Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-23 / 57. szám

1958. jülíus 23. NÓGRÁDI MCPCJSAG 5 cd bmiki tó partján Ezek a kis­lányok Pest­ről jöttek nyaralni és gyönyörköd­ni a nógrádi táj szépsé­gében. Termelőszövetkezeíi bizottság alakult Újlak-pusztán (Tudósítónktól.) A vizslási Újlak pusztán július 20-án megalakult a termelőszövetkezeti előkészítő bizottság: Bozó Gábor, Mi- surák Béla és Petrovics Zol­tán, a bizottság tagjai írták alá először — családtagjaik­kal együtt — a belépési nyilat­kozatot. Elhatározásukkal nem állnak egyedül. Példájukat követte Dobics Sándor, Forgó József, Oravecz András, vala­mint Rezes Józsefné is. A szü­leitő termelőszövetkezetnek már 11 tagja jelentkezett, de az alakuló közgyűlésig, ame­lyet augusztus 10-én szeretné­nek megtartani, még jó pár jelentkezésre számítanak. Nagy segítséget jelentenek számukra az állattenyésztés megindulásához a Baranyi-féle birtok gazdasági épületei. Kis tatarozással, amelyhez segít­séget ígért az újlaki bánya ve­zetősége is, 40 férőhelyes is­tállót és 30 vagonos magtárat nyernek. Silókukoricát termesztenek Jobbágyiban A jobbágyi Üj Otthon ter­melőszövetkezet részt vesz a silókukorica termesztési ver­senyben. Hat katasztrális hol­don négyzetesen vetik a ku­koricát, s minden hold 80 kilogramm pétisót kap. Ha kikelt, megfogasolják, meg- kapálják. Természetesem min­den munkálatot géppel vé­geznek itt is. A termelőszö­vetkezet összesen 300 köb­méter silót készít. Szakcsoportot alakitottak az alsópetényi asszonyok Málnatermelő szakcsoportot alakított 15 asszony Alsópe- ténytbem. A szakcsoportot a községi nő.taniács és a föld- művesszövetkezet nőbizottsá­ga közösen szervezi. Öt ka­tasztrális hold tartalékterü­letet kaptak a községi ta­nácstól. Ebből lkát Ikatasztrá- lis holdon málnát telepítenek. A málnatő beszerzését a köz­ségi aigironómus vállalta. A nőtanács és a nőbi­zottság elhatározta, hogy a másik három holdon zöldséget termelnek majd, ha elegendő asszonyt sikerül meggyőzniük a szak­csoport helyességéről, fontos­ságáról. Ez bizonyára nem lesz túlságosan nehéz, hiszen ezen a környéken elég rossz a zöldárú ellátás, a lakosság­nak és a szakcsoport tagjai­nak egyaránt nagyon hasznos lenne, ha a málnán kívül zöld­ségtermesztéssel is fog­lalkoznának. A nőbanács tagjai már be­szélgettek az alsópetényi bá­nyászok feleségeivel és re­mélik, hogy közülük is so­kan tagjai lesznek rövidesen a szakcsoportnak. Annál is inkább, mert ők maguk is érzik a rósz zöldségellátás hátrányát. ÜZENET SZENDEHELYRE Még 1956 évében elkezdték Szendehely községben egy új kultúrház építését. A 200 000 forintos hitelt csak a III. negyedév végére biztosították, így az építkezést csak az ősz végén kezdhették meg, a községben. Bár az ellenforradalom ide­jén is folytatták a munkát, anyagbeszerzési nehézségek és a nehéz gazdasági helyzet miatt, 72 000 forint értékű munkát tudtak végezni, plusz 6000 forint értékű társadalmi munkát. Ugyanezen okok mi­att 1957-ben a kultúrház épí­tését a községfejlesztési terv­be illesztették be. Az építés folytatására 38 000 forintot' terveztek. Ebben az évben is szerepel a közságfejlesztési tervben a kultúrház építése. A terv végrehajtásához 40 000 forint bankhitelt számítottak felhasználni, azonban még nem kapták meg a kért üsz- szeget. A község ereje arra már nem elegendő, hogy az idén át is adják rendeltetésének a 'kunúrházat. A szendehelyi-1 ek .kérik a megyei tanácsot, biztosítsanak annyi segítségeit legalább, hogy az épület egy részét használható állapotba tehessék már az idén. Ami lehet, a község népe társa­dalmi munkában vállal ma­gára. De a kultúrház építése állami érdek is, hiszen nem lehet az, hogy a község dol­gozóinak bűzös, nedves is­tállóból átalakított épületben kelljen a kultúrával ismer­kedniük. A szendehelyiek kérésére a megyei tanács tervosztálya a következő választ adta: A megyében legalább eny- nyire fontos, ha nem fonto­sabb az iskolák építése. Ezek ki is merítették a megyei ta­nács ezévi pénzkeretét. A megyei tanács éppen ezért pénzbeni segítséget nem tud ígérni. Abban az esetben azonban, ha a község népe az annyira óhajtott kultúr­ház érdekében összefogna a szükséges anyagok egy ré­szét, valamint műszaki segít­séget feltétlenül adna. Most már csak Szendehely község lakóin múlik, hogy avatja e idén kultúrházát? ^o-ooooooooooooooooooooooo-oooo-o-o 0-0 oooo-oo-o-oo-ooo Aratnak Zagyvapálfalván Jól benn járunk már a júliusban. Megérett a gabo­na, javában folyik az aratás, a zagyvanálfalvai Kossuth Tsz-ben is. A mezőgazdaság­ban ez mindig a legnehezebb munkának számított. A tűző inap, s a tengernyi gabona egyszerre teszi próbára az ember erejét. Az e^énileg gazdálkodó dolgozó parasz­toknál m-" mindig komoly megerőltetést, nem csak a család, de sokszor a rokon­ság igénybe vételét is jelen­ti. A termelőszövetkezeteknél egészen más a helyzet. A tagoknak mindössze a gabo­na táblák sarkait kell kézzel levágni', hogy nyugodtan; dol­gozhassanak a gépek. Mert a Kossuth Termelőszövetkezet­nél már gép arat. Vidám gyerekek Fürdőt kap Szécsény Az új moziihelyiség után, íijabb régen kívánt kérelme teljesedik a széesényi dolgo­zóknak. Rövidesen átadják rendeltetésének a már épít­kezésben rés a szerelési mun- Scálatokban befejezéshez kö­zelgő fürdőt. A fürdő igen nagy .költség­vetéssel készült, csupán a "víz biztosítása (mely a most ásott judakúti dűlőben lévő rkúfból 1500 méteres vezeté­ken jut a fürdőhöz) 465 ezer forintba kerül. Az egész für­dő 1 millió 200 ezer forintos beruházással épült, mely ösz- szeget a népgazdaság fedezi. A fürdő 4 kabinnal és 4 fürdőkáddal működik majd. Előreláthatólag hetente hat napon át üzemeltetik. Jó termést ígér a szőlő Moherén Mohora község dolgozó pa­rasztjai több mint 40 kataszt­rális holdon termesztenek szőlőt. S a mohorai szőlők oly szépek, gondozottak, ha közbe nem jön valamiféle elemi csapás, a termelők re­kord termést érnek el az idén. A csapadékos, meleg idő rendkívül kedvező a szőlő egyik veszedelmes betegségé­nek a peronoszpórának. Ahol Slezák Józsefné, a ihonti Győzelem Ter­melőszövetkezet tagja nyugdíjba megy. Egyszerű dolog az egész. Sokan talán arra gondolnak, mi­nek írni róla, hiszen természetes ez ná­lunk. Meg aztán kit is érdekelne Slezák Józsefné sorsa, hi­szen annyi idős asz- -szony van a világon. Ezért nem is annyira Slezák néniről akarok írni — bár megér­demli — hanem arról, hogy nemrégiben falun még az volt a természetes, hogy az •emberek gondolatvi­lágát egy percre sem hagyta nyugton a fé­lelem az öregségtől. JSIem azon töpreng­tek, hogy egyszer megöregszenek, hisz «z a világ rendje. A kilátástalan, bi­zonytalan öregkortól féltek. Ezért gyújto­gattok égész életükön át egy kis földecs- kére, házacskára, hogy legyen valami­jük öregségükre, amiért eltartják őket. Slezák néni öt esztendőt töltött, a honti Győzelem Ter­melőszövetkezetben. Szeretett ott lenni, jólérezte magát az (Slezák nini lUfiKf díjba ukí/ij emberek között. Meg­becsülték munkáját. Az első esztendőben — jól emlékszik még — a kertészetben dolgozott. Nyolcán voltak asszonyok, mind fiatalabbak ná­la. De sokat is mon­dogatták a kívülállók, amint reggelente be­tette maga mögött a kiskaput, elindult a termelőszövetke­zetbe. — Minek jár oda ilyen idős asszony?... Miért kell neki eny- nyit dolgoznia?... De Slezák néni nem igen adott a szóbeszédre. Tudta, ha valaki enni akar, azért meg is kell dol­goznia. S ha a nö­vénytermelésben — ahová később mun­kába osztották be — a dolog úgy kívánta, hogy bizony csak este 7, vagy 8 óra­kor hagyhatják abba a m unj kát, az öreg ráncos kezek enge­delmeskedtek. Kapál­tak, vágták a gyomot, segítettek a burgo­nyának, kukoricának, hogy nagyra nőhes­sen. De meg is volt a munka értelme, mert egy esztendő alatt 250 munkaegy­séget szerzett ez az idős asszony. Az el­múlt évben meg, öreg korára való te­kintettel a termelő­szövetkezeti tagok úgy határoztak, két mázsa búzát, három mázsa árpát adnak Slezák néninek szo­ciális juttatásként. Most már panasz­kodik, nem bírja a munkát, fájnak a kar­jai, ezért is ment már nyugdíjba. Ha nem tud úgy dolgozni, ahogy szeretné ott a közösben, legjobb, ha itthon marad. Hadd pihenjenek most már fáradt kar­jai. De azért most sem tud nyugton maradni a kis kör­tefa árnyékában. Egyedül van otthon, jó másfél, vagy két hónapja tán. Embere beteg, Balassagyar­maton van a kórház­ban. Helyette is ő tesz-vesz az udvaron, meg benn a házban. Aztán a termelőszö­vetkezet háztáji föl­det is adott részükre. Azt sem hagyhatja elgazosodni, dolog van azzal is. Meg Slezák néni valahogy úgy érzi, nem is tudna meglenni mun­ka nélkül. A terme­lőszövetkezetben is a legszorgalmasabbak között tartották szá­mon. Ha tétlenül ülne, jobban érezné talán azt is, hogy élete párja nincs mellette. így, hogy foglalatoskodik vala­mivel— mert mun­kát mindig talál — mindjárt jobban ha­lad az idő, s aztán nem is emészti magát annyira. A postás kihozta neki az első havi nyugdíját. Megkapta járandóságát az új esztendőtől egészen mostanáig. Ahogy akkor számolni kezd­te a ropogós papír­pénzt, hirtelen az jutott eszébe, a ter­melőszövetkezet nem csak akkor fogadja magába az embert, amikor még erős, hasznot hajt, bírja a munkát. Mint a jó gyerek, akkor is gon­doskodik az öregek­ről, amikor már nem bírják szusszal a já­rást, félre állnak a sorból. Vincze Istvánná nem védekeznek ellene, ko-* moly károkat okozhat. A < mohorai gazdákat azonban < nem fenyegeti ilyen veszély, j Kellő időben elvégezték a peronoszpóra elleni vé­dekezést. Gazgyiik Pali bácsi például j már ötször permetezte szőlő- ( jét, s igyekezett megmagya-! rázni a szőlő termelőknek is, < mennyire fontos, hogy ezt a< ri munkát valamennyien elvé- ( gezzék. Gazgylk Pali bácsi* több mint 50 esztendős már. [ Életének nagy részét itt Mo- < horán, a szőlők között élte J le. Kora tavasztól késő őszig < még csak munka alkad a í szőlőben, kinn lakik a bor-< házban. A szőlős gazdák szi- \ vesen felkeresik, s meghall­gatják jó tanácsait. Hiszen legtöbben a fel­szabadulás után lettek szőlős gazdák, szükségük van a felvilágosító szóra. így aztán legtöbbjük Gazgyik*! Pali bácsi permetlevével, fel­szerelésével gondozza szőle­jét. Jó termést hozott Pali bá­csinak a cseresznye is. A ba-í lassagyarmati piacon az idén < is elsőként árulta. Az évi? adót is a cseresznyéből fizet-5 te ki. A szőlőből szintén szép £ jövedelemre számít, hiszen a; termés nagy részét csemege ( szőlőként értékesíti. Tóth Alajos ! 3500 liter tej egy tehéntől Kétszáz tehenet fejnek a magyamándori állami gazda- j ság tehenészei. Az istálló- átlag 12 liter, ami azt jelenti, \ hogy tehenenként 3500 li­tert fejnek egy esztendőben. Az állami -gazdaságok igaz- \ gatóságánál beindult tej- < termelési versenyben ezzel az \ eredménnyel a negyedik he­lyen állnak. A továbbiakban még jobb eredményekre szá­míthatnak, hiszen takarmá- \ nyuk van elegendő. Nyerges Lajos és Németh József a kisterenyei gépállo­más dolgozói a zagyvapálfalvai Kossuth Termelőszövet­kezet gabonatábláján dolgoznak. A termelőszövetkezet tagjai soha nem látott szorgalon mai rakják keresztekbe a gép után a kévéket. Juhász János bácsi felett már 58 év tavasza szállt el. De azért még jól bírja I magát. Szorgalmasan dol- I gozik a gabona betakarí­tásánál.

Next

/
Thumbnails
Contents