Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-23 / 57. szám
1958. jülíus 23. NÓGRÁDI MCPCJSAG 5 cd bmiki tó partján Ezek a kislányok Pestről jöttek nyaralni és gyönyörködni a nógrádi táj szépségében. Termelőszövetkezeíi bizottság alakult Újlak-pusztán (Tudósítónktól.) A vizslási Újlak pusztán július 20-án megalakult a termelőszövetkezeti előkészítő bizottság: Bozó Gábor, Mi- surák Béla és Petrovics Zoltán, a bizottság tagjai írták alá először — családtagjaikkal együtt — a belépési nyilatkozatot. Elhatározásukkal nem állnak egyedül. Példájukat követte Dobics Sándor, Forgó József, Oravecz András, valamint Rezes Józsefné is. A szüleitő termelőszövetkezetnek már 11 tagja jelentkezett, de az alakuló közgyűlésig, amelyet augusztus 10-én szeretnének megtartani, még jó pár jelentkezésre számítanak. Nagy segítséget jelentenek számukra az állattenyésztés megindulásához a Baranyi-féle birtok gazdasági épületei. Kis tatarozással, amelyhez segítséget ígért az újlaki bánya vezetősége is, 40 férőhelyes istállót és 30 vagonos magtárat nyernek. Silókukoricát termesztenek Jobbágyiban A jobbágyi Üj Otthon termelőszövetkezet részt vesz a silókukorica termesztési versenyben. Hat katasztrális holdon négyzetesen vetik a kukoricát, s minden hold 80 kilogramm pétisót kap. Ha kikelt, megfogasolják, meg- kapálják. Természetesem minden munkálatot géppel végeznek itt is. A termelőszövetkezet összesen 300 köbméter silót készít. Szakcsoportot alakitottak az alsópetényi asszonyok Málnatermelő szakcsoportot alakított 15 asszony Alsópe- ténytbem. A szakcsoportot a községi nő.taniács és a föld- művesszövetkezet nőbizottsága közösen szervezi. Öt katasztrális hold tartalékterületet kaptak a községi tanácstól. Ebből lkát Ikatasztrá- lis holdon málnát telepítenek. A málnatő beszerzését a községi aigironómus vállalta. A nőtanács és a nőbizottság elhatározta, hogy a másik három holdon zöldséget termelnek majd, ha elegendő asszonyt sikerül meggyőzniük a szakcsoport helyességéről, fontosságáról. Ez bizonyára nem lesz túlságosan nehéz, hiszen ezen a környéken elég rossz a zöldárú ellátás, a lakosságnak és a szakcsoport tagjainak egyaránt nagyon hasznos lenne, ha a málnán kívül zöldségtermesztéssel is foglalkoznának. A nőbanács tagjai már beszélgettek az alsópetényi bányászok feleségeivel és remélik, hogy közülük is sokan tagjai lesznek rövidesen a szakcsoportnak. Annál is inkább, mert ők maguk is érzik a rósz zöldségellátás hátrányát. ÜZENET SZENDEHELYRE Még 1956 évében elkezdték Szendehely községben egy új kultúrház építését. A 200 000 forintos hitelt csak a III. negyedév végére biztosították, így az építkezést csak az ősz végén kezdhették meg, a községben. Bár az ellenforradalom idején is folytatták a munkát, anyagbeszerzési nehézségek és a nehéz gazdasági helyzet miatt, 72 000 forint értékű munkát tudtak végezni, plusz 6000 forint értékű társadalmi munkát. Ugyanezen okok miatt 1957-ben a kultúrház építését a községfejlesztési tervbe illesztették be. Az építés folytatására 38 000 forintot' terveztek. Ebben az évben is szerepel a közságfejlesztési tervben a kultúrház építése. A terv végrehajtásához 40 000 forint bankhitelt számítottak felhasználni, azonban még nem kapták meg a kért üsz- szeget. A község ereje arra már nem elegendő, hogy az idén át is adják rendeltetésének a 'kunúrházat. A szendehelyi-1 ek .kérik a megyei tanácsot, biztosítsanak annyi segítségeit legalább, hogy az épület egy részét használható állapotba tehessék már az idén. Ami lehet, a község népe társadalmi munkában vállal magára. De a kultúrház építése állami érdek is, hiszen nem lehet az, hogy a község dolgozóinak bűzös, nedves istállóból átalakított épületben kelljen a kultúrával ismerkedniük. A szendehelyiek kérésére a megyei tanács tervosztálya a következő választ adta: A megyében legalább eny- nyire fontos, ha nem fontosabb az iskolák építése. Ezek ki is merítették a megyei tanács ezévi pénzkeretét. A megyei tanács éppen ezért pénzbeni segítséget nem tud ígérni. Abban az esetben azonban, ha a község népe az annyira óhajtott kultúrház érdekében összefogna a szükséges anyagok egy részét, valamint műszaki segítséget feltétlenül adna. Most már csak Szendehely község lakóin múlik, hogy avatja e idén kultúrházát? ^o-ooooooooooooooooooooooo-oooo-o-o 0-0 oooo-oo-o-oo-ooo Aratnak Zagyvapálfalván Jól benn járunk már a júliusban. Megérett a gabona, javában folyik az aratás, a zagyvanálfalvai Kossuth Tsz-ben is. A mezőgazdaságban ez mindig a legnehezebb munkának számított. A tűző inap, s a tengernyi gabona egyszerre teszi próbára az ember erejét. Az e^énileg gazdálkodó dolgozó parasztoknál m-" mindig komoly megerőltetést, nem csak a család, de sokszor a rokonság igénybe vételét is jelenti. A termelőszövetkezeteknél egészen más a helyzet. A tagoknak mindössze a gabona táblák sarkait kell kézzel levágni', hogy nyugodtan; dolgozhassanak a gépek. Mert a Kossuth Termelőszövetkezetnél már gép arat. Vidám gyerekek Fürdőt kap Szécsény Az új moziihelyiség után, íijabb régen kívánt kérelme teljesedik a széesényi dolgozóknak. Rövidesen átadják rendeltetésének a már építkezésben rés a szerelési mun- Scálatokban befejezéshez közelgő fürdőt. A fürdő igen nagy .költségvetéssel készült, csupán a "víz biztosítása (mely a most ásott judakúti dűlőben lévő rkúfból 1500 méteres vezetéken jut a fürdőhöz) 465 ezer forintba kerül. Az egész fürdő 1 millió 200 ezer forintos beruházással épült, mely ösz- szeget a népgazdaság fedezi. A fürdő 4 kabinnal és 4 fürdőkáddal működik majd. Előreláthatólag hetente hat napon át üzemeltetik. Jó termést ígér a szőlő Moherén Mohora község dolgozó parasztjai több mint 40 katasztrális holdon termesztenek szőlőt. S a mohorai szőlők oly szépek, gondozottak, ha közbe nem jön valamiféle elemi csapás, a termelők rekord termést érnek el az idén. A csapadékos, meleg idő rendkívül kedvező a szőlő egyik veszedelmes betegségének a peronoszpórának. Ahol Slezák Józsefné, a ihonti Győzelem Termelőszövetkezet tagja nyugdíjba megy. Egyszerű dolog az egész. Sokan talán arra gondolnak, minek írni róla, hiszen természetes ez nálunk. Meg aztán kit is érdekelne Slezák Józsefné sorsa, hiszen annyi idős asz- -szony van a világon. Ezért nem is annyira Slezák néniről akarok írni — bár megérdemli — hanem arról, hogy nemrégiben falun még az volt a természetes, hogy az •emberek gondolatvilágát egy percre sem hagyta nyugton a félelem az öregségtől. JSIem azon töprengtek, hogy egyszer megöregszenek, hisz «z a világ rendje. A kilátástalan, bizonytalan öregkortól féltek. Ezért gyújtogattok égész életükön át egy kis földecs- kére, házacskára, hogy legyen valamijük öregségükre, amiért eltartják őket. Slezák néni öt esztendőt töltött, a honti Győzelem Termelőszövetkezetben. Szeretett ott lenni, jólérezte magát az (Slezák nini lUfiKf díjba ukí/ij emberek között. Megbecsülték munkáját. Az első esztendőben — jól emlékszik még — a kertészetben dolgozott. Nyolcán voltak asszonyok, mind fiatalabbak nála. De sokat is mondogatták a kívülállók, amint reggelente betette maga mögött a kiskaput, elindult a termelőszövetkezetbe. — Minek jár oda ilyen idős asszony?... Miért kell neki eny- nyit dolgoznia?... De Slezák néni nem igen adott a szóbeszédre. Tudta, ha valaki enni akar, azért meg is kell dolgoznia. S ha a növénytermelésben — ahová később munkába osztották be — a dolog úgy kívánta, hogy bizony csak este 7, vagy 8 órakor hagyhatják abba a m unj kát, az öreg ráncos kezek engedelmeskedtek. Kapáltak, vágták a gyomot, segítettek a burgonyának, kukoricának, hogy nagyra nőhessen. De meg is volt a munka értelme, mert egy esztendő alatt 250 munkaegységet szerzett ez az idős asszony. Az elmúlt évben meg, öreg korára való tekintettel a termelőszövetkezeti tagok úgy határoztak, két mázsa búzát, három mázsa árpát adnak Slezák néninek szociális juttatásként. Most már panaszkodik, nem bírja a munkát, fájnak a karjai, ezért is ment már nyugdíjba. Ha nem tud úgy dolgozni, ahogy szeretné ott a közösben, legjobb, ha itthon marad. Hadd pihenjenek most már fáradt karjai. De azért most sem tud nyugton maradni a kis körtefa árnyékában. Egyedül van otthon, jó másfél, vagy két hónapja tán. Embere beteg, Balassagyarmaton van a kórházban. Helyette is ő tesz-vesz az udvaron, meg benn a házban. Aztán a termelőszövetkezet háztáji földet is adott részükre. Azt sem hagyhatja elgazosodni, dolog van azzal is. Meg Slezák néni valahogy úgy érzi, nem is tudna meglenni munka nélkül. A termelőszövetkezetben is a legszorgalmasabbak között tartották számon. Ha tétlenül ülne, jobban érezné talán azt is, hogy élete párja nincs mellette. így, hogy foglalatoskodik valamivel— mert munkát mindig talál — mindjárt jobban halad az idő, s aztán nem is emészti magát annyira. A postás kihozta neki az első havi nyugdíját. Megkapta járandóságát az új esztendőtől egészen mostanáig. Ahogy akkor számolni kezdte a ropogós papírpénzt, hirtelen az jutott eszébe, a termelőszövetkezet nem csak akkor fogadja magába az embert, amikor még erős, hasznot hajt, bírja a munkát. Mint a jó gyerek, akkor is gondoskodik az öregekről, amikor már nem bírják szusszal a járást, félre állnak a sorból. Vincze Istvánná nem védekeznek ellene, ko-* moly károkat okozhat. A < mohorai gazdákat azonban < nem fenyegeti ilyen veszély, j Kellő időben elvégezték a peronoszpóra elleni védekezést. Gazgyiik Pali bácsi például j már ötször permetezte szőlő- ( jét, s igyekezett megmagya-! rázni a szőlő termelőknek is, < mennyire fontos, hogy ezt a< ri munkát valamennyien elvé- ( gezzék. Gazgylk Pali bácsi* több mint 50 esztendős már. [ Életének nagy részét itt Mo- < horán, a szőlők között élte J le. Kora tavasztól késő őszig < még csak munka alkad a í szőlőben, kinn lakik a bor-< házban. A szőlős gazdák szi- \ vesen felkeresik, s meghallgatják jó tanácsait. Hiszen legtöbben a felszabadulás után lettek szőlős gazdák, szükségük van a felvilágosító szóra. így aztán legtöbbjük Gazgyik*! Pali bácsi permetlevével, felszerelésével gondozza szőlejét. Jó termést hozott Pali bácsinak a cseresznye is. A ba-í lassagyarmati piacon az idén < is elsőként árulta. Az évi? adót is a cseresznyéből fizet-5 te ki. A szőlőből szintén szép £ jövedelemre számít, hiszen a; termés nagy részét csemege ( szőlőként értékesíti. Tóth Alajos ! 3500 liter tej egy tehéntől Kétszáz tehenet fejnek a magyamándori állami gazda- j ság tehenészei. Az istálló- átlag 12 liter, ami azt jelenti, \ hogy tehenenként 3500 litert fejnek egy esztendőben. Az állami -gazdaságok igaz- \ gatóságánál beindult tej- < termelési versenyben ezzel az \ eredménnyel a negyedik helyen állnak. A továbbiakban még jobb eredményekre számíthatnak, hiszen takarmá- \ nyuk van elegendő. Nyerges Lajos és Németh József a kisterenyei gépállomás dolgozói a zagyvapálfalvai Kossuth Termelőszövetkezet gabonatábláján dolgoznak. A termelőszövetkezet tagjai soha nem látott szorgalon mai rakják keresztekbe a gép után a kévéket. Juhász János bácsi felett már 58 év tavasza szállt el. De azért még jól bírja I magát. Szorgalmasan dol- I gozik a gabona betakarításánál.
