Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-09 / 62. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1958. augusztus 9. Fellebezünk . . . ! Megyénk első félévi mérlege ITT i tiszteljük törvényein- Iket. Nemcsak, hogy betartjuk, hanem arra törek­szünk, hogy másokkal is betartassuk azt. Minden eset­ben megnyugvással nyugtáz­zuk, ha bíróságaink akár a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett bűntettekben, akár más bűncselekményeik­ben, de akár a .népidemok- ratikus államrendünk meg­döntésére irányuló bűntettek­ben hozza meg igazságos döntéseit. Becsületes dolgozó­ink ilyen esetekben annak a véleményüknek adnak ki­fejezést: ebiben az ország­ban rendnek kell lenni, s aki felrúgja, semmibe veszi alkotmányos törvényeinket, az a bíróság igazságszolgáltatá­sával találja szembe magát. Ezért volt meglepő, ezért fogadta megyék társadalma, elsősorban a palotási dolgozók megdöbbenéssel a pásztói já­rásbíróság ítéletét, amelyet Csengő Győző, volt palotása tanító ellen indított perben hozott. Meglepte dolgozóinkat a bírósági határozat, amely­ben „...a bíróság úgy találta, hogy felperesre az alperes által kiszabott azonnali ha­tályú elbocsátásnak fegyelmi büntetésként alkalmazása túl­ságosan súlyos, nem áll arányban vétkességével, ezért a bíróság az iratokat alperes­nek újabb fegyelmi határo­zat hozatal végett megkülde­ni rendelte...” ]%t em vagyunk senkinek 1 rosszakarója. De fel­tétlen hangot kell adnunk annak, hogy ezzel az ítélet­tel nem vagyunk megeléged­ve, mert ez az ítélet sérti a becsületes dolgozók igazság érzetét. És ez az igazságérzet késztette kezembe is a tollat. Mert nézzük csak... A pásztói járásbíróságon a perben kihallgatott tanuk vallomása alapján „mindössze” annyi nyert bi­zonyítást, hogy 1. Csengő Győző az ellenforradalom ide­je alatt egyszer volt Buda­pesten. Akor is élelmet szál­lított, amelyet a Kórháznak és magánházaknak (?!) adott át. 2. Egy röplapot hozott magá­val, amelyben az úgynevezett forradalmi munkástanács ar­ra szóllította fel a lakosságot, hogy legyenek bizalommal és tartsanak ki a Nagy Imre- féle kormány mellett (tud­juk hová vezetett ez a kor­mány). 3. A hozott röpcédulát „csak” Elek Bélának mutatta meg. 4. Kajzinger Erazmus előtt elmondotta: az ÁVH- sokat és a párttagokat az el- lenforradalmárok lábuknál fogva akasztják fel Buda- .pesten. 5. Elmondotta: az ellenfonradalmárok azt mon­dották neki Budapesten, hogy az ÁVH-sokat és a szélsőséges párttagokat nyu­godtan le lehet lőni, nem lesz bántódása senkinek. 6. Az iskolás gyermekek előtt Felhívjuk a megye akosságának figyelmét, hogy a Salgótarjáni Lakáskarbantartó és Építő KTSZ családi házak építését, át alakítását és tatarozása vállalja. 'Tóálászoha, konyha és eyijéb lakberende - zésl tárgyakat egyedi megrendelésre készít. Keresse fel bizalomma szövetkezetünket gyors udvarias kiszolgálás. elmagyarázta, hogy a tan­kot hogyan lehet (benzines palackkal felgyújtani. 7. Az úgynevezett forradalmi tanács választásakor felolvasott egy 12 pontból álló követelést tartalmazó iratot. Tje ne is folytassuk to- vább. Elég ennyi is. A pásztói járásbíróság mind­ezt nem találta elegendő­nek ahhoz, hoigy Csengő Győző ellen hozott fegyelmi határozatnak igazát kimond­ja, sőt határozatával tisztára mosta, s az alperesnek mind­ezért vissza kell venni Csen­gőt állásába, sőt, mintegy 7000 forintot elmaradt munkadíj címén ki is kellene fizetnie. De ne felejtsük el a ténye­ket. A fentieket, amit a bíró­ság maga is elismert. Mégis az indoklása annyira naiv, annyira gyerekes! Annak ellenére, hogy Csen­gő Győző 1957 április 9-től 1957 november 28-ig • köz- biztonsági őrizetbe volt, a bíróság érthetetlenül úgy ma­gyarázza Csengő ténykedéseit, hogy „jó szándékúan téved­hetett” hiszen a 12 pontban is ”...az akkor divatos kö­veteléseket...” foglalta írásba. Hozott ugyan röpcédulákat Budapestről, de azt „...nem terjesztette...”, hanem csak másnak mutatta meg. „...Nem mondotta azt, hogy az ÁVH- sokat és párttagokat nyugod­tan le lehet lőni, hanem csak azt, hogy ezt mondták néki az ellenforradaOmárok...” ...Nem oktatta a gyermeke­ket, hogy a szovjet -tankokat hogyan lehet kilőni, hanem mint nevelő, az aktuális kér­désekkel foglalkozva mondot­ta el, hogyan gyújtható fel a tank benzines palackkal...” Tehát akkor semmit sem csinált. De tisztelt bí­róság. Elöljáróban ki kell jelenteni, hogy az általános iskolák tananyagában még mint „aktuális kérdés” sem szerepel a tankok 'benzines palackkal történő felrobban­tásának módja, módszere! Le­het, hogy a bíróság szerint, a bíróság álltai is megállapított ténykedések nem ütköznék büntető szankcióba, a be­csületes emberek véleménye szerint igen! Mert nézzük csak. Ha Csengő „jó hiszemű” szavai és az általa hozott röp­cédulák nyomán Palotáson is megkezdik a mészárlást — az ellenforradalmárok azt állították, ezt tolmácsolta Csengő is, hogy nem lesz bántódásuk — hány és hány gyermek marad árván, hány és hány asszony miarad pzve- gyen, s hány becsületes, igaz hazafi veszti életét? Vagy nem hiszi senki, hogy abban az időben, az ellenforrada­lom napjaiban csák úgy „sétálgattak” volna a tan­kok a városok, községek ut­cáin, hogy mint aktuális kér­dést 'az iskolában taníttatni kellett volna. S mivel a gyer­mekek Csengőtől, nevelőjük­től megtanulták, hogyan kell robbantani, adott esetben a gyermekek éltek is volna ezzel a „tudományukkal”. S az elesett gyermekekért, a szénné égett gyermeki holt­testekért vajon ki lenne most a felelős?! Lehet-e mindezt egy megtévedt ember csele­kedetének kimondani? Nem. Ezért vádolnak a ibecsületes emberek, vádolnak a gyerme­kek! A pásztó járásbíróság sú- lyosnak találta az azonnali hatályú elbocsátást. Mi nem tartjuk annak, de azok a palotási dolgozók és a megye pedagógusai sem, akik ismerik Csengő Győző ténykedését. Ezért a nevük­ben is, fellebezünk! (Folytatás az 1. oldalról) ütemének munkálatai lassú ütemben haladnak, mivel az 1 233 000 forintos évi szerző­déssel szemben 1958 VI. 30- ig csak 360 000 forintos mű­szaki teljesítés történt. MEZŐGAZDASÁG: Kalászosokat 1958. évben a szántóterület 46.8 százalé­kán, 1.5 száazlékkal, (kapáso­kat a szátóterület 26.4 száza­lékán, 1.8 százalékkal kisebb területen termelték, mint az telőző évben. Szálastafcar- mányokat a szántóterület 23.3 százalékán 4.4 százalékkal na­gyobb arányban termelik az előző évinél. Az 1958. évben a kenyérgabona vetésterüle­tének 16.4 százalékán, a szo­cialista szektor gazdaságai 33,6 százalékán pedig az egyé­ni gazdaságok vetettek. TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK: 1957. év végén kiadott 3004- es kormányrendelet Nógrád megyében 1958 első félévében még nem 'éreztette hatását a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésében. A szövetkezetek többsége a rendeletben biz­tosított előnyök közül csupán azokat vette igényibe, ame­lyek rövid időn belül kedvez­ményhez juttatják a szövet­kezetét. Egy év alatt a ter­melőszövetkezetek összterüle­te 418 katasztrálás holddal növekedett, a tagok száma ugyanakkor 118-al csökkent, a családok száma pedig 26- al nőtt. 1958 június 30-án a megye szántóterületének 6.5 százaléka (tartozott csu­pán a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek közös gazda­ságához. ÁRUFORGALOM: A megyei kiskereskedelem eladási tervét 1958 első fél­évében 98,6 százalékra tel­jesítette. A lemaradást a tainácsi bolti kiskereskede­lemnek a tervhez viszonyított alacsony teljesítése eredmé­nyezte. Az első félévben csaknem ugyanannyit adott el, mint tavaly. A ruházati cikkeik forgalma 3.3 százalé­kos emelkedést mutatnak, vi­szont 17.4 százalékkal emel­kedett a vegyesipari cikk el­adása 1957 első félévéhez viszonyítva. OKTATÁS: A tantermek száma az elő­ző év végétől 30-al növeke­dett, azonban ez a növekedés elégtelen. Az iskolák túl­zsúfoltságát mutatja az egy tanteremre jutó 41 gyermek- llétszám, amely csak két fő­vel csökkent az előzőkhöz viszonyítva. A helyes arány az lenne, ha egy tanteremre 24—26 tanuló jutna. Az át­adott 30 új tanteremből több csupán szükségtanterem, amely rendeltetésének nem felel meg. A tanév elejétől 27 fővel nőtt a nevelőik szá­ma. Ezt az emelkedést első- soriban az érettségizett (képe­sítés néÜMiili) nevelők be­állítása eredményezte. A munkásszármazású tanulók száma az általános gimnázi­umokban és a közgazdasági technikumokban emelkedett, amíg a többi iskolákban kis mértékben csökkent. A megye összes középiskolájának tanul­mányi átlaga ebben a tan­éviben 3.18 volt az előző évi 3.28-al szemben. LAKÁSÉPÍTÉS: A megyében 1958 első fél­évében 701 lakás épült. Az épült lakások 70.4 százaléka kettő és ennél több szobás és 12,8 százaléka van fürdő- berendezéssel felszerelve. EGÉSZSÉGÜGY: A megye kórházi ágyainak száma, az első félévben 22- vel több, mint az előző év első félévének végén. Ebből azonban négy ágyat át­építési munkák miatt a salgótarjáni szülészet hasz­nálaton kívül helyezett. A halálozási százalék 1957 első feléhez viszonyítva 1.5 száza­lékról 1.4 százalékra csök­kent. A pásztói kórházban 0.7 százalék, tehát igen ala­csony volt. A közúti balesetek száma 1958 első félévében 39 volt az 1957 első félévi 37-tel szemben, ebből kettő volt halálos kimenetelű az 1957 első félévi öttel szem­ben. HÁZASSÁGKÖTÉSEK száma 827, az összes születé­sek száma 2152, az élve- szülletések száma 2127. A ha­lálozások száma 1164, ebből egy éven aluliak 163. Vala­mennyi szám 19574iez viszo­nyítva csökkenést mutat. 1958 első félévben 110 vál- lástöntént. Legtöbb, ha a fele­ség 20—24 év, a férj pedig 25—29 év között van. cséplési eredmény közepes termésre enged következtetni. Ha az idő más lett volna, nem ennyire szeszélyes, mint a ta­vaszon, megadta volna hol­danként a 2,5 3 mázsát is. Somogyvári László FELHÍVJUK A MEGYE LAKOSSÁGÁNAK ÉS ÁLLAMI VÁLLALATOKNAK FIGYELMÉT, hogy A Balassagyarmati Műanyagokat Készítő KTSZ az alábbi cikkek gyártását vállalja: PVC futószőnyeg márv ánnyal kg-ként 37.—Ft. PVC Padló préselt 55x 55-ös kg-ként 37.—Ft. PVC Padló hengerelt 70x70-es és 70x90-es 37.—Ft. Préselt műbőr-lemez kg-ként 129.—Ft. Fent felsorolt áruk változatos színekben kaphatók helyszínen megrendelés útján. Keresse fel vállala­tunkat, Balassagyarmat, Műanyagkészítő KTSZ, Telefon: 255. Gyújtsd a mákgubót! ASSZONYOK! GYEREKEK! Nagy érték a mákgubó, ne dobjuk a szemétbe, ne égessük el! Ha eldobjuk, vagy elégetjük érték­telenné válik. (Férges mákgubót is átveszünk). 1 kg mákgubóért vásárolható 1 db ceruza, vagy 1 db irka 10 kg »• „ 1 pár gyermekharisnya 25 kg 99 99 1 db félliteres zománc­lábas 55 kg 99 „ 1 db kasza 100 kg „ »» 4 q szén, vagy 2 q fa 200 kg 99 99 2 db férfiing 400 kg 99 99 1 db karóra A helyi földművesszövetkezet 1 kg mákgubóért 90 fillért fizet. A begyűjtést végző és jó eredményeket elérő dolgozókat, iskolás gyerekeket értékes jutalomban részesítünk. t Szövetkezetek Nógrág Megyei Értékesítő Központja, Salgótarján A hatalom a parasztokkal szövetséges K ' özeledik augusztus 20. alkotmányunk törvényibe ikta­tásának 9. évfordulója, né­pünk nagy ünnepe. Kilenc évvel ezelőtt iktatták tör­vénybe a magyar nép alkot­mányát, amely biztosítja az állampolgárok jogait, és rög­zíti kötelességeit. 1949-ben, a Magyar Függet­lenségi Népfront nyilatkozatá­ban fő céljául az új alkot­mány létrehozását tűzte ki. A nyilatkozat követelte: „új népköztársasági alkotmány megteremtését, amely a ma­gyar nép nagy politikai és társadalmi vívmányait, a népi demokrácia alaptörvényévé emeli.” A Magyar Függetlenségi Népfront választási felhívá­sában megismételte célkitű­zését és a hatalmas választási győzelem után a Miniszter- tanács 1949. augusztus 5-én el ás fogadta. Ez az alkot­mány a nép alkotmánya, lamely kimondjál, tocjgy a Magyar Népköztársaság a munkások es a dolgozó pa­rasztok állama, amelyben a hatalom a munkásosztály ke­zében van. A hatalmat a munkások, parasztok és azok gyermekei gyakorolják az állami élet valamennyi terü­letén. munkásosztályé M egyénkben 3934 tanács­tag került megválasztásra, melyből 878 munkás, 1566 paraszt, 181 értelmiségi, 747 alkalmazott, 562 pedig egyéb foglalkozású. A megválasztott tanácstagok saját osztályuk, rétegük érdekeit képviselik a tanácsokban. A tőkés országokban az államhatalom a kizsákmányo­ló kisebbségé 'és az állam- hatalom minden szervének az a feladata, hogy a dolgo­zók többségét féken tartsa és munkára kényszerítse. Ezekben az országokban a hatalmat nem a munkások, parasztok gyakorolják, hanem a gyártulajdonosok, földbir­tokosok és azok gyermekei. A felszabadulás előtt ez volt a helyzet nálunk is. 1 ■ 945-ben a Szovjetunió felszabadító harca nyomán hazánkban szétzúztuk a ki­zsákmányoló kisebbség állam- hatalmát és ezzel létrejött a feltétele annak, hogy a ha­talom a munkásosztály ke­zébe kerüljön. Munkásosztá­lyunk szövetsége a dolgozó parasztsággal az egész nép érdekében jól gyakorolta ha­talmát. A burzsoá kisebbség és szekértolóik nem nyugod­tak bele, hogy a hatalom a nép kezében van. Még két éve sincs, hogy súlyos ve­szély fenyegette munkás­paraszt államunkat, alkot­mányba lefektetett jogainkat, súlyos veszély fenyegette a dolgozó nép 'biztos kenyerét. Nyugati imperialisták által szított fegyveres ellenforra­dalmi támadás érte népköz­társaságainkat. Az elkövetett hibák elleni harc címén az áruló Nagy Imre kormány kimondta az ország „semle­gességét”, majd a törvénye­ket felrúgva felmondta a varsói szerződést és ENSZ- csapatokat-, azaz burzsoá im­perialista katonai csapatokat kért segítségül. Ez gyakorlati­lag azt jelentette volna, hogy Magyarország a nyugati im­perialisták gyarmatává és egy véres háború legfőbb hadszínterévé válik. A .magyar nép a szovjet hadsereg és a szocialista tábor segítségével leverte az ellenforradalmi lázadást, megvédte a nép al­kotmányát. z alkotmány kimondja, hogy: a Magyar Népköztársa­ság polgárainak alapvető kö­telessége a nép vagyonának megvédése, a társadalmi tu­lajdon megszilárdítása, a Magyar Népköztársaság gaz­dasági erejének fokozása, a dolgozók életszínvonalának emelése, műveltségük gyara­pítása, a népi demokrácia rendjének erősítése. ® jogok és kötelességek szorosan összefüggnek. Csak úgy tudjuk a dolgozók élet­színvonalának emelését biz­tosítani, ha a termelést mennyiségileg -és minőségileg egyaránt fokozzuk, ha a ter­melékenységet megjavítjuk, ha a magunk munkaterületén mindent elkövetünk az ön­költség csökkentése, társadal­mi tulajdon védelme érdeké­ben. Ez az állam a mi ál­lamunk. A mi feladatunk te­hát az állami fegyelem min­den téren való megszilárdí­tása. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya országunk gaz­dasági és társadalmi szerve­zetében végtelen alapvető változásokat fejezi ki és a további fejlődés útját jelöli meg. Az elkövetett hibák el­lenére büszkén mondhatjuk, hogy az elmúlt tizenhárom esztendő alatt történelmi si­kereket értünk el. Gazdasági téren is ennek a tizenhárom esztendőnek kellett jóvá ten­nie évszázados elmaradottsá­gunkat. A földreform váltotta valóra a magyar parasztság százados álmát, mert azé lett a föld, aki azt megdolgozza. Az ipari üzemek államosítá­sával megindult a haladás útja. Egészségügyi ellátásunk biztosítja minden dolgozó or­vosi és gyógyszer ellátását. Népegészségünk statisztikai adatai igazolják, hogy jó úton haladunk. Nyugdíjtörvé­nyünk biztosítja az idős nem­zedék megélhetését. Hason­lóan nagy gondot fordít ál­lamunk a népoktatásra. A parasztság milliói például a Horthy-korszakban legfeljebb iiégy elemit végeztek. Ma az alkotmány adta jogok alap­ján a parasztok gyermekei csaknem kivétel nélkül el­végzik az általános iskola nyolc osztályát és ha tovább nem is tanulnak, iákkor is kétszer annyi alapműveltség­gel indulnak neki az életnek, mint szüleik. Megyénkben 29 627 gyermek jár általános iskolába. Középiskolába jár 1970, melyből 853 munkás, 315 pedliig parasztijaitól. A Magyar Népköztársaság külö­nös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és nevelésére, kö­vetkezetesen védelmezi az ifjúság érdekeit. Korszerű is­kolákat építünk. Ipari tanuló- intézetek alakultak, ahol a munkás-paraszt, értelmiségi fiatalok nyugodt, kényelmes körülmények között tanulhat­nak. mi alkotmányunk nem­csak a jogok egyenlőségét 'biztosítja, ide 'biztosítja a jogok gyakorlásához szüksé­ges gazdasági előfeltételeket is. Munkát biztosít minden dolgozónak, gondoskodik róla munkaképtelenség esetén. A Megindult az aprómag cséplés Patakon Csépelik az aprómagat Pa­takon. A község dolgozó pa­rasztjai 200 hold termésére kötöttek szerződést. Jelenleg a nyúlszapukát csépelik. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents