Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-27 / 76. szám

2 nógrádi népújság 1958. szeptember 27, Egységes állásfoglalás a mesőgasdaság szocialista átszervezésében (folytatás az első oldalról) ben! részesedés pedig 63.5 százalékot tett iki. 1958-ban a tervek szerint 54.5 lesz a készpénzrészesed'és, a ter­mészetbeni érték pedig 45.5 százalékot ér majd el. A gépállomások területén végzett munkánál Tóth elv­társ hangsúlyozta: a végre­hajtó bizottság határozata nagyban elősegítette a gép­állomások és a termelőszövet­kezetek kapcsolatának javu­lását, melyet igazol az a tény, hogy eben az évben minden tsz már előre szerződést kötött a gépállomások­kal a különböző munkák elvégzésére. A határozat előírja, hogy annak a termelőszövetkezet­nek, amely egy kataszteri szántóra 3 normálholdnyi munkát köt le a gépállomás­sal, a munkadíjban 15 szá­zalékos kedvezményt kell ad­ni, Ennek hatására több ter­melőszövetkezet átdolgozta tervét és három normál­holdon felül kötött szerződést A termelőszövetkezetek ‘be­ruházási tevékenységéről szólva az előadó ismertette: a beruházási munkáknál az elmúlt hónapok tapasztalatai nem értékelhetők minden esetben pozitívan. Ugyanis a végrehajtó bizottság határo­zata alapján termelőszövet­kezeteink az állattenyésztés számszerű fejlesztésének meg­felelően szükséges férőhely építkezését a termelési terv­be betervezték. Erre több mint 2 millió forintos hitel és 730 ezer forint saját erő­ből rendelkezésre áll. A be­ruházás azonban nem halad a követelményeknek meg­felelően. Az építési rovaton szereplő 5 364 000 forint biz­tosított kerettel szemben a felhasználás még az egy millió forintot sem éri el. Hasonló a helyzet a gépi beruházásnál is. A felhasz­nálás mindössze a keret 32 százalékát teszi ki. Segítsék elő a mezőgazdaság mielőbbi szocialista átszervezését Az előadó ezután a szer­vezési megerősítés és a fej- lesztés terén végzett munká­ról szólott. Beszédét így foly­tatta: A közös határozat ki­mondja, hogy a termelőszö­vetkezetek ‘gazdasági meg­szilárdulásának alapja a ve­zetőség — elnök, könyvelő, mezőgazdász — jó kiválasz­tása és stabilizálása. E hatá­rozat végrehajtásának olyan formában szereztüinik érvényt hogy a 300 holdon felüli tsz- éknél az elnökök leváltását csak a megyei mezőgazdasági osztály vezetőjének hozzá- fl árulásává! lehet végrehaj­tani. E rendelkezésnek há­tasa megmutatkozik a fluk­tuációk csökkentése terén. Ezzel a rendelkezéssel a termelőszövetkezetek vezetőinek nagyobb ön­bizalmat adtunk, ami az irányító munka megjavu- lasat, az alapszabály sze- ri"‘i. gazdálkodás foko-1 zottabb javulását ered­ményezte. szikimé te™el»s ^vetkezetek szakmai irányításának meg- jayuasa érdekében a határo­sod h°mJa’ hogy minden önáltó í1 felÜli tez-ben onalfo szakembert kell al­kalmarn^ elsősorban saját erőből. Azoknál a kisebb rSf™' pedig ahol mérteket nem- eri el a fenti mérteiket, összevontan, .több termelőszövetkezethez kell agronomust biztosítani A meg? if“nek megfelelően teinéf ^n termelöszovetkeze- vana,l^g 21 agronómus államf ! maZVa’ közülük 17 dik 1 támogatással műkö­u,Z A határozat megjelenése Patikai termelőszövetkezetek SS, 68 , gazdasági meg­szilárdítása érdekében azt a celt tűztük magunk elé, hog? a helyi, állami és párt- szervezeteink a ^ egjobban segítsék elő a termelőszövetkezetek gaz­dasági és politikai meg­szilárdítását. Ezt a célkitűzést bizonvos mértékig meg is tudtuk va- lositam. Ugyanis az elmúlt fX1. Visszaesés után 1958 első félévében már fejlődést ér tui* el- Ez három új tlr- alakulásán , íTÍn3°5 tag belépésével iga- Jelenleg a megyé­71 mezőgazdasági ter­ÄZT?eZet működik 22 328 kataszteri hold föld- terűiette]. A családok száma 1987’ f™lga tagok száma "v! fo- A legutóbbi hóna- pokban több községben ala- Kuit előkészítő bizottság ^‘*ul Alsótold,' Mába­kSSiSr“'siűgy's,b­A mozgalmi munkában nagy sújt helyezünk az egy­szerű szövetkezeti formák szervezesere és működtetésé­re is. Ezt igazolja, hogy je­lenleg a szakcsoportok és társulások száma 115, amely- mek 1857 tagja van. A termelőszövetkezetek megszilárdítására és fejlesz­tésére hozott intézkedések fő TA^°,ZÓja ~ folytatta Tóth Béla elvtárs —, hogy nem eléggé meggyőző a termelőszövetkezeti tagság agitációja, a tanácsi ap­parátusban dolgozó elv­társak kevésbé járnak elől Példamutatással. Nem került el minden intéz­kedésünk megfelelően a köz­ségi tanács, illetve a párt- szervekig. Nem tudtunk még ezidáig megfelelő, minden tekintetben kielégítő munkát végezni a propaganda terüle­tén sem. — A határozat megjelenése óta keveset haladtunk előre a gyenge termelőszövetkeze­tek megszilárdítása területén. Ugyanis három évre készített intézkedési tervek egyrészt objektív okokból, másrészt pedig a gyengébb termelő- szövetkezetek vezetőségének lazasága miatt, vagy a tag­ság rossz összetétele követ­keztében nem tudtuk végre­hajtani. — összefoglalva: az együt­tes végrehajtó hizottsági ha­tározat mind a termelőszövet­kezetek terén, mind a szak- igazgatási szervek munkájá­hoz jelentős segítséget nyúj­tott. Az év hátralévő részé­ben vezérfonalként e hatá­rozatot kívánjuk szemelőtt tartani és ennek szellemében munkálkodni — fejezte be Tóth Béla elvtárs. A referátumot vita követ­te. A tanácstagok hozzászó­lása a mezőgazdaság szoci­alista átszervezésének egyet­értését tükrözte. Valameny- nyien kifejtették, hogy ha a 3004-es számú kormányren­delet érvényre jut, a terme­lőszövetkezetek életéiben nagy változások következ­nek be. Természetesen szük­séges, hogy az elkövetkezen­dő időiben még nagyobb se­gítséget kell adni a határo­zat megvalósításához, a ha­tározatban lefektetett fela­datok végrehajtásához. A gyakorlat ugyanis azt iga­zolja, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztéséhez, a mező­gazdaság szocialista át­szervezéséhez már most több helyen meg vannak az objektív és szubjek­tív feltételek. Sőt vannak esetek, hogy a dolgozó parasztok néha előbbre járnak, mint egyes tanácsi, vagy pártalapszerve- zeti vezetők, hiszen az egyé­nileg dolgozó parasztok ma­guk terveznek különböző társulásokat, szakcsoportokat. Ezeket a kezdeményezéseket pedig éppen a 3004-es szá­mú határozat értelmében minden eszközzel támogatni kell. A hozzászólások tükrözték a tanácsok különböző osztá­lyain meglévő hiányosságokat is. Egyértelműen foglaltak állást amellett, hogy a hatá­rozat végrehajtása nemcsak a mezőgazdasági, hanem más osztályok feladata is kell, hogy legyen. Erről szólott Szelcsik László elvtárs, a zsunypusztai tsz elnöke is. A megyei tanácsülés ezu­tán határozati javaslatot fo­gadott el a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén előttünk álló feladatok, va­lamint a 3004/1958 számú kor­mányhatározat teljes megva­lósítása érdekében. A hatá­rozati javaslatban kimond­ják, hogy a közös párt- és tanácsi vb-k határozata ked­vező hatással van a termelő­szövetkezetek gazdasági meg­erősítésére, és a mozgalom továbbfejlesztésére. Lerög­zíti. hogy a végrehajtó bizottság ál­tal jóváhagyott megszi- lárdítási és fejlesztési terv végrehajtását min­den körülmények között bizosítani kell. Ezért a községekben, mint a fejlesztés szempontjából leg­döntőbb területen, a végre­hajtó bizottságok mellett mű­ködő fejlesztési bizottságot kell létrehozni. A tanácsülés határozati javaslata ezután kimondja, hogy elő kell se­gíteni a termelőszövetkézetek terméshozamainak állandósí­tását., fokozását. Ennek érde­kében a szakismeretek elsa­játítására trágyakezelési tan­folyamokat kell szervezni, Leszögezi a javaslat, hogy az 1958/59 évi termelési te vek készítésekor juttassák érvényre, hogy a szükséges adottságokkal rendelkező tsz-ek állatállományát első­sorban saját szaporulatból pótolják és beszerzését álla­mi támogatóssal, csak kivé­teles esetekben eszközölje­nek. Ezután leszögezi a ha­tározati javaslat, hogy a jö­vőben el kell érni: a tanács építőipari vállalatok és ktsz- ek kapacitásukat elsősorban tsz építkezésekre kössék le; meg kell javítani a tsz veze­tők szakmai felkészültségét, amiért a végrehajtó bizott­ság tegyen javaslatot a ter­melőszövetkezeti közgyűlések felé, hogy a továbbképzésben résztvevők átlagmunkaegysé­gét a tanfolyam időtartamá­ra írják jóvá. A megyei tanácsülés a vég­rehajtó bizottság bejelentései, a tanácstagok kérdései és be­jelentései után bezárta ülé­sét. A műszaki fejlesztés elsőrendű pártpolitikai feladat A megyei párt végrehajtó bizottság a közelmúltban ‘hatá­rozatot hozott a műszaki fej­lesztés feladatait illetően. Ezt megelőzően pártmunkások­ból, műszaki dolgozókból, számviteli emberekből álló brigádok széleskörű vizsgála­tot folytattak megyénk gyára­iban, bányáiban. így többek között a Salgótarjáni Tűzhely­gyárban is. A gyár pártbizottsága azt a célt tűzte maga elé, hogy a határozatból és a brigád vizs­gálatából adódó feladatokat megtanácskozza a műszaki ak­tívával. Jelen cikkben nem tűzhetjük feladatul, hogy a több mint öt órás tanácskozás minden részletére kitérjünk. Ehelyett inkább szükségesnek látszik néhány olyan tanul­ság levonása, amely a többi gyárak, bányák pártszerveze­tei, pártbizottságai számára útmutatóul szolgálhatnak. A korábbi években olyan mélyrehatóan és részlete­sen a pártszervezetek nem foglalkoztak a műszaki fejlesztéssel, mint aho­gyan napjainkban az meg­indult. Ebből adódik, hogy egy sor olyan nehézséget helytelen nézetet kell le­küzdeni, tisztázni, ame­lyek ma még komoly aka­dályokat jelentenek. A tűzhelygyári műszaki ak­tíva értekezlet elé a párt vég­rehajtó bizottság terjesztett be­számolót, amely konkrét tény­nyel, adattal bizonyította, hol és miért szükséges gyorsítani a műszaki előrehaladást. A beszámoló előadója Dianovszki Gyula elvtárs, a pártbizottság termelési felelőse — mérnök — (egyébként most tartott ilyen irányú beszámolót először) egy egész sor közvetlen tenni­valót ismertetett, elmondotta az egyes területeken tapasz­talható lemaradás okait. An- nsk ellenére, hogy a beszámo­ló a gyár kommunista és pár- tonkívüli műszaki dolgozóinak és valamennyi dolgozójának mozgósítására törekedett — ezt nem sikerült kielégítően megoldania. Mindenekelőtt azért nem ,mert a beszámoló sem szellemében, sem szava­iban nem igyekezett tudatosí­tani, hogy a műszaki fejlesztés elsőrendű politikai feladat, a munkáshatalom erősítése. A legnagyobb mértékben egyet lehet érteni azzal a néhány felszólalóval, akik arra utal­tak, hogy ez a munka komoly harci feladat, s kitűzése a párt erősödését mutatja. A másik kérdés, amely szer­vesen adódik az előbbiből, hogy a műszaki, technikai előre­haladás meggyorsítása a szocializmus és a kapita­lizmus közötti nagy harc azért, hogy a termelés ütemében, az egy főre jutó termelésben győzel­met arassunk. A termelé­kenység emelése a mun­káshatalom szempontjá­ból a legdöntőbb kérdés, létkérdés. Magasabb életszínvonalat, jobb és gondtalanabb életet bizto­sítani a dolgozóknak — ennek a célnak az érdekében törté­nik minden a műszaki fejlesz­tés tekintetében is. Sajnos a beszámoló próbálkozást sem tett, hogy a termelékenység, az utóbbi hónapokban csök­kenő irányzatát elemezze, okait és hatását feltárja. Sőt, amikor néhány felszólaló, egyszerű szavakkal igyekezett arra utalni, hogy a gyárnak magasabb értékű, nagyobb munkaigényes — tehát terme­lékenyebb — gyártmányok ké­szítésére kell áttérnie, akkor néhány vezető elvtárs azt visszautasította, vagy amellett állt ki, hogy a mostani gyárt­mányok esetében kell fokozni a munka ütemét, intenzitását. Kiderült, hogy a tűzhelygyár­ban jórészt munka után fog­lalkoznak a műszakiak a gyártmányfejlesztéssel, új ki­Emlékezzünk az I. Internationalere Szeptember 28-án emléke­zik a nemzetközi proletariátus az I. Internacionálé, (Nemzet­közi Munkásszövetség) a pro- letáriátus első tömegszerve­zete megalakuláséinak 94. év­fordulójára. Az I. Internacio- nálé megalapítói és vezérei Marx és Engels, a tudomá­nyos kommunizmus megalapí­tói voltak. A különböző orstzágok mun­kásmozgalmának egyesítésén fáradozva arra törekedett, hogy egyesítse a szocializmus kü­lönböző formáit, hogy együt­tes tevékenység medrébe te­relje, hogy kikovácsolja a kü­lönböző országokban küzdő munkásosztály proletárharcá­nak egységes taktikáját. Az I. Internacionálénak óriási szerepe volt a marxizmus el­terjesztésében, a szocializmus­nak a munkásmozgalommal való egyesülésében. Rendkívül fontos szakaszt jelentett ab­ban a harcban, melyet Marx és Engels a proletárpárt meg­teremtéséért folytatott. Az I. Internacionálé lerakta a szo­cialista világköztársaság épü­letének fundamentumát — írta Lenin — s nekünk most az a szerencse jutott osztályrészül, hogy építhetjük ezt az épüle­tet.” Büszkén emlékezünk a mun­kásosztály harca, e jelen­tős évfordulójára. Az ipari tanulókról tárgyaltak — Gazdag lesz az 1958\59-es évi program — Tervek, célok; a tervek megvalósításának, a célok el­érésének lehetőségét vitatták meg hétfőn délelőtt a megye ipari-tanulóintézeteinek igaz­gatói, ifjúsági vezetői a KISZ-megyebizottságon. Legfontosabb tennivalóként a munkák összehangolását határozták meg. A korábbi gyakorlat sajnálatos tényei azt bizonyítják, hogy nem­csak az intézetek között, de intézeteken belül sem volt meg a szükséges összhang az egyes tevékenységeknél. Erről; s a szükséges, helyes kapcsolatok kiépítése az inté­zetekkel, az illetékes felsőbb szervekkel, a tervkészítés és tervszerű munka feltétlen szükségességéről beszéltek a résztvevők. Az 1953—59-es évi program az iparitanulóknál is sok­kal szélesebbkörű, tartalma­sabb, mint korábban voltak programok. A tanulás, a gya­korlati munka pontos és lel­kiismeretes elvégzése mel­lett az intézetek KlSZ-szer­vezetei olyan program alap­ján dolgoznak, amelyeket úgy lehetne jellemezni: politikai tartalmuk mellett nem hiány­zik majd a romantika, a von­zó tartalom sem. Szó esett az intézeti KISZ- vezetőségek kiegészítéséről, a bizalmi rendszer megszilárdí­tásáról, a gazdasági ügyek rendezéséről, s a próbarend­szer bevezetéséről. Fontos feladatként jelölték meg: a próbázással össze kell kapcsolni a politikai oktatást, a József Attila olvasómozgal­mat. A tanulók szakmai, elvi képzése mellett fontos fel­adat a nevelés. Voltak ko­rábbi hibák, amelyeket az il­letékes szervek megnyugtató módon kiküszöböltek ezen a téren is. Nem tesznek már ma különbséget a különböző szakmák tanulói között. A tanulóknak minden inté­zetben tartalmas, gazdag kul­túr- és sportéletre van le­hetőségük. A helyi adottsá­goknak megfelelően az élet­kori sajátosságokat figyelem- bevéve készülnek a tervek: klub-estek, kirándulások, „Is­merd meg megyédet” moz­galom, sportversenyek, s még sok-sok más színesnél színe­sebb elképzelés szerepel ezek­nek a terveknek kulturális részében. Ifjúsági Akadémia fog mű­ködni az iparitanuló intéze­tekben. Ez a tíz előadásból álló előadássorozat politikai, erkölcsi és általános ismereti anyagot tartalmaz, például: Elvhűség, elvi bátorság, csa­lád, vallás, erkölcs, az egyén és a közösség, stb. Az értekezlet sok segítséget adott mind a nevelő-oktatók, mind az ifjúsági vezetők szá­mára. Tükrözte azt a törő­dést, amellyel az iparitanuló iskolák vezetői, az ifjúsági vezetők és az illetékes szer­vek viseltetnek az iparitanuló képzés iránt. A készülő ter­vek — megvalósításra vár­nak. sérletekkel. Pedig mint arra több felszólaló utalt - nagy szükség lenne fejleszteni azo­kat az osztályokat, részlege­ket. amelyaka gyár holnapjá­flua gy'art,ás és gyártmány- fejlesztéssel foglalkoznak. A tanácskozáson szó esett a gyár most kidolgozott távlati fejlesztési tervéről E tekin is tapasztalható volt az a helytelen szemlélet, amely a tűzhelygyárban egyes elvtár­saknál kialakult. Nem egy l?Sh?fben 3 gyár fVesztésének lehetőséged^ elszakítják az or- szäg az egesz néogazdasáa korulmenyeitőL Gyakran le® hetett iiaiiani a tanácskozá­son követelődző hangokat olyan kívánságokat, amelyek teljesítéséhez nincsenek meg a reahs alapok. Nyíltan ki kell mondani, hogy a jelenlegi elavult, korsze­rűtlen gyártmányok mel- lett nemcsak most, hanem a jovoben is sok gondja lesz meg a gyár vezetői­nf.! hozóinak. Úgy véljük, hogy a tűzhely­gyár fejlődése nem azon mú- ik, milyen „keresztapjuk” van a felsőbb szerveknél, ha­nem kimondottan azon, hogy sajat maguk is nut tesznek, hogyan segítik megteremteni a fejJodes anyagi alapjait Nem lehet mindent felülről várni S®™ SOkk-al naSy°bb helví ontevekenysegre, munkáink £“lkr6b ™nn szukseg- a beszámoló - igen helyesen - több olyan kérdéssé! foglalkozott. ame­lyek elmulasztása a helyi n ű- szaki vezetőket terheli. jav kidenUf a L. hozzászólásokból kiderült, sokat lehetne helvi- leg is segíteni a munkaköriii- tehh* 6fk Jarításán- szervezet- ín? j^f^ezettebb munka­rend kialakításán. A műszaki vezetők döntő többsége a fiók­ba süllyesztette és elfelejtette azt a versenyvállalást, ame'v meg az ev elején jött létre. * i meglévő hibáik sürsető~ leg követelik, hogy a nárthi- zottsag lényegesen többet és alaposabban foglalkozzon a kivi k0mmUn,Sta és párton­Kívüli műszaki dolgozóival ?r°s a beszámoló ezt a fon- r' ,kerdest teljesen mellőzi e esSakUgy: mi"t ahogyan nem esett szó arról sem, hosv a műszaki-technikai fejlődés rnrmS3í°r’tasa’ 3 magasabb ti i-ekeuySegŰ gyártmányok készítésé, hogyan hat ki a vá'- !3la* Jövedelmezőségére. Szin­te azt lehet mondani, hogy e siklón tanacskozás teljesen el­iliÍn nyereségrészesedés lelett, s csak néhány bérügyi probléma kapcsán foglalko- zott az anyagi érdekeltséggel. tíva t!‘zhelygyari műszaki ak- í‘Ya tanácskozása arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártbi- “‘tsagok nem tűzhetik napi­rendre a műszaki fejlesztés egesz sor kérdését egyszerre - annak veszélye nélkül, hopv 3Zaz ,egy’ vagy egynéhány legfontosabb, amely végered­ményben meggyorsítaná az egesz előrehaladást, el ne sik- kadjon. Véleményünk szerint artahnasab^ célravezetőbb lett volna, ha csak olyan fon­tos kerdeseket vitatnak, mint “ jffeJh amely az utóbbi, időben rohamosan növek­szik, mint a gyártmány- fejlesztés, amely egyál­talán nem halad kielégi - to mértékben, mint a mű­szaki dolgozók szakmai es elméleti képzettségé­nek emelése, amely a gyáraink közül itt a legsürgősebb. S mindezt a megyei párt végrehajtó bi­zottság határozata alapján! Nem art mégegyszer leszö­gezni; a műszaki-technikai fejlesztés elsőrendű politikai munka, harc kérdése. Szeret­nénk remélni, hogy e tekin- tetben a tűzhelygyárban is változás történik, megoldják a rajuk váró feladatot úgy ahogy már eddig sok nehézsé- get es akadályt leküzdötték Es meg egyet: a Kohó- és Gépipari Minisztérium illeté­kesei több segítséggel, egv biztos jövő kialakításához nyújtott támogatással járul­janak hozzá minél előbb eh­hez a nem kis munkához. Balogh Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents