Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-23 / 57. szám

1958. július 23. nógrádi népüjsáq 7 Mégis KISZ-tag lett Hilda megdöbbenve nézett anyjára. — Nem értem, mi van Dezsővel. Napok óta levert, csüggedt. Alig beszél. Még hozzám is alig szál. Éjszaka is felébredtem arra,. hogy rá­gyújtott egy cigarettára. Pe­dig amióta ismerem, ilyesmi nem fordult elő. Inkább az volt a panaszom, hogy na­gyon is mélyen alszik. Most meg nem tud aludni. — Láttam én is, hogy va­lamelyik nap nagyon fel- indultan jött haza. Jobbnak láttam nem szólni semmit. Azt gondoltam, össze vesz­tetek és a ti dolgotok a bé- külés. — Ah, nem veszekszünk mi sosem — hirtelen órájá­ra nézett. — Hol lehet va­jon, mit csinálhat ilyen ké­sőn, már fél tíz. Kinézett az ablakon, de senkit sem látott az esti utcán, csak a sötétséget és távolabb az utcai lámpa fé­nyét. Idegesen topogott. Va­lami különleges érzéssel meg­sejtette az igazi okot. Hét­főn kezdődött Dezső rossz hangulata. És hétfőn tag­gyűlésük volt. Tán csak nem? — gondolta — de úgy dön­tött, nem kérdez semmit, Neki magától kell elmondani a dolgot. Tíz óra elmúlt, amikor a férfi haza jött. Leverten, csüggedt arccal üdvözölte fe­leségét. Az asszony szemében ott volt a sürgető kérdés, de csak annyit mondott: — Mi mindig őszinték voltunk egymáshoz. Ha úgy gondolod, hogy most is bí­zol bennem, én szívesen meg­hallgatlak. A fiatalember kínosan mo­solygott. — Tudhatnád. Most sem vettek fel. Azt mondják, nem vagyok elég érett. De miért? Meg, hogy nem bíznak ben­nem politikailag. Mire ala­pozzák ezt a bizalmatlansá­got? Hiszen úgy teszek min­dent, ahogy kell. Szívből és hűségesen szeretem hazámat. Ezenkívül mit kívánnak még? Azt érik el, nem lesz ked­vem semmihez, — fakadt ki elkeseredve. — Ne légy igazságtalan Dezsőkém, Azt én is sejten), itt valami nincs rendjén. Most már másodszor utasí­tották vissza felvételi kérel­medet. Én csak azt tudom, úgy nem bizonyíthatod be hűségedet, ha ezentúl „nem lesz kedved” semmihez. Pró­bálj meg gondolkodni a dolgon, alaposan, megfontol­tan. — Te sem érzel velem? — fordult izgatottan feleségé­hez. — Dehogyisnem, hogy is mondhatsz ilyent. Örülök... Illetve — igazította gyorsan helyre magát — megértem, hogy az fáj neked. Azt bizo­nyítja, szívügyed a KISZ- tagság. De egymásközt beszél­jünk egészen őszintén. To­vábbra is szeretnél KISZ- tag lenni? Igaz? Férje nyílt tekintete igen­nel felelt a kérdésre. Talán nem is benned van a hiba. Valaki haragszik rád. Hiszen szorgalmasan dolgo­zol, ügyesen rajzolsz... — Látod, ez az — sza­kította félbe feleségét. Ami csak kell a dekoráláshoz, mindent én csinálok. Szíve­sen teszem, hiszen értek hozzá és szeretek is rajzolni, díszítgetni. És mint szerve­zeten kívüli örülök is, ha' segíthetek nekik. Azt hit­tem, méltányolják majd, Tu­dod mit mondott a titkár? „Amíg én itt dolgozom, ga­rantálom, hogy Kiss Dezső nem lesz KISZ-tag”. Hát lehet így gondolkodni egy vezetőnek? A fiatalasszony töprengett egy keveset, majd felragyo­gott az arca, — Dezsőkém! Javaslom, be­szélj a többi vezetővel is és szólj a tagoknak is. Egy ember nem dönthet a te jövődről. Tudod mit? Várj a legközelebbi taggyűlésig. Ak­kor kérj meg valakit, hogy olvassa fel írásban egy ké­résedet, mely szerint szeret­néd, ha a taggyűlés meg­hallgatna és mondj el min­dent őszintén. Az a legfon­tosabb, hogy igazat mondj. A júliusi taggyűlésen har­madik napirendi pontként tárgyalták Kiss Dezső esetét. Közvetlen munkatársai dere­kasan mellé álltak. — Nézzük csak? — érvelt meggyőzően Cser Ibolya. — Becsületesen végzi munkáját Kiss elvtárs? Azt hiszem több kifogás vele szemben sem merülhet fel, mint bármelyi­künk ellen. Ha megbíztuk valamivel, mondott-e nemet valaha is? Ugye nem? Hát mi akkor a baj? Hogy 1956- ban megzavarodott a gondo­lata? Tegyétek szívetekre a kezeteket mindannyian; egy­ből tisztán láttatok? Hiszen olyan ügyesen manőverezett az ellenforradalom, hogy a legbecsületesebbet is meg tudta téveszteni ideig-óráig. Az a lényeg, hogy hamar észretértünk! Kiss Dezső nem így volt? Becsületesen beval­lotta tévedését és láttuk is rajta, hogy igyekszik. Miért vennénk el a kedvét esetleg örökre. — Szerintem is köztünk a helye, — szólt közbe Ujj La­ci. Viharos, igenlő tapssal vá­laszolt a többi. Kis Dezső mégis KISZ-tag lett. Ujlaky Mária Még amerikai-angol „segítséggel“ sem lehet megakadályozni a gyarmati rendszer teijes felbomlását! A bagdadi rádió július 14-én hajnalban bejelentette: „Az iraki hadsereg megdöntötte a Fejszal király és Nuri Szaud rendszerét és kikiáltotta a köztársaságot. ” E rövid kis hír percek alatt bejárta az egész világot, előre vetve an­nak árnyékát, hogy a nyugati hatalmak amúgy is recsegő- ropogó gyarmati rendszere rövidesen végleg összeomlik. Hogyan történt? Következtetések levonása előtt vizsgáljuk meg az előz­ményeket. Az imperialisták csúfos szuezi veresége után a gyarmatosítók uralma alól felszabadult Egyiptom létre­hozta az Egyesült Arab Köz­társaságot, amely bámulatosan rövid idő alatt az imperialista elnyomás ellen harcoló arabok gziimbólumává vált.- A nyugaj- barát „báb uralkodókra” na­gyon nehéz idők következtek. Ekkor az imperialisták gyor­san „egyesítették” Irakot és Jordániát, az úgynevezett „Arab Szövetségi Államba.” Úgy vélték, hogy a jót össze­kötik a hasznossal és az Egyesült Arab Köztársaság ellen összetákolt szövetséget arra is felhasználhatják majd, hogy az ebben vezető szerepet betöltő Irak, „a nyugat bás­tyája” — ahogyan mondották, — féken tartja majd a for­rongó nyugat-ellenes Jordá­niát is. Irak „szilárd bástya” — vélték — jól szervezett ren­dőrséggel, hűséges lakájokkal. Majd ők megvédik a nyu­gati érdekeket Jordániában, sőt ha szükséges, Libanonban is... És július 14-én az iraki had­sereg Adbel Karim Kaszem tábornok, dandárparancsnok vezetésével néhány óra alatt győzelmes forradalmat vívott meg. A lakáj-kormány ellen­állása — az imperialista ko­holmányok és vágyálmok elle­nére — jelentéktelen volt. A nép és hadsereg egyesült és örömmámorban ünnepelte a köztársaság győzelmét. angol-amerikai beavatkozás és előzményei Meglopta sógorát — rendőrkézre került A rendőrség bűnvádi eljá­rást indított a többszörösen büntetett előéletű Farkas Fe­renc ellen. Farkas1 Ferenc betö­réses lopást követett el Ba­logh Pál salgótarjáni lakos sé­relmére. Farkas Ferenc 1958 június 27-én Budapestről Salgótar­jánba utazott, hogy megke­resse feleségét, aki korábban ottthagyta őt. Miután meg­tudta, hogy felesége sógorá­nál, Balogh Pálnál tartózko­dik, a késő esti órákban fel­kereste a lakást, de nem ta­lálta otthon. Ekkor a lelakatolt ajtót felfeszítette és behatolt a lakásba. Mintegy 1300 forint értékben ellopta Balogh Pál két ünneplő ruháját és ingét. A lopott tárgyakkal még azon éjszaka visszautazott Budapestre és azokat ott érté­kesítette. A lopott holmik eladása után ismét megjelent Salgó­tarjánban, s a rendőrség ala­pos gyanú miatt őrizetbe vet­te. Felhívjuk megyénk dolgozóinak figyelmét, hogy a MEGYEI KISKERESKEDELMI BOLTHÁLÓ­ZATBAN CIKKEINKBŐL BŐ VÁLASZTÉK ÁLL RENDELKEZÉSÜKRE pld. ŰJTIPUSÜ DANUVIA 125 cm3 motorkerékpár,, kerékpárok nagy választékban, rádiók és lemezját­szók legújabb típusokban is. Kerékpár és motorkerékpár alkatrészek, varrógépek, zsírosbödönök, porszívó, vízvedrek, padlókefélő, minden méretű fazék és lábas, hőelektromos készülékek, stb. horg. edények, háztartási gépek, ráfvas, patkóvas és kerítés zománcedények, fonatok, tűzhelyek, kályhák és egyéb vas és műszaki cikkek. KERESSE FEL A SZAKÜZLETEKET, FÖLDMÜ- VESSZÖVETKEZETEKET. a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat FELHÍVJA MEGYÉNK DOLGOZŐINAK, KÖZÉLETEKNEK ÉS VÁLLALATOKNAK FIGYELMÉT, hogy az alábbi szakmákba vágó új munkákat és javításokat vállalja. építőipari munkák: kőműves, ács, festő és mázoló: épületlakatos, bádogos, géplakatos, autó és kismotor­javítások, motortekercselések, bognár, kovács, finom- mechanika, villanyszerelés és kárpitos munkák. A most beindult teljesen új berendezéssel működő gumijavító részleg, összes méretű vontatók, teher-, személygépkocsi, motorkerékpár-, köpenyek futózá­sát, vulkanizálását és gumicsizmák javítását. KERESSE FEL BIZALOMMAL A FENTI VÁLLALATOT. Azonban bizonyítékok hiányá­ban szabadlábra helyezték és Farkas ismét Budapestre tá­vozott. Széleskörű nyomozás során azonban megállapítást nyert, hogy a betöréses lopást Farkas Ferenc kö­vette el. Miközben Salgótarjánba kí­sérték, szökést kisérelt meg, de a dolgozók segítségével és gyors intézkedés következ­tében a rendőrség elfogta Farkast. Farkas Ferenc a rendőr­ségen beismerte, hogy Balogh Pál lakásán a betöréses lo­pást ő követte el, valamint azt is, hogy Budapest terüle­tén is több lopást követett el magánszemélyek sérelmére. Az ügyben a nyomozás to­vább folyik a budapesti ká­rosultak felkutatása érde­kében. Az Irakban lejátszódott események arra indították az angol—amerikai vezetőket, hogy rátérjenek a Dulles által meg­hirdetett „háború szélén való táncolás” politikájának gya­korlati megvalósítására, azaz, a nyílt agresszió útjára. Az ürügy a libanoni polgárháború volt. Az amerikai katonaság Eisenhower szerint azért szállt partra Libanonban, hogy „megvédje” az országot az „idegen csapatok beszivárgá­sától”. A szépséghiba csupán ott van, hogy az ENSZ Li­banonba küldött megfigyelő- csoportja éppen a közelmúlt­ban szögezte le, hogy az or­szágban polgárháború folyik és szó sincs „ külső beszivár­gásról.” Az amerikai ürügy a helyzet súlyossága ellenére is annyira groteszk, hogy még a baloldalinak egyáltalán nem nevezhető Tat című svájci polgári lap sem állhatta meg szó nélkül: „Eisenhower ame­rikai elnök a kongresszushoz intézett üzenetében — amely- lyel megindokolta az amerikai csapatok Libanonba küldését — többek között kijelentette: „Nyilvánvaló, hogy a libanoni események nem egyebek, külső agressziónál.” Az elnök érthető módon egy szót sem szólt arról, hogy a Libanonba küldött ENSZ megfigyelő-cso­port megállapította, hogy a külső beavatkozásra semilyen helytálló bizonyíték nincs. Eisenhower nyilatkozata te­hát homlokegyenest ellenke­zik az ENSZ-bizottság ész­revételeivel. Erre azt állítja Eisenhower, hogy kormánya „továbbra is” támogatni fogja az ENSZ-t a libanoni nehéz­ségek megoldására irányuló erőfeszítéseiben. Ezt azután a maga módján meg is csele­kedte. A libanoni ENSZ meg­figyelők most már kétségte­lenül megállapíthatják, hogy az országban valóban idegen, szervezett csapatok vannak, nevezetesen az amerikai had­erő. Az amerikaiak libanoni be­avatkozását nyomon követte az angolok Jordániái invázi­ója. A megszállók azt állítot­ták, hogy ez az ország „meg­védése” érdekében történt. Most már csak az a kérdés, hogy kivel szemben kell meg­védeni Jordániát, hiszen az imperialista gyarmatosítókon kívül senki sem fenyegeti. Világosan megállapítható, hogy a fegyveres akció célja az Iraki Köztársaság megsem­misítése, a szétvert és össze­tört monarchia visszaállítása és nem utolsó sorban a gaz­dag közelkeleti olaj mezők Szu­ezhez hasonló államosításának megakadályozása. Az imperia­lista beavatkozás kétségbe­esett kísérlet a gyarmati rendszer és a nehéz milliár- dokkal összehozott háborús paktum — bagdadi paktum, Eisenhower doktrína — meg­mentésére. A kétségbeesett A Lengyel Népköztársaság életéből Néhány adat az első fél­évi terviteljesítésről. A lengyel népgazdaság eredményesen teljesítette az első félév tervfeladatait. An­nak ellenére, hogy e fel­adatok lényegében nehezeb­bek voltak, mint az előző év azonos időszakában. A szénipar három nappal a határidő előtt teljesítette félévi jövesztési tervét, több mint 825 000 tonna szenet ter­melve terven felül. A nehézipar mintegy 101 százalékra teljesítette az ér­ték szerinti tervet. A .múlt év hasonló adösza'kához vi­szonyítva, mintegy 9 száza­lékkal nőtt a termelés. Mint­egy 30 százalékkal több fo­gyasztási cikket hozott piacra a lengyel nehézipar, mint a múlt év első félévében. A vegyipar, 102 százalékra teljesítette az első félévi ter­vet és 15 százalékkal ter­melt többet, mint a múlt év hasonló időszakában. Az építőanyagiparban a leg­jobban a már hosszabb idő óta kifogástalanul működő cementipar dolgozott. A köny­nyűipar ugyancsak túlteljesí­tette félévi tervét. 1957 első félévéhez viszonyítva az áru­termelés értéke értékesítési árakon számítva mintegy 12 százalékkal nőtt. Az ideigle­nes számítások alapján meg­állapítható, hogy a globális termés növekedése mintegy 9,5 százalékkal nagyobb volt az 1957 évi első félévhez vi­szonyítva. (Megjegyzendő, hogy a tervben ez a mutató hat százalékra van beállítva.) Az eddigi számítások sze­rint a készletek növekedése ebben az évben 20 milliárd zlotyt fog elérni a tervezett 11 milliárd helyett. E készle­tek bizonyos része azonban gazdaságilag indokolatlan. A belkereskedelem általá­ban a terv határain belül teljesítette az első félévben a havi tervfeladatokat, kivéve a júniusi teljesítést, amikor a falusi vásárlások növeke­dése következtében némileg felduzzadt a forgalom. Az év első öt hónapja alatt több mint 4,5 milliárd zlotyval növekedtek a belkereskedel­mi készletek, az egész évre összesen 8 milliárd zloty ér­tékű készletnövekedést irá­nyoztak elő. LENGYEL ÉS SZOVJET PARTIZÁNOK TALÄLKOZÖJA. Rownoi Erdőben a napok­ban került sor azoknak a volt lengyel és szovjet parti­zánoknak hagyományos ta­lálkozójára, akik a második világháború idején ezen a környéken harcoltak a hitle­rista megszállók ellen. BÉKETÜNTETÉS A NEISSE PARTJÁN. Évente két ízben — a má­sodik világháború kitörésének évfordulóján, valamint az Odera—Neisse határmegálla­pító szerződés aláírásának év­fordulóján — testvéri talál­kozóra gyűlnek össze Zgorze- lecben csehszlovákok, néme­tek és lengyelek, hogy hitet tegyenek törhetetlen és meg­ingathatatlan barátságuk és a béke eszméinek győzelme mellett. Július 4-én két napos ünnepségek során találkoz­tak a három nemzet küldöt­tei. imperialista kísérletek fő cél­kitűzése tehát, a idő kereké­nek a visszaforgatása, omla­dozó gyarmati rendszerük szu­ronyokkal való megtámasz­tása. ßz invázió nyugati visszhangja A középkeleti angol—ameri­kai agresszió élénk visszaha­tást keltett a nyugati orszá­gokon belül, szövetségeseik körében is. A agresszió nem várt ellenállásba ütközött. Az elmúlt napokban az angol és amerikai követségek a világon mindenütt jó leckét kaptak arról, hogy a valóság­ban milyen „népszerűségnek” örvend az imperialista hábo­rús politika a népek körébőn. Még a londoni amerikai nagy- követség és a newyorki ame­rikai ENSZ-székház elé is tüntetők vonultak, hogy kife­jezzék tiltakozásukat a hábo­rús provokációk miatt. Nem is beszélve azután a tömegek felháborodásáról, a semleges és „el nem kötelezett orszá­gokban”, ahol az angol—ame­rikai mesterkedések dühödt, elkeseredést és megvetést vál­tottak ki. A nyugati világban az ag­resszív körök növekvő befo­lyására mutat, hogy a jelen­legi háborús provokációt az ENSZ megkerülésével hajtot­ták végre. Mi sem bizonyítja jobban tervük gyalázatos vol­tát, hogy ezt a számukra oly sokszor fedezékként használt nemzetközi fórumot sem mer­ték igénybe venni eljárásuk fedezésére. a Szovjetunió figyelmeztetése A tények azt bizony ítjákj hogy Közel-Keleten minden készen áll arra, hogy kísér­letet tegyenek az Iraki Köz­társaság megdöntésére, még egy nagyobbszabású háború kirobbantása árán is. Az ame­rikai csapatok Libanonban és Törökországban, az angol ej­tőernyősök Jordániában. Né­hány évtizeddel ezelőtt bizo­nyára már véres retorzió kö­vette volna az irakihoz ha­sonló forradalmi megmozdu­lást. A véres gyarmati háború kirobbantóinak mai utódai is valószínűleg szívesen követnék elődeik példáját, sőt nincs kizárva annak a lehetősége sem, hogy megkísérlik a há­ború kiterjesztését. Az impe­rialista háborús tervek azon­ban egyre nehezebben való­síthatók meg. A Szovjetunió és a szocialista országok el­ismerték a forradalomban szü­letett Iraki Köztársaságot. Az arab népek nem állnak egye­dül. Az imperialistáknak ma már nemcsak az arabok egy­séges ellenállásával kell szá- molniok, hanem a szocialista tábor, elsősorban a Szovjet­unió hatalmas erejével is. A szovjet nyilatkozat figyelmez­tetést jelenti az agresszív kö­rök felé, hogy ma már nem lehet büntetlenül népeket le- igázni, kis országok területén szabadon garázdálkodni. Nem kétséges, az iraki for­radalom viharos győzelme és az azt követő imperialista háborús provokáció, zűrza­varos helyzetet teremtett. De nem kétséges az sem, hogy a béke erői képesek lesznek arra, hogy gátat szabjanak a háború kirobbantásával fenye­gető agresszív imperialista mesterkedéseknek. EGY JAPAN ORVOS SZERINT A RÁK VÍRUSOS BETEGSÉG Dr. Sigejaszu Amano, a ki­otói egyetem viruskutató in­tézetének igazgatója arra a következtetésre jutott, hogy a rákot virus okozza, követke­zésképpen fertőző betegség.

Next

/
Thumbnails
Contents