Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-09 / 53. szám

1958. július 9. nógrádi nRpCjsAg 5 Szabó Kálmán hazatért S zálas, derék fiatalem­ber Szabó Kálmán. Két erős karja jól bírja a munkát, s ez mindenhol elismerést szer­zett neki. Egyike ő is azok­nak a sokat emlegetett falu­si fiataloknak, akik még meg nem találják igazi he­lyüket, járják a mezőgazda- sági- és ipari munkahelyeket, hol találnák meg legjobban szá­mításukat? Mikor aztán ked- Triikre való helyre akadnak, megállapodnak, megkötnek, mint a fiatal fák a jó fekete földben. Gyökeret eresztenek, •de aztán olyan erőset, hogy jöhet akármilyen szél. nem tudja helyükből kimozdítani őket. Szabó Kálmán is dol­gozott már állami gazdaság­ban, az építészetnél, míg vé­gül az idei tavasz haza hoz­ta őt Patakra. Belépett a Kossuth Termelőszövetkezet­be és azóta ott dolgozik. Három munkában eltelt hó­nap van mögötte, de munka­társai, a dologban megfáradt idős parasztemberek csak a legjobbat mondják róla. A növénytermelési brigádba osz­tották be, s munkájára még nem volt panasz. Akár a ka­pálás ideje, akár a széna ■kaszálásakor mindig számít­hattak rá. Dorogon az egyik építke­zésnél dolgozott. Nem volt rossz helye, s a fizetése sem volt megvetni való, hiszen -Szabó Kálmán még nem töl­tötte le katonaidejét. De megfizethetetlen az, ha az ember itthon van, inem kell vasárnap felkerekednie a va­súthoz, hogy időben megér­kezzék, időben kezdhesse 'hétfőn a munkát. Mert Do­rogról — ahogy meséli — szombatonként került haza, s ahogy elijött a vasárnap es­te, indulnia kellett vissza. Az első hónapban 1400 fo­rintot keresett de átla­gosan 1000-1100 forintra jött ki havonként. S ebből bi­zony 300 forintot — ha nem többet — vissza Is vitt ma­gával, hogy egész hónap­ban legyen pénze élelemre. 1^1 őst hogy márciustól itt­hon van, reggel ötkor, vagy hatkor kel, mikor mennyi munka vár a termelőszövet­kezet tagjaira, mert a falusi embernek mindig a munka mennyisége parancsol. Megy a termelőszövetkezetbe, ahol aztán eligazítják hol dolgoz­zon aznap. Most egy kicsit kifújhatják magukat, mert a kapálással végeztek, a búza meg még nem érett annyira, hogy arathassák. Igaz, szerző­dést kötöttek a gépállomással, s így a termelőszövetkezet tagjai a rozsot vágják majd. Most a cukorrépát kellene még egyszer kapálni, de hogy leesett az eső, nem bimak a földre menni, még vala­mennyire meg nem szikkad. Jól járt Szabó Kálmánnal a termelőszövetkezet, hiszen legalább még 10 olyan dol­gos kézre lenne szükség, mint az övé is. De ő sem csalódott, nem bánta meg, hogy a várost, a havi fizetést otthagyta a faluért. Mert számoljunk csak! Ahogy ter­vezik, majd 38 forintot ér egy munkaegység a Kossuth Tsz-ben. Ha csak 300 mun­kaegységet teljesít is. meg­keresi havonként azt az ösz- szeget, amit az építkezésinél kapott. De hát az igyekvő, szorgalmas fiatalembernek ettől több munkaegysége lesz. A három hónap alatt átla­gosan 41 munkaegységet teljesített. Az is igaz. a falu­si éhiber az őszi betakarítás­kor látja egész esztendei munkájának ■gyümölcsét. De a Kossuth Termelőszövetke­zetben minden hónapban osz­tanak 8—10 Ft munkaegység előleget, így egyetlen tagjuk sem lézeng pénz nélkül. II gy alakul, formálódik a falu élete, benne a falusi fiataloké is. A munkában Ludányhalászi a káposzta­termelés terén nagy múltra te­kint vissza. Itt terem a megye minden részén ismert ipoly- menti káposzta, amelyből a környező országokba is jut exportként. Igen nagy jöve­delmi forrás ez a falu dol­gozói számára. Már nagy részt kiültették a nagy gonddal ápolt palán­tákat. Most már — ahogy mondják — csak „foltoznak”, ami azt jelenti, hogy a kiszá­radt, a nem befogant palán­ták helyére újat ültetnek. Az elmúlt évben mintegy negyven, az idén 50-60 holdon termelik a káposztát. Ez azt jelenti: most 150-200 ezer pa­lántával ültetnek többet. Vagy­is az idén 600 000 palántát ül­tettek el. Ha kedvező lesz az már egyre jobban megtalál­ják a számításukat, most még az kell. hogy a tanulás­ban, szórakozásban sem le­gyen tátongó, mély szakadék a falu és a város fiataljai között. Itt nagy feladat vár a KISZ-re. Szabó Kálmán is KISZ-tag, a taggyűlésekre még eljár, elszórakozik a táncmulatságon is, könyvet már nem olvas. Szép dolog az. ha a KISZ-szervezet ösz- szefogja a fiatalokat, szín­előadásokat rendez, tánc- mulatságokat, de tevékeny­sége nemcsak ebben kell, hogy kimerüljön. Ismertesse meg velük a tudás forrását: a könyvet is. Beszélgessenek a KISZ-ben a falu problémáiról. A falu jövőjét lássák a termelőszövetkezet­ben, adjanak segítséget meg­erősítéséhez. Patakon a Kos­suth Tsz-ben munkaerő- hiánnyal küzdenek. Ezt min­denki tudja a faluban. Va­jon gondoltak-e már arra a KlSZ-fiatalok, hogy a leg­nagyobb munkák idején se­gíthetnének a termelőszövet­kezetnek. Ha ilyen szervezeti élet alakul ki falvainkban, a KISZ-szervezet nemcsak a szórakozásban segíti a fiata­lokat, de mozgósítja a mun­kára is, egyre kevesebb lesz az a fiatal fiú, leány, aki nem találja helyét, elkíván­kozik a faluból. Vincze Istvánné időjárás — már pedig minden jel arra mutat, hogy kedvező lesz — biztosítva lesz a me­gye káposzta szükséglete, sőt a szomszédos megyékbe is jut belőle. Azonban az sincs ki­zárva, hogy a körülvevő or­szágokba is küldenek az itt termelt jóminőségű káposztá­ból. Nagy üggyel-bajjal jár a káposzta termés, de öröm­mel áll neki a falu, mert ez nagyjelentőségű kereseti forrás számukra, ebből a jövedelem­ből akarja a falu többsége az évi adóját rendezni. Nagy szorgalommal dolgoz­zanak a ludányhalászi dolgozó parasztok, hogy ne legyen hi­ány a nagyon keresett ká­posztából sehol a megyében. Epreskertek az Ipoly mentén Az Ipoly-völgyi epreskertek « kora tavasz mostoha időjá­rási viszonyai ellenére az idén is igen szépen fizettek a szor­galmas honti, drégelypalánki •és ipolyvecei gazdáknak. E három kis falu földművesszö­vetkezeti felvásárló telepein már közel két millió Ft-ot kaptak kézhez áruikért az epertermelők. — Nagy összeg ez bizony — mondja megelégedetten a 69 éves Molnár Pali bácsi, aki az ipolyvecei határban két és fél ölnyi széles, 150 öl hosszú -csíkon termel epret, — Meg is vagyunk mindannyian elé­gedve az árakkal. Nem hul- lámzanak úgy, mint az elmúlt években. Most más a helyzet. A ter­melési biztonság nagy kedvet ad a gazdáknak. Az eperter­melők zöme még április de­rekán szerződést kötött a föld­művesszövetkezetekkel földi- eper termésük jelentős szá­zalékának értékesítésére. A honti „Győzelem“ Termelő- szövetkezet pl. 50 mázsa sza­mócát kötött le. Áru átadási kötelezettségének már június közepén több mint 100 szá­zalékban eleget tett. Lakó János Hontról 4 mázsára kö­tött szerződést és már június 21-ig 428 kg epret adott át. Gál Mihály 2 kát. holdon ter­mel földiepret és nap mint nap 2—3 mázsa árut vitt be az átvevőhelyre. 15 mázsára kötött szerződést, de ezt jú­nius közepére már messze túl­teljesítette. Balogh József Ipolyvecén arról panaszkodik, hogy ke­vesli a terrqéshozamot — töb­bet kellene itt náluk kihoz­ni a bogyósgyümölcsúekből, csak meg tudnánk birkózni a májusi szárazsággal. Ez teljesen a termelőkön múlik. Ha néhányadmagával összefogna az a vállalkozó- szellemű és minden új után érdeklődő ember, akkor dacol­hatnának az éveken át meg­ismétlődő tavaszi és nyári aszályokkal. Határmezs­gyéjükön egész minimális költséggel fúratnának egy betongyúrúzöit bővizű, úgy­nevezett expressz-kutat, s vennének egy öntözőmotort szivattyúval. Ha megalakíta­nák az ipolyvecei gyümölcs- termelők szakcsoportját, még könnyebbé és eredményesebbé tehetnék anyagbeszerzésüket, talajmúvelési és növényvédel­mi munkájukat, értékesítésü­ket, szóval az egész munkát. Vannak már olyan terme­lők, akik ezt tisztán látják. Így gondolkodik többek kö­zött ifj. Tóth József, az ipoly­vecei mezőgazdasági állandó bizottság haladó gondolkodású elnöke is. Azt tartja, hogy csak rajtuk, a termelőkön mú­lik. hogy jól kifizetődő zöld­ség- és gyümölcstermesztésre, baromfitenyésztésre társulja­nak és akkor még jobban él­hetnének. Pedig már most sem panaszkodnak. 1946 ta­vaszán 94 házhelyet osztot­tak ki az ipolyvecei földhöz­ragadt kisemberek között. — Az idén már csak 5 áll be­építetlenül ezekből a telkek­ből. 5 évvel ezelőtt még csak a házi kertekben termesztet­tek epret. 1952—53-ban — az élelmes hontiak példáján felbuzdulva, Ipolyvecén is hozzáláttak az üzemi epresek létesítéséhez. Azóta évről év­re ugrásszerűen növekedett az epreskertek területe. Ma már 126 kh-n termesztik ezt a jól jövedelmező korai gyümölcsféleséget. A kora­őszre újabb 30—35 kh földi­eper ültetését és 15—20 kh málnatelepítést terveznek. A telepítések meglehetősen szétszórtak, de az ültetési mód és az alkalmazott agrotechni­ka úgyszólván itt a legjobb egész Észak-Magyarországon. Természetesen a termésho­zam és az áru minősége is. Valódi, kincsettermő föld­dé azonban akkor válik ez a határ, ha nem szétszórtan, apró parcellákon termelik majd az epret, málnát, ha­nem nagy táblákon. Ha majd fölismerik a termelők a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyét és termelőszövetkezetek­ben hasznosítják azt. Könnyebben, géppel végez­hetnék az első kapálást. Sza­porítóanyagot is nevelhetné­nek, ami igen jól jövedelmez. Az idén például több köz­ség dolgozói nagyon megfizet­ték volna, ha egyáltalán kap­Már most bistosítsuk a jövő évi takarmánygabonát A z elmúlt évek folya­mán igen sokszor javasoltuk, hogy minél nagyobb terüle­ten vessék az ősziárpát. Voltak elég sokan — és még ma is vannak —, akik mereven elzárkóznak, illet­ve nem hallgatnak az el­hangzott tanácsokra. Pedig, aki figyelemmel kísérte a közelmúlt éveit, könnyen megállapíthatta, hogy az őszi- árpa úgyszólván minden év­ben, a tavaszi árpa pedig 10 éves átlagban egyszer-két- szer hozott megfelelő ter­mést, nem is szólván arról, hogy a tavaszi árpa össze­hasonlíthatatlanul igényesebb. Most sem szükséges kü­lönös magyarázgatás, csak ha­sonlítsuk össze a tavaszi árpát, az őszi árpával. Úgy gondolom, magunktól is rá­jövünk: az őszi árpa termése biztosabb, megbízhatóbb, ment amíg a tavaszi árpa je­lenlegi állása szerint 3—5 mázsa termést ígér kh-ként, addig az őszi árpa 8—9, sőt még több is lesz. Amíg tavaszi árpának ál­talában a kapásakkal beve­tett területeket szokásos fel­használni, addig az őszi ár­pát inkább őszi kalászosok után — sokszor helytelenül, csak egy szántásba teszik —, de még így is jobb termést hoz. T öbb esetben felmerült, hogy az ősziárpa béltartal­ma kevesebb, mint a tavaszi árpáé. Meg kelll mondani, hogy béltartalom tekintetében nincsen különbség a két árpa között. Igaz, a tavaszi árpa szalmája értékesebb takar­mányozás céljára, mint az őszi árpáé, viszont az őszi árpa szalmája nagyobb tö­meget ad trágyagyűjtés szem­pontjából. Azzal, hogy az őszi árpa általában 10—14 nappal ko­rábban érik — éppen a leg­szükségesebb abraktakarmány szükséglet idejében — még indokolttabbá teszi az őszi árpa vetések kiszélesítését, annál is inkább, mert a ko­rábban lekerülő őszi árpa tarlóját, megfelelő időjárás mellett másodvetések céljára biztonságosabban lehet fel­használni. Fio-velembevéve az elmon­dottakat, nem lehet vitás, hogy megyénkben az őszi árpa ve­téssel behatóbban kell fog­lalkozni, Ez azonban nem azt jelenti, hogy most már akár­hová, akárhogyan vessük az őszi árpát. Az őszi árpának — éppen úgy mint más növénynek, megvannak az igényei. Aho­gyan az őszibúza termeszté­sénél igyekszünk az előfel­tételeket megteremteni, ép­pen úgy szükséges az őszi árpának is biztosítani, ha eredményeket akarunk el­érni. E .... . \ z ev őszen meg nem mindenütt lesz mód arra, hogy megfelelő elővetemény legyen biztosítva az őszi árpának, de a jövő évben már ugyanúgy kell azt biztosítani, mint az őszi búzának. Most felvetődik, ha ez év őszére, nincsen biztosítva ■megfelelő előveteményes te­rület, mi a teendő? Ahol annyi pillangós virá­gú terület van, hogy az őszi kalászosok elvetése után még ki is marad, elsősorban azt kell felhasználni. Ahol nincs, ott a tavaszi árpának szánt korán lekerülő kapás­növények területeit, vagy a felül nem vetett ősziek terü­letét kell felhasználni, de úgy. hogy a tarlószántással egyidejűleg kh-ként legalább 50 kilogramm nitrogén mű­trágyát szántsunk le a meg­maradt tanlómaradványok el- elkorhasztására. Vetés előtt két héttel pedig 200 kilo­gramm foszforműtrágyát kell adni a talaj ba a táperő visz- szapótlása érdekében. Termé­szetesen a kifogástalan elő­készítő talajmunka, a beére- dett morzsalékos talaj fel­tétlen kívánatos. T avasszal az 50—100 ki­logramm nitrogén műtrágyá­val való fejtrágyázás alkal­mazása az eredményeket nagyban elősegíti. Kívánatos •meg, a vetési idő helyes meg­választása, a bokros odás, a gyökérzet megerősödése cél­jából. Az elmondottakat fontos­nak tartom azért, mert az 1958—59 évi tervezések ideje előttünk áll és még minden­kinek módja és ideje van a megfelelő előkészületeket megtenni az őszi árpa ve­téshez. Gömöri Henrik megyei főagronómus Jó munka folyik a szécsényi tangazdaságban A szécsényi tangazdaságban befejezték az őszi árpa ara­tását. Kataszteri holdanként “S' tak volna palántát. A száraz­ság miatt azonban kevés volt a palánta. Egy tsz a perme­tező öntözést is meg tudná oldani. Legyőzhetné a termé­szetet, amely akkor bánik a legfukarabban az esővel, ami­kor a legjobban kellene. — Együtt jobban védekezhetné­nek az esetleg fellépő nö­vénybetegségek ellen is. Az a tsz, amelyik nagyobb terüle­ten termel málnát, létesíthet­ne egy feldolgozó üzemet. A málnaszörp bel- és külföldön egyaránt nagyon keresett. Minden amellett szól, hoay a különben is jól jövedelme­ző bogyósgyümölcsűek ter­mesztését még jövedelmezőbbé tegyék, vagyis közös erővel, együtt termesszék. Igen hasz­nos lenne, ha a gazdák saját szemükkel győződhetnének meg arról, hogy ugyanannyi erőfeszítéssel többet is lehetne termelni és ezzel saját jöve­delmüket is növelhetnék, s olcsóbb lenne végre az eper és a málna a hazai piacon. — Helyes lenne, ha a járási ta­nács lehetővé tenné, hogy a legjobb termelők más megyé­ben megtekinthetnének egy olyan eper- és málnatermeló szakcsoportot, vagy tsz-t, ahol jól dolgoznak. Azt már bebizonyították ezek a dolgozók, hogy nem el-< lenségei a fejlődésnek és sa < ját maguknak azzal, hogy megtették az első lépést a' belterjes gazdálkodás felé. — Bizonyára okulnának egy jól dolgozó szakcsoport vagy tsz példájából is. 53 kereszt a terméseredmény, előreláthatólag 18-20 mé­termázsa között lesz a szemtermés. A jelenleg is élüzem gazdaság­ból június hónapban szállítot­ták el 38 darab extrém mi­nőségű hízómarhát, olaszor­szági kivitelre A jobb értékesítési lehetőségek végett a tangazdaság a Nagybaráti Állami Gazdaságból, Zala me­gyéből szerzett be a közelmúlt­ban 20 darab fehér hús­sertés tenyész süldőt és fo­kozatosan át fog térni a hússertés tenyésztésére. A tangazdaság üzemi párt- szervezete, üzemi tanácsa, a gazdaság vezetőivel azt a célt tűzte ki maga elé, hogy folyó gazdasági évben is biztosítani kívánja dolgozói részére a 13. havi fizetést és meg fogja tar­tani az élüzem szintet. Miklián Pál 600 forint naponta tejért A berkenyéi Petőfi Terme­lőszövetkezet tehenészetében naponta 260-270 liter tejet fejnek a fejőnők — Fehérvári Andrásné, Mácsi József né és Fehérvári Margit. Ebből 15 liter az a mennyiség, amelyet a tagok naponta elvisznek, mert még nincs minden ház­táji gazdaságban tehén. Aztán 24 litert visszatartanak a bor­jaknak. A többit, olyan 230 li­ter körül, eddig az asszonyok hordták le a csarnokba. Most már könnyítettek munkájukon* a tejjel telt kannákat a ter­melőszövetkezet tejházából kocsin szállítják el. A tejért közel 600 forintot kapnak na­ponta. így a tehenészet biz­tosítja elsősorban, hogy a ter­melőszövetkezet tagjai min­den hónapban megkapják vég­zett munkájuk után járandó­ságukat, a munkaegység elő­leget. Aratnak a kisterenyei gépállomás gépei más főaigramónusa rrienetirány- tervet dolgozott ki és a gép­állomás vezetői célprémium­mal serkentik a dolgozókat. Elsőnek a kisterenyei Vö­rös Október és a zagyvapál- falvi Kossuth Termelőszövet­kezetekben indultak meg az aratógépek. Kisterenyén Szmi- lek József zetoros a 9 holdas ősziárpából öt holdat vágott le az első nap. Zagyvapálfal- ván 25 hold ősziárpa érett kasza alá. Nyerges Lajos és Németh József aratógéppel fogtak a munkához, f- W - SWV.-’VSA" Szépen fejlődik a balassagyarmati Előre Tsz baromfiállo­mánya, nem is csoda Garai néni a gondozója. 11 káposzta termelés nyomában (Tudósítónktól) A kisterenyei gépállomás hat aratógéppel segíti a kör­zetéhez tartozó szövetkezete­ket, hogy gyorsan, veszteség nélkül takarítsák be a gabo­nát. A tsz-ek, mintegy 300 hold aratásra kötötték meg a szerződést, amely arra köte­lezi a gépállomás dolgozóit, hogy a kifogástalan gépeket úgy irányítsák, hogy azok időben végezzék el munká­jukat. Az artási munkák zavarta­lansága érdekében a gépállo-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents