Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-30 / 59. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1958 július 30. Okos szóval Szurdokpüspökij életét felületesen szemlélve azt mondhatnánk, hogy a község lakóit különösen most, a mezőgazdasági munkák idejében semmi más, csak a munka foglalkoztatja. Azt akarják az embereik, hogy mielőbb a magtárakban legyen a gabona, de emellett úgy ápolják, gondozzák a kapásokat is, hogy bő termést tudjanak betakarítani. Egyszóval, így messziről nézve az emberek szürke egyhangúságban élnek, s a munkán kívül semmi más nem érdekli őket. Ha pedig közelebb megyünk ezekhez az egyszerű emberekhez, azt kell észrevenni, hogy Szurdokpüspökiben ezekben a napokban a munka mellett nagyon is (foglalkoztatja őket a mai politikai élet, a nemzetközi helyzet alakulása. Mi bizonyítja ezt legjobban? A községi pártszervezet mai munkája, s azok a gondok, 'amelyek ezekben a napokban a Pártszervezet vezetőségi ülésén és a taggyűlésen szerepelnek. Kiss András elvtárs, az alapszervezet párttitkára úgy beszél a 'község mai politikai életéről: „Fokozódott az emberek aktivitása, jobban érdekli az embereket a politika állása mint bármikor korábban. De tapasztalható bizonyos ingadozás is, néhány párttagnál”. Ezt a két ellentétet próbáltuk 'megvizsgálni, s igyekeztünk mind két kérdésre választ kapni. Szurdokpüspökiben az ellenforradalom fegyveres leverése után, még 1956 novemberében hozzáláttak a párt újjászervezéséhez. Hárman kommuniisták: Kiss András, Bakos János és Patai János etvrtársak, s egy — akikor még pártonkívüli — Menus András elvtárs. Először csak négyen kezdték. Januárban már tizenketten voltak. Egyre erősödtek. Jelentkeztek a pártba tiszteletben álló dolgozó parasztok, munkások és értelmiségiek. Asszonyt is vettek maguk közé. Ma már több mint harmincán vannak, s erős pártszervezetet alkotnak. S míg korábban az intrikákkal akarták egyesek gyengíteni a pártszervezetet, ma már ez nem érvényesül, s a pártnak van szava, oroszlánrészt vállaltak a falu politikai életének irányításában. Munkaterv alapján dolgoznak, s foglalkoznak a párt építésével is. Kevés még az asszony közöttük. A taggyűlés jóváhagyta Hőgyes Mártonná becsületes, a párttal korábban is szimpatizáló asz- szony tagjelölt felvételét. Azt akarják, hogy még erősebbek legyenek, hogy még jobban visszaverjék az ellenség támadását, a faluban keltett rémhíreket. Azt akarják, hogy mindenütt ‘befolyással bírjon a párt szava. Tudnak is a kommunisták mindenről. Vezetőségi üléseken és taggyűléseken a munkatervijén szereplő napirenden kívül mindég azt vitatják meg, ami foglalkoztatja a falut. Igyekeznek visszaverni a rémhíreket, agitálnak, érvelnek. És most jutottunk el odáig, ezekben a napokban mi is foglalkoztatja a szurdok- püspökieket, s hogyan reagálnak minderre a kommunisták. Párttagok és pártonkívüliek jelezték a pártszervezetnek, hogy az elmúlt napokban szabályszerű vásárlási láz ütötte fel a fejét a községben. Az emberek — különösen a háziasszonyok — sorban állnak az üzletben: sót és zsírt vásároltak nagyobb tételekben. Ugyanis késett a FÜSZÉRT szállítmány, s elterjedt a faluban a hír: háború lesz, azért nem lehet már sót és zsírt vásárolni. „Megerősítette” ezt a 'rémhírt Oravecz János párttag közlése is. Elmondotta: a faluban az a hír járja, hogy Pohárdi József — akit fegyverrejtegetésért börtönbüntetéssel sújtottak — nemsokára visszajön, Háború lesz és amnesztiában részesül. A község már egész felkavarodott. Az emberek suttogtak, de a kommunisták a porondra álltak. Intézkedtek, hogy a FÜSZÉRT azonnal pótolja a mulasztást. Küldjenek elegendő sót és zsírt a községbe. Vezetőségi ülésen tárgyalták meg: hogyan verjék vissza a rémhíreket. Vita vitát követett, de egységes volt az állásfoglalás. < Minden alkalmat megragadtak ahhoz, hogy megmagyarázzák az embereknek: kinek az érdeke a pánikkeltés, a felvásárlás. Beszéltek a szomszédokban, kocsmákban, az utcán. Ott voltak mindenütt. S elmond ták a embereknek: — Ha pánikot keltenek a faluiban, az csak arra jó, hogy ne menjen úgy a munka, mint annak mennie kellene. Késik az aratás, a cséplés, ezzel az ellenség malmára hajtják a vizet. Erőnket akarják ezzel is gyengíteni. A kommunisták ellen akarnak a háborús hisztériával uszítani? Lehet — mondják a párttagok. De azt is jegyezzék meg az emberek, hogy a háború nem nézi: ki a kommunista és ki a pártonkívüli. A háború emberék életét követeli! Ezt a háborút pedig meglehet akadályozni, csak tárgyaló asztalhoz kell kényszeríteni az agresszorokat! Egy bizonyos. Ha nem is érteik el célt szurdokpüspökiben a fel- vásárlási lázzal, de a háborús pánikkeltéssel, a suttogással, annyit azonban igen — s ezt őszintén meg kell mondani, melegvízben perced alatt oldódik a a legkitűnőbb femtisztitá ! ződtem a magyar dolgozók magas életszínvonaláról. Mindenfelé gazdagon felszerelt üzleteket, sok vásárlót láttam. Az üzemekkel ismerkedve igen (Folytatás az 1. oldalról) meg, így foglalta össze tapasztalatait: — Már útközben meggyő------- o«»»--------Pá rthírek A 33. sz. Autóközlekedési Vállalat hétfőn taggyűlésen tárgyalta meg annak a megyei pártbizottság által kiküldött brigádnak a jelentését, amely az autóközlekedési vállalat munkáját tanulmányozta. A taggyűlés ismertetésére visszatérünk. * Az MSZMP salgótarjáni városi bizottsága, hogy a város alapszervi párttitkáraiit és vezetőségi tagjait hatékonyabban segítse, munkájuk jobb elvégzésében — előadás- sorozatot indít. A program szerint a pártvezetők poli-tiBefejezés előtt az aratás, megkezdődött a cséplés, Balassagyarmaton ka és gazdaságpolitikai előadásokat hallgatnak majd. így egyebek mellett a termelékenység és az önköltség: a munkafegyelem és a társadalmi tulajdon védelméről: a termelési agitáció módszereiről és időszerű nemzetközi kérdésekről. * A Balassagyarmati Városi pártbizottság szerdán végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta meg a város kultúrá- lis ellátottságát és az ifjúság körében végzett politikai munkát. • • • hogy kisebb mérvű ingadozást az egyik másik párttagnál. Míg a párttagok többsége agitált, érvelt, néhányan távol tartották magukat még a vezetőségi üléstől is. Ezek az emberek csak akkor ébreditek fel, amikor azt látták, hogy nemcsak a kommunisták, hanem olyan becsületes pártonkívüliek Is, mint Tamás István .középparaszt a párttagok mellé állt, s meggyőző szavával verte vissza a képtelen rémhíreket. A községben helyre állt a rend. A kommunisták visz- szaverték a támadásokat, s az (emberek látták: nem volt az egész más, csak pánikkeltés, az ellenség rémhír- tér jeszítése. S ma már komoly, józan hangon magyarázzák meg az embereknek milyen erős a szocialista országok egysége. S még erősebb lesz ha nem adunk az ellenség hangjára, ha váll- vállvetve, kommunisták és pártonkívüliek összefogásával megállásra kényszerítik azokat, alkik egyéni érdekeikért egy újabb esztelen háborúba akarják sodorni a világot. S ezt ellehet érni. Győzni lehet, mint ahogyan győztek a szurdokpüspöki kommunisták végrehajtó bizottsága legutóbbi ülését Nagylóc községben tartotta. Ugyanis Nagylóc község tanácsa végrehajtó bizottságának munkája szerepelt napirenden. A végrehajtó bizottsági ülésen a járási VB tagokon kívül részt vettek a község részéről a községi tanács VB, Hazafias Népfront elnöke, a két termelőszövetkezet elnöke, a községi körorvos, az iskola igazgatója, a mezőgazdasági felügyelő, képviseltette magát az ülésen a járási párt- bizottság, valamint a megyei tanács. A végrehajtó bizottsági ülés megállapította, hogy Nagylóc községben igen komoly proglémák vannak a közegészségügy terén. A községben nincsenek Balassagyarmat város az aratási munkákat a tavaszi árpa és zab kivételével befejezte. A tarlóhántási munkák az Előre termelőszövetkezetnél 28 százalékra, egyémegfelelő WC helyiségek, tisztátalanak az üzletek. A kutak nem higénikusak. Ennek következtében kellett legutóbb a szódavíz gyártását is betiltani. Feltárta a végrehajtó bizottsági ülés, hogy a gyermekek nevelésénél is komoly hiányosságok vannak. Kevés a tanterem. Az iskola elhanyagolt. A végrehajtó bizottság felkérte az egészségügyi- és oktatási állandó bizottságot, hogy nyújtson segítséget a hiányosságok megszüntetéséhez, kérjék ehhez a lakosság közreműködését. is. Egyébként rövid időn belül a községi tanács ülése elé terjesztik Nagylóc község problémáit. A járási végrehajtó bizottsági nagylóci ülése igen hasznosnak bizonyult. ni termelőknél 22 százalékra állnak. A gabonabehord ás dolgozó parasztság részéről 80 százalékban, a tsz részéről 32 százalékban teljesítették. Az Előre Termelőszövetkezet az 50 toh őszi 'árpáját saját erővel csépelte. Átlagtermésük 891 kg kh-ként. Az elcsépelt őszi árpából munkaegységenként 1,5 kilogrammot osztottak a tagság között előlegként. A dolgozó parasztok gabonáikat a kijelölt közös szérűkre hordják, s igyekeznek miinél hamarább betakarítani, hogy a cséplés teljes erővel beindulhasson. A csépliési munkákat folyó hó 21-én egy géppel a ■kórházi gazdaságnál és egy géppel a közös árpaszérűn megkezdtük. A harmadik gép a csépléshez 23-án fagott hozzá. Mind a három cséplőgéphez a munkacsapatok biztosítva vannak a cséplési szezon időtartamára. A város területén nem .kielégítő a tarlóhántási és a másodvetési munkák menete. 'Nagyobb lemaradás az egyéni dolgozóknál van, mivel az aratással egyidőben a tarló- hántást nem tudták végezni. Benkó János főagronómus jónak tartom, hogy bár ezek kicsik, de azokban sokat törődnek a dolgozók jó munkakörülményének megteremtésével• Tapasztalatai alapján viszont javasolta, hogy a vezetők fordítsanak nagyobb gondot az új termelési eljárások ismertetésére, terjesztésére. KRÁLIK JÁNOS elvtárs, a küldöttség vezetője, a Salgótarjáni Üveggyárban és N agybátony-bány avárosban kereste fel a dolgozókat. — Különösen megragadta a figyelmemet — mondotta — a gépi rakodás. Végeredményben ez a legalkalmasabb mód arra, hogy elősegítse az építkezések termelékenységének növelését. Nagy ütemben épül az egész város, sajnos azonban senki sem tudott tervet mutatni a városban egy kultúr- ház építésére. Majd felhívta a figyelmet, hogy a megyei építőipari vállalat vezetői — akik a dolgozók kezdeményezésére 1,6 millió forint megtakarítást irányoztak elő erre az évre — fordítsanak nagyobb gondot az intézkedési terv végrehajtásának ellenőrzésére. Az üveggyárban tett látogatásáról szólva elmondotta, hogy meglepte őt a gépesítés, a gépek kapacitásának magas foka. Javasolta, hogy az újítómozgalomba vonjanak be minél több dolgozót, állandóan javítsák a termelési fegyelmet, a munkaszervezést. Helyesnek vélné, ha a termelési eredményeken belül a se- lejtet is rendszeresen kimutatnák a dolgozóknak. Végül ölömének adott kifejezést, hogy a gyárban találkozott és hosszasan elbeszélgetett szlovák anyanyelvű dolgozókkal. Trnka Pál elvtárs, aki a Salgótarjáni Tűzhelygyárban volt, arról szólott többek között, hogy szükségesnek látja a gyártás és a gyártmányok színvonalának emelését, 6 a gyár dolgozói adjanak minél több jóminőségű terméket. A csehszlovák elvtársak a felszólalások után még hosz- ?/abb ideig együtt maradtak a megyei szakszervezeti vezetőkkel, s még több kölcsönös tapasztalatot cseréltek ki. A kedves vendégekéit szombaton délután búcsúztatták az SZMT vezetői. is. Somogyvári László Nagylócon tartott ülést a szécsényi járási YB A szécsényi járási tanács fl nacionalizmus a szocializmus erői szétforgácsoiásának eszköze A marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig féltve óvták a nemzetközi munkásmozgalmat a burzsoá rend fekélyétől — a nacionalizmustólA nacionalizmus burzsoá ideológia, amelynek az a célja, hogy a nemzeti gyűlölködés magvait elhintse a különböző nemzetek dolgozói között és ezzel meggátolja egyesülésüket a közös cél: a pro- letáriátus diktatúrájának kiharcolására. Eltereli a figyel-, met az osztályharcról és azt a nemzeti gyűlölködés káros eszméjével váltja fel. Mi, akik életünk' nagy részét a Horthy-korszakban éltük le, nap mint nap találkozhattunk a tudatosan szított nacionalizmus minden formájával. A féktelen nacionalista propaganda terjesztésének fő eszközei a sajtó és az iskolák voltak. 1939-ben kiadott „Gimnáziumi utasítá- sok‘‘-ban a következőket olvashatjuk: „A szétdarabolt ország gyengeségével és cson- kaságával kevésbé alkalmas arra, hogy a tanulókban nemzeti önérzetet fejlesszen. Ennek ellensúlyozására a nevelőnek minden igyekezettel azon kell lennie, hogy a tanulókban minél nagyobb sze- retetet ébresszen a szétdarabolt haza iránt, hogy testi és lelki képességeiket teljes odaadással . a mai magyar élet- közösségnek szenteljék. Csak áldozatkészségük és a magyar erényük hozhatja visz- sza a történelmi Magyarországot“. Az idézett szövegből világosan kiderül, a tőkés Magyarország egész erkölcsi-politikai arculata. Leplezetlenül áll előttünk a nacionalizmus társadalmi gyökere, mint a burzsoá rend terméke, amely- lyel a tőke és a magántulajdon érdekében szükségképpen elválasztotta egymástól a magyar, román, szláv, szerb stb. dolgozókat. Szították a nemzeti gyűlölködés lángját és fokozták a nemzeti elnyomást. Lenin a nacionalizmusról a következőket írta: „Nézzék a kapitalistákat: ezek arra törekednek, hogy szítsák az „egyszerű nép“ soraiban a nemzeti gyűlöletet, maguk pedig kitűnően megértik egymást, ha üzletről van szó: egy év és ugyanazon részvénytársaságban vannak az oroszok, az ukránok, a lengyelek, a zsidók és a németek. A munkásosztály ellen nemzetiségi és vallás különbség nélkül egységesen lépnek fel minden nemzet kapitalistái, a munkásságot azonban megbontani és gyengíteni igyekeznek a nemzeti gyűlölködéssel“. A marxizmus-feninizrnus a nemzetek közt gyűlölködést szító reakciós nacionalizmussal szemben a proletárinternacionalizmust állítja. A proletárinternacionalizmus egyike azoknak a legfontosabb elveknek, amelyekre a világ valamennyi kommunista pártja tevékenységében támaszkodik. A proletárnemzetköziség tudományos elméletét először Marx és Engels dolgozták ki a Kommunista Párt Kiáltványában. Bebizonyították, hogy a tőkés rend megdöntése valamennyi ország pro- letáriátusának közös érdeke. Egyik nemzet munkásosztálya sem választhatja el a proletárdiktatúráért vívott harcát más nemzet munkásosztályának harcától, mert nemcsak a saját burzsoáziája ellensége, hanem a többi ország burzsoáziája is. Nindnyájan jól tudjuk, hogy például a fiatal szovjet köztársaságot nemcsak az orosz burzsoázia akarta vérbefoj- tani, hanem a francia, az angol, a japán es a német stb- burzsoázia is. A Szovjetunió vezetői számtalanszor utaltak arra, hogy a Szovjetunió évtizedeken keresztül nem maradhatott volna fent a kapitalista környezetben akkor, ha nem támogatták volna a világ valamennyi országának dolgozói. Ebből is világossá válik, hogy minden ország dolgozóinak létérdeke vállvetve harcolni a közös ellenség, az egész világ burzsoáziája ellen. Marx és Engels a prole- tárintemacionalizmus lényegét a „Világ proletárjai egyesüljetek!“ jelszóban fejezték ki. Azonban helytelen lenne a proletáninternacionalizmusból olyan következtetést vonni le, hogy a munkásosztály közömbös nemzetének sorsa iránt, mint ahogy azt a burzsoázia elmélkedő, rágalmazó módon próbálja feltüntetni. Éppen a proletárnemzetköziségben fejeződik ki a munkásosztály igazi hazaszeretete, az a vágya, hogy országában ne legyen többé kizsákmányolás, és nemzeti elnyomás. Ez a harc egységbe fonódik más nemzetek proletáriátusának harcával, melynek az a célja, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak a közös cél: népük szabadságáért, a szocializmusért és a békéért vívott harcban. A nacionalista, soviniszta ideológia maradványai itt-ott ma is megtalálhatók hazánkban. Nálunk az októberi ellenforradalom és azt közvetlenül megelőző időszakban Nagy Imre és csoportja támasztották fel a szélsőséges nacionalista ideológiát. Ez abban nyilvánult meg, hogy azt hirdették, hogy „a Szovjetunió vezette szó-
