Nógrádi Népújság, 1958. július (3. évfolyam, 51-59. szám)

1958-07-05 / 52. szám

8 NÓGRÁDI népújság 1958. július 5j Csemegeüzlet, Az elmúlt napokban Balassa­gyarmaton keresztül vitt az utunk. A város közepén meg­álltunk azzal a céllal, hogy va­lami harapni valót vegyünk magunknak. A legnagyobb csemege üzlet kirakata előtt megálltunk. Érthető csodál­kozással tapasztaltuk, hogy az üzlet mindhárom hatalmas nagy kirakata tömve külön­böző italokkal. Mondtam a társamnak: csak tán nem ven­déglőt helyeztek a csemege­bolt helyére ? Bemenve az üzletbe meg­nyugodtunk, hogy nem, bár a benti polcokon is nagy tö­megével kínálkozóan, sőt hi­valkodva sorakoznak a külön­böző ínyenc italok. Az üzletvezetőségtől utóla­gosan kérek elnézést a kí­váncsiságomért, megkérdez­vagy italbolt? tem tőlük, mivel magyarázzák azt, hogy a kirakatot italbol­tok kirakatait megszégyenítő „pompával“ díszítették ki, hogy véletlenül sem lehet még csak feltételezni sem; csemegeüzlet előtt áll meg az ember, hacsak a táblát el nem olvassa. Nagyon furcsa választ kaptam: A felsőbb szervünk nem engedi, hogy romlandó árut a kirakatba helyezzünk el. Ezzel egyet is értünk, de azzal semmi esetre sem, hogy ne lehetne nem romlan­dó fűszerárukat, cukorkákat, vagy valamilyen ízléses cse­megeüzletnek megfelelő anya­gokat, különböző dolgokat a kirakatba elhelyezni. Vagy ta­lán a csemegeüzlet vezetősége így akar „harcolni“ az alko­holizmus ellen? Monostori János Bányászhírek: — Július 1-én újra megin­dultak a nagy népszerűség­nek örvendő bányászakadémia előadás-sorozatai. Igv előadás lesz többek között Kazáron, Saigon, Nagybátonyban, Kis- terenyén és Mátranovákon. — Munkavédelmi tapaszta­latcserén vettek részt a szén­medencében a borsodi szénbá­nyászati tröszt küldöttei. A vendégek meglátogatták a ti- ribesi bányaüzemet is. — A nagy népszerűségnek A LOTTÖ E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: 6 34 52 82 83 örvendő Kóta-féle szénfelra- kodó gépekből eddig 27 darab van üzemben. Egy hónapon belül a szénmedencében újabb 10 darab Kóta-íéle rakodó gép érkezik. — A szorospataki KISZ fiatalok az idős kommunisták segítségével üzemük területén négy vasárnapon keresztül gyűjtést rendeztek az elfekvő anyagok feltárásáért. A gyűj­tések eredménye 164,000 fo­rint. — Ä rónai bányaüzemben havonta átlagosan 7 köbméter talpfát, 10 köbméter deszkát és közel 100 darab fagörgőt használnak fel újra a már egyszer kirabolt bányafából. Hová menjünk szórakozni? Salgótarján: November 7. filmszínház: Bum, a katona, svéd, (szom. 4, 6, 8, vas. 4, 6, 8.) Szabadtéri színpad, (KI­OSZK): Madách: Az ember tragédiája, (szom. fél nyolc), Kálmán: Marica grófnő (vas. fél nyolc), az Egri Gárdonyi Géza Színház vendégjátéka. Acélgyári kult. otth.: Don Juan francia-spanyol, (vas, 7.) Üvegygyári kult. otth.: Tánc hajnalig (szom. 8, vas. 8). Isten és ember előtt, német, (vas. 5.) Tűzhelygyári kult. otth.: BM. megyei kultúrversenye. (szom. 3). Balassagyarmat: Madách: Feleség, szovjet (szóm. 5, 7, vas. 3, 5, 7.) Szécsény: Kossuth: Nevetés a paradicsomban, angol (szom. 6, 8, vas. 4, 6, 8.) Kisterenye: Egy szép lány férjet keres, olasz, (szom. 7), Két vallomás, magyar (vas. 4. 6, 8.) Zagy vapálf alva Kultúr: 420-ias urak II. rész, indiai (szom. 7), Éjjeli őrjárat, szovjet (vas. 4, 6, 8.) Pásztó: Kossuth: 420-as urak I. rész, indiai, (szom. 7), 420-as urak II. rész (vas. 4, 6, 8.) Rétság: Keskeny filmszín­ház: A mi igazgatónk, román (szóm. 7, vas. 5, 7.) Somoskőújfalu: Égi madár, magyar (szom. 7, vas. 5, 7.) > KÖZLEMÉNY A szerkesztőség kéri, hogy az Irodalmi pályázatra be­érkezett „Alkohol” (szerzője: Szabó Adrien), „Hogy ki­legyen a létszám” (szerzője: Uhlár Géza) és a „Tisztítat- lan búza” (szerzője: Kováes Pál) című írások szerzői pontos címüket szerkesztősé­günkkel sürgősen közöljék. Barangolás a megyei labdarúgó bajnokság tabelláin Már csak három forduló van hátra a bajnokság be­fejezéséhez a megyei labda­rúgásban. Ez a három fordu­ló igen érdekesnek és izgal­masnak igéükezik, mert hi­szen az eddigiek szerint még egyáltalán nem biztos az, hogy melyik csapat is nyeri a bajnokságot, sőt még a 1. Salgótarjáni SE II. 2. Forgácsi Bányász 3. Salg. Üveggyár 4. Baglyasaljai B II. 5. Zagyvapálfalvi Bányász 6. Bgyarmati Dózsa 7. Salgói Bányász 8. Starjáni Petőfi 9. Jobbágyi Vasas 10. Nagybátony II. 11. Mátranováki Bányász 12. Bgyarmati MÁV 13. Kazári Bányász 14. Szécsény 15. Karancslapujtő 16. Bgyarmati Petőfi Amint látjuk igen szoros a pontszám az élvonalbeliek között, de szoros a tabella végefelé is, úgy hogy a For­gácsi Bányász mellett még a Salg. Üveggyár együttese is bajnok lehet, s felsőbb osz­tályba kerülhet. Ugyanakkor még a Salgói Bányász is ve­szélybe kerülhet a St. Petőfi, a Jobbágyi, a Nagybátony, a Mátranovák, a Bgyarmati MÄV, a Kazári Bányász és a Szécsény, valamint a Ka- racslapujtő együttesével együtt, amelyek közül kerül­nek majd ki azok az egye­sületek, amelyek a Bgyar­mati Petőfi mellett jövőre már az alsóbb osztályba nyernek beosztást. A hátralévő három forduló tehát sorsdöntő úgy a bajnok kilétének tisztázására, miint pedig a kiesés szempontjából. Ha azt nézzük, hogy a For­gácsi Bányász és a Salg, Üveggyár együtteseinek mi­lyen csapatokkal kell meg- méikőzniök a hátralévő for­dulókon, azt látjuk, hogy a Forgács otthon játszik a Balassagyarmati Petőfin kí­vül azt sem lehet tudni, hogy mely csapatok kerülnek a kiesés sorsára. Ez a jel ar ra mutat, hogy a bajnokság i^en kiegyensúlyozott me­zőnnyel folyt, mely a leg­utóbbi forduló után így ala­kult: 71:29 gólaránnyal 38 ponttal 59:21 37 fi 54:22 37 ff 46:38 33 }.i 54:36 30 fi 43:61 28 if 54:42 „ ' 26 53:47 25 36:39 25 46:44 24 >> 37:40 24 a 45:63 24 a 40:59 24 ii 43:51 22 a 26:61 20 a 21:75 11 a N agybátonnyal, majd Bgyar­maton mérkőzik meg a Bgy. Petőfivel, s otthon játszik a Baglyas II. ellen, tehát elég jónak mondható a sorsolása a bajnokság megnyerése szempontjából. Ezzel szemben a tarjáni üveggyár csapatá­nak az ellenfele Salgótarján­ban a Kazári Bányász, majd Nagybátony II. ellen kell pályára lépniöik, s végül Sal­gótarjánban mérkőznek meg a Bgyarmati Petőfivel. Te­hát az üveggyáriak is könnyű sorsolást kaptak, tán még könnyebben nyerhetik meg a bajnokságot — ha valami kisiklás nem következik be —, mint riválisuk: a For­gácsi Bányász. A SSE Il-t csak azért nem vettük fi­gyelembe, mert részükre nem számít az, hogy első helyen végeznek-e vagy sem, mert ők nem juthatnak felsőbb osztályba. Nézzük meg mi a helyzet három mérkőzéssel a baj­nokság befejezése előtt az ifjúsági labdarúgóknál: lehet elvenni a bajnoki címet, ha a hátralévő mérkőzéseiket elvesztik. Az SBTC ifi gól­aránya olyan jó, hogy ezt be­hozni már képtelenség, még akkor is, ha a pontjaikat be­hozzák az utána lévő csapa­tok. A tarjáni fiatalok, külö­nösen a Zagyvapálfalvi Bá­nyász és a Mátranováki Bá­nyász fiataljai ellen játszot­tak ellenállhatatlanul, s mindkét helyen egyformán 15:0 arányú győzelmet értek el. De ezenkívül is azt mond­hatjuk erre az együttesre, hogy magasan, a legkiegyen­súlyozottabb teljesítményt nyújtották a mezőnyben, kü­lönösen azóta, hogy Szabó István edző vette át az SBTC fiataljainak oktatását. A csa­patból kiemelkedett egész év­ben: Czikora, Sándor, Her­nádi, Salgó, Nagy L. és Lackó játéka, akik közül Czikora és Sándor, valamint Hernádi és Lackó a megyei ifjúsági válogatottnak tagjai, de Salgó és Nagy is ibekerülhetnek majd a következő válogatott mérkőzéseken jó játékuk alap­ján. Figyelemre méltó a Salgótarjáni SE mellett a St. Petőfi és a Zpálfalvi Építők fiataljainak jó eredménye is, no meg a szécsényi fiatalok kellemes meglepetése. Min­dent egybevetve ez a mezőny is majd olyain kiegyensúlyo­zott, mint a felnőtteké, de ebben a csoportban kiemel­kedő teljesítményt nyújtó együttes is akadt, mint már említettük is: az SBTC, mely 150 gólt rúgott 16 kapottal szemben. És amellett, hogy magasan legjobb a gólará- nya, a pontjainak száma is a legjobb. Itt már a bajnokság lefutott, leg­feljebb a hátralévő mérkő­zések csak az SBTC után el­helyezkedő csapatok sorrend­jében okozhatnak majd vál­tozást. —gór— 1. Salgótarjáni BTC 2. Salgótarjáni SE 3. Salgótarjáni Petőfi 4. Zpálfalvi Építők 5. Szécsény 6. St. Tűzhelygyár 7. Kisterenyei Bányász 8. Kazári Bányász 9. Karancslapujtő 10. Zpálfalvi Bányász 11. Forgácsi Bányász 12. Pásztó 13. Baglyasaljai Bányász 14. Nagybátonyi Bányász 15. Starjáni Üveggyár 16. Mátranovák Az ifjúságiak közül maga­san kiemelkedik a Salgótar­jáni BTC fiataljainak tel­150:16 gólarány, 46 ponttal 88:35 40 „• 55:29 39 73:44 35 49:36 34 55:42 32 57:40 28 46:60 24 30:42 22 29:77 21 24:72 21 37:47 20 30:33 18 41:61 18 28:78 15 18:98 H jesítménye, ami már azt mutatja, hogy a bányász fiataloktól még akkor sem Apróhirdetések Cilinderkalapot keresünk meg­vételre. Budapest, Nagycirkusz. Keresünk üzemi konyhánk ré­szére szakácsot, vagy szakács­nőt. Hentes-képesítéssel rendel­kező előnyben, aki sertésvágáso­kat is vállalná. Fizetés kollektív szerint. Sertéstenyésztő Üzemegy­ség Rétság, Pusztaszántó. Nógrádi Népújságban NÉHÁNY szó A SSE-NÉL A Salgótarjáni SE labdarúgó szakosztályának vezetőjét keres­tük fel, s megkérdeztük, hogy mit várnak a bajnokság utolsó fordulóján az Egyetértés elleni mérkőzéstől ?- Szeretnénk győzelemmel bú­csúzni a bajnokság befejezésével közönségünktől - mondotta Vi- roszták Lajos bácsi, majd így folytatta. - Szeretnénk szép já­tékot nyújtani. A fiúk fogadkoz- nak mert Hatvanban is jól ment már a játék, hogy mégsem tud­tunk csak egy pontot elhozni, abban közrejátszott a balszeren­cse is. Dehát nem lehet mindig balszerencsénk. Változtatnak-e a Hatvanban szerepelt csapaton ? —Tettük fel az újabb kérdést :- Nem változtatunk a Hatvan­ban szerepelt együttesen, mely ütőképesebb és nagyobb játék­erőt képvisel, mint az előzőek­ben szerepelt együttes. Mik a távolabbi terveik ? ­kérdeztük Lajos bácsit.- A bajnokság befejezése után két hétre elmegyünk az együttes­sel Balatonra, hogy az igen nagy küzdelmek után, amely a kiesés elkerüléséért folyt, kissé kipihen­jék fáradalmaikat a fiúk. Ezen­kívül edzőt kell szerződtetnünk csapatunk részére, mert erre fel­tétlenül szükség lesz. Tárgyalunk már egy-két jó szakemberrel, de neveket még nem árúihatok el.. Elárulom azt, hogy az őszt sze­zonra, ha sikerül, akkor az ed­digieknél sokkal eredményesebb, gólképesebb csatársorunk lesz. Mert a következő bajnokság, mely az eddiginél nagyobb fela­dat elé állítja a csapatokat az NB II-ben, ezt feltétlen megkí­vánja, ha nem akarunk a kiesés sorsára jutni. Itt sem mondhatok neveket, csak azt, két-három csa­tárral erősítünk. Az MSZMP Nógrád megyei bízott« sága és a megyei tanács lapja Szerkeszti a szerkesztő bizottsáí Felelős kiadó Cser Gyula. Szerkesztőség: Salgótarjáni Várost tanács-köz. Telefon: felelős szerkesztő 12-1* ipari és mezőgazdasági rovat 11-71, pártépítési és belpolitikai rovat 10—64, adminisztráció 11—58, kladé« Hivatal 14—83 (18-as mellék), bánya, telefon. A lapot árusításba és előfize­tésbe a megyei postahivatalok ter­jesztik. Előfizetési díj: 1 hóra 4 forint. Előfizethető bármely pos­tahivatalban és kézbesítőnél. Salgótarjáni Ny. Fv.: Fila Istvá* /XXXXXXXXX?»«G«^GQe3íaQOOOQOtXXXJOOQ0OO{X>00O0000{XXXXXXXXXXX>0CyXXX>O0CXXXXKX3>tXXXXXXXXXXXXXX>00QCXXXXXXXXXXXXXXXXXXX30OQOOOC)OQOS3OOr XVII. A katlan nem mindig üres, nem mindig jelent egy új krátert: közepén olykor még egy egész hegy magasodik, amelyben ismét van mélyedés. Ez már új kráternek látszik, de nagyon ritkán működik, s dobálja ki vö­röslő belsejéből a lávát. Vajon nem a vulkánok dobálták ki ma­gukból valamikor a köveket ? Hogy más­honnan származnak, azt nem is tudom el­képzelni. Szándékosan, csupa kíváncsiságból szalad­gáltunk a vulkánok körül, egészen a kráte­rek szélén, be-benéztünk a gyomrukba. Két esetben is láttunk ott fénylő és hullámzó lávát. Egyszer a távolban, az egyik hegycsúcs fölött hatalmas, magas fény ősz lopot vettünk észre, amely valószínűleg izzó kőtömeg volt: a lehullásuk okozta rengést még a könnyű lábunkkal is éreztük. A holdbéli oxigénhiány, vagy más miatt, nem oxidált fémek és ásványok, leggyak­rabban aluminium került az útunkba. Az alacsonyan fekvő, sík térségeket, más helyeken a száraz „tengereket“ a fizikus állítása ellenére, a neptunikus tevékenység szemmellátható, bár jelentéktelen nyomai borították. Szerettük ezeket a lábunk érinté­sétől kissé porzó síkságokat: de olyan gyor­san futottunk, hogy a por mögöttünk maradt, s azonnyomban leülepedett, miután nem ka­varta fel a szél, s nem szórta a szemünkbe, orrunkba. Szerettük ezeket a síkságokat, mert a poruk rátapadt sarkunkra és a köves helyeken a puha szőnyeget, vagy a fűvet he­lyettesítette. A futást nem akadályozta ez a rátapadt réteg, mert vékony volt, alig né­hány hüvelyknyi vastagságú. A fizikus a távolba mutatott, s jobbkéz felől megpillantottam egy máglyafélét, amelyből vörös sziklák szóródtak szerte szét ívben. Megegyeztünk: kerülő utat teszünk, hogy magyarázatot kapjunk erre a jelenségre. Amikor odaértünk a helyhez, szétszórt, többé-kevésbé izzó vasdarabokat pillantot­tunk meg. A kis darabok már kihűltek, a nagyobbak még vörösen ízzottak. — Ez meteor-vas — mondta a fizikus és kezébe vette az egyik kihűlt aerolit darabot. — Ilyen darabok hullanak a Földre is — folytatta ezután. — Többször láttam ilyene­ket a múzeumban. Csak az elnevezésük helytelen ezeknek a mennyköveknek, vagyis az égitesteknek. Különösen itt a Holdban nem alkalmazható ez az elnevezés, ahol nincs atmoszféra. Nem is láthatók addig, amíg hozzá nem ütődnek a gránittalajhoz, s nem jönnek izzásba annak következtében, hogy mozgástevékenységük hővé alakuljon át. A Földön már akkor láthatóvá válnak, amikor belépnek az atmoszférába, mivel a levegő­súrlódás következtében még tovább ízzzanak benne. Átfutottunk az egyenlítőn. Újra úgy ha­tároztunk, hogy az Északi Sark felé térünk el. Csodálatosak voltak a sziklák és a kőhal­mazok. Alakjuk és helyzetük eléggé szokatlan volt. Ehhez hasonlót soha nem láttunk a Földön. Ha áttettük volna ezeket oda, mármint a bolygóra, elkerülhetetlenül összeomlanak, szörnyű nagy robajjal. Itt ugyanis furcsa alakjuk csekély súlyukkal magyarázható. Emiatt nem tudnak összeomlani. Száguldottunk és száguldottunk, egyre jobban közeledtünk a Sarkhoz. A hőmérsék­let a hasadékokban egyre csökkent. A talaj felszínén nem éreztük ezt, mert már-már utolértük a Napot. Rövidesen megpillantjuk csodálatos feljövetelét nyugaton. Nem futottunk gyorsan: nem volt szük­séges. Alvásra már nem ereszkedtünk le a ha- sadékokba, mert féltünk a hidegtől, ott pi­hentünk és ettünk, ahol megálltunk. Menetközben is elaludtunk, ilyenkor ösz- szefüggéstelen álomba merültünk. F.zen^ nem kell csodálkozni, hiszen tudjuk, hogy ar Földön is megfigyelhetők hasonló tények. Annál is inkább lehetséges itt, ahol állni egyet jelent a fekvéssel (a tömegvonzásra vonatkozóan mondva.) (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents