Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-06 / 61. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! nógrádi Népujső AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 61. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958. AUGUSZTUS 6. 'T'X.irXsitZ. !KöflUlJ laOVbátonyban? ^űL. C/ » C- í A Betonútépítő Vállalat Elnémultak az aratógépek ,a kombájnok, szegre kerültek a kézi kaszák, befejeződött az aratás. Mennyi verejték, mennyi éjszakába nyúló nap­pal, mennyi munkára fordított akarat van e mondat mögött, — befejeződött az aratás. A tűző napon, a lélegzet elállító melegben a távolba nyúló ga­bonaföldeken, derekas, a leg­szebb, a legnemesebb, a leg­emberibb munkát végezték a gabonatáblák hősei. Nem túl­zás, amikor hősökről beszé­lünk, mert az aratás igen szép, igen fáradtságos és sok verej­téket igénylő munka, amely­nek végzéséhez, szív, erő és akarat szükséges. Elmond­hatjuk, e három nem hiányzott a mezőgazdaság derék dolgo­zóinál. Nem egy egyénileg dolgozó, termelőszövetkezeti tagot ta­lált a felkelő nap a gabona­táblán, s nem egyet hagyott ott, amikor lebukott este a nyugati égen. Azt mondják, az idei aratás könnyebb volt, mint a tavalyi, mert a gabona szára, hőségbe fulladt május miatt nem nőtt olyan vastagra, mint tavaly, és éppen ezért nem volt annyi kuszáit, dőlt gabona. Ez igaz. De mégsem kissebbíthetjük a derekas munkát végző emberek érde­meit. Talán nem dicséretre- méltó a kisterenyei gépállomás dolgozóinak szorgalmas mun­kája, amikor ezen a nyáron olyan eredményt értek el. ami­lyent eddig még soha, vagy Bogár Tibor tolmácsi kombájn vezető 166 kh-as eredménye? Dicséret illet mindenkit, s kö­szönetét érdemel mindaz, aki hozzájárult e nemes munka sikeres befejezéséhez. Az egyénileg gazdálkodók is szívesen vették igénybe a gépek segítségét, ahol lehetett, de nem kímélték két kezük erejét sem. A névtelen hősök tízezrei ismételték meg a ko­rábbi évek hősi erőfeszítéseit a gabonaföldeken. Nem egy diósjenői, vagy nógrádi ember volt, aki a vasútnál végzett éjszakai műszak után vállára vette a kaszát és elindult a mezőre és vágta napnyugtáig. A bányavidéken sem volt is­meretlen az ilyen cselekedet. Dicséret illetti a termelőszö­vetkezetek tagjait is, akik be­csülettel helytálltak. Az idén a gépállomások dolgozói egy termelőszövetkezetre sem pa­naszkodhattak, mert minde­nütt időben levágták a földek sarkán a gabonát, hogy a gé­pek nyugodtan indulhassanak. Voltak termelőszövetkezetek, akik nem feledkeztek meg a földjeiken dolgozó traktoro­sokról. Naponta meleg étellel látták el őket. Ilyen volt töb­bek között a magyargéci Marx Károly és a rimóci Uj Elet Termelőszövetkezet is. Dicséretet érdemelnek álla­mi gazdaságaink fáradtságot nem ismerő dolgozói is. A hényelpusztaiak, a szirákiak, a kisterenyeiek, a borsosberényi- ek, jó munkát végeztek vala­mennyien. A gépállomások aratási ver­senyében a tavaszi munkák­ban a vártnál gyengébb ered­ményt elérő érsekvadkerti gépállomás bizonyult a leg­jobbnak, 163,5 százalékos ered­ményével. Nem sokkal marad­tak el az erdőkürteik sem, az eredményük 160 százalék. A szépen mulató kollektív ered­mények mögött nagyszerű egyéni teljesítmények is van­nak. Ilyen szép eredmény Bankó Mihály erdőkürti ara­tógépkezelő teljesítménye, aki 195 kh-n vágta le a gabo­nát. Befejeződött az aratás. A gabonatáblákon katonás sor­rendben sorakozik a paraszt- ember reménysége, az egész ország testet öltött akarata, amelyből finom, puha kenyér kerül a dolgozók asztalára Most még csak becsülgetjük, milyen lesz az átlagtermés, mégis bizakodóan nézünk a jö­vőbe. Ha kevesebb is termett mint tavaly, azért mégsem hiányzik majd az emberek asztaláról a kenyér. A munkában megfáradt emberek egy kis időre mintha megpihennének. Ez a látszat. De mégsem így van,mert amíg a gabonából kenyér lesz, addig még sok-sok munkára van szükség. A gabona hordás, a gabona cséplése nem kisebb feladat elé állítja a falu né­pét, mint az aratás. Reméljük, a további munkából is olyan szorgalommal, olyan lelkese­déssel veszi ki részét min­denki, mint az aratásból, amely hősi munka, férfi mun­ka volt. A Betonútépítő Vállalat dolgozói a Nagybátony hatá­rában lévő Sólyom hegy bon­tásánál olajnyomokra buk­kantak. Az előfordulást je­lentették a Kőolajipari Tröszt kutatási főosztályának. La­punk munkatársa a helyszíni vizsgálatra kiérkezett Dr. Kö­rösi László geológust arra kérte, mondja el tapasztala­tait. — Nagybátony környékén a kőolaj nyomok már régóta ismeretesek. Az 1940-es évek­ben Sliréter Zoltán kutató az előforduló nyomokról több felvételt készített. Ugyancsak ebben az időben végeztek el egy kutató fúrást 1537 méter mélységben A jelenlegi olajnyomokat igen gazdagnak találom. Min­tákat küldtünk a laboratóri­umiba, s amennyiben a vegy- elemzés pozitív eredményű lesz, úgy a jövő évben meg­kezdjük a kutató munkákat, előfordulás rendszerint gáz­nyomással jár együtt, jelen­leg gázt nem észleltünk, sőt a közelben lévő metángáz sem olajos. Pontos képet minderről csak nagyobb ku­tatás útján nyerhetünk majd, — fejezte be nyilatkozatát Dr. Körösi László. CÁ <5 Q 0 (J 01 S? s s á r CÖ ő ŐOOOOOOOOOOOOOÖOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOO 00000000000000000000-000 biztosítjuk gyermekeink neveleset — Az Elnöki Tanács rendeletéhez — HOGYAN HALAD a 21-es műút építése? Hogyan halad jelenleg az új 21-es, Hatvan-Salgótarján közötti műút építése? — erre kerestünk választ a napok­ban Apcon, Taron és Kiste- renyén, a három főépítésve­zetőségen. Apcon Horváth elvtárs fő­építésvezető elmondotta, hogy szakaszukon — Jobbágyi és Hatvan között — az utóbbi napokig a tervek szerint ha­ladt a munka. A földmunkák teljes egészében elkészültek. A betonburkolat alatti kő­ágyazatot mintegy 60 százalé­kig készítették el, az anyago­kat azonban már a többihez a helyszínre szállították. Teljes egészésben 6.5 ki­lométeres szakaszon ké­szült el a betonozás. A munka jelenlegi üteme mellett augusztus 20-ig Job­bágyi és Lőrinci között vé­geznek a betonburkolat elké­szítésével, október közepéig pedig egészen Hatvanig. Az út azonban csak később, a szakasz teljes elkészülése után nyílik meg a forgalom számára. Az eddig elvégzett munkákat az előirányzott költsé—ken belül teljesítet­ték. Jelenleg 300 munkás biá- mya gátolja a gyorsabb előre­haladást. A tari főépítésvezetőségen kapott tájékoztatás szerint itt már kedvezőtlenebb a helyzet. A betonburkolat épí­tésében mintegy 2 hónapos a lemaradás. Itt sincs elegendő munkaerő, s vízhiány is gá­tolja a munkát. Pásztó hatá­rában a napokban kezdték meg a betonozást, azonban eddig igen lassan haladtak előre. Karvaly elvtárs,, főépí­tésvezető ennek ellenére bi­zakodó. Mint mondja, már eddig is több intézkedést tet­tek, s tesznek a közel jövő­ben is, hogy pótolják a lema­radást, határidőre teljesítsék feladatukat. így például 3 betonozó gépet állítanak majd munkába, s különböző újításokkal, a munka jobb megszerve­zésével a betonozó gépek teljesítményét napi 125 folyóméterről 150-re eme- Kisterenye és Zagyvapálfal- va között az Aszfaltútépítő Válllalat dolgozik az új mű­út építésén. A munkaerőhi­ány itt is okoz nehézséget, de bíznak benne, hogy a vég­ső határidőt betartják és el­készülnek a rájuk eső fela­dattal. Az államapparátus igen sok szervének komoly fel­adatot jelentett és jelent a fiatalkorúak nevelése. Az árva és elhagyott gyerme­kek nevelésének terheit az állam vette magára. Ezeken kívül azonban igen sok tar­tási vita maradt részben, vagy egészben megoldatlan. Különösen a különváltan élő szülők gyermekeinek tar­tásánál voltak komoly fenn­akadások, mert a gyermek­tartásra kötelezett szülő sé­relmesnek tartotta azt, hogy a saját gyermekét, saját ma­gának kell eltartania. A válás ugyanis legtöbb­ször a tűrhetetlen maga­tartás, részegeskedés; vagy más nővel kötött ismeretség miatt történt. Ezekben az esetekben bi­zony az italra, szórakozársa vagy az új asszonyra for­dítható összeg csökkent az­zal, hogy az első házasság­ból, vagy éppen szerelmi kapcsolatból született gyer­mek után tartásdíjat fizet az apa. A könnyelműebbek és a felelőtlenebbek igyekeztek megoldani a fizetési prob­lémájukat úgy, hogy annak végrehajtását tőlük telhetőén akadályozták. Egyesek a kü­lönböző fogásoknak egész halmazát kísérletezték ki, hogy a fizetés alól teljesen, vagy csak részben legalább megmenekülj enek. Ezek a lelkiismeretlen apák ellen nyújt védel­met gyermekeink nevelé­séhez népköztársaságunk most napvilágot látott líj törvényerejű rende­leté, melyet az illetékes hatóságok, különösen a gyámhatóság sürgetésére hoztak. Mi ennek a rendeletnek az értelme? Az 1954. évi IV. tv. 61. paragrafusa kötelezi a szülőket gyermekeik tartá­sára. Ez azonban sokszor még akkor is hagy maga után követelni valót, ha a szülők együtt élnek. Külön­élés esetében, azonban majd­nem mindég nehézségek is mutatkoznak. Az új rende­let lehetővé teszi, hogy amennyiben valamelyik szü­lő a tartási kötelezettségé- r eh nem tesz eleget, el- iene bűnvádi eijárásí le­hessen indítani és 2, il­letve súlyos nélkülözés esetében 3 évig terjed­hető börtönnel büntet­hető. Eddig ha az anyánál elhe­lyezett gyermek után az apa a tartásdíjat nem fizette meg, de a gyermek ellátását az anya nehéz küzdelmek­kel biztosította, az apa ellen nem lehetett eljárást indí­tani, mert a BHÖ paragra­fusa szerint csak az követi el a tartási kötelezettségének elmulasztásával a bűncse­lekményt, aki az eltartásra jogosultat súlyos nélkülö­zésnek teszi ki. Az anyai szeretet azonban legtöbb esetben távoltartotta gyer­mekétől a súlyos nélkülö­zést, még akkor is, ha sa­ját egészségét veszélyeztette túlfeszített munkájával. Az új törvényerejű ren­delet megakadályozza to­vábbra Dombóvári János apának eddig tanúsított lel­kiismeretlen magatartását, hogy 1—2 hónaponként vál­toztatta munkahelyét és igy lehetetlenné tette a gyámha­tóságnak azt, hogy kiskorú Mária nevű gyermekének járó 200 forint havi tartás­díjat biztosítsa. Hiába hagy­ta ott Jobbágyiban igen jól fizetett munkahelyét, majd a benczurfalvait és hiába szökött le családja elől a batonyai földművesszövetke­zethez, most ha továbbra is így akarja gyermekének el­látását biztosítani, úgy ha­marosan a börtönbe fog ki­kötni, mert a gyermektől 8 000 fo­rintot lopott el azzal, hogy a tartásdíj befize­tése elől egyik helyről a másikra szökött. De gondolkodóba eshet Hegedűs Imre egri lakos is, aki különböző eszközökkel igyekezett bebizonyítani, hogy mennyi a keresete, s így akarta megkárosítani kiskorú gyermekét, helye­sebben mondva ’ kiskorú gyermekeit. Marsi József mezőtúri lakos is valószí­nűleg a termelő munkát vá­lassza, mint a csavargást, és naplopást, mert így fi­zetheti gyermeke után a tartásdíjat és ha ezt nem gondolja meg a vele hasonlóan gondolkodó apákkal együtt, az igazságszol­gáltatásunk időt és he­lyet fog biztosítani szá­mukra, hogy jobb belá­tásra jussanak. Az eddigi törvénytelensé­geknek gátat vet az Elnöki Tanácsnak legújabb rende­leté. Ezért üdvözlik megyénk becsületes dolgozói azt az intézkedést, amely az apák nélkül élő gyermekek gond­talan jövőjét biztosítja majd. A piacról jelentjük .. • — Több vagon áru paradicsomból, káposztából, zöldségből Az 1958 évi szeszélyes idő­járás ellenére megyénk pia­cain biztosítva viain az ellátás burgonyából, paradicsomból, uborkából, főzőtökből. A fogyasztói árak az el­múlt évihez hasonlóan alakulnak. Megjelent a piacon a sárga­dinnye is, amelyből jó köze­pes termésre lehet számítani és így a MEZŐÉRT az igé­nyeknek megfelelő mennyi­ségben biztosítani tudja azt. E hét közepére várható a gö­rögdinnye megjelenése — na­gyobb mennyiségiben — amelyből a fogyasztói igé­nyeknek megfelelő mennyi­ség biztosítva van. A vártnál rosszabbá! alakult a fejeská­poszta és a kelkáposzta ellá­tás, azonban ez csak átmene­ti, mert augusztus második felé­ben már megjelenik az őszi káposzta is a piacon, s így egészen az év végé­ig folyamatos lesz az el­látás. Őszi káposztából jó termésre lehet számítani, s így a pap­rikával, kovászos és ecetes uborkával együtt korlátlan mennyiségben lehet vásárol­ni a piacokon. Nyári gyümölcsökből a sárgabarack kivételével jó közepes termés van. Körte, ínyári alma, szilva jó termést ígér, de a téli alma terméski­látások is igen jók. Ezért zöldség és gyümölcsárú ellá­tás terén komolyabb zavarok nem lesznek megyénk piaca­in. A zöldség és gyümölcsárúk felhozatala nagyobb mérték­ben most kezdődik. A ME- ZŐÉRT-től értesülésünk alap­ján szeptember végéig para­dicsomból 39, káposztából 35, vegyes zöldségből — uborka, tök, sárgarépa, zöldség, stb. — 93, szil­vából 14, nyárialmából 5, szőlőből pedig 3 vagon kerül megyénk piacaira. így biztosítják a háziasszo­nyok befőzési szükségletét. Előkészítő bizottság Somoskőújfalun Újlak-puszta után most So­moskőújfalun alakult terme­lőszövetkezeti előkészítő bi­zottság. Eddig kilenc csálád határozott úgy, hogy ez év őszétől önálló termelőszövet­kezetként dolgoznak. Az elő­készítési munka már megin­dult, s minden bizonnyal még több család is arra az elha­tározásra jut, hogy közéjük állnak. Előreláthatólag az alakuló termelőszövetkezetnek a köz­ségi tanács mintegy 200 hol­dat rendelkezésére bocsát a tartalékterületekből. Ezenkí­vül gazdasági épületekkel se­gítik, hogy megindulhasson a növénytermelési munka mel­lett az állatok nevelése is.

Next

/
Thumbnails
Contents