Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-09 / 62. szám

1958. augusztus 9. NÓGRÁDI NfiPÜJSAG 7 Hogyan dolgosait a helyiipar a második negyedévben ? A megyei tanács ipari osz­tályához tartózó helyi könnyű­ipari vállalatok második ne­gyedévi működését vizsgálva, a korábbi időszakhoz viszo­nyítva fejlődés tapasztalható. Intézkedés történt a szerve­zési színvonal emelésére, s például valamennyi vállalat kidolgozta az ügyviteli utasí­tást, a tevékenységi jegyzéket. A vállalatok termelési tervüket a má­sodik negyedévben 5,730.000 forint összegben 98.2 százalékra teljesítet­ték. Két vanaiatot aiveve — a baid&sagyarmau vasipari es a szecsenj-i Vegyesipari vaiia- iai tó szazaieKüs teljesuest ért ei — iuu szazaiéKon ieiuii teljesítést er telt ei. A vállala­tok kiemelt cikkeinek termelé­se a KovetkezoKepen aiaituit a másoüik négyeaévben: Égetett tégla 1,388.000 da­rab, mozaik lap 8 584 négyzetméter, betoncső és kutgyűrű 1406 tonna, fé­nyezett háló 35 garnitúra. A terv és tényszámokat össze­hasonlítva igen nagyfokú le­maradás mutatkozik: az ége­tett tégla, a betoncső és kút- gyűrű gyártásában. Az ége­tési tervteljesités lemaradása a nyers tégla gyártás lemara­dásából adódik, a folyamatos égetést nem biztosították. A tervhez mérten 1,082.000 da­rab a lemaradás égetett téglá­ból- A gyártás lemaradását előidézte az is, hogy az egy- házasgergei égető kemencét fel kellett újítani. De hozzá járult az is, hogy a második negyedévben a vállalat négy telephe­lyén 856 üzemóra kiesés volt, mig 1956 második negyedében 344 óra, 1957 második negye­dében mindössze 80 óra ki­esése akadályozta a termelést. A Nógrádmegyei Bánya — és Építőanyagipari Vállalat salakblokkgyártó telephelye is adós maradt: a le­maradás a negyedév végé­ig 4 775 darab. A terv által előírt feladatok maradékta­lan teljesítése érdekében a vállalat vezetőség nagy telje­sítményű légkompresszort szerzett be, így a műszaki fel­tételek most már biztosítottak. A Betonárúgyárban a ter­melés visszaesését részben az időjárás is okozta. Nagyrész­ben azonban a gyenge szer­vezés. Június hónapban példá­ul az improduktív mun­ka a szokásosnál maga­sabbra emelkedett. Az ellenőrzések során meg­állapítást nyert, hogy a válla­latnál laza a munkafegyelem és nem kielégítő a dolgozók munkához való viszonya. A' vállalat első félévi termelése a múlt év azonos időszakához viszonyítva azonos szinten mo­zog, míg a létszám 13,9 száza­lékkal magasabb volt a ter­vezettnél. Ezért a termelés­ben már 11,5 százalékos le­maradás van, amely több mint 105 ezer forint termelési kiesést jelent. A vállalatok gazdaságos működését -elemezve, fejlődés tapasztalható. Az 1958. máso­dik negyedévi eredményt összehasonlítva az előző év azonos időszakával, az egy főre jutó termelé­kenység 10,5 százalékos emelkedést mutat. Kedvezőbb a bérkihasználás is, mivel a 100 forint munkás­bérre eső termelési érték, a múlt év második negyedévi 254 ezer forintról, 281 ezer forintra emelkedett. A múlt év második negyedévi 1312 forint munkás átlagbéra ez év második negyedévében 1 335 forintra emelkedett. Ez az 1,8 százalékos emelkedés, a teljesítménynövekedéssel kap­csolatos. A ledolgozott mun­kaórám eső átlagbér a múlt­évihez viszonyítva szintén javult. Míg 1957 második ne­gyedévében az átlagbér 7,54 forint volt, ez 1958 második negyedében 6,88 forintra csök­kent, melyet úgy értek el a vállalatok, hogy a laza idő­utalványozást részben meg­szűntetnék. Jelenleg a megye helyi könnyűipari vállalatainál biztosítva vannak azok az elő­feltételek, melyekkel a III-ik negyedévi tervet teljesíteni tudják, ugyanakkor a kiemelt cikkek gyártásában a máso­dik negyedévi, illetve az első félévi lemaradást, az év végé­re pótolni tudják. A Nógrád­megyei Bánya- és Építőanyag­ipari Vállalat külön intézke­dési tervet dolgozott ki, adós­ságának törlesztésére. A második negyedévben jó munkájuk alapján a Salgó­tarjáni Kézműipari Vállalat és a Salgótarjáni Nyomda­ipari Vállalat dicséretet ér­demelnek. A vezetés színvo­nalának javulása tapasztal­ható A Salgótarjáni Vegyesipari Javító Vállalatnál, ahol 1958 első félévben az él­üzem feltételeket is tel­jesítették. Ezeknek a vállalatoknak a példája is bizonyítja, hogy va­lamennyi helyiipari vállalat­nál megvan a lehetőség a jobb munkára, az eredményesebb gazdálkodásra. Fodor Ernő n Szovjetunió is beterjesztette az ENSZ közgyűlésének összehívásáról szélé javaslatát a Biztonsági Tanácsba Csütörtök este húsz órakor összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a szovjet és amerikai javasla­tokat az ENSZ rendkívüli közgyűlésének összehívásáról a Közel — Keleti válság meg­tárgyalása ügyében. A vitában a következő sor­rendben szólaltak fel a kül­döttek: Szovjetunió, Egyesült Államok, Nagy-Britanni és Kanada. A Szovjetunió képviselője a Biztonsági Tanács ülésén elsőként felszólalva vádolta a Bagdadi Szerződés tagálla­mait, mert katonai intézkedé­seket tettek az arab orszá­gok elten irányuló támadás kiszélesítése céljaiból. Szoboljev azzal folytatta, hogy azon a vidéken és a szomszédságban összesen 70 ezer angol és amerikai kato­na van, valamint ezernél több repülőgép. Ezek a kö­rülmények nem szabadították meg a világot attól a fenyegető veszélytől, hogy a konf­liktus tovább súlyosbo­dik. A szovjet küldött hangsú­lyozna, hogy az iraki és li­banoni események szigorúan belső jellegűek voltak, hátte­rükben semmiféle előidéző ok nem állt. Szoboljev a továbbiakban azzal vádolta az Egyesült Államokat és Angliát, hogy megakadályozza a Hruscsov javasolta öthatalmi csúcsta­lálkozót. Az Egyesült Államok tak­Az ausztriai Kitzbueclieiben ül iissze az atomveszély elháritásárúl tanácskozó nemzetközi tudományos kongresszus BECS: Az MTI bécsi tudó­sítójának értesülése szerint az Egyiptom tiltakozik az Angliában zárolt egyiptomi javak miatt KAIRO: Kajszíni, egyipto­mi kereskedelmi és gazdaság­ügyi miniszter, az Alsháb cí­mű lapnak adott nyiltkozatá- ban tiltakozik az ellen, hogy az angolok továbbra is zárolva tartják a Nagy-Brittaniában lévő egyiptomi javakat. A mi­niszter utalt rá, Nagy-Britannia ezeket a javakat annak idején azért zárolta, hogy biztosítsa a volt szuezi-csatorna társaság részvényeseinek érdekeit. En­nek az intézkedésnek azonban ma már nincs értelme, hiszen létrejött a kártalanítási egyez­mény az érdekelt társasággal. KAIRO: Az ázsiai és afrikai országok szolidaritási tanácsá­nak állandó titkársága most közzétett nyilatkozatában el­itéli az amerikai csapatok fo­lyamatos libanoni partraszál­lását. eredetileg Bécsben tervezett nemzetközi tudományos kong­resszust, amelynek napirend­jén az atomveszély elhárítása és a tudósok ezzel kapcsolatos gyakorlati feladatai szerepel­nek — szeptember 14-től 19-ig Kitzbuechelben, az ismert ti­roli üdülőhelyen tartják meg. Csupán a kongresszus ünnepé­lyes záróülése zajlik majd le Bécsben. Eddig 18 keleti és nyugati állam tudományos életének neves képviselői je­lentették be résztvételüket a tanácskozáson. tikája — folytatta csak egyet­len célt szolgál: megakadályozni olyan intézkedések meghozata­lát, amelyek a közel-ke­leti helyzet rendezéséhez vezetnek. A szovjet küldött köve­telte az amerikai csapa­tok haladéktalan kivoná­sát Libanonból és laz An­gol haderőket Jordániá­ból. Ezután hivatalosan előter­jesztette a módosított szovjet határozati javaslatot, amely kérni az ENSZ-lközgyűlés ösz- szahívását, hogy „fontolóra” vegyék az amerikai csapatok és az angol haderők Libanon­ból és Jordániából való azon­nali kivonását. A Szovjetunió reméli — mondotta Szoboljev, — hogy a közgyűlés megfelelő lépése­ket tesz az Egyesült Államok és Nagy-Britannia keltette háborús veszély megszünteté­sére. Szoboljev kijelentette, hogy az Egyesült Államok Liba­nonban és Anglia Jordá­niában állomásozó csapa­tait „haladéktalanúl ki kell vonni, mert ezek a csapatok állandóan fe­nyegetik a békét és a biztonságot.” A nemzetközi politikai élet előterében Egyesült Arab Köztársaság faat évvel ezelőtt, 1952 jú­lius 23-án véget ént Karuk ki­rály korrupt feudalisztikus jellegű uralma Egyiptomban. 1953 júliusában a változást végrehajtó forradalmi kato­natisztek alakította forradal­mi (tanács kikiáltotta az Egyiptomi Köztársaságot. A köztársaság élén Nasszer ez­redes váltotta fel 1954 feb­ruárjában Nagib tábornokot, majd június 23-án az új al­kotmány elfogadásával Ga­mal Abdel Nasszert válasz­tották hat esztendőre Egyip­Szerényen tom elnökévé. ;»<JäOHJS<3saKSi<3tH2äiCsaKSK3iOK3K3&a<8asa<8C»cKS^^ Az Egyiptomi Köztársaság megalakulása nagy lökést i adott az arab népeik belső és I külső falszabadulási harcá- Inalk, áldandó ösztönzést jelent I az arab egyesülési vágynak. (Az arab egység felé vezető f történelmi úton az első nagy i állomás Egyiptom és Szíria [uniója, az Egyesült Arab Köztársaság — létrejötte volt, , ez év február 1-én. Az EAK- [ hoz március 2-án Jemen is [csatlakozott szövetségi állam- i ként. /. EGYIPTOM Egyiptom területe több [mint tízszerese hazánk terü- ’ létének, pontosan 994 300 i négyzetkilométer. Lakóinak I száma 23 millió, fővárosa Kai- | ró, (2 100 000) Ismert nagyobb } városai Alexandria, Port i Szaid és Szuez. A Földközi- f tenger délkeleti partjánál el- } terülő nagykiterjedésű orszá- J got nyugaton Libia, délen Szudán, délkeleten a Vörös- J tenger, északkeleten Izrael [határolja. A nagy kiterjedés i viszonylag kicsiny művelhető i földterületet zár magába, [ 30 200 négyzetkilométert, s [csak a Nilus árterületére és [deltájára, valamint az öntö- izött földeikre terjed ki. Egyip­tomon keresztül fut a Szu- 5 ezi csatorna, amely a Vörös- ; tengert köti össze a Földközi- [ tengerrel. ! Egyiptom a legfejlettebb .arab ország, de az évszáza­dos török elnyomás, majd az [azt követő angol uralom az i elmaradottság számos foék- ilyóját rakta az országra, s [ ezt az elmaradottságot a mos- ) toha természeti körülmények i segítették konzerválni. Mező­igazdasága teljesen egyoldalú­ján fejlődött az elmúlt évti- f zedekben. Elsősorban gyapot [termesztésre fektették a fő 'súlyt. Ez adta a kivitel nyolc- ’ van százalékát. Élelmiszer­Nemrégiben moziba menet összetalálkoztam egy régi ismerősöm­mel, Kovácsnéval, s fér­jével. Szintén moziba igyekeztek, s a vélet­len úgy hozta, hogy egy páholyba üljünk. Szü­netben úgy nagyjából kikérdezgettük egymást, hogy megy sorunk, mi minden történt ve­lünk azóta a pár év óta, hogy nem talál­koztunk. Majd Vera, a fiatalasszonyka meg­hívott a legközelebbi vasárnap délutánra, hogy bővebben elbe­szélgessünk egymással. Verával együtt jártunk annak idején iskolába. Magas, karcsú, szőke lány volt, olyan igazi „jópofa” nfi, akiről mindenki tudta, hogy hamar férjhez megy. Így is történt. Jó ke­délye még most is olyan, mint akkor volt. — No, ha eljössz, majd meglátod — mond­ta a meghíváskor — hogyan élünk. Milyen jól megférünk négyen- igen négyen, mert két gyerekünk is van- egy szűk kis két szo­ba-konyha összkom­fortban . . . , Amikor Damjanich utcai lakásuk felé kö­zeledtem, kedves megle­petésben volt részem. Már néhány perccel jel­zett érkezésem ideje előtt az egész Kovács család elegánsan felöl­tözve, s mosolyogva várt a kapuban.- Féltünk, hogy nem jössz, — jött elém Vera és belém karolt. — Tu­dod, olyan jó érzés, ha szabad időnkben eltár­saloghatunk valakivel. Férjem is szereti a tár­saságot, én is. Amikor a konyhába léptem, semmi különö­set nem láttam náluk. Egyszerű berendezések, mint máshol; az élelmi- szeres szekrényen csör­gő óra, mozsár, daráló, mint a legtöbb háztar­tásban. A hálószobában már ért egy kis megle­petés. Nem a bútorok modern szépsége, s nem is a lemezjátszós rádió ragadta meg figyelme­met. Nem. Hiszen ma már egyre többen él­nek így, ilyen szépen berendezett lakásban. Hanem az tetszett ne­kem felettébb, hogy az egyik sarokban hihetet­lenül nagy könyv- szekrényt láttam, termé­szetesen tele könyvvel, Lajos, a férj, utánozva a könyvtárakat, kis házi katalógust is készí­tett a gyorsabb kiigazo­dás céljából.- Tudja, mi úgy va­gyunk az olvasmány­gyűjtéssel, - magyarázta — mint más a lottózással. Teervszerű- en, minden fizetéskor veszünk egy-egy köny­vet, & összerakosgatjuk a számlát. Tavaly pél­dául év végén, amikor összeadtuk kiadásain­kat, 580 forintot számol­tunk könyvekért. Klasz­szikusokat és mai írók műveit egyaránt vásár roltunk. Lassan kölcsön­zőt is nyithatunk — mo­solygott hozzá. A másik szobában, ahol a csőbútor, s a sarokban a gyerekek játékai voltak, ültünk le beszélgetni. Erzsiké, a nagyobbik, az iskolás kislány önérzetében kis­sé megsértve súgta anyja fülébe: — Az én könyveimet még nem mutattátok meg. —Az ám - szólt Vera, -* erről el is felejtkez­tem. A kislányunk sem cukorra költi fölösleges pénzét. Nézd csak meg az ő könyveit is! — mu­tatott egy könyvespolc­ra. A kislány legújabb szerzeményét, Molnár Kata: Pipere princesz- szét elém tette. — Tetszik látni, már kiolvastam, mégis mi­lyen szép tiszta... Aztán a feketézés mellett kellemes társal­gásba kezdtünk. Meg­tudtam, hogy a férj 1500—1600 forintot keres esztergályos szak­májában. A feleség pe­dig 1100 forintot kap, mint gépíró. Ami fize­tést a férj hoz a ház­hoz, kosztra költik, az asszonyéból öltözköd­nek és vásárolják meg a szükséges berendezési tárgyakat. Amikor a szórakozás­ra terelődött a szó, el­mondták, hogy hétköz­nap moziba járnak, va­sárnap pedig délutá- nőnként sétálnak, beül­nek egy cukrászdába, vendéglőbe. Olykor egésznapos kirándulást tesznek egy-egy fürdő­be, vagy ki a szabadj ba, csak úgy levegQzni, szűkebb baráti társasá­gukkal. Az IBUSZ fil­léres járatait valameny- nyi alkalommal igénybe\ veszik. Elmennek Vv segrádra, Egerbe, Mező­kövesdre, a Balatonra, stb. Ilyenkor a kisebbik lánykát, a három éveset, a nagyszülőkre bízzák. Kár is lenne fárasztani őt ilyen hosszú utakon.( Különben, ha semmi[ különösebb programúk nincs vasárnap, már egész megszokottá vált számukra, hogy ezeken a napokon, hol itt ná­luk, hol pedig egyik­másik munkatársaiknál vagy jó ismerőseiknél összejönnek egy-egy kártyapartira. Dinom- dánomokat soh’ sem csapunk — mondta Ve­ra. — Nem szeretjük a túlságos költekezést. Akkor sem érzi magát jobban az ember. Kellemes érzéssel tá­voztam Kovácséktól. ök egyike, a mai mun­káscsaládoknak. Nem vágynak a fényűző élet után. Keresetüket ügye­sen osztják be. Telik a csinos öltözködésre, a kultúráltságra, a szóra­kozásra. így éldegél a kis csa­lád békésen, megelége­detten. -sz-t­termelése nem fedezi a belső szükségleteket. Iparban ko­rábban a textil- és cukor­gyártást lehetett jelentősebb­nek: tekinteni. Az állandó külkereskedelmi deficitet részben a Szuezi csatorna jövedelméből fedezték. A köztársaság hat éve már­is változást eredményezett az ország gazdasági szerkezeté­ben, bizonyos javulást hozott az egyiptomi nép életében, bár az ország előtt még na­gyon sok megoldandó prob­léma van. A még teljesen végre nem hajtott földreform gyakorlatilag megdöntötte a nagybirtokos osztály politikai hatalmát, s a parasztság egy részének helyzetet javította. Az új kormány igyekszik vé­get vetni a mezőgazdaság egyoldalú fejlesztésének. Ugyanakkor felismerték, hogy iparosítás nélkül az ország gazdasági problémái lényegé­ben nem oldhatók meg. Az 1956-ra befejeződő ötéves iparfejlesztési terv ennek a felismerésnek alapján készült, s a terv végrehajtásában óri­ási a szerepe a Szovjetunió­val 1955 óta megkötött gaz­dasági, kereskedelmi és tech­nikai együttműködési egyez­ményeknek. Kohászati és gépgyár, vegyi- és odajfeldol- gozó kombinát tervei, stb. Az iparosításnak máris van­nak eredményei: nagyarányú híd- és gumiabroncs és mű­trágyagyár építése, vasúti anyag korszerűsítése stb. Az anszág egyébként 1881- ben került angol uralom alá. 1922-től névleg független, az angolok tényleges ‘kivonulá­sát azonban csak az 1954-es szerződéssel érték el. SZÍRIA Szíria a Földközi-tenger ke­leti partvidékéről húzódik be­felé a szárazföld felé, a ten­geren kívül Törökország, Irak, Jordánia, Izrael és Li­banon határolja. Területe 184 920 négyzetkilométer, la­kóinak száma 4 és félmillió. Fővárosa Damaszkusz (350 000) nagyobb városai Aleppo és Hams. Főleg mezőgazdasági or­szág, mezőgazdasága széles­körű, legfontosabb export­cikke ma már a gyapot. Le­hetséges, hogy a szíriai föld méhében vas, föld, gáz és olaj rejlik, jelenleg azonban ipari­lag elmaradott ország, leg­fontosabb ipari ágazata a textilipar, mely körülbelül 60 000 személyt foglalkoztat. Szírián keresztül futnak az iraki Kirkukból kiinduló olaj­vezetékek, amelyek Banyas városnál érik el a tenger­partot. Az első világháború előtt Törökországhoz tartozott, a háború után francia protek­torátussá vált. A két háború közti időszakban állandó küz­delmet folytat a franciákkal a függetlenség elnyeréséért. Névlegesen 1941 szeptembere, gyakorlatilag 1946 áprilisa óta független. Szomszédai ré­széről állandó nyomásnak volt kitéve, Irak és Jordánia ré­széről folytonosan kísértett a bekebelezés veszélye. Az or­szág 1949-től 1953 végéig Sisakli ezredes katonai dik­tatúráját nyögte. 1954 után Szíria visszatért a parlamen- tális alkotmányos rendszerre, ezidőtől kezdve Szíria szerepe megnövekedett az arab nacio­nalista- és egységmozgalmai­ban, kapcsolata egyre szoro­sabbá vált az új Egyiptom­mal. JEMEN A jemeni imámság az arab- félsziget délnyugati részén fekszik, Szaud-Ará'bia és az adeni protektorátus szomszéd­ságában. Területe 120 000 négyzetkilométer, lakóinak száma ötmillió, többségükben mohamedánok. Fővárosa az ország belsejében fekvő Ötvenezer lakosú Sana. Jemen egyes részei Arábia legtermékenyebb vidékei közé tartoznak. Árpa, rizs, gyümöl­csök és kávé a legfontosabb termékei, állattenyésztése je­lentős. Valószínű ásvány­kincsed még feltáratlanok, néhány éve olajkutatás kez­dődött az országban. Ipara főleg ‘kézműipar. A török uralom alól fel­szabadulva folytonos küzdel­met keltett vívnia, hogy füg­getlenségét elismertesse Szaud-Arábiával és Angliával és hogy kivédje a Mussolini- féle Olaszország törekvéseit. Jemen monarchikus szerke­zetű állam, sok feudális ma­radvánnyal. Az ország élén Achmed Imám áll, aki egy­ben a legfőbb vallási vezető is. Az ország új politikai irányzata feltehetően nagy haitást gyakorol majd a szomszédos Adeni területek és protékturátusok lakosságá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents