Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-30 / 68. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958 augusztus 30. Okos cselekedet, emberséges szó Az ellenforradalom után mint mindenütt, Nógrádszaká- lon is rengeteg problémát kellett megoldani. Ebben a kis 1200 lakosú faluban is akadtak olyanok, akik azt gondolták: miénk a világ, nem parancsol senki, „mi” vagyunk a hatalom. (?) Nehezen zökkent az élet a ren des kerékvágásba, az emberekbe befpszkelődött valami bi­zalmatlanság, ami csak lassan-lassan tűnt el. Sok ember vizs­gázott becsületből, emberségből itt is. Megerősödött az új élet gyökere, a pártszervezet is. Nem sokan vannak, de szavuk súlyos szó lett a faluban. A kimon­dott szót a tettek, a józan és megfontolt tettek követték. Nem írnák igazat, ha azt mondanám, hogy simán, zök­kenő nélkül jutottak el ed­dig. Nehezen ment. — S az elért eredményekkel nem elégedhetünk meg — mondja Dancsák Istvánné fa­lusi párttitkár, akivel a szerve­zet munkájáról beszélgetek. — Sok bajunk volt, s még ma is akad elvétve a földvissza­adásokkal, kártalanításokkal. Nálunk két termelőszövetkezet volt — folytatja Dancsákné elv­társnő — azonban az egyiket feloszlatták az illetékesek, mert szabálytalanul működött. Valóban nagy volt a zűrza­var itt a földhasználat körül, volt a pártszervezetnek ezzel rengeteg munkája. Megtárgyal­ták a tennivalókat, a taggyű­lésen, s a tanáccsal közösen fogtak hozzá a kényes kérdés megoldásához. Meghallgattak minden pa­naszt, elbeszélgettek a gazdák­kal, s az okos szó, a meggyőző érvek, a lelkiismeretes munka eredményezte, hogy ma már elvétve akad egy-egy elkésett panasz. Dancsákné elvtársnő „féléves párttitkárnő”, így mondják itt, de azt is hozzáteszik: mióta ő vezeti a pártszervezetet, sokat javult a vezetőség munkája, a tagság aktivitása. Első felada­tának tartotta a szigorúan rendszeres munka bevezetését. Pontosan betartja, s betartat­ja az időszerű, s folyamatos fel­adatok elvégzését. — A feladatokat világosan, érthetően megmagyarázom a tagságnak, mert egy eredmé­nyes taggyűlés, ahol mindenki megérti feladatát, már fél si­ker — mondja a tapasztalt ve zető meggyőződésével... S ezt nálunk a gyakorlat bizonyítja. A legutóbbi taggyűlésen a tár­sadalmi tulajdon védelméről vitáztak, s többek között a föld­művesszövetkezet problémáit is megbeszélték. Nyomatékosan figyelmeztették a földműves­szövetkezet vezetőjét egyes ko­rábbi hibák jövőbeni elkerülé­sére. Javaslattal fordultak a felsőbb szervek felé, hogy a földművesszövetkezet ügyveze­tőjét anyagilag tegyék felelős­sé a társadalmi tulajdon hűt­len kezeléséért. Itt határoztak a helybeli tsz. munkájával kapcsolatosan is. — Okultunk a korábbi hibá­kon a tsz-szel kapcsolatosan; intézkedéseket javasoltunk a közös herdálásának elkerülésé­re, a gépek karbantartására, az állatállomány kondíciójának állandó növelésére, — mondja, s hozzáteszi — a tsz vezető­ségének javasoltuk: Aki elha­nyagolja munkáját, részesüljön kedvezményelvonásban. Dancsákné elvtársnő eredmé­nyes munkájának egyik titka, hogy erős kézzel, biztosan tud­ja összehangolni a tanácsveze­tés és a különböző tömegszer­vezetek munkáját. S egyik leg­eredményesebb módszere: az emberekkel való beszélgetés, megértés, törődés. Nem ígérget felelőtlenül, tudatában van munkája fontosságának. S aho­gyan mondják: van „hitele” a faluban. Eredményesen „pat­ronálja” a falusi Nőtanács, az asszonyok munkáját is. A falu­beli asszonyok között nagy a népszerűsége, nagyon tetszik, hogy nekik női párttitkáruk van. A legutóbbi nőgyűlés, ame­lyen az „egy kiló gabonát a Gyermekvárosért mozgalmat indították el, szép sikert ered­ményezett. Mintegy 200 kilo­gramm búzát és 1500 forintot gyűjtöttek össze. — Ha fontos községpolitikai kérdést kell megoldani, azon­nal tudatosítjuk a lakossággal, mert utcarészenként szerveztük meg agitációsainkat. Sokáig vajúdott az újtelep közvilágításának a megoldása is. Egy jól szervezett gyűlésen minden újtelepi család 200— 200 forintot szavazott meg, s társadalmi munkában vállal­ták a szerelést. Egy kommunista vezető szá­mára fontos a jó szervező készség, a biztos fellépés, a tu­dás — gondoltam, miközben hallgattam a párttitkárnő sza­vait. Fontosnak tartja, hogy fokozatosan, tervszerűen ha­jadjon előre a falu a fejlődés útján. A pártszervezet kez­deményezésére, a tanáccsal, a Hazafias Népfronttal meg­szervezték a falusi „cigány”- kérdés megoldását. A tanács kötelezte a cigányokat a tisz­taság betartására. Házépítési lehetőségekhez juttatták őket, közkútat építettek számukra — Rövidesen befejeződik ez a fontos tennivaló — mondja örömmel. A pártszervezet a néhány Hó­napja hozott határozat értel­mében fontos feladatnak tart­ja a KISZ fiatalok politikai, erkölcsi nevelését. A pártszervezet javaslatára fiatalasszonyok és lányok ré­szére szabó-varró és főző tan­folyamot indítanak be az ősz­szel. Ezzel egyidőben kezdik meg a különböző ismeretter­jesztő előadások beindítását is, ami nagyban elősegíti a falu lakóinak szellemi továbbfejlő­dését. — A további hasznos tapasz­talatok alapján az ősszel poli­tikai, gazdasági tájékoztató elő­adásokat tartunk az időszerű kérdésekről, a párttagok poli­tikai oktatása mellett. Ezzel elkerüljük a mende-mondákat a faluban, mert az alaptalan beszéd sokat árt a közösség ügyének — mondja, s arcán a közösség féltését látom. Elhatározásuk alapja az a né­hány pártnap, amelyet sikere­sen tartott meg a pártszervezet a faluban — ahol többek között tisztázták a tsz politikát is stb. Nehogy azt gondolják, hogy a pártszervezet csak a munkával törődik. Nógrádszakálban a szórakozást se hanyagolták el. Most tervezik egy kultúrház építését társadalmi munkában, a faluban lévő kastély átalakí­tásával. Szórakoznak, sportolnak a fiatalok, sőt az idősebbek is. A közeljövőben rendeznek egy műsoros táncmulatságot, ahol fellép a helybeli KISZ tánc- és énekegyüttese, s a bevételt egy budapesti kirándulásra for­dítják. Ide azokat viszik el, akik kiemelkedő munkát vé­geztek a tömegszervezetekben. Sok jót mondtam, illetve ír­tam a nógrádszakáli pártszer­vezetről, azonban a pártépítés területén, a tsz-mozgalom szé­lesítésében még jobb eredmé­nyekre törekedjenek. A pártszervezet munkáját az emberséges törődés, a követ­kezetes munka jellemzi. Töre­kedjenek a párttagok a szerve­zet erősítésére olyanokkal, akik magukévá teszik a párt politikáját. Pádár András A karancskeszi takarékszövetkezet Karancskeszi ben is több­féle módon siet a dolgozók segítségére a föttdműves- szövetikezet. A takarék- szövetkezet szervezése ezt a célt szolgálta. A működési engedélyt de­cemberben kapta meg a ta­karékszövetkezet. Azóta még 25-en fizették be a 100 fo­rint értékű részjegyet. Most már 105 tagja van a takarék- szövetkezetnek és 60 ezer forint betétállománya. A pénz 50 százaléka kölcsön formájában forog a ta­gok között. A kölcsönt három, négy, öt hónapon belül fizietik vissza, melyet aztán újra kikölcsö­nöznek másoknak. Eddig már öten törlesztették le a kölcsönt. A takarékszövet­kezet 22 dolgozónak tett már lehetővé nagyobb mezőgazda- sági beruházást. A HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA NYOMÁBAN III. A pártmunka néhány szervezeti kérdéséről Az építőipari pártszerveze­tek, kommunisták mnnkája hatékonyságának .tartalmi színvonalának javítása érdeké­ben a megyei párt- végrehajtó bizottság május 12-én hozott határozatában több intézke­dés megtételét mondotta ki. — Cikksorozatunk jelen, harma­dik részében az említett ha­tározat részei végrehajtásáról számolunk be. Az Építőipari Vállalatnál az ellenforradalom után a köz­ponti, a szakipari és az 1. számú főépítésvezetőségben működő pártszervezeteket ösz- szevonták, mondván, hogy így egységesebben, a kom­munisták erejét jolbban össze­fogva képesek a feladatok megoldására. Bár abban az időben azt az elgondolást a gyakorlat is igazolta, azonban most már szükségessé vált, hogy ismét önelszámoló egységenként dolgozzanak a pártszervezetek. Az erre vonatkozó határozat annakidején az építőipari kommunisták aktívaértekez­letén széleskörű vitát váltott ki, s legtöbben úgy vélték, hogy a pártszervezetek de­centralizálása nem hozza majd meg a kívánt ered­ményt. Azonban — becsű létükre legyen mondva — ; határozatot legjobb tudásuk szerint igyekeztek végrehajta­ni. Mind a központi-hivatali mind a szaki,parii részlegnél és az 1. számú főépítósvezető- ségnél külön pártszervezetek működnek. Mit mutat eddigi munkájuk tapasztalata? Ha itt-ott a ha­tározat helyességét még nem is ismerték fel teljes egé­szében s némi kétkedés most is tapasztalható, több tény már most is életrevalóságát igazolja. Mindezek előtt pél dáui az, hogy a pártszerveze tek jelenlegi rendszere nagyobb lehetőséget nyújt arra, hogy közelebb kerül­jenek a termeléshez, a gazdasági munkához. Eredményes munkát végeznek a Nagybátonyi Szolgáltató KISZ fiataljai (Tudósítónktól) A Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat fiataljai nemcsak az üzemben végeznek jó munkát, hanem a társadalmi munka végzésében is élen járnak. Eb­ben az évben már több tízezer forint értékű társadalmi mun­kát végeztek. Ilyen volt a bányaváros ré­szére elkészített játszótér, a hulladékvasból készített hin­ták, amelyek értéke több mint 10 ezer forint. A kiselejtezett nagybátonyi erőmű szétszerelését szintén a fiatalok végezték. Üzemi lét­számmal a szétszerelést esetleg csak hosszabb időn belül tud­ták volna megoldani, jóval költségesebb módon, mint ahogy a KISZ-brigád elvégezte. Az így megtakarított ősz- szeg 113 ezer forint. Az erőmű szétszerelésénél ki­került anyagok egy részét az üzem is tudta hasznosítani, más részét pedig a VAFÉM- nek adják át. A katalini szénbunker lefes- tését szintén a KISZ fiatalok végezték el. az egyes építőipari egységek kérdéseit közvetlenebbül, na­gyobb helyi ismeret birtoká­ban segítsék megoldani. Amint szakipari részleg párt­titkára, IvánJi elvtárs mon­dotta, a legutóbbi taggyűlé­sükön több olyan probléma szerepelt, amely joggal fog­lalkoztatja, a dolgozókat, s amelyek megoldásában a párt- szervezettől várnak támoga­tást. De ezen túl maga az a tény, hogy nemcsak 6—8 párttag vesz részt a vezetés­ben, hanem mintegy 20 elv­társ tagja az egyes párt- szervezetek vezetőségeinek, lehetőséget ad arra, hogy jobb legyen a pártszervezetek tájékozódottsága, helyesebb döntéseket hozzanak, s egyre több párttagot és pártonkívü- lit vonjanak be a munkába. Természetesen az eltelt idő­szakban az új szervezeti fel­építés által nyújtott kedvező lehetőség kihasználását még jóformán meg sem kezdték. Az egyes pártszervezetek csak most fognak hozzá mun- katervüik kidolgozásához, te­rületük feladatainak felméré­séhez. Jelentős feladatot haj­tottak végre az építőipari kommunisták az új pártveze' tőségek megválasztásával, saj­nos azonban nem egészen si­került a párt, végrehajtó bizottság által hozott határo­zat szellemében eljárniok. A határozat ugyanis kimondotta, hogy a pártvezetőségekben biztosítani kell a termelő munkásak nagyobb arányát. Egyes pártszervezetekben an­nak ellenére a vezetőség öss2)etétele kifogásolható. Vi­szont elismerésre méltó, hogy az új vezetőségek azonnal hozzáláttak né­hány fontos és időszerű feladat megoldásához. Így például valamennyi he lyen létrehozták a pártcsopor­tokat, megválasztották a bi­zalmiakat, megkezdték a párt­oktatási év előkészítését. Itt- ott van törekvés már arra is, hogy összehívj'ák a párt­csoport bizalmiakat, fölkészít­sék őket, hogy eredményesebb politikai munkát fejtsenek ki. A párt végrehajtó bizottság fontos feladatul szabta meg az egyes munkahelyeken kommunisták elosztását, párt további, erőteljesebb épí tésé-t, erősítését. Nagy általá­nosságban elmondható, hogy a legfontosabb helyeken már dolgoznak kommunisták ott vannak a vállalat életének úgyszólván minden területén. Persze akadnak még brigádok, amelyekben ez nem így van, de ezt látják a pártvezetősé gok, s igyekeznek rajta mi­előbb segíteni. Viszont mun­kájuk tartalmát, hatékonysá­gát már erősen bírálják azok tények, amelyek az ala­csony termelékenységet, a fegyelmezetlenséget, nem egy helyen a pazarlást mutatják. Hasonlóan munkájuk gyenge oldala a pártépítés. A párt- szervezeteknél csak elvétve találni például tagjelöltet. A számú főépítésvezetőség pártszervezeténél másfél év alatt egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Eléggé elterjedt az a nézet, hogy nincs kikből erősíteni a pártot. És sajnos ez a nézet, hatványozottab­ban tapasztalható a műszaki értelmiséget illetően. Sőt, olyan álláspont is kialakult, amely szerint nem is lehet felvenni a pártba értelmiségi dolgozót (?) Az a káros elzárkózott- ság, befeléfordulás, ame­lyet a pártbizottság koráb­ban is erőteljesen bírált, ha más módokban is nyil­vánul meg, de él, hat és rendkívül káros. Ügy gondoljuk, az építőipari pártmunkának az a része, ahol a legnagyobb következe­tességre, határozott fellépésre van szükség. Az igazsághoz hozzátarto­zik, hogy az építőiparban a munkahelyeik szétszórtsága miatt igen nehéz a párt­szervezeteiknek jól dolgozniok. A pártvezetőségnek sokat je­lentene, ha a gazdasági veze­tők^ esetenként gépkocsival segítenék tevékenységüket, ha a gazdasági-műszaki vezetők jobban megértenék: a párt- szervezet, a kommunisták jó munkája nélkül képtelenek a gazdasági termelés feladatait kielégítően megoldani. Reméljük, cikksorozatunk hozzásegíti majd az Építőipari Vállalatot, hogy hasznosítsa a tanulságokat, a jövőben haté­konyabb tevékenységet fejtsen ki mind a politikai, mind a gazdasági életben. Népművészeti kiállítás nyílt Salgótarjánban A Népművészeti és Háziipa­ri Kisipari Szövetkezeti Vál­lalat fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából augusztusi 15-től szeptember 15-ig „Nép- művészeti Hónap“-ot rendez. Ebből az alkalomból nyitották meg pénteken délelőtt Salgó­tarjánban a Városi Művelődé­si Otthon termében a népmű­vészeti kiállítást, amely gaz­dag anyagban mutatja be a népi díszítőművészet kiváló alkotásait. A kiállítás három napig tart nyitva. Híradás a termelés frontjáról GAZDASÁGI VEZETŐK ÉRTEKEZLETE A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGON A megyei pártbizottság ipari osztálya pénteken délelőtt ér­tekezletre hívta össze megyénk gyáripari és építőipari veze­tőit. A tanácskozáson Altes János elvtárs, a pártbizottság másodtitkára tartott beszámolót az ipar műszaki-technikai fej­lesztésével, a gazdaságos ter­meléssel kapcsolatos felada­tokról. Az értekezlet anyagát na­gyobb üzemeinkben, helyi fel­adataiknak megfelelően az el­következendő napokban szé­leskörű aktívaértekezleten megvitatják. ÖT NAPPAL A HATÁRIDŐ ELŐTT ELKÉSZÜLT A TIRIBESI AKNA FALAZÄSA A tiribesi bányaüzem akna­falazatának megjavítására ez évben augusztus 1-től került sor. Terv szerint a javítási munkákat a hónap végén fe­jezték volna be. Az Akna­mélyítő Vállalat dolgozói azonban augusztus 25-én büszkén jelentették: a javí­tási munkát határidő előtt öt nappal befejezték. így már hétfőn megindult a széntermelés. A távollévő dolgozók iSzoratspatakról, Kányásról és Nagybátonyból, tehát már szeptember 1-től újra saját Szemükben dol­gozhatnak. TERMELÉSI TANÁCSKOZÁS AZ ÉPÍTŐIPARNÁL A Megyei Építőipari Válla­lat valamennyi főépítés veze­tőségének csütörtökön terme­lési tanácskozást tartottak, amelyeken a vállalat gazdasági és műszak vezetői ismertették az építőipar első félévi mun­káját. A tanácskozásokon vi­tatták meg a harmadik ne­gyedévi feladatokat is. Ebből az alkalomból össze­sen 57 dolgozót fogadtak el a tanácskozásokon kiváló dolgo­zó kitüntetésre. Jó munkájuk alapján 27-en oklevelet, 30-an pedig jelvényt kapnak az azzal járó egy-, illetve kétheti fize­téssel. Rónabánya, a kétszeres élüsem A rónai bányaüzem dolgozói egy év lefor­gása alatt immár másodszor nyerték el az él­üzem, címet. Az 1958. első félévi eredmények alapján a szénmedencében hat bányaüzem lett élüzem. Ez az eredmény kétségkívül szépnek mondható. A rónai bányászok viszont jogosan kétszeres dicséretet érdemelnek. Az 1957. 11. félévi termelési eredmények után kapták meg először — a szénmedencében — az élüzem ki­tüntetést. S ez a kitüntetés nem tette elbiza- kodottá az ott dolgozókat, nem pihentek ba- béraikon. Sőt ehelyett harcba indultak, hogy még jobb eredményeket érjenek el. Mert néz­zük csak, mi történt? A fő cél a termelékenység további emelése és a költségek csökkentése volt. Az üzemegy­ség nem tartozik a gépesített üzemek közé, s így arról nem is lehetett szó, hogy a gépki­használást fokozzák. S így született meg az el ■ határozás, termelékenység növekedést csak az improduktív létszám további csökkentésével lehet valóra váltani. De hogyan? A hogyanra nem késett a válasz, egyre több újítás szüle­tett. íme ebből néhány. Eddig a meddőürítés kézi erővel történt, amely amellett, hogy a csil lék élettartamát rövidítette, műszakonként 8—10 embert foglalkoztatott. Sőt, még így is gyakori volt, hogy nem tudták biztosítani a fo­lyamatos meddő ürítést, ami által nem egy­szer üreshiány mutatkozott a bányákban. Laczkó főmérnök elvtárs újítása lehetővé tette a zavartalan ürítést s ami a lényeges, nem 8—10, hanem csak mindössze két dolgozóra van szükség egy műszakban. így máris közel 25—30 fővel csökkent az improduktív létszám. A gazdaságos termelésnél is hasonló volt a helyzet. Ezelőtt a hulladék vasanyagot elszállí­tották s a sínszöget kilogrammonként 13 forin­tért vásárolták. Most egy szegkovács alkalma­zásával a hulladék vasanyagból az üzemben állítják elő a sínszöget kilogrammonként 6 fo­rintért. De nem kevésbé jelentős a már egy­szer felhasznált bányafák újbóli hasznosítása,, amelyből általában fedezik a talpfa, merevítő- fa és bordafa szükségletet. A vccseklői szénmező feltárásának eredeti tervét megváltoztatták, s most baloldalról kezdték meg a művelést. Ennek eredménye; nem kell külön szivattyúkezelőket alkalmazni. S lehetne még az újításokat, a leleményességet tovább sorolni, amely mindazt bizonyítja, a ró­nai bányászoknak nem közömbös, mennyit és hogyan termelnek. Az eredményességről szólva meg kell em­líteni a kommunisták munkáját. A pártszer­vezet állandó kapcsolatot tart fenn az üzem- vezetőséggel, s így nem egyszer a nehéznek mondott helyekre mozgósítják a párttagokat. S ma már a párttag szó kimondása egyet ér azzal, hogy kiváló dolgozó. S mindezt a párton- kívüli dolgozók mondják. A szakszervezet is kiveszi részét az üzem előtt álló feladatokból. Mi sem bizonyítja ezt jóban, mint az az eleven versenyszellem, mely rövid idő alatt kibontakozott. Ma már terme-

Next

/
Thumbnails
Contents