Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)
1958-08-02 / 60. szám
6 NÓGRÁDI NÍPŰJ8AG 1958. augusztus 2. A „népi“ írók ideológiája A Társadalmi Szemle jú- niusi számában jelent meg az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő kulturális elméleti munkaközösség állásfoglalása a „népi” írókról. Ez az állásfoglalás marxista állásfoglalás, a „népi” írók ideológiájával szemben, és egyben a népi írók ideológiai arculatának marxista kritikája is. Megyénkben is az egyik vitatott téma lett a népiesek ideológiai magatartása. Vannak, akik még_ nem látiáJk világosan, mi is az a „népies” ideológia. Mit fejez ki, milyen célt szolgál, kik használják fel maguk érdekére. A „néni” írók mozgalmának az éütemezése már több évtizedes vita tárgya. A Társadalmi Szemlében közölt állásfoglalás így szól: „. . . a „népi” írók mozgalma jelentős szépirodalmi tevékenységet bemutató politikai mozgalom, amelynek alapvető eszmei jellemvonása egy erős nacionalizmussal telített „harmadik utas” koncepció, az imperializmus és a szocializmus világméretű küzdelmébe egy nem létező harmadik útnak, a „külön magyar útnak” hamis illuzióia.” (Társadalmi Szemle 1958. június, 38. oldal). A „népi” írók ideológiája nem egvséges elmélet. Számos árnyalata van. de az árnyalaton belül uralkodó hamis nézeteik a meghatározók. A „népi” ideológiának megvan a maga bel- és külpolitikai elgondolása. Mindkét koncepcióra harmadikutas állásDontia jellemző. A népiesek látszólag elvetik a burzsoázia társadalmi vezető szerepét, azonban a proletariátus vezető szerepét is tagadják a társadalmi fejlődésben. Vezető erőnek a középrétegeket, az értelmiségieket, a parasztságot tekintik. Azonban a parasztság nem egységes, a parasztság közbülső osztály a proletariátus és a burzsoázia között. Magatartását nem valami külön paraszti érdek, hanem az egymással ellenségesen szemben álló alapvető osztályok harca szabja meg. A parasztságnak az a része amely saját munkájából él, a munkásság szövetsége. A kulákság pedig a városi burzsoázia, illetve a kapitalizmus mellett foglal állást. Az ér- te’misé» szintén nem önálló tényező. Az értelmiség mindig az adott társadalmi gazdasági rendszer fügvénye. Mint rétegnek nincs meghatározó szerepe a történelemben. Az értelmiség osztályfelettisége csak látszat, valóságban az uralkodó osztályok hatása alatt állnak. A harmadikutas ideológiája is a burzsoázia hatásának tekinthető. Mint ideológia a proletár szocializmussal szembenálló erők érdekeinek kifejezője. A ...népi” írók a parasztság jövőjét illetően is harmadikutas álláspontot foglalnak el. Elvetik a földbirtokos, nagykapi- italista fejlődés perspektíváját. de elutasítják a proletár szocialisták gondolatát is. Akkor mi a céljuk? Ez nem más, mint a kisparaszti gazdaság megvalósítása Szerintük ez az üdvösség teteje. ¥Az lehetsóges-e ez? Hiszen így vagy úgy az egész világon az a tendencia, hogy a nagyüzemi mezőgazdasási termelés válik uralkodóvá. És különben is a kisáruter- melés a mezőgazdaságban a kapitalizmust szüli. Világos tehát, hogy a harmadikutas állásfoglalás végsősoron körülményeink között akadályozza a szocialista mezőgazdaság megteremtését. A ..néni” írók ideológiája külpolitikai vonatkozásban harmadikutas álláspontra helyezkedik. Azt mondják. ho”v Magyarországnak közbülső helyzetet kell elfoglalni Nyugat és Kelet között, mert úgymond „kis nép” vagyunk. De Nyugaton kapitalizmus van, keleten pedig a Szovjetunió vezette szocialista tábor létezik, mélyhez mi is tartozunk. Két társadalmi rendszer van a világon: kapitalista és szocialista. Követ'Tőoná menjünk kirándulni: Egyik igen nagy népszerűségnek örvendő kirándulóhelyünk az ágasvári vár. Megközelítése: Nagybátonyig vonattal, s onnan a vasútállomástól gyalogos kirándulás esetén az iparvasút mellett Alsó-Katalinig, majd az erdőben turista út vezet. Utunk a Csörgő-patak mellett évtizedes fák árnyékában vezet a vadregényes mátrai erc/tqjOJJAÓL^ dőségben. Az út megrövidít hető azáltal, hogy az iparva- súton utazunk Katalinig, onnan tovább gyalogosan dj* *» már említett, jelzett túrista úton. Ebben az esetben Katalinról 'Ágasvár 1,5 óra alatt elérhető. kezesképpen minden ország vagy egyik, vagy másik -társadalmi rendszerhez tartozik. A népiesek karmadikútja a valóságban nem létezik. Miféle társadalmi rendszer megvalósítása lenne az ő útjuk? Az azonban bizonyos, hogy a harmadikutas nézet, — (állásfoglalás a proletár nemzetköziséggel szemben). A népiesek a nemzetközi erőviszonyok elemzésénél a nemzeti-, faji tényezők hangoztatásával tagadják a proletár-szocialista osztályszemléletet. A proletár osztálvállásponton lévők esv pillanatig sem kétséges. ho«v a harmadikutas elmélet lényegében a kapitalizmus útjára igyekszik fordítani az ország szekerét. 4 z 1956-os ellenforradalom idején a ..népiek” nacionalizmusa nyíltan igazolta az ellenforradalmat. Ebből is látható, hogy a harmadikutas- ság a szubjektív szándékoktól függetlenül elvezet a reakciós erőkkel kötött politikai szövetségig. Ez tanulság kell, hogy legyen számunkra is, de a népi írók számára is, akiktől azt kívániák, a dolgozók, hoav mélyen és a’anosan gondolják át ideológiájukat, lássák be. hogy a harmadik út csak illúzió. Szeretnénk, ha az egyetlen reális, a népünk érdekeit kifejező útra, a szocializmus útjára lépnének. Az ideológia területén a még bármily nagy írók is eltévedhetnek, ha figyelmen kívül hagy iák az alapvető társadalmi törvényszerűséget Társadalmunkban osztályharc van, világos, egyértelmű állásfoglalásra van szükség. Szívből örülnénk ha „népi” íróink elvetnék helytelen nézeteiket és elfogadnák, ma guikévá tennék dolgozó népünk érdekét kifejező marxista-leninista álláspontot. A harmadikutas nézetek bármennyire is misztikumba burkolják céljaikat, lénv^ében azt célozzák, hogy a néppel együtt a munkásosztályt letérítse a szocializmus útjáról. Ez azonban nem sikerülhet. A munkások jól megjegyezték a párt figyelmeztetését és tudják, hogy: „Aki a munkásosztályt ráakarja venni, hogy legyen hűtlenné a marxizmushoz, az arra akarja rávenni. hogy legyen hűtlenné a néphez.” Hrabecz József F J t • • O // o 1958. VIII. 2. Vízszintes: 1. Ady Endre egyik Léda verséből idézünk egy szakaszt (folyt. függ. 12. vízsz. 40., függ. 41 és függ. 1. sz. sorokban). 13. Oltotta — régiesen. 14. Azonos római számok. — 15. vívófegyver. 16. Ruha-kellék. 18. Középkori kínzóeszköz. 21. Irányába. 23. Sz.L.B. 24. Beszélgetés. - 26. Az édes jelzője lehet. 27. Létezik. - 28. Mértani fogalom. - 29. Nyári ruhadarab. 31. Ra párja. 32. Bibliai hely. 34. Utón van. 37. Az egyik elektromos sarok. 39. Arra fele. 42. Egyiptomi napisten. 43. Állat németül - kiejtve. 45. Rangjelző szó. 46. Fedd. 47. Pára! 49. Vissza: lóeledel. 51. A pokolban lakik. 53. Bolygó neve. 54. A vízsz. 80-ban szereplő férfi tulajdona. 56. Folyó nap. 57. Verssorok végén van. 59. Kefe mássalhangzói. 60. A lélek mérnöke. 61. Tér szélei. 62. Bizonylat. 63. Hintett. 64. Sál. m. hangzói. 66. Ital. 67. Személyes névmás. 69. Korszak közisfnert id. szóval - kiejtve. - 70. Papírmértek. 71. fiint (első kocka kettős betű). 73. Európai város. 74. Névutó. 75. Déli étkezés. 78. Skála- hang. 80. Férfinév. 81. Nagy helyiség. 83. Folyadéktároló. 84. Az anya legszebb jelzője. 86. Mellébeszél. 89. Európai nép. 91. Szegő Gizi karikaturistánk hói neve. 93. Az egészséges ital. 95. Azonos mássalhangzók. 96. EE. 97. Liter rövidítése. 99. Fa része. 100 — Sok — keverve. — 102. IO. 103. Enged a kötélen. 105. Kenyeret vágott. 107. Klasszikus regényírónk. Függőleges: 2. Mint vízsz. 16. sz. 3. Bal - keverve. 4. KÁT. 5. Tetejére mázol. 6. Menni francia nyelven — kiejtve. 7. Vissza: nép németül — kiejtve. 8. Óhajtó. 9. Egyiptomi napisten. 10. Turf m. hangzói. 11. Keleti kikötő. 17. Nyíró szerszám. — 19. Férfinév. 20. Vissza: vágjad! 22. Eleget tesz kötelezettségének. 24. Elmozdít, lök. 25. ERK. 28. Rossz úton sok van belőle. 30. Pásztó melletti község. 33. Mint vízsz. 15. 35. Európai nép. 36. Férfinév. 38. „Szent” tárgy. 40. Gyilkol. 44. Harag - latinul. 45. Kezdeményező, életrevaló. 48. Történelmi cirkáló neve. 50. Hangnem. 52. Idős. 55. Balkáni szél. 58. Paripa. 60. Szót helyettesít- 65. Seb-láz. 67. Elmozdít. 68. Fohász. 70. Női becenév. 72. Finom tészta. 74. Illemhely — németül. 76. Das német névelő genitivusa. 77. Címzés rövidítés. 79. Klasszikus nap. Vissza: madárlakás. 82. Enyém latinul. 83. Felkiáltó szó. 85. Német névelő. 87. Árt — keverve. 88. Az elmúlt nap jelzője. 90. Az SZTK elődje. 92. Fontos táplálék. 94. Fondorlat. 97. Kis házikó. 98. Kerek szám. 100. Visz- sza: esőn lévő. 101. Egymást követő betűk az abc-ből. 103. Kínai név. 104. Távirati hang. 105. Saját kezűleg. 106. Mint függ. 104. Az o, ó és ő, ő betűk között nem teszünk különbséget! Beküldendő az Ady Idézet, valamint a Vasárnapi Fejtörő szelvény. Beküldési határidő: augusztus 6. Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Balmazújváros, - Kazincbarcika, Drégelypalánk, - Balatonkenese. Könyvjutalmat nyertek: Dóes László Szügy, Kálmán Lászlóné- Galgaguta, Szabó Béla Salgótarján. A könyveket postán küldjük elA vár tövében menedékház áll, ahol szállás és étkezés biztosított. Kubikus munkavállalókat keres Betonútépítő Vállalat azonnali belépésre Apc és Tar főépítésvezetőségcire. Szállásról ingyen, napi háromszori étkezésről térítés ellenében gondoskodik a vállalat. A munkavállalók teljesítménybérben dolgoznak, 15 százalék idénypótlék hozzászámításával. Családfenntartok napi 6.— Ft különélési díjat kapnak. Munkábaálláskor útiköltséget az építésvezetőség kifizeti. Figyelem! Figyelem! A Balassagyarmati Cipész KTSZ FELKÉRI A VÁROS és KÖRNYÉKÉNEK KÖZÖNSÉGÉT, hogy mértékutáni cipő és csizma SZÜKSÉGLETÉT MÄR most rendelje meg. Állami gazdaságok, állami vállalatok, termelőszövetkezetek és magánosok cipő, bakancs és csizma javítását bőr és gumitalppal vállaljuk. Javító részlegeink: Drégelypalánk és Mohora községekben. Kárpitozott bútorok, fizetési kedvezménnyel, gyönyörű kivitelben. Rekamlé, fotelek, párnázott székek, sezlonofc, asztalok nagy választékban. Galambos! Béla kárpitos, Budapest, VH. Lenin körút 20. Telefon: 227-417. Örd&gJízfa... békás tó, a zsidó temető, a cigány-hegy és a járvány kórház mellett volt még egy nevezetessége Kistarjádnak. Egy szédületesen meredek utca végében állt egy otromba, szürke épület, a menház. Nem tudom, üdvére, vagy terhére szolgál-e ez az intézmény a régi közigazgatásnak, egy azonban bizonyos: a meredek utcát róla nevezték el. s a menház lett Kistarján közepe. * Ebben a .^tiszteletreméltó” épületben élt néhány esztendeig Láznik bácsi ... Az öreg, robosztus termetű embert mindenki ismerte a városiban, kiváltképpen a gyerekek, akik jó barátságban éltek vele. Amikor a nyakába kötözött lavórral, két dobverővel megjelent az utcán, még a pendelyesek is kiszaladtak óbégatoi. A vén öreg pedig gyakran megjelent. A rozsdás lavór az oldalán fityegett, a két dobverő szaporán munkálkodott. Verte Láz- niik papa a rossz edényt rendületlen. Mikor aztán összecsődült egy nagy csapat gyerek — köztük a tréfát kedvelő felnőttek is, — kezdődött a nagy kikiáltás. Lehet, hogy vannak, akik emlékezne rá, de én ezt jegyeztem meg magamban: — Asszonyok, emberek! Halló, halló figyelem! Itt az öreg Láznik. Igazat mondok, szent uccse . . . Hó-ha-ha hóha . . . Az apácák házában, a libaszaros menházban, az esperes úr jól mulat a sok büdös . . . De ne tovább, mert egy szó, mint száz, Láznik papa nem úgy állította össze szótárát, hogy annak tartalma majdani örökségül álljon az utókor számára. Egy azonban bizonyos, hogy az ilyen utcai botrányok már annyira természetesnek számítottak, mintha csak 'az öreg Horváth hajtotta volna legelni a szamarát. Tulajdonképpen nem is azoklniak hatott az ilyesmi botrányként, akik nevették a meghibbant embert, hanem azoknak, akik ilyenkor lefüggönyözött ablak mögött tördelték a kezüket. Tördelhették is, mert bolond volt ugyan szegény öreg de azt pontosan el tudta mondani, hogy a szelíd Veronika nővér nemcsak az olvasót tudta morzsolgatni, hanem más, élőlbb dolgokat is. Oly kacifántos nótát tudott arról, hogy az ájtatos Dórács- ka testvér nem csak a krisztusi mennyasszonyság után sóvárog, hanem élő, isteni férfiú is elnyerheti imádását. Tán az volt a legjobb mulatság, amikor Brigitta nővér játékairól pletykált a jó öreg. Ez a nővérke nem szeretett férfi öléiben ülni. Ö vette őket ölbe, s lovagoltatta a jámborokat. Tudott történetet — méghozzá dobszóra énekelve — tisztelendő Lázár atyáról is, aki gyóntató barát létére nemcsak a lelki rejtelmeket kutatta, hanem a testi rútságok bocsánatára is tudott penitenciát. N i, gyerekek esküdni mertünk arra. hogy bolond szegény öreg. Kicsit büszkélkedtünk is, hogy nekünk, kistarjániaknak még ilyen is akad. A felnőtték sokszor mondták, hogy mem lehet, hisz oly okos dolgokat kiabál. Egyszer azonban őket, felnőtteket is meggyőzte valamelyik nagypapa, hogy meghibbant az öreg, s ez szent igaz. * A dolog pedig úgy történt, hogy egy napon, valamikor 1900 körül, Inászó alatt leszakadt a bánya. Láznik apó akikor fiatal volt, derék, erős. Ott rekedtek a föld alatt vagy hatan. Sötét volt, elfogyott a levegő, az éhség any- nyira kínozta őket, hogy az ajkukat rágták kínjukban. Mikor aztán a végső kétség- beesés, az éhség és szomjúság annyira erőt vett rajtuk, hogy elvesztették józanságukat, azt találták mondani, hogy megeszik a legfiatálab- bat. A sors Láznik bátyára esett. Nem, nem került sor semmilyen vad dologra, mert még aznap kiásták a bánya rabjait. Nem is történt egynek sem baja, csak Láznik- nak lett fehér minden hajszála, s attól kezdve nem úgy szolgált szegénynek az esze, amint kellett volna. Hogy hiteles-e a történet, vagy csak kitalálták, ki tudja, ennyi év után ellenőrizni? Egy bizonyos: Láznik bácsi élt, s ha tehette, naponta végigkiabálta, énekelte Kistarjánt, s kíséretül éktelen lármát csapott a rossz lavórral. * Egyszer aztán szent haragra gerjedt az esperes úr. Rettenő méreggel futott a men- házba, s magához rendelt minden íityulát hordó szüzet. — Meddig tűrik ezt a szörnyűséges istenkáromlást? — ordítozott az esperes. — Szent fogadalmukat így teljesítik? Maga az ördög lakik abban a vén emberiben. Rendőrök kezére nem lehet adni, mert bolond, önök, nővérek pedig tűrik, hogy rágalmazzák Krisztus urunk szent egyházát, hogy otromba (káromkodással illessenek szent és sérthetetlen dolgokat . . . Ki kell űzni az ördögöt. Meg kell tanítani imádkozni . . . Krisztus urujik korbáccsal űzte el a kútárakat, s ez a vén bolond is kufár. Nem látták, hogy adják neki a pénzt? Nem látták még, hogy a kistarjám asszonyok enni adnak neki? Kérem, itt az anyaszentegyház tekintélyéről van szó. | wman tudódott ki, hogy (mit mondott az esperes? Hát a tanácskozó terem a véntasszonyok szobája mellett volt, s ha közülük csak egy megtudta, akkor az Esz- teménik, örzsenénik, közhírré tették. Megkezdődött az ördögűzés. Az első lépés az volt, hogy Láznik bácsi dobja, dobverője eltűnt. Hiába hoztak új, meg új lavórt a gyerekek, hiába faragta szegény öreg a dobverőket, nem volt több komédia. Még az ajtóhoz is hiába ment a vén ember, mert inagy kulccsal zárták a