Nógrádi Népújság, 1958. augusztus (3. évfolyam, 60-68. szám)

1958-08-06 / 61. szám

4 NÓGRÁDI NÍPÜJSÁG 1958. augusztus 6L Mi lesz a iHriánykalászi takarékszivetkezettel? A dolgozó parasztság elő­rehaladását segítik elő a fa­lusi takarékszövetkezetek. Persze csak 'akkor, ha már ténylegesen működnek, ha a tagok befizették a 100.— Ft értékű részjeevet és megkap­ták a működési engedélyt. Csak akkor lehet szó arról, hogy a gazdák ott helyezzék el a pénzüket, ha nagyobb vásárlásra takarékoskodnak. A betétállomány növekedésé­vel pedig lehetővé válik, hogy egyre több dolgozó pa­raszt kapjon kölcsönt, főleg a gazdaságuk fejlesztését cél­zó beruházásokhoz. Ludányhalásziban is ezzel a céllal kezdte meg ;a föld­művesszövetkezet a szerve­zést, még az elmúlt évben, de sajnos csak a formai megalakulásig jutottak el. Januártól a következő ter­mésig már nehezen adta ki a pénzét a dolgozó paraszt — mondiáik — még akkor is ha az saját érdeke. Régen valóban ígv volt, amikor a nagyesazdák kivéte­lével a többiek éppen csak, hogy kihúzták nyárig. Ma már más a parasztság hely­zete. Nagyobb a jövedelme, sokkal nyugodtabban él a következő termésig és a sa­ját takarékszövetkezetében szívesebben tartaná a pénzét, mint otthon. Nagyobb bizton­ságban van az ott, kamato­zik is. Ha. pedig bármikor kölcsönre lenne szüksége hát azt is kaphat. Számtalan előnnyel jár te­hát a takarékszövetkezet anélkül, hogy bármi hátrá­nya is lenne. Ezt. kellett vol­na megmagyarázni minden tagnak. A földművesszövet­kezet és a takarékszövetkezet vezetősége azonban nem ezt tette. Elhanyagolták a felvilá­gosító munkát. Melega elv- társ a takarékszövetkezet el­nöke azt mondja, hogy ő nem tud érvelni, egv-két szó­val megmondja amit akar. ha azt mondják, hogy nem — ő már jön is. Pedig mint pedagógus, bizonyára jól tud­ja, hogy az emberek nem mindig értik meg első szóra mi előnyös számukra. Itt pe­dig italán nem is kellett vol­na olyan sokat magyarázni, hiszen olyan tagokról van szó, akik már alá írták a belépési nyilatkozatot, csak azt kellett volna megmagya­rázni, hogy addig nem mű­ködik a takarék szövetkezet, még a részjegyeket be nem fizetik. Már csak 13 tagnak Divatbemutató Ecsegen Nagy érdeklődést váltott ki Ecsegen a földművesszövet- kezet nőbizottsága által ren­dezett divat- és kozmetikai bemutató. Koriltsánszky Ervinné koz­metikus, a Budapesti Illat- szergyár szakembere ismer­tette a korszerű, házi arc- és testápolásra vonatkozó tud­nivalókat. A divatbemutatón olyan gyermek- férfi és női ruhák kerültek bemutatásra, ame­lyek a földiművesszövetkezet- ,nél kaphatók. A falu fiatalsága vállalta a manekkenek szerepét. Any- ínyi kecsességgel és bájjal viselték a ruhákat, hogy so­kan elhatározták, feltétlenül vásárolni fognak, hiszen ugyanaz a 'ruha; amelyet gyűrötten, az akasztón fi­gyelembe sem vettek, szépen kivasalva, egy csinos lányon, megnyerte tetszésüket. BIZTONSÁGOSABB MUNKA Az elmúlt évben a bánya­üzemekben gyakorta okozott termelés csökkenést az üzem­zavar. Ebben az évben a gépek jobb karbantartása és szaksze­rűbb kezelése révén az I. fél­évben mintegy 25 százalékkal csökkentek az üzemzavarok. A géppel dolgozó szakemberek a II. félévben jó eredményüket tovább szeretnék fokozni, ez­zel is segítve a zavartalan széntermelést. Két kép Brüsszelből Minden nap ezrek és ezrek tekintik meg a, Lenin szoborral ékesített szovjet pavilont. A nyugati államok kereskedel­mi küldöttei nagy érdeklődést tanúsítanak a Szovjetunió gépei iránt. Nagy népszerűségnek örvend a motoros targonca. A ki­állítás több kilométer hosszú útját a látogatóknak nem gyalog kell megtenniük, szállításukról — mint képünk is mutatja — ilyen két személyes kis „taxikkal” godos- kodtak. kellett volna befizetni, hogy a működési engedélyt meg­kapják. De február óta sem a földművesszövetjkezet, sem a takarékszövetkezet válasz­tott vezetői nem törődtek ez­zel a fontos kérdéssel. Ha most meglátogatnák a tagokat és összeszednék a működési engedélyhez szük­séges összeget, akkor ősszel, amikor a ludányhalászi dol­gozó parasztoknak sok pénz jön be a káposzta és burgo­nya után, bizonyára szíve­sebben gyűjtenék itt a pén­züket, mint otthon. Cigány nagygyűlés j Erdőtarcsán ■ ■ ■ Nagygyűlésre jöttek össze! Erdőtarcsán a káliói és az; erdőtarcsai cigányok vasár-; nap délelőtt. A gyűlésen részt! vettek a helyi tanács vezetői; mellett az Országos Cigány-; Szövetség képviselői is, a ■ szövetség főti'tkárnője és he-: lyettese. A beszámoló arról; szólt, hogyan illeszkedjenek! be a cigányok a szocialista épí-i tésbe, s munkájuk után való-; ban emberhez méltó életet,* éljenek. ; ■ A naggyűlés végeztével; kultúrműsor volt, majd dél-! után táncmulatságon szóra-! koztak a két község cigányai.; I Péter bácsi« meg a Jóska gyerek ! JEGYZETEK Anna-bál a szabad ég alaff j Mindenütt olvashattuk, hirdetőoszlopokon, táblákon, csak transzparenseken nem, hogy ekkor meg ekkor, Anna bál lesz a Bányász strandon. Nocsak. Méghogy a strandok. Természetesen mi is kíváncsi­ak voltunk, vajon miként_ is fog ez kinézni. Fantáziánk különböző ötleteket szült: víz fölött, víz alatt, víz mellett. Sőt felmerült bennünk egy szörnyű dolog: lehet, hogy leeresztik a vizet! Megvol­tunk rémülve. A drága vizet, amely olyan keservesen, hosz- szú időn keresztül folydogált a medencébe, hogy hűsülést nyújtson a plusz 35 fokos napon. Leeresztik! ? Mondo­gattuk is magunkban, hogy akkor befelhősült az idei strandolásnak, merthát víz­hiányban sznvedünk. De nem eresztették le, hála cp egek­nek. A víz ott csillogott a me­dencében, a reflektorok fé­nyében. szombaton este. A színpad, amelyen műsort köz­vetítettek, a stmnd hegyfelőli oldalán volt. A vízben, amely ezer színt játsszott, kis la­dikokban fiatal lánykák, a vízitündérek benyomását kel­tették. Viszont sokan rossz­májúnk voltak, mert szeret­ték volna a tündéreket a vízben sellőként látni. A rosszmájak konkurensei meg­jegyezték, hogy erre is lesz alkalmuk, ha kimennek va­sárnap délután fürödni. Hogy aztán kimentek-e, vagy sem, mi nem. tudjuk, mindenesetre. a tündérek nem fürödtek szombaton este. Különben nagyon sokan voltak. Ennyi embert egy csomóba csak. futballmeccse­ken láttunk. Legalábbis ennyi fiatalt. A fűzfás oldalon néz­ték a műsort, amely, hogy úgymondjuk, azaz írjuk, nem volt rossz. Vidámság tarkí­totta az előadott számokat, annyira, hogy még a szomorú­fűz is felvidult időnként. Később is el-elmosolyintotta magát, de hogy miért, arról bölcsen hallgatott. Mi sejtjük. Önök is biztosan, mert egy ilyen nagy, nappal árnyat adó lomb, árnyat ad éjszaka is, hangulatot az édeskettesek­hez. rtott a mulatság hajnalig, egészen addig, amíg mea- jelent a pirkadat első sávja a keleti égbolton. S amíg a fiatalság ropta a táncot, több becsípett ember ((tudtunkkal egy semm esett a vízbe az éjszaka folyamán és a zu­hanyt sem használták), azon morfondírozott, hogy nagyon sok igazságtalanság van az életben. Itt van például ez az Anna bál. Mekkora hűhót csapnak az Annák kedvéért, még bálokat is rendeznek, de úgy látszik a Pisták, Jóskák, Karcsik és a többiek mostoha- gyerekek. Pedig milyen jó hangzású lenne például az Ödön bál, vagy Teofil bál. No és még valami ezzel kap­csolatban: — Legga... Iá ... bb hukk ■.. mind ... ennapra jut... büff.. .na egggy ... báli... — szögezte le valaki a „hukko- lók” közül. Hát ami ezt illeti, ez is egy szempont. Himer Zoltán Péter bácsi a 60. évét ta­possa. De az is lehet, hogy már többet. Nagyszerű szak­ember. Középmagas, vékony. Erősen palócos dialektussal beszél. S néha „nagyokat“ mond. De kedves öreg. Csak sokat iszik. Reggel „beszedi“ a két decit és akkor jól érzi magát. Azaz csak akkor érzi jól magát• Néha egész nap nem lehet látni. S ha meg­jön, szeme gyanúsan csillog. Darabbérben dolgozik. S mi­után nagyon szereti az italt, többször is nagyon lapos a borítják. Felhevülten vitatko­zik, bizonytalanul hangoztat­ja az igazát. — Kérem, micsoda kitolás ez az emberrel? Semmilyen, Péter bácsi. Csak a termelt munkadarab utáni értéket kapta meg. Hogy ke­vés? Amennyit dolgozott, Pé­ter bácsi. Ha kevesebbet lesz távol, több lesz a forint. S van még valami, Péter bácsi. Nem sok jót tanul így az a fiú, a Jóska, aki sokszor szorgoskodik maga mellett. Igaz, hogy még csak segéd­munkás. de asztalos szeretne lenni, őszre talán sikerül. Addig viszont pénzt akar ke­resni. Csendes gyerek a Jóska. Tizenötéves forma, növekvő félben. Már elég erős testal­katú. Pallókat kellett össze­rakni köbözésre. Ketten fog­tunk hozzá. Jóska irányította a munkát. Nem sokat szól­tunk, csak lihegtünk csend­'»■■■■■■■■■■■■■■■«■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■»«■■■■■■■■■■•a». Szélesvásznú FILM? ben, a palló meg nagyokat puffant. Szaporodott a rakás, én még bírtam szusszal, Jóska, viszont már gyérebben moz­gott, mint eleinte. De nem mer­te bevallani, nekem, a „zöld­fülűnek”. Csak megállt és né­zegette a szálkás deszkákat.. Majd megszólalt, lopva rám­pillantva: — No, most pihenünk egy kicsit, mert ez szokatlan ma­gának, még megfájdul a de­reka. Ezt megkaptam. Végezve a kipakolással, nekünk kellett a köbözéshez felmérni. Mondom a Jóskának: — Majd én mérem, te megt jegyezd. Egy pár pillanatig zavartan hallgatott, végül kibökte: — Majd mérem én, maga meg jegyezze. Tudja, nekem, egy kicsit rossz az írásom. Nagyon elpirult a gyereke Nem szóltam, csak annyit gon­doltam, hogy a Jóska vajon, mit csinált nyolc évig az is­kolában? Egy navon aztán, valamivel: később, már több szót ejtet­tünk egymással. S amikor- megkérdeztem tőle, hogy: — Ugye Jóska, ha asztalos tanuló leszel, azért olvasol so­kat, tanulsz még azon kívül is, ami a szakmához szüksé­ges? Jóska komolyan válaszolt — Perszehogy. Azóta jóbarátságban va­gyunk, még talán szeretjük; is egymást. (r-n) Kubikus munkavállalókat keres Betonútépítő Vállalat azonnali belépésre Apc és Tar főépítésvezetőségeire. Szállásról ingyen, napi három­szori étkezésről térítés ellenében gondoskodik a vállalat. A munkavállalók teljesítménybérben dol­goznak, 15 százalék idénypótlék hozzászámításával. Családfenntartók napi 6. — Ft különélési díjat kap­nak. Munkábaálláskor u tiköltséget az építésvezetőség kifizeti. Gyújtsd a mákgubót! ASSZONYOK! GYEREKEK! Nagy érték a mákgubó, ne dobjuk a szemétbe, ne égessük el! Ha eldobjuk, vagy elégetjük érték­telenné válik. (Férges mákgubót is átveszünk). 1 kg mákgubóért vásárolható 1 db ceruza, vagy 1 db irka 10 kg »• 99 1 pár gyermekharisnya 25 kg » 99 1 db félliteres zománc­lábas 55 kg 99 „ 1 db kasza 100 kg 99 99 4 q szén, vagy 2 q fa 200 kg 99 99 2 db férfiing 400 kg 99 99 1 db karóra A helyi földművesszövetkezet 1 kg mákgubóért 90 fillért fizet. A begyűjtést végző és jó eredményeket elérő dolgozókat, iskolás gyerekeket értékes jutalomban részesítünk. , Szövetkezetek Nép® Megyei Értékesítő Központié, Salgótarján A technika rohamos fejlő­dése a film vetítését is for­radalmasítja. A 60 évre visz- szatakintő „művészef’-itech- nika is nap mint nap újabb furcsasággal lepi meg csodá­iéit. E furcsaságokból hozzánk is eljut egy-kettő. Az utóbbi időben bemutatott filmek kö­zül számos a normális vetí­tővásznon a képnagyság két­harmadát, (vagy négyötödét töltötte meg képpel. Mii ennek az okozója? — kérdezem Abonyi elvtársat, a Nógrád megyei Moziüzemi Vállalat műszaki csoportveze­tőjét. — A televízió rohamos fej­lődésével — mondja — erő­sen csökkent a moznlátogatók száma. Ez a konkurencia új rendszer bevezetésére ösztö­nözte a nyugati filmgyártó­kat. így született meg a ci­nerama és a einemascop szé­lesvásznú rendszer, amely bo­nyolult gépi és optikai rend­szer révén költséges volt. Te­hát egy „olcsóbb” rendszert kísérleteztek ki, amely erő­sen el is terjedt. A normál képnagységot (1:1.37) megvál­toztatták (1:1,85) lés így meg­született az egyszerű széles­vásznú film. Az előállítása kisebb ráfordításai megvaló­sítható. A ikép egy részét ka­sírozzák (magasságban elta­karják) és így erősen téglalap;, alakú lesz a kép mérete,, amely természetesen magá­val hozza, hogy ha ezen taka­rás másméretű optikával a- képből kinagyítják, akkor nemcsak magasságban, hanem szélességben is növekedni fog: a kép. így már el is érték a szélesvásznú képet. — Azonban ezt amennyi-, ben rendes normál géppel ve­títik, a képben egy sötét sá­vot lelhet látni és ez látható- az utóbbi időben bemutatott filmeknél is. A kép egy része sötét. Természetes, hogy ez egy átmeneti időszak. A jövőt a oinemascop többcsatornás rendszerű filmé! — Ez az új rendszer, mely ma úgy tör be. mint a 30-as években a hangosfilm, biztos*., hogy rövid időn belül nálunk is tért hódít (1959-ben a sal­gótarjáni kertmiozi is ilye», rendszerre lesz átalakítva^ nem bosszankodunk a széles­vásznú filmen, hanem öröm­mel vészük a rendező, opera­tőr és a színész számára na­gyobb lehetőséget biztosító* eljárást. Mi pedig, a film kedvelői örülünk és élvezzük a tech­nika és a művészet új közös- eredményét: a szélesvásznú:' filmvetítést. K. G­Uj folyóirat megjelentetését vették tervbe A béke és a szocializmus kérdései — a kommunista- és a munkáspártok —- elmé­leti és információs folyóirata. Az első szám 1958 augusztus végén jelenik meg. A folyóirat megvilágítja a marxista-leninista elmélet kédéseit, foglalkozik a szoci­alizmus és a kommunizmus építésének fontos problémái­val a Szovjetunió és a szoci­alizmust építő országok ta­pasztalatai alapján. A folyó­irat jelentős helyet biztosít a szocializmusért, a munkás- osztály egységéért és a béké­ért folvtatott harc kérdései­nek, ismerteti és általánosít­ja a kommunista és munkás­pártok tapasztalatait, meg­világítja a nemzetközi mun­kásmozgalom és az elnyo­mott népek nemzeti felszaba­dító harcát a gyarmatosítás; ellen. A folyóirat munkatársai a kommunista és munkásmoz­galom kiváló személyiségei* ismert tudósok, közéleti sze­mélyiségek, újságírók. A fo­lyóirat havonként jelenik meg magyar, orosz, kínai, an­gol, francia, német, cseh, len­gyel, román, bolgár, koreai, vietnami, spanyol, olasz és svéd nyelven. 1958 végéig négy szám jelenik meg. Egy szám ára 5 forint. Előfizetést elfogad a Kossuth Kiadó, Bu­dapest V. Vörösmarthy tér 4., a megyei és kerületi pártbi­zottságok mellett működő. Kossuth Kirendeltségek. Ugyanitt megrendelhetők a folyóirat ide-gennyelvű kia­dásai is.

Next

/
Thumbnails
Contents