Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-30 / 68. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK I MÚGRADI Népniső Jut belőle mindenkinek ÁS MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM 68. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1958 AUGUSZTUS 30. Tanév kezdetén 2 Pár nap múlva megnyíl• nak az iskolák kapui, hogy ■ befogadják gyermekeinket. Szeretettel várják őket a 2 fehérre meszelt tantermek, • a régi és új iskolák, a régi • és új padok. Meleg szere■ tettel várják a gyermekek ! ezreit a pedagógusok is. 2 Tanulók és nevelők pihen• ten, újult erővel, kedvvel • és szorgalommal kezdenek j egy új tanév munkájához. 2 Napok óta nagy az izgalom ■ és a készülődés, nagy a ■ forgalom az írószerszaküz- 2 letek előtt. A gondos szü- I lók mindennel ellátják • gyermekeiket; a táskától a • füzetig minden várja a tan- j évnyítás napját. Ugyan- i ilyen izgalommal várják és : készülnek fel nevelőink is ■ az új tanévre, a tanulók 1 fogadására. A már megje2 lent új tanterv alapján ké- Z szülnek a tanmenetek. Ér- Z tekezleteken beszélték meg • i nevelési feladatokat. S Legnagyobb az izgalom a Z legkisebbeknél, az új első- j osztályosoknál. Boldog büsz- j keséggel, félénk örömmel, 5 várakozással lépik át az | iskola küszöbét. Nekik itt j minden új és ismeretlen. • ök maguk is teljesen újak 5 itt; új a táskájuk, új min- S den felszerelésük. 2 Igazi boldog, gondoktól Z mentes ifjúság az, amely J most megtölti iskolánkat. ■ Mindent megtesznek, min• den áldozatot meghoznak 1 értük a szülők, minden ál- Z dozatot meghoz értük pár- \ tunk és államunk. Sokszor 2 felsóhajtunk boldog büsz- 2 keséggel, mennyivel más ; ennek az ifjúságnak az éle• te, mint a miénk volt. De « nem vagyunk rájuk irigyek, ! hiszen ezek a mi gyermeke- ; ink és a szülő legfőbb vá• gya, hogy gyermekeinek 2 sorsa különb legyen, mint 2 az övé volt és gyermekeiből 5 különb ember váljék, mint • ő volt. A szülő ma sokkal j nyugodtabban küldi iskolá- ! ba gyermekét, mert tudja, 2 hogy jó helyen van, a peda- í gógusok nevelik, oktatják ■ és vigyáznak rá. Tudják és elvárják, hogy • pedagógusaink amellett, • hogy megtanítják gyerme- 2 keinket az írásra, olvasásit ra, a különféle tudomá- Z nyokra, nevelik is őket. S Iskoláink fő feladata a Z szocialista emberré való ne• velés. Azt akarják a szülők, 5 hogy a pedagógusok min- g den iskolatípusban nevel- j jék gyermekeiket kommv- 2 nista erkölcsre, materialista 2 világnézetre. Neveljék ha- g záját, népét, a világ minden 3 népét szerető, becsületes I szorgalmas, igazságos, ud- 1 varias emberré. Ezt kíván- g ja az egész társadalom pe- S dagógusainktól. Ezt kéri a | kis elsőosztályosok tiszta ! szeme, mikor tanítójukra 1 néznek, ezt kívánja minden 3 tanuló, amikor bizalommal S csügg nevelője minden ■ szaván. Ezt követelik ak- g kor is, ha ezt szavakban 1 nem fejezik ki, mert bol■ dog emberek akarnak lenni m és ezt a boldog életet csak a szocialista társadalmi rend '2 biztosítja számukra, mely■ nek építésére és később ve2 zetésére alkalmassá kell I válniok. I Pedagógusaink kötelessége az, hogy olyan embereket neveljenek gyermekeinkből, akik alkalmasak lesznek a szocializmus építésére és vezetésére. Minden újtól többet várunk, mint a régi volt. Ez a haladás mozgatója. Az új tanévtől is többet vár mindenki, mint amilyenek az elmúlt tanév eredményei voltak. Többet várnak a szülők, többet a tanulók és többet várnak, jobb eredményt akarnak elérni a nevelők is. Jobb tanulmányi eredményt, kevesebb bukást, hatásosabb nevelési eredményeket. Feltétlenül meg is lesz a jobb eredmény, ha ennek érdekében összefog szülő, nevelő és tanuló, ösztönzik, segítik egymást. Az egész társadalom összefog gyermekeink érdekében. A párt kultúrpolitikájával megszabta a nevelés irányát, az állam biztosítja az anyagi feltételeket, a siker a szülők, pedagógusok és a tanulók igyekezetén és közös munkáján múlik. E nélkül az összefogás nélkül nehéz a nevelők munkája, az eredményeket nehezen érjük el. A társadalom figyelme és törődése mindinkább a nevelés, az iskola munkája felé terelődik. Számtalan bizonyítékát adják ennek. Megyénkben több helyen épül iskola, óvoda, nevelői lakás, társadalmi munkával, állami segítséggel. Mind több iskolánk ablakát díszíti függöny, virág, falát kép, melyek a szülők gondoskodásáról is tanúskodnak. Az úttörők nyári táborozását nem csak anyagiakkal segítették az üzemek és szülők, hanem többen részt vettek azon és dolgoztak ott. Szülői értekezleteinken nevelési tárgyú előadásokon sokkal több szülő jelenik meg, mint azelőtt. A pedagógusokat is gyakrabban keresik fel a szülők, hogy gyermekük problémáit megbeszéljék. Helyi párt- és tanács szerveink is többet foglalkoznak az iskola anyagi és nevelési problémáival. Kezd valóra válni, tudatosodni, hogy az iskola és annak minden ügye a társadalomé, az egész dolgozó népé. Ez pedig biztató az eredmények szempontjából. Mikor a kis elsőosztályost a szülő elsőizben kézenfogva vezeti az iskolába, azzal a tudattal lép be, hogy haza viszi. Ez az iskola lesz gyermekének nyolc éven keresztül második otthona. Amikor az általános iskolát végzett tanuló a középiskolába lép, újra hazamegy. Gyermekeink nagyrésze életének jelentős idejét (16—17 évet) tölti az iskolában. Életének azt a részét, mely legszebb, leglendületesebb, legfogékonyabb. Ott válik emberré. Hogy milyen emberré válik, az az egész társadalmon múlik. Ebben az emberré válásban igen fontos szerepük van a pedagógusoknak. Ennek tudata kell, hogy növelje felelősségüket. Az új tanév kezdetén ehhez a nagy, felelősségteljes munkához kívánok sok sikert, eredményes igyekezetei minden pedagógusnak, minden tanulónak. Végezzék munkájukat úgy, hogy ennek nyomán népünk kultúrája emelkedjék. Munkájuk eredményeképp ifjúságunk szocialista magatartása a társadalom javát szolgálja. NÉMETH LÁSZLÓ a megyei népművelési osztály vezetője. Rövidesen elkészül Mátranovákon a szovjet hősi emlékmű Az építkezést a telep és falu bányászai társadalmi munkában végzik. Az emlékmű avató ünnepséget a bányásznapon szeretnék megtartani. Ezekben a napokban lázasan dolgoznak, hogy a hátralévő idő alatt elkészüljön minden munka. Az emlékmű építése a becsület dolga. Mátranovákon is maradandó emléket kívánnak állítani azoknak, akik vérükkel váltották meg szabadságunkat. A szénmedence bányászai között folyó kulturális nevelő munkáról... — Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága — A megyei tanács végrehajtó bizottsága kedden, a szénmedence bányászai között folyó kulturális, nevelő munkát vitatta meg. Az előterjesztést, amelyet Gálfi Árpád elvtárs a tanács művelődési osztályának helyettes vezetője tett meg, a végrehajtó bizottság egyhangúlag jóváhagyta. A végrehajtó bizottság többek kö- 'zött megállapította: A felszabadulás utáni évek döntő fordulatot hoztak a bányászok kulturális életében is. Életszínvonaluk. — különösen az utóbbi évek- . ben — nagy mértékben emelkedett, keresetük megnövekedőit. Ennek hatása kulturális tevékenységükben is megmutatkozott. Ma a bányászok túlnyomó többsége rendezett Lakáskörülmények között él, egészséges lakásokban, soíkan saját családi házukban laknak. Ipari és .kulturális cikkekkel a bányászcsaládok nagy- része jól el van látva. Egy olyan kis bányatelepen, mint például Salgóbánya, ahol a családok több mint egy- harmada nyugdíjas, jelenleg egy személyautó, 8 motor- kerékpár, igen sok kerékpár és fényképezőgép van, rádióval pedig 5 család kivételével minden háztartás rendelkezik. Gyakori a bányászcsaládok háztartásában a mosógép, lemezjátszó és különböző hangszerek. A bányatelepek túlnyomó többségében) egészséges, jól felszerelt művelődési ottho- nök biztosítanak lehetőséget a bányászok kultúrálódására, szabadidejük helyes fel- használására. Ilyenek például Mátranovák, Rákóczi- telep, Jánosakna stb. Ezekben általában megtalálják a dolgozók kulturális igényeik kielégítéséhez szükséges eszközöket. A bányászok és családtagjaik aktivitása • a kulturális tevékenység területén igen nagy: ahol erre lehetőség van, öntevékeny művészeti csoportokat szerveznek, rendezvényeik látogatottak, a hivatásos művészek közreműködésével megrendezett előadások magasfdkú érdeklődés mellett folynak le. Mindezek a pozitív jelenségek azt bizonyítják, hogy a bányászok között fdlytatandó kulturális tevékenységnek igen ’kedvező feltételei vannak. A bányászok között folytatandó népművelési munka alapvető célkitűzése a dolgozók és családtagjaik politikai és kulturális, valamint szakmai nevelése, számukra a szabadidő helyes, kulturált felhasználásának biztosítása. E célok megvalósításában jc-fenleg a legfontosabb eszközöknek, — mint azt a SZOT kulturális irányelvei is megszabják — az ismeret- terjesztésnek és a könyvtár munkának kell lennie. Segítséget nyújt a tröszt a bányászlakta falvaikban létesítendő művelődési intézmények létrehozásához is. (Például a karaneslapujtői és az etesi művelődési otthon). A művelődési otthonok f ennita rt ás a, kői tségve tésü'k biztosítása a Bányász Szak- szervezet és a tröszt anyagi támogatásán nyugszik. Erre a célra a Bányász Szakszervezet Területi Bizottságának költségvetése 396 604 forintot irányoz elő, a tröszt igazgatójának jóléti alapjából pedgi 200 000 forint esedékes ebben az éviben. Ez a támogatás az esetek többségében általában biztosítja a kultúrlházak fenntartását, működésük zavartalanságát. Súlyos probléma azonban a művelődés tárgyi feltételeinek hiánya a medence legnagyobb bányiász-lakta központjában, új szocialista bányavárosunkban, Nagy- bátonyban és a szomszédos Kisterenyén. Nagybátony bányavárosban máir közel 5000 ember lakik, de nincs egyetlen olyan terme sem, ahol legalább 100 személy elférne. Egyetlen művelődési intézménye a Bányász Sport Club helyisége, amely azonban sem adottságainál, sem rendeltetésénél fogva nem alkalmas arra, hogy a város művelődési központja legyen. Hasonlóan súlyos helyzetet teremt a művelődési otthon hiánya Kisterenyén is. Itt csak egy mozihelyiség van és a bányatelepen kulturális tevékenység nem folyik. Szervezett és tervszerű népművelési munka folytatásra itt is művelődési otthonra lenne szükség, amelynek megépítéséhez a község dolgozói már eddig körülbelül 100 000 forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. Jó szolgálatot tesznek a bányászok művelődésének az egyre jobban elszaporodó televíziós készülékeik is, például: Szorospatakon, Nagybátonyban. A Nógrád megyei tröszt bizottsághoz szám- szerint 20 kulturális létesítmény tartozik. Ezök, amint már említettük a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének és a tröszt anyagi támogatásával működnek. A körülbelüli 600 000 forintos szakszervezeti és vállalati támogatásból 260 804 forintot a Salgótarjáni Bányász Művelődési otthon használ fel, noha ismeretes, hogy Salgótarjánban igen kevés földalatti dolgozó lakik. Ezzel szemben Nagybátony évi támogatása 28 000 forint. Meg kell jegyezni, hogy a vállalat részéről esedékes évi támogatás részleteit a kisebb művelődési otthonok, például Mázserfa, János-akna, Rákóczd-.telep, Mátranovák, nem kapják rendszeresen. A bányász művelődési otthonokban általában mozgalmas, színes élet folyik. Látogatottak a klubok, működnek a művészeti csoportok, népes nézőtér előtt játsz- szanak a szakszervezeti mozik jelentős " könyv kölcsön- (Folytatása a 3. oldalon) A BÁNYÁSZNAP ELŐTT NAGYBÁTONY bányaváros dolgozói, már a bányásznapra készülnek. A VIII. Bányásznap méltó megünneplésére, egy hét tagú bizottság alakult. Az ünnepség már szeptember 6-án megkezdődik a szovjet hősi emlékmű megkoszorúzásával. A Ikoszorúzási ünnepség után a bányavárosi edző sporttelepen kultúrműsor szórakoztatja majd az ünneplőket , amely színpompás tűzijátékkal fejeződik be. A bányásznapon reggel 5 h-kor zenés ébresztő köszönti a bányaváros lakóit. Az ünnepi nagygyűlés megtartására délelőttit 10 órakor Három és félezer bányász tett szakmunkás vizsgát ebben az évben Fejlődő szocialista bányászatunk egyre több szakmunkást kíván. A tröszt területén szép ütemben halad a szakmunkás képzés. Csak 1958 első félévében 3554 dolgozó tett különböző szakmunkás vizsgát: többek között 141 vájár, 175 gépkezelő, 490 lő- mester, 19 bányamentő. Emellett többezer dolgozó tett vizsgát ísősegélynyúj- táslból és balesetelhárításból. Ám annak ellenére, hogy ilyen nagy ütemben halad a szakmai képzés, még mindig komoly feladat hárul az idős szakmunkásokra, hogy több évtizedes tapasztalataikkal segítsék a fiatal munkásokat. kerül sor, amelyen részt- vesznék a környező települések lakói is, így többek között Maconka, Szorospatak, Alsó-, Felső Katalin ' dolgozói. A környék dolgozóinak beszállításáról mindenütt gondoskodnak. Az ünnepély kezdetét nyolc díszlövés jelzi. Délután fél 1-től fél 3-ig a Honvédelmi Sportszövetség repülőnapot és ejtőernyőugró bemutatót rendez,, Ezután gazdag sportműsor 'következik, rnrnely este 7-ig tart. Ezután fél 8 órákor kezdődik meg a szórakozás a tánc. A fenti programot az intéző bizottság dolgozta ki, emellett az előkészítésből kiveszi részét a Hazafias Népfront helyi szerve is. A jólsikerült bankjegykiállítás után most újabb kiállítást kíván megrendezni. A kiállítás anyaga a bányaváros eddigi fejlődése, az első tégla lerakásától, napjainkig. A felépült város kulturális és sportéletét is tükrözi majd a kiállítás. Az ünnepre a vendéglátó vállalat is felkészült és ígérik: ételben, italban nem lesz hiány. Nagybátonyban és Felsőpetényben A FELSÖPETÉNYI ásványbányászok a minőség javításával, a termelési költségek csökkentésévéi készülnek a VIII. Bányásznapra. A bányásznapi verseny még nem ért végett, de már az eddig elért munkájukkal méltán érdemlik 'meg a dicséretet. Augusztus 1-től 25-ig a II. osztályú tűzálló anyag minősége 4 százalékkal javult. Ugyancsak ez idő alatt a termelési költség is 10 százalékkal csökkent. Mint Kis Márton üzemvezető elmondotta, a hátralévő napokban jó eredményüket tovább fokozzák. Az üzem dolgozói között a bányásznapon több mint félmillió forint hűségjutalom kerül kifizetésre. Nem lesz ri/tka az olyan bányász, mint Leszák Kálmán, Agócs János, Hegedűs Sándor, vagy Hugyecz József, akinek hűségjutalma meghaladja a 6000 forintot. S itt is mint a szénbányáknál ezekben a napokban megindul a tervezgetés. Ki mit vásárol a hűségjutalomból. Leszák Kálmán 250-es motor- kerékpárt szeretne venni, míg Agócs és Hegedűs Sándor a hűségjutalomból a házépítésüket kívánják meggyorsítani.
