Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-16 / 64. szám

1958 augusztus 16. HOGRáDI MiPtJSAO 5 Eredményesen dolgoznak a rimóciak Készülődés az utóbbi évek legnagyobb mezőgazdasági kiállítására Űj életet kezdett Rimócon az a pár ember, akik a kö­zösben az Űj Élet termelő­szövetkezetiben munkálkod­nak, teszik szebbé életüket. Még 1949-et írtunk, amikor egy novemberi napon meg­alakult a rimóoi Kossuth Termelőszövetkezet. Ez több- kevesebb sikerrel 1956. októ­beréig működött. Sokan azt gondolták akkor, októberben, öröikre beborult a közös gondolatának a ter­melőszövetkezetnek. Voltak azonban, Rimócon is olyan emberek, akik bíztak a lövő­ben, összefogtak, és 1957 ja­nuárjában 18 taggal 142 ka- tasztrális hold szántón 72 hold réten és legelőn meg­alakították az Üj Élet Ter- melőszövetezetet. Megfeszített munkát végeztek az igaz, de az eredmény sem maradt el. A gabonát learatták, be- hordták, s lassan befejezik a csépiést fis. De a növény- termelés valamennyi ágában is eredményes munka folyik. Szerződéses cukorrépájuk nagyszerűen fejlődik. Lesz cukor bőven, de ezt így is akarják a termelőszövetkezet tagjai. Nem azért, mintha az elmúlt esztendőben keveselték volna a termést, de ahogy mondják, az idén 'még szebb eredményeket akarnák elérni. Igen nagy gonddal kezelik a szerződésesen termelt apró­magvakat is, a bíborherét, a fehérherét, a szöszösbükkönyit, a tavaszbükkönyt és a kölest. Valamennyi igen szép ter­mést ígér. Termelnek még ezeken kívül hibridkukoricát is vetőmagnak. Bár vala­mennyi munkát géppel végez­nek, két pár lovat és egy pár ökröt mégis tartanak a ■kisebb munkák elvégzésére. Tehénállományuk 13 darab tehénből áll. Sertésük 12 darab van. Az állomány fel­frissítésére nemrégen fajtiszta Az idén 21 gépállomás és 5 állami gazdaság cséplő csa­pata nevezett be a versenybe. A gépállomási cséplőcsapatok között a legjobb eredményt Te­leki József és munkacsa­pata érte el. melőszövetkezetet az őket pat­ronáló Salgótarjáni Acéláru­gyárból ügy-egy elvtárs, akik- kdl megbeszélik problémáikat, s azokra együttesen igyeksze­nek megoldást találni. így élnek Bimócon az Üj Élet Termelőszövetkezet tag­jai. Vannak még problémáik, melyek megoldatlanok, de eredményeik így is nagyob­bak, mint gondolnánk. Lát­ják azok is, akik 1556-ban elhagyták a termelőszövetke­zetet, mert máris jelentkeztek új tagok, akik úgy határoz­tak, hogy a nagyüzemi gaz­daságban a termelőszövetke­zetben szépítik tovább életü­ket. j Palotás községiben 1200-as géppel 26 vagon gabonát csé­peltek el. Csépe István és csapata Tar községben dolgo­zott 1070-es géppel. A telje­sítményük 22 vagon, A har­madik legjobb eredmény Ku- pec Gábort és munkacsapatát dicséri. Szurdokpüspökiben 23 vagon gabonát csépeltek el 1200-as géppel. A legtöbb ifjúsági mun­kacsapatot a pásztói já­rásban szerveztek, s ezek között a legjobban Csépe Istvánék dolgoztak. De jó eredményt ért el Cser­nyik András, Kiss Miklós és Harsányi Béla munkacsapata is. A salgótarjáni járásból egyetlen ifjúsági cséplőcsapat sem nevezett be a versenybe. Viszonylag kis számban képviseltették magukat a ver­senyben az állami gazdaságok cséplőcsapatai is. A legjobban dolgozott Hruber István, a Sziráki Állami Gazdaság dol­gozója, aki munkacsapatával 28 vagon gabonát csépelt el, 1370-es géppel. Kiválóan dolgoztak a szü­gyi tangazdaság fiataljai Is. Vezetőjük, Kovács József irá­nyításával 1070-es géppel 32 vagon gabonát csépeltek el. Ez évben is szeptember 12- 18 között rendezik meg Bu­dapesten az Országos Mező­gazdasági Kiállítást és Vá­sárt. A magnövekedett terü­leten új épületekkel, képző- művészeti alkotásokkal gaz­dagodva készülnek a legutób­bi évek legnagyobb mezőgaz­dasági kiállítására. A magyarországi kiállítá­soknak évszázados múltja van. Kerek 100 esztendővel azelőtt rendezték meg az első budapesti kiállítást. Az Idei lesz a 62. Felépül két modern, üvegfa­lú emeletes bemutató csar­nok. A vízgazdálkodás részé­re formájában és megoldásá­ban egyaránt érdekes, állandó épületet emeltek. A SZÖ- VOSZ modern pavilonja épí­tészeti érdekességnek ígérke­zik. Nem véletlen a nagy építkezés, mert minden eddi­ginél nagyobb idegen forga­lomra lehet számítani. Az 1956-os esztendőtől el­térően, nemzetközi gépkiállí­tás is lesz, ahol bemutatásra kerülnek a mezőgazdasági gépújdonságok. A baráti ál­lamok külön pavilonban is­mertetik mezőgazdaságuk fej­lődését, s gazdag gépbemuta­tót is rendeznek. Anglia, a Német Szövetségi Köztársa­ság, Ausztria, Franciaország cégei mezőgazdasági gépúj­donságaikat hozzák. A magyar mezőgazdaság elsősorban a zöldségtermelés, ezen belül is a szőlő, gyümölcstermesztés, az állattenyésztés és az élel­miszer ipar helyzetét doku­mentáló csarnokai sok érde­kességet tárnak a látogatók elé. Volt miből kiválasztani a bemutató anyagát, hiszem az érdeklődés jóval nagyobb volt, mint az előző években. A jelentkezéseket összevetve megállapítható, hogy az idei kiállítás növénytermeflési ré­szében a szocialista szektorok, ezen belül is a termelőszövet­kezetek szerepelnek legna­gyobb számiban. 353 termelőiszövetkezet, 179 állami gazdaság és 321 egyénileg dolgozó pa­trális holdanként. A nagy munkálatok idején egyetlen termelőszövetkezeti tag sem tétlenkedett. Még a férfiak hordták a gabonát és a cséplésnél segédkeztek, az asszonyok a takarmányrépa gazoló kapálását végezték, s törték a dohányt. ítéléséről. Az első félévben végzett ki­emelkedő munka jutalmául élüzem címet és pénzjutalmat kap a tolmácsi gépállomás is. Az ünnepély szombaton délu­tán lesz a tolmácsi gépállo­máson. raszt mutatja be eredmé­nyeit a kiállításon. Míg 1956-ban csupán 591, az idén a növénytermesztési pa­vilonban már 853 termelő mutatja be milyen erediménv- nyel gazdálkodott. A bemutatott állatok száma is inagy. 2187-et mutatnak be. A szarvasmarha bemutató az általános termelési növeke­dést mutatja be. Az idén is lesznek rekorder tehenek, két év után ismét Budapestre hozzák a Csoíboka-pusztai Ál­lami Gazdaság 82-es Cukor nevű tehenét. De lesznek olyan állatok is, akik 5 szá­zalékos zsíritattalmú magas tejhoziamukkal vonják ma­gukra a látogatóik figyelmét, szereznek elismerést tenyész­tőjüknek. A sertéstenyésztés dokumentációja a fehér hús­sertés tenyésztésre buzdít. A juh és baromfitenyésztés elért eredményeiről a kiállításon ugyancsak átfogó képet kap az érdeklődő. A gépkiállításom 140 féle mezőgazdasági nagygépet mu­tatnak be, de felvonul a kis­gépeik egész sora is. A permetező gépek, szecs­kavágóik, darálók és egyéb felszerelések a SZŐ VOSZ pavilonjában meg is rendelhetők, mi­után nemcsak kiállítás, de vásár is lesz. A gépek mellett a 230 pavi­lonban ruházati cikkekből és élelmiszerekből is Ibő válasz­ték áll a vásárlók rendelke­zésére. A minőségi áru biz­tosítására az OKISZ árube­mutatót rendez, s csak a szakbizottság által jóváha­gyott árúkat árúsíthatják a vásár területén. Megyénk az utóbbi eszten­dőkben igen szép számban képviseltette magát az Orszá­gos Mezőgazdasági KiálMtáso-' kon. Több termelőszövetkezet, állami gazdaság, egyénileg dolgozó paraszt, oklevelet, dí­jait nyert 1956-ban a ludány- balászi Alkotmány Tsz a nö­vénytermesztésben 'elért ered­ményeiért egy díjat 'és négy oklevelet kapott.-------------^ ■»>- -------------­Be fejesték a cséplést Lőrinc-pusstán (Tudósítónktól.) Befejezték a kenyérgabona cséplését a Lőrinc-pusztai Di­mitrov Termelőszövetkezetben. A kenyérgabona, a kedvezőtlen időjárás ellenére is elég jól fizetett. A búza meghaladta a 9, a rozs átlagtermése pe­dig a 10 mázsát katasz­Élüzem a tolmácsi gépállomás A földművelésügyi minisz­ter, a MEDOSZ, illetve a Vegyipari Dolgozók Szakszer­vezetének elnökségével egyet­értésben az 1958 évi első fél­éves tervek teljesítésének ér­tékelése alapján határozatot hozott az élüzem címek oda­kocákat hoztak. Gyakran fölkeresi a ter­Kasza András Tájékoztató az ifjúsági cséplőcsapatok versenyéről :XXXXXXXXXX>Q00Q00Q0000CXXXXXXXXX)00(X1O00PQO0OO0Q000O0^|3o0000000000O0COQ00000O0Q00000000Q0^^ Egy hétköznap Ssirákon Napról-napra fejlődik, erősödik, gazdagodik a sziráki- kiak büszkesége, az állami gazdaság. Eredményeikkel joggal dicsekedhetnek megye szerte- A minap kedves meg­hívás érkezett szerkesztőségünkbe, menjünk, látogassuk meg a gazdaságot, nézzük meg, hogyan telik el egy hét­köznap, s próbáljuk kideríteni eredményeik titkát. Egy nap tudjuk, hogy kérdés erre, mégis megpróbáltuk, hátha sikerül. * Erélyes hangú beszélgetés hallatszik ki Sípos László igazgató szobájából. Mintha veszekednének. Kíváncsian benyitok megtudni, vajon mi­ről vitáznak ilyen emelt han­gon? Egy röpke percre elcsende­sednek a vitatkozók, hetivel kínálnak, s aztán újra kez­dik. Érdemes figyelemmel kí­sérni a vitát, mert nagyon tanulságosnak ígérkezik. A szobában öten ülnek. Mravik János a helyi tanács elnöke, egy asszony, aki erő­sen bizonyítja a maga igazát, Sípos elvtárs az igazgató, Be­nedek János, a gazdaság párt­titkára és Kollár Mihály ze- toros. Hogy miért ült össze ez a röpértekezlet azt Benedek Já­nos párttitkár mondja el. Tegnap történt — kezdi az elbeszélést, — hogy nagy el­keseredetten rohan a gazda­ság központjába Kollár Mi­hály zetorosunk. Azt mondja, azonnal menjünk, mert amit vele csinálnak az már több a soknál. A párttitkár tudta miről van szó, hiszen már napok óta foglalkoztatta az ügy a gazdaság vezetőségét . . . Si­pos elvtárs, mivel elutazott, megkérte a párttitkárt, hogy ha kell képviselje a gazdaság vezetőségét. Ügy látszik szükség volt erre a figyelmeztetésre, mert a járási ügyészség egyoldalú határozata értelmében Mra­vik elvtárs a községi tanács elnöke utasította a rendőrséget, hogy rakják az utcára Kollár Mihály zetorost feleségével és kisgyermekével együtt. A rendőrség kivonult és a gverekefc összecsődült tömege előtt rakták ki a szegényes bútordarabokat az utcára, mert az állítólagos háztulaj­donos és tanácsadója a parag­rafusokat jól ismerő béri pap így akarta. Hogy miért nem ment Kol­lár Mihály zetoros a felaján­lott lakásba? — Egyszerű a magyarázata. Embernek érzi magát! Miért hangsúlyozzuk azit, hogy embernék érzi ma­gát Kollár Mihály? Azért, mert úgy látszik kell hangsú­lyozni, méghozzá határozot­tan kell hangsúlyozni, hadd tudja meg a járási ügyész­ség, meg a helyi tanács is, meg azok is, akik szánt szán­dékkal félrevezetik a hatósá­gokat. A dolog úgy történt, hogy egy olyan házba akarták ki­telepíteni a mostani lakásá­ból Kollár Mihályt, amely­nek régi vályogfalán még va­kolat sem volt. A földes ta­laj gidres-gödrös, s a tűzfa­lat régi kuikoricaszár helyet­tesíti. Sipos elvtárs szerint nincs még egy ilyen elhanyagolt, egészségtelen épület a falu­ban. A gazdaság inam enged­heti meg, hogy egy jól dol­gozó munkását egy ilyen em­bertelen, egészségtelen lakás­ba tegyék. Tiltakozik az el­len minden rendes ember ön­érzete. Tiltakozik, mert a gazdaság szarvasmarhái, disz­nói, egészséges, tiszta, világos téglaépületben laknak, jobb körülmények között, mint amelybe Kollár Mihályt akar­ják taszítani. Száz százalékig igaza van a gazdaság vezetőségének, amikor felháborodik ezen. De vajon mi vezethette a törvé­nyek őrét, az ügyészséget, amikor ilyen rövidlátó hatá­rozatot hozott? Feltételezzük, hogy a jó indulat. Ezt mi sem bizonyíthatja jobban, mint az indoklás. Ha Kollár. Mihály önkénye­sen költözött volna be a la­kásba akkor jogos lenne az ügyészség és a tanács intéz­kedése. Ugyanis a járási ügyészség leirata önkényes beköltözésről beszél. Ezt erősen tagadja a gaz­daság vezetősége, mert az említett lakásba Kollár Mi­hály az igazgató javaslatára költözött be. Az igazgató pe­dig azért javasolhatta bátran a lakásba való költözést, mert az épületet hétezer forint költséggel a gazdaság hozat­ta rendbe, s belőle az egyik lakás az állami gazdaság szol­gálati lakása 1960-ig. Tehát semmiféle szabálytalanság nem történt Kollár Mihály részéről. Ezért háborodtak fel az ügyészi leiraton s a taná­csi kilakoltatáson. A kis megbeszélés célja az volt, hogy a tanácselnöknek és a tulajdonosnak tudtára adják Kollár Mihályt ember­számba veszi a gazdaság, s addig nem engedi kiköltözni mostani Iákásából, míg em­berhez méltó lakást nem biz­tosítanak részére. Így érthető az emelt hang, a felháborodás. Nagyon he­lyesen járt el a gazdaság ve­zetősége, amikor ilyen hatá­rozottan dolgozójuk igaza mellé állt. Ez is a vezetők fe­ladata, úgy látszik Szirákon ez nemcsak papíron van így. hanem a valóságban is. '* Amikor a kis autó felka­paszkodik a keskeny dűlőuta- kon a szőlőbe, éppen dél fe­lé járt az idő. A palotási lá­nyok serényen kapálták az eléggé begyomosodott földet. Már nem sok van hátra a kapálásból ... A több dom- oldalon elterülő szőlő 'nagyré­sze gondosan bekapálva, le­permetezve, kész a szüretre. Még néhány nap és végeznek a kapálással. Nagyon ügyesek ezek a palotási lányok — mondja Zelmik János szőlé­szeti agronómus. Serényen, nótaszóval végzik munkájukat. Amikor este munka után felülnek az au­tóra, hogy hazamenjenek, még nagyobb a jókedv, az öröm. De lehet is, nem egy már férjhez menendő közü­lük. Otthon a legények vár­nak rájuk. Ez az élet rendje. A fiatalok családot alapíta­nak, hogy ezzel is erősítbék az emberiség hatalmas fáját. Az idén a 25 lányból a jelen­legi helyzet szerint ketten mennek férjhez. De hol van még a szüret, a szüreti mu­latság, amelyen nem egy fia­tal találja meg élete párját? . . . Mire a sorok megjelen­nek, a palotási csinos szép lányok befejezik a szőlő ne­gyedik kapálását, — s Vincze István brigádvezető megválik tőlük. Hogy ki a legszorgal­masabb, sem Zelnik elvtárs, sem Vincze elvtárs nem árul­ja el. Ök azt mondják — mind a huszonötén. Lehet, hogy igazuk van, de én mé­gis azt mondom, Kovács Irén csapatvezető mindenkinél ügyesebb. Hogy mire alapozom ezt a kijelentést? — Arra, hogy mindig elől jár néhány méter­rel a többi előtt. Az egyhangú kapazajban elmosódik a fiatal lányok vi­dám hangja, s távolabbról csak a szépen zöldelö szőlő látszik. Zelnik János elmagyaráz­za, az idén mintegy 40 ezer tő szőlőt pótoltak. A fehér új karók megmutatják, hol van új pótlás. Valóban na­gyon sok helyen. Az országúi mellett Molnár Károly brigádvezető emberei dolgoznak. Ök messziről va­lók, cserépfalviak, csak min­den két hétben egyszer men­nek haza. A munkásszálláson laknak. * A munkásszálló nagyon ba­rátságos szobáiban otthonra lelnek a távoli dolgozók. A szobákban rend, tisztaság és mindenütt szól a rádió. Akik olvasni szeretnek, azok is meg­találják az olvasni valót a gazdaság könyvtárában. Hogy a napi politikáról is állandóan tudomást szerezhessenek, min­den szobába járatja a gazda­ság a napilapokat.. Akik spor­tolni szeretnek, azoknak sem kell a szomszédba menni, mert a gazdaság biztosítja dolgozói részére a sportfelszerelést is. A kultúrált szállóhoz hozzá­tartozik a fürdő is. Ebben sincs hiány Szirákon. Tíz zu­hany és egy fürdőkád várja minden este meleg és hideg vízzel a munkából hazatérő­ket. Milyen az üzemi konyha? — Nincs senkinek sem panasza. Még a birkapörköltet is úgy el tudják készíteni, hogy sen­ki sem mondja rá, hogy az birkahúsból van. Az a legjobb az üzemi étkezésnél, hogy ki­viszik az ebédet a mezőre is a dolgozók után. * Beszéltünk a szép termést Ígérő szőlőről is, vessünk pil­lantást a pincék mélyére va­jon hogyan készülnek a ta­valyinál 'kétszer nagyobb ter­més elhelyezésére? A tavalyi borospince szűk­nek bizonyult, éppen ezért a kastély alatti pincét is be­rendezik. Ezelk szerint szépen bővül Kántor elvtárs, pince­mester birodalma. Nemcsak a pince bizonyult szűknek, ha­nem a hordók befogadóképes­sége is kevés. Hogy ezen se­gítsenek, a napókban 300 'hektoliter ürtantalmú hordót vásárolnak. De még így sem lesz elég a hordó. 100 mázsa csemege szőlőt adnalk el ex­portra, hogy ne keljen annyi hordó. Jelenleg az egyik pincét teljesen elkészítették szüret­re. A hatalmas /boroshoirdók katonás rendiben sorakoznak, abroncsaik pirosra festve. A köztük vezető út szépen el­gereblyézve, úgy, hogy még az egér nyomát is meglehet­ne látni rajta. De még nincs teljesen kész a pince a szü­retre. Az előtért még beto­nozni kell, hogy higénikusa'bb legyen a feldolgozás. A nagy teljesítményű hid­raulikus prés karbantartva teljesen munkára készen vár­ja a szüretet . . . Mutogatják a szőlődarálót is. amelyet az idén már gép hajt . . . Igazi nagyüzemi 'borpince ez. Büszkék is rá a szirákiak. De azok is lehetnek, mert a borok magyrésze az idén is exportra alkalmas lesz és jó devizát biztosít népgazdasá­gunknak. Kata János Épülhet a ház, van ho zzá tégla elegendő. 1

Next

/
Thumbnails
Contents