Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-20 / 65. szám
A hároméves terv megyei építkezéseiből Megkezdődött a rekonstrukció a Hatvan-Salgótarján közötti vasútvonalon Soha még ilyen nagyarányú korszerűsítési, felújítási munkálatok a vasútnál még nem folytak mint ebben az esztendőben. És ez így van a mi megyénkben is. Galga- mácsa és Nógrádkövesd között, valamint Nógrádszakál- nál dolgoznak a sínek korszerűsítésén. A legjelentősebb munka az elmúlt hetekben Nagybátony és Tar között indult meg, amely egyben szerves részét képezi a Hatvan — Salgótarján közötti vasút rekonstrukciójának is. A hatvan, hetven éves rövid és csökkentett sebességet kívánó pályát most újjáépítik. Előreláthatólag ebben az esztendőben már elkészül ez a szakasz, jövőre pedig Tar és Pásztó között folytatják a munkálatokat. Ez az egész felújítás közel 18 millió forintot emészt majd fel. Ebben az összegben még nincsen benne több híd, a biztosító berendezések és egyéb műtárgyak megépítéséQlegymnőt millió- forintos kemházáiJial tnerpjei kórház ifiül Sa/ijótaijáii ban Az egészségügy három éves terve országszerte forradalmasítja a gyógyító és megelőző munkát. Ebből megyénk székhelye, Salgótarján is jelentős részt kap. Már elkészültek a 45 millió forintos beruházással épülő, 525 ágyas megyei kórház tervei, sőt, rövid időn 'belül megkezdik a munkálatokat is. Ezen felül a szakorvosi rendelőintézetekben új módszereket vezetnek be a betegek irányításánál, amellyel lényegesen csökkentik a várakozási időt. Megkezdődik a házi 'betegápolói hálózat kiépítése, amely nagy segítséget jelent a házi gyógyulási folyamatban. Bővítik a gyermekgyógyászati hálózatot, a művi abortuszok csökkentéséért fokozzák a nővédelmi tanácsadók munkáját. i nek költsége. Az új sínpár érdekessége lesz, hogy Nagybátony és Tar között egyetlen kötés sem lesz. A sineket hegesztéssel kapcsolják majd egymáshoz. A pálya korszerűsítésén dolgozó vasutasok, az 1. számú mozgó építésvezetőség munkásai azt ígérik, hogy az iparmedence számára nagyfontosságú pálya korszerűsítését a lehető legrövidebb időn belül elkészítik. Az új vasútpálya elkészítése mellett más jelentős munkálatok is folynak ezen a vasúti szakaszon. így például havonta 120-130 ezer forintot költ a MÄV arra, hogy a váltók, kitérők felülhegesztésével biztonságosabbá tegyék a forgalmat. Mind amellett ez az eljárás jelentős megtakarítást is biztosít, mert megnövekedik a kitérők élettartalma, nem kell újakkal kicserélni. Ugyancsak ennek a szakasz nak a fejlődését szolgálják azok a munkálatok, amelyeket Salgótarjánban a vasúti fűtőház fordító korongjának felújítása céljából végeznek. A mintegy két hónapig tartó munkára kb. 100 ezer forintot fordítanak. Nagyarányú műszaki fejlődés a Salgótarjáni acélárugyárban A hároméves terv fő feladata a Salgótarjáni Acélárú- gyárban a termelés elmaradott műszaki színvonalának megszüntetése, a gyártmányok minőségének javítása az önköltség jelentős csökkentése érdekében. Tekintve, hogy az anyagi lehetőségek korlátozottak, a gyár vezetői súlypontokat képeztek a fejlesztésben. így például azoknak a gyártmányoknak az előkészítését helyezték előtérbe, amelyek minőségi szempontból magasabb igényűek és mind a népgazdaság, mind a külföldi igények nagyobb mennyiséget kívánnak meg. Az üzemek közűi első helyen a hideghengermű fejlesztése szerepel. Ennek az üzemnek a technológiája a legelmaradottabb, gyártmányai igen keresették, ugyanakkor hidegenhengerelt szalagokból jelentős behozatalra szorulnak. Az üzem jelenlegi helyén kb. 25 millió forintos beruházással történik meg a fejlesztés. Nagy teljesítményű hengerlőgépek biztosítják majd a termelékenység rohamos növekedését, a hengerlés technológiájának teljes megváltoztatását. A gépeket a gyár már megrendelte és megkezdték az azokat kiszolgáló korszerű berendezések építését is. A fejlesztés végrehajtásával a hideghengermű termelése mintegy háromszorosára növekszik. A másik fontos terület a huzalmű gyárrészlegben az acélhuzalgyártás fejlesztése. A tervezet szerint 1960-ban az acélhuzalgyártó üzem nagyirészben a nagyszilárdságú, előfeszített betonacélhuzalok gyártására fog rátérni. A feladat megoldása érdekében ezt az üzemrészt új helyen, a jelenlegi gyár területén kívül építik fel. Jelentős műszaki fejlesztést hajtanak végre a huzalmű gyárrészlegben is. Üj, nagyteljesítményű rúdvashúzó gépeket állítanak munkába, s a kéziszállítás helyett az anyagmozgatást teljesen gépesítik. A gazdasági szerszámgyárban a fejlesztés irányát újtipusú, automata kovácsológépek és berendezések leszerelése, a sorozatgyártásra való felkészü-v lés jellemzi. A rosszhatásfokú kemencék helyett villamosfűtésű kemencéket építenek majd. A jelentősebb fejlesztési munkálatokon kívül a tervekben szerepel még két új kazán építése, a kátrányleválasztó berendezés és a füstgázt hasznosító gőzkazánok létesítése, valamint két új generátor üzembehelyezése. Mindezek a tervek azonban nem oldják meg a vállalat fejlesztésének minden prob- temáj'át. Ez a további ötéves terveik feladata lesz, amelyek vázlatos kidolgozásán már jelenleg is dolgoznak. Gyors ütemben korszerűsítik as utakat Ebben az esztendőben a múlt évihez képest mintegy 30-32 százalékkal többet fordít államunk az utak állapotának javítására, korszerűsítésére. Az Útfenntartó Vállalat balassagyarmati kirendeltségének ez az év hozta a legtöbb építeni, alkotnivalót. Az eddigi keskeny, kanyargós és hullámos utakat hat méter szélességgé, nemesburkolattal ellátott utakat épít át. a kanyarok aránylag veszélyes vonalainak megszüntetésével és a vízszintes vonalvezetés kialakításával. A vállalat szinte minden úton végez korszerűsítési munkálatokat és a megye legforgalmasabb lakóterületein már szemmel látható a fejlődés. Szécsény — örhalom — Balassagyarmat között 11 kilométeres hosszban folynak a korszerűsítési munkálatok. A közel három millió forintot felemésztő beruházás november 30-ig teljes egészében elkészül. Az árhalmi lakosok már most is elismeréssel beszélnek, hiszen végképp megszabadultak a portól. A másik korszerűsítési feladatot Szarvasgede- és Jobbágyi között hajtja végre az Útfenntartó Vállalat. Ezt a hat kilométeres szakaszt is nemes burkolattal látják el, az utat megszélesítik. Itt mintegy két millió forintot költ az állam az útépítésre. Az elmúlt napokban kezdődték meg a munkálatok Kisterenye- és Mátraszele között három kilométer hosszúságban. Ugyancsak átépítésre kerül még ez évben a Kazár és Rákóczi-telep közötti útszakasz, valamint a Nagybátony bányavárosi út. Eziekre az építkezésekre négy millió forintot fordítanak. Ugyancsak ebben a hónapban kezdik meg a Narancsai ja és Salgótarján közötti út szélesítését, ibitumenezését két millió forintos költséggel. Számos helyen folyik az utak portalanítása. így például Szécsóny-Nagylóc között, Pásztón, Balassagyarmaton, Diósjenőn és Érsekvadkerten. A portalanítás azonban nem jelenti azt, hogy az út nagyobb teherbírású lesz, de jelentős mértékben védi a községék lakóinak egészségét. Ez a nagyarányú útépítés, amely az új 21-es számú mű- út készítésén kívül történik jó ütemben haladhat, mert számos olyan dolgozója van a vállalatnak, akik szorgalmukkal kitűnnek. A tervek további maradéktalan teljesítéséhez szükség van arra, hogy az anyagszállítást ne akadályozza a vasúti kocsik hiánya és a 33-as sz. AKÖV, mint eddig, a jövőben is tegyen meg mindent az útépítések sikeréért. Cj kultúrbáz épül Dejtár községben. (Foto: Földvári) Új bányák, új létesítmények, új lakások a szénmedence hároméves tervében Népgazdaságunk a hároméves terv keretén belül a Nógrádi Szénbányászati Tröszt területén is több, jelentős beruházással biztosítja a termelés folyamatosságát, korszerűsíti a meglévő létesítményeket, s nem utolsó sorban kommunális építkezéssel gondoskodik a dolgozók életszínvonalának fokozott emelkedéséről. ■■ ot ev alatt A Salgótarjáni Üveggyár rekonstrukciós munkálataira 1955 és 1961 között államunk 22.5 millió forintot fordít. Ebből az összegből 1958-ig több mint 12.3 millió forintot használtak fel, a nagy nyersanyagtároló helyiség és a félig elkészült transzformátor ház építésére. Ez év első felében több mint 2.2 millió forint értékű fejlesztést hajtottak végre a gyárban, az 22 5 forint a Salgótarjáni Üveggyár fejlesztésére Emlékezzünk, hogy valamikor ilyen is volt Salgótarján főutcáján. (Foto: Sándor) egész évre pedig 5.2 millió forint a beruházási költség. A gyár továbbá fejlesztése, korszerűsítése érdekében még ebben az évben megkezdik az új széntároló helyiség felépítését, két új üvegkészítő automata gépet helyeznek üzembe. Ebben az évben fejeződik be a több mint 1.2 millió forintos költséggel készülő szociális épület építése. Ebben az épületben kap helyet az üzemi étkezde és a munkásszálló részlege. Még ebben az évben 370 ezer forintot költ a gyár vezetősége különböző gépeknek 'külföldről történő beszerzésére. Ugyancsak ebben az évben 200 ezer forintos költséggel felépítenek egy kettős fazekas kemencét, amelynek célja a növekvő export-igények kielégítése és a szakmunkás utánpótlás biztosítása. A hároméves terv további éveiben is fejlődeni fog a gyár. így például jövőre tervezik a központi iroda épület és az új mechanikai üzemrészleg építésének megkezdését. A három éves terv során a vállalat vezetősége mintegy 400 ezer forintot fordít a gyár dolgozói lakásgondjainak enyhítésére. A termelés folyamatosságát új szénmezők feltárásával, a megkezdettek fejlesztésével és a meglévők korszerűsítésével biztosítják. A már megkezdett, de még be nem fejezett termelést célzó létesítmények közül kiemelkedik Hányás bányaüzem továbbfejlesztése, amire az első tervévben 6, 1959- ben 5 és 1960-ban 2 millió forintot fordítanak. Űj üzemek közé tartozik a 3 éves terv keretén belül a Medve-akna, Királytáró, Székvölgy, Gáti IV. Újlak VI, Gyula II, a Szurdoki rekonstrukció, a mátranováki Csurgó táró, amelyek építésére 1958-ban 14,8, 1959-ben 22,6 és 1960-ban 43,4 millió forintot használnak fel. Fentieken kívül évenként mintegy 30—35 millió forint értékben „kisebb” objektumokkal is biztosítják a termelést. Nagyobb létesítmé- ményként említendő a Gyularakodói osztályozó és törőmű továbbépítése, a nagybátonyi központi műhely és a tőkési trafóház és körvezeték. Ezekre a tervévekben kormányzatunk 8,3, 10,0 és 15,9 millió forintot biztosított. Hároméves tervünkben tovább folytatódnak a dolgozók Több millió forint a helyiipari vállalatok fejlesztésére Megyénk árutermelésében fontos szerepet töltenek be a helyiipari vállalatok. Nemcsak kiegészítik a minisztériumi ipar termelését, hanem számos olyan cikket is gyártanak, amelyeket a nagyipari üzemek nem készítenek. Ezért jelentős, hogy évről évre több anyagi eszközt fordít fejlesztésükre az állam. így például ebben az esztendőben Nógrád megyében a helyi könnyűipari vállalatok 2 269 000 forintot kap nak termelési kapacitásuk bővítésére, gyártásés gyártmányfejlesztésre. Ezen belül a faipar 435 000 forintot kap. Ebből többek között a Balassagyarmati Bútorgyárban műhelyépítésre már több mint 460 000 forintot fordítottak és most kezdik meg egy új műhely építését 160 000 forintos költséggel. A vas- és műanyagipar 276 000 forintot fordíthat fejlesztésére. Ebből többek között új gépeket, egyéb műszaki berendezéseket szereztek be. A vegyes- és kézműipar, 586 000 forintot kap ebben az esztendőben. Az építőanyag ipar pedig 672 ezret. A könnyűipari vállalatok mellett nagy összegben részesülnek az élelmiszeripari vállalatok is. Egyedül csak a sütőipar több mint 2,7 millió forintot kap 1958-ban. Ebben az összegben szerepel többek között a nagybátonyi új kenyérgyár tervezése. Eddig mintegy 68 000 forintot fordítottak a salgótarjáni jéggyár tervezésére is. A húsipari üzemek 271000 forinttal szerepelnek az idei költségvetésben. jobb életkörülményeit biztosító, úgynevezett kommunális építkezések is. Többek között 112 darab kétszobás, 12 darab háromszobás összkomfortos bányászlakás építése Nagybátönyban, Kisterenyén, Rákóczi telepen és Ménkesen, mintegy 30,3 millió forint értékben. A kulturális igények kielégítését szolgáló létesítmények közül meg kell említeni a kisterenyei, nagybátonyi kul- túrházak építését, illetve tervezését. Az előbbiekben főleg az új építési jellegű beruházásokról volt szó, nem mellőzve azt a befektetés sem, ami a meglevő üzemek korszerűsítését, a munkafolyamatok megkönnyítését és az egészségesebb munkakörülményt biztosítják. Ide sorolhatók az elavult gépi berendezések lecserélése, további kaparószalagok, csúzdák, gumiszalagok, szállító, jövesztő, rakodógépek, famentőkészülékek, szellőztető berendezések, személy- és ivóvízszállító kocsik stb. beszerzése, amelyek évenkénti értéke körülbelül 8—10 millió forintot képvisel. Az új létesítményeken és beszerzéseken, vagyis beruházásokon kívül figyelembe kell venni az évi átlagos 18—20 millió forintos felújítási ösz- szeget is, ami ugyancsak a jobb termelési viszonyok biztosításához kapcsolódik. Annak ellenére, hogy az 1959—60. évi tervek felettes hatóság részéről még jóváhagyást nem nyertek, a vázoltak alapján megállapíthatjuk, hogy kormányunk gondoskodása révén a nógrádi szénmedence a hároméves terv folyamán tovább fejlődik, korszerűsödik, és ezzel is hozzájárul a magyar nép célkitűzéseinek maradéktalan megvalósításához.
