Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-02 / 60. szám

1958. augusztus 2. NÓGRÁDI NCPOJSAO Látogatás as érsekvadkerti gépállomáson Ilyenkor nyáron csendes az érsekvadkerti gépállomás portája. A cséplőgépeket már kihúzatták oda, ahol éppen csépelni fognak, az aratógépek pedig még a határban van­nak. Nehéz most megtalálni a gépállomás vezetőit, brigád- szerelőit.A határt járják, van bőven tennivalójuk. Általá­ban este a munka végeztével vagy kora reggel, mielőtt még kiindulnának sikerül meglesni őket, váltani velük egy-két szót. Földi elvtárs, a gép­állomás főmérnöke nem régen Budapesten járt. Gumi­kesztyűket vásárolt a villany­cséplőgép vezetői részére. Ö ad számot röviden a gép­állomás műszaki helyzetéről, felkészültségéről: — Több mint 100 hold aratását fejezték be arató­gépeink, s a műszaki hiba a lehető legkevesebb volt. Igaz az idei aratás köny- nyebb volt mint az el­múlt esztendőben, de a műszaki készültség lé­nyegesen jobb volt mint ttavaly. Aratógépeink hiba ílélkül, bejáratva kerültek a felelős vezetőkhöz. Valameny- ;iiyi traktoros részére kiadtam •a karbantartási tervet és azok betartásáról a brigád- szerelőkön keresztül gondos­kodom, de én magam is részt 'veszek az ellenőrzéseken, fgy a rendszeres karbantartással ^megelőzzük a hibákat. Gara elvtárs a gépállomás főagronómus útra készen áll, amikor érdeklődünk nála, -Jelenleg mit végeznek a gép­állomás dolgozói? A balassa­gyarmati brigádot készül meg­látogatni. Röviden elmondja, hogy a legnagyobb gondot a tarlóhántás okozza, mert itt tmég bőven van tennivalójuk. Eddig 250 hold tarlóhántást végeztek s a további nehéz körülmények között biztosít­ható. Ahogy mondja: — Két tényező hátráltatja munkánkat. Elősorban az, hogy a termelőszövetkezetek­nél igen sok a felülvetett terület, ahol a tarlóhántást nem tudjuk végezni. Az egyé­ni parasztok még nem taka­rították be a gabonát, s az amúgy is kis parcelláknak csak kis részét tudnánk fel­tárcsázni. Remélem azonban, hogy a behordás befejezésé­vel jelentkeznek tarlóháintási igények, örhalomban már most van bizonyos érdeklődés, ha segít a földművesszövet­kezet, minden bizonnyal tu­dunk dolgozni ott. Hát ami azt illeti, van -bő­ven tennivaló. Hiszen a gép­állomás 300 holddal adós maradt a tavaszi munkáknál. A viszontagságos időjárás a gabonában is kiesést okozott, amit szintén talaj-munkával -kell pótolnia az érsékvadkerti gépállomásnak. Mindezeken kívül az önköltséget és a pénzgazdálkodást is úgy kell irányítaniuk, hogy a pénzügyi egyensúly mielőbb helyre áll­jon. Ugyanis az I. félévben a gépállomás hitelből gazdál­kodott. Elkeseredésre azért nincs okuk a érsekvadkertieknek. A traktorosok nagytöbbsége megállja a helyét a munká­ban. Olyan traktorvezetőik is vannak mint Kissi-mon Sándor, Sallai István, Zvara Károly, akinek példamutató munkája a megyében is is­mert. Segítettek a hordásnál a KISZ fiatalok Nemrégiben történ-t, hagy Nágrádszakál -községben kora reggel zenés ébresztővel to­borozták munkára a KISZ fiatalokat. 40-en gyűltek így össze KISZ tagok, hogy se­gítsenek a hordásban a ter­melőszövetkezetnek. A ter­melőszövetkezet öt tagjának irányítása mellett a fiatalok 500 kereszt gabonát hordtak össze. Lelkes munkájukkal ők is hozzá járultak ahhoz, hör- a termelőszövetkezetben mielőbb meginduljon a csép- lés. f Még ez év tava­szán jött létre a Pásztói Járási Ta­nácsnál az operatív j bizottság, hogy se­< gítse a mezőgazda­ságunk előtt álló feladatok megoldá­í sát. Irányítsa, szer­vezze a nyári me­zőgazdasági mun- í kálatokat. A bizott­< ság elnöke, Bakos j János elvtárs, a já- 8 rási tanács elnök- | helyettese, de kép- 8 viseltetik magukat ^ a párt és mezőgaz­dasági osztályról, a terményforgalmi vállalattól, állatfor­galmi vállalatitól, stb., mert a bizott­ságnak hét tagja van. Tevékenyke­désük — az eddigi tapasztalatok sze­rint is hasznos. Mindössze pár hónap telt el a megalakulás óta, oxiciYrrirrrvY'rrrrrirvirirrvY-inni-OT Tjűüúbl) a nieqkeailitt úton de ténykedésükkel, munkájukkal mar eddig is nagy segít­séget nyújtottak a falusi lakosságnak problémáinak meg­oldásához. Például itt volt a rak­tárak kérdése.i Hogy mennyire fontos ez ilyenkor a csép- lés idején, azt csak az tudja, aki isme­ri a falusi emberek gondját-baját. Fel­tétlenül kell egy helyiség, ahol tárol­ják a felvásárolt terményt. Az ő köz­benjárásukra bizto­sítottak Bujákon 50, Morgós-pusztán 20, Csécsén és Pa­lotáson 9 vagonos ?abonaraktárat. De azért még mindig van olyan dolog, amit nem tudnak megoldani az operatív bizott­ság tagjai. Egyhá- zasdengelegen pél­dául a termelőszö­vetkezet tulajdonát képező raktárát bérbeadták, E hely­telen módszer meg­változtatásában még mindig nem sikerült elérniük semmit. Vagy itt van, ami még ennél is fontosabb, a vá­góhíd kérdése. Az élőállatot Pász­toréi Tarjánba szál­lítják, itt vágják le, s a húst viszik vissza Pásztora, ahonnan szállítják tovább a járás köz­ségeibe. Pásztón van vágóhíd, az opera­tív bizottság sze­rint az meg is fe­lel a követelmé­nyeknek, azonban a levelek tömege árán 32 Védekezzünk a kukorica golyvásüszög ellen sem sikerült elér­niük, hogy helyben vágják le az álla­tokat. Pedig az egy kilogramm húsra eső költség is jóval magasabb így. Öt forint helyett 1,50 forintba kerülne egy kiló hús előál­lítása, ha helyben tudnák vágni. Dehát e téren sem tudnak még előre menni, mert a felsőbb szer­vek mereven ra­gaszkodnak korábbi megállapításukhoz : a pásztói vágóhíd nem alkalmas szarvasmarha és sertés vágására. Ennyit röviden munkájukról Igye­keznek megoldani minden olyan dol­got, melyek sérel­mesek a falu népé­nek, de ez nem mindig sikerül. yxiryyyyiooooooooonnQoocxxxxjooooO okozó ezen a helyen jut a legtöbb fehérje dús táplálék­hoz. Az üszög általános kártéte­le 1-2 százalék között mozog, de előfordult már olyan eset is, hogy a termés 50-60 szá­zalékát tönkre tette. Kukori­ca termésünket éppen ezért inem csak azzal tudjuk növel­ni, hogy gondosan megvá­lasztjuk a termesztendő faj­tát kellő agrotechnikát al­kalmazunk, s ezáltal gyomta- lanítjuk a talajt. Szükséges ehhez az is, — bár ez egy kevés munka többletet jelent, — hogy az üszög megjelené­sékor a golyvákat még éré­sük előtt távolítsuk el a ku­koricáról. Csuka János Növényvédő Állomás Zöldség és gyümölcs ellátásunkról A zöldség és gyümölcs íelvásárlás jó megszervezése, szállítása nagymértékben elő­segíti a jelentkező igények kielégítését. Kölönösen fontos •ez most, amikor a kései ta­vasz, s a korán jött aszály ..jelentősen csökkentette a zöld­ség- és gyümölcsfélék termés­hozamát. A rendkívüli idő­járás — különösen a primőr -áruk felvásárlásában okozott kiesést, de kedvezőtlenül ha­tott a piaci árak kialakításá­ra is. Példának említem, hogy a zöldiborsó termés­hozama az előző évinek «lig több az egynegyedénél. De sorolhatnánk így tovább ■saz egyéb zöld-árukat is. Az iparmedence zöldség és gyümölcs szükségleté­nek mintegy 65 százalékát kereskedelmi szerveink más megyéből hozzák be és körülbelül egyharmada az a mennyiség, amit megyénkben termelünk. «Salgótarján és környékének ’zöldség- és gyümölcsfélékkel való ellátásában a pásztói •'állami gazdaság zöld-áruja a l©g jelen tősebb. Itt ugyanis közel 100 katasztrális holdon kertészeti növényeket termel­nek. A kertészet egy része egészen modern, önműködő öntözőberendezéssel van fel­szerelve, s így 'biztosítva van, hogy száraz időjárás esetén is komoly mennyiségű árut tud termelni. Ez azonban nem elegendő. Feltétlenül szükség lenne arra a sokat emlegetett zöld övezetre, melyet Salgótarján és környékén létesítenének. A lakosság ellátásának biz­tosítása mellett más érvek is alá támasztják a zöldövezet szükségességét. Ha ez létre jönne, jelentős megtakarítást lehetne elérni a fuvarozásnál. Egy-egy szállítmánnyal nem kellene többszáz kilométert futnia az autónak és vasúti kocsiknak, ha az árut, az iparmedence közelébe tudná­nak beszerezni. Ezen kívül köztudomású dolog, hogy ai zöldség- és gyümölcsfélék ai nagy melegben gyorsan be­füllednek, s az áru tekin­télyes része kárba vész. Ez nemcsak a népgazda­ságnak jelent tetemes kárt, így még kevesebb lesz az az árumennyiség, amit a háziasszonyok fel­vásárolhatnak. A kereskedelmi szervek! pedig az ellátást úgy szervez­zék meg, hogy Salgótarjánon kívül a szükséges árumennyi-, ség időben eljusson mindem olyan helyre, ahol zöldfélék! termelésével nem foglalkoz­nak, elsősorban a bánya- és ipartelepekre. Bognár József rpilléé rifunepi rOiisár ßaliiJJitqij(írniafon ainjusztiu 17y 18y 19 20-ájn Ez évben is a hagyomá­nyossá vált „Palóc Ünnepi Vásár”-t ismét Balassagyar­maton rendezi meg a megyei tanács Végrehajtó bizottsága augusztus 17-18-19-20-án a Az utolsó forduló megyei kereskedelem és ipar részvételével. A szocialista kereskedelem ezekben a napokban ünnepli, megalakulásának 10 éves év­fordulóját, és megkülönbözte­tett szeretettel köszönti a megye dolgozó parasztságát, a Palóc Ünnepi Vásáron. Előzetes tájékoztatás szerint úgy az állami, mint a szövet­kezeti kereskedelem a vásár­ra a legteljesebb áruválaszté­kot biztosítja mint ruházati, •mint egyéb iparcikkekből. A Palóc Ünnepi Vásáron nagyszabású sport és kultúr­műsorral szórakoztatja a ren­dezőség a látogatókat. A kereskedelem férfiruha kiállítást, divatbemutatót1 rendez és ugyancsak a vásá­ron mutatja be a modern ke­reskedelem új eladási formá­ját, a minták alapján történő vásárlást. A vendéglátó vállalatok itallal, étellel, szórakoztató műsorral, zenével várják a Palóc Ünnepi Vásár látogató­it. A vásárra utazók részére a MÁV 50 százalékos utazási kedvezményt biztosít 100 km körzetben. A nyár közepén íjárunk már. Alig- Jalig akad olyan ga- jbona, melyet le “nem vágott volna, ’hajnaltól késő estig »hajladozva az em­beri kéz. Mert a ígép korábban vég­szett e munkával (Patakon is. A Kos­suth termelőszövet- jkezetben már a ’hordásra mozgósít­ják az embereket. ?A zabon kívül le- ’ arattak itt már imindent. Ez is csak i azért maradt meg, fmert valahogy ké­rőbb érik errefelé. ’Nemsokára megin­dul a cséplés. S felsőként a közös­ében, a Kossuth termelőszövetkezet, •szérűjén zúg fel a (Cséplőgép. Néhány nap csu- jpán, s a termelő­iszövetkezet tagjai •maguk előtt látják, •mit is hozott gabo­nából ez az eszten- lő. Kevesebbet az [igaz, mint ameny- : nyíre számítottak, |de az a részesedés­inél nem okoz külö­nösebb gondot., Már .most beszélgetik, j tervezgetik, mire íjs jut majd belőle, Imi marad a terme­lőszövetkezetnek, •tóit adnak el, egy­szóval: előrelátóan Sgazdálkodnak. Ez fazonban nem jelen­íti azt, hogy légből ’kapott számokon lo­vagolnak. Hiszen ’tudják ők azt — ha Jnem is kilogramm •pontossággal — mi­ire számíthatnak az [idén. Búzából 150 má­zsára kötöttek szer­ződést, 150 mázsa vető búzát adnak az Tervezgetés cséplés előtt államnak. Egyéb gabonát nem érté­kesítenek szabadon. Azt tervezik, kioszt­ják a tagok között, így 6 kg 70 deka búza jut valameny- nyi tagnak munka­egységként. Nagyon sok ez, ők maguk is belátják, hiszen egyetlen olyan tag­juk nincs, akinek családja eltartására ekkora ' mennyiségre lenne szüksége, hogy kitartsanak az újig. Mert szá­moljunk csak egy kicsit, mit is jelent ez. A 350 munka­egységet valameny- nyi férfi tag eléri, de minden bizony­nyal lesz olyan tag az idén is, aki 500—600 munka­egység között mo­zog majd a zár­számadás idején. Ez pedig azt jelenti, hogy több mint 23 mázsa búzára tesz szert az olyan dol­gozó, aki legalább 350 munkaegységet teljesít. Ezt egyet­len család sem tud­ja elfogyasztani. Éppen ezért úgy tervezik, — mint ahogy tavaly is csinálták — az osz­táskor legtöbben haza se vitték a gabonát. Ott mind­járt átadták a földműveszszövetke- zeti felvásárlónak a fölösleget. Nem említek mást, csak Diósi László esetét. Becsületes, szorgal­mas tag, több mint 26 mázsa búzát ka­pott az elmúlt esz­tendőben is munká­jáért: Természetes, hogy nem volt szüksége rá, 15 má­zsát adott el az ál­lamnak. Ez most is így lesz, a tagok eladják fölöslegüket. Mennyivel helye­sebb lett volna azonban — termé­szetesen ezt megbe­szélve a tagokkal — csak annyit osz­tanának ki, amire szükségük van. A fölösleget közösen a Kossuth termelő- szövetkezet értéke­sítette volna, hiszen a 3004-es rendelet szerint egy-egy ter­melőszövetkezet, — így a pataki is — annál több kedvez­ményben részesül, minél több árut termel, értékesít, az állami vállalatok útján. Pedig a 3004 -es rendeletet is­merik a termelő- szövetkezetben. Takarmánygabo­nát a lehető leg­kevesebbet osztanak ki, hiszen az állat- tenyésztés jó jöve­delmet jelent itt is, s ha ezt fejleszteni akarják, takar­mányra van szük­ség. Mert a tehe­nészetben is fokoz­ni szeretnék a tej­hozamot. Azt ter­vezik, hogy a 12 te­héntől 180 liter te­jet fejjenek na­ponta. Ez nem is lehetetlenség, csak hozzáértő gondozó és megfelelő takar­mányra van szük­ség. E téren pedig nincs hiba Patakon. A szálastakarmány biztosítása mellett meg lesz a szemes­takarmány is. Csak kukoricából 85 má­zsát takarítottak meg az elmúlt esz­tendőben. Jó pár sertés meghízna már ezen is, dehát a kukorica termést hoz az idén is. Mindezeket a pa­taki Kossutn Ter- meiószovetKezet iro­dájában beszélget­tük, egy esieDe naj- lo deiutan, amikor az emoereknek Kis leiegzetveteinyi iue- juK akaat és a munka közepette oeneztek az irodá­ba. Mert munka az van bőven. De a gépállomás segítsé­ge mellett több Kí­vülállóra is szá­míthat a termelő- szovetKezet, akiit szívesen segítenek a nagyobb munkák idejen. Már nem úgy, hogy tizet erte a tsz, vagy feles­ben csinálnák. A kölcsönt úgy adják vissza, hogy ha va­lamelyik gazdának szükségé van fogat­ra, vagy szerszám­ra, az nem megy sehová kérni, csak a termelőszövetke­zetbe. Így biztosan nem éri szó a háza elejét. Miközben ezekről folyik a szó, az emberek min­dent elmondva, mit hogyan látnak, egy­szer csak nyílik az ajtó és egy szikár, őszhajú bácsi lép be. Illendően kö­szön, aztán elmond­ja szándékát. — Segíteni jöttem: Hová menjek? — Menjen csak — nevezi meg az el­nök a helyet, ahol jelenleg dolgoznak. S, hogy a bácsi be­teszi maga mögött az ajtót, még utána szól: — Nemsokára ott leszek én is. V.-né. A golyvásüszög fertőző csí­rái leginkább sérüléseken át hatolnak be a kukoricába, ezért zivatarok, jégverések és nagy szelek után nagy számban jelennek meg a golyvák a kukoricán. Növény- ápoláskor arra kell vigyázni, hogy ne sértsük meg a nö­I vényt, mert ez is behatolási helye lehet a fertőző csírá­nak. A fertőzés lehetősége egész tenyészidő alatt fenn áll, a címer sárgulásáig a fertőzés állandóan terjed, majd ettől kezdve fokozato­san csökken és a ibeérésig teljesen megáll. A kórokozók minden föld feletti részt megtámadnak, de fertőződhet a föld felszínéhez közel álló támasztó gyökér is. A legna­gyobb fertőzés a csövek he­lyén fordul elő, mert a kór­„Szabadság van!?“ Érdekes levelet hozott a posta a napokban. Fiatalok, a carancslapujtői KlSZ-szerve- zet két tagja írta. Azt pana­szolják benne, hogy Karancs- hipujtőn néhányan félreértel­mezik a szabadságot. Szavaik bizonyításaképpen írták meg a következő történetet. Éppen kinn a határban vol­tak, amikor négy asszonyra lettek figyelmesek. Hogy nem jó dologban jártak, az is bizo­nyította, hogy óvatosan körül­nézegettek, miután úgy látták, senki sem nézi őket, uccu ne­ki a lóherésnek, búza és árpa keveréknek, melyikük, mit ért el hamarább. — Lopjuk a parasztot, ahol érjük — mondta az egyik asszony, társai hangos kaca­gása közepette, miután jól megszedve magukat, hazafelé indultak. Ezt azonban már------------------4^ nem tudta tétlenül nézni a két fiatal. Előbújtak rejtekük- ből, s az asszonyok elé álltak megkérdezvén tőlük: — Miért viszik el a másét? — Szabadság van — mond­ta erre az egyik. — Nem kell a parasztot sajnálni — nyelvelt a másik. — Ti meg addig tűnjetek el — szólt a fiatalokra a har­madik asszony —míg szépen vagytok... Mélyen felháborította az eset a fiatalokat, de méltán háborog az ilyen történeteken az egész falu, mert abban iga­zuk van ugyan az asszonyok­nak, hogy nálunk szabadság van, de nem olyan értelem­ben, ahogyan ők képzelik. — Mert nékik az tetszene, „ami tiéd, az enyém is ...“ De vajon ez az igazi sza­badság?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents