Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-30 / 59. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÜJSÁG 1958 július 30. Okos szóval Szurdokpüspökij életét felületesen szemlélve azt mondhatnánk, hogy a község lakóit különösen most, a mezőgazdasági munkák idejében semmi más, csak a munka foglalkoztatja. Azt akarják az embereik, hogy mi­előbb a magtárakban legyen a gabona, de emellett úgy ápolják, gondozzák a kapá­sokat is, hogy bő termést tudjanak betakarítani. Egy­szóval, így messziről nézve az emberek szürke egyhangú­ságban élnek, s a munkán kívül semmi más nem érdek­li őket. Ha pedig közelebb me­gyünk ezekhez az egyszerű emberekhez, azt kell észre­venni, hogy Szurdokpüspöki­ben ezekben a napokban a munka mellett nagyon is (foglalkoztatja őket a mai politikai élet, a nemzetközi helyzet alakulása. Mi bizo­nyítja ezt legjobban? A köz­ségi pártszervezet mai mun­kája, s azok a gondok, 'ame­lyek ezekben a napokban a Pártszervezet vezetőségi ülé­sén és a taggyűlésen szere­pelnek. Kiss András elvtárs, az alapszervezet párttitkára úgy beszél a 'község mai politi­kai életéről: „Fokozódott az emberek aktivitása, jobban érdekli az embereket a poli­tika állása mint bármikor korábban. De tapasztalható bizonyos ingadozás is, néhány párttagnál”. Ezt a két ellen­tétet próbáltuk 'megvizsgálni, s igyekeztünk mind két kér­désre választ kapni. Szurdokpüspökiben az el­lenforradalom fegyveres le­verése után, még 1956 novem­berében hozzáláttak a párt újjászervezéséhez. Hárman kommuniisták: Kiss András, Bakos János és Patai János etvrtársak, s egy — akikor még pártonkívüli — Menus András elvtárs. Először csak négyen kezdték. Januárban már tizenketten voltak. Egyre erősödtek. Jelentkeztek a pártba tiszteletben álló dol­gozó parasztok, munkások és értelmiségiek. Asszonyt is vettek maguk közé. Ma már több mint harmincán van­nak, s erős pártszervezetet alkotnak. S míg korábban az intrikákkal akarták egye­sek gyengíteni a pártszerveze­tet, ma már ez nem érvénye­sül, s a pártnak van szava, oroszlánrészt vállaltak a falu politikai életének irányításá­ban. Munkaterv alapján dolgoznak, s foglal­koznak a párt építésével is. Kevés még az asszony közöt­tük. A taggyűlés jóvá­hagyta Hőgyes Mártonná becsületes, a párttal koráb­ban is szimpatizáló asz- szony tagjelölt felvételét. Azt akarják, hogy még erősebbek legyenek, hogy még jobban visszaverjék az ellenség támadását, a faluban keltett rémhíreket. Azt akarják, hogy mindenütt ‘befolyással bírjon a párt szava. Tudnak is a kommunisták mindenről. Vezetőségi ülése­ken és taggyűléseken a mun­katervijén szereplő napiren­den kívül mindég azt vitat­ják meg, ami foglalkoztatja a falut. Igyekeznek vissza­verni a rémhíreket, agitál­nak, érvelnek. És most jutottunk el odáig, ezekben a napokban mi is foglalkoztatja a szurdok- püspökieket, s hogyan reagál­nak minderre a kommunis­ták. Párttagok és pártonkívüliek jelezték a pártszervezetnek, hogy az elmúlt napokban szabályszerű vásárlási láz ütötte fel a fejét a község­ben. Az emberek — különö­sen a háziasszonyok — sor­ban állnak az üzletben: sót és zsírt vásároltak nagyobb té­telekben. Ugyanis késett a FÜSZÉRT szállítmány, s el­terjedt a faluban a hír: há­ború lesz, azért nem lehet már sót és zsírt vásárolni. „Megerősítette” ezt a 'rém­hírt Oravecz János párttag közlése is. Elmondotta: a faluban az a hír járja, hogy Pohárdi József — akit fegy­verrejtegetésért börtönbünte­téssel sújtottak — nem­sokára visszajön, Háború lesz és amnesztiában részesül. A község már egész felkavarodott. Az emberek suttogtak, de a kom­munisták a porondra álltak. Intézkedtek, hogy a FÜSZÉRT azonnal pótolja a mulasz­tást. Küldjenek elegendő sót és zsírt a községbe. Vezető­ségi ülésen tárgyalták meg: hogyan verjék vissza a rém­híreket. Vita vitát követett, de egységes volt az állás­foglalás. < Minden alkalmat megragadtak ahhoz, hogy megmagyarázzák az emberek­nek: kinek az érdeke a pánikkeltés, a felvásárlás. Beszéltek a szomszédokban, kocsmákban, az utcán. Ott voltak mindenütt. S elmond ták a embereknek: — Ha pánikot keltenek a faluiban, az csak arra jó, hogy ne menjen úgy a munka, mint annak mennie kellene. Késik az aratás, a cséplés, ezzel az ellenség malmára hajtják a vizet. Erőnket akarják ezzel is gyengíteni. A kommunisták ellen akar­nak a háborús hisztériával uszítani? Lehet — mondják a párttagok. De azt is jegyez­zék meg az emberek, hogy a háború nem nézi: ki a kom­munista és ki a pártonkívüli. A háború emberék életét kö­veteli! Ezt a háborút pedig meglehet akadályozni, csak tárgyaló asztalhoz kell kény­szeríteni az agresszorokat! Egy bizonyos. Ha nem is érteik el célt szurdokpüspökiben a fel- vásárlási lázzal, de a háborús pánikkeltéssel, a suttogással, annyit azonban igen — s ezt őszintén meg kell mondani, melegvízben perced alatt oldódik a a legkitűnőbb femtisztitá ! ződtem a magyar dolgozók magas életszínvonaláról. Min­denfelé gazdagon felszerelt üz­leteket, sok vásárlót láttam. Az üzemekkel ismerkedve igen (Folytatás az 1. oldalról) meg, így foglalta össze ta­pasztalatait: — Már útközben meggyő­------- o«»»--------­Pá rthírek A 33. sz. Autóközlekedési Vállalat hétfőn taggyűlésen tárgyalta meg annak a me­gyei pártbizottság által kikül­dött brigádnak a jelentését, amely az autóközlekedési vállalat munkáját tanulmá­nyozta. A taggyűlés ismerte­tésére visszatérünk. * Az MSZMP salgótarjáni városi bizottsága, hogy a város alapszervi párttitkáraiit és vezetőségi tagjait hatéko­nyabban segítse, munkájuk jobb elvégzésében — előadás- sorozatot indít. A program szerint a pártvezetők poli-ti­Befejezés előtt az aratás, megkezdődött a cséplés, Balassagyarmaton ka és gazdaságpolitikai elő­adásokat hallgatnak majd. így egyebek mellett a terme­lékenység és az önköltség: a munkafegyelem és a társa­dalmi tulajdon védelméről: a termelési agitáció módszerei­ről és időszerű nemzetközi kérdésekről. * A Balassagyarmati Városi pártbizottság szerdán végre­hajtó bizottsági ülésen tár­gyalta meg a város kultúrá- lis ellátottságát és az ifjúság körében végzett politikai munkát. • • • hogy kisebb mérvű ingado­zást az egyik másik párttag­nál. Míg a párttagok többsé­ge agitált, érvelt, néhányan távol tartották magukat még a vezetőségi üléstől is. Ezek az emberek csak akkor éb­reditek fel, amikor azt látták, hogy nemcsak a kommunis­ták, hanem olyan becsületes pártonkívüliek Is, mint Ta­más István .középparaszt a párttagok mellé állt, s meg­győző szavával verte vissza a képtelen rémhíreket. A községben helyre állt a rend. A kommunisták visz- szaverték a támadásokat, s az (emberek látták: nem volt az egész más, csak pánik­keltés, az ellenség rémhír- tér jeszítése. S ma már komoly, józan hangon ma­gyarázzák meg az emberek­nek milyen erős a szocialis­ta országok egysége. S még erősebb lesz ha nem adunk az ellenség hangjára, ha váll- vállvetve, kommunisták és pártonkívüliek összefogásával megállásra kényszerítik azo­kat, alkik egyéni érdekeikért egy újabb esztelen háborúba akarják sodorni a világot. S ezt ellehet érni. Győzni le­het, mint ahogyan győztek a szurdokpüspöki kommunisták végrehajtó bizottsága legutób­bi ülését Nagylóc községben tartotta. Ugyanis Nagylóc község tanácsa végrehajtó bizottságának munkája szere­pelt napirenden. A végrehaj­tó bizottsági ülésen a járási VB tagokon kívül részt vet­tek a község részéről a köz­ségi tanács VB, Hazafias Népfront elnöke, a két ter­melőszövetkezet elnöke, a községi körorvos, az iskola igazgatója, a mezőgazdasági felügyelő, képviseltette ma­gát az ülésen a járási párt- bizottság, valamint a megyei tanács. A végrehajtó bizottsági ülés megállapította, hogy Nagylóc községben igen komoly proglémák van­nak a közegészségügy te­rén. A községben nincsenek Balassagyarmat város az aratási munkákat a tavaszi árpa és zab kivételével be­fejezte. A tarlóhántási mun­kák az Előre termelőszövet­kezetnél 28 százalékra, egyé­megfelelő WC helyiségek, tisztátalanak az üzletek. A kutak nem higénikusak. En­nek következtében kellett legutóbb a szódavíz gyártá­sát is betiltani. Feltárta a végrehajtó bi­zottsági ülés, hogy a gyer­mekek nevelésénél is komoly hiányosságok vannak. Kevés a tanterem. Az iskola elha­nyagolt. A végrehajtó bizottság felkérte az egészségügyi- és oktatási állandó bi­zottságot, hogy nyújtson segítséget a hiányosságok megszüntetéséhez, kérjék ehhez a lakosság köz­reműködését. is. Egyébként rö­vid időn belül a községi ta­nács ülése elé terjesztik Nagylóc község problémáit. A járási végrehajtó bizott­sági nagylóci ülése igen hasz­nosnak bizonyult. ni termelőknél 22 százalékra állnak. A gabonabehord ás dolgozó parasztság részéről 80 százalékban, a tsz részéről 32 százalékban teljesítették. Az Előre Termelőszövetkezet az 50 toh őszi 'árpáját saját erővel csépelte. Átlagtermé­sük 891 kg kh-ként. Az elcsépelt őszi árpá­ból munkaegységenként 1,5 kilogrammot osztottak a tagság között előlegként. A dolgozó parasztok gabonái­kat a kijelölt közös szérűk­re hordják, s igyekeznek mi­inél hamarább betakarítani, hogy a cséplés teljes erővel beindulhasson. A csépliési munkákat fo­lyó hó 21-én egy géppel a ■kórházi gazdaságnál és egy géppel a közös árpaszérűn megkezdtük. A harmadik gép a csépléshez 23-án fagott hozzá. Mind a három cséplő­géphez a munkacsapatok biz­tosítva vannak a cséplési szezon időtartamára. A város területén nem .ki­elégítő a tarlóhántási és a másodvetési munkák menete. 'Nagyobb lemaradás az egyé­ni dolgozóknál van, mivel az aratással egyidőben a tarló- hántást nem tudták végezni. Benkó János főagronómus jónak tartom, hogy bár ezek kicsik, de azokban sokat tö­rődnek a dolgozók jó munka­körülményének megteremté­sével• Tapasztalatai alapján vi­szont javasolta, hogy a veze­tők fordítsanak nagyobb gon­dot az új termelési eljárások ismertetésére, terjesztésére. KRÁLIK JÁNOS elvtárs, a küldöttség vezetője, a Sal­gótarjáni Üveggyárban és N agybátony-bány avárosban kereste fel a dolgozókat. — Különösen megragadta a figyelmemet — mondotta — a gépi rakodás. Végeredmény­ben ez a legalkalmasabb mód arra, hogy elősegítse az épít­kezések termelékenységének növelését. Nagy ütemben épül az egész város, sajnos azonban senki sem tudott tervet mu­tatni a városban egy kultúr- ház építésére. Majd felhívta a figyelmet, hogy a megyei építőipari vál­lalat vezetői — akik a dolgo­zók kezdeményezésére 1,6 millió forint megtakarítást irányoztak elő erre az évre — fordítsanak nagyobb gon­dot az intézkedési terv végrehajtásának ellen­őrzésére. Az üveggyárban tett látoga­tásáról szólva elmondotta, hogy meglepte őt a gépesítés, a gépek kapacitásának magas foka. Javasolta, hogy az újí­tómozgalomba vonjanak be minél több dolgozót, állan­dóan javítsák a termelési fe­gyelmet, a munkaszervezést. Helyesnek vélné, ha a terme­lési eredményeken belül a se- lejtet is rendszeresen kimu­tatnák a dolgozóknak. Végül ölömének adott kifejezést, hogy a gyárban találkozott és hosszasan elbeszélgetett szlo­vák anyanyelvű dolgozókkal. Trnka Pál elvtárs, aki a Salgótarjáni Tűzhelygyárban volt, arról szólott többek kö­zött, hogy szükségesnek látja a gyár­tás és a gyártmányok színvonalának emelését, 6 a gyár dolgozói adjanak minél több jóminőségű terméket. A csehszlovák elvtársak a felszólalások után még hosz- ?/abb ideig együtt maradtak a megyei szakszervezeti ve­zetőkkel, s még több kölcsö­nös tapasztalatot cseréltek ki. A kedves vendégekéit szomba­ton délután búcsúztatták az SZMT vezetői. is. Somogyvári László Nagylócon tartott ülést a szécsényi járási YB A szécsényi járási tanács fl nacionalizmus a szocializmus erői szétforgácsoiásának eszköze A marxizmus-leninizmus klasszikusai mindig féltve óvták a nemzetközi munkásmozgalmat a burzsoá rend fekélyétől — a naciona­lizmustól­A nacionalizmus burzsoá ideológia, amelynek az a cél­ja, hogy a nemzeti gyűlölkö­dés magvait elhintse a külön­böző nemzetek dolgozói kö­zött és ezzel meggátolja egye­sülésüket a közös cél: a pro- letáriátus diktatúrájának ki­harcolására. Eltereli a figyel-, met az osztályharcról és azt a nemzeti gyűlölködés káros eszméjével váltja fel. Mi, akik életünk' nagy ré­szét a Horthy-korszakban él­tük le, nap mint nap talál­kozhattunk a tudatosan szí­tott nacionalizmus minden formájával. A féktelen nacio­nalista propaganda terjeszté­sének fő eszközei a sajtó és az iskolák voltak. 1939-ben kiadott „Gimnáziumi utasítá- sok‘‘-ban a következőket ol­vashatjuk: „A szétdarabolt ország gyengeségével és cson- kaságával kevésbé alkalmas arra, hogy a tanulókban nem­zeti önérzetet fejlesszen. En­nek ellensúlyozására a neve­lőnek minden igyekezettel azon kell lennie, hogy a ta­nulókban minél nagyobb sze- retetet ébresszen a szétdara­bolt haza iránt, hogy testi és lelki képességeiket teljes oda­adással . a mai magyar élet- közösségnek szenteljék. Csak áldozatkészségük és a ma­gyar erényük hozhatja visz- sza a történelmi Magyaror­szágot“. Az idézett szövegből vilá­gosan kiderül, a tőkés Ma­gyarország egész erkölcsi-poli­tikai arculata. Leplezetlenül áll előttünk a nacionalizmus társadalmi gyökere, mint a burzsoá rend terméke, amely- lyel a tőke és a magántulaj­don érdekében szükségkép­pen elválasztotta egymástól a magyar, román, szláv, szerb stb. dolgozókat. Szították a nemzeti gyűlölködés lángját és fokozták a nemzeti elnyo­mást. Lenin a nacionalizmus­ról a következőket írta: „Nézzék a kapitalistákat: ezek arra törekednek, hogy szítsák az „egyszerű nép“ so­raiban a nemzeti gyűlöletet, maguk pedig kitűnően meg­értik egymást, ha üzletről van szó: egy év és ugyanazon részvénytársaságban vannak az oroszok, az ukránok, a len­gyelek, a zsidók és a néme­tek. A munkásosztály ellen nemzetiségi és vallás különb­ség nélkül egységesen lépnek fel minden nemzet kapitalis­tái, a munkásságot azonban megbontani és gyengíteni igyekeznek a nemzeti gyűlöl­ködéssel“. A marxizmus-feninizrnus a nemzetek közt gyű­lölködést szító reakciós nacio­nalizmussal szemben a pro­letárinternacionalizmust ál­lítja. A proletárinternaciona­lizmus egyike azoknak a leg­fontosabb elveknek, amelyek­re a világ valamennyi kom­munista pártja tevékenységé­ben támaszkodik. A proletárnemzetköziség tudományos elméletét először Marx és Engels dolgozták ki a Kommunista Párt Kiáltvá­nyában. Bebizonyították, hogy a tőkés rend megdön­tése valamennyi ország pro- letáriátusának közös érdeke. Egyik nemzet munkásosztá­lya sem választhatja el a pro­letárdiktatúráért vívott har­cát más nemzet munkásosz­tályának harcától, mert nem­csak a saját burzsoáziája el­lensége, hanem a többi or­szág burzsoáziája is. Nindnyájan jól tudjuk, hogy például a fiatal szovjet köz­társaságot nemcsak az orosz burzsoázia akarta vérbefoj- tani, hanem a francia, az an­gol, a japán es a német stb- burzsoázia is. A Szovjetunió vezetői számtalanszor utaltak arra, hogy a Szovjetunió évtizede­ken keresztül nem maradha­tott volna fent a kapitalista környezetben akkor, ha nem támogatták volna a világ va­lamennyi országának dolgo­zói. Ebből is világossá válik, hogy minden ország dolgozói­nak létérdeke vállvetve har­colni a közös ellenség, az egész világ burzsoáziája el­len. Marx és Engels a prole- tárintemacionalizmus lényegét a „Világ proletárjai egyesül­jetek!“ jelszóban fejezték ki. Azonban helytelen lenne a proletáninternacionalizmusból olyan következtetést vonni le, hogy a munkásosztály kö­zömbös nemzetének sorsa iránt, mint ahogy azt a bur­zsoázia elmélkedő, rágal­mazó módon próbálja fel­tüntetni. Éppen a proletár­nemzetköziségben fejeződik ki a munkásosztály igazi hazaszeretete, az a vá­gya, hogy országában ne le­gyen többé kizsákmányolás, és nemzeti elnyomás. Ez a harc egységbe fonódik más nemzetek proletáriátusának harcával, melynek az a cél­ja, hogy segítséget nyújtsanak egymásnak a közös cél: né­pük szabadságáért, a szocia­lizmusért és a békéért vívott harcban. A nacionalista, sovinisz­ta ideológia maradvá­nyai itt-ott ma is megtalál­hatók hazánkban. Nálunk az októberi ellenforradalom és azt közvetlenül megelőző idő­szakban Nagy Imre és cso­portja támasztották fel a szélsőséges nacionalista ideo­lógiát. Ez abban nyilvánult meg, hogy azt hirdették, hogy „a Szovjetunió vezette szó-

Next

/
Thumbnails
Contents