Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)
1958-07-02 / 51. szám
1958. július 2. NÓGRÁDI NÉPCJSAG 3 A szénbányászat mennyiségi tervének csökkentéséről Lássunk hí unkához! Szénbányászaink az év első napjától folyamatosan túlteljesítették a mennyiségi tervet. Országosan 4000 tonna szénnel termeltek többet. A kiváló eredmények elérésében a nógrádi bányászok is kivették részüket, akik már eddig terven felül 79 243 tonna szenet küldtek a felszínre. Ipari üzemeink szénfelhasználó képessége korlátozódott, s az enyhe tél folytán a háztartásokban is kevesebb szenet használtak fel. így a megnövekedett szénkészletek miatt szükségszerűen korlátozzák a mennyiségi termelést. Tekintve, hogy a szén minősége az elmúlt időben mem mindig érte el a kívánt kalóriát, így most lehetőség nyílt a minőségi széntermelésre. Most főleg az alacsony fűtőértékű szenek kitermelését csökkentették. Szénmedencénkben a meglévő nagy készletek folytán a termelés napi 60 vagonnal csökkent, s ennek megfelelően a kitermelő létszámot is csökkentették. A csökkenés ellenére a nógrádi bányászok szén- termelésére továbbra is szükség van, ám most a főfeladat a minőség javítása, a gazdaságosság szemelőtt tartásával. Újabb győzelem a kemence építésében Zagyvapálfalván A Zagyvapálfalvi Üveggyár dolgozói örömmel jelentették, hogy újabb sikereket értek el a kemence nagyjavításának munkálatában. Két nappal a határidő előtt befejezték a hatalmas üvegolvasztókemence átépítését, s megtörtént a gázbeeresztés is. A tervek szerint június 17-én kezdődik az üveghúzás. A gyár dolgozói azonban most azt a célt tűzték maguk elé, hogy az eddigi két napos előnyt a jövő hónap közepéig további egy nappal gyarapítják. Szlovák bányászok érkeztek a szénmedencébe Tovább mélyül a baráti kapcsolat a csehszlovákiai kékkői és a nógrádi szénbányászok között. Az elmúlt évben a barátság szellemében született meg 86 magyar bányász, csehszlovákiai és ugyanennyi cseh bányász magyarországi látogatása. A két szomszéd bánya dolgozói tovább erősítik azóta is a barátság szálait. így Hamarosan a nógrádi szénmedencéből indul majd küldöttség Csehszlovákiába, amely szintén tapasztalatcserén vesz részt a testvéri kékkői szénbányák üzemében. Az államhatalom helyi szervei, tanácsaink 1955-ben foglalkoztak első ízben a községfejlesztési terv készítésével. Az első években a falusi lakosság egyriésze idegenkedve fogadta e kezdeményezést. A lakosság a községfejlesz- tési hozzájárulásnak megállapításában újabb adó bevezetését látta és nem értette meg, hogy ez az áldozat- vállalás a község szebbété- telét, szociális, kulturális igényei fokozottabb kielégítését szolgálja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy A LAKOSSÁG SZÉLES TÖMEGEIT érdekli a községfejlesztési terv. A tanácstagok irányításával bekapcsolódnak a tervek készítésébe és annak megvitatásába, valamint az egyes célkitűzéseik maradéktalan végrehajtásába. A lakosság részéről megnyilvánuló áldozatvállalás mindjobban elterjed, bizonyítja ezt, hogy az 1958. évi köz- ségfejlesztési terv forint és flz állami áruház dolgozói magatartásukkal, udvarias és pontos kiszolgálással mutassanak példát a kereskedelem dolgozóinak ma a csehszlovák kékkői bánya négy dolgozója szénmedencénkbe érkezik, ahol több napos tapasztalat- cserén vesznek részt. ItMantózkodásuk során több bányaüzemet látogatnak meg, s a látottakról ankét keretében számolnak majd be. BékegyQlés az acélárugyárban E héten csütörtökön nagyszabású béke-nagygyűlést rendez a Hazafias Népfront megyei bizottsága a salgótarjáni Acélárugyárban. A békegyűlés előadója Marczinek elvtáirs, a Hazafias Népfront megyei titkára, aki maga is részt vett a legutóbbi békekongresszuson. A nagygyűlés ismertetésére a továbbiakban még visszatérünk. nyék gyors növekedésének, a kultúrális forradalomnak ebben a gyárban is megvannak a maga szépséghibái, nehézségei és sokszor egyhamar meg sem oldható gondjai. Többek között például az, hogy a vezető állásúak, akiknek túlnyomó többsége munkásból lett művezető, üzemvezető, iskolai végzettségben még nem érték el a kívánt mértéket. Több dolgozó úgy véli, hogy magas az iskolai tandíj, az iskoláztatással járó költség. Hát az igaz, hogy a taníttatás nem anyagi áldozat nélkül való, de hogy a helyzet lényegesen kedvezőbb, mint eddig Magyarországon bármikor volt, az sem lehet vitás. Csak egy példát: volt-e valaha Salgótarjánban annyi gondosan öltöztetett, megélhetési gond nélkül élő diák, mint napjainkban? Soha! És ebben nemcsak a szülői gondoskodás játszik közbe, hanem az a tény is, hogy a szülőknek ma jobban van miből gon- doskodniok. Ezzel a kérdéssel függ össze szorosan az a másik — sajnos nemcsak tűzhelygyár! — jelenség, hogy az érettségizettek szinte kivétel nélkül adminisztratív, vagy műszaki munkakörben akarnak elhelyezkedni. Bizony ez a nagy íróasztal-keresés nem erősíti az iskolázottak tekintélyét. Vannak szülők, akik azt tartják, hogy a gyermek érettségi nélkül is megfoghatja a szerszám nyelét. Ez így igaz. A kérdés lényege azonban az „hogyan”? Nem hiszem, hogy külön szükséges bizonyítani, mennyire nélkülözhetetlen a A legnagyobb követelményeik az Állami Áruházzal szemben támasztják a vevők, mivel az a legfejlettebb kereskedelmi szerv. A Salgótarjáni Állami Áruház az áruellátás, árupropaganda tekintetében eleget is tesz ennek a feladatnak. So:k esetben előfordul, hogy egyes különleges cikkeket csak az Állami Áruházban lehet megkapni és itt van olyan áru- választék, amely a vevők igényeit a leginkább kielégíti. Azonban az Állami Áruház dolgozóinál is tapasztalhatók azok a hibák, szabálytalanságok, amelyek általában előfordulnak a kereskedelemben. Az itt dolgozóknak magatartásukkal, udvarias viselkedésükkel, is élen kellene járni a többi kereskedelmi dolgozók előtt. Udvariatlanságuk néha még a többi kereskedelmi dolgotanult fiatalembernek a fizikai munka. Ha idővel vezető posztra kerül, tudja és érti: miért és hogyan becsülje meg azokat, akik valóiában minden új értéket előállítanak, a kétkezi dolgozókat. ^ tűzhelygvári munkás is kilépett már a műhely és a kocsma szűk keretei közül. Sőt a kettő között már egyre inkább nem a kocsma játssza az átmenetet. Mint elmondják, szeretnének részletre nagy világvevő rádiót, televíziót vásárolni, szeretnék, ha Salgótarjánnak korszerű mozija, állandó színháza. sőt szabadtéri szinoa- da lenne. Ebhez hasonlóan a vidékről bejáró dolgozóknak is megvannak a maguk, talán semmivel sem kisebb igényeik, elképzeléseik. Tudott dolog, hogy munkásosztályunk minden nagyszerű eredmény ellenére sem tartott lépést a kulturális előrehaladásban a fejlődés gazdasági részével. De amit eddig elért, az is ékesen bizonyítja, hogy csak a társadalom szocialista berendezkedése nyitja meg az utat, adja a munkásnak az iskolát, az újságot, a könyvet, a filmet, a műszaki tudást, — mindazt, ami nélkül egyre jobban és tökéletesebben vezetni lehetetlen. Nagyszerű kulturális győzelem az is, amit a Tűzhelygyárban elértek, de még nagyszerűbb, hogy most már kitárult az a jövő, ahová türelmes és szívós munkával minden munkás fel fog emelkedni. Balogh Gyula zót is felülmúlja. Nem egyszer előfordul, hogy hanyagságból, nemtörődömségből megkárosítják a vevőket. Az üveg és porcelán osztályon, a papír részlegen, az illatszernél és a méteráru osztályon tapasztalt az állami kereskedelmi felügyelőség árdrágítást, amely mind a négy osztályon az ott dolgozók hanyagságából, nemtörődömségéből ered. ■ Az a tapasztalat, hogy egyes eladók nem foglalkoznak megfelelően a vevőkkel, udvariatlanok, árükínálás nincs — kivéve az osztályvezetőket — és áruismereteik igen hiányosak. Az Áruház vezetősége mindent megtesz annak érdekében, hogy új eladási módszereket vezessenek be, amely megkönnyíti a vásárlók kiszolgálását. Már négy reszorton bevezették az együtemű kiszolgálást, vagyis azt, hogy a vevőknek közvetlenül az eladónál kell fizetni és ott kapja meg az árut. A dolgozókkal való beszélgetés során kiderült, hogy kereskedelmi vonatkozású ügyekben egyáltalán nem segítik ötleteikkel, javaslataikkal a vezetőség munkáját. Az Országos Takarékpénztár nagybátonyi fiókja — Nagybátony Bányaváros 32. ives épületében — 1958. június 30-án megkezdte működését. A fiók a takarékpénztár ügyköréhez tartozó sokféle szolgáltatással áll a lakosság rendelkezésére, hasonlóan a többi takarékpénztári fiókhoz. Egyik legfontosabb üzletága a takarékbetétgyűjtés. A takarékpénztár kényelmes és előnyös feltételekkel Kizárólag egyéni problémákkal fordulnak a vezetőséghez. Pedig a dolgozók jó javaslataikkal még jobbá tehetnék az Áruház munkáját, igazi példaképeivé válhatnának a szocialista kereskedelemnek. így több olyan kezdeményezés születhetne, mint az a levelezőlap, amelyen a szülő- anyákat üdvözlilk és felhívják figyelmüket, hogy babakelengye szükségletüket az Állami Áruházban megvásárolhatják. Helyes volt az az indítványozás is, amelyet az üzemi dolgozók küldtek a tavaszi szezon beindulásakor. Nyomtatványon ajánlottak tavaszi cikkeket, amelye.-cet megrendelésre postán elszállítottak. Helyes lenne, ha az Állami Áruházak budapesti központja hozzájárulna a Salgótar- ni Áruház munkájának javításához azzal is például, hogy a férfi vásárlók részére is biztosítana próba fülkét a konfekció osztályon és a kötöttárunál is biztosítanál: a próbalehetőséget. Az Állami Áruház dolgozói pedig a legfigyelmesebb kiszolgálással, árukínálással legyenek méltók a szocialista kereskedelem dolgozóihoz. biztosítja a betétek elhelyezését. A betétek titkosak, adómentesek, örökölhetök, azok visszafizetéséért az állam szavatol. A betét minden előzetes felmondás nélkül bármikor teljes összegben kivehető. A fiók foglalkozik még a totó-lottó szelvények eladásával, ezek nyereményeinek kifizetésével, kisorsolt állam- kölcsönkötvényefc beváltásával stb. Szállítják már a kirántani való csirkét Néhány hónappal ezelőtt 1000 darab előnevelt csirkét kapott a jobbágyi Uj Otthon Termelőszövetkezet. A gondos kezelés eredményeként elhullás alig volt. A csirkék szépen fejlődtek, úgy hogy a múlt héten már 165 darabot el is adtak 1,15 kilogrammos átlagsúllyal. E hónap végéig a szerződtető vállalatnak még mintegy 500 darab csirkét adnak át 1.25-1.30 kilogrammos súllyal. Az eladott 650 baromfi bevételéből fedezhetik az 1000 előnevelt csirke árát. A megmaradt 350 csirke a termelő- szövetkezet tiszta jövedelme. Úgy tervezik, hogy tovább- tenyésztésre mindössze 100 daraT5 tyúkot hagynak. Jövőre még több baromfit akarnak nevelni, mert nagyon kifizető a baromfineveléssel eltöltött néhány hónapi munka. társadalmi munka összege az 1955. évivel szemben 96 százalékkal magasabb. Bizonyítja továbbá az a tény, hogy amíg 1955-ben a lakosság községfejlesztési hozzájárulása — melyet tanácsaink saját elhatározásukból állapították meg —, átlagosan nem haladta meg a hat százalékot, ma már számos községben, (mint például Bárna, Herencsény, Cserhátsurány, Etes) a hozzájárulást 20 százalékos mértékben állapították meg. Milyen eredményeiket értünk el a közis'égpolitikai, községfejlesztési munkánál? Ahhoz, hogy a Iközség- fejlesztési tervek volumenében 96 százalékos emelkedés következzék be, tanácsainknak be kellett bizonyítani a terv realitását, eredményeket kellett felmutatni, hogy a lakosság által vállalt áldozatvállalás nem volt hiábavaló. A KÖZSÉGFEJLESZTÉSI MUNKÁNÁL tehát mint pozitívumot kell értékelni a tanácstagok és a választók közötti tömegkap- csolat kérdését. Nézzük meg konkrétan, hogy a kapcsolat kiépítése, a tanácstagok aktivizálása során milyen eredményeiket értünk el? Az elmúlt években mintegy 14 millió forint értékű célkitűzést valósítottunk meg a heiyi tanácsaink kezdeményezése alapján a helyi erőforrások igénybevételével. Ezen belül új utakat, hidakat, kutakat, járdákat stb. létesítettünk jelentős társadalmi munka hozzáadásával. A falu kulturális igényeinek kielégítése érdekében új kultúrházakait építettünk Sós- hartyánban, Litke, Somoskőújfalu, Varsány, Egyházas- gerge községeikben, továbbá új kultúrház építését -kezdtük el Dejtár, Érseíkvadkert, Etes, Galgaguta, Drégely- palánfc stb. községeikben. Salgótarján városban 2 darab 2 tantermes iskolát, Cser- háthalápon pedig egy tanteremmel bővítettük a meglévő iskolát. A példák sokaságát lehetne még felsorolni, melyet községi tanácsaink megvalósítottak, végrehajtottak. A községfejlesztési munkánál mint eredményről kell beszélnünk a helyi erőforrásról, azoknak fokozottabb feltárásáról és igénybevételéről. Ipv például az 1958. évi községfejlesztési tervekhez mintegy 1 400 000 forint értékű helyi anyag biztosításáról. A másik helyi erőforrás a társadalmi munka biztosítása, melyet a községfejlesztési tervnél igen eredményesen tudnak tanácsaink alkalmazni. Az 1958. évi -tervben közel KÉT MILLIÓ FORINT értékű társadalmi munka szerepel. Nézzük meg miért célszerű és hasznos a társadalmi és a helyi anyag igényibevétele? Elősorban a község lakosságát érdekeltté tesszük a megvalósítandó feladatnál, a társadalmi munkát végző saját munkáján keresztül magáénak tudja és érzi a megvalósult létesítményt, ezáltal több figyelmet fordít annak megőrzésére, karbantartására, kímélésére. Másodszor: a helyi anyaggal és társadalmi mimikával megvalósított községfejlesztési létesítmény lényegesebben olcsóbb, ezáltal jelentős megtakarítást lehet eszközölni. Diósjenő községben például a 8 tantermes iskola elkészítését 600 00,0 forintból valósították meg társadalmi és helyi anyag hozzáadásával. Ha ugyanennél a létesítménynél a helyi erőforrásokat mellőzik, a kivitelezés mintegy 1 500 000 forintba került volna. Milyen feladatok hárulnak tanácsainkra az 1958. évi községfej leszitési terv megvalósításánál? Az elmúlt évek tapasztalatai, az elért eredmények mellett megmutatták, hogy milyen módon lehet a munkák színvonaléit emelni. Kormányzatunk éppen ezért ezeket a tapasztalatókat hasznosítva, egységes rendszerben, új alapokra helyezte a községfejlesztési munkát, amely során nagyobb lehetőséget, több önállóságot és jelentősebb anyagi eszközöket biztosít községi, városi tanácsaink részére. ’t AZ 1958. ÉVI KÖZSÉGFEJLESZTÉSI TERV bevétele az elmúlt évihez viszonyítva mintegy 60 százalékkal (6 millió forinttal) magasabb. Jelentősen megnövekedett a lakosság községfejlesztési hozzájárulása és mint új bevétel szerepel a földiművesszövetkezetefe, kisipari termelőszövetkezetek és háziipari szövetkezetek köz- ségfejlesztési hozzájárulása, valamint a több évi visszafizetésre igényelhető bankhitel. A megnövekedett bevételi terv mellett jelentősen megnövekedtek azok a célkitűzések és feladatok, melyet tanácsaink ebben iaz évben a terv szerint kívánnak megvalósítani. A községi tervekben több mint 15 millió forint értékű különböző célkitűzések szerepelnek, melynek megvalósításához községi, városi tanácsaink most vagy az elkövetkező időben kezdenek hozzá. A megyei, járási tanácsok szakigazgatási szervei legyenek azon, hogy községi tanácsaink időben biztosítsák a tervezett feladat megvalósításához az anyagi és pénzügyi fedezeteket. Községi tanácsaink már most kezdjenek munkához, a feladat megvalósításához, a tanácstagok pedig körzetükben mozgósítsák a lakosságot a célkitűzések maradéktalan végrehajtására. A tanácstagokon és tanácsi szakigazgatási szervieken kívül legyen valamennyiünk feladata a községfejilesztési terv megvalósítása. Nyújtsunk segítséget községi és városi tanácsainknak e nemes cél végrehajtásához, mert ezáltal a lakosság gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek fokozottabb kielégítését biztosítjuk. Vapi 12 hektoliter sör fogy a Salgótarjáni Népbüfében. Új OTP-fiók nyílt Nagybátonyban