Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-23 / 66. szám

4

NÓGRÁDI NfrÜJSAG

1958- augusztus 27

Részegek nélkül...

TVéhány évvel ezelőtt 1 ’ Nagybátony nevezetessége közé tartozott a sok részeg ember. Az idegen sokszor póruljárt, ha fizetés táján ellátogatot a vendéglőbe egy pdhár sörre, mert .kötekedőkben sem volt hiány, gyakori volt a verekedés. Ilyen szempontból fénykorát Nagybátony különösen az 1952—54-es években élte. Ebben az időiben kezdett a város népesülni. Bányászban hiány volt s nemegyszer pesti „csövesek”, sikkasztok jelentkeztek felvételre, a fizetés 'reményében. S talán a bevándorló sereg volt a leg- ifékteleneibb ivó a bányász- településen.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a törzsbányászok sem fiatalok, nem a felszabadulás után születtek, sorsuk a 25 éves Horthy rezsim alatt nem volt irigylésre méltó. Zola, a nagy francia író Germinal című regényét a magyar bányászok is méltán valhatták magukénak. Az italozásról Zola így ír:% .....A bányásznak egyetle

n öröme a)sörözés...” Bújára, bajára, szenvedéseire az italban, az alkoholban keres menedéket.

A felszabadulás után bányászaink élete megváltozott. A föld mélyének dolgozói megbecsült emberekké váltak. Azönban az ital szerete- te, az átkos múlt egyetlen vigasza nem szűnt meg. Sőt, mondhatnám az elmúlt évek során a jó keresetek mellett több jutott a ruha, a bútor mellett italra, mint egykor.

C ma a látogató, aki is- meri Nagybátonyt a korábbi évekből, meglepődve látja: nem nagybátonyi jellegzetesség a részegség, mint egykor. Pedig ma már nem a kantin és a földművesszövetkezet italmérés az egyeduralkodó, mert a bányavárosban újabb két italbolt (épült, az Akasztó-hegynél pedig a gyöngyösi tsz nyitott borkimérést. Emellett szombatonként a központi étkezde is szórakozó hellyé, italméréssé alakul át. Viszont ezek után éppen az a találós kérdés, ihová lettek 1958-ban a részeg bányászok?

Az italbolt vezetőjénél kezdem a nyomozást. Kovács elvtárs a kantin vezetője arról beszél, isznak ma is, de ma már nem fordul elő olyan, hogy egy-egy bányász egész fizetését a kocsmában hagyja. Miért? Nőtt az öntudat, segített a rendőrség, a

társadalmi szervek és az a szabály, hogy „ittas embert nem szolgálunk ki”. Kezdetben nehéz volt a rendszer gyakorlati alkalmazása, de az idő őket igazolta. S beszélgetek valamennyi italboltvezetővel: notórius részeges- kedőt ma nem tudnak megnevezni.

A 104/2-e.s legényszáilóba is ellátogattam. A szálló lakói távol élnek szüleiktől, családjuktól, szeretteiktől. A távol lakó ember hajlamosabb az ivásra, mert magányosságában örömét, bánatát az itallal oltja. S az egyedüllét okozója a kollektíva hiánya, az elvtársi segítség volt.

/Vagy Jenő gondnok 1955-ben került a szállóba. Első nap arra lett figyelmes, hogy kora délután egy jólöltözött fiatalember négykézláb mászik a sárban s néha néha fejét is a sárba veri. Később megismerte a fiatal bányászt, Burján Jóskát. Az ifjú bányász pár évvel ezelőtt képes volt arra, hogy naponta háromszor is berúgjon. Azonban az évek múlásával az ittas emberek száma egyre csökkent. No persze ez nem az időjárás szeszélye folytán, hanem alapos nevelőmunkával. S ahol a nevelés nem használt, azok követték Kazareczki Sándor sorsát, akit nem a bányából, ■hanem még Nagybátony területéről is kitiltották.

Nem az elbocsátás volt a fő nevelő eszköz, ehhez csak a legvégső esetben folyamodtak. Ehelyett biztosították a lehetőséget a szórakozásra. Burján Jóska például ma is szállólakó, ma is a szenet fejti. S hogy nem süly- lyedt el a fertőbe, azért ma is hálás a száló kollektívájának. Ma is elfogyasztják a szállólakók az egy-két pohár sört, de a szabadidőt nem .a kocsmákban töltik. Csak ebből a szállóból tizeniketten tették le a motorkerékpár- vezető vizsgát. Jelenleg tizen- ketten a gépkocsivezetést tanulják, míg nyolcán ejtőernyősök — köztük Burján Jóska is —, hatan rádiós szakköri foglalkozáson vesznek részt. Egyszóval nemcsak a föd mélyén fejlesztik tudásukat, de munka után is állandóan tanulnak.

A zonban az igazsághoz hozzátartozik, hogy nemcsak a szállólakók voltak a nagy italozók- Sok családapa volt, aki nem törődve gyermekeivel minden pénzét elitta. Tiribesen például, ha a figyelmeztető szó nem használt, attól sem riadtak vissza, hogy valakit elvonó kúrára küldjenek. Nagytöbbségük, ma boldog családi életet él.

S hogy hová lettek a részeg emberek? Ügy érzem a választ már megadtam. Ma a Zola regényéből megrajzolt helyzet távol áll a nagy bátonyi bányászoktól, csak emlékeztető: ilyen is volt. Ma a bányászok öröme a jólvégzett munka után a kellemes pihenés, a szórakozás. A megtett út számtalan akadályon át vezetett. Bányászaink elég erősek voltak ahhoz, hogy legyőzzék az akadályt, lemossák a szégyenfoltot. S ma még Kovács italboltvezető is büszkén mondja, nincsennek már részeg bányászok. íme Nagy- bátonyra a józan élet, a mértéktartás jellemző.

Hortobágyi András

Fekete szem éjszakája

A film történetében a hang- rögzítés óta mérföldes léptekkel haladt a film technikája. Mint ahogy ma emlegetjük az első magyar hangos filmet, úgy fogják emlegetni évtized múltán a Rigó Jancsi filmet. „Első szélesvásznú magyar játékfilmet”. Mindezt megelléke zé s nelk szántam a technika 'és művészet szülöttjének az első magyar szélesvásznú film elkészülésére. Bár Salgótarjánban és a megyében még nem élvezhettünk szélesvásznú filmet, mégis létezik és biztos, hogy rövid időn belül megteremtik a lehetőséget a megyében is az ilyen film vetítésére.

A filmről közismert, népszerű a nagy magyar cigány- prímás romontikus élete. A film sem kíván ennél többet adni. A századforduló nagy szenzációját a hercegnő és a cigányprímás összeölelkezését Szász 'Péter írta filmre és elsőízben magyar és francia filmművészek közös koprodukciójában készült el. Nicole Courcel, akit több francia filmből ismerünk, nagyon bájos, szép színésznő. Partnere Buss Gyula, fiatal színészünk halványabb, alatta marad partnere nagyvonalú, de aprókig kidolgozott alakításának. Neves színészek alakítják a többi szerepet is. A film rendezője: Keleti Márton, Jean Dréville közreműködésével.

Szemet gyönyörködtető a film színezése, a kiállítása látványos. Az operatőr csodálatos képeket varázsolt

elénk. Az erények egyúttal gyengéivé is válnak a filmnek, mivel megelégszik „a külsők” ábrázolásával. Nem tárja fel a hősök belső lelkivilágát. Nincs drámai konfliktus. Kivéve Rigó és Benedek összetűzését. Mindez csökkenti a történet lebilincselő erejét.

Nem csalódik az, aki nem vár többet a filmtől, mint romantikát, sok csókot, fülbemászó muzsikát (Fényes Szabolcs szerezte) és szemet kápráztató képéket.

Kálovits Géza

Megrontott élet

Molnár Béla:

Asszonysors

Sírás rázta, s hulló könnyek felitták csukló, tört szavait, s ahogy zuhogtak, fel-feltörtek, szívemig égtek panaszai.

Mint bíróhoz, úgy szökött hozzám, asszonysors űzte, s mostoha, ki dolgozik, lót-fut az utcán, akit folyton megcsal az ura.

Mint kilőtt folyó hullott a szó a sebzett szívből, zúdult reám, már vádlott lettem, férfi, csaló, ki nyűg, teher a Nő oldalán.

Már úgy éreztem: én csaltam őt, így láttam magam, — könnyein át, megloptam a korán őszülőt, világ minden lányát, asszonyát.

Egy szót várt tőlem, vigasztalást, szegény hitte, hogy én jobb vagyok, s csak hallgattam, mint fényvillanás, mely az égen viliózva ragyog ...

A Kovács család öröme

Régi vágya teljesül a bányásznapon Kovács László Kossuth-díjas Somlyói bányász családjának. A hat tagú család eddig csak egy szoba- konyhás lakásban lakott.

Most folynak az átalakítási munkálatok s a 'bányásznapon Kovács László családja boldogan veszi majd birtokába a modern két szoba összkonfortos lakást.

Halkszavú, bájos, törékeny asz- szonykával beszélgettem néhány napja. Véletlen

beszélgetésünk témája egyike volt azoknak, amelyeket mostanában mind gyakrabban hallottam; a gyakori válásokra vonatkozólag.

Bár ez a kedves fiatalasszony nem vált el férjétől. Be külön élnek már jó ideje. Szomorú történet a különélésük; egyrészt a férj felelőtlensége, másrészt a szülőkkel való együttlakás a probléma gyökere.

Sók szülő „a tapasztaltabb jogán” számtalanszor veszekedést ilőidézve szól bele a fiatalok életébe.

A fúrj szüleinél laktak, s ez tette tönkre szépen induló életüket. — Férjét kényeztette az édesanyja, mintha még mindig „saját” gyereke lenne, .szinte betegesen óvta a házimunkától.

Dolgoztak mindketten, azonban

az otthoni munka a háztartás legapróbb tennivalói is csak őrá, a kicsi asszonykára vártak.

A férj élte világát, pihent, szórakozott, mit törődött ő azzal, hogy nincs aprófa, vagy víz a konyhában.

Az anyja még néha replikázott is:

— Menjen csak szegény gyerek. Szórakozzon, úgy is megviseli a nehéz munka.

S ezt sokszor hallotta ö is, fájt a lelke, megcsalt- nak, kisemmizettnek érezte magát. Sejthette ö azt, hogy az udvarlás ideje alatt megismert „teremtés koronája” ilyen lesz? Közben megszületett a kislányait. Édes apróság. | Remélte hogy most már megváltózik a férje. Sajhos, hiába remélt; megtörtént a szakítás s most már lassan egy éve, hogy külön élnek.

A súlyosan hibás szülők még őt

jokolták ezért. Az édesanya — bár sokan méltatlanok e kifejezésre — meggondolatlan majomszeretete mérgezte meg családi boldogságukat. Sok szülő a múlt nevelési hibái miatt nem érti meg a fiatalokat, a megváltozott vi szonyokat.

Meg kell érteniük azonban, hogy az együttélés, együttlakás nehéz problémáját szép szóval, okos. egymáshoz alkalmazkodással megoldhatják.

Érezzen minden szülő felelősséget a gyermeke iránt, ez helyes. De gondolják csak el: ők sem vették valamikor jó néven, ha a szülők beleszóltak az életükbe.

Nem kioktatás akar ez lenni; de ha már helytelenül nevelték fiúkat, vagy lányukat, hagyják az ifjú házasokat hadd neveljék meg ők egymást.

Pádár András

rí)éxjjné tzűiház

Tavaszi

kering

o

Még tíz perc van hátra az előadás megkezdéséig, de a ceredi közönség már ott tolong a kultúrház bejáratánál. Innocent-Vincze Ernő és Kállai István Tavaszi keringő című 3 felvonásos zenés vígjátéka van műsoron. Mire felmegy a függöny, zsúfolásig megtelik a nézőtér. Az emberek nagy érdeklődéssel kísérik végig a színészek játékát. Márkus Lajos alakításában a darab főhősét 'Lithván Gábort, a „ tisztes, őszes halánték”-ú hegedűművészt éppen nem a legtisztesebb pózban: négykézláb, a napi ifogyókúra-tréningezés közepette ismerjük meg. A művész úr élete alkonyához közeledik, s még egyszer fellángol benne a szerelem fiatal tanítványa, a tehetséges és szép Éva iránt. Az öregedés ellen harcolva mindennemű fiatalító műveletnek alárendeli magát házvezetőnője felügyelete alatt.

Éva viszontszereti idős tanárát, s már-már odáig érnek, hogy Lithván megkérné Éva kezét, amikor Flóra, a házvezetőnő, féltékenységében előkeríti „Piri babát”, a színművész fiatalkori szerelméből született leányát, aki... aki bizony már 30-ik évében jár. Az őszülő hajú hegedűművész ekkor döbben rá a £ valóságra, megérti, hogy két- £ tőjük között bizony nagyon ► nagy a korkülönbség. £

Ekkor a művész titkáré- * nak javára — aki szintén t szerelmes a lányba — le- ► mond utolsó szerelméről. ► Kelemen, a titkár szerepében ► Sallai Tibor fiatal, tehetséges ► színésszel ismerkedünk meg. ► E pár sorban csupán nagy-r vonalúan vázoltuk a darab £ történetét, mely sakkal töb-£ bet ad. Pár órán keresztül" remekül szórakoztat.

Sokat nevethetünk Fóti Fülöp Sándor Bold! bácsijának, a szórakozott történelemtudósnak, aki minden szóbanlévő témát egy-egy történelmi epizóddal igyekszik ► megvilágítani. Ugyancsak so-£ kát nevethetünk a csinos ► alakú Bocskai Izabellának a£ Piri baba menyecske alakító-" jának, kinek megjelenésével felfordul a világ, azaz minden másképp történik, mint ahogyan indulásnál látszott. Roppant ügyesen táncol Sallai Nelly: Flóra a házvezetőnő szerepében. De talán jobb, ha nem soroljuk tovább, kik hogyan játsszanak, befejezé-É sül még csak annyit: senkit ► sem ér csalódás, ha végig- ► nézi a Tavaszi keringőt.

i FOGORVOSI rendelőben

— Azt sem gondoltam volna, hogy végre mivelünk is törődnek — fogadott László László (Lőwinger) doktor a rendelőjében. És elöljáróban mindjárt kikötötte, nehogy abba a hibába essem, hogy őt doktornak szólítsam. O nem egyetemet végzett diplomás fogorvos. A népi demokrácia váltotta valóra álmát. Fogorvossá avatta a tehetséges, sokéves gyakorlattal rendelkező fogtechnikust.

Lehetséges, hogy egyáltalán nincs jogom hozzá, ennek ellenére doktornak szólítom így, a nagy nyilvánosság előtt is. Ott voltam a rendelőben mintegy három óra hosszat•.. Láttam hogyan kezelt vagy húsz beteget. Es az, amit láttam, úgy érzem, feljogosít arra, hogy megadjuk neki ezt a címet.

Szerény örömmel örült, hogy foglalkozom vele. Azonnal az önzetlen segíteniakarás szólt belőle. Elmondotta néhány közérdekű panaszát.

— Aggaszt engem az utánpótlás kérdése. Valami ok miatt ide Salgótarjánba nem szívesen jönnek az orvosok. A városnak elsőrendű kérdése gondoskodni a fiatalok neveléséről. Ennek ellenére évek óta alig vesznek fel az orvostudományi karra Nógrád megyei fiatalt.

Való igaz ez. Négy-öt orvos nem tudja ellátni a fél megye fogbetegeit... Es most ráadásul csak kettő dolgozik... Egyikük ugyanis beteg, egy katona, kettőt pedig a kimerítő munka utáni megérdemelt szabadság marasztal el. A betegek száma ennek ellenére sem kevesebb.

Ha ebben a szakmában lehet normáról beszélni, úgy napi 24 beteget köteles ellátni a fogorvos. Ez jelentené a lelkiismeretesen alapos; gonddal végzett munkát. No de erről szó sincs. Láttam a statisztikát. Legkevesebb 48 beteg fordult meg egy fél nap alatt. Egymaga végez ennyi tömést, húzást, protétikát, hidat, stb. László László.

A betegek egymásnak adják a kilincset. Ki sem hűl helyük a széken, máris jön a másik. A panasz mindig ugyanaz: — Fáj a fogam, tessék segíteni, doktor úr!

Egyszer sem fordulnak ilyen kéréssel: — Szeretném tudni, van-e rossz fogam, tessék megvizsgálni. — Pedig ha tudnák, ha megértenék ezt a betegek, mennyivel kevesebb lenne a gyomor és szív betegség, s mennyivel alaposabban tudna végezni gyógyító munkáját az orvos. így nagyon sietve kell lelkiismeretesen dolgoznia. Mert odakint türelmetlenek az emberek. Benn mindenki elvárja, hogy vele kíméletesen, gondosan bánjanak. De az ajtó előtt minduntalan szidják az orvost. Türelmetlen félelmükben hetet-havat összehordanak. Legalább húsz-harminc ember beszél és hangoskodik egyszerre.

Mennyire zavarja ez az orvost. Mennyire nincs megértés, hála munkája iránt.

Ott voltam, amikor köszönetét rebegett egy kislány fogainak eltávolítása után. Egészen meghatódtam a doktor válaszán:

— Óh, én köszönöm. Többet ér elismerése, mint a havi

fizetésem. .

És ismét megy kezet mosni. Naponta hatvanszor. hetvenszer kezet mosni. És állni, talpon lenni agy fél nap egyfolytában fáradhatatlanul. Beszélni, magyarázni, mosolyogva nyugtatni, tanácsot adni szünet nélkül. Idegeit megfeszítve csillapítani hisztériás betegekep Es tűrni, eltűrni szidást, zúgolódást. ha fáj a kezelés. Pedig nem ő tehet róla, ha elhanyagolta fogát egy beteg. Nem tehet róla, ha gyökérgyulladása van egy másiknak és mitsem ér az érzéstelenítő injekció. Mert az injekció is csak addig segít, amíg nem támadta meg az idegeket is a szú, a genny.

De hogy értesse meg ezt a félő, türelmetlen, izgatod beteggel. Minden páciensnek megmondja az igazat.

— Fájni fog picit, kedves. Nem tehetünk mást, tűmi kell egy keveset. Aztán elmúlik, minden jó lesz.

Vagy:

— Ne féljen, meg sem érzi. Még nincs nagyon elromolva. Meg fogjuk menteni.

Néha össze kell szorítani a fogait és minden ereiét beleadni. Vannak makacs, erős fogak. Nehéz velük elbánni. — Mindennap van ilyen egynéhány. Es sokszor nem is ebédet leér, ha hazaér. Csak egy vetett ágy minden vágya, hogy kipihenje a napi fáradságot, bosszúságot. Jut is ez eszébe valakinek?

Hihetetlenül erősek tudnak lenni a gyerekek. Ellenállásuk olykor felér tíz felnőttével. És velük mégis külön kedvesen kell bánni, ók nem értelmükkel tiltakoznak, félelmük ösztönös. Félelem az erőszaktól, attól, hogy nem akarnak valamit, és mégis ennek ellenére megcsinálják velük. Ök meg nem tudják, hogy utána jobb lesz.

— És mégis őket szeretem a legjobban. Hihetetlen türelem száll belém, ha gyermeki félelemmel kell megbirkózni. Mert sok múlik az orvos hozzáállásán. Mindent meg lehet fájdalom nélkül, vagy legalábbis minimális fájdalommal csinálni.. Csak három dolog kell hozzá: szakértő orvos, príma műszer és megértő beteg.

— Mit szeretne doktor úr a betegektől kérni? — kérdezem búcsúzáskor.

— Nem sokat. Csak annyit, higyjenek abban, hogy mi a legnagyobb jóakarattal igyekszünk segíteni. Bízzanak bennünk.

Mindannyiunk helyett hiszek és bízok a lelkiismeretes orvosban. Maradok munkájának hű tisztelője és elismerője:

ÚJ LAKY MÁRIA