Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-23 / 66. szám
/ 1958. augusztus 27. nógrádi népújság szövetkezeti vagyon védelmében A z ellenforradalom után járásunk földművesszövetkezeteinél is elszaporodott a spekuláció és a korrupció. Meglazultak a munkaerkölcsök és egyes szövetkezeti dolgozók — kihasználva az ellenőrzés lazaságát — igyekeztek maguknak jogtalan előnyöket biztosítani. Ilyen volt például a Nagylóc és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet II. sz. vegyesboltjának vezetője, Szeles László, akit a Földművesszövetkezetek Járási Központja igazgatóságának tiltakozása ellenére éppen a rokoni összefonódás következményeként bíztak meg a bolt vezetésével. A vegyesboltban barátaival együtt összejöveteleket rendezett, italoztak, majd különböző összegeket vett ki saját céljaira, a bolt pénztá- Tából és a társadalmi tulajdont 60 000 forinttel károsította meg. A bíróság másfél évi börtönre és a kár megtérítésére kötelezte. Szövetkezeteink 1957 I. félévében 97 ellenőrző leltárt vettek fel. Ebből 42 leltárt hiánnyal járták le. A hiány összege több mint 82 000 forint volt, ebből csak mintegy 10 000 forint térült meg. Bírósági eljárást négy fő ellen indítottunk. A bíróság azonban csak két ízben hozott marasztaló ítéletet, kettőt felmentett. Gátolja a leltárhiányok gyors és teljes mérvű megtérülését az a körülmény, hogy véleményünk szerint egyes esetekben igazságügyi szerveink indokolatlanul hosszú eljárási idő után foglalnak állást. Mint például: Lenkó Jenő, volt mi- hálygergei ital boltvezető 8300 forintos hiánya ügyében másfél év óta nem hoztak jogerős ítéletet. Kommunistáink — látva a vagyonvédelem terén meglévő nagyfokú lazaságot határoztak: 1957 november 10-én választmányi ülésen kimondták, határozottan fel kell lépni mindazokkal szemben, akik a társadalmi tulajdont csáki-szalmája módjára kezelik, de azok ellen a szövetkezeti választott vezetőségi tagok ellen is, akik az ellenforradalmárokkal együtt működtek és a szövetkezeti vezetésben olyan légkört teremtetlek, amely módot nyújtott a sorozatos visszaélések elkövetésére. A földművesszövetkezetek igazgatóságai megértették ennek fontosságát, visszahívták az igazgatóságok éléről mindazokat az igazgatósági elnököket, és felfüggesztették azokat az igazgatósági és felügyelőbizotísagi tagokat, akik az ellenforradalomban tevékenyen részt- vettek. Elbocsátották és bíróság elé állították azokat, akik a társadalmi tulajdont megkárosították. A szövetkezeti eszméhez hű, régi becsületes vezetőket a vezetőségválasztó tag-, köz- és küldöttgyűléseken megerősítették tisztségükben és a választott szerveket olyan tagokkal frissítették fel és erősítették meg, akik a szövetkezeti vagyon védelmét, állandó gyarapítását fontos feladatnak tekintik. Az új vezetőségek igyekeztek olyan légkört teremteni, amelyben a becsületes dolgozók elítélik, nem tűrik a társadalmi tulajdon elherdálását, ellenőrzéseik során támaszkodnak a dolgozók széles tömegeire. Fokozott gondot fordítanak a lakosság által felvétett hiányosságok kijavítására, a rendszeres ellenőrzésre, akik megértették, hogy csakis a széles szövetkezeti tagsággal tudjuk leleplezni a társadalmi tulajdon megkárosítóit, az árdrágító, üzérkedő, spekuláns elemeket. Hogy ez valóban- így van, azt bizonyítják az 1953-as év első félévének eredményei. Választott szerveink együttműködnek a népi ellenőrző bizottságokkal, melynek következménye, hogy szövetkezeti hálózatunkban lényegesen csökkent a leltárhiányok száma, és ösz- szegszerűsége. A felvett 260 ellenőrző leltárnál 66 esetben fordult elő hiány, lényegesen kisebb összegben mint az elmúlt években és a 43 000 forint hiányból már 39 000 forintot be is fizettek. A szélesebb társadalmi ellenőrzésnek az eredménye a Szécsény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél és az Endrefalva és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél felfedett visszaélések leleplezése is. Az igazgatóságok elnökei is sokkal határozottabban járnak el jogkörükben a leltárhiányt előidézőkkel szemben. A felelős elszámolókat kötelezik a hiányok megtérítésére. Sikerült megállítani szövetkezeteinknél a korrupciós jelenségeket is. Egyre ritkábban fordul elő, hogy tisztségére való tekintettel bárkit is jogtalan előnyökhöz juttassanak. Ugyanígy csőként az árdrágító tevékenységek száma. Egyre jobban megszilárdul földművesszövetkezeteink pénzügyi tervfegyeime és gazdasági rendje. A felügyelőbizottság a szövetkezet nőtagjaiból alakult boltosbizottság rendszeres ellenőrzése, az igazgatóság jobb vezetése folytan Nagylócon is megszűnt a leltárhiány. A rokoni összefonódást felszámolták és a szövetkezet egyre inkább képes lesz betölteni a falusi lakosság érdekvédelmi szervének szerepét. Nem kis szerepe van ebben Istók Ferencnek, az igazgatóság új elnökének. De a többi igazgatósági elnökök is egyre határozottabban lépnek fel mindazokkal szemben, akiknek mulasztásából kár éri a földművesszövet- kezetet, akik miatt az arra illetékesek különböző pénzbírságokkal sújtják a szövetkezetét. A Szécsény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnél például, ahol a boltvezető mulasztásából kellett sorbanállási költséget fizetni a banknak, megtéríttették a boltvezetővel. Márton Sándor, a vasbolt vezetője 696 forintot fizetett, mert a vasbolt túllépte a megengedett hitelkeretet. Kalosi János, a kisáruház vezetője pedig közel 1000 forintot fizetett. A Karancsság és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezethez tartozó 2. sz. italbolt vezetőjét, özv. Gyüre Józsefnét 228 forint göngyöleghasználati díj és 1529 forint leltárhiány megtérítésére kötelezte az igazgatóság. Különböző összegek megtérülésére kötelezték még a ságújfalui és a karancs- sagi italbolt vezetőit is. Az összegeket már mindenütt be is fizették. A munkafegyelem megszilárdítása érdekében nevelőhatású fegyelmi büntetéseket is szabtak ki. Ej*zen túlmenően egyre jobban előtérbe kerül földművesszövetkezeteinknél a takarékos gazdálkodás. Mint a vagyonvédelem és a szövetkezeti vagyon gyarapításának fontos eszköze. A 2022/1958. sz. kormány- határozat alapján járási központunk igazgatósága a földművesszövetkezeti igazgató- sági elnökök bevonásával intézkedési tervet dolgozott ki és a szövetkezetek helyi adcttságait figyelembe véve, 212 9C0 forint megtakarítást irányzott elő az 1958. évre. Az I. félévi eredmény azt bizonyítja, hogy nagy lehetőségek vannak a szövetkezeteknél, csak törődni kell vele az igazgatóságoknak. Annak ellenére, hogy még nem mindenütt fordítanak erre gondot, az első félévben már 95 000 forintos megtakarítást értek el a szövetkezetek. Különösen jó munkát végeztek e téren a Szécsény és Vidéke Földművesszövetkezet vezetői, akik a helyes módszerek alkalmazásával több mint 48 000 forintot takarítottak meg. A földművesszövetkezeti vagyonvédelem területén még fennálló hiányosságok, valamint a gazdálkodási fegyelem megszilárdítása, a takarékos és jövedelmező gazdálkodás biztosítása érdekében a járási központ igazgatósága fő feladatának tartja a földművesszövetkezeti szervek vezetőinek politikai és szakmai nevelését. Petrik János FJK ig. elnök, Szécsény Kössünk szerződést zöldbab termelésre A földművesszövetkezetek ezekben a hetekben 2500 ka- tasztrális hold zöldbab-termelésre kötnek szerződést az egyénileg gazdálkodókkal, a szakcsoportokkal, a mezőgazdasági társulásokkal és a termelőszövetkezetekkel. A zöldbab szerződéses termelése komoly előnyökkel jár. A földművesszövetkezet kamatmentesen előlegezi a gépi szántás díját, ha a termelő géppel szántatja fel a leszerződött területet. Vetőmagot felvásárlási áron kap a termelő, ehhez azonban a földművesszövetkezet hozzászámol 20 százalék kezelési és tárolási költséget. A földművesszövetkezet kamatmentesen előlegezi a műtrágyát is. Szakcsoportok, mezőgazdasági társulások és termelőszövetkezetek 400, egyéni termelők pedig 30 forint művelési előleget kapnak 80 százalékos megrendelés után. A termelő jégkár ellen is bebiztosíthatja a vetést. A biztosítás díját a földműves- szövetkezet kamatmentesen előlegezi és csak az esetleges kártérítés összegéiből, vagy pedig a végelszámoláskor vtínja le. A földművesszövetkezet a leszerződött zöldbabot az állami felvásárlási áron veszi át, de ehhez még hozzászámol 10 százalék szerződéses felárat is. Zöldhüvelyű bab átvételekor a földművesszövetkezet szerződéses felárat nem fizet. Ez utóbbi átvételi ára mázsánként 250 forintnál kevesebb nem lehet. Ha a termelő a leszerződött mennyiséget 5 kilométernél tálvolaibb szállítja a földművesszövetkezet a fuvardíjat megtéríti. Ezzel szemben a termelő köteles kataszteri holdanként legalább 8 mázsa zöldbabot átadni a fölművesszövetkezetnek. Több figyelmet érdemel a vörösszilva Ahogy a Cserhát nyugati nyúlványain kígyózó szerpentineket járjuk, a legtöbb község, település határában szinte egybefüggő gyümölcsösök és szőlőskertek borítják a dombok oldalát. Temérdek szilvafa”, gyümölcstől roskadozó ágaival. Igen ez az a híres „nógrádi vörösszilva”, amely üzemi telepítésben és szórványosan található. Egykor még a sertésekkel etették fel Legénd, Nézsa, Alsópetény sok száz mázsányi vörösszilváját. — Nem törődött azzal sen- kisem, a fenének sem kellett — említette kézlegyintve Ja- nek József elvtárs, az alsópetényi földművesszövetkezet felvásárlója. Ma már egy lépéssel előbbre haladtunk, jól megrázza a fát a gazda, s utolsó szemig felszedi az érett, mézédes gyümölcsöt, hogy odahaza cefrét készítsen belőle, majd utána a községi szeszfőzdében kifőzethesse pálinkának. Szabó József a földműves- szövetkezet igazgatósági elnöke így nyilatkozott: — Nagy kár, hogy ezt az értékes árut nem eléggé becsülik a termelők. Pedig nemrég itt jártak nálam ketten is a Hungarófrukt Export Vállalattól és mindenáron azon voltak, hogy a Német Szövetségi Köztársaságba és Csehszlovákiába is szállítsunk vörösszilvát. Az áru — sajnos — erősen pajzstetves, igen sok szúrott és korompenészes szemei tartalmaz. Nem felelhetett meg. Nem is termett annyi, mint tavaly. Elhanyagolják a gazdák a termőfák téli mechanikai munkáit és a rendszeres permetezést. Enél- kül pedig nincs eredmény a gyümölcstermesztésben. Még a szórványtelepitések- nél sem. Addig, amíg az export minőségű vörösszilváért kilogrammonként 2,20 forintot fizetett volna a földművesszövetkezet, addig a belföldi étkezési áruért csak 3 forintot, a cefreminőségért pedig csak 70 fillért. E tények elgondolkoztatnak, nem jó volna-e intézményes növényvédelmet biztosítani a szilvatermesztő vidékeken? ... Fekete Sándor XXJOOOOOOOCT Mondta-e már más is... • •. Neked, hogy a legtöbb cigarettát a pásztói járás területén szívják megyénkben?... Járásainkban a múlt negyedévben több mint hatvannégy millió szivarka került elfogyasztásra■ A pásztói dohányzók ebből hat millió Kossuth, egy millió Munkás és négy millió egyéb néven nevezett cigarettát szívtak el. — Ha a járások lélekszámút figyelembe vesszük, kimutatható, hogy a legtöbb „bagós“ ebben a járásban él. 50 férőhelyes fehérlistáiét építenek Korszerűtlen, az igényeknek nem megfelelő a pásztói Szabadság Termelőszövetkezet tehén istállója. A közgyűlés határozata értelmében a régi repedtfalú istállót lebontják, s a használható építkezési anyagokat felhasználva megkezdik az új 50 férőhelyes, a követelményeknek mindenben megfelelő tehén istálló felépítését. A termelőszövetkezet úgy tervezi, hogy mire elkészül az új istálló, akkorra be is tudják népesíteni, mert jövő tavaszra a tehén állomány saját nevelésből 40 darabra emelkedik. Komoly vetélkedés Mólranovákon A VIII. bányásznap tiszteletére Mátranovákon Gáti- és Ambrus-aknák dolgozói egymással párosversenyre léptek. Versenyük során különösen komoly súlyt fektetnek a minőség javítására és a közvetlen anyagfelhasználás csökkentésére. A két akna versenyének értékelése a VIII. bányásznapon történik majd meg. Addig is a két üzem versenyének eredményeit versenytáiblákon és hangos híradókon ismertetik a dolgozókkal. MINDEN IGÉNYT KIELÉGÍTŐ női, férfiruhát, Ízléses öltönyöket hészít megrendelésre, minőségi munkával áll a közönség szolgálatára a Szécsény! Ruházati és Szolgáltató KISZ SZABÓ RÉSZLEGE. Keresse fel szövetkezetünket! Kapnak legényt MIN IS IGYET Két huncut szemű, csinos kislány tekinget ki a cserhát- surányi kastély ablakán. A régi vasrácsok mögött úgy festenek, mint a mesevilág gyönyörű, a világtól elzárt leánykái, akik rendszerint valami gonosz hatalom áldozatai lettek. Arra várnak, hogy eljöjjön a mesebeli királyfi és megölje a kaput őrző hétfejű sárkányt és kiszabadítsa a rabságra ítélt tündéri szépségeket. Nem tudunk a szép szemek varázsának ellentállni, felkapaszkodunk a rácsos ablakokra, hogy megnézzük odabent mi van. Egyenletes zúgás hallatszik ki, mert a két lány rádöbbent arra, hogy az ablakon való kitekintgetésből nem lehet megélni. Az egyik, a csinosabbik, éppen a magtisztító rostagépet hajtja. A másik csinos kislány öntögeti a gépbe a szép kövér magot. Körüljárjuk az épületet, mert szeretnénk bemenni, ha nem is kiszabadítani a két kislányt, csak a szemünket legeltetni. Ám hiába keressük íz ajtót, amelyen bemehetnénk nincsen oda szabad út. Minden ajtón hatalmas laka- :ok, jelezve azt, gondos lel- ciismeretes ember lehet a szabadság Termelőszövetkezet raktárosa. De hát akkor, hogy kerüli oda be az a két cserhétsurá- nyi szépség? Még jobban izgatja a fantáziánkat, elvégre mióta a világ világ, ember él a földön a női szemek megejtő varázsa mindig csábítóan hatott a férfiakra. Üjra felmászunk a rácsos ablakhoz és benézünk a szobák belsejébe. Kérdéseinkre, amelyeknek fő témája az volt, hogyan lehet oda bemenni, huncut nevetés a válasz. Mindegy, úgy látszik ide bemenni nem olyan könnyű, mint ahogy gondoltuk, pedig még hétfejű sárkány seta áll az ajtóban undorító fogait csattogtatva. Cselhez folyamodtunk. Ügy tettünk mintha elmentünk volna. A lányok, mivel az ablakból nem tudtak szemmel tartani, egy általunk fel nem fedezett oldalajtón kijöttek a szabadba, s mi a bokrok mögül előbújva berontottunk az ajtón. No mi lesz most — gondolta a két lány. Mindegy, utánunk jöttek. Minden ud- varias'kodás nélkül megkérdezték mit akarunk? — Semmit — hangzik a tömör válasz. Meglepődött arc kifejezések. — Hátha semmit, akkor minek jöttek ide? — Csak úgy — feleltük egykedvűen. Szeretnénk megnézni a kastélyt belülről. — Azt nem lehet — mondja az egyik felvágottabb nyelvű. — Majd mi megmutatjuk, hogy lehet — s máris raktuk a padlót keresztül a búza fölött. A kislányok látva, hogy minket nem lehet olyan egykönnyen lerázni, kezdtek barátságosabban beszélni. Az első Roskó Mária, mert hát annak hívják ezt a csinos kislányt, aggódva felteszi a kérdést: mi lesz most, mit szól majd Tolnai Józsi bácsi a raktárkezelő. Majd beletörődik a tudatba, hogy kettőre zárta az ajtót és négyre nyitja ki, vigasztaljuk a kislányt. Egy ideig nézegettük a gabonával teli szobákat, s amikor meguntuk odamentünk a mostmár túlzott igyekezettel dolgozó kislányokhoz. Megfogtuk a hajtókart. — Hagyjanak békén — mondja erőltetett komolysággal. Nem hagyunk! — Tíz perc pihenő — adjuk ki az utasítást. A katonás parancsszó eredménytelen. Meg nem áll a két lány, rostálja a búzát lankadatlan akarattal. Vajon miért sietnek ennyire? öt perc múlva azt is megtudjuk. Hát azért, mert a vége felé jártak. Már végeztek is. Arcuk piros lesz az igyekezettől, egymásba karolnak és jóízűen nevetnek. Biztos rajtunk. A világért sem mondanák meg mit nevetnek. — Leánynézőbe jöttünk, mert hallottuk itt nagyon csinos kislányok vannak — szakítjuk félbe a nevetést. Az biztos — mondják tetetett szerénytelenséggel. —■ Nézzenek meg minket — mondja Roskó Mária. Még egyszer megnéztük. Valóban ördögien csinos vagy kislány — gondoltuk. — Van-e már udvarló? — De van ám! — Csinos? — Az igaz! — Itt dolgozik? — Nem! — Hát hol? — Mizserfán a bányában. — Szereti? — Az igaz. De ő nem tudja, neki azt nem szabad tudni. — Hát jó, mi nem mondjuk meg. A másik kislány — Bednár Ilona — mióta kiállt az iskolából a tsz-ben dolgozik. Ö is hucutkodik. Azt módja, akármelyik legényt földhöz vágná, — ő még nem igen számol be udvarlóiról. Lehet, hogy Marikának nincs, de hát miért ne dicsekedne? Bár lehet, hogy van, mert az ilyen csinos kislány, aki még ügyes is a tetejébe, kap legényt nem is egyet. Ez a valóság. Ha mégegyszer legény lennék én is idejönnék asszonynak valót keresni. Kata János
