Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-09 / 62. szám

6

NÓGRÁDI RÍPCJ8AG

1958.

augusztus 9..

Letették a hivatali esküt megyénk új pedagógusai

Kedden délelőtt ünnepi ruhába öltözött fiatalok: lányok és fiúk gyűltek össze Salgótarjánban, a megyei tanács dísztermében. Azok a fiatalok voltak, akikről még nem is olyan régen azt írtuk, hogy az érettségi, a képesítő vizsgák után az életbe indulnak. Ezen a napon átlépték az életbe vezető út küszöbét: munkába állás előtt ünnepélyes keretek között letették a hivatali esküt. Hatvannyolcán voltak, megyénk új nevelői: tanárok, tanítók és óvónők.

Ünnepélyesen csengett fiatal ajkukról: hivatali

kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen és a nép érdekeinek szolgálatával teljesítem és minden igyekezetemmel azon leszek, hogy hivatali működésemmel a Magyar Népköztársaság megerősödését 'és fejlődését előmozdítsam”.

Való igaz, hogy új nevelőinkre az életben nagy felaS datok hárulnak. Erről beszélt Német László elvtárs is, a Megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője. Különösen hansúlyozta ünnepi köszöntőjében, hogy a most végzett tanárokat, tanítókat, óvónőiket bizalommal várják a falu lakói, a falu gyermekei. Ezt az előlegezett bizalmat — mint Német elvtárs mondotta — meg kell őrizni fiatal nevelőinknek.

—Az kell — hangsúlyozta az előadó, — hogy nevelőink munkájában a gyermekek határtalan

szeretetén túl a dolgozó nép felé tanúsított végtelen szeretet érvényesüljön.

Ezért elvárjuk, hogy a mi ifjúságunknak marxista-leninista nevelést adjanak pedagógusaink.

Köszöntötte megyénk fiatal nevelőit Vonsik Gyula

elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Fekete Ottó elvtárs, a Pedagógus Szalkszervezet elnöke is.

Az ünnepélyes aktus után baráti beszélgetés alakult ki a fiatal nevelők, megyénk politikai és társadalmi életének vezetői és az idősebb pedagógusok között.

Jól fizettek a bogyós gyümölcsök

A mostoha időjárási viszonyok ellenére is szép terméseredmények voltak a bogyós gyümölcsökből. Eperből — főleg az Ipoly-menti községekben — 2561 mázsát vásároltak fel a földművesszövetkezetek. Ebből 1756 mázsát exportált a MÉK. Ugyanakkor málnából 780 mázsa volt a felvásárlás, amiből ugyancsak jelentős mennyiség, 323 mázsa került exportálásra.

A szécsényi és a balassagyarmati járás Ipoly-menti

községeiből főleg új burgonyát vásároltak fel nagyobb meny- nyiségben. A felvásárolt 8 800 mázsából 5 400 mázsa került exportra, főleg Csehszlovákiába.

Zöldborsóból lényegesen kisebb volt a terméshozam és a minőség is jóval gyengébb volt, mint az elmúlt években. Ennek ellenére a héhalmi körzetben felvásárolt 30 vagon zöldborsóból 4 vagonnal elszállítottak Közép-Európa piacaira.

Felvétel a tenítóképző párhuzamos osztályába

A múlt tanévihez hasonlóan az 1958-59-es tanévben is szervezésre kerül megyénkben is az érettségire épített párhuzamos tanítóképző IV. osztály, a balassagyarmati Tanítóképzőben.

Jelentkezni lehet máris 25 éves korig. A kérvényhez csatolni kell a gimnáziumi érettPálinkafőzöket lepleztek le

A megyei Pénzügyőri Parancsnokság hosszú nyomozás után nagyszabású bűntettről rántotta le a leplet. Medgyesi Istvánná, kisecset: lakos iés 17 társa ellen már elkészítették a vádiratot.

A pénzügyőrség Medgyesi Istvánnét és társait bejelentetlen pálinkafőzőkészüléken bejelentés nélkül tilos pálinkafőzés bűntettével, pénzügyi és közellátást veszélyeztető bűntettel vádolja. Medgyesi Istvánná és társai 1957 nyarától rendszeresen foglalkoztak pálinkafőzéssel. Szabó János (vasutas) például 20 kilogramm cukorból, 25 kilogramm szilvából, Orbán Jánosné 11 kilogramm cukorból és 100 kilogramm szilvából, Raksányi István

pedig 20 kilogramm cukorból főzött tiltott módon pálinkát.

A bűn banda egy év alatt — amit a vizsgálat megállapított — 15 mázsa

95 kilogramm szilvát,

20 kilogramm törkölyt és 54 kilogramm cukrot főztek ki pálinkának, amiből 128 liter szilvóriumot,

12 liter törkölyt és 27 liter cukorpálinkát nyertek.

Medgyesi Istvánná és 17 társa ezzel az eljárással nemcsak pénzügyi bűntettet követett el — 7280 forint szeszjövedéki forgalmi adóval károsították meg népgazgasá- gunkat —, hanem a köz- ellátást veszélyeztető bűntettükért is felelnek a nép bírósága előtt.

ségi bizonyítványt, és az anyakönyvi kivonatot, amelyet a balassagyarmati Tanítóképző címére augusztus 20-ig kell eljuttatni.

A jelentkezőknek felvételi vizsgát kell tenniők még a tanév megkezdése előtt.

Bővebb felvilágosítást a balassagyarmati Tanítóképző igazgatója, vagy a Nógrád megyei Tanács Művelődési Osztályának vezetője ad.

Vízszintes: 1. József Attila vers címe. — 13. Ráma. 14. Muraka. 16. Mutatószó. 18. Mulatság. 19. Bizakodik. 20. Fordított M. 21. Mesél m. hangzói. 23. József Attila vers címe (folyt. 24. -és vizsz. 54- ben) 25. összetételekben: nógrádi községek. 26. Lengyel származású szabadságharcos. 27. Dunántúli város. 29. Római számmal: 945,. -31. Ital. 32. Európai hegységbe való. 34. ÁÉB. 36. Fürdőhely. 37. Te — nümetűl. 38. Számtani művelet. 41, Kérdőszó. 43. Én — latinál. 44. Jugoszláv város. 46. Vissza: keleti állam. 49. Veszekedés, civako- dás (folyt. függ. öltben) 52. Irány. 53. Földközi tengeri sziget. 55. Folyadékot fogyasztottál. 57. Díszes. 59. EÁR. 61. Személyéért. 62. Testrész. 63. Félig mattat. 65. Szín. 67. Vissza: bibliai alak. 68. Nád-szélek. 69. Keleti „szent” könyv. 70. Vissza: a felsőfok képzője. 72. Fél kürt. 73. Idős 74. Az állat teszi a mezőn. 76. József Attila vers címe.

Függőleges: 2. Okozat szülője. 3. Hegy. 4. Régi néptörzs. 5. Nem lent. 6. Latin és. 7. íz. 8. Európai nép. 9. A levegő. 10. Nyom, lök. 11. Félig üget. 12. József Attila vers címe. 15. József Attila vers címe. 17. Csendőr gúnyneve volt. 20, Nyáron van. 22. Lat — keverve. 26. A füst jelzője is szokott lenni. 28. Mint — németül. 30. Édesség. 31. Vissza: ha tejszínből van, kitűnő. 33. Zamata. 35. Nem hagyják békében. 39. Góc — keverve. 40. ö — németül. 42. Vissza: felzárkózik hozzá. 45. Kevert síp. 47. Épületek előtti oszlopos sétány.

VASÁRNAPI FEJTÖRŐ

Vili. 9

48. ITS. 50. Azonos betűk. 52. Van szemem. 56. Fodított ért! 58. Romániai folyó. 60. Hosz- szú ideje. 63. Klasszikus regényírónk. 64. Szovjet távirati iroda — kiejtve. 66. Jóindulat. 69. Éra — magyarul. 71. Férfinév. 73. Kicsinyítő képző. 74. Skálahang. 75. Lak-szélek.

Az o ó és az ö ő betűk között nem teszünk különbséget.

Beküldendő: a rejtvényben szereplő 5 József Attila vers

címe. Valamint a VASÁRNAPI FEJTÖRŐ szelvény, legkésőbb augusztus 13-ig.

Múltheti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Meg akarlak tartani téged, ezért választom őrödül a megszépítő messzeséget.

Könyvjutalmat nyertek: Puzsár Józsefné Érsekvad- kert, Bottos Emőke Salgótarján, Lugosi László Szé— csény.

A könyveket postán küldjük el.

7Ö Ql Jio m

Álbeteg az orvosnál

| Segédmunkásokat felveszünk |

1 földmunka, illetve útépítési munkálatokhoz augusz- J

tus 1-től:

| Karancsalja, Kisterenye,

Nagybátony munkahelyekre. |

!§ Jelentkezhetnek vidéki munkavállalók is. A szállítás- g H ról a vállalat gondoskodik. Bérezés teljesítmény g szerint, munkásszállás biztosítva.

1 Jelentkezés, vagy részletekről tájékozódás személye- g 1 sen, vagy írásban, Balassagyarmat és Salgótarján g körzeti irodáiban.

Egri Közúti Üzemi Vállalat III. sz. üzemegysége

~L Balassagyarmat =

Az írástudó macska

ooooocoQoocxxxxxyxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxioacxyxoot xxxxxxxxxxxxxx»

Megyénk várai

VII.

Hollókő

A Szécsény—Pásztó közötti országúiról nyugatra, Hollókő község határában festői és operai díszletbe is beillő tájba illeszkedik be az ősi hollókői sziklavár. Vár sétánk során az ország egyik legszebb fekvésű és egyik legtekintélyesebb maradvánnyal rendelkező váránál vagyunk. A 356 méteres Condossár hegyen emelkedő szabálytalan alaprajzú, belsőtornyos vár belső várának meglepően ép falai fogadják a látogatót, amelyek elérik a három emelet magasságot. A többi falak is erősen dacolnak az idővel. Kár, hogy jelentős mennyiségű követ a múltban építési célra elhordták a vár területéről. Ennek ellenére jól látható Hollókő erősségének falrendszere. A vár legérdekesebb részlete a gótikus sarokképzésű rendkívül vastagfalu, ötszögű öregtorony (donjon), amelyből a ^III. század végi és a XIV. század eleji építkezésre következtethetünk.

Mikor és ki építette vajon ezt a terepet igen jól kihasználható várat? Biztosat mondani nem lehet! Egyes források szerint a hollókői vár menedéket nyújtott a tatárok elől és abban az időben igen erősen igénybe volt véve. Más források a vár építésének idejét a tatárdúlás utáni évekre

teszik. Ezek szerint Hollókő minden bizonnyal a XIII. században már állott, de építőjének neve ismeretlen. A vár a Kacsis (Kathyz) nemzetség egyik ősi fészke volt. A vár építői is ők lehettek. A XIV. században a vár birtokosai az említett nemzetség Illés ágából származó Tarjáni Péter fiai, Mihály, II. Péter, Leusták, Mikus és Jákó voltak. Ezek a testvérek 1310-ben a felvidéken 400 várral rendelkező és a központi hatalommal semmit sem törődő Tren- cséni Csák Mátéhoz pártoltak. Átengedték az Árpád-ház kihalása és az Anjou-ház megerősödése közötti legnagyobb oligarchának a hollókői váron kívül a somoskői és Salgótarján területén lévő Bag- lyaskő várukat is. A fivérek, a rozgonyi csatában Csák Máté oldalán, Róbert Károly király ellen harcoltak. Ezért a király megfosztotta őket vagyonuktól és száműzte őket. Hiába foglalták el a győzelmes rozgonyi csata után Hollókő várát a királyi seregek, mert Csák Máté erejét az ütközet nem döntötte meg. Így az 1313-ban Szécsényi Farkas Tamásnak, a lublói várnagynak, a későbbi erdélyi vajdának adományozott Hollókőt az új tulajdonos nem tudta birtokába venni, csak Csák Máté 1321-ben bekövetkezett halála után, amikor 1327-ben új adománylevelet adott ki a király. Az adománylevélben a hollókői vár „Castrum Holloku” néven szerepel. Hosszú ideig a Szécsényiek kezén volt, majdnem a XIV. század első feléig. 1411-ben Szécsényi Lászlóé, a későbbi nógrádi főispáné. Innen a cseh husziták kezére került a vár. Ugyanis Szécsényi László, I. Ulászló király pártjára állott, amiért Erzsébet királyné, Albert király özvegye zsoldjába fogadta Giskrát és vele elfoglaltatta a hollókői erősséget. Ebben a várban egyezkedett 1442-ben Giskra pártja Nóg- rád és Hont megyékkel.

1454-ben ismét Szécsényi László tulajdonába találjuk a várat, aki még az évben tartozékaival együtt 16 ezer akkori forintért Lossonczy Al- bertnek zálogosította el. 1455- ben azonban elzálogosítás során Guthi Országh Mihály is részese a várnak. E két rokon család Szécsényi László halála után Mátyás királytól a birtokra adományt nyert, s a török hódoltságig birtokolta is a várat.

1552-ben miután Drégely, Gyarmat, Szécsény és más felvidéki várak is elestek, Hollókő meghódítására is sor került. A vár parancsnoka ekkor Sághy András és Csáky Imre volt. Ali basa az elfoglalt várnak nem tulajdonított nagy jelentőséget, kisszámú őrséget hagyott hátra. 1556-57- ben is csak 21 főnyi török őrség szolgált benne.

A török megszállással kapcsolatban egy monda él a nép ajkán. E szerint a várba

beköltözött bég az egyik napon összeveszett fő feleségével, másik várat kezdett épít- tettni a szemben lévő hegycsúcson. Amit azonban a törökök nappal építettek, azt a hollók éjjel elhordták. Csőrükben egy-egy kővel repültek tovább. Talán Mátyás király hollója — tartja a néphit — vezette őket, mert a király nem akarta, hogy idegen fészkelje be magát. Az idegenek mégis hosszú ideig, közel 41 évig birtokolták a hollókői várat. Csak a tizenötéves háború magyar győzelmeinek hatására, amikor 1593-ban Fülek várát is visszafoglaltuk, takarodott ki a török. Kardcsapás nélkül vette birtokába Tiefenbach Kristóf és Pál- ffy Miklós serege. A várat némileg megerősítették és újabb védelmi fallal kerítették körül. Ezzel azonban a vár védelmi állapota nem javult kellően és 1608-ban az országgyűlés több megye közmunkájával rendelte el a teljes helyreállítását. Ez azonban nem történt meg, mert még tíz év múlva is a király szemére vetette a rendeknek a hollókői vár „düledező” állapotát.

Az 1663-ban kitört török háború során Hollókő is ismét az ozmánok kezébe került. Berki Mátyás és Nagy Orbán várparancsnokok, a nógrádi vár elestének hírére feladták Hollókőt. 20 évig volt megszállás alatt a vár és környéke. Az ostrom nélkül elfoglalt várat a Párkánynál aratott győzelme után hazafelé tartó Szobieszki János len- gyel király hadai szabadították fel 1683-ban a török alól. Ugyancsak a lengyeleknek köszönhette Szécsény is a végleges felszabadítását!

Hollókőről kitakarodtak a törökök ugyan, de a gyarmatosító Habsburg-ház azl711-es szatmári béke után széthányatta a hollókői várat, nehogy az a magyar szabadság egyik védőbástyája lehessen.

Hollókő környékén Mátyás király emlékét őrzik a nóták és a mondák. A néphit azt tartja, hogy Mátyás király itt őrizte volna Corvin János anyját, Borbálát, fia születése előtt. Ez azonban csak néphit, de érdekes, hogy Istvánffy leles történetírónk, a hollókői várat írásában „Castrum Cor- vin”-nak nevezi.

De előszeretettel mesélnek az öregek a várban elrejtett sok aranyról, törökkori esemé. nyékről és hollókői kökecské■« ről. De fel-felhangzik olykor* olykor a nép ajkán a közvet•* len hangú dal is a nagy ki* rályról:

...„Két csillag ragyog az ég* ről Hollókőre,

Egyik Mátyás király, meg a szeretője”.

Az országjáró mozgalom keretében mind többen és többen keresik fel a műemlékké nyilvánított várat, s így időszerű lenne bővebb történe- tét ismeretterjesztő füzetecs- kében kiadatni!

DR. GAJZÁGÚ ALADÁR