akkor ez a ka- rancsaljai ötven felé közeledő asszony megszólalt: — Ennek a mai f iatalságnak fogalma sincs arról, mit is jelent tulajdonképpen az, hogy múlt, meg harc az ellenséggel. De szörnyű volt pedig az a múlt. Míg élek el nem felejtem a felszabadulás utáni első választást. Nagy beteg voltam negyvenötben és az akkori pesti „Horthy” kórházban feküdtem nem szűnő negyven fokos lázban. Gyenge voltam, felkelni is alig tudtam. A sok nélkülözés legyengített, levett a lábamról. A kórházban sima modorú, halkjárású apácák ápoltak bennünket. — A választás reggelén szentkép-árus jött és kérdezte, ki kér szentképet. Vallásos voltam még akkor, én is odahívtam az ájtatos szavú embert. Két kép tetszett meg, egy szűzmáriás, meg egy másik, a szentcsaláddal. Megvettem. Amikor kiment a szentkép-árus, véletlenül megfordítottam a képet. Azt látom, hogy betűk vannak a hátán. Valamelyik felolvasta: „A boldogságos szűz is azt akarja: szavazz Slachta Margitra.” A másikon is valami ilyesmi volt. Annyira megdöbbentem ezen, hogy napokig nem szabadultam a hatása alól. Mi köze a vallásnak, meg a szűz Máriának a politikához. Nem értem rá sokáig töprengeni, mert beszólt a főnövér: — Asszonyok! Sorakozó nagymisére! Mindenkinek kötelező lejönni ,még a haldokló sem maradhat ágyban. — És a nagy hidegben ott vacogtunk a templomban. Egy nagyon hosszú körlevelet olvasott fel a pap. Képzeljék csak el, kötelező volt végig hallgatni negyven fokos lázban is ... Már a szédülés ke- rülgetet, féltem, hogy elájulok, meg a hideg rázott. Kutyául éreztem magam. Gondoltam, lesz ,ami lesz, kimegyek, mert itt pusztulok el. A körlevél is arra buzdított nagy ájtatos szavakkal, hogy boldogságunk érdekében szavazzunk Slachta Margitra. És ezzel leült a felszólaló karancsaljai asszony. Nagyon sokan voltak, nem tudtam megkérdezni a nevét. UJLAKY MÁRIA &QM. (i$sz.önu Ein!éUí'/íése A Horthy-rendszer 25 éve alatt egyetlen egyszer sem volt szavazati jogom. De, mint szervezett munkás ma is élénken emlékszem vissza az akkori választásokra. A háború alatt különösen 1917 óta fellendült a mozgalom és sztrájkok követték egymást, az általános, egyenlő és titkos választójogért, a nyolcórás munkaidőért. Ennek egyik eredménye volt, hogy 1920-ban, amikor a salgótarjáni iparmedence jelöltje, Králiik Ferenc volt a szociáldemokraták részéről, akkor nemcsak ő, hanem 28 szociáldemokrata jutott 'be a Horthy-parlamentbe. Tudjuk, hogy a szociáldemokrata képviselők nem feleltek meg annak a várakozásnak, amit tőlük választóik vártak, de a következő alkalommal gróf Bethlen miniszterelnöknek még ez is sok volt. Felrúgta a választások titkosságát és nyílt szavazást írt ki. Králiik megválasztása idején is nagy volt a terror. Korteseit elfogták a csendőrök, 'behurcolták Salgótarjánba, hogy minél nagyobb félelmet keltsenek. Az úgynevezett „sasok” az 1956-os ellenforradalom salgótarjáni vezetői közül is jólismert Farkas (paprikás) Péter és társai megzavarták a választási gyűléseket, tüntetést szerveztek a munkások és képviselőik ellen. Csak a Bethlen-féle választási rendszer biztosíthatta azt, hogy annak idején megválasztásra kerüljön az annyit emlegetett,. Sztranyavszky földesúr megyénkben. Vass József, akkori népjóléti miniszter, egyébként pap, a jelölt mellett tartott egyik salgótarjáni gyűlésén kijelentette: „A bányász fia maradjon bányász, a kondásé, meg kondás. Maga a szavazás úgy folyt le, hogy a választási elnökségbe azok foglaltak helyet, akiktől függött az, hogy egy^egy munkásnak másnap lesz-e már kenyere, így is hatást gyakoroltak, a munkanélküliség rémével is ijesztgették az embereket, ne hogy még a nyílt szavazás mellett is megpróbálja valaki és a kormánypárt jelöltje ellen adja le szavazatát. Ehhez járult még az is, hogy különböző kikötéseikkel. a dolgozók nagy többségét kizárták a választásokból. így például hat évi egyhelyben lakás volt szükséges, bizonyos vagyon, iskolai végzettség. Persze, akiről tudták, hogy ezek hiányában is a kormánypárti jelölt mellett áll, annak minden további nélkül megadták a választói jogot. Ha viszont megtelelt a feltételeiknek, de megszimatolták, hogy valamilyen módon nem támogatja majd Horthyék jelöltjét — lehetett polgár, vagy kispolgár — egyszerűen kihagyták a választói névjegyzékből. Ha az illető esetleg panasszal élt, néhány esetben megkapta szavazási jogát, de már — a választás után. S mit hozott a salgótarjáni dolgozóknak Sztranyavszky fcidesúr, akit a Horthy rendszerben többször is megválasztottak képviselőnek? In- ségmunkát, munkanélküliséget, nyomort, inséglkonyhát. Mind belügyi államtitkár 1930 szeptember 1-én a budapesti dolgozók éhségfelvo. nulása alkalmából az ő parancsára dördültek el a fegyverek. 1930-ban a Zemplén megyei Tályán a kőbányában dolgozva szereztem emlékezetes választási élményeket. Amikor az ottani képviselő, báró Majláth helybeli földbirtokos meghalt a környék nagyfokú ellenzékisége miatt a kormánypárt jelöltet már nem állított, de támogatta Fenyő Miksa a GYOSZ akkori elnökének fellépését. Ellenfele Lázár Miklós a Reggel című újság szerkesztője volt, aki 1848-as programmal indult. A kőbánya vezetősége, természetesen Fenyőt támogatta. A választás napján már két órával a munka befejezése előtt a tőkés gyűlésére hajtottak valamennyiünket. Előre megmondták, aki nem szavaz Fenyőre, annak nem lesz munkája. Egy italozással összekötött megbeszélésen Fenyő korteseit úgy oktatták ki, hogy menjenek a falvakba, Ígérjenek munkát a parasztoknak, mert most azért könyörögnék, s hogy lesz-e valami belőle az nem érdekes. Egy másik alkalommal Lázár hívei között járva kijelentettem, hogy Fenyő 1825-ben ötezer vasmunkást tett kenyértelenné, záratott ki a gyárakból Budapesten. Miután Lázár hívei ezt a tónyéken alapuló kijelentésemet elterjesztették, az a kőbánya igazgatóságának is a fülébe jutott. A választás másnapján behivattak és rövid úton közölték, hogy elbocsátottak. Jól emlékszem még az 1939-es eseményekre is, amikor már Somoskőújfaluban laktam. Akkor az egyik jelölt a szintén sóikat emlegetett Mocsáry földbirtokos volt a kormánypárt részéről. A másik jelöltet pedig a nyilasak indították. Ebből az alkalomból a község választó polgárait tizascsoportok- ba osztották. Ezeknek a csoportoknak az élén Mocsáry megbízható emberei, az úgynevezett tizesek állottak. Ezek az emberek heteken keresztül itallal, pénzzel, igé- getésekkel és fenyegetésekkel puhították a választókat. így ment ez huszonöt évig. Itatás, etetés, pénzelés, megvesztegetés 'és megfélemlítés, jelezte a tőkés földesúri választási kampányt. S, hogy felidéztem ezeket az emlékeket, az nekünk idősebbeknek is hasznos, de főleg tanulságos a fiatalabb nemze déknek, amely csak hírből ismeri az akkori időket. Elmondotta: Csank László a salgói bányaüzem dolgozója
