Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-20 / 65. szám

1958. augusztus 20 nógrádi népújság a Egységben a haladó, alkotó erőkkel déki bányászok beszállításáról A nemzeti összefogás, a nemzeti egység megteremté­se a munkásosztály számára létkérdés. Napjainkban a ha­ladás, a béke, a demokrá­cia, az összes dolgozók jó­létének emelése állíthatja és állítja csatasorba a munkás- osztállyal mindazokat, akik az emberiség új hajnalán, a társadalmi és technikai fejlő­dés csodálatos távlatai előtt a jövőre, az életre gondol­nak- A munkásosztály az a legkövetkezetesebb része a társadalomnak, amely a leg­célratörőbben, a legtudato­sabban képes megvilágítani mindenki számára; hová ve­zet az emberiség útja, ho­gyan kormányozhatja az em­beriség saját magát — és ez a lényeg — ezen az úton! Történelmi tény nálunk — és mindenütt a világon —, hogy amikor a nemzet nagy többsége egységes céllal és akarattal fogott össze vala­mely cél megvalósítása érde­kében, akkor csodákra volt képes. Történelmi példák Igazolják, hogy amióta a nemzeti összefogást, a nem­zet tudatos erejének nagysá­gát a munkásosztály ková­csolta ki, azóta az többszö­rösen nagyobb és eredmé­nyesebb. mint a korábbi év­századokban bármikor volt. A nemzeti egység, a ha­zafias erők összefogásának alapfeltétele — a munkás- osztály egysége, eszmei és politikai összeforrottsága — olyan mértékben bontakozott ki és vált társadalmi ténye­zővé az elmúlt század so­rán, hogy a burzsoáziának komolyan kellett gondolkod­nia: mivel kintről lehetet­len, bent a munkásosztály soraiban kell keresni azt a módot, amellyel széttörhető a tőke legnagyobb ellenfele. A történelem megtanította az uralkodó osztályokat arra, hogy a munkásosztály össze­fogása alanián létrejövő nemzeti egység olyan vesze­delmes ellenfelük, amellyel, ha nem számolnak le, akkor a kizsákmánvoló rend élete jónéhánv évtizeddel megrö­vidül. S annak a felismerés­nek gyakorlati valóraváltása volt a revizionizmus. az áru­lás és annak minden for­mája. A munkásmozgalom nem­zetközi és hazai árulói már nem 20—30 évvel ezelőtt hanem jóval a századforduló előtt, a Párizsi Kommün bu­kása után közvetlenül utat, kaput nyitottak a sötétség, a nép legjobbjai kivégzése, a féktelen terror előtt- Nem rajtok és nem az uralkodó osztályokon múlott, hogy minden vágvuk ellenére ezt nem sikerült tartósítani, vagv ahogvan remélték, ál­landóvá tenni. Az első világháború mil­liók, a nagy gazdasági vál­ság, a fasizmus hatalomra jutása. Németországban már tízmilliók, a második világ­háború és az azt követő ese­mények már százmilliók sze­mét nyitották fel... A nem­zetközi munkásosztály össze­fogása — minden csapás, minden megpróbáltatás elle­nére — harc és küzdelem közepette erősödött és ragyo­gó győzelmeket ért el. En­nek alapján terebélyesedett, s vált perdöntővé a népek, nemzetek összefogása a bé­kéért, a haladásért — a há­ború. az elnyomás, a pusztí­tás ellen. Egy fél évszázad és egé­szen friss történelmi példa mutatja: ha nincsenek meg azok az erők, amelyek kiko­vácsolják a munkásegységet, ha a munkásosztály nem ké­pes a nemzeti politika élére állni — veszélyben minden dolgozó legelemibb joga: az élethez való joga is. Mint ahogy veszélybe kerül a munkásosztály hatalma is, ha abban nem élvezi a nem­zet dolgozó, túlnyomó részé­nek támogatását. Az 1919-es tanácshatalom­mal szemben álló osztályok és elemek — a jobboldali szociáldemokráciától a ki­zsákmányoló osztályokon ke­resztül egészen az imperia­lista hatalmakig — erőt és energiát nem kímélve dol­goztak azon, hogy bomlasz- szák, szétzúzzák a munkás­egységet, éket verjenek a munkás és munkás, vala­mint a munkásosztály és az ország más, a haladást, a jobb életet, a békét kívánó osztályai, rétegei közé. S amit a Horthy-fasizmus olyan nagy gyakorlattal csi­nált, azt dicstelenül folytatta Nagy Imre és áruló csoport­ja. Egyrészt úgy, hogy az el­lenforradalom eszmei előké­szítése során a nemzeti egy­séget, összefogást kiterjesz­tették azokra is, akik a nép legádázabb ellenségei, akik egy pillanatra sem adták fel a reményt, hogy visszasze­rezzék hatalmi pozícióikat: a tőkésekre és földbirtokosok­ra. Másrészt úgy, hogy az értelmiség vezető szerepéről fecsegve, nem ismerték el a munkásosztály vezető szere­pét, hatalmának tudatos megdöntését tűzte ki célul. A munkásosztály minden rendű és rangú ellensége nagyon jól tudja, hogy a munkásegység, a népi, nem­zeti összefogás — amelynek élén marxista párt áll — a legnagyobb akadály restau- rációs kísérleteik elérésében. Ä nemzet jobbik felének összefogása a békéért, a ha­ladásért, a szocializmusért lehetséges és szükséges is — különösen, ha annak élén a harcokban edzett munkás- osztály áll. Lehetséges, mert a munkásosztály célkitűzé­seiben mindenki megtalálja azt, amely legfőbb vágya, reménye, életének célja. A nemzeti összefogás, a népi egység nem valami frázis, elvont fogalom. Sőt, nagyon is a mindennapos gyakorlati munkában jelentkezik — ál­landóan él ezernyi formában. S ebből fakad, hogy a mun­kásosztály számára egyene­sen szükségszerű úgy gyako­rolnia a hatalmat, hogy mi­nél többen és többen ne csak elismerjék, magukénak vallják, hanem tevékenyen részt is vállaljanak azoknak a célkitűzéseknek a megva­lósításából, amelyek az ösz- szes dolgozó rétegek érde­keit szolgálják. A munkás- osztály a szocializmus, a kommunizmus megvalósítá­sát írta zászlajára. Olyan cé­lokat. amelyek megvalósítá­sára tömöríteni lehet a nem­zet túlnyomó többségét, mert milliók legszemélyesebb ügye. Mint ahogy hazánkban a munkásosztály egysége har­cokban jött létre, erősödött és kell tovább erősíteni, úgy a munkásosztály által veze­tett nemzeti összefogás sem jön létre magától és nem örök. Nap mint nap meg­vannak azok a feladatok, amelyeket a nemzet, a nép összefogásának erősítése ér­dekében tenni kell. A nem­zetközi munkásmozgalomban ma a fő veszély a revizio­nizmus, a nyílt árulás. A re- vizonisták nálunk is ádáz támadást indítottak a mun­káshatalom, a szocializmus építésére mind egységeseb­ben felsorakozó nép ellen. Kezdték a nemzeti sajátos­ságok olyan mértékű hang- súlyozásával, amely egyene­sen a szocialista tábor erejé­nek szétforgácsolására irá­nyuló törekvéshez vezetett. Tudták jól, hogy egységünk alapja a szocialista világtá­borhoz való tartozásunkban van. Tudták, hogy a nacio­nalista érzések felszítása ter­mékeny talaj a félrevezetés­re, a nép becsapására, a burzsoá restauráció kapunyi­tására. A nacionalista dema­gógia pedig még napjaink­ban is mételyezi a munká­sok sorait, egyik legfőbb táplálója az egység megsza­kítására irányuló törekvé­seknek. Folytatták a vezetés rágalmazásával, a hibák mértéktelen felnagyításával. Tudták, hogy éket verni a népi demokrácia vezetése és a nép közé, fél győzelem árulásuk megvalósításában. Befejezték azzal, hogy ami­kor hatalomra kerültek, az országot át játszották a nép ellenségéinek kezébe, kiszol­gáltatták az imperializmus­nak. Az út, amelyen elindul­tak, egyenesen vezetett odáig. A munkásosztály, amely hivatott arra, hogy egy új társadalmi rendet építsen, csak akkor lesz erre képes, ha minden haladó, hazáját és a békét szerető, egy jobb élet megteremtésén fáradozó embert tömörít maga köré. Még pedig úgy, hogy közben élesen őrködik és leleplez mindenfajta áruló kísérletet. De a nemzeti összefogás ki­kovácsolásában, állandó erő­sítésében sok kárt okozott már a „bal”-oldali opportu­nizmus is, a szektásság, az értetlenség. Sok kárt okozott nálunk is, mert a tömegek között végzett állandó és szívós politikai meggyőző munka helyett a parancsol­gatás, az emberek lebecsülé­sének útján járva messze kerül az élettől, a valóságos és megérett feladatoktól. A munkásosztálynak min­den alapja megvan ahhoz, hogy politikája számára megnyerje a nemzet jobbik felét. Célja világos, világné­zete a leghaladóbb, gazda­ságpolitikája a nagy többség jólétét mozdítja elő. A mun­kásosztály által vezetett nemzeti összefogás olyan jö­vőt nyit meg hazánk előtt, amelyről apáink évszázado­kig hiába álmodtak, az or­szág anyagi és erkölcsi ere­jének olyan nagyságát te­remti meg, amely a teljes virágzás útjára vezeti ha­zánkat. A nógrádi bányászok már készülnek a VIII. bányász­napra. A bányásznap tisztele­tére indított szocialista mun- kaverseny első szakasza au­gusztus 20-án ért véget. Bár még pontos értékelés nem történt, a verseny első szaka­száról, ám látható, komoly javulás mutatkozott a szén minőségében, az önköltség csökkentésben. A verseny második szakasza a bányász- napi őrség 21-én kezdődik amely szeptember 7-ig a VIII. bányásznapig tart. A bányásznapon ezúttal is hűségjutalomban részesülnek a hűséges bányászok. A VIII. bányásznapon a szénmedencében közel 31.5 millió forint hűség- jutalom kerül kifizetésre. A mizserfai bányászok de- rekas munkát végeztek az el­múlt egy év alatt. Becsülettel helytálltak a munka frontján, amelyért jutalmuk nem ma­rad el. A VIII. Bányásznapon a mizserfai üzemegységnél több tízezer forint hűségjuta­lom kerül kifizetésre. Nem lesz ritka az olyan bányász, mint Kaposvári Ferenc, aki 8 469 forint hűségjutalmat kap, vagy Nádasdi István t. 8 237 forint, Kővári József 8110 forint hűségjutalomban részesül. Ecet János idős, Koós A pásztói Szabadság Ter­melőszövetkezet már a múlt hét közepén végzett a csép- léssei. Az idei rendkívül szeszé­lyes időjárás ellenére szépen fizetett a gabona a szövetke­zet tábláin. Őszi búzából elérték a 11.2 mázsás átlag termést Rendkívüli, szinte reményen felüti jó termést adott az őszi árpa. A 15.1 mázsás átlagter­A rétsági járásban komoly feladatuknak tartják a járá­si tanács dolgozói a termelő- szövetkezetek megsegítését. A téeszek patronálása érde­kében elkészítették a járási tanács intézkedési tervét a termelőszövetkezetek megse­gítésére. Zagyvaróna községben a korszerűtlen isko.aépület mi­att igen nehéz volt az isko­lai nevelés. Ennek megszűn­tetésére egy új 4 tantermes iskola építését kezdték meg 1957-ben. Az új iskola építé­sének költségei 2 millió fo­rintot tesznek ki. Az iskola- építés befejezését 1959-re ter­vezik. Azonban, hogy Zagy­varónán az iskolai nevelés nehézségeit megkönnyítsék, úgy határoztak, hogy az új iskolában egyes tantermeket István b., Hajas Mihály, He­gedűs János és Budavári Ká­roly hűségének jutalma jóval 6 000 forint felett van. Salgótarjánban a kollégium kertjében kerül megrendezés­re a bányásznapi vásár. Bá­nyászaink fogadására a ke­reskedelem alaposan felké­szült. IZS, Panónnia, Danú- via motorkerékpárok, hűtő­szekrények, viülamostűzhelyek, különböző szövetek, bútorok várják a vásárlókat. A központi ünnepség a tervek szerint Salgótarján­ban kerül megrendezésre a kollégium kertjében. A vi­Nógrád megye azok közé a megyék közé tartozott, ahol leginkább elmaradott volt a villamosítás. Különösen vo­natkozott ez a megye déli, nyugati községeire. A felsza­badulás óta eltelt időben ro­hamos volt ennek a lemara­dásának a pótlása. Több millió forintot fordított erre az ál­lam. Ez évben a megye 136 köz­ségéből már a 103. kerül vil­més az ilyen időjárási viszo­nyok mellett rendkívül jói sikerültnek számít. Nem vallottak szégyent a tavaszi árpával sem, pedig azt hitték még a vetőmag sem lesz meg, pedig 8.5 má­zsás átlagtermést értek el. A tavaszi búza 10.88 má­zsás átlagtermést adott, ami igen szép eredmény. A szövetkezet földjén keresz­tül haladó uj műút 29 hold A terv részletesen kidolgoz­za a járás termelőszövetkeze­teivel való gondos foglalko­zást. Külön foglalkozik a ter­vezet a nógrádsápi, hoirpácsi és berkenyéi termelőszövet­kezetek állandó patronálásá- val, segítésével. gondoslkodnak. A tervek sze­rint közel 25 ezer bányász vesz részt családtagjával együtt az ünnepi nagy­gyűlésen. A bányásznapon kiváló munkája alapján több dol­gozó részesül kitüntetésben. Bár a VIII. bányásznap még messze van, de bányá­szaink a bányásznapi őrség során harcba induilmak, hogy a VIII. bányásznapon büsz­kén jelenthessék: vállalásun­kat teljesítettük olcsóbb és jobb minőségű szenet termel­tünk. la'mosításra: Cserhátsurány és Herencsény községek. A két községben már megkezd­ték a munkálatokat. A vil­lamosítási tervet igen nagy tetszéssel fogadta a lakosság. Ezt igazolja, hogy az építke­zéshez szükséges összeghez az állam 60 százalékos támo­gatása mellé a lakosság 40 százalékos hozzájárulást adott. Ezzel a villamosítással megyénk két legnagyobb köz­sége kap villanyt.---------- ----------------rr n— ■ ______ Ga bonafeleslegüket az államnak adják el Előreláthatólag ez évben már tanítanak a zagyvarónai új iskolában már ebben az évben olyan állapotba hoznak, hogy abban tanítani lehessen. ■1% ^ »> Szülőotthon A szociális intézkedések sokasága könnyíti meg ma a dolgozók életét. Ezek közé a szociális intézkedések közé sorolható az a nagyon hasz­nos intézkedés is, amely nem épül Bereden rég kelt életre Bércéi község­ben. Arról van szó, hogy Bércéi községben elkezdték a szülőotthon építését• Így ma­gában véve ez a hír nem is mond oly sokat. De ha figye­lembe vesszük, hogy ez a szülőotthon olyan helyen épül, ahol még a legkö­zelebbi kórház 30—35 kilo­méterre van, rendkívül ko­moly intézkedésnek lehet venni. Mi volt a helyzet eddig? Ha egy anya szülés előtt állt ezen a környéken, két vá­lasztása lehetett; vagy már jóval idő előtt bement a kór­házba, vagy pedig megszülte otthon gyermekét, kitéve minden komplikációnak. A szülőotthon felépítésével ez a helyzet megszűnt. Néhány perc alatt a környékről be­szállítják az anyát a szülőott­honba, amely teljesen kór- házjellegű. A szülőotthon 25 férőhelyes lesz és az állam mintegy másfél millió forintot fordít építésére- Még arról nincs ké­pünk, hogy a felszerelése mi­lyen összeget igényel. búzavetéstől fosztotta meg a tagságot. A mostani átlagter­mést figyelembe véve ez 300 mázsa búzát jelentett volna. A tagság, hogy ezt a nem vart terméskiesést pótolja, szorgalmasan dolgozik. A ve­zetőség élén Kirzsanyik elv- tarsnővel harcot indított a fegyeírnezetlenikedők ellen. A legutóbbi intézőbizottsági ülésén nem egy munkacsapat vezetőnek mondták meg, hogy nem pontosan vezetik a mun­kaegység kimutatást. Nem égy esetben az el mem végzett munkáért is beírták a mun­kaegységet. Hogy visszaélésekre ne legyen alkalom az elnök­nő mindennap felírja magának, kik azok, akik aznap nem vettek részt a közös munkában. Most a cséplés végeztével a szövetkezet eleget tesz köte­lezettségének. Kifizeti a gép­állomást, (kiadja a cséplőmun­kások bérét és az államnak is ad 30 mázsa búzát. Az elnök szerint ez a mennyiség, még nern végleges, mert mihelyt számvetést tesznek, az ösz- szes felesleget átadják az ál­lamnak, hogy megkaphassák utána a nagyüzemi felárat. Intézkedési terv a termelőszövetkezetek megsegítésére a rétsági járásban Már a 103. községet villamosítják Előkészületek a VIII. bányásznapra Salgótarján 1958 augusztus 20.

Next

/
Thumbnails
Contents