Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)
1958-09-17 / 73. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958. szeptember 17, A mezőgazdaság szocialista átalakítását akarjuk példaadással és meggyőzéssel (folytatás az első oldalról) parasztság. Nem akarom a tavaszi árpa különbségét felsorolni, mert amíg a termelőszövetkezet 19.3 mázsát, majdnem 20 mázsát termelt holdanként, addig az egyéniek 8 mázsát termeltek. És ezt sorolhatnám nemcsak a II. Rákóczi Tsz életénél, hanem a Nógrádmegyeri Petőfinél, a magyargéci Marx Károlynál sőt a megye más termelőszövetkezeteinél is. Ezek az eredmények nemcsak növénytermelésben, hanem állattenyésztésben, a közös alap fejlesztésében is megmutatkoznak. Hangsúlyozom: kivívták az egyénileg dolgozó parasztok elismerését a termelőszövetkezeteik iránt. A termelőszövetkezetek legyenek megértőbbek a belépni szándékozók iránt Mégis van olyan tapasztalat tenmelőszövetkezeteink- nél, hogy meg akarnak állni ennél a pontnál. Sok helyen a kevés föld miatt nem tudnak tovább fejlődni. De vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyek az elért eredményekkel megelégedve nem akarnak soraik közé újabb jelentkezőket felvenni. Azt mondják: én nem kaparom ki a gesztenyét senkinek sem a tűziből. Ha megnézzük, hogy valóban kinek kaparják ki a gesztenyét, vagy egyáltalán helyes e ezt így szóvá tenni, hogy kikaparom a gesztenyét a fűzből, akkor azt látjuk, hogy ez égy teljesen helytelen álláspont, amit meg kell változtatni. Azok felé a termelőszövetkezeti tagok felé, akik így godnolkodnak, azok felé mondom, hogy mi lett volna a magyar néppel, ha a Szovjetunió 1945-ben úgy gondolkodik, ahogyan ők gondolkodnak, akkor lehetne-e független Magyarországról beszélni, ha a szovjet hadsereg csapatai megálltak volna államuk határain, ha hagyták volna, hogy hazánkban a fasizmus, a horthy- reakció maradjon tovább? Vagy mi lenne velünk akkor, ha a magyar munkásosztály, amely a saját területén már megteremtette a szocializmust, nem törődne a magyar mező- gazdasággal? Ezek nagy kérdések és egyeseket talán mellbe is vágnak. Nem helyes az, hogy mindenki kezdje élőiről a nehéz utat. Azok, akik megértették 8-10 év alatt a haladás szavát, vállalták a nehézséget, sokszor a rágalmat, azok az emberek egy fejjel már előbb vannak, jobban gondolkodnak, mint az egyénileg gazdálkodók, ezek az emberek legyenek megértőbbek a belépni szándékozók iránt. Eredményeink még nagyobbak lehettek volna, ha 1953-ban nem zavarják meg és nincs ellenforradalom. A termelőszövetkezetek az ellenség támadásainak középpontjába kerültek. Ezt a támadást nem a dolgozó parasztok, a szegény és közép- parasztok hanem a földbirtokosok és a hasonszőrű ezekhez csatlakozott egyének vívták. Ezek voltak azok, akik talpra ugrottak, akik követelték régi tanyájuk, cséplőgépük és földjeik visszaadását a tsz-ek feloszlatását. Nekik volt céljuk a régi rend visszaállítása az ő elképzelésük és akaratuk szerint. Emlékezzünk csak, arra, mi volt a választóvíz 1956 novemberében? Miért tudta a parasztság, hogy hol a helye? Azért, mert ami-x kor meghallotta Mindszenti bíboros beszédét, hogy visz- sza kell adni a földeket, visz- sza kell állítani a magántulajdonon alapuló nacionalista államot, akkor tudta, hogy ez már több a kettőnél és sem Mindszenti, sem az Egyesült Államok vezetői és azoknak imperialista szándékai nem a parasztság boldogulását, hanem cselédsorsba való döntését akarták. Később beszélt a munkásparaszt forradalmi kormány jelentőségéről, majd visszapillantott arra, kik voltak a felszabadulás előtt a parlament tagjai. Szécsényt csak ügyvédek és szolgabírók képviselték. A képviselők között panaszt, vagy cseléd nem volt egy sem. Majd így folytatta beszédét: — Voltak az ellenforradalom után olyanok, akik azt mondták: Ne beszéljünk a termelőszövetkezetekről. Ezt egyenlőre hagyjuk. Mi azt mondottuk akkor is, hogy kell beszélni róla, kell, mert a termelőszövetkezetek jó munkája ma már beszédtéma, ma már megnézik azt, sőt meg is mondják, hogy a tsz állatállománya milyen. Ma tudják azt, hol a tsz födje, s meg is állnak a tsz- ek táblái mellett érdeklődve, hogy milyen módszerekkel érték el eredményeiket. Hát akkor felvetődik a kérdés: ha azok, akiket érint a tsz, — a dolgozó parasztság beszél róla, — akkor minekünk miért nem lehet beszélni róla? A termelőszövetkezeti mozgalomról azért is kell beszélnünk, mert a jövő a mezőgazdaságban, csak a közös nagyüzemi gazdálkodásban van. A továbbiakban Jakab elvtárs megemlítette, hogy a kapitalizmusban is ez a jövő, csak ott másképpen. Ott kirántják a földet a kisparasz- tok lába alól. Ez volt nálunk is a mezőgazdaság .útja a kapitalizmusban. A -két út között nagyon nagy a különbség. Nálunk a mezőgazdaság szocialista átalakítását a parasztság felemelkedésében látjuk, ott pedig a parasztság tönkretételében látják. — Itt, a szomszédos Zsuny- pusztán, ahol tíz éve megalakult a tsz, akkor még csak cselédházak voltak. Ma tíz év után kétszoba, összkomfortos lakások vannak, jó bútorral felszerelve. Ez az egy példa is bizonyítja, milyen különbség van a két út között. A párt- és a kormány érdeke egy a dolgozók érdekével Mi nyíltan megmondjuk, a mezőgazdaság szocialista átalakítását akarjuk, példaadással és meggyőzéssel. Példával úgy, hogy a termelőszövetkezetek többet, jobbat és olcsóbban termeljenek. A példamutatás mellett az is szükséges, hogy a termelőszövetkezetek, vagy azok az egyénileg gazdAMcodók, akik tudják, hogy itt a jövő a nagyüzemé, a közös szocialista nagyüzemi gazdálkodásé, ezek segítsék agitációval, tanácsadással és minden más eszközzel a nagyüzemi gazdálkodás kialakítását. Mi azért akarjuk a termelőszövetkezetet, hogy a nép többet termeljen, könnyebben éljen, azért akarjuk a termelőszövetkezetet, mert az a párt és a kormány politikája, amely a nép életszínvonalának állandó emelkedését írja elő. Ezt viszont kisparaszti gazdálkodással nem lehet biztosítani. Nekünk a nagyüzemi gazdálkodás évrői-évre többet ad, csak ez évben is a termelőszövetkezetek 30 ezer vagonnal több kenyérgabonát adtak át, az államnak, mint az egyénileg dolgozó parasztok. A nagyüzemi gazdálkodás leköti és kielégíti a fiatalságot Ezután beszélt a fiatalság problémájáról. Rámutatott a fiatalok városba özönlése világjelenség. Ez a kapitalizmusban is fenn áll, — majd így folytatta. — A szocializmusban másképp van. A Szovjetunió százezer számra küldi e. fiatalokat a szűzföldekre. Más népi demokratikus országokban is a fiatalság ott marad falun, mert a nagyüzemi gazdálkodás már leköti, s igényét kielégíti. A fiatalságot visszatartani a faluban másképpen. mint nagyüzemi gazdálkodással nem lehet. Csak akkor lehetséges őket visszatartani, ha géppel tudnak dolgozni, ha havonta rendszeres pénzbevételhez jutnak, ha mindegyiknek meg lesz a saját motorkerékpárja, vagy autója. vagy minden falunak lesz kultúrháza. Egy ideig nagy volt a bizalmatlanság, éppen az elkövetett hibák miatt a kormány és a párt iránt. ÉpBercélén a termelőszövetkezet napja az egész környék ünnepe volt pen az eltelt huszonkét hónap bizonyítja, hogy a pártnak és a kormánynak a politikája helyes. A párt és a kormány amikor azt vallja, s példával bizonyítja a mezőgazdaság szocialista átalakítás szükségességét, akkor helyes, hogy ha a ma még egyénileg dolgozó parasztok hallgatnak a párt szavára, a kormány szavára, azért is mert a párt és a kormány egyet akar a néppel. Ez nemcsak néhány embernek, hanem a magyar népgazdaságnak az érdeke és ezt kell a mi parasztjainknak megérteni. Ha ők tudták 1956. októberében, hogy a magyar munkásosztály mellett a helyük, akkor most is be kel bizonyítaniok, hogy a párt és a kormány mögött vannak, hogy a párt és a kormány szavának tesznek eleget, amikor a többtermelésért, a szocialista nagyüzemi gazdaságot választják, — fejezte be beszédét Jakab elvtárs. ÚTTÖRŐK FIGYELEM! A mai napon megkezdődtek a szakkörökre való beiratkozások a salgótarjáni Úttörő- házban. Jelentkezhettek: képzőművészet, kertészet, különböző sport, szabás-varrás, bábjátszás, méhészet, fotó, fa- és fémmegmunkáló és még több szakkörre, melyek keretén belül játszva megismerkedhettek sok szép és hasznos művészettel, illetve mesterséggel. Jelentkezzetek minél többen a szakkörök vezetőinél. Bensőséges, kedves ünnepély volt vasárnap Bercelen. A járás valamennyi termelő- szövetkezete képviseltette magát, szép számmal voltak egyénileg dolgozó parasztok is, hogy együtt örüljenek a berceli Vörös Csillag Termelő- szövetkezet eredményeinek, sikeres, tíz esztendei működésüknek, a termelőszövetkezeti mozgalom fennállásának 10 éves évfordulóján. Tíz óra után járt az idő, amikor Benedek Ferenc hét holdas dolgozó paraszt vezetésével megindult a falusiak tarka menete, hogy virággal köszöntsék a termelőszövetkezet tagjait. A termelőszövetkezet udvaráról a gépállomáshoz vonultak, ahol kezdetét vette az ünnepség. Vajó István, a járási pártbizottság titkárának megnyitó szavai után Molnár Károly, a Szövetkezeteik Országos Szövetségének elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Molnár elvtárs bevezetc- j ében méltatta az ünnep jelentőségét, majd elmondotta: — 1945—46-ban, amikor itt jártam, még egészen más volt a helyzet. Akkor olyan gondjaink voltak, hogy elvegyük a földesúri kastélyokat és a földbirtokot, s szétosszuk a szegények között. Sikerült itt Bercelen is a szegények birtokába adni jogos tulajdonukat, a földet. Majd a továbbiakban arról beszélt, hogyan hódított egyre nagyobb teret a termelőszövetkezeti mozgalom. 1948-ban már egyre több haladó gondolkodású dolgozó paraszt értette meg a párt hívó szavát, alakított egyre-másra termelőszövetkezetet. A régi világ urai nem jó szemmel nézték a parasztok eme mozgolódását. Mindent elkövettek, hogy a pártnak célkitűzései ne váljanak valóra. Azzal ijesztgették a parasztokat, ne menjenek cselédnek a termelőszövetkezetbe. — Nem volt könyű munka — folytatta tovább Molnár elvtárs — s minden elismerést megérdemelnek azok a parasztok, aki elsőként indultak el ezen az úton. Nem volt elegendő műtrágya, stb., de mégis átküzdötték ezeket a nehéz esztendőket. S ma már a termelőszövetkezetek terméseredményei messze túlszárnyalják az egyénileg dolgozó parasztokét. Az idén a termelőszövetkezetek 16 százalékát teszik ki azok a tsz-ek, a akik katasztrá- lis haldanként 70 kg műtrágyát szórnak rá. 19,2 százalékuk 70 és 100 kg között, 64,8 százalékuk pedig 100 kg fölött tervezett műtrágyát egy ka- tasztrális holdra. Egyre fejlődő állattartásunk is hozzájárul ahhoz, hogy évről évre nő a munkaegységek értéke. Ma már egyre inkább azon vannak a termelőszövetkezetek, hogy inkább pénzt kapjanak többet a részesedésnél. Egyre több árut termelnek, hogy több legyen a pénz. Korábban termelőszövetkezeteink idegenkedtek a szakemberektől. Most 600 termelőszövetkezetben dolgozik ag- ronómus állami támogatással. Az ellenforradalom egyre fejlődő termelőszövetkezeteinket visszaveettte. Az ellenforradalmi elemek a régi világot akarták visszahozni, hogy újból cseléd legyen a magyar paarsztok zöme. Ez' azonban nem sikerült nekik, s ma már ott tartunk, hogy megmaradt termelő- szövetkezeteink jóval erősebbek, mint az ellenforradalom előtt voltak. Ez áll megyénk termelőszövetkezeteire. Sokat fejlődött az alakulás óta a berceli Vörös Csillag Termelőszövetkezet is. A kilenc tag és 62 hold föld helyett ma már 611 katasztrá- lis hold földet vall magáénak a tsz 81 tagja. 1957-ben már 1197 000 forint volt a termelőszövetkezet közös vagyona. A további fejlődéshez föltétlenül szükséges, hogy jó kapcsolat alakuljon ki a termelőszövetkezet és az egyénileg dolgozó parasztok között. Helytelen az olyan nézet, hogy akik eddig nem jöttek, már most nincs szükség rájuk. Értsék meg azt a termelőszövetkezet tagjai, hogy egyik ember előbb, a másik később ismeri fel a helyes utat, de mindenképpen felismeri. Ügy tekintsék éppen ezért az egyénileg dolgozó parasztokat Bercelen is, mint a holnap termelőszövetkezeti tagjait. Beszélgessenek velük, legyenek jó barátok, azonban sose feledjék el azt, hogy a legjobb felvilágosító munka az erős termelőszövetkezeti gazdaság — mondotta többek között Molnár Károly elvtárs. Ezekután Gerhát Pál és Gerhát Pálné átvette az elismerő oklevelet eredményes munkájuk jutalma képpen. Ugyancsak elismerő oklevelet kapott a termelőszövetkezet is tíz esztendős munkásságáért. Az ünnepséget a bőséges, finom ebéd szakította meg, majd az egybegyűltek a berceli általános iskola kultúr műsorán szórakoztak tovább. Persze a férfi nép azért szívesebben álldogált az ital sátor előtt, mert az ünnepségre kivonultak a kereskedelmi szervek is. Délután a bálon szórakoztak az összejött fiatalok. Egészen bizonyos, hogy számtalan öreg és fiatal emlékezik majd vissza szívesen a kellemesen eltöltött napra. • • Ünnep Kisterenyén (Tudósítónktól.) A kisterenyei Vörös Október Tsz-ben is ünnepi gyűlést tartottak a termelőszövetkezeti mozgalom 10 éves, évfordulója alkalmából. Az ünnepély a 10 éves úttörők köszöntésével kezdődött, akik virággal és meleg szavakkal üdvözölték a termelőszövetkezeti - tagokati ,s az ünnepi gyűlést. Az ünnepi beszédet Kecskés Vince, a járási tanács dolgozója mondta el, méltatva a kisterenyei Vörös Október Tsz. kiváló eredményeit. Az ünnepi gyűlés élesen elítélte az amerikai imperialisták Tajvan-i agresszióját és táviratban fejezte ki tiltakozását. A meghívott vendégek hozzászólásukban elismeréssel szóltak a tsz. eredményeiről és támogatásukról biztosították a szövetkezet dolgozóit. Fenyvesi elvtárs, az iskola igazgatója arra kérte a tsz. vezetőségét, hogy az iskola tanulói részére egy parcellát biztosítson, hogy á tanulókkal ott kertészkedve megszerettessék a fizikai munkát és a termelőszövetkezetet. Az ünnepi gyűlés után a tsz. tagok és a vendégek közös ebéden vettek részt és az ebéd után még sokáig együtt elbeszélgettek. Képek a berceli ünnepről Suhogó szoknyákban vo nulnak fel a lányok Nem marad Ízletes pörköltből A berceli Vörös Csillag Tsz tagjait köszöntik a környékbeliek
