Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-02 / 60. szám

6 NÓGRÁDI NÍPŰJ8AG 1958. augusztus 2. A „népi“ írók ideológiája A Társadalmi Szemle jú- niusi számában jelent meg az MSZMP Központi Bi­zottsága mellett működő kul­turális elméleti munkaközös­ség állásfoglalása a „népi” írókról. Ez az állásfoglalás marxista állásfoglalás, a „né­pi” írók ideológiájával szem­ben, és egyben a népi írók ideológiai arculatának marx­ista kritikája is. Megyénkben is az egyik vitatott téma lett a népiesek ideológiai magatartása. Van­nak, akik még_ nem látiáJk világosan, mi is az a „népies” ideológia. Mit fejez ki, milyen célt szolgál, kik használják fel maguk érdekére. A „néni” írók mozgalmá­nak az éütemezése már több évtizedes vita tárgya. A Társadalmi Szemlében közölt állásfoglalás így szól: „. . . a „népi” írók mozgalma jelen­tős szépirodalmi tevékenysé­get bemutató politikai mozga­lom, amelynek alapvető esz­mei jellemvonása egy erős nacionalizmussal telített „har­madik utas” koncepció, az imperializmus és a szocializ­mus világméretű küzdelmébe egy nem létező harmadik útnak, a „külön magyar út­nak” hamis illuzióia.” (Tár­sadalmi Szemle 1958. június, 38. oldal). A „népi” írók ideológiája nem egvséges elmélet. Számos árnyalata van. de az árnyalaton belül uralkodó hamis nézeteik a meghatáro­zók. A „népi” ideológiának megvan a maga bel- és kül­politikai elgondolása. Mind­két koncepcióra harmadik­utas állásDontia jellemző. A népiesek látszólag elvetik a burzsoázia társadalmi vezető szerepét, azonban a proletariá­tus vezető szerepét is tagad­ják a társadalmi fejlődésben. Vezető erőnek a középrétege­ket, az értelmiségieket, a pa­rasztságot tekintik. Azonban a parasztság nem egységes, a parasztság közbülső osztály a proletariátus és a burzsoázia között. Magatartását nem va­lami külön paraszti érdek, hanem az egymással ellensé­gesen szemben álló alapvető osztályok harca szabja meg. A parasztságnak az a része amely saját munkájából él, a munkásság szövetsége. A kulákság pedig a városi bur­zsoázia, illetve a kapitalizmus mellett foglal állást. Az ér- te’misé» szintén nem önálló tényező. Az értelmiség min­dig az adott társadalmi gaz­dasági rendszer fügvénye. Mint rétegnek nincs megha­tározó szerepe a történelem­ben. Az értelmiség osztályfe­lettisége csak látszat, való­ságban az uralkodó osztályok hatása alatt állnak. A harma­dikutas ideológiája is a bur­zsoázia hatásának tekinthető. Mint ideológia a proletár szo­cializmussal szembenálló erők érdekeinek kifejezője. A ...né­pi” írók a parasztság jövőjét illetően is harmadikutas ál­láspontot foglalnak el. Elve­tik a földbirtokos, nagykapi- italista fejlődés perspektívá­ját. de elutasítják a proletár szocialisták gondolatát is. Ak­kor mi a céljuk? Ez nem más, mint a kisparaszti gazdaság megvalósítása Szerintük ez az üdvösség teteje. ¥Az lehetsóges-e ez? Hiszen így vagy úgy az egész világon az a tendencia, hogy a nagyüzemi mezőgazdasási termelés válik uralkodóvá. És különben is a kisáruter- melés a mezőgazdaságban a kapitalizmust szüli. Világos tehát, hogy a harmadikutas állásfoglalás végsősoron kö­rülményeink között akadá­lyozza a szocialista mezőgaz­daság megteremtését. A ..néni” írók ideológiája külpolitikai vonatkozásban harmadikutas álláspontra he­lyezkedik. Azt mondják. ho”v Magyarországnak közbülső helyzetet kell elfoglalni Nyu­gat és Kelet között, mert úgymond „kis nép” vagyunk. De Nyugaton kapitalizmus van, keleten pedig a Szovje­tunió vezette szocialista tá­bor létezik, mélyhez mi is tartozunk. Két társadalmi rendszer van a világon: ka­pitalista és szocialista. Követ­'Tőoná menjünk kirándulni: Egyik igen nagy népszerű­ségnek örvendő kirándulóhe­lyünk az ágasvári vár. Megközelítése: Nagybáto­nyig vonattal, s onnan a va­sútállomástól gyalogos kirán­dulás esetén az iparvasút mel­lett Alsó-Katalinig, majd az erdőben turista út vezet. Utunk a Csörgő-patak mellett évtizedes fák árnyékában ve­zet a vadregényes mátrai er­c/tqjOJJAÓL^ dőségben. Az út megrövidít hető azáltal, hogy az iparva- súton utazunk Katalinig, onnan tovább gyalogosan dj* *» már említett, jelzett túrista úton. Ebben az esetben Kata­linról 'Ágasvár 1,5 óra alatt elérhető. kezesképpen minden ország vagy egyik, vagy másik -tár­sadalmi rendszerhez tartozik. A népiesek karmadikútja a valóságban nem létezik. Mi­féle társadalmi rendszer meg­valósítása lenne az ő útjuk? Az azonban bizonyos, hogy a harmadikutas nézet, — (ál­lásfoglalás a proletár nemzet­köziséggel szemben). A népie­sek a nemzetközi erőviszo­nyok elemzésénél a nemzeti-, faji tényezők hangoztatásá­val tagadják a proletár-szo­cialista osztályszemléletet. A proletár osztálvállásponton lévők esv pillanatig sem két­séges. ho«v a harmadikutas elmélet lényegében a kapita­lizmus útjára igyekszik for­dítani az ország szekerét. 4 z 1956-os ellenforrada­lom idején a ..népiek” naci­onalizmusa nyíltan igazolta az ellenforradalmat. Ebből is látható, hogy a harmadikutas- ság a szubjektív szándékok­tól függetlenül elvezet a re­akciós erőkkel kötött politi­kai szövetségig. Ez tanulság kell, hogy legyen számunkra is, de a népi írók számára is, akiktől azt kívániák, a dolgozók, hoav mélyen és a’anosan gondolják át ideoló­giájukat, lássák be. hogy a harmadik út csak illúzió. Sze­retnénk, ha az egyetlen reá­lis, a népünk érdekeit kifeje­ző útra, a szocializmus útjá­ra lépnének. Az ideológia területén a még bármily nagy írók is el­tévedhetnek, ha figyelmen kívül hagy iák az alapvető társadalmi törvényszerűséget Társadalmunkban osztályharc van, világos, egyértelmű ál­lásfoglalásra van szükség. Szívből örülnénk ha „népi” íróink elvetnék helytelen nézeteiket és elfogadnák, ma guikévá tennék dolgozó né­pünk érdekét kifejező marx­ista-leninista álláspontot. A harmadikutas nézetek bármennyire is misz­tikumba burkolják céljaikat, lénv^ében azt célozzák, hogy a néppel együtt a munkás­osztályt letérítse a szocializ­mus útjáról. Ez azonban nem sikerülhet. A munkások jól megjegyezték a párt figyel­meztetését és tudják, hogy: „Aki a munkásosztályt rá­akarja venni, hogy legyen hűtlenné a marxizmushoz, az arra akarja rávenni. hogy legyen hűtlenné a néphez.” Hrabecz József F J t • • O // o 1958. VIII. 2. Vízszintes: 1. Ady Endre egyik Léda verséből idézünk egy sza­kaszt (folyt. függ. 12. vízsz. 40., függ. 41 és függ. 1. sz. sorokban). 13. Oltotta — régiesen. 14. Azo­nos római számok. — 15. vívó­fegyver. 16. Ruha-kellék. 18. Kö­zépkori kínzóeszköz. 21. Irányá­ba. 23. Sz.L.B. 24. Beszélgetés. - 26. Az édes jelzője lehet. 27. Lé­tezik. - 28. Mértani fogalom. - 29. Nyári ruhadarab. 31. Ra pár­ja. 32. Bibliai hely. 34. Utón van. 37. Az egyik elektromos sarok. 39. Arra fele. 42. Egyiptomi nap­isten. 43. Állat németül - kiejtve. 45. Rangjelző szó. 46. Fedd. 47. Pára! 49. Vissza: lóeledel. 51. A pokolban lakik. 53. Bolygó neve. 54. A vízsz. 80-ban szereplő férfi tulajdona. 56. Folyó nap. 57. Verssorok végén van. 59. Kefe mássalhangzói. 60. A lélek mér­nöke. 61. Tér szélei. 62. Bizony­lat. 63. Hintett. 64. Sál. m. hang­zói. 66. Ital. 67. Személyes név­más. 69. Korszak közisfnert id. szóval - kiejtve. - 70. Papírmér­tek. 71. fiint (első kocka kettős betű). 73. Európai város. 74. Név­utó. 75. Déli étkezés. 78. Skála- hang. 80. Férfinév. 81. Nagy he­lyiség. 83. Folyadéktároló. 84. Az anya legszebb jelzője. 86. Mellébeszél. 89. Európai nép. 91. Szegő Gizi karikaturistánk hói neve. 93. Az egészséges ital. 95. Azonos mássalhangzók. 96. EE. 97. Liter rövidítése. 99. Fa része. 100 — Sok — keverve. — 102. IO. 103. Enged a kötélen. 105. Kenye­ret vágott. 107. Klasszikus regény­írónk. Függőleges: 2. Mint vízsz. 16. sz. 3. Bal - keverve. 4. KÁT. 5. Tetejére mázol. 6. Menni francia nyelven — kiejtve. 7. Vissza: nép németül — kiejtve. 8. Óhajtó. 9. Egyiptomi napisten. 10. Turf m. hangzói. 11. Keleti kikötő. 17. Nyíró szerszám. — 19. Férfinév. 20. Vissza: vágjad! 22. Eleget tesz kötelezettségének. 24. El­mozdít, lök. 25. ERK. 28. Rossz úton sok van belőle. 30. Pásztó melletti község. 33. Mint vízsz. 15. 35. Európai nép. 36. Férfinév. 38. „Szent” tárgy. 40. Gyilkol. 44. Harag - latinul. 45. Kezdeménye­ző, életrevaló. 48. Történelmi cir­káló neve. 50. Hangnem. 52. Idős. 55. Balkáni szél. 58. Paripa. 60. Szót helyettesít- 65. Seb-láz. 67. Elmozdít. 68. Fohász. 70. Női be­cenév. 72. Finom tészta. 74. Il­lemhely — németül. 76. Das né­met névelő genitivusa. 77. Cím­zés rövidítés. 79. Klasszikus nap. Vissza: madárlakás. 82. Enyém latinul. 83. Felkiáltó szó. 85. Német névelő. 87. Árt — ke­verve. 88. Az elmúlt nap jelzője. 90. Az SZTK elődje. 92. Fontos táplálék. 94. Fondorlat. 97. Kis házikó. 98. Kerek szám. 100. Visz- sza: esőn lévő. 101. Egymást kö­vető betűk az abc-ből. 103. Kínai név. 104. Távirati hang. 105. Sa­ját kezűleg. 106. Mint függ. 104. Az o, ó és ő, ő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő az Ady Idézet, va­lamint a Vasárnapi Fejtörő szel­vény. Beküldési határidő: au­gusztus 6. Múltheti keresztrejtvényünk he­lyes megfejtése: Balmazújváros, - Kazincbarcika, Drégelypalánk, - Balaton­kenese. Könyvjutalmat nyertek: Dóes László Szügy, Kálmán Lászlóné- Galgaguta, Szabó Béla Salgótar­ján. A könyveket postán küldjük el­A vár tövében menedékház áll, ahol szállás és étkezés biz­tosított. Kubikus munkavállalókat keres Betonútépítő Vállalat azonnali belépésre Apc és Tar főépítésvezetőségcire. Szállásról ingyen, napi három­szori étkezésről térítés ellenében gondoskodik a vállalat. A munkavállalók teljesítménybérben dol­goznak, 15 százalék idénypótlék hozzászámításával. Családfenntartok napi 6.— Ft különélési díjat kap­nak. Munkábaálláskor útiköltséget az építésvezetőség kifizeti. Figyelem! Figyelem! A Balassagyarmati Cipész KTSZ FELKÉRI A VÁROS és KÖRNYÉKÉNEK KÖZÖN­SÉGÉT, hogy mértékutáni cipő és csizma SZÜKSÉG­LETÉT MÄR most rendelje meg. Állami gazdaságok, állami vállalatok, termelőszö­vetkezetek és magánosok cipő, bakancs és csizma javítását bőr és gumitalppal vállaljuk. Javító részlegeink: Drégelypalánk és Mohora köz­ségekben. Kárpitozott bútorok, fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivi­telben. Rekamlé, fotelek, párná­zott székek, sezlonofc, asztalok nagy választékban. Galambos! Béla kárpitos, Budapest, VH. Le­nin körút 20. Telefon: 227-417. Örd&gJízfa... békás tó, a zsidó te­mető, a cigány-hegy és a járvány kórház mellett volt még egy nevezetessége Kis­tarjádnak. Egy szédületesen meredek utca végében állt egy otromba, szürke épület, a menház. Nem tudom, üd­vére, vagy terhére szolgál-e ez az intézmény a régi köz­igazgatásnak, egy azonban bizonyos: a meredek utcát ró­la nevezték el. s a menház lett Kistarján közepe. * Ebben a .^tiszteletreméltó” épületben élt néhány eszten­deig Láznik bácsi ... Az öreg, robosztus termetű em­bert mindenki ismerte a vá­rosiban, kiváltképpen a gye­rekek, akik jó barátságban éltek vele. Amikor a nyaká­ba kötözött lavórral, két dob­verővel megjelent az utcán, még a pendelyesek is kisza­ladtak óbégatoi. A vén öreg pedig gyakran megjelent. A rozsdás lavór az oldalán fi­tyegett, a két dobverő szapo­rán munkálkodott. Verte Láz- niik papa a rossz edényt ren­dületlen. Mikor aztán össze­csődült egy nagy csapat gye­rek — köztük a tréfát ked­velő felnőttek is, — kezdő­dött a nagy kikiáltás. Lehet, hogy vannak, akik emlékez­ne rá, de én ezt jegyeztem meg magamban: — Asszonyok, emberek! Halló, halló figyelem! Itt az öreg Láznik. Igazat mondok, szent uccse . . . Hó-ha-ha hó­ha . . . Az apácák házában, a libaszaros menházban, az esperes úr jól mulat a sok büdös . . . De ne tovább, mert egy szó, mint száz, Láznik papa nem úgy állította össze szó­tárát, hogy annak tartalma majdani örökségül álljon az utókor számára. Egy azonban bizonyos, hogy az ilyen utcai botrányok már annyira ter­mészetesnek számítottak, mintha csak 'az öreg Horváth hajtotta volna legelni a sza­marát. Tulajdonképpen nem is azoklniak hatott az ilyesmi botrányként, akik nevették a meghibbant embert, hanem azoknak, akik ilyenkor le­függönyözött ablak mögött tördelték a kezüket. Tördelhették is, mert bo­lond volt ugyan szegény öreg de azt pontosan el tudta mondani, hogy a szelíd Ve­ronika nővér nemcsak az ol­vasót tudta morzsolgatni, ha­nem más, élőlbb dolgokat is. Oly kacifántos nótát tudott arról, hogy az ájtatos Dórács- ka testvér nem csak a krisz­tusi mennyasszonyság után sóvárog, hanem élő, isteni férfiú is elnyerheti imádását. Tán az volt a legjobb mulat­ság, amikor Brigitta nővér játékairól pletykált a jó öreg. Ez a nővérke nem szeretett férfi öléiben ülni. Ö vette őket ölbe, s lovagoltatta a jámborokat. Tudott történe­tet — méghozzá dobszóra énekelve — tisztelendő Lázár atyáról is, aki gyóntató ba­rát létére nemcsak a lelki rejtelmeket kutatta, hanem a testi rútságok bocsánatára is tudott penitenciát. N i, gyerekek esküdni mer­tünk arra. hogy bolond szegény öreg. Kicsit büszkél­kedtünk is, hogy nekünk, kistarjániaknak még ilyen is akad. A felnőtték sokszor mondták, hogy mem lehet, hisz oly okos dolgokat ki­abál. Egyszer azonban őket, felnőtteket is meggyőzte va­lamelyik nagypapa, hogy meghibbant az öreg, s ez szent igaz. * A dolog pedig úgy történt, hogy egy napon, valamikor 1900 körül, Inászó alatt le­szakadt a bánya. Láznik apó akikor fiatal volt, derék, erős. Ott rekedtek a föld alatt vagy hatan. Sötét volt, elfo­gyott a levegő, az éhség any- nyira kínozta őket, hogy az ajkukat rágták kínjukban. Mikor aztán a végső kétség- beesés, az éhség és szomjú­ság annyira erőt vett rajtuk, hogy elvesztették józanságu­kat, azt találták mondani, hogy megeszik a legfiatálab- bat. A sors Láznik bátyára esett. Nem, nem került sor sem­milyen vad dologra, mert még aznap kiásták a bánya rabjait. Nem is történt egy­nek sem baja, csak Láznik- nak lett fehér minden hajszá­la, s attól kezdve nem úgy szolgált szegénynek az esze, amint kellett volna. Hogy hi­teles-e a történet, vagy csak kitalálták, ki tudja, ennyi év után ellenőrizni? Egy bizo­nyos: Láznik bácsi élt, s ha tehette, naponta végigkiabál­ta, énekelte Kistarjánt, s kí­séretül éktelen lármát csapott a rossz lavórral. * Egyszer aztán szent harag­ra gerjedt az esperes úr. Ret­tenő méreggel futott a men- házba, s magához rendelt minden íityulát hordó szüzet. — Meddig tűrik ezt a ször­nyűséges istenkáromlást? — ordítozott az esperes. — Szent fogadalmukat így tel­jesítik? Maga az ördög lakik abban a vén emberiben. Ren­dőrök kezére nem lehet ad­ni, mert bolond, önök, nővé­rek pedig tűrik, hogy rágal­mazzák Krisztus urunk szent egyházát, hogy otromba (ká­romkodással illessenek szent és sérthetetlen dolgokat . . . Ki kell űzni az ördögöt. Meg kell tanítani imádkozni . . . Krisztus urujik korbáccsal űzte el a kútárakat, s ez a vén bolond is kufár. Nem látták, hogy adják neki a pénzt? Nem látták még, hogy a kistarjám asszonyok enni adnak neki? Kérem, itt az anyaszentegyház tekintélyéről van szó. | wman tudódott ki, hogy (mit mondott az espe­res? Hát a tanácskozó terem a véntasszonyok szobája mel­lett volt, s ha közülük csak egy megtudta, akkor az Esz- teménik, örzsenénik, közhír­ré tették. Megkezdődött az ördögűzés. Az első lépés az volt, hogy Láznik bácsi dobja, dobverő­je eltűnt. Hiába hoztak új, meg új lavórt a gyerekek, hiába faragta szegény öreg a dobverőket, nem volt több komédia. Még az ajtóhoz is hiába ment a vén ember, mert inagy kulccsal zárták a

Next

/
Thumbnails
Contents