Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-25 / 49. szám

1958. június 25. nógrádi népújság a A községi népfrontvezetők körzeti tanácskozása A ~P,ászítói Járási Hazafias Népfront, kezdeményezésére «I rétsági járásban is, az egész járásra kiterjedő nagy értekezletók helyett egymás­hoz közel eső községekben körzeti értekezleteket tart a Hazafias Népfront a községi népfrontvezetők részére. Ed- ♦dig Alsópetényben és Diósje- aiőn tartottak megbeszélést, ahol értékelték az eddig vég­zett munkát és megbeszélték a. következő hónapok teendő­it. Egyik legfontosabb feladat­ként a mezőgazdaság nagy­üzemi gazdálkodásra való át­szervezésének segítését je­lölték meg. Illetve azt, hogy milyen módszerekkel tud­ná a Hazafias Népfront ezt elősegíteni: tsz-láto- gatások szervezése, mező- gazdasági kiállítások ren­dezése stb. 'Elmondták például, hogy ta­pasztalataik szerint milyen 'hibák akadályozzák a tsz- tmozgalom szervezését. Hj Anta/Lné, a keszegi Ha­zafias Népfront vezetője a •saját példáját mondta el. Ök 'Berkenyéről költöztek Keszeg községbe. Berkenyén tsz-tag •volt, az új helyen nem lépett ’be rögtön a tsz-be, először meg akart ismerkedni az új környezettel. Most pedig, amikor kérte fölvételét, azt •mondták, ha eddig nem lé­pett be, ezután se lépjen. A diósjenői megbeszélésen «dlyam tanulságot vontak le a községi népfront vezetők,-hogy amelyik községben szoro­san együtt működik a párt, a tanács és a haza­fias népfront, ott a nép­front-mozgalom, sokkal szélesebb, állandó jellegű. Mozgósítani tudja a község lakosságát a ’községfejlesztési terv megva­lósításra, különböző felada­tok együttes megoldására, ♦érdeklődést tud kelteni kü­lönböző gazdasági és politi­kai kérdések iránt, stb. így 'van ez például Nógrád köz- íségton. Diósjenőn pedig, ahol a Hazafias Népfront és ta­nács között nincs megfe­lelő kapcsolat, a népfront vezetőit nem hívják meg a tanácsülésre, nem igénylik a segítségüket, ott a népfront munkája kampányszerű. Krémjét elvtárs, a diósje­női népfront titkára saját munkájukat is bírálta. El­mondta, hogy jórészt az el­nökség gyenge munkájának köszönhető, hogy csak kam­pányfeladatok elvégzésére szorítkoztak eddig. Például békegyűléseik rendezése, bé­kealáírásgyűjtés, magyar­szovjet baráti találkozó meg­rendezése, stb. Ez a pár hónap azonban, amióta együtt dolgozik az el­nökség igen tanulságos volt, s minden remény meg van arra, hogy ha a tanáccsal is jobb l:esz a kapcsolatuk, kö­vetik a nógrádi példát és aktivistákat küldenek a ta­nács állandó bizottságaiba, Diósjenőn is állandó jellegű­vé tudják tenni a népfront munkát. Szép látvány, jó eredmények az önkéntes tűzoltók megyei versenyén Az önkéntes tűzoltók me­gyei versenyét vasárnap dé­lelőtt Kisterenyén, a Nép­kertben tartották meg. A rossz idő ellenére is megje­lent a versenyen valameny- nyi csapat, s 40 községi, ter­melőszövetkezeti és üzemi csoport több mint 300 tagja mérte össze erejét. Nagyszerű színfoltja volt ennek a versenynek, hogy a férfi idősebb tűz­oltók mellett a jobb eredményekért vetélked­tek a leány és a fiú tűzoltó csapatok is. Az aprótermetű lányok és fiúk a szerelési időben alig- alig maradtak le a felnőttek mellett. A ságújfaíusi, a galgagutai és a romhányi II. Rákóczi Ferenc termelőszö­vetkezeit lánycsapata nagy­szerűen megállta helyét ezen a versenyen. A ságújfalusiak pettyes szoknyában, a galga- gutaiak népviseletben álltak a fecskendők mellé, s végez­ték el a kötelező gyakorla­tukat. A szécsényi, a nemti iskolások úttörő nyakkendő­vel, a becskei fiúk és a szü­gyi lányok pedig gyors moz­gásukkal váltották ki a né­zők tetszését. Az eredmények sem maradtak el, s valóban a legjobbak kerültek ki győz­tesként ebből a versenyből. Olyanok, mint a felnőttek közül a szuhaiak, nagy- bátonyiak, nógrádsápi­ak diósjenőiek, galgagu- taiak. Az üzemek közül nagy fö­lénnyel a Zagyvapálfalvj Üveggyár és a Toknácsi Er­dőkémia önkéntes tűzoltói kerültek ki győztesként. A falusi és üzemi tűzol­tók versenyére az állami tűzoltók bemutatója tette a pontot. Gyorsan, ügye­sen mozogtak a tűz ol­tásánál vízzel és habbal egyaránt. Pillanatok alatt mentették ki a sebesülteket az emeletes épületből. Ebben az évben 243 lakást készítenek Salgótarján dol­gozói számára az építők. Eb­ből május végéig 37-et adtak át. Képünk az egyik Rá­kóczi úti építkezést mutatja be. Százhetvenezer forint értékben vásárolnak könyvet a könyvtárak Évről évre gyarapodnak a megye könyvtárai. Az új Eredményes a brigádok munkája az önköltség csökkentéséért — Az acélárugyári takarékossági mozgalomról — ’pénzügyi űzőiméit, az magá­iból kikelve tiltakozott, ho- :gyan merik őt, aki a párt ’tagja, ilyesmivel háborgatni. •Az illetékes szervek viszont ’nem vallották ezt a nézetet, *s gondoskodtak róla: máskor ;az ilyesmitől elvegyék a kedvét. Elég gyakorta meg­nyilvánul az a fölfogás is, hogy inkább párttagot ál­lítsanak bizonyos funkcióba, még ha nem is teljesen felel ’meg, mint pártohkívülit. A kiváltságosságniak és bizal­matlanságnak ezek a meg­nyilvánulásai tipikus szek­’tás, álbaloldali, opportunista jelenségek. Már korábban is •súlyosan ártottak a pártnak, ;'s most még inkább veszélye­sek. Nem egy tapasztalat van arra nézve, hogy amikor •a vétkes párttagokat az ♦egyébként mindenki mást megillető elmarasztalásban részesítik, az kiváltja a be­csületes dolgozók elismerését, ^aktivitását. A pártonkívüli ’dolgozók pedig az esetek ’többségében igen nagy meg- 'tisztéltetésinék veszik, s ere­jük legjavát adják, amikor a bizalom megnyilvánulását :a gyakorlatban is látják, amikor fontos gazdasági, ál­lami, vagy kulturális vezető- ’posztot bíznak rájuk. A ’baloldali opportunizmus, a mentegetés, a pártonkivüli- ♦ek lebecsülése nem állta ki ■az elmúlt évek során a tör­ténelmi próbát, megbukott, s létjogosultsága a jövőben nem lesz. Természetesen a mentegetés 'fogalma egyáltalán nem té­veszthető össze a megelőzés- ■sél. A kommunisták maga­tartásbeli fogyatékosságainak, ♦emberi .gyengeségeinek, rossz munkamódszereinek rend­szeres és nyílt bírálata a legjobb orvosság ez ellen Ahol olyan légkör alakul iki hogy,, nem érdemes szólni ment betörik a fejem” — mint például a Salgótarján Acélárugyárban — ott bizony hamar felüti fejét az intrika a személyeskedés, féltékeny­ség és más hasonló káros jelenség. Ahhoz, hogy a pár megtartsa és újabbakka gyarapítsa eddigi sikereit elengedhetetlen, hogy a ne­velőmunka középpontjában álljon az a törekvés, amely­ben a kommunisták egyem helyzetüket, érdekeiket a leg­messzebbmenőikig képesek közösség, a társadalom érde­kel alá rendelni. Ez vi­szont nem jelenti azt, hogy lemondjanak olyan jogokról amely egyébként mindenkit megillet. Vissza kell utasítani az olyan egyéneket, akik megszólják a párt tagjait, ha a becsületes, járható úton hozzájutnak — mondjuk — mosógéphez, üdülési beutaló­hoz, vagy éppen a villanyt bevezetik a lakásukba. Nem több, sem kevesebb — de annyi megilleti a kommunis­tákat is, mint hazánk bár­mely állampolgárát! em könnyű kommunis­ta módra élni, de igen hasznos. A dolgozók részéről megnyilvánuló megbecsülés, szeretet, a jó példa követése és az elismerés tartós bizto­sítása csak fáradságos, kö­vetkezetes munkává, lehet­séges. Azonban az ország gazdasági, politikai és erköl­csi gyarapodásában bősé­gesen meghozza gyümölcsét! Balogh Gyula (Tudósítónktól.) A salgótarjáni Acéláru­gyárban — mint arról már beszámoltunk — két hónap óta önköltség csökkentő bri­gád dolgozik. Minden üzem­nél a helyi körülményeknek megfelelő számú csoportot hoztak létre, amelyeknek az a feladatuk, hogy feltárják azokat a területeket, ahol veszteségek keletkeznek. A brigádok mindössze két hónapja működnek, de már ez idáig is igen szép ered­ményeket értek el. Az áp­rilis hónap folyamán beter­jesztett és jóváhagyott javaslatok bevezetése esetén 3 mil­lió 300 forint évi meg­takarítás mutatkozik. A technológiai osztály ré­széről például beérkezett egy javaslat, amelyben megálla­pítják, hogy az eddigi páco- lási módszer már igen el­avult. Javasolták az imhibi toros kénsavas pácolás be­vezetését. A javaslatot a csúcsbrigád felülvizsgálta, megállapította annak helyes­ségét és sürgős intézkedést tett a javaslat végrehajtásá­ra. Az új pácolási módszer bevezetésével erősen csök­ken a vasveszteség, a kénsav fogyasztás kisebb, valamint jóval kevesebb gőzt kell fel­használni, mint ezidáig. A kiértékelés megállapította, hogy az új eljárás bevezetésé­vel 300 000 forintot ta­karíthatnak meg évente. A csúcsbrigád a napokban felülvizsgálta a május hónap folyamán beadott javaslato­kat is. Ennek alapján a május hónap folyamán benyújtott és elfogadott javaslatok megvalósítása esetén az évi megtakarí­tás 3 680 000 forint. Ezekből a javaslatokból — bár bevezetve még nincsen, — de érdemes foglalkozni vele. Az üzemfejlesztési osz­tály például a vállalatunknál alkalmazott gázkemencék he­lyett elektromos kemencék közvetlen ellenállású fűtés­sel itörténő üzambehelyezését javasolja. Az elektromos ke­mencék beállításának igen sok előnye van. Sokkal gaz­daságosabb, mint az eddigi használt gázkemence. Üze­meltetése lényegesen olcsóbb, nem beszélve arról, hogy a dolgozók szempontjából sok­kal egészségesebb, tisztább, az anyag revésedése kisebb és csökken a selejtveszély is. Munkavédelmi, valamint beru­házási és karbantartási költ­ség csökkentése szempont­jából is igen előnyös. A ja­vaslat megvalósítása esetén a megtakarítás évi egymillió forint. Az Acélárugyárban a leg­több üzemnél három mű­szakban dolgoznak. Mint is­meretes sok a vidéki dolgo­zó, akik részére a vállalat munkásjáratot biztosít. A fennálló rendelkezések értel­mében az Autóközlekedési Vállalat a 3000 kilométert le nem futott kocsiknál az üres kilométereket rendes térítési díjjal számolja fel. A munkaügyi osztály ja­vaslatot tett, hogy a mun­kásszállítást szervezzék át. Azok részére, akik három műszakon dolgoznak és vi­dékről járnak be a vállalat­hoz, mind a három műszak­ra járatot kellett biztosítani, így az autó csak a legritkább esetben volt ikihasználva. A munkahelynél olyan át­csoportosításokat kell végre­hajtani, hogy ezek a dol­gozók állandóan egy, vagy két műszakban dolgozzanak, így az autó férőhely ki lesz használva, ugyanakkor egy­két járatot meg lehet szün­tetni. A javaslatot a csúcs­bizottság elfogadta, s rövid idő alatt, meg is valósítja. A végrehajtásból a vál­lalatnak 450 000 forint megtakarítás származik. És sorolhatnánk még sok­sok értékesebbnél értékesebb javaslatot. Reméljük, hogy a javaslatok nem maradnak papíron, hanem a gyár ve­zetősége törekedni fog arra, hogy azokat minél előbb meg is valósítsa. könyvek között a most meg­jelent könyvek, régi klasszi- kusdk új kiadásai szerepel­nek. Az idén mintegy százhet- veneze-r forint értékű könyv­vel bővülnek a megye könyv­tárai. Eddig nyolcvanezer fo­rintért vásároltak olvasniva­lót az érdeklődő dolgozók szórakoztatása és művelődé­se céljára. Az igények új és új könyvtáraik létesítését is szükségessé teszik. Jelenleg a szécsényi községi nép­könyvtár járási könyvtárrá való átalakításán dolgoznak. A munkálatokra hatvanezer fo­rintot fordítanak. 50 ÉVES ÉVFORDULÓJÁT ÜNNEPELTE A BALASSAGYARMATI GIMNÁZIUM E jubileum alkalmából az -iskola tanári kara és most végzett növendékei vendé­gül hívták az 50 évvel ez­előtt végzett tanulókat. A 24, 1908-ban végziett diákok közül már csak öten élnek. Ötöt a fasizmus pusztított el, a többit pedig az első világ­háború juttatott a sírba. A megjelent öt öreg diák névéiben Szűcs Albert ele­venítette fel a régi diákévek örökifjú emlékét. Kereskedelmi mozaikok Színhely: a salgótarjáni Nem­zeti Szálló étterme. Idő: Este féltíz. Három vendég frissen sültet szeretne vacsorázni, de Pista bácsi, a pincér azokat kihúzza az étlapról, közölve, hogy csak készétel kapható. Nincs más, sertéssültet ren­delnek, s mert az éhség erő­sen bántja őket, azt is jóízű­en/ elfogyasztják. Közbe újabb vendégek érkeznek, akik szin­tén vacsorázni kívánnak. Előbbi három vendégünk alig ért a vacsora végére, s szinte torkukon akadt az utolsó fa­lat, amikor látják, hogy a ké­sőbb jövő vendégek friss rán­tott szeletet kapnak. Méltat­lankodásukra a válasz: „Ké­rem, azok nem ismerősök, s az egész hús csak. mócsing.“ Na már most: vagy van fris­sen sült, vagy nincs — vagy a mócsing is jó? Elég bonyo­lult a kérdés, úgy, hogy el­döntését az étterem illetékes felső hatóságára bízzuk! * A meleg idő beköszöntésé­vel a hiánycikkek között sze­repel a nagybátonyi bányavi­déken a szódavíz és bambi. A hiány oka könnyen érthető, hiszen a pásztói szikvízüzem nem tudja ellátni a megnöve­kedett fogyasztást. A nagybátonyi 57-es számú italboltban van egy napi 1500 liter teljesítményű szikvízgép. Az italbolt napi szükséglete 150 liter, vagyis tudná bizto­sítani a környék szikvíz és bambi ellátását. Az Egri Üzemélelmezési Vállalat né­hány héttel ezelőtt a bolttal heti 2000 liter szóda és 300 üveg bambi készítésére kö­tött szerződést. Nem tudni te­hát, miért nem veszik igény­be az 57-es áruda szikvíz üze­mét annál is inkább, mivel a pásztói szikvízüzem közölte, nem tudja biztosítani az el­látást. * A közelmúltban rendelet' jelent meg, amely szerint az italboltok ót féle bort köte­lesek tartani. így három pa­lackozottat és két féle kimér­tet (egy olcsóbb és egy drá­gább). S most csodálkozva ta­pasztaljuk akár Salgótarján­ban, a Sport vendéglőben, a Népbüffében, stb., sőt vidéken is több helyen csak egy féle (drága) kimért bort lehet kap­ni. Ennek okáról érdeklődtünk a vendéglátóipari vállalatnál Klein elvtárstól. Bevalljuk válasza meglepő. Hiszen azt mondotta, „nem tudunk két színű bort biztosítani, s egy színűből hiába van kétféle, az olcsóbb bort is drágának adják el az italboltvezetők“. Sokszor ért már támadás bennünket, hogy mi az ital­boltvezetőket bíráltuk, ám a vendéglátó vállalat szerint ők sem tartják megbízhatónak az italboltvezetőket. S most fel­merül a kérdés: ezekután mi, vásárlók, hogyan bízzunk bennük? m * A nyári meleg hónapok bő termőtalajt szolgálnak a fer­tőző betegségeknek. Erről azonban sokan elfeledkeznek, mondván, hogy nem számít, csak pénz legyen. Bottyán Gyula nagybátonyi cukrász kisiparos sem gondol a fagylalt árusítás egészség- ügyi szabályaira. Sőt olyan jól megy a „bolt“, hogy még külön kisegítőt is alkalmaz. Június 19-én például egy megbízottja vitte a triciglin a fagylaltot a bányavárosba. Az elhaladó autók pora lepte be a letakaratlan tölcsért, s a fagylaltszedő kanalat. Jó lenne, ha a kereskedelmi felügyelőség Bottyánt utasí­taná az egészségügyi követel­mények megtartatására, vagy amennyiben ezt nem teszi, tiltsák el, hogy a bányaváros­ban áruljon fagylaltot. Úgy hisszük, sokkal többet ér a gyermekek egészsége, mint Bottyán cukrász üzlete. Amibe beletört a KÖJÁL bicskája Nagybátony bányavárosban a 104/2 legényszálló és a bá­nyász klub szomszédságában hatalmas sertéstelep van. A KÖJÁL már korábban hozott intézkedést a sertéstartás felszámolására. Teljesen ért­hető az intézkedés, hisz a közel 4 500 lakosú városban emiatt állandó bűz terjeng. Arról nem is szólva, hogy a legyek hordják a fertőző be­tegségeket. A sertéstartók azonban ezt nem értették meg s így a KÖJÁL intézkedése, egy ak­ta csupán. Pedig nem hin­nénk, hogy bányászaink ne tudnának hízott sertést vásá­rolni. Sőt, azt még kevésbé értjük, miért nem szólnak közbe a legényszálló lakói, a klubba járó dolgozók? Amire sem a KÖJÁL, sem a tanács nem volt képes, azt a bánya­városiak meg tudnák oldani, hisz valamennyi ottlakó egészségéről van szó! Csak annyi megbecsülést... : Szinte frázissá, elcsépelt ; szólammá vált az elmúlt évek • egyik jelmondata. „Csak an­• nyi megbecsülést adni mások- ; nak, mint amennyit magad- j nak.“ S hogy mégsem elcsé- í pelt e mondat, van rá bizo- S nyíték. : A karancslapujtői orvos- ; nak, Csábi Károly kányási • bányász ilyen szavakat mon­• dott: „Ilyen orvosokra nincs • szükség, maguk állatok.“ • Vajon mit szólt volna ha- i sonló esetben Csábi Károly t na ot illetik ilyen jelzővel: c Minden bizonnyal nem örült- volna. Az orvos az ő és tár­- sai egészségét védi. Sokszor- nem nyolc órát dolgozik, mint- egy bányász, pedig ő is eltölt­- hetné szabad idejét. S ilyen embert sértett meg ■ az ifjú bányász. Jó lenne ha i nem is kampányszerűen, de ■ idővel napirendre kerülne a > KISZ-fiatalok között, hogy annyi megbecsülést adjanak- másnak mint amennyit ők is i elvárnak.

Next

/
Thumbnails
Contents