Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)

1958-09-27 / 76. szám

1958. ■ szeptember 21.. NŐS R.ÄiD I NEPOJSAS 3 Köszöntjük a szervezett dolgozók napját 'kezdődik megyénk j szervezett dolgozóinak Ilyen vonatkozásban élső, két­napos találkozása. A szakszer­vezetek, a munkásosztály kü­lönböző érdekvédelmi szerve-! zetei azóta léteznek, dolgoz­nak, tömörítik a munkásokat, amióta csak a gyáripar :kiala- kulásával megkezdődött a munkásosztály kialakulása. A magyar szakszervezeteknek is megvan a maguk harcukban, győzelmekbe»,, és — olykor- kudarcokban ’gazdag műltja, hagyománya. A felszabadulást követő években, de különösen az ellenforradalom leverése óta megnőtt a magyar szak- szervezeti mozgalom társadal­mi szerepe, tömegbefolyása. Mint a SZOT legutóbbi meg­tartott III. teljes ülése meg­állapította: „Ennék oka min­denekelőtt a Magyar Szocia­lista Munkás Párt politikájá­nak következtében kialakult egészséges légkör, továbbá, hogy a szakszervezeti mozga­lom megkapta azt a társadal­mi és politikai súlyt, amely a munkásosztály legnagyobb tömegszervezetét méltem meg­illeti és mindinkább megho- nosult a szakszervezetekben az eleven ügyintéző munka.” Az a helyzet viszont, amely­ben na szakszervezeteink dol­goznak, egyben úgy is szab feadatot, hogy küzdjék le a korábbi hibás nézeteket és gyakorlatokat, valljanak még szilárdabb támaszaivá a népi demokráciának. Voltak és ynég ma is vannak olyan el­gondolások, amelyek a szak- szervezetek munkáját kizáró­lagosan gazdasági, szociális és a napi érdekvédelem tenni­valójában látják. Ismeretes, hogy az ellenforradalom esz­mei fegyvertárában az ilyen légkör kialakítása milyen fontos szerepet játszott. Né­pünk ádáz ellenségei és a re­vizionista árulók nagyon jól tudták: a szakszervezeti mun­kát lefokozni a napi gazdasá­gi és szociális érdekvédelemre, egyenlő a munkásosztályt meg­fosztani legnagyobb politikai szervezetétől. S ha az elmúlt évek során nem nyert megfe­lelő hangsúlyozást és gyakor­lati érvényesülést, hogy a szakszervezet nálunk minde­nekelőtt a hatalmon lévő munkásosztály politikai szer­vezete, akkor a jövőben — csakúgy, mint az utóbbi két évben — mindent meg kell tennünk, hogy ezt a hibát felszámoljuk. A szakszervezetek számá- ra ma nincs fonto­sabb és megtisztelőbb fel­adat, mint minden erővel hozzájárulni hazánkban a munkáshatalom erősítéséhez, a proletárdiktatúra szilárdításá­hoz. Ezért elengedhetetlen, hogy politikai nevelőmunká­jukkal állandóan emeljék a dolgozók szociális öntudatát, termelési és politikai aktivitá­sát, felelősségérzetét népünk, hazánk, a nemzetközi mun­kásmozgalom és a béke ügyé­•ért. Természetesen nem kell itt arra gondolni, hogy e fel­adatok megoldása érdekében valami különös, minden eddi-! fiitól merőben új munkamód­szerekre. formákra van szük­ség. Mint a korábbi években, éppenúgy a jövőben is arra lesz szükség, hogy a szakszer­vezetek maradéktalanul mun­kálkodjanak a párt és kor­mány határozatainak végre­hajtásán. Teljes mellel és sa­játos eszközzel nap, mint nap mozgósítsák a dolgozókat a tervfeladatok maradéktalan teljesítésére, a takarékosságra, a műszaki fejlesztésre, a munkásosztály előtt álló egyéb társadalmi feladatok megoldására. Mert elkülönít­hető e példaül a politikai meggyőző munkától, ha a munkaverseny, az újítómoz­galom, a műszaki haladás fel­lendítéséért száll Síkra a szak- szervezet? Nem, már csak azért sem, mert ahol a jó szó, a helyes érvelés, a felvilá­gosító munka hiányzik, ott semmiféle tartós gazdasági szociális sikerről beszélni nem lehet. Nagy felelősség nyugszik a szakszervezetek vállán nem­csak a munkásosztály köré­ben végzett politikai, gazdasá­gi és kulturális munkát ille­tően, hanem abban is, hogy megfelelő részt vállaljanak a szocializmus építésének más területének feladataiból. így például — és elsősorban — a mezőgazdaság szocialista át­szervezéséből. A munkásosz­tálynak ez a legszemélyesebb ügye, ugyanúgy, mint a dol­gozó parasztságnak, egész tár­sadalmunknak. Már a közel­jövőben js sokkal nagyobb helyet és szerepet kell kapni a szakszervezeti munkában annak megmagyarázására hogy miért szükségszerű a nagyüzemi mezőgazdasúg megteremtése, s azok a gya­korlati intézkedések, amelyek azt a nagyon fontos célt szol­gálják. A szakszervezetek megnöve­kedett szerepe és felelőssége a szocialista építőmunkában, újjólag aláhúzzák azt a köve­telményt, hogy politikai mun­kájuk során járuljanak hozzá a szocialista demokrácia szé­lesítéséhez, vonják be és ne­veljék a dolgozók minél na­gyobb részét a vezetésre. A munkások részvétele a hata­lom gyakorlásában az MSZMP törésmentes politikája révén megtisztult a korábbi évek ferdítéseitől, s teljes valóságá­ban kibontakozik. Tanítani a dolgozókat a gazdálkodásnak, a munka megszervezésének, a termelésnek és a javak elosz­tásának ismeretére — olyan po­litikai munka, amely egyet jelent a munkáshatalom erő­sítésével. Feltárni a munkások előtt és magyarázni, hogy melyek az ország erős'tésének és a népjólét emelésének felté­telei — elsőrendű szakszerve­zeti feladat. A termelés gazdaságossá­gának minél magasabb fokú: biztosítása napjaink központi tennivalója. Ezzel összefüggő­en van szükség arra, hogy a‘ szakszervezetek állandóan és rendszeresen mondják meg a dolgozóknak: a termelési költ­ségek csökkentése, a takaré­kosság, a műszaki-technikai színvonal emelése legsajáto­sabb érdekünk. néhány gondolat jegyé­ben köszön tjük a Salgó­tarjánban megnyitásra kerü’.ö , ünnepséget: -a szervezett dol­gozók napját. Kívánjuk,ez a megmozdulás is járuljon hoz­zá ahhoz,, hogy elévylhetet- i len érdferfteksiy szerzett, nagy tömegszervezécünk újabb győ­zelmekhez segítse hozzá né­pünket. Küldöttgyűlést Tartanak a kisiparosok A Kisiparosok Országos Szervezetének megyéi kül­döttgyűlését tartják vasáma délelőtt 9 óraikor Salgótar­jániban a Városi Kul túrott­honiban. A küldöttgyűlésen Sándor István elvtars a' KIOSZ megyei titkára tart beszámolót a megyei vezető­ség munkájáról, majd meg­választják az országos kül­dötteket és a középszervi vá­lasztmány tagjait. Holnaptól menetrendváltozás Szeptember 27-ről 28-ra virradó éjjel lép életbe a té­li menetrend. Ezúttal mind a vasútnál, mind az autó­busz közlekedésében változá­sok Várhatók. Felhívjuk ol­vasóink figyelmét, hogy uta­zás előtt érdeklődjenek az illetékes szerveknél. <Á tarfdni kirakat öle JÉileuini tanácskozás az Acélárugyárban az újító mozgalom 10. évfordulóján Jubileumi tanácskozást tar­tottak kedden a Salgótarjáni Acélárugyár újítói: ünnepel­ték az újítómozgalam meg­indulásának 18. évfordulóját, felmérték eddig végzett mun­kájukat, s beszélteik a leg­közelebbi feladatokról is. Az ünnepségen részt vett a gyár 110 legjobb újítóján kívül az ózdi és borsodnádasdi gyárak küldöttsége is. A beszámoló, amelyet Len­gyel e'lvtárs, a gyár igazga­tója tartott, utalt arra. hogy az emberiség fejlődése a technika fejlődése nélkül elképzelhetetlen. Beszélt ar­ról, hogy a tőkés rendszer­ben az egyszerű dolgozók számára nem volt lehetőség arra, hogy kibontakoztassa kéDességeit, sem érdeke, hogy újítson. Ma szabadon kez­deményezhet, alkothat bár­ki. A pvár újítómozgalmának eredményeiről szólva elmon­dotta, hogy 1953-ban több mint 4 millió forint meg­takarítást eredményeztek az újítások. Az 1957-ben meg­jelent rendelet a mozgalom további fellendülését eredmé­nyezte. Az elmúlt év, vala­mint 1958 első felét is figye­lembe véve az elmúlt tíz év alatt 7841 darab újítási je- vaslatot nyújtottak be a gyár dolgozói, mely­ből több mint 4100-at elfogadtak és 3764-et be­vezettek. Az újítások nyo­mán keletkezett gazda­sági eredmény meghalad­ja a 29 millió forintot, s I 680 000 forintot fizet­tek ki az újítóknak. Figyelemre méltó, hogy az újítók nagyobb része, több mint a fele fizikai dolgozó. A szakszervezeti újítási bi­zottság nevében Berta elv­társ fejezte ki köszönetét az újítóknak eddigi munkássá­gukért, leszögezve, hogy a Tís érés a szocialista kereskedelem Hétfőn délelőtt 9 órakor a szocialista kereskedelem fenn­állásának tíz éves évforduló­ja alkalmából tanácskozást tartanak megyénk kereske­delmének dolgozói. Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a kereskedelem forra­dalmi átalakítása az államo­sítással. Első lépésként a nagykereskedelmet, majd fo­kozatosan a kiskereskedel­met is államosították. Az Egyesülési Kongresszus­sal indult meg az a nagyará­nyú változás, amelynek eredményeiről tárgyalnak megyénkben is. Megyénkben az állami kis­kereskedelem létrehozása 1948 november 27-én indult meg. Államosították a különböző szövetkezeteket és magazi­nokat, ezek lettek alapjai a városi kereskedelemnek. Falun a korábban létreho­zott földművesszövetkezetek néhány év alatt döntő ellá­tási tényezői lettek a pa­raszt lakosságnak, a falusiak­nak. Ha visszapillantunk a fej­lődés éveire látjuk, hogy itt sem volt könnyű az elért eredményekig az út. Szoci­alista kereskedelmünk ered­ményei azt bizonyítják, hogy kereskedelmi hálózatunk — amely jelentősein bővült a tíz év alatt — boltjaink be­töltik szerepüket. Hiszen a szocialista bővített újraterme­lésnek fontos kérdése a ter­melés és. forgalom közötti kölcsönös, sokoldalú termé­keny és egymást segítő kap­csolatok megvalósítása, a város és falu közötti árufor­galmi kapcsolatok kiszélesí­tése. Az évek folyamán me­gyénkben is új kereskedelmi dolgozók nőttek fel, akik már képzettségük alapján — amely megfelel a modern követelményeknek — betöl­tik hivatásukat. Szocialista kereskedelmünk árúforgalmának alakulásá­nál lehet talán legjobban le­mérni fejlődésünket; 1950-ben 188 millió forintot, 1957-ben már millió forintot forgalmazott megyénk keres­kedelme. A fogyasztási cikkek ter­melése nagymértékben növe­kedett, ami együtthaladt a választék növekedésével­Szocialista kereskedelmünk 10 éves fennállása alatt ki­vívta dolgozóink elismerését, s azon kell lenniük, hogy a .jövőben még jobban meg­feleljenek ennek a feladat­nak. mozgalom fejlesztése fontos állami és szakszervezeti fel­adat. Tizenhét hozzászóló mon­dotta el ezután véleményét a gyár újítómozglalmának eddigi helyzetéről, s javas­lataival nyújtott segítséget annak további javításához­A jubileumi ünnepség al­kalmából Molnár József 6. és Jan­csik János újítók, a Ko­hászat kiváló dolgozója kitüntetésben és 400—400 forint pénzjutalomban ré­szesültek. Ezenkívül még 17 újítót ju­talmaztak meg, akik az el­múlt . tíz év során a leg­jobb eredményeket érték el. Ebből az alkalomból osztot­ták ki az augusztus havi újítási díjakat is. Ebben kü­lönösen kitűnt Ferenc Géza többszörös újító, aki javas­lataiért több mint 3400 fo­rintot kapott. Bányász-újítók országos tanácskozása Az újítómozgalom megin­dulásának 10. évfordulója alkalmából tegnap az or­szág szén, érc, ásvány és olaj bányászai értekezletre gyűlitek össze a Nehézipari Minisztériumban. A szénme­dencéből 10 újító vett részt az értekezleten, ahol a bá­nyászat 10 éves újítómozgal­mával foglalkoztak. Az elért eredmények mellett megha­tározták a bányász újítók feladatait az elkövetkezendő időkre. Mint megállapították a jövőben az újításoknak a gazdaságos termelést kell elősegíteniök. Behozták lemaradásukat a nógrádkövesdi kőbányászok A Nógrádikövesdi Kőbánya dolgozóira nagy feladat há­rult a III. negyedévben. Az I, félévet 130 000 forint ered­ményromlással zárták. Az új negyedévben a kőbányászok már az első napokban Harc­ba lindultak a -gazdaságos termelésért. S hogy sikerül-e, az már most a negyedév végén lemérhető, Július és augusztus hó­napokban több mint 500 Az őszi csúcsforgalom sikerei a somokőújfalui állomáson A vasutasnapon élüzem címmel kitüntetett Somoskő­újfalu határállomás dolgozói továbbra is szép eredménye­ket érnek el. Az állomás 1956-ban lett közös határál­lomás a magyar és csehszlo­vák vasutasok számára. Eb­ből az alkalomból az állomás számára előírt 7 órás kocsi­tartózkodási időt 10,2 órára emelték fel. 1958 első félévé­re ismét a régi előirányzatot szabták meg az állomás szá­mára, amelynek dolgozói azt 110 százalékra teljesítették. A meginduló őszi csúcsforgalom keretében nem lesz rosszabb szeptemberi eredményük sem, mint az előző két hónapban volt. Két hir a választások előkészítéséről ezer forint volt ja nye­reség, s hasonló jó eredményre van kilátás szeptember hó­napban is. Munkájukat számtalan akadály tette nehézzé. A bányák elföldesedtek, sőt a berceli bányát le is kellett állítani. A tervezett meddő munkálatokat júliusban 19 százalékkal, imíg augusztus­ban 80 százalékkal kellett túlteljesíteni. S a geológiai nehézségek mellett még egy komoly hiányossággal kellett megküzdeni: az állandó lét­számhiánnyal. A III. negyedév eredmé­nyei révén sikerült az I. félévi lemaradást behozniok, sőt ha a jó munikalendüle- tet tovább tartják, minden lehetőség meg lesz arra, hogy az év végén a kőbányászok nyereségben részesüljenek. BEFEJEZŐDÖTT AZ ÖSSZEÍRÁS Megyénk községeiben és városaiban is befejeződött a választók összeírása. Az ösz- szeírással megbízott szemé­lyek a rendelkezésükre álló idő alatt nagyon jó munkát végeztek. Az összeírások befejezése után megyénk néhány -közsé­gében már megkezdték az ideiglenes választói névjegy­zék elkészítését is, amelyet 1958 október 9 és 16. között közszemlére tesznek. Az ide­iglenes választói névjegyzék­ből törvény ellenes kihagyás ellen a kihagyott személy, a törvény ellenes felvétel el­len pedig bárki fellebbezéssel élhet. ESKÜT TESZNEK A VÁLASZTÁSI ELNÖKSÉ­GEK ÉS A BIZOTTSÁGOK TAGJAI A Hazafias Népfront ja­vaslata alapján megyénk községeiben és városaiban már kijelölték a választási elnökségek és a választási kerületi bizottságok tagjait. Az elnökségeik és bizottságok tagjait a tanácsok végrehaj­tó bizottságai szeptember 29- i üléseken erősítik meg be­osztásukban. A választási elnökségek, valamint a választási kerüle­ti bizottságok tagjai október elsején esküt tesznek a ta­nácsok végrehajtó bizottsága elnökei előtt. Az eskütétel után az elnökségek és -bizott­ságok tagjai még oktatásban részesülnek, ahol a felada­tok kivitelezéseit sajátítják még el. Zászlót nyert a Salgótarjáni Szabó KTSz A kisipari termelőszövetke­zetek között folyó verseny­ben első félévi eredményei alapján a Salgótarjáni Szabó KTSZ bizonyult a legjobb­nak. Ezért a minden félévben átadásra kerü-lő vándorzász­lót most ez a KTSZ nyerte meg. Ausztriába szállítják a tolmácsi faszenet A Tolmácsi Erdőkémia fa­szén exportja még nem tekint hosszú múltra vissza. Ám az eltelt rövid idő alatt igen nagy megbecsülést szerzett Ausztri­ában a jóminőségű faszén. Most folynak a tárgyalások és minden valószínűség szerint a Tolmácsi Erdőkémia jövő évi egész faszén termelését átve­szik az osztrák megrendelők. Az erdőkémia dolgozói a Hl. negyedéves tervben ko­moly eredményt értek el. Az I. félév 30 százalékos lemara­dását a III. negyedévben tel­jesítették, s emellett a negyed­év tervteljesítése is 100 szá­zalékos. A jó eredményhez nagymértékben hozzájárultak a karbantartók. Nem egyszer előfordult, hogy 7 napos kar­bantartási munkát 3 nap alatt készítettek el. Az üzem dolgo­zói jó eredményüket a IV. negyedévben is tovább kí­vánják tartani, s szeretnék, ha üzemük az év végére nye­reséges lenne. A minap egy előrelátc mama már a télre gondolva sílécet vásárolt fiának. Hiába a gondos ember előre tervez Ha megnézzük a Salgótarján: boltok kirakatait, nem eg) helyen azt látjuk, {mintha megakadt volna az idő kere­ke. Itt is, ott is nyári férfi és női sortnadrágot látunk a kirakatokban, az Anyák boltjában meg bébi és gyer­meknapozókat. Bárcsak ott tartanánk még! Lehet, hog) a bolt dolgozói is így véle­kednek, csalogatják a jc Időt... A tarjáni kirakatok mási is eszünkbe juttattak. Egye­bek között azt, hogy a bol­tok vezetői — nagyon kevés kivétellel — rá se hederíte­nek, hogy a vásárló közönség a kirakatokat nem csupán dísznek veszi, hanem olyan j ablaknak, amin betekintést a nyerhet: mi van a boltban, i, mit vásárolhat ott. j Ne részletezzük a dolgot. Y Csak röviden: nagyon el- . hanyagoltak a tarjáni boltok _ kirakatai. Elpusztult legyek j és más rovarok, por és piszok, s az árucikkek ízléstelen el- 5 helyezése a jellemzőjük. Egy- kicsit a benti rendet sejti j ki ebből a vásárló. y Pedig milyen szép is a- szép kirakat. Nézzük csak ó meg a Csemegebolt kiraka­tát! Egy kicsit talán túl­t zsúfolt, de így is nagyon szép.- A kirakatok nem díszek, s de egyéb rendeltetésük mel­- lett azok is lehetnének. Egy ? kis felelős gond és ízlés kell i csak hozzá és így lesz. 1 Reméljük, hogy így lesz! * .............

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents