Nógrádi Népújság, 1958. szeptember (3[14]. évfolyam, 69-76. szám)
1958-09-17 / 73. szám
ÜNNEPI DÍSZBEN RÉSZLET A BERCELI FIATALOK FELVONULÁSÁBÓL HŰGRÚOI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK 1 41 MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. ÉFOLYAM 73. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. SZEPTEMBER 17. Tízéves a tsz mozgalom — raegyeszerte megünnepelték a termelőszövetkezetek fennállásának tízéves évfordulóját — Nagy ünnephez, fennállásának fontos állomásához ért el a termelőszövetkezeti mozgalom. Most vasárnap, megyeszerte bensőséges ünnepélyeken émlékeztek meg a diadalmas tíz évről, arról az útról, mely bár göröngyös, buktatókkal telített volt, mégis felfelé, a paraszti felemelkedés felé vezetett. A megye 71 termelőszövetkezetének minden tagja lelkesen együtt ünnepelt azokkal, akik tíz évvel ezelőtt kezükbe ragadták falun a haladás zászlaját, s bár a zászlót vihar tépdeste, mégis görcsösen szorították magukhoz, el nem engedve egy percre sem. Együtt ünnepeltek a termelőszövetkezetekkel, a munkásosztály falura küldött képviselői, a gépállomások dolgozói, akiknek nem kis részük volt a sikerek elérésében.. Ezek a jubileumi ünnepségek, emlékezetesek marad- nak a falu életében, mert egyszerűségük fa lusi politikánk nagyszerűségét tükrözte A mezőgazdaság szocialista átalakítását akarjuk példaadással és meggyőzéssel ]akab Sándor elvtárs beszéde a szécsényi II. Rákóczi Ferenc tsz. ünnepi ülésén Ünneplő ruhába öltözött a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet tagsága. Nagy napot ünnepeltek, a termelőszövetkezeti mozgalom 10. éves évfordulóját. Az ünnepélyre meghívták a község egyénileg dolgozóit is. Jakab Sándor elvtárs, a me- fyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. Beszédében többek között a következőkről szólott: — Legyen egy családban házasság, vagy gyerekszületés, arra évek múltán is mindig vissza-vissza tekintenek. Megünneplilk, ki hogyan tudja. Egyik szerényebben, másik bensőségesebben. De nemcsak ilyen családias eseményeket ünnepelnek ■meg. megünneplik a népek egy-egy nagyobb győzelmét, amikor a függetlenségért, szabadságért, az emberibb életért fogták kapáit, vagy kaszát, s ragadták meg a fegyvert. Immár öt éve lassan, hogy Széchényiben ünnepeltük Rákóczi országgyűlésének 250. évfordulóját. Már 41 éve lesz, hogy ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmét, hogy a világon először munkások és parasztok vették kezükbe saját ügyük intézését és vezették az országot. — Ma pedig tíz éves évfordulóját ünnepeljük a termelőszövetkezeti mozgalom megindításának. Tíz évvel ezelőtt, néhány tsz és 170-nél valamivel több csoport alakult, hogy egy új életet, a paraszti jövendő életet alakítsák ki. A megyében akkor mindössze csak két tsz alakult, a berceli Vörös Csillag és a szomszédos zsunypusztai. Ez a két tsz képviselte megyénkben akkor a haladást. Ezeknek a tagjai a kommunisták szavára választották a közös utat, szembe szállva minden ellenséges híreszteléssel, rágalommal. — Milyen körülmények között kezdték meg a munazért, mert alig volt nekik egy pár. iga, s egy-két eke, s más mezőgazdasági eszköz, hanem azért is, mert nekik szembe kellett szállni azokkal az ellenséges híresztelésekkel, bizalmatlansággal is, ami akkor a termelőszövetkezetek körül még fenn állott. — Emlékezzünk csak visz- sza, 1948-ban az ellenség még azokat a jószándékú r, .■> '-«ereket is megtudta téveszteni a termelőszövetkezettel szemben, amikor azt mondta, hogy csajka-rendszert akarnak. A termelőszövetkezetben nem lesz tyúk, ami a magáé lenne a tag- naik. Még az asszony is közös tulajdoniba kerül. Mindenkit leköt a besz éd, visszaemlékezés Ezt terjesztették ők, nemcsak 1945 után, hanem 1945 előtt is. Éppen ezért nehéz volt a termelőszövetkezeti embereknek is, azoknak is, akik emellett törték lándzsát, s emelték fel szavukat, s nehéz volt a harc azért is, mert sokan el is hitték. Nehezen indultak. Több helyen felvetették: közös lónak túrós a háta és nyilván, hogy mindazok a nehézségek, bajok, amelyek a szegénységből adódtak, sokszor még alapot is adtak ezeknek a híreszteléseknek, elképzeléseknek. Most, amikor tíz évps évfordulóját ünnepeljük a termelőszövetkezeteknek, akkor elmondhatjuk, hogy azok egyre jobban, egyre gyorsabban fejlődnek. Ma tíz év után a termelőszövetkezetek az erkölcsi sikert kivívták a dolgozó parasztság előtt. Ma már ott tartunk, hogy a dolgozó parasztInterjú Salgótarján város téli tüzelőelíátásáról ság elismeri, hogy ez a jövendő a paraszti út, hogy csak ez, ami a mezőgazdaságban a termelést megemelheti és a munkát megkönnyítheti. Ez az erkölcsi siker hatással volt a dolgozó parasztság széles rétegeire. Nemcsak a szegényparasztojk, kisparasz- tok, hanem még a közép parasztok is elismerik a termelőszövetkezetek eredményeit. Felvethetné valaki a kérdést, hogy elismerik a tszt, nem is beszélnék róla ellenségesen, s még sem lépnek be, még sem áll he teljes fordulat a magyar mezőgazdaságban. Való igaz, még nincs teljes fordulat a mezőgazdaságban, hogy az erkölcsi siker még nem mutatkozik meg holdak számában, a termelőszövetkezetek számának emelkedésében. De akkor is egyre közelebb kerülünk ahhoz az időhöz, amikor már teljes fordulatról beszélhetünk. II Elismeri a tenmelőszövet- Ü kezetek eredményeit, jövőjét Ü dolgozó parasztságunk naA 202-es TÜZÉP-telepen érdeklődtünk arról, hogyan gondoskodtak a város lakossága és a közületek téli tüzelőellátásáról. Godó János elvtárs, a telep vezetője kérdésünkre a következő választ adta: — Naponta 160—180 tonna szén érkezik csak erre az egy telepre. Véleményem szerint ez a mennyiség fedezni tudja a város szénszükségletét. Jól kezdődik a szezon vásárlás. Egy nap átlag 140—160 fonna szenet elvisznek. — Hogy állunk tűzifából? — Abból máris itt van a téli készlet. Mintegy 90 va- gonnyi jó száraz tűzifa. A napokban várunk még 40 vagonnal. Ez fedezni fogja a lakosság, valamint a közületek szükségletét. — Van-e valami kérniva- lója a dolgozóktól, vagy kö- zületektől? — Elsősorban azt szeretném kérni a lakosságtól — mert a közületeknél e téren nincsen probléma —, hogy a téli tumultus elkerülése végett máris igyekezzenek beszerezni szükségletüket. Mindenkinek személyes érdeke,! hogy télen meleg lakásbang vészelje át a zord időt. En-g nek biztosítására, valamint! munkánk és a zavartalant szénellátás biztosítása érde-g kében máris kezdjék meg ag felvásárlást. — Volna még egy másikg kérésem is a lakosságtól. Ezt elsősorban azokra vonatko-t zik, akik hitelakciós utal-g vánnyal rendelkeznek. Élje-= nek a fizetési kedvezményt adta lehetőségekkel és neg tartogassák maguknál azt utalványt. Ez saját érdekük. gyón nagy többsége. S az elismeréssel már ott van, hogy latolgatja, fontolgatja, mikor, hogyan lépjen be. Ma még a földhöz való ragaszkodás, az apámtól, a nagyapámtól örökölt földhöz való ragaszkodás az, ami visz- szatartja. Visszatartja a közös munkától való idegenkedés, és hogy én eddig önálló életet éltem és ha a termelőszövetkezetbe lépek, akkor nekem parancsolgatnak. Itt, ennél a parancsolgatásnál hadd tekintsünk egy kicsit vissza. Nézzük meg azt, hol parancsolgatnak az embernek. Vajon az egyénileg dolgozó parasztoknak nem parancsolnak-e? Hát ki parancsol neki, hogy reggel 4 órakor keljen fel? Parancsol neki a család fenntartásáért érzett felelősség, parancsol neki az állatok iránti szeretet, mert azokat meg kell etetni, meg kell itatni, és parancsol neki a szorgalma, és az, hogy fenntartsa egész életét, családját. A termelőszövetkezeti tagok megmondhatják, hogy náluk nem parancsolgatás van, hanem közös akaratból származó cselekedetekről, közös, szorgalmas tevékenységről van szó. Nekünk, termelőszövetkezeti tagaknak, akik akartuk a termelőszövetkezetet, hisz- szük, hogy ez a mezőgazdaság reális útja. Vannak olyan eredményesen működő termelőszövetkezeteink, amelyek nek eredményei, sikerei nem maradnak meg a faluban, a megyében, hanem országosan is jó példát mutatnak. Ezeknek a jó példáknak köszönhető, hogy a termelőszövetkezetekben ma már egyre többen tömörülnek itt a megyében is. Ma tíz év után a megyében 71 tsz-ben tömö- rülten több mint 2 000 tag van, akik 23 300 fch- n gazdálkodnak. Ehhez kell még venni azokat a társulásokat, szakcsoportokat, amelyeknek mintegy 1800 tagjuk van és 2700 holdon gazdálkod- " nak. A fejlődést bizonyítja az is, hogy ebben az évben is mintegy 200 család választotta a közös gazdálkodást. Az elkövetkezendő idők olyan meglepetéseket tartogatnak, hogy még többen választják majd a közös gazdálkodás útját es hangsúlyozni szeretném mégegyszer, hogy a tsz-ek példái azok, amelyek lehetővé tették, elősegítették a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődését. Itt van előttem egy kimutatás az 1958-as gazdasági év eredményeiről szól. Itt magában Szécsényben, a II. Rákóczi Ferenc Tsz, és a szécsényi egyénileg dolgozó parasztok termésátlag különbségét mutatja. A termelőszövetkezet búzából ez évben is 10,2 mázsás átlagtermést ért el, míg az egyéniek becsült eredménye 8,4 mázsa. Majdnem két mázsával termett több holdanként a termelőszövetkezetnek, mint az egyénileg dolgozó parasztoknak. Őszi árpánál még nagyobb a különbség, mert több mint két és fél mázsával .termelt többet a tsz, mint az egyénileg dolgozó (Folytatása a 2. oldalon) Körüllengi a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet portáját az Ínycsiklandozó sertéspörkölt illata. Hogy jó lesz-e? Erről Szota Antalné gondoskodik. A dolgozo parasztság elismeri a termelőszövetkezetek eredményeit kát, mi volt a helyzet tíz évvel ezelőtt? Alig fejeztük be az ország újjáépítését, amit a német fasiszták szétromboltak, felépítettük, helyrehoztuk családi házainkat, felépítettük az országot és már akkor egyre közelebb kerültünk a nép győzelméhez. — Amikor a háborús károk helyre álltak, amikor a háborús gondoktól távolabb más gondok kerültek az emberek fejébe, képzeletébe, akkor indult el ez a mozgalom: a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megalakulása. Naigyon nehéz körülmények' között kezdték. Nemcsak All r
