Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-06 / 61. szám

1958. augusztus 6. *t A G R A D! n * r 0.» s A n 5 A határosat megvalósul líogy nálunk a mezőgaz- *"*■ das ágban legfontosabb feladatnak a falu szocialista átszervezését tekintjük, pár­tunk korábban kiadott ag­rártéziseiben, ennek félreért­hetetlen jelét adta. A 3004-es kormányrendelet pedig — amellett, hogy ezt ismét le­szögezi — nagyarányú gazda­sági segítséget nyújt a ter­melőszövetkezeteknek, hogy azok megerősödve, valóban szocialista nagyüzemekké vál­janak. A rendelet határtalan távlatokat nyit a szövetke­zeti mozgalom előtt, s most már a termelőszövetkezeteken a sor. hogy azokat megismer­ve, éljenek a kormány által nyújtott kedvezményekkel. A közelmúltban kibővített titkári értekezletet tartottak Balassa?varmafon a járás párttitkárai, a tanács-, terme­lőszövetkezet elnökei adtak számot arról, mennyire is­merik a termelőszövetkeze­tek a 3004-es kormány hatá­rozatot, mennyit valósítanak meg belőle már az idén. Ahogy elmondották, a falusi kommunisták igen komoly segítséget nyújtottak a hatá­rozat ismertetéséhez, helyesen magyarázták meg a szövetke­zeti tagoknak, a határozatban rejlő lehetőségeket, azok ész­szerű felhasználását. A tagok örömmel fogadták ezt az újabb segítséget, s a termelő- szövetkezetek zöme él is a kormány támogatásával. Ter­veiket úgy alakították, hogy már az idén számításba vet­ték gyarapodásuknál azokat a lehetőségeket, melvek a ha­tározat végrehajtásából adód­nak. A mohorai Kossuth Terme­lőszövetkezet — figyelembe véve a kormányhatározat ide vonatkozó részét — 102 kilo­gramm műtrágyát használt fel katasztrális holdanként. Nyilvánvaló, ez is nagyban hozzájárult, hogy a tsz őszi árpa átlagtermése katasztrális holdanként közel 14 mázsa volt. S az sem közömbös, hogy a termelőszövetkezet — a számítások szerint — egy katasztrális hold szántóról 3500 forint értéket hoz le. Az érsekvadkerti Tartós Béke Termelőszövetkezet tagjai — ismerve a 3004-es kormány­határozatot — úgy határoztak, juhtenyésztéssel is foglalkoz­nak a jövőben. A növekvő ál­latállomány részére a pillan­gós takarmány termő terüle­tét a jelenlegi 13 százalékról 21 százalékra emelik. Folya­matban van egy 50 férőhe­lyes szarvasmarha istálló éní- tése, mely ha elkészül jelen­tős hitelengedményhez juttat­ja a termelőszövetkezetet. Honton a Győzelem Ter­melőszövetkezet az idén 5000 darab előnevelt baromfiból mintegy 30 000 forint többlet- jövedelemre tett szert. Most azt tervezik a tagok, hogy a következő esztendőben a szak­szerű gondozás mellett még magasabb jövedelmet hoz a baromfinevelés. ~\Tolt olyan termelőszövet- ’ kezetünk is, ahol a ta­gok egyrésze nem látta tisz­tán, hogy a 3004-es rendelet a termelőszövetkezetek fej­lődését segíti elő. Azonban a tagok zöme megértette mi­csoda jelentőséggel bír ez a termelőszövetkezetek életé­ben; s inkább a két-három ellenkező tagtól váltak meg de a kormány határozatában rögzítetteket igyekeznek va­lóra váltani. így a csesztvei II. Pártkonresszus Termelő­szövetkezetben új fehérhús­sertés törzset állítottak be és 25 férőhelyes tehénistálló da­ráló, garázs, cefre-tároló épül állami segítséggel. Hogy mennyire helyesen cseleked­tek, az majd akkor derül ki, ha az elkészült épületek után hitel-engedményben részesül a termelőszövetkezet. Vannak olyan termelőszö­vetkezeteink is, melyek még mindig nem élnek teljesen az alapszabály szerint, nem tekintik magukra nézve kö­telezőnek az alapszabályt. Ezek nem részesülhetnek a kormány által nyújtott ked­vezményekben. Szandán a Lenin Termelő­szövetkezet tagjai jóval több háztáji földet hagytak visz- sza. mint amennyit az alap­szabály megenged. Ezen kí­vül állataikat és szerszámai­kat sem vitték a közösbe. •Nem részesülhetnek a 3004- es rendelet nyújtotta anya­gi támogatásban. De ahogy hírlik, nem is nagyon búsul­nak miatta. Elvetették azt a javaslatot, hogy 50 darab ürü bárányt rp.eghizlaljanak, pe­dig ez két forinttal emelte volna a munkaegység érté­két. Mellőzik a tenyészálla­tok nevelését is. bár a ta­karmány biztosítva van és ez nem kevesebb, mint 40 000 forint tiszta jövedelmet jelen­tene a termelőszövetkezetnek. A termelőszövetkezetek fejlesztéséért, megerősítésé­ért, első sorban a termelő- szövetkezet tagjai felelősek, azonban nem vonhatják ki magukat a falusi párt- és tanácsszervek sem. E téren azonban még problémánk van. Nagyon kevés község­ben alakult ki olyan jó kap­csolat a termelőszövetkezet és a falu egyéb szervei kö­zött, mint Dejtáron, vagy Cserhátsurányban. Itt ugyan­is a pártszervezet és a köz­ségi tanács, a hazafias nép­front és a földművesszövet­kezet, egyszóval mindenki figyelemmel kíséri a terme­lőszövetkezet fejlődését, problémáiban igyekszenek segítséget nyújtani. Ilyen helyen aztán a termelőszö­vetkezetek erősek, szilárdak, nagyszerű eredményeket ér­nek el közösen, s magasan kiemelkednek a járás terme­JHviikezdték (SvJe sémiin* ti a p efzsd skú nifi* q készítésit A szécsényi palóc háziipari szövetkezet szőttesei, már túl­jutottak a megye s az ország határán. Ott van szőttesük a brüsszeli világkiállítás ma­gyar pavillonjában is. De nem csak a világkiállításra, hanem a nyugati országokba is eljutott már készítményük. Legutóbb is 500 darab nagy és 30 darab kisméretű térítőt szállítottak külföldre. A szövetkezet elkészítette a balassagyarmati üzemházat. Árusítják a belépöieayeket a mezőgazdasági kiállításra Augusztus 10-én elkezdik a belépőjegy árusítást az Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra. A jegyet a ta­nácsok, a földművesszövet­kezetek az OTP fiókok, a posta és a vasút árusítja. A jegyekkel együtt a sors­jegy-árusítás is megindul. A kiállításra utazóknak a MÁV 50, a MÁVAUT 25 százalékos utazási kedvezményt ad. ahol a szakmunkás képzés történik. Most nagy fába vágták fejszéjüket: megkezd­ték a perzsaszőnyeg készíté­sét is, öt szövőszékkel. Jelen­leg a szőnyegeket már bel­földön értékesítik, később szeretnék ha készítményük külföldre is eljutna. Az I. félévben a szövetke­zet nyereségesen dolgozott, de a minőséggel még helyen­ként kifogások voltak. Éppen ezért a II. félévben a bedol­gozók és szövők között minő­ségi verseny indult. A ver­seny során az év végére 30 százalékos minőségjavítást kívánnak elérni. Az Országos Takarékpénz­tár nógrád megyei fiókja Salgótarjánba és Pásztora gyakorlattal rendelkező érett­ségizett férfi munkaerőket keres. Jelentkezés: OTP Sal­gótarján. Tangóharmonika, nyolcvan basszusos (lengyel márka) ki­tűnő állapotban jutányosán el­adó. Cím: Sztanek Gyula Zagyva- pálíalva, Üveggyár. lőszövetkezetei közül. Ezt a módszert kell meghonosítani valamennyi községben. Mert a mi feladatunk, továbbra is az, hogy a legmeszebb- menőkig felhasználjuk a 3004-es kormányrendelet adta lehetőségeket. Erősödjenek .szilárdulja­nak termelőszövetkezeteink szárnyalják túl napról-napra eredményeiket. Azonban a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáért folytatott küzde­lem politikai felvilágosító munkával párosuljon, mely türelmet, aprólékosságot igényel. Nem szabad félni az alacsonyabb típusú társu­lásoktól, hiszen e téren dol­gozó parasztjainknak már tradíciói vannak. S a szak­csoportok és termelési tár­sulásokban dolgozó parasz­tokat már csak egy lépés választja el a termelőszö­vetkezettől. A balassagyarmati járás kommunista vezetői valamennyien arra mutatnak rá, hogy a termelőszövetke­zetek gazdasági segítése még nem elegendő ahhoz, hogy falvaink zömét a termelőszö­vetkezeti parasztok tegyék ki. Politikai, átgondolt poli­tikai munkára van tehát szükség. Arra, hogy ne csak a vezetők, hanem a falusi párt- és tömegszervezetek legegyszerűbb tagja is, a cél érdekében, a mezőgazda­ság szocialista átszervezése érdekében végezze munkáját. Alkonyat szállt már a falu­ra, amikor Honton, a Győze­lem Termelőszövetkezet tag­jai, a termelőszövekezeti iroda előtt csoportosan tárgyalták a napi munkát, beszélték a másnapi feladatokat. Közöttük volt az új mezőgazdász, aki alig egy hónapja került a Kajszi barack telepítési akció inM A kajszi barack egyik leg­kedveltebb gyümölcsünk. A háziasszonyok szívesen vásá­rolják befőttnek, dzsemnek, lekvárnak és úgy frissen fo­gyasztásra is. Sajnos azonban megyénkben igen keveset termelnek, pedig a hazai fo­gyasztás mellett export szem­pontjából is rendkívül fon­tos, mivel a legjobban értékesíthető gyümölcsfélék közé tar­tozik. Ez év tavaszán kajszi ba­rack facsemete akciót indí­tott a MÉK. a földművesszö­vetkezeteknél. ősszel ezt me­gyénk valamennyi földműves­szövetkezetére kiterjesztik. A kajszi telepítéshez segítséget is nyújtanak a gazdáknak. A termelők a csemetéket 50 százalékos kedvez­ménnyel, darabonként 5.50 forintért kapják a földművesszövetkezetektől. Az akció keretében első osz­tályú, koronás csemeték ke­rülnek telepítésre. Uj létesítményekkel gazdagodnak termelőszövetkezeteink A termelőszövetkezetek az elmúlt évekhez viszonyítva az 1959-es évben nagyobb mértékben kívánják fejlesz­teni közös gazdaságukat. Ezért a korábbiaktól eltérően már 1958-ban megkezdik az 1959 évi tervezéseket, hogy biztosítsák a kivitelezői ka­pacitást, ezen keresztül a tervszerűséget és a létesítmé­nyek határidőre történő befe­jezését. Szerkesztőségünk munkatársa felkereste Mihály József elwtársat. a megyei ta­nács mezőgazdasági igazgató­ságának termelőszövetkezeti beruházási előadóját, s kér­déseire az alábbi választ kap­ta: — Milyen mérvű az 1958-as beruházás, mik a tervek 1959- re? — Ismeretes, hogy a terme­lőszövetkezetek részére az 1959-es beruházások a telepí­tett majorok kialakítását cé­lozza. Míg 1958-ban állami hi­telbiztosítással és a saját erő ráfordítással több mint 9 mil­lió forint volt a tsz-ek kerete, ez a szám 1959-ben a jelenlegi felmérések alapján — mintegy 30 százalékkal növekedik majd. így a jövő évi termelő­szövetkezeti beruházás mint­egy 13 millió forint lesz. A növekedést bizonyítják az 1958. évi és az 1959. évi számok összehasonlító,sa is. Míg az idén 96 létesítményt építet­tünk megyénk tsz-eiben, ez a szám 1959-ben 122-re emel­kedik. — Milyen új létesítmény- nyekkel gazdagodtak me­gyénk termelőszövetkezetei ebben a gazdasági évben? — Számos termelőszövetke­zetünk az idén elsősorban az állattenyésztés jobb feltételeit kívánta biztosítani. Új istálló­kat, sertéshizlalókat, sertés- fiaziatókat, silógödröket épí­tettek ebben az évben. Sertés­hizlalót épített például 26 fé­rőhellyel, 40 ezer forintos költ­séggel az egyházasdengelegi Uj Élet Termelőszövetkezet. 52 férőhelyes tehénistálló épült 310 Q00 forintos költséggel a ludányhalászi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben. De voltak más beruházások is. A diósje- női Uj Barázda Termelőszövet­kezet 80 ezer forintért új szeszfőzdét építtetett. A nóg­rádi Béke Tsz. tagsága az ag- ronómusáról is gondoskodott. 115 ezer forintért agronómus lakást létesített. — Mik a kilátások 1959-re? — Mivel több pénz áll 1959- ben termelőszövetkezeteink rendelkezésére, ezért megnő az új építkezések száma is. Me­gyénkben 70 termelőszövetke­zet működik és 1959-ben vala­mennyinek lesz beruházása. Mint említettem már, fő cél a telepített majorok kialakí­tása, de végzünk tarozáso­kat is. 1959-ben új tehénistál­lókat építünk, többek között a varsányi Dózsa Tsz-ben, juh- hodályokat, mint például a a Kecskéd pusztai Haladás Tsz-ben 600 férőhellyel, 1500 férőhelyes baromfiólat a ber- celi Vörös Csillag Tsz-ben. Egyéb beruházások között sze­repel a pataki Kossuth Tsz. tejház építése, a kutasói Uj Élet Tsz. dohánypajta létesí­tése, míg Cserhátsurányban a Szabadság Termelőszövetkezet­ben kétszobás pásztorlakást építünk fel. Az erdőkürti November 7 Termelőszövetke­zetben új víztornyot létesí­tünk és befejezzük ennek a termelőszövetkezetnek a villa­mosítását is. Célunk az, hogy megteremtsük azokat a lehető­ségeket, amelyek a termelőszö­vetkezetek jobb gazdálkodásá­hoz szükségesek — fejezte be nyilatkozatát Mihály József elvtárs. A jövő tervei termelőszövetkezethez, de rá­termettsége, szervező képes­sége — természetesen a becsületesen dolgozó tagok segítségével — máris szép eredményeket hozott. Mindezeket nem ők mondják, olyan emberek beszélik, akik kívülről figyelik a termelő- szövetkezet erőfeszítéseit, melyet azért tesznek, hogy valóban nagyüzemi gazdaság legyen a termelőszövetkezet­ből. Olyan nagyüzemi gaz­daság, melynek munkájában ne találjon kivetni valót az ember, keresve sem. Mert most a nyáron azért még akad javítani való, De a jövő tervei — mert itt, hogy el­csitult a munka zaja az em­berek már a 'jövőt tervezik — egyre közelebb viszi őket céljukhoz. Ahogy mondják, állat- tenyésztő szövetkezetté akar­nak alakulni. No, azért a növénytermelés sem sikkad el. mert az állattartás el sem képzelhető szakszerű takar­mánytermelés nélkül és aztán továbbra is megtermelik a tagok gabonaszükségletét is. Azért határoztak így, mert meg vannak győződve arról: így gyarapszik legjobban a termelőszövetkezet. És bárki is számol utánuk, igazuk van. Éppen ezért a takarmány­bázist igyekeznek biztosítani, már" az idén is. 130 hold ré­tükről betakarították a szé­nát. A lucerna második ka­szálása is jó eredményt ho­zott. Jelenleg a szántóterület 23 százalékán termelnek pil­langós növényeket. A követ­kező esztendőben ezt 35 szá­zalékra emelik. A felülvetett területek is jók, sőt, ha a takarmánygabona vetésterüle­tét megemelik, e-téren sem lesz baj. Aztán elmondották mén ári is. hoov foglalkoztat­ja őket a zöld futószalag kér­dése is, s egyenlőre alapnak 20 holdat hagynak. Előrelátóan mindent alapo­san megfontolva terveznek. Ahogy itt mondják, mór most tudni kell, mit hogyan alakí­tanak, hiszen a tervszerű munkának alapvető feltétele ez. Lassan besötétedik. Kinn az utcán már égnek a lámpák. De a beszéd tovább folyik, most már nem az udvaron, hanem a termelőszövetkezet irodájában. A tehénállomány fejlesztése nem kis gondot okoz, de megcsinálják. Olyan egyedeket hagynak meg csu­pán, amelyek naponta meg­adják a 15 liter tejet. Mert ez már gazdaságos, az ilye­neket már érdemes takarmá- nyozni. A meglévő állomány­ból most a gyegébbeket ki­selejtezik, s ezek pótlására 7 darab tehenet vásárolnak. Azt szeretnék, ha a kifejt tejet, mint tejterméket érté­kesítenék. Feldolgozó üzemet létesítenek, mert így jobban jönnek ki. A tejtermékek áru magasabb, a visszamaradó fö­lözött tejjel pedig jól tart­hatják^ a sertéseket. Mert a sertésállománnyal is terveik vannak. Elsősorban azt sze­retnék megoldani, hogy ki­alakuljon a fehér hússertés- törzs. A juh-állományt szin­tén lecserélik. Két kaukázusi kost kaptak, hogy gyorsabban menjen ez a munka és az eredmény sem legyen kétsé­ges. így tervezgetik a jövőt a hanti Győzelem Termelő- szövetkezet tagjai. Alakítják, formálják életüket egészen addig, még igazán olyan nem lesz, mint ahogy azt ko­rábban elképzelték, Lassún, lassan azonban kifogynak a szóból, akadozik a beszéd fonala, nem is gombolyítjuk tovább. Pihenni is kell, hiszen holnap is nap lesz- meg­annyi feladattal tele. V-né. Szakszerű állatnevelés Pásztón Megyénk tsz-eiben és állami gazdaságaiban egyre több gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Tudják, hogy a sok munkát igénylő állattartás, s az ál­latok szakszerű (gondozása meghozza az eredményt, hi­szen az állattenyésztés egyik legnagyobb pénzforrásuk. A Pásztói Állami Gazdaság igen szép eredményeket ért el már eddig is az állatte­nyésztésben. A takarmányo­zási viszonyok megjavításá­val: a pillangós takarmány­termesztés kiszélesítésével s nem utolsó sorban a siló mi­nőségének megjavításával el­érték, hogy az egy tehénre eső évi tejátlag 3600 liter. Tervük között szerepel, hogy a 3000 literen alul teje­lő marhákat hizlalják, s még ezévben hét darab tenyész­bikát értékesítenek, mely igen szép jövedelemhez jut­tatja majd a gazdaságot. Ugyanakkor több tsz és a mesterséges megtermékenyí­tő állomás részére borzderes apaállatokat tenyésztenek. Mindezen kívül exportra is nevelnek állatokat. Az elmúlt hónapban például 30 darab extrém minőségű bébi hízót szállítottak Olaszországba, melynek kilójáért 16.20 plusz 6 forint dotációt kaptak az államtól. A gazdaság mindent meg­tesz annak érdekében, hogy a tőlük kikerült állatok min­den tekintetben megfelelje­nek a követelményeknek. Nem sajnálják a fáradságos munkát, hiszen megtérül az. Mindezen tények a gazdaság dolgozóinak jó munkáját di­csérik, további jó eredmé­nyeik pedig biztosítják szá­mukra a jövőt. Érdemes szerződött növényehet termelni A zabari állami gazdaság évek óta foglalkozik szerző­déses növények termelésével. Az idei gazdasági évre is le­szerződött 25 katasztrális hold szöszös bükkönyt, ugyaneny- myi étkezési borsót, 10 hold mustárt, 12 hold kölest, 20 vető kukoricát és 10 hold ve­tő burgonyát. A szerződéses növények te­rülete gondozott. Szöszösbükkönyből hol­danként 3 mázsa termést várnak, így összesen 75 mázsa magot nyernek, mert a szöszösbü'k- köny termését vetőmagnak szánják. A gazdaság tisztítja és fémzároltatja is. Az étkezési borsó a kedve­zőtlen tavasz következtében nem hoz olyan termést, mint amilyent vártak azután, hogy időben elvetették és kétszer kapálták. A jelenlegi gyenge borsótermés mellett is a tisz­títás után leszállítottak 6580 ikilogramm borsót, ami a kö­vetkező esztendőben 65 ka­tasztrális hold vetőmagjának elegendő és 10 mázsás átlag­termést számítva holdanként a következő esztendőben már 650 mázsa borsó várható. Szépen fejlődik a vető­kukorica is, melyet négy­szer kapáltak, teljesen gyommentes. Előrelátha­tólag 500 mázsa csöves kukoricára számítanak. A burgonyát azért vetették, hogy elegendő vetőgumót nyerjenek, a kisvárdai rózsa fajtá'ból. Ebből is jelentős jövedelemre számít a gazda­ság. Hogy a szerződéses terme­lés komoly jövedelmet jelent, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a zabari álla­mi gazdaság a jövő esztendő­ben is foglalkozik a szerződé­ses növényféleségek termelé­sével. Az őszi vetésű növé­nyek közül már is leszerződtek 20-20 hold biborherére és szö- szösbükkönyre. A tavaszi növényféleségeknek olyan 100 katasztrális hold- nyi területet hagytak. KÖZÖSEN KÖNNYEBB LENNE Litke község határában be­fejezték az aratást. Az emberek reggeltől estig a gabona táblákon hajladoz­tak, mert bizony itt kézzel arattak a község termelői. De hát az apró parcellákon, mint amilyenek itt is vannak, gép­pel dolgozni szinte lehetet­lenség. Annyira keskenyek a földek, hogy egy kaszásnak éppen egy rendet tett ki. Amikor a Dobroda töltés fel­mérési munkái folytak, az apróra felszabdalt parcellá­kat, a felmérést végző dolgo­zók a térképen szabad szem­mel meg sem tudták nézni. S hogy mégis annyira ra­gaszkodnak a gazdák apró földjeikhez, talán azzal ma­gyarázható, erősen él bennük az „enyém” fogalma. Meg aztán így csinálta valameny- nyi ősük, miért csinálnák másképpen ők? Pedig mennyivel könnyebb lett volna az aratás is, a kö­zösben kombájnnal, vagy aratógéppel . . .

Next

/
Thumbnails
Contents