Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-02 / 60. szám

Az ifjúságé a szó Becsületet szereznek a kiszista névnek A Salgótarjáni Erőműben valami új hangulat kezd ^ki­alakulni az ifjúság munkájá­ról, a KISZ szervezet tevé­kenységéről. Sokáig az „érté­kelés” amolyan kézlegyintés volt: a mai fiatalok . . . Es ez azt jelentette, hogy iközöm- bösek a közösség ügyei iránt, csak a tánc 'és a szórakozás érdekli, munkájukat ímmel- ámimal végzik, és ami nem legkevésbé bántotta az idő­sebb dolgozókat: tiszteletle­nék . . . Nem történt semmi csoda az Erőműben, csupán annyi, hogy a KISZ szervezet kezdi betölteni hivatását. Hogyan dolgoznak? Nem régiben az üzem egyik gépe leállt, — minden ilyen kényszerű gép- leállás nagy energia kiesést jelent. Tudták ezt a fiatalok is. És ekikoir valami nagyot- akaró vágy lobbant fel ben­nük, Elhatározták, hogy napi nyolcórájukon felül délutá­nomként túlmunkát vállalnak. K ISZ-ibrigádokat alakítottak és fiatal lendülettel munká­hoz kezdtek. 7800 forintos értékű társadalmi munkát vé­geztek. Valamennyien becsü­lettel dolgoztak, de közülük is — különösen Kékesi Vin- cze brigádja tett ki magáért. Aztán egy másik. Kis do­log, de a gyerekek és a lakó­telepi mamáik másként érté­kelik ... Nem volt játszóte­rük a lakótelepi gyerekéknek. Az Erőmű kommunista fia­taljai elhatározták majd ők 'létesítenek. És állták szavu­kat. Heteken át egész délu­tánokat a játszótér építése kötötte le. Nagyon örülnek e szép ajándéknak a kis gyer­kőcök. Körforgó, függőhlnta, kakas-hinta — mi kell még több nekik? Több mint 700 munkaórába került, de megérte. Az üzem KISZ faliújságán gyerekes írással nóhánysoros papírlap díszük. A kisiskolások köszö­nő levele ez — a játszótérért. Kiéli ennél szebb viszonzása a becsületes munkának? (Elkészülték a hinták, szé­pen körül kerítették, úgy ter­vezik, hogy a kerítés be fes­tésével is hamarosan végez­nek. De ezután is gondjuk lesz a játszótérre. Ügyelnek tisztaságára, arra, hogy a gyerekek jól érezzék ott ma­gúikat). A fiatalok játszótéri mun­káját nagyiban segítette az üzem egyik idős művezetője Az „öreg száki” most házat épít. — A ikiszes fiatalok ké­retlenül elhatározták, hogy visszaadják a segítséget. Már két délután segédkeztek a házépítésnél. Bontották a ré­gi épületet, szeget szedtek a kibontott deszkákból, meszet égettek, szóval mindent ami éppen jött. Ne higyje senki, hogy az Erőmű fiataljai csak a mun­kának élnek- Nemrégiben Veszelka Gyula a KISZ-szervezet lelkes, fá­radthatatlan titkára. szép kiránduláson vettek részt vagy harmincán, fiúk, lányok, kiszesek és KISZ-en kívüli fiatalok, a salgói vár­nál. A romantikusabbak már szombaton útra keltek. A megyei KISZ Bizottságtól kölcsön kapott sátorban töl­tötték az éjszakát, — a ké­nyelmesebbeket vasárnap reggel már a három sátor felállításával fogadták. Na­gyon szép volt ez a salgói ki­rándulás. Valamennyien mint maradandó élményüket idé­zik. Néhány napja a KISZ ikul- túrcsoportja nagy közönség- sikerrel mutatta be a „Lakás­szentelő” című három felvo- násos vígjátékot. A darabot már Zagyva községben is be­mutatták. Ilyen hát az Erőmű KISZ szervezete. Sók gonddal küz­denek még, de eredményei­ket sem lehet kétségbevonni. A vezetőségnek talán az okoz legtöbb gondot, hogy a tag­ság „pillangó” részét — így nevezte a KISZ titkár a nem aktív tagokat, — eleven mun­kára bírja. Elképzelésüket biztosan meg tudják majd oldani, mert a pártvezetőség is gond­dal törődik a KISZ munká­jával, figyelemmel kiséri te­vékenységüket. Nyáron sem alszik a KISZ élet Palakon 1957. május hóban alakult meg Patak községben a KISZ szervezet 30 taggal. Megalaku­lás után nekikezűtünk a munkának. Színdarabot tanultunk, rendbetettük KISZ helyiségünket, könyvtárat ala­kítottunk. A könyvek egyré- szét a fiatalok hozták össze. Jelenleg már 46 tagja van szervezetünknek. Munkánkat most is folytat­juk annak ellenére, hogy a nyári munka a fiatalok ide­jét leköti. Most jelenleg egy színdarabot tanulunk, mely­ben KISZ-en kívüli fiatalok is részt vesznek. A próbákat szombat és vasárnap tartjuk. Két hetenként tartunk egy összejövetelt, hol megbeszél­jük problémáinkat, a taggyű­lés óta megtett munkát és | hiányosságokat. i Alakítottunk egy cséplőcsa- ipatot, ebben KISZ-tagok cs i KISZ-en kívüli fiatalok dol­goznak. Alakult még egy 8 »tagú silózóbrigád is, mely a [nelyi termelőszövetkezet siló- »zásánál fog segíteni. A man- [ka mellett mi fiatalok szóra­kozunk is, szombat es­ténként a helyiségünkben (játszunk, lemezre táncolunk és beszélgetünk. A helyi szer­vekkel közösen dolgozunk, munkánkban segítenek és e segítség részünkről is kölcsö­nös. Mi KISZ-tagok munkánk­kal szeretnénk elérni, hogy a falu fiataljait megnyerjük és minél több fiatal lépjen kö­zénk. (F. M.) Két hét Bulgáriában.. S zerencsés embernek éreztem magamat, ami­kor a megyei 'KISZ bizottság közölte velem: a Bulgár Nép- köztársaságba mehetek két­hetes üdülésre. Július 3-án este 10 órakor értük el az első bolgár várost, Russét. Itt csak két órát tölthettünk, de a ke­vés idő is elég volt ahhoz, hogy megbarátkozhassunk a fejlett mezővárossal. Az állomást tö­rökök építeték nagyon ízlése­sen, kupolás megoldással. Kö­rülötte a parkírozott részek, pálmafák és virágkertek gyö­nyörködtették a várakozókat, de aki akart, az épületben is találhatott szórakozást az ét­teremben, vagy a kultúr-váró- teremben. Meglepett még bennünket, hogy ebben a kis városban — amely kb. olyan, mint Hatvan — nem láttunk kocsmát. Ér­deklődésünkre a bolgár elvtár­sak elmondották, hogy italt csak éttermekben lehet Kapni, s ha valaki mégis megszomja­zik, limonádés kiméréseknél (ebből több van) olthatja szomját. r jfél tájt indultunk to­vább. Már előre jelez­ték, hogy Várnánál hajón folytatjuk utunkat. Valameny- nyien vártuk, hogy megláthas­suk a Fekete-tengert, de fél­tünk is a négyszáz kilométeres tengeri úttól. Azon aggódtunk: mi lesz velünk, ha elkapjuk a tengeribetegséget. A tengeren már nem voltak ilyen gond­jaink. Gyönyörködtünk a ten­gerészek által csendesnek mondott tengerben, bál a ví­zen ekkor is másfél, kétméte­res hullámok kergették egy­mást. Másnap az út fáradalmait pihentük és nem volt más programunk, csak napoztunk és fürödtünk. A negyvenöt fokos nagy melegben semmi sem esett volna jobban. Elő­ször farkasszemet néztünk a tenger hullámaival, de a bol­gárok megtanítottak bennün­ket, hogy lehet jól meglova­golni ezeket a hullámokat. c / mi iinmpiink ül... INNEN— ONNA N — Július hónapban me­gyénkből 65 kiszes fiatal uta­zott kéthetes „világjárásra”. Legtöbben — 48-an — a Szovjetunióba utaztak, a töb­biek a demokratikus Német­ország, a Román és a Bol­gár Népköztársaság életével ismerkedtek. — Az év első hat hónapjá­ban 19.500 óra közhasznú társadalmi munkát végeztek megyénk kiszesei és szerveze­ten kívüli fiataljai. — A balassagyarmati kór­ház KISZ-szervezetének kul- túrcsoportja már második hó­napja vasárnaponként elláto­gat egy-egy községbe és kul­túrműsorral szórakoztatja a falvak dolgozóit. Nemrégiben Patvarc községben mintegy 300 főnyi közönség előtt arat­tak nagy sikert apró jelene­tekből, villámtréfákból és táncszámokból összeállított műsorukkal. Izgatottan készü­lődtek a vezetők, s a fiatalok a tag­gyűlésekre. Július 23-ára, szerdára volt kitűzve a tag­gyűlések Időpontja, de már napokkal előtte egyszerű tagokkal, az alap­szervi titkárokkal beszélgettek a nagyüzemi vezető­ség tagjai. Ml volt, ami na­gyon felkeltette ér­deklődésüket? Sokan olvasták a július 12-én meg­jelent Magyar Ifjú­ságot és észrevet­ték az Ikarus gyár fiataljainak kezde­ményezését, a „Ba­rátság könyvéről”. Kimondatlanul is de ott motoszkált a KISZ-fiatalokban a gondolat, hogy ne­künk is csatlakoz­nunk kell az Ikarus gyáriakhoz, s tneg kell ünnepelnünk méltóképpen a hős lenini Konszomol 40. születésnapját. Október 22-én lesz ez. Az öntödei alap­szervezet KlSZ-fia- taljai díszes albu­mot készítenek, amelybe a külön­böző munkaterüle­tekről összegyűjtött emléklapokat fűzik. Minden emléklapon virággal díszített szövegben mondják el, hogyan élnek es dolgoznak az öntö­dei KISZ-fiatalok. A nagyirodai és a TMK fiatalok össze­vont taggyűlésén is élénk érdeklődéssel fogadták ezt a ter­vet és nyomban ja­vaslatokat mondtak el a díszes emlék- ilbum formájáról, tartalmáról. Díszes lapokból fogják összeállítani az emlékalbumöt; melyben munkájuk­ról, szervezeti éle­tükről írnak, s írni fognak békeakara­tukról, arról, hogy nem akarják az atomhalál nyomo­rúságát, a rabságot. Méltóképpen a le­nini Komszomolhoz, a jóbaráthoz, az idő­sebb testvérhez, gazdag tapasztala­tokkal teli életének eredményeinek ta­nulmányozásával fiataljaink igyekez­nek munkájukon keresztül Is készül­ni, s megünnepelni ezt a születésnapot. Jobb minőségi munkával készülnek erre a nagy napra, hogy elmondhassák: méltók az örökség­re. Felveszik a kap­csolatot egy kom- szomol szervezet­tel, melynek elkül­dik az alapszerve­zetek által készített díszes albumokat, s már előzőleg is le­vélben tartják a ba­rátságot a szovjet fiatalokkal. A taggyűlések ta­pasztalatai híven mutatják, hogy a tűzhelygyári fiata­lok megértették a barátság erejét, megértették, hogy a Konszomol . és. a KISZ szervezetek közti barátság kell ahhoz, hogy átve­gyük a Komszomol gazdag tapasztalata­it, és még szoro­sabbra fűzzük a két nép ifjúságának kapcsolatait. Felhívással fordul­nak a tűzhelygyári KISZ szervezet fia­taljai megyénk ki- szeseihez: Szorgal­mas minőségi mun­kával ünnepeljük meg a Komszomol megalakulásának 40. éves évforduló­ját. PADÁR ANDRÁS Nógrádi fiatalok a Hanságban Ez év májusában a Győr- Sopron megyei fiatalok kezde­ményezésére a KISZ Központi Bizottsága felhívást bocsátott ki az ország ifjúságához. A felhívásra tömegesen jelent­keztek az ország középiskolá­sai, főiskolásai és egyetemis­tái, hogy részt vegyenek a Hanság lecsapolásának mun­kálatainál. önként ajánlottak fel két hetet szünidejükből, hogy itt dolgozzanak. A Hanság legkevésbbé hasz­nosított területeink egyike. A felszabadulás után nagyon megváltozott már a Hanság képe. Öreg kubikosok elbe­szélései nyomán sikerült fel­idéznünk a régi Hanságot. A kis falvaktól pár száz méterre már csak ladikokban lehetett közlekedni a rengeteg nádas­ban. A falvak lakói halászat­tal és madarászattal keresték meg kenyerüket. Csónakuk- kal messze beeveztek a Hány­ba, ahol a nádasok mélyén ott élt Hány Istók, a békaember és a babonás nép képzelete nyomán született a többi szel­lem és csodalény. Ilyen volt a Hanság pár év­tizededet ezelőtt. Ma a mocsár­világ két részre oszlik. Az északi rész jobban felhasznál­ható, mint a déli. Azonban e jókora síkság úgyszólván kor­látlanul ki van téve az időjá­rás szeszélyeinek. Ha az eső esik, az ember lábanyomán feltör a víz a földeken. A föld­utak járművek részére majd­nem járhatatlanok. Ha süt a nap, a talaj felső része kiszá­rad és hatalmas repedések szelik keresztül. A szél a vidék ura. A friss vetésekből kifújja a magvakat, sőt még a zsenge vetéseket is kitép­kedi. Ilyen szelet talán az or­szág egyik részén sem lehet ta­pasztalni, amilyen itt majd­nem állandóan fúj. Ettől eltekintve a Hanság ta­laja Magyarország egyik leg­jobb talajai közé tartozik. A felső talajréteg rendkívül gaz­dag humuszban. Ez a talaj nagyon megfelelne a gyü­mölcstermesztés és konyha­kertészet céljaira. Ehhez azonban le kell vezetni a föl­dekről a vizet, le kell csapolni ezt a hatalmas mocsárvidéket. Gazdasági szempontból ez óri­ási jelentőséggel bír, hiszen kukoricából 400 000 mázsát le­hetne évenként termeszteni ezen a területen. A tervek sze­rint konyhakertészetet rendez­nek itt be az állami gazdasá­gok keretein belül. Ezenkívül gyógynövényeket is fognak termeszteni a lecsapolt terűié* ten. Ezekhez a munkálatokhoz kérte az állam ifjúságunk se­gítségét, amit az ifjúság kész­ségesen teljesített. Ezen a nyá­ron négy ezer fiatal dolgozik a két hansági táborban és a Duna gáton vasárnap, amikor a munka szünetel, ifjúmunká­sok rohambrigádjai dolgoznak a csatornákon. Az első csapat június 29-től július 12-ig dolgozott. Ebben a csoportban voltak megyénk fiai is. A fiatalok teljes ellá­tást és munkaruhát kaptak. Utazásuk ingyenes. Munkáju­kért viszont bért nem kapnak — hangzott többek között a felhívásban. A felhívásra mindenütt meg­indultak a jelentkezések. A lelkesedésre jellemző, hogy pl. a tarjáni gimnáziumban, ahonnan 8 jelentezőt kértek, majdnem húszán jelentkeztek. És így volt ez a többi iskolák­ban is. 29-én hajnalban in­dultunk. Budapestről vasárnap reggel 7 órakor indultunk to­vább. 11 órakor már Horvát- kimlén állt meg a vonat. Megérkezésünk után, késő dél­után mindenki megkapta fel­szerelését és pár perc múlva az egész tábor katonai táborrá alakult. Mindenféle egyenru­hás fiatalokat látott az ember. Ugyanis a katonák nyári egyenruhája szolgált munka­ruhául. Megindult a viccelő­dés a fiúk között. Megkezdő­dött a cserélgetés is. Sokfelé lehett hallani ilyen párbeszé­det: — Nincs egy nekemvaló csiz­mája Géczy „őrnagy”? — Sajnálom Varga „baka”, én is az előbb cseréltem Szé­ki „honvéddel”. Este 7 órakor közölték az egész táborral a brigádok be­osztását. A parancs szerint a 15 tarjánit 4 brigádba osztot­ták. A tarjániak a 3-as, 5-ös, 7-es és 8-as brigádokba kerül­tek. Jó is volt ez így, legalább megismerkedhettünk orszá­gunk más részein élő elvtársa­ink életével is. Hétfőn reggel a központi bi­zottság kiküldöttjének meg­nyitó szavai után megkaptuk a szerszámokat és a brigádve­zetők elvezették a brigádokat a kijelölt munkahelyre. Meg­kezdődött a munka■ Nehéz ta­lajon dolgoztunk. Szerszáma­ink ásó és lapát volt. Később a III. főcsatornán a kavicsos talajon csákány is. Naponta egy embernek három köbmé­ter földet kellett kitermelnie. Itt a nehéz munka közepette sok középiskolás fiatal hasz­nos tapasztalatra tett szert. A munka vasárnap kivételével minden nap 6 órától délután 2-ig tartott. Negyed háromkor megkezdőtött az ebéd. Utána az egész délután szabad volt. Ment a focizás, a tornászás. Volt aki diszkoszt vetett, volt aki röplabdázott, volt aki box- olt. Viszont voltak olyanok is, különösen az első napok­ban, akik fáradtan hajtották délutáni álomra fejüket. Es­ténként filmvetítés, kultúrmű­sor szórakoztatta a fiatalokat Már az első napokban meg­indult a versengés a brigádok között a két legfontosabb, munka és a foci terén. Nem vallottunk egyikben sem szégyent... Az ellátás megfelelő volt. napi adagok kalóriaértéke 5—6000 között mozgott. Na­ponta négy étkezés volt. Reg­geli, tízórai, ebéd és uzsonna A tízórait magunkkal vittük munkahelyre. Ivóvizet Moson­magyaróvárról kaptunk. Min­denkinek a kulacsában kellett ivóvizet magának vinnie a tá­bortól 1—2 kilométerre eső munkahelyre, mert a környék vize nagyrészt ihatatlan. így folyt az élet. Munkás­örömök, kisebb bosszúságok és kemény munka közepette. És a két heti munka után az ünnepélyes zászlólevonásnál elhangzott DÍVSZ induló bi­zonyította, hogy mindenki tud­ja, hogy mit végzett és miért, és büszke arra is, amit az em­léklap bizonyít. „... Munkájával hozzájárult szocialista hazánk építéséhez A Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bi- zotsága nevében köszönetün- ket fejezzük ki eredményes munkájáért...” LIPTÁK SÁNDOR Azért előfordult az is, hogy be~ kortyoltunk a sós vízből. Életemben először láttam annyi rákot, mint itt. Mi ma­gyarok nem vettük szívesen őket. A bolgárok észire is vették rajtunk és aztán ha ne­vetni akartak, rákokkal do­báltak bennünket. A végén már az is elég volt, ha csak megemlíteték. V endéglátóink páratlan vendégszeretetről tet­tek tanúságot. Gondoskodá­sukkal minden lépésünkben ta­lálkoztunk. Amikor megtud­ták, hogy magyarok vannak a városban, lakásunk előtt össze- gyülemlett a város apraja- nagyja, még nyolcvan éves né­nik is eljöttek és mindannyian magukhoz akartak vinni. Utunkon mindenhová elkí­sértek, segítségünkre voltak az ottani helyzet megismerésé­ben. Bolgár vendéglátóink igye­keztek megismertetni az ottani gazdasági helyzetet is. Elsőnek Neszéber közelében, a Május 1 Szövetkezeteit mutatták be. Ez a szövetkezet kétezerhatszáz hektárnyi földterületen gaz­dálkodik. Később megtudtuk, hogy azért esett erre a szö­vetkezetre a választás, mert itt igen sok fiatal dolgozik. Érdeklődtünk ennek titka fe­lől és elmondották, hogy a szö­vetkezetben a fiatalok ugyan­úgy megtalálják számításukat, mint a gyárakban. Az ifjú­sági szervezetek a legmesz- szebbmenőkig biztosítják a szórakozási lehetőséget is. A művelődési otthonok megtalál­hatók minden községben, és ugyanúgy a szövetkezetek­ben is, gazdag műsorral.. Sok szakkör és sportkör működik. Ezek eredményességét az emeli, hogy a kultúr és sport­életben helyet kapnak az idő­sebb dolgozók is. Ezen kívül igen fontos megemlíteni, hogy az ifjúság köreiből iskolára küldött fiatalok minden eset­ben oda kerülnek vissza, ahonnat -elmentek. így a ve­zetésben jártasabbak, a társa­dalmi, politikai és kultúrális életben a ifjúsági szervezet ja­vára tudják hasznosítani gya­korlati tapasztalataikat. Ezért nincs az, hogy bárki is szóra­kozás, vagy megélhetés miatt faluról városba kívánkozna, eglepett bennünket ami­kor a kolhoz vezetősé­ge megmutatta nekünk a saját tulajdonukban lévő személy- gépkocsijukat és tejszállító autójukat. Ugyanakkor szemé­lyesen győződtünk meg arról, hogy a kolhoz tagsága számára lakásokat épít. Eddig már egész utcarész épült fel az ilyen kétszoba—konyhás csa­ládi házakból. Az említett helységeken kí­vül még több községet és vá­rost meglátogattunk, s vala­mennyi helyen hasonló ered­ményekkel találkoztunk. Ta­nulmányoztuk az ottani ifjú­sági (Dimitrovi Népi Ifjúsági Szövetség) alapszervezeteinek és szervezeteinek munkáját. Neszéberben tartottunk a bol­gár elvtársakkal egy tapaszta­latcsere délutánt, ahol főként a vezetés gyakorlati módsze­reit beszéltük meg. Életemben még soha nem tűnt ilyen rövidnek 14 nap, mint éppen ez a két hét. Meg­ismertem barátaink maga­biztos, eredményes munkáját, szeretetüket, amit sohasem fogok elfelejteni. Bartos János Balassagyarmat FELHÍVJUK az állami gazdaságok, gépállomások cs termelőszövetkezetek fi­gyelmét, hogy a PATAKI KOSSUTH TSZ- nél GÉPI kukoricamorzsoló van eladó Átvehető könyvjóváírással vagy bank átutalással. Motorszivattyú házi vízvezeték­hez 2.4 lóerős, három fázisos, 110 Voltos eladó. Salgótarján, Dimit­rov utca 30. Esküvőre fátyol, művirág kü­lönlegességek készítője Kovácsné, Budapest, Garay utca 45. Garay térnél. Pásztón Szent Imre tér 1. szám alatt 6 szobás családi ház eladó. Kettő szoba mellékhelyiséggel be^ költözhető, többi üresedés előtt*.

Next

/
Thumbnails
Contents