Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-23 / 57. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 1958. július 23. r Életmentő péntek Péntek volt. A nap kánikulai hőséggel ontotta sugarait. Mikor vonatra szálltunk Salgótarjániban, mintha fűtött kemencébe ültünk volna. Szemlátomást perceken belül mindenki eltikkadt. Kevesen voltunk a Pulmann kocsiban és így mindenki kényelmesen elhelyezkedett. Egyesek a jobbik oldalát választva az utazásnak. az ablak sarkába dőltek és perceken belül bóbiskolni kezdtek. Némelyek — és ezek közül természetesen én is — gyönyörködve a sokat látott vidék szépségeiben ablakhoz mentek. A vonat alig észrevehetően kigördült a Főtérről, maid felavorsult és csattogva hagytuk el a váltókat. Már majdnem a Nagyállomás vágányterébe értünk, almikor a vágányokon keresztül kerékpárral kezében egy vasutas bácsi igyekezett áthaladni. Egy kissé elnézegette a mi vonatunkat és megállt a vágányok között. S egyszer csak mintha földből nőtt volna ki, két eltaszított vagon közeledett a vasutas felé, jóformán csu- ipán méterek választották el a vasutast a vagonoktól, amíg úgyszólván zajtalanul gördültek biztos halált hozva arra, aki gyanútlanul a sínek között tartózkodik. Mindannyiunkban szinte meghűlt a vér, haing nem jött ki a szánkon, a torkunk összeszámít, szinte tehetetlenül néztük, hogy miként fog másodperceken belül bekövetkezni a szerencsétlenség. A sápadt és rémült arcú utasok közül ekkor egy barna ruhás elvtárs leküzdve ijedtségét, szinte artikulát- lan hangon rákiáltott a vasutasra „vigyázzon mert elüti a vonat.” Még láttuk, hogy a vasutas az utolsó pillanatban kiugrott a vágányok közül Azután megkönnyebbültünk és a vonat haladt tovább a Nagyállomás felé. Csupán ez történt pénteken délután. Lelhet, lha babonás volnék, azt mondanám, hogy ez a péntek nem volt szerencsétlen... Neked pedig elvtárs, aki olyan nagy lélekjelenléttel rendelkeztél valamennyiünk között, ismeretlenül is köszönjük tettedet a dolgozók nevében. Vezér Győző A bányászok újabb ajándéka: Televízió közvetítő állomás épül Salgótarjánban A bányatröszt vezetőinek javaslata alapján júniusban kezdtek hozzá az igen ötletes és az országban is egyedülálló szabadtéri filmszínház építéséhez Salgótarjánban. Ma már örömmel azzal .lehet dicsekedni, 'hogy több minit tízezren szórakoztak eddig a Salgótarjáni Bányász labdarúgó pályán az esti moziban. Egy szabadtéri színház, vagy filmszínház építésének legnagyobb költségét az ülőhelyek kiképzése igényli,' s legtöbb esetben a többszázezer forintos építési költség miatt kell lemondani egy-egy városnak a szabadtéri színházak építéséről. Tarjánban is évek óta vajúdó, de megoldatlan probléma volt a szabadtéri mozi. A bányászok ajándékaként azonban két hét óta esténként 800—900-an szórakoznak a labdarúgó- pályán. Valóban egyedülálló megoldás, hogy nappal labdarúgó- pálya, este pedig szabadtéri mozi az SBTC sporttelepe. A tribün előtti 600 és a 142 MA VAUT külön járat — 8000 kiránduló Mint mindé évben, az idén is nagy keletje van az országjárásnak. Üzemek, hivatalok és intézmények az „Ismerd meg hazádat” mozgalmon belül külön társas kirándulásokat szerveznek a dolgozók részére. Autóbusz kirándulásokat rendeznek az ország legkülönbözőbb részeibe, ía,T többek között Egerbe, A ""telekre, Jósvafőre stb. Ezeket a kirándulásokat, országjárásokat kedvelik a dolgozók, s szívesen vesznek azokon részt. Az Autóközlekedési Vállalat .az elmúlt évek tapasztalatait Mit adjunk enni nyáron a csecsemőknek? A csecsemő étrendje elsősorban tejet, friss főzeléket, nyersen ehető kerti vetemé- •nyeket és gyümölcsöt tartalmazzon. Ezeket védőételnek is nevezhetjük, mert megvédik a szervezetet, a hiánybetegségektől. Elsősorban: a tejjel kapja a csecsemő a test felépítéséhez elengedhetetlen fehérjét. Egy éves kor körül már más fehérjedús tápjálék is adható. A hús, máj, tojás, túró, nem erjedt sajt az első év végén értékes kiegészítő táplálék. Alapvetően fontosak a friss főzelék, burgonya és nyersen fogyasztható kerti vetemények a test felépítéséhez elengedhetetlenek tápsó és vitamintartalmuk miatt. Vannak növényi táplálékok (paradicsom, sárgarépa, stb.), amelyek főzve és nyersen, is ehetők. A főzelékfélék és gyümölcsök nyersen értékesebbek, mint megfőzve, mert akármilyen rövid ideig is főzzük, a főzés következtében fontos alkotó részei mehetnek tönkre. Gyümölcs- és főzeléklé A púba gyümölcsöt, főzelékfélét összeaprítjuk (őszibarack, paradicsom) a keményebbeket (alma, sárgarépa figyelembe véve az idén is felkészült ezekre a különjáratokra. Kényelmes, motorikus szempontból kifogástalan autóbuszokat bocsát az igénylők rendelkezésére. Az idén eddig 142 MÁVAUT különjárattal 8000 dolgozót juttattak el Salgótarjánból az ország legszebb vidékeire. stb.) finomra reszeljük, utá- csecsemő. na tisztára mosott (kifőtt) frissen leforrázott vászonru- hába töltjük és a levét kifacsarjuk. Az őszibarackot, paradicsomot pépnek is készíthetjük, ebben az esetben kifacsarás helyett szitán áttörjük. Az alaposan megmosott főzelékfélét nagyon puhára főzzük. A főzővizet ne öntsük ki, mert a lében értékes sók és vitaminok vannak. A kellemetlen ízű spenót és , kelkáposzta levét se öntsü k £ ki, hanem úgy - szabadítsuk; meg kellemetlen ízétől, sza-; gától, hogy fedő nélkül főz-; zük, vagy főzés után a fő- J zeléket színtan áttörjük. J Általában minden főzeléket: olyan sűrű pép formájában adunk, mint amilyen a felnőttek spenótja. Nem kell berámtani a csecsemők főzelékét, hanem úgy érjük el a megfelelő sűrítést, hogy .minden főzelékhez felényi burgonyát is adunk. A burgonya értékesebb a lisztnél. A főzeléket és burgonyát együtt is főzhetjük. Nyáron a melegebb napokon főzelék után — de lehet naponta többször is — kínáljuk a csecsemőt csipkebogyó teával. Kellemes, sa- vany.kás íze oltja a gyermek szomjúságát. Vizet ne adjunk, bélhurutot kaphat tőle a Fin sütőipari tanulókat (elveszünk Balassagyarmaton Jelentkezni lehet és bővebb felvilágosítást ad: a Nyugat-nógrád megyei Sütőipari Vállalat Vezetősége Balassagyarmat, Bajcsy Zsilinszky-út 24. sz. ;ribün 500 fedett ülőhelye j teljesen kielégíti az igénye-! két. A tribün hátsó falánál | a gépház megépítése és a ■ négykerekű vasszerkezetre i szerelt ötször hétméteres fehérre festett alumínium lemez alig 3500 forintos költséggel készült el. Az ötletes! „mozivásznat” labdarúgó mér-; kőzés előtt lehúzatják a pálya szélére, utánna sokszor maguk a játékosok is vissza- j tolják. A szabadtéri mozi ] igen népszerű lett Salgótar-; jában. Még el sem csitult a bá- ] nyaműszakiak és bányalaka-1 tosok ötletes munkájának az i elismerése és dicsérete, máris újabb meglepetésre készülnek ; a bányatröszt vezetői. Tele- [ vízió közvetítő állomás lesz a bányászok következő ajándéka. Az egy adó- és négy vevőantennával működő televíziós közvetítő állomás terveit a tröszt beruházási osztályának műszaki tervezőcsoportja készítette el a rádió és vevő készülékeket pedig szovjet dokumentáció alapján a Magyar Honvédelmi Sportszövetség salgótarjáni rádiós klubja készíti el, Illetve nagyrészt már elkészítette. A többi között egy 12 csatornás televíziós vevő- készüléket építettek, s ők foiz- tosítjáik majd a televíziós közvetítő állomás üzemeltetését is. A televíziós közvetítő állomás a Salgótarján fölé közel 200 méter magasan emelkedő Pécskő-hegyen épül. Tizenhárom és félméteres vasszerkezetű toronyból emelkedik majd ki a közel négyméteres antenna, amely Salgótarján körül 20 kilométeres körzetben biztosítja a jó televíziós vételt az egymást érő hegyek miatt egyébként most nem tökéletes vételekkel szemben. A torony építésénél a bányászok társadalmi munkát kezdeményeznek majd, a most elkészült tervek és a vasszerkezetek is nagyrészt társadalmi munkával készülnek. A bányászok ajándéka, a salgótarjáni televíziós közvetítő állomás már az idén, előreláthatóan szeptemberben működik. Nagy Ferenc HOVÁ MENJÜNK KIRÁNDULNI? Salgó Salgótarjánban a legközelebbi kirándulóhely a történelmi nevezetességű salgói vár. A vár megközelítése többféleképp történhet. Rendszeres autóbuszjárat van Salgó és Salgótarján között, amely délelőtt a páratlan órákban indul a MÄVAUT megállóitól. Vonattal Somoskőújfaluig, s onnan az eresztvényi kőbánya mellett vezet fel jelzett turista út. Gyalogosan is megközelíthető a Tatárároktól, s a volt fogaskerekű vasút nyomtávain. A vár alatt terül el festői környezetben a menedékház, ahol hűsítő italok, ételek várják a kirándulókat. Csak férfiak jelentkezhetnek a jászberényi mezőgazdasági szakiskolába Augusztus elsejéig lehet jelentkezni a jászberénvi mezőgazdasági szakiskolába. Első sorban a nagyüzemi gazdaságok dolgozói nyerhetik el a felvételt, de jelentkezhetnek egyénileg dolgozó paraszt fiatalok is. Az iskola két éves, a tanítás és a kollégiumi ellátás teljesen ingyenes. A tanulók előmenetelüktől függően tanulmányi segélyt kapnak. A szakiskolát eredményesen elvégzett fiatalok Szakiskolát végzett mezőgazda” végbizonyítványt kapnak. Családi hétköznapok É A közelmúltban lapunk hasábjain „Hogy nyugodtan : művelhessék a földet” cím- jj mel írás jelent meg. A cikk j nagy viszhangot keltett, s nem egy kérésnek teszünk most eleget, midőn újra visz- szatérünk e kérdésre. ; Mindenekelőtt le kell szögeznünk, hogy megjelent írá- J sunk nem volt mindenben a helyes, s különösen nem a 3 sakszor megismétlődő „harrt colunk” kifejezek. Tény, hogy S harcolunk az osztályellenség 8 ellen, de a kétlaki dolgozókat 8 ezek közé nem sorolhatjuk. 5 A kétlakiak nagy többsége ! szorgalmas ember, s talán többet dolgoznak egy átlagembernél! Napi 8 órát az üzemben, a második műszakot pedig a szántóföldön. S ! ha munkájuk hasznosságát | nézzük, kétségkívül társadal- j inunknak szorgos építői. Ám { ennek ellenére, hogy elismer- j jiik munkájuk hasznosságát, J nem jelenti azt, hogy a kétI lakiak munkája az egyén és a társadalom számára kifogástalan. Egy mezőgazdasági dolgozó kemény munkát végez, különösen a nyári hónapok alatt. De bármennyire is nehéz a munkája, elfoglaltsága csak egy irányú, s van módja, lehetősége arra, hogy , pihenjen, erőt gyűjtsön a további munkára! Jut ideje a szórakozásra, különösen a téli hónapokban, de nyáron is kerül rá alkalom. Viszont a kétlakiak a megfelelő pihenés, a szórakozás különböző területeiről kizárják magukat. S mindez sajá- Ö tos körülményeikből adódik, 8 mert egy műszak a gyárban, S bányában, másik műszak a földön, ha egy kis szabad ideje van, boldog, ha alhat, így telnek napjai, örökös munkában, a napok egyhangúságában. Pénze van, hisz dolgozik érte, de ez sem tud számára örömet, szórakozást nyújtani, mert örökösen fáradt, nincs ideje, hogy üdülni menjen stb. S talán e néhány példa is elegendő annak bizonyítására, hogy a kétlaki dolgozó saját magát károsítja. A közelmúltban elkövettük azt a hibát, hogy harcot hirdettünk ellenük, mert csak egyoldalról néztük a kérdést, amely a társadalom, az üzem kárát idézi elő. Mert természetes, hogy a két műszak nem lesz 100 Százalékos. A kétlaki azt tartja, a sajátom az első. Persze nem helyes ez az álláspont. Számszerű adatokkal lehetne bizonyítani, hogy a gyárban, a bányában milyen kieső teljesítmény csökkenést idéz elő a mezőgazdasági munka megindulása. Beszélnünk kell arról is, hogy pártszervezeteink ezen a téren vajmi keveset tesznek. Az élet igazolja, hogy a kétlakiak problémáját nem lehet sablon módjára elintézni. Komoly nevelőmunkára van szükség. Tények, adatok sokaságával folytatni meggyőző munkát. Az a cél, hogy megértsék a kétlakiak: saját, egyéni és társadalmi érdek is; s akkor lesz munkájuk gyümölcsöző, ha nem szakítják magukat kétfelé, így nem féleredmények születnek. Szorgos emberek a kétlakiak. De szükség van arra, hogy segítsünk nekik megmutatni helyzetükből a kivezető utat. Segítsük őket annak eldöntésében, hogy válasszanak: a föld, vagy a gyár, a bánya. S ez nemcsak a kétlakiak, hanem a társadalom érdeke is. OrooOOOOOOOCXXXJOOOOCXXXXXXJOOCaPOOOOOOCXX» cÁ U ét la Utakról A felvételi feltételek közé tartozik a nyolc általános iskolai végzettség és a jelent-; kező fiatalnak legalább két éves mezőgazdasági gyakorlattal kell rendelkeznie. I ! A korhatár: 17-től 27 év. Ennél fiatalabbak, vagy idősebbek korengedélyt kérhetnek a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Igazgatósá- ! gától. A felvételt nyert tanulóknak! felvételi vizsgát kell tenniök, erről azonban a pályázókat az iskola igazgatója augusz-; tus 20-ig értesíti. ' Tolmácsi József, a Salgótarjáni Acélárugyár kazán- : kovácsa, már ötvenedik élet- ; éve felé közeledik. Az eltelt ;; ötvein évből csak az utóbbi \ tizenhárom évről lehet el- ;; mondani, hogy emberhez 11 méltó életet élt. Apja, a föl- .;! desúri igát húzta, s ezt az . 11 utat folytatta a még akkor ; I a fiatal Jóska is. Ám min- ! den hiába volt, — az örökös hajsza, robotolás —, nem ju- >! tott többre. Ilyen körülmé- .! nyék között nősült meg. Fe- . lesége szintén szegény cseléd . lánya. Most már ketten küz- : döttak egy jobb életért Jan- ; kovich nagyságos úrnál, nem ! ; sok eredménnyel. Két rossz ágytól, egy szekrénytől, két ; széktől és egy asztaltól nem ; jutott több a kisahlakú vá- ; lyogviskóba. A jobb élet re- ; ménye vezette végülis az ak- ; kori Rimamurány Vasműhöz, ; ahol felvették. Igaz, akikor ! már nem ketten voltak, halnem négyen: ők is, a kis Irén- ! és Rózsi. Ekkor már az 1930- I as évek végén segédmunkás Ivóit a gyárban Tolmácsi Jót'\ zsef. ! Lakást a szépnevű, de an- l*ná] rosszabb Ferenc-telepen '• kaptak. S az eddigi nyomorúság tovább folytatódott. Nem életük, csak parancso- »lójuk változott. A heti pen- ! gős kereset jó volt, ha éle- | lemre elegendőnek bizonyult, ;; hiába dolgozott sokszor va- ^1 sámapokon is. Szorgalma . ;; csak másnak volt gyümöl- f ;csöző. Számára és kis családapjának csak a nyomor, a nél- ! i külözés jutott osztályrészül. Közben a gyermekek száma ismét növekedett. A múltra való emlékezés az idős emberben indulatot, keserűséget vált ki. Csak akkor derül fel újra, amikor az 1945 utáni évekről beszél Mert a szabadság Tolmácsi- ékhoz is beköszöntött. Sőt mi több, szabadságunk évéber ünnepli azóta minden évber születésnapját a két iker Zoli és Jóska. A (kis csalác egyszerre igen megszaporodott. Az öt gyerek mellett a: idős mama is a családhoj költözött, s így az eddig négy tagú család 8 tagú lett A felszabadulás után a: évek gyorsan teltek. Ma mái a 26 éves Irén férjnél van Elvégezte a gyors és gépire tanfolyamot. A 22 éves Rozs esztergyályos lett, s ezekber a napokban már ő is jövendi életét tervezi. Ám otthon var még a két iker fiú, sál; éves Olga, a nagymama s ; két szülő. A nagy csalá< egyedüli keresője az apa. / múlt örökségét viseli magái Tolmácsi József, akinek nen volt lehetősége tanulni, nen úgy, mint gyermekeinek Több évtizedes gyakorlatár való tekintettel kapta mej a segédlevelet. Havi kereseti 1600 forint. Mivel nagy i család, az apa keresete, mondhatni 85-90 százalékban éle lemre megy — íme egy hav élemiszerfogyasztásuk: 12 k zsír, 120 kg kenyér, 14 k; cukor, 40 kg liszt, 100 k krumpli, s ezenkívül kolbás; s egyéb töltelék árut. Hú . heti ikét alkalommal kerül család asztalára. Egyszer vasárnap, s általában szerdáin. Egy alkalommal 2 kg-ot fogyasztanak el, azaz egy hónap alatt 16 kilót. Az elmúlt években rendszeresen vágtak disznót. Jelenleg is hármat hizlalnak. A nyári hónapok húsellátását nyúllal oldják meg. Most is> 40 darab nyúluk van. Nagyobbrészt főzelék és tészta szerepel étrendjükben. Gyümölcsöt általában keveset fogyasztanak, különösen most, mivel drága. Cukorfogyasztásuk is alatta van az országos átlagnak. Abban a lakásban laknak, melyben 20 évvel ezelőtt költöztek. A gyárvezetőség már biztosított volna két szo- ; bás, összkomfortos lakást, de ■ nem fogadták el. Ugyanis ott nem tarthatnának állai tokát, ami igen sok pénzt . takarít meg a nagy család- i nak. ’ Tüzelőt a TÜZÉP-től vesz- 1 nek, évi 40 mázsát, s a töb- ' bit az anya a közeli haldán i válogatja, ezzel is csökkenti 1 a kiadásokat. A lakás beren- - dezésén már nem kívánnak 1 változtatni, azt tartják, már 1 nekik megfelel. A probléma 1 a ikis család életében a ru■ házkodás, a szórakozás. * Rózsi — bár már menny- ’ asszony — havi 6-800 forin- : tos segítsége tette lehetővé, 1 hogy egy-egy ruhadarab kerüljön a család tagjainak. 1 Az anya már most bajiban I van, mi lesz ha Rózsi férj- ’ hez megy. Télre mind a gye- ’ rekeknek, mind a szülőknek ’ cipő, melegruha és nagyka- ’ bát kellene. Segítséget attól s várnak, hogy a 15 éves Olga i munkát kap a gyárban. Arra természetesen nem is gondolhatnak, hogy félre tehessenek valamit. Az is nagy Eredmény, hogy a házasulandó Rózsinak megvan a kelengyéje és a konyhabútora. A szórakozásról a nagjr családban nem igen lehet beszélni. A nagymama és az apa közel három éve látott utoljára filmelőadást. (Az apa mozi helyett inkább egy- egy pohár sört fogyaszt el). Az anya egy évben átlagoson néevszer megy moziba, míg a két iker és Olga kéthetenként jár. Van egy nén- rádjójuk, s ezenkívül előfizetői a Népszabadságnak és i Nők Lapjának. Könyvet csak a gyerekek olvasnak, havonként 2-3-at. Az apa tizenhárom éves korában már komoly munkaerő volt az uradalmi földön. Iskolába nem járt, most az egyik ikernek, Jóskának tangóharmonikát vettek, a szülők szeretnék zeneiskolába adni. A gyerekek csak a szülők, s a nagymama elbeszéléseiből ismerik a múltat. Délutánonként összejön a család az asszonylány is ott van kisfiával. Ilyenkor tervezgetnek. Az apa szerint már csak jobb lehet. Ezt az anya is helyesli. A két iker néhány év múlva dolgozni fog, s remény van, hogy Olga is rövidesen munkát kap. Bár nincsennek nagy terveik, s ami lenne sem születik meg máról holnapra, de tudják, hogy életük ma sem könnyű, sokan vannak akik tőlük jobban élnek, de nekik is csak jobb következhet. Hortobágyi András
