Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-09 / 62. szám

1958. augusztus 9. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 3 Törekedni kell a pénzügyi fegyelem megszi lárdí fására — Járási elnökök értekezlete a megyei tanácson — Pénteken, a járási taná­csok elnökei részére megbe­szélést tartott a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke. Az értekezleten két döntő .jelentőségű kérdést: a terme­lőszövetkezetek megerősíté­sét és további fejlesztését, valamint a községfejlesztési ■problémákat tárgyalták, vi­tatták meg. Első napirendi pontként tárgyalták a párt megyei végrehajtó bizottsága július 7-én hozott határozatát, a termelőszövetkezetek helyze­téről, a fejlesztés lehetőségei­ről és módjáról. Egyöntetűen megállapí­tották, hogy a mezőgaz­daság átszervezésének kérdését társadalmi ügy- gyé kell tenni mind, já­rási, mind megyei szinten. A községfejlesztés területén a járási tanácsok elnökei be­számoltak a féléves terv tel­jesítéséről és egyes célkitű­zések, feladatok megvalósítá­sáról. Elmondták, hogy van­nak problémák a községi ta­nácsoknál a bevételi terv teljesítésé­nél, különösképpen a földművesszövetkezeti és kisipari termelőszövetke­zetek községfejlesztési befizetésénél, de nem megy kielégítően a lakosság községfejilesztési összegeinek átutalása sem az adócsoportok részéről. Általában a beszámolóból és Cser elvtárs összefoglaló­jából, értékeléséből megálla­pítható, hogy a községfejlesz­tés területén értünk el ered­ményeket az első félévben. A beütemezett célkitűzé­sek mintegy 23-34 száza­lékát megvalósítottuk. A pozitívum mellett 'a mun­kák vitelénél azonban igen sok hibák és hiányosságok vannak, melyek kijavítását, mint soronlévő feladatot sza­bott meg a végrehajtó bizott­ság elnöke. Milyen területen jelentkez­nek ezek a feladatok? Első­sorban is a pénzügyi fegye­Felelősségteljes munka a váltóőré. Szorgalmán, figyelmén és pontosságán emberek élete, s nagyértékű vagyontárgyak biztonsága múlik. Képünkön Gazdik Mihály váltóőr munka közben, a balassagyarmati állomáson. •dolgozókat hozzájuttatja ah­hoz a kultúrához, amely ké­pessé teszi, hogy a kapott jogokkal élni is tudjon. De­mokratikus szemlélete kidom­borodik akkor is, amikor le­szögezi, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a nők a fér­fiakkal egyenlő jogokat él­veznék. Az egyenjogúságot szolgál­ja: munkafeltételeiknek a férfiakéval azonos módon va­ló biztosítása, terhesség ese­tére a nőknek járó fizetett szabadság. A nők a férfiak mellett résztvesznek az állam- hatalom gyakorlásában is. Megyénkben 521 női tanácstag került megválasztásra az el­múlt választás alkalmával. De nemcsak a tanácsokban, hanem az állami élet min­den területén megtaláljuk a dolgozó nőket. A Salgótarjá­ni Acélárugyárban például több mint 400 nő dolgozik. Ä népi hatalom alapja a munkásság és a parasztság szövetsége. Mindkét osztály­nak életbevágó érdekei fű­ződnek ehhez a szövetséghez. Munkásnak és parasztnak egyformán érdeke a néphata­lom, az ország szadabsága ■és függetlensége. Sem a paraszt, sem a munkás nem kívánja vissza a régi, úri rendet. Nálunk a munkás- paraszt szövetség 1945—49 év­ben, amikor együtt harcol­ták ki a földreformot, a gyárak, bányák, bankok bir­tokba vételét, szüntelenül erősödött. 1949 után azonban a falu szocialista átalakításá­nak munkájában alkalmazott helytelen módszer és a be­gyűjtési rendszer hibái miatt lazulás mutatkozott ebben a szövetségben. Az utolsó más­fél év politikai és gazdasági eredményei hatása alatt a munkás-paraszt szövetség is­mét megszilárdult, sőt a végrehajtott intézkedések kö­vetkeztéiben tovább erősödött. Egészségesen fejlődnek ter­melőszövetkezeteink . Az ön­kéntesség alapján megyénk­ben 1958. I. félévében 328 paraszt lépett a kollektív társasgazdálkodás útjára. Ezek a dolgozó parasztok fel­ismerték, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezet bizto­sabb, könnyebb munkát és nagyobb darab kenyeret biz­tosít számukra. Egészséges fejlődést biztosít az, hogy a termelőszövetkezetek fejlődé­se nem gyengíti, ellenkező­leg erősíti a munlkás-paraszt szövetséget. ® z idei augusztus 20-i ünnepséget a munkás-paraszt szövetség jegyében kívánjuk ünnepelni. Az ünnepség al­kalmából szervezett munkás­paraszt találkozók, a mun- kásjparaszit szövetség erősö­dését szolgálják. Az ünnep­ségek tartalmában ki kell hogy fejeződjék az a tény, hogy hazánkban a hatalom a parasztsággal szövetséges munkásosztály kezében van. KASZÁS JÓZSEF lem megszilárdítása az a te­rület, ahol sok tennivalója van a járási pénzügyi appará­tusnak. Az ellenőrzések egy- pár .községnél azt bizonyítják, hogy a községi, városi taná­csaink gyakori esetbein olyan kifizetéseket eszközölnek (reprezentációs kiadások, ké­pek, szőnyegek vásárlása, tiszteletdíj, útiköltség stb.) melyek szabálytalanok, eze­ket községfejilesztési bevétel­ből kiadásba helyezni, illetve kifizetni nem lehet. Ennek elkerülése érde­kében szükséges, hogy a községi, városi tanácsa­inknál gyakrabban és rendszeresebben tart­sunk pénzügyi ellenőrzést. A műszaki segítségadás és a műszaki ellenőrzés a má­sik terület, ahol az elkövet­kezendő időben meg kell ja­vítani munkánkat. Községi tanácsaink több helyen na­gyobb volumenű építkezése­ket, (kultúrház, iskola stb.) célkitűzéseket kívánnak meg­valósítani községfejlesztési alapból. Ezeknek jelentős ré­szét tanácsaink háziikeze-lés- ben oldják meg, építik fel. E házikezelcsű munkák irányítását a községi ta­nács vezetői műszaki képzettség hiányában biztosítani nem tudják. Ezért szükséges, hogy a já­rási tanács műszaki appará­tusa minden segítséget meg­adjon az egyes feladatok meg­valósításához. Az anyagellátás vonalán változtatni kell az eddigi módszereken. A községi ta­nácsok részére ne közvetlen a megyei tanácstól adjunk anyagkereteket, hanem te­gyük lehetővé, hogy a járási tanácsok negyedévenként építési anyagkeretekkel ren­delkezzenek és azokat közvet­lenül ők osszák szét. Ezáltal nagyobb önállóságot biztosí­tunk az alsóbb tanácsi szer­veink részére a községfejlesz­tési tervek és célkitűzések megvalósításához. =Vasutasok kössöntésef Pártunknak és kormá­nyunknak a vasutas dolgo­zóik iránti megbecsülését je­lenti a Vasutas Nap törvény­be iktatása. A vasutas dolgozók ünnep­léssel való -megbisztelése erőt és lendületet ad a további nagy feladatok sikeres meg­oldásához. A vasutas dolgo­zók becsülettel teljesítették a felszabadulás óta eltelt évek nagy szállítási feladatait. A becsületes vasutas dolgozók az ellenforradalom idején egy órára sem engedték le­állni a vasúti forgalmat. Az ellenforradalom után a vasút gyorsan talpra állt és 1957- ben soha nem látott teljesít­ményeket érték el a vasutas dolgozók. A termelési ered­mények megjavulása magá­val hozta, hogy a félbema­radt korszerűsítési, valamint szociális, kulturális és sport beruházásainkat ez évben már nagyobb ütemben tud­juk folytatni. Ezek például országos viszonylatban Buda­pest—Ferencváros és Miskolc állomások korszerűbb rende­ző pályaudvarának építése, a hatvani vonal villamosítá­sa, önműködő térköz-biztosító berendezések létesítése, Bu- dapest-Kél-enföld, Budapest- Délipályaudvar között a má­sodik vágány megépítése, Győr, Székesfehérvár, Nyír­egyháza, Sárbogárd, Debre­cen állomásdk építésének to­vábbi folytatása, illetve be­fejezése. Már megkezdődött a Hatvan—Salgótarján közötti vonal elavult felépítményé­nek teljes kicserélése és a vonal állomásainak bővítése. A nehéz testi munka kikü­szöbölésére aláverőgépeket és különböző munkagépeket üzemeltetünk. Üj mozdonyo­kat, motorokat és vasúti ko­csikat helyeztünk üzembe. Növelte a dolgozók életszín­vonalát a szociális, kulturális berendezések, napközi ottho­nok, bölcsődék és szanatóri­umok fejlesztése, továbbá az üzemi étkeztetések biztosítá­sa folytán könnyebbé vált a dolgozók élelmezése. A felszabadulás előtt nem volt lehetősége egy vasutasnak az ország vezetésébe való be­kapcsolódásra. Ma nem egy vasutas tanácstag, országgyű­lési képviselő és nem egy va­sutas néphadseregünk tisztje. Ma minden vasutasnak kor­látlan lehetősége van a kór­házak, szanatóriumok, kul­turális létesítmények igény- bevételére. Az új három éves terv nagy feladatai a szocialista építés újabb eredményeit kí­vánják szolgálni és ebből minden vasutas dolgozó a legnagyobb mértékben és a legjobb tudása szerint kíván résztvennl. A három éves terv során a vasút további korszerűsítése is előtérbe ke­rül. Üj villany- és Diesel mozdonyok, teher lés személy- kocsik, jelentős pályafelújítá­sok szerepelnek a tervben. Miden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a személyszál­lításból a tehervagonokat mi­előbb kivonhassuk, a zsúfolt­ság csökkentése érdekében új, korszerű személykocsikat építünk. A rövid -távolságú személyforgalom számára kö- zépajtós, kiváló minőségű ko­csikat gyártunk, amelyből 280 darabot 'állítunk forgalomba a három éves terv során. Nagyóbb ütemben épülnek szociális létesítmények, laká­sok is. A dolgozók életszín­vonala bár lassú ütemben, de emelkedni fog. A három éves terv célkitűzései tartalmazzák az alacsony fizetések és nyug­díjak rendezését is. A 3 éves terv célkitűzéseinek meg­valósítása, amely a dolgozók érdekében történik, akkor vá­lik lehetővé, ha anyagi esz­közeinket jól használjuk fel, ha fokozzuk a termelékeny­séget és minden vonalon a legnagyobb fokú takarékossá­got vezetjük be. A 8. Vasutas Nap sikere érdekében minden állomás jelentőségiéhez és feladataihoz mérten munikafelajánlásokat tett. Megindult a vasút egész területén a „mintaállomás” mozgalom, ami nemcsak a számszerű eredmények el­érésével, hanem a rend és tisztaság, az állomások kül­alakjának díszítésével kíván­Sok ismerősöm van a nógrádi bányászok között, ezek közé so­rolhatom a kányási bányászokat is. Ta­lálkoztam velük gyakran, s még nem is olyan régen arról írtam, milyen nehéz­ségekkel küzdöttek. A kányási bányász­ismerősök most sem feledkeztek meg ró­lam, s az elmúlt he­tekben mind többen kérték,— ha írtam a rosszról, most írjak a jó eredményükről is. Való igaz, nem mindennapi eredmé­nyek születtek rövid idő alatt. Egy tonna szén termelési költ­ségét több forinttal csökkentették. A bá­nyabiztonság is meg- novekedett, egyre ke­vesebb már a bale­set, s a rossz, töre­dezett vágat. Jogo­san büszkék hát a kányási bányászok el­ért eredményükre. Hiszen nem a bánya, a telepviszonyok, ha­nem ők, a föld mé­lyének művelői vál­toztak meg. Ám ne haragudjanak rám a kányásiak, — gon­dolom nem kívánnak habáraikon ülni, — hogy még jobb mun­kát tudjanak végez­ni, elmondom, min kellene még javítani. Az aknászok teljes népszerűségnek ör­vendenek, amely ká­ros a bányászoknak, s az üzemnek egya­ránt. Angyal Sándor aknász is ezek közé tartozik. A nyugati II. ereszke front-elő­készítő vágatán ma­gasítást (ácsolást) vé­Népszerűség vagy népszerűtlenség geznek. A bordázás nem szabályos, nem az előírt utasítás sze­rint történik. Ezt Angyal elvtárs is lát­ta, ám nem azt mond­ta, hogy nem jó, hogy nem veszi át a mun­kát. Lehet, hogy at­tól félt, elveszti nép­szerűségét. Ehelyett azt mondta az ott dolgozóknak: „Tud­ják, hogy az ilyen munkát nem szereti a bányamester...” Mindez a kora reg­geli órákban történt, nem véletlen, hogy pont Angyal Sándor körletében később alva találták a szi­vattyú kezelőt. A fiatal Porkoláb aknásszal, a keleti ereszke tetőn talál­koztam. Az ő munká­ját is ugyanaz a ha­tározatlanság, az el­nézés jellemzi. A szállítók nem tartóz­kodtak a tetőn, s azzal megelégedve, hogy nincsennek ott, visszament az eresz­kébe, ahelyett, hogy szolgálati helyük el­hagyásáért felelős­ségre vonta volna a szállítókat. S ha már a fegyel­mezetlenségnél, az el­nézésnél tartok, hadd mondjam el, a mű­helyben sincs más­képp. Lőrincsik elv­társ, az iparosok ve­zetője az egyik csil­lejavítót a bányába osztotta be, amire utasítását a fiatal iparos megtagadta. Felelősségrevonás ? Mi sem egyszerűbb, elküldte a bányave­zetőhöz, jóllehet, Si­mon elvtárs az esetet nem ismerte. De hát miért nem élt a tör­vényes jogával Lo- rincsek elvtárs, miért nem ő alkalmazta a felelősségrevonást. Vagy talán így nép­szerűbb lett? Már több alkalom­mal érkezett hír hoz­zánk arról is, hogy az elfekvő anyagokat összegyűjtötték, s új­ból felhasználták. Ennek ellenére, nem egy munkahelyen kö­nyökcsövek sokasága, fölösleges méretű és mennyiségű fa he­vert. Sőt, a keleti ereszke légvágatában még 6—7 folyóméte­res jó állapotban lé­vő heverő sínt is láttam. S ennek okát ismét a népszerűség megőrzésében lehet keresni, mert azt tart­ják az aknászok: „mi­ért én dolgoztassak, majd elintézi a fel­váltó szak”. S míg e halogatás folyik, ezreket érő anyagok mennek kárba. Tudvalévő, hogy a jövő bányásznemze­déke a fiatal szállí­tókból nevelődik ki. A szállító-akna alatt levő egyik fiatal gon­datlanságból a fát a keleti ereszke helyett a nyugati ereszkébe irányította. A felelős- ségrevonása jogos volt, ám nem úgy, olyan durva szavak­kal, mint ahogy azt Vinóczki elvtárs, a bányamester tette. Pedig alig hinnénk, hogy ne lehetett vol­na nevelőbb fegyel­mezési módot alkal­mazni. S ezek után az sem csoda, ha a fiatalok nem szívesen maradnak az üzem­nél. S végül néhány szót még a munka­fegyelemről. Szem­tanúja voltam ottlé­temkor, hogy az utol­só bányász fél nyolc­kor szállt a bányába, s bizony nyolcat mu­tatott az óra, amikor a munkahelyre ért. Az igaz, hogy a ki- és beszállás benne van a nyolc órai munkaidőben. De az már nincs, hogy a fő­aknász az eligazítást 7 óráig tartja és ez miatt az aknászok negyed nyolcig • vég­zik el a telepítést. Az elveszett órák ká­rosítják több vagon szénnel az üzemet, több száz forinttal a bányászokat. Pedig a hűségjutalmat és a nyereségrészesedést az ilyen „aprónak” látszó dolgok lénye­gesen befolyásolják. A kányási bányá­szok már több alka- lammal bebizonyítot­ták, hogy szép ered­mények elérésére ké­pesek. Szeretnénk, ha a meglévő eredmé­nyeiket tovább fokoz­nák. S ehhez, úgy érzem, el kellett mondanom látogatá­som tapasztalatait. Hortobágyi András ja a Vasutas Nap ünnepélyes­ségét biztosítani. A Vasutas Nap tiszteletére az Aszód— Balassagyarmat vonal forgal­mi és pályafenntartási dol­gozód a „legszebb vonal” cím elérését tűzték ki célul. Ennek érdekében társadalmi munkával is igyekeztek csi- nosabbá tenni állomásaikat, szolgálati helyeiket. Nógrád- ikövesd állomás dolgozói a Vasutas Nap tiszteletére a kőbányával történt előzetes megbeszélés értelmében nagy- terhelésű irányvonatot fog- inak indítani. A munkaver- senyek a vasutas termelé­kenység fokozás-ára és kü­lönösen -a forgalmi teljesít­mények növelésére irányul­nak. Általánosságban a szál­lítások gyorsabbá és olcsóbbá tétele,_ valamint a rakodások növelése voltak azok a szem­pontok, amelyek a mu-nka- felajánlásokban mint irány­elvek szolgáltak. A szállí­tások gyorsabbátételét az utazási sebesség javításával -mozdítjuk elő. Az olcsóbb szállítást a tehervonatok na­gyobb terheléssel való köz­lekedtetésével, a teherkocsik jobb kihasználásával valósítjuk meg. A tervezett rakodások­hoz pedig az üres kocsikat igyekszünk a legteljesebb mértékben biztosítani. A munkafelajánlások teljesítésé­ben mind a salgótarjáni, mind a balassagyarmati vonalon 100 százalékon felüli teljesítmé­nyek láttak napvilágot és ezen eredmények értéke­lése után több vasút­állomás — Balassagyarmat, Szécsény, Somoskőújfalu — az élüze-m, illetve ,minta- állomás” címet nyerte el. Igazgatóságunk területén a 8. Vasutas Nap alkalmából kitüntetésben és jutalomban részesülő dolgozók száma és a jutalmak összege azt mutat­ja, hogy a vasutas dolgozók jó munkáját megbecsülik és elismerik a -legfelsőbb párt­ós kormányvezetők is. 15 Kormánykitüntetést, 20 Ki­váló Vasutas kitüntetést, 30 Érdemes Vasutas kitüntetést és 1500 soronlkívüli előlépte­tést adnak át vezetőink a Vasutas napon a legkiemel­kedőbb teljesítményt elért vasutas dolgozóknak. Ezen kívül 70 000 forintot fizetünk ki a szolgálati helyek egy­másközti versenyében leg­jobb eredményt elért dolgozók részére, 225 000 forintot a írnintaszolgálati -hely verse­nyében legjobb eredményt el­értek részére, valamint egy­millió forintot az önköltség­csökkentésben, takarékosság­ban élenjáró dolgozók között. Azonkívül az élüzem kitün­tetések és a velejáró pénzjutal­mak, kiváló dolgozó oklevelek és kitüntetések kerülnek ki­adásra. A Nógrád megyei vonalak rendkívül nehéz helyzetét fi- gyelembevéve — egyvágányú pálya, elavult felépítmény, korszerűtlen biztosító beren­dezések, szűk állomások stb. — már az eddig elért ered­mények is jónak mondhatók. Még néhány hónappal ez­előtt a munkásvomatok 15—- 20 százaléka, az egyéb sze- ímiélyszállíitó vonatok mint­egy 35—40 százaléka közle­kedett késve. Ma már a. munkásvonatok 3 százaléka, a személyszállító vonatok 6 százaléka késik, De minden igyekezetünk arra irányul, hogy még ezeket a késéseket is a legminimálisabbra szo­rítsuk de. Az állam nem sajnál sem­mi összeget azért, hogy a vas­utasok -minél jobb, minél emberibb körülmények között végezhessék nehéz, s felelős­ségteljes munkájukat. Mi, vasutasok pedig szintén tar­tozunk a pártnak s az állam­nak ezért a gondoskodásért. Azzal tartozunk, hogy mara­déktalanul elszállítjuk az áru­kat, menetrendszerint továb­bítjuk a vonatokat és sike­resen megvalósítjuk az őszi forgalom idejére a magunk elé tűzött célokat. Bélái Andor

Next

/
Thumbnails
Contents