Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-30 / 68. szám

1958. augusztus 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A község szolgálatában idén már nem tudják elkészí­teni igaz, mert nincs hozzá ele­gendő pénz. Olyan 100 000 fo­rintra becsülhető a pénzösszeg, ami rendelkezésükre áll, és a társadalmi munka, melyet a helybeliek végeznek. Továbbá ígért támogatást tervükhöz a megyei tanács is, de az idén nem lett belőle semmi. De ahogy a béri gazdák mondják, jövőre mégis csak felépítik a kultúrházat, ha összefog az egész község. Különösen a fiatalokra szá­mítanak, a KISZ-szervezet tag­jaira, hiszen a kultúrterem leginkább ő értük épül. Mert így nagyon nehéz összefogni a fiatalokat. Nincs egy hely, aho­vá össze jöhetnének. Ahogy mondják — ha valamit tervez­nek most a földművesszövet­kezet előtt gyülekeznek. Té­len a kártyára kaptak rá na­gyon, mert a kocsmán kívül sehová sem tudtak menni. El­hanyagolni kár lenne őket, mert fogékony, tisztelettudó fiatalok. Az ősszel kultúrcso- portot szeretnének szervezni, hogy szórakozva szórakoztat­hassák a község dolgos paraszt­jait. S becsületükre legyen mondva, a fiatalok minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy megvalósuljanak ezek a szép tervek. így irányítja Bér község ■* életét a helyi tanács, melynek dolgozói a béri gaz­dák bizalmából kerültek a község élére. Munkájuk nehéz, de nem csüggednek. Lelkesíti őket az a tudat, hogy mindezt azokért az emberekért teszik, akik megbíznak bennük. Vincze Istvánné A kezdő méhészek örömére ja ki a Miéhészeti Központ hatvani telephelyéről. A hitelt igénybe venni kí­vánkozó kezdőméhészek a helyi földművesszövetkezet és a méhészeti szakcsoport útján vehetnek részt az akcióban. Bizonyára örömmel ve­szik a gyakorlott méhészek is, hogy olcsón hozzájut­hatnak méhanyákhoz a somlyójenői anyanevelő-te- lepről. A méhanyák 6—7 milliméteres szipókával ren­delkeznek, ez elősegíti, hogy a méhészek körében minél nagyobb mértékben terjed­jen el a kinemesített anya­állomány. Z. S. Ismerősünk, Gizi néni Dér nem nagy község. Lé- lekszáma még az ezret sem éri el. De azért itt is em­berek élnek, dolgoznak, s a községi tanácsnak épp oly fon­tos szerepe van, itt is, mint a megye egyéb községében. Mun­kájukat úgy végzik, hogy az mindenképpen a község hasz­nára váljon Most nyáron a legnagyobb gondjuk az aratás és a betaka­rítás volt, meg aztán a cséplés. Annál is inkább foglalkoztatta őket a dolog, mert önálló me­zőgazdasági előadójuk nincs. A sziráki jár ide, hetenként két­szer. így a munkák nagyobb zöme a községi tanácsra hárul. Közel 600 hold gabonát kellett learatni a községbeli gazdák­nak, de idejében végeztek. Most már lassan befejezték a cséplést is. A szorgalmasak kö­zött a legügyesebb volt, Kon- esek Pál 8 holdas gazda. Jú­lius első napjaiban elsőként állt a gabona tábla szélére, s vágta reggeltől estig a rendet. Mar­kot a felesége szedte utána. A három apró gyereket biztos he­lyen hagyták, a napköziben. A nyáron legalább 50 gyerekkel foglalatoskodtak addig, míg a szülők a határban dolgoztak. Most már túl vannak a nehe­zén. A községben két cséplő­gép dolgozott. A cséplőcsapatot innen, a faluból biztosították. Maguk a gazdák ajánlkoztak. Kon esek Pál is. hogy végzett az aratással, behordta a gabo­nát, ment a cséplőgéphez dol­gozni. S a tanács dolgozói hol itt, hol ott tűnnek fel, dicsé­rik, ellenőrzik a munkákat. Mindenről tudnak, ami a köz­ségben történik. Azt is ők em­lítették, hogy Barányi Márton, ahogy elcsépelt, még aznap át­adott két mázsa szabad gabo­nát az államnak. A tarlóhántás, másodvetéssel már nem nagyon dicsekszenek. A tar lóhón tást még elvégzik a gazdák, de másodnövény már nem igen kerül a földbe. Pe­dig nagyon sok állatot tarta­nak Béren. Egy hat holdas gazdálkodónak legalább négy szarvasmarhája van az istálló­ban. Itt olyan gyakorlat ala­kult ki. hogy vetett takarmány­nyal, lucernával, lóherével és réti szénával biztosítják a téli takarmányozást. A másodnövé­nyeket bizonytalannak tartják A learatott gabona terület 25 százalékán felülvetés díszlik. Rendkívül nagy állatállomány­nyal rendelkezik a község. A gazdálkodók jó része szép pénzt vág zsebre a szerződött állatok után. legyet fájlalnak nagyon itt az állattartó gazdák. A községben egy törzskönyvezett szarvasmarha sincs. Pedig így lenne igazán érdemes állatokat nevelni. Mert a béri emberek szeretik a földet, talán hatra, vagy nyolcra becsülhető azok­nak a száma, akik bányába jár­nak dolgozni. Azt pedig vala­mennyien tudják, hogy ered­ményesen művelni a földet csak úgy lehet, ha meg is kap­ja a föld járandóságát. Ehhez pedig állat, és állat kell. De a községi tanácsnak nem­csak arra van gondia, hogy munkájuk után jó módban él­jenek az emberek. A tél végén jártak már az idén, amikor a tanács ügyes, népszerű titkár­nőjét, Molnár Istvánnét felke­reste az általános iskola igaz­gatója. — Jó lenne beindítani a nép­főiskolát — mondotta —, az is­kola pedagógusai vállalnák ezt a munkát. — így nevezték itt Béren ezt a tanfolyamot, mert a pedagógusok, a községi ta­nács segítségével, meg is csi­nálták ezt. Hetente két estét töltött együtt a 20 hallgató, öregek és fiatalok egyaránt. Molnár Károly mögött már ép­pen ötx áll. Hat elemit végzett, mert a régi világban a szegé­nyebb gyerekeknek nem állt módjukban tanulni. Kellett a munkáskéz a földhöz, hogy megéljen a család. Mihelyt a gyerek annyira cseperedett, hogy vezethette az ökröt, vagy megfoghatta az eke szarvát, munkába fogták. így lettek új­ra diákok a télen Borovszki János, meg a többiek. Ismer­kedtek irodalmunk nagyjaival, Petőfivel, József Attilával, be­letekintettek a természet tit­kaiba, mit régen kifürkészhe- tetlennek tartottak. Megszűnt tehát Béren az a régi-régi né­zet, hogy a parasztnak elég, ha csak azt tudja, hogy az eső elől be kell állnia az eresz alá. ősszel — úgy tervezik — ezüst- kalászos tanfolvamot indítanak a gazdák kérésére. a legmerészebb tervük, ^ amely megmozgatta a község apraját-nagyját, mégis csak a tanácsház építése lesz. Mert nagyon kell ez Béren. Ahol jelenleg székel a tanács kicsi, egy községbeli gazdától bérelik. Meg aztán nincs kul­túrterme, orvosi rendelője. Volt olyan eset is, amikor a tanácsüléseket a kocsmában kellett megtartani. De nagyon áldatlan állapot volt ez. Azóta aztán itt szoronganak a tanács­tagok a tanácsháza termében. Ha meg a körzeti orvosuk ren­del, a tanácselnök átteszi hi­vatalát az első, alig 3X2 méte­res szobába, vagy pedig, ha sok a várakozó beteg, akkor kény­telen határjárást csinálni, mert ezt a helyiséget azoknak adja át. Mert orvosi rendelő sincs, s miután beteg akad, hát így oldották meg, jobb helyet nem találva. De nem sokáig lesz így. A község 10 százalékot szavazott meg az idén község­fejlesztésre, s ebből a tanács­házát építik meg, orvosi ren­delővel és kultúrteremmel. A község gazdái társadalmi mun­kát is ígértek. A fogatosok egy-egy napot áldoznak rá. A KISZ fiatalok az épület alap­ját ássák ki. Az ácsok, kőmű­vesek szintén egy-egy napot ajánlottak fel, hogy közremű­ködnek ©z építkezésnél. Az Évről évre szaporodik azok száma, akik méhész * kedéssel foglalkoznak. Szá­muk még nagyobb lenne, ha kedvezményesen besze­rezhetnék az induláshoz szükséges méhcsaládokat. Az Országos Méhészeti Szö­vetkezeti Központ a mé- hészkedni akarók segítségé­re siet. Az Országos Taka­rékpénztár bevonásával akciót indított, mely szerint kezdő méhészek háromezer forint erejéig vásárolhatnak méhcsalá­dokat. A kölcsönvett összeget há­rom év alatt kell visszafi­zetni. A méhcsaládokat a vevő saját maga választhat­om régen bújt elő a Nap a keleti égen a hegyek mögül Nagy Dánielné mégis már a helyén van. Megfésüli szőke haját, gondosan beköti fehér kendővel, s végül felveszi a fehér köpenyt. TJgy néz ki, mint egy ápolónő. A mosdó­tálba vizet önt, szappannal ke­let mos, majd utána még egy­szer kiöblíti a tejes kanná­kat, nehogy valami baj le­gyen a tejjel. Igen, a tejjel, mert hát tejkezelő a mi szor­galmas, derék ismerősünk, a mindenki által Gizi néninek nevezett Nagy Dánielné. Minden reggel korán kel, hogy a termelőszövetkezet, az általa annyira szeretett jobbá­gyi Uj Otthon Termelőszövet­kezet minden deci tejet érté­kesíthessen. Amikor felkerestem, alig volt reggel hét óra és már egy gyűszű teje sem volt el­adatlan. Megkértük Gizi né­nit, mondja el, hová lett ilyen gyorsan a ma reggeli tej? — Nem kell sokáig kérni, már sorolja is. — Innen hordja a tejet a napközi otthon, a bölcsőde, na, meg az üzemi munkások jó része. — Vannak állandó vásár­lóik is? — kérdezzük. — De vannak ám, még töb­ben is lennének, ha ki tud­nánk elégíteni a jelentkező igényeket. Sajnos ez még most nem lehetséges, mert alig fejünk 80—90 liter tejet — mondja Gizi néni• — Most árulja el nekem, miért kedvelik az üzemi munkások annyira a termelő- szövetkezet tejét? — Egyszerű a magyarázat, — mondja — mert a mi te­jünk a legjobb a faluban. — Ezt maguk állapították meg? — incselkedem tovább. — Nem. Hanem azok, akik néhányszor már megismerték a mi tejünket — mondja büszkén. A beszélgetésből megtudom azt is, hogy emellett a jó tu­lajdonság mellett még azért is vonzó a termelőszövetkezet teje, mert nem kell érte min­dennap fizetni. Gizi néni be­vezette a havi kétszeri fize­tést. így jobb neki is, meg a háziasszonyoknak is. Nagyon ügyes ez a megoldás. Ha már a tejről mindent megtudtunk, érdeklődjünk egy kicsit bővebben Gizi néni után. Mióta tagja a tsz-nek, mióta dolgozik a tejjel, s e- mellett végez-e még más munkát is. Gizi néni jó beszélgető társ­nak bizonyult. Elmondja, hogy 1950 óta tagja a tsz-nek, amelyhez még a nehéz na­pokban sem lett hűtlen. Ré­gebben már dolgozott két évig Nemzetközi jelentőségű az idei Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár Nemcsak hazai, nemzet­közi jelentőségű is az idei Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. Már építik a külföldi kiállítók Is pavilonjaikat^ A Szovjetunió 1500 m2 fedett csarnokban és 3000 m2-es szalbad területen mutatja be szocialista mezőgazdaságát, tapasztalatait. A dokumen­táción kívül elhozza legkorszerűbb 60 mezőgazdasági gépét. Az NDK 600 m2-es fedett és több mint 2000 m2 szabad teirületen tárja a látogató elé mezőgazdaságában, illetve főleg állattenyésztésben elért eredményeit. Csehszlovákia szintén nagy területen rendezi meg a kiállítását. Bulgária a mezőgazdaság szocialista nagyüzemi termelés mód­szerét és eredményeit do­kumentálja. Lengyelország az idén jön először Magyar- országra a kiállításra. Gépei között a kispairceliákon hasz­nálható apróbb gépeket is bemutatja. Az albánok még saját hazájukban sem rendez­tek országos mezőgazda- sági kiállítást. Buda­pesten is először csodál­hatjuk meglepően újszerű pavilonjukat, mert ered­ményeik mellett gyümöl­csöző narancs, mandarin, citrom és olajfákat is ültetnek pavilonjuk elé. A Német Demokratikus Köz­társaság egyik gépállomását egész körzetével mutatja be. Pavilonjuk körzetét 3000 Zökkenőmentesen kell átváltani az őszi munkákra Még nem fejeződött be egészen a nyári kampány, itt-ott még van egy kis csépelni való, mégis már le­het űáítni,, melyik gépállo­más volt a legeredményesebb a nyár folyamán. Ha a legjelentősebb mun­kát az aratást nézzük meg­állapíthatjuk, hogy a legjobb munkát az erdőkürti ég a tolmácsi gépállomás végezte. Az erdőkürtiek 1225 kh ga­bonát arattak le körze­tükben, s ezzel tervüket 191.4 százalékra teljesí­tették. Elmondható a többi gépállo­másról is, hogy az aratás idején jól megálltak helyü­ket, .mert a berceli gép­állomás kivételével vala­mennyien teljesítették illet­ve túlteljesítették tevüket. Az elvégzett munkák alap­ján Erdőkürt került az élre 30 ponttal. Szép eredmény az érselkvadíkertiek 25 pon­tos második hellytezése is. Nagyon gyengén szerepeltek a berceliek, kik csak 9 pon­tot szereztek. Az elmúlt dekádban a vártnál gyengébb eredmé­nyek születtek. Különösen gyenge a karancskesziek eredménye, akik csak 794 normálholdnyi munkát végeztek. Felvetődik a kérdés, a gép­állomás vezetői Fodor és Szábó elvtársak miit tesznek lannak érdekéiben, hogy a tervet maradéktalanul telje­sítsek? Nem sokkal jobb a hely­zet Pásztón és nem ártana, ha Kazinczi elvtárs jobbán szor­galmazná a munkát. Gépállomásaink azt akar­ják, hogy jobb eredményeket érjenek el, keressék fel a traktorosokat, ismertessék előttük brigádjuk, valamint gépállomásuk tervteljesíté­sének állását, s kérjék tőlük a munkaidő jobb kihasználá­sát. Ezt a traktorosok meg­értik, s mihelyt a cséplést be­fejezik azonnal átállnak a talajmunka végzésére. Most már a földműves­szövetkezeteken is sok mú­lik, jól szervezik-e meg a munkát. Egy napot sem lehet késlekedni, mert a nyári munkáik után sürgősen kö­vetkeznek az őszi munkák, amelyben gépállomásaink szintén jó munkát akarnak végezni. darab német nemzeti virág­gal „Erikával” ültetik be. Ausztriából borászati gépek­kel, Nyugpt-Némeitországból tejipari felszereléssel jelent­keztek eddig. A francia­országi Simea Autó- és Gép­gyár mezőgazdaságban hasz­nálatos gépeit mutatja be a magyar közönségnek. Itt lesz a gépkiállításon az angliai Massy Fergussan Mezőgazda- sági Gépgyár is. Az idén a magyar szőlő és borkultúra egészének be­mutatására törekszik a ki­állítás. Erre egyik nagy év­forduló ad okot. Ugyanis világszerte ismert Magyar Szőlészeti Kutató Intézet ez esztendőben ünnepli fenn­állásának 60. évfordulóját. Ezért rendezik meg Ma­gyarországon először a Nemzetközi Borversenyt és Borkiállítást. Három világrészből érkeztek ne­vezések. A baráti országokból 150 borfajtával jelenkeztek, Ro­mánia 50 borfélét hoz, Al­bánia nyolc féle borral vesz részt a versenyem. Bulgária és Csehszlovákia is elhozza borait. Tizenhárom tőkés ország 34 jelentkezője 101 bor­mintával „mérkőzik” a Nem­zetközi Borversenyen. Szeptember 1-én 250 kül­földi és az Országos Borverseny eredményei alapján továbbjutott 330 magyar borminta között indul meg a nemes ve­télkedés. Ezeket a borokat a nemzet­közi borpaviloniban is meg­tekintheti a látogató. Mér­kőzni e legjobb borokkal, helyezést elérni e nemes vetélkedésben, nem kis di­csőséget jelent a világszerte ismert magyar boroknak Egyre népszerűbb lesz a baromfitartás A szécsényi járásban is megtört a jég, vagyis: a ter­melőszövetkezeti tagok el­lenszenve a baromfi tartás­sal szemben kezd felengedni. Az idei baromfi nevelési ak­ció, bár nem járt teljes si­kerrel a termelőszövetkeze­tek részéről, mégis megnőtt a baromfi tenyésztési kedv. A termelőszövetkezetek rá­jöttek, érdemesebb állandó baromfi törzset létesíteni, mint csak bizonyos idény­ben foglalkozni vele. A já­rás termelőszövetkezetei kö­zül a nógrádmegyeri Petőfi 500, a magyargéci Marx Károly 500, s a karancs- sági Alkotmány Tsz pe­dig 200 tenyésztésre al­kalmas magyar kender­magos és sárga jércéket, valamint kakasokat vá­sárolt a Magyarnándori Állami Gazdaságtól. A meglévő ba­romfi telepeket még ebben az évben bekerítik. a tejjel, nem is hagyta volna ott, ha a betegség nem kény­szerítette volna. Hogy meg­gyógyult, újra ő kezeli a tejet, de nemcsak ezt. Van itt más tennivaló is. Eladja a tojást is, az is van naponta 60—70 darab. Újabban már zöld­ség árusítással is foglal­kozik. S mindezért mit kap? Ne gondoljuk, hogy túlsókat. — Csak annyit, amennyit a munkaegységkönyv előír. Az pedig csak kilenc munkaegy­séget ír elő az ilyen mennyi­ségű munkáiért havonta. Gizi néni mégis örömmel, s elége­detten végzi munkáját, nem úgy, mint az egyik szalma- tetesi tejkezelő, aki fele munkáért, mint amit Gizi né­ni végez, még 24 munkaegy­séggel sem volt elégedett. — Pedig Szalmatercsen sem ala­csonyabb a munkaegység ér­téke, mint Jobbágyiban. Sajnos termelőszövetkeze­teinknél még nem mindenki ilyen megértő, szorgalmas, „Gizi néni“­Itt nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a kilenc munkaegységért nemcsak reg­gel dolgozik Gizi néni, hanem este is. Van úgy, hogy fél tíz is van, mire hazaér. —Mit szól a férj? — Semmit! Nagyon csen­des, szorgalmas ember ő is, csak hogy nem itt, hanem a gyárban dolgozik. Ma éjsza­kás volt, s első útja a gyár­ból ide vezetett. Egy-két meg­hitt szó, s már is indul haza­felé. Gizi néni meg elmondja közben, hogy szükség van a két kéz keresetére, mert há­rom gyermeket nevelnek, még hozzá nem is akárhogyan. A nagyobbik fiú, a 14 éves Józsi eljárogat már a tsz-be is segíteni. Az apa úgy véle­kedik, nem baj az, ha meg­tudja a gyerek, mit jelent a munka. — Ezt azért mond­ják, mert a Józsit szeretnék tovább taníttatni. — Borotvaéles eszű gyerek ez — mondja anyás büszke­séggel Gizi néni. Elvégre az ő fiúk, az ő életük reménysé­ge. Közben a tejházban gyüle­keznek az asszonyok. Itt van már Virág Istvánné baromfi­kezelő is- Egy pár percre őt is idénybe vesszük. Tőle sem kell harapófogóval kiszedni a szót. Harcias kis asszonyka lehet. Elmondja, nem régen jöttek ide Kisgombosról. Itt kaptak lakást, most már itt szeretnének végleg megtele­pedni. A férje kocsis, akinek áprilistól már 160, neki pedig 85 munkaegyi/ége van­— Ha most hoznak még 200 baromfit, havonta a baromfi- kezelésért megkapom a 18—20 munkaegységet — mondja. Szükség is van a munkaegy­ségre, mert előlegbe csak 29 forint pénzt osztanak. Virágúé a baromfi gondo­zás mellett — ugyanúgy mint Gizi néni is — kijár a mező­re. A baromfira napközben itthon a 12 éves Ilona lánya vigyáz. A beszélgetés közben Gizi néni újra szót kér. Engedjük meg, hadd mondja el mennyi munkaegysége van már ed­dig. Pontosan nem tudja, de annyit tud, hogy körülbelül 140. Biztos nem mondott va­lótlant. A beszélgetést újabb asszony érkezése szakítja fél­be. — No gyerünk — mondja Erki Mihályné emelt hangon. — Várjuk meg a többieket is — tanácsolják ketten is. — Jó, hát várjuk — egye­zik bele Erki néni. öt is szóra bírjuk- Elmond­ja, hogy ma már kenyeret is sütött, mégis itt van. úgy lát­szik ő is a szorgalmasabb ta­gok közé tartozik. Ez így is van, neki száz, a férjének 300 munkaegysége van. ök 1952- től tagjai a közösnek. Még ed­dig nem bánták meg. Közben érkeznek a többiek is- Gizi néni is leveti a fehér köpenyt, s más kendőt köt a fejére. Villák, gereblyék ke­rülnek a vállra és elindul az asszonycsapat a négy holdas zabosbükkönyt felgyűjteni. KATA JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents