Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-18 / 47. szám

6

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

1958. június 1S_

Ebben az osztályban egészen más kép fogadja a látogatót, mint bármelyik más iskolában. Itt nem az élettől duzzadó, vidámsággal, kedvességgel teli gyermekek ülnek a padok között, hamm valami egészen más nyomja bélyegét az osztályra.

Igen, ebben az iskolában, az osztályokban más a légkör. Sok minden más itt, különbözik az úgynevezett normál iskolák hangulatától, tanítási módszerétől. És mindjárt mondjuk is ki: ebben az intézetben szellemi fogyatékos gyermekek sajátítják el mindazt, ami az élethez, a boldoguláshoz szükséges, türelmes munka után tanulják meg az egyes alapfogalmakat.

Salgótarjánban, a Rákóczi úti iskolában működik egy éve a Gyógypedagógiai iskola. Ebben az évben is ?.? növendékkel foglalkoztak megható szeretettel a nevelők. Az a céljuk, hogy egyeseket ha nehéz és fáradságos mvvkával is. de a normál iskolák valamelyik osztályára készítsék elő. Ha mindez nem is sikerül, akkor legalább annyit érjenek el, hogy ezek a gyermekek legalább annyit sajátítsanak el, hogy megállják helyüket az életben, gondoskodni tudjanak saját létük fenntartásáról, ellátásáról. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy Békési Józsefné vezetésével nemcsak -pedagógiai, hanem orvosi munkát is végeznek itt a nevelők. Módszerük: szemléltető eszközökkel történő tanítás, munkával, munkára való nevelés.

Ezek a gyermekek pedig vádolnak! Hiszen nem ők tehetnek arról, hogy intézetbe kerültek. Nem ők tehetnek arról, hogy tekintetükkel, esetlen kezükkel, gyenge szellemi képességükkel nem tudják felfogni mindazt, ami körülöttük történik. Minden megmozdulásuk, értelem nélküli magyarázásuk, minden kiejtett szavuk vádbeszédként hangzik el. Vádolnak ők! Ki-ki a maga módján. Ki a háborút, ki a szülők lelketlen. felelőtlen viselkedését, züllött, erkölcstelen életét.

M. Gy. egyik legjobb tanulója az intézetnek. Vézna teste, korlátozott mozgása önmagáért beszél. Ha tudná: miért került ide, szava mesz- sze szállna, különösen most,

amikor a tőkések újabb háború előkészitésén mesterkednek. Azt kiáltaná: Nem! Nem! Soha többé háborút! M. Gy. minden szava vádolna, hiszen a II. Világháború áldozata ő... Tizenhárom éves volt már, amikor kezdett barátkozni a beszéddel, amikor az első szót kimondotta: m ... a... m... a... Nem ő, nem is szülei tehetnek róla, hanem azok, akik egy esztelen háborúba zavarták a magyar népet, köztük azt a becsületes munkásasszonyt is, aki

el. Súlyos vádbeszéd hangzana el ajkáról, ha tudná miért került ide. Az apja már tudja, hiszen méltó helyre, börtönbe került, mert még fiatal leányát sem, kímélte meg állati ösztöne kielégítésétől.

Súlyosak ezek a vádak. Mindannyiunknak meg kell hallani M. Gy. panaszos, még értelmetlen hangját. Mind- annyiunknak össze kell fogni, hogy ne legyen újabb háború, hogy ne kerüljön a háború borzalma miatt újabb gyermek ebbe a helyzetbe. S ha

*

__

M. G

y.-nek éppen a háború legszörnyűbb napjaiban adott életet. Az ijedelem, az orvosi beavatkozás és a gyógyszer hiánya, a kevés vitamin — a háborúval járnak — idézték elő, hogy M. Gy. idekerült, s nevelőinek, szülei türelmes munkájának köszönheti: ember lesz belőle!

Vannak, akik a szülőket vádolják. Még korlátozott képességükkel nem fogják fel: mi lett velük, de ártatlan tekintetükkel vádolnak. Vádolják az apát, anyát, akik felelőtlenül kényszerítették őket a napvilágra. Vádolják az apát, mert korlátlanul éli állandóan szesztől elhomályosított világát. Vádolják az anyát, akinek fontosabb egyéni kedvtelése, szerelmi mámora, mint gyermeke boldogsága, gyermeke jövője. Ny. J. is ezeket a szavakat mondaná

összefogunk, meg is akadá- lyozuk azt.

Mindannyiunknak össze kell fogni Ny. J. és a többi gyermek érdekében. Halljuk meg segítség-kiáltásukat, s közösítsük ki magunk közül a társadalom salakjait.

Nem akarok fogadatlan prókátor lenni. De szólnom kell azok nevében is, akik gyermeki betegségük nyomait hordják magukon, azért kerültek ide, a Gyógypedagógiai Intézetbe. Ezek. a gyermekek a szülők és a nevelők türelmes munkáját köszönik

meg. Egyikük sem tehet arról, hogy olyan betegségbe esett, amely ha nem is végleg, de nyomot hagy maga után. Es ezek a gyermekek azért hálásak szülőknek, nevelőknek egyaránt, mert érzik: ember lesz valamennyiükből, hasznos tagjai lehetnek társadalmunknak. — So —

Nógrádszakálban rendezik meg az ismeretterjesztő előadások tapasztalatcseréjét

Az 1957—58. esztendőben az ismeretterjesztő előadások legjobb eredménnyel a szécsényi járásban folytak. Ebben a járásban jól működő népfőiskolák segítették elő az általános műveltség' megszerzését. Szervezett tanulásokat végeztek a népfőiskolák keretében, amelyen a résztvevő hallgatók 20 forintos hozzájárulást fizettek. A művelődési osztály ezeket az eredményeket más járások területén is meg akarja honosítani, ezért a munka értékelésére e hónap 21-én. Nógrádszakál községben kerül sor. Erre a napra a megye területéről meghívják valamennyi járási népművelési felügyelőt. Részt vesznek Szécsény járás területéről a kultúrotthon- igazgatók, népművelési ügyvezetők, hogy átadják a munkában szerzett tapasztalataikat.

NEM JAVUL

— Nem javul a bányaváros vízellátása az újabb kutak bekötésével sem. Ugyanis az egyik kút kihatással van a másikra. A bányaváros vízellátását a Szentkútról vezetett víz biztosítja majd.

SZÍNHÁZI NOTESZ:

Schiller: Ármány és szerelem

Várakozás előzte meg Shiller nagyszerű drámájának salgótarjáni bemutatóját. Sokan voltak kiváncsiak arra, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház művészeinek hogyan sikerül majd a dráma mondanivalóját felszínen tartani, nem vész-e el az igazi tartalom, a szerelmi konfliktusok túlzott kidomborításával. S a rendezés érdeme, valamint a szereplők kitűnő alakításainak köszönhető, hogy a mű maradandó emléket hagyott hátra.

Mielőtt magáról a műről beszélnénk, néhány szót Schillerről. 1759-ben született Marbachban. Olyan társadalomban látott napvilágot a kiváló költő, amely rétegeződé- sénél fogva, kisebb részének paradipsomot, míg a többségnek nyomort juttatott.

A teológiát

tanuló ifjú Schiller környezetének tanulmányozásával fokozatosan ismerte fel a társadalom rákfenéjét; s később, amikor Württemberg grófjának jóvoltából, katonai pályát választott, lerázva a teológiai tanok részben

DÉRI MÁRIA

káros tételeit, tollal a kezében vette fel a küzdelmet a nyomor, az igazságtalanságok ellen.

Első két drámájában (Haramiák és a Fiesco) még nem ismerte fel történeteinek igazi, méltó megoldását. A haramiákban főhősét, aki felismerte a törvényes törvénytelenségeket, közönséges rablóvá süllyesztette, s végül, a dráma főalakját mégis az általa el nem ismert törvényeség alá helyezte, amely ítéletet mondott felette.A Fiesco-ban is csak olyan kiutat talál, hogy az árulót megsemmisítő, erényekkel felruházott másodalakot, árulóvá teszi, aki behódol az uralkodó társadalmi rendnek.

Mégis, Schiller a Fiesco nélkül nem lett volna képes arra, hogy oly tisztán, makulátlanul szerkessze meg az Ármány és szerelmet, annyira éles formában fo’ytathassa szabadságharcát, politikai jellegű támadását az abszolutista rendszer intézményei és korrupt haszonélvezői ellen. Az Ármány és szerelem két főalakjának, a kancellár fiának és a kispolgári leánynak szerelme, szerelmük története és tragikus vége bemutat egy olyan társadalmat, ame'y előítéletei, cselszövései és a humanizmustól távol álló gondolkodása miatt megérett a pusztulásra. Ferdinánd von Walter közeledése, tiszta Lujzához, de szerelmi elveiért végig egyedül kell küzdenie, szemben a kispolgári társadalom élet- felfogásával, saját osztályának ármányaival, cselszövéseivel. De harca meddő volt: a már előbb említett okok miatt nem gyümölcsözhetett boldogságban — hanem tragédiába fulladt. Ferdinánd öngyilkossága vád a társadalom ellen;

Nagyszerű a mű drámaiságának érzékeltetése, a szunnyadó szabadságvágy gyöngyeinek csillogtatása, a friss levegő után való vágyás. Schiller ebben a müvében fényesre csiszolta az ember legszebb és legnemesebb érzését és bemutatta,hogy a tiszta szerelem csak a szabadság egybekapcsolódásával lehet. A színpadon megbuktatta a kor társadalmát és művének alakjait becsületben, eszmében- tisztán veszej tette el.

A Gárdonyi Géza Színház művészei igényes előadásban valósították meg a szerző elképzeléseit. Szemléltetően mutatták be a kor társadalmának rút arcát és erre sötét árnyékként borult a két szerelmes tehetetlen vergődése. A színészek finom eszközökkel rajzolták meg a Schiller-i figurákat s ebben különösen á Lujzát alakító Déri Mária tűnt ki. Kedves egyénisége, érzéki játéka a harmadik felvonásban érte el csúcspontját, amikor minden könnycseppje súlyos vád volt. A fenséges és nagyszerű, nemes, mégis kegyetlen lady Milford alakját Szende Bessy tette felejthetetlenné. Solti Miller muzsikus kifejező volt,

Forgács Tibor (Ferdinánd) fess, de színtelen. Forgács Kálmán (von Kalb) eredetien alakított, Győrváry János (von Walter) kevésbé cinikus, inkább túl temperamentumos, némelykor nehézkes. Koppány Miklós (Wurm titkár) nagyszerűen érzékeltette az ármány kútforrását. A többiek,

Olasz Erzsi, Almássi Gizi, Ra- dó László, jól illeszkedtek a darab drámai légkörébe.

Az előadás drámai hangulata a nézőteret. is megülte. Csendben, fegyelmezetten figyelt a nagyszámú nézősereg, együtt élt a színpadon folyó eseményekkel. Érezte, megértette a közönség Schillert, a színészek játéka érthetővé tette. A tartalmi lényeg hideg átvételét sűrűn váltotta az érzelmi felindulás is. Erre csak egy példát: a harmadik felvonásban, Lujza rendkívül drámaian ható haldoklási jelenete alatt, a baloldal harmadik sorában, egy férfi könnycseppeket morzsolt szét ügyetlenül, erős kezével.

Kell ettől nagyobb elismerés a művész számára? Himer Zoltán

Bertalan, mint

FORGÁCS T.

RÁDIÓMŰSOR

Szerda, június 18.

Kossuth-rádió: 8.10 Operettrészletek — 9.00 Rádiószabadegyetem- 9.30 Népi zene — 10.10 A Gyermekrádió műsora — 10.30 Üttörő- hívogató - 11.05 Nagymosóda. Rádiódráma — 12.10 Tánczene — 13.00 Lányok, asszonyok... — 13.15

Operettrészletek — 13.40 A gyerek egészségére. Elbeszélés. — 14.00

Magyar nóták — 14.40 Ifjúsági

műsor — 15.00 A névtelen őrs. Üt- törőjelenet — 15.25 Szimfonikus

zene — 15.45 Válaszolunk hallgatóinknak — 16.10 Napirenden . . .- 16.15 Szív küldi... - 17.00 Hazai körkép — 17.20 Operaáriák — 17.50 Schubert: 12 Lendler — 18.10 Népdalok — 18.45 Jog és gyakorlat. Riportműsor — 19.00 Az operettszerkesztő postájából — 20.25 Tánczene — 20.55 Szerelmes versek — 21.10 A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye — 23.20 Verbunkos muzsika — 0.10 Könnyű zene.

Petőfi-rádió: 14.20 A Gyermekrádió műsora — 14.41) Fotoamatő- rök ötperce — 14.45 Zenekari

hangverseny — 16.00 Szórakoztató zene — 16.30 Mitől édes a dinnye? Urbán Ernő írása — 16.45 Az eladott menyasszony — 17.20 Quweit a legfiatalabb olajtársaság. Előadás — 17.40 Tánczene — 18.20 Látogatás rokon-népeknél — 18.50 Régi mesterek kánonjai — 19.05

Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. - 20.00 Schubert-művek - 20.40 Falurádió — 21.05 Népgk zenéje — 21.45 Van megoldás. Rí- portműsor — 22.00 Könnyűzene — 22.45 Színházi esték. Beszámoló.

Csütörtök, június 19.

Kossuth rádió: 8,10: Könnyű zene. — 8.55: Édes anyanyelvűnk.- 9,00: Anónymus és társai. Történelmi előadás. — 10.10: Fiatal írók félórája. — 10.40: Teleki Lajos zongorázik. — 11.00: A vörös szoba álma. Regény folytatásokban. — 11.20 Tömegdalok. —11.40: A Debreceni Népi Együttes műsorából. — 12.10: Könnyű zene. — 13.00: Darázs Endre és Simon István versei. — 13.00 Operarészletek.- 14.20: Egy falu egy nóta. - 14.50: Kórusok. - 15.10: Fiatalok sakkiskolája. - 15.20: Ifjúsági ex- pedició Afrikában. — 16.10: Táncdalok. - 16.50: Gyári sziréna.... - 17.10: Betyárélet. Versek, dalok.- 17.30: Napirenden... — 17.35:

Búcsúkeringő. — 18.10: Miklós Kata és Horváth Tivadar énekel. — 18.45: A Tatár-tengerszoros pulzu- zusa. Előadás. - 19.00: Helyszíni közvetítés világbajnoki labdarúgó mérkőzésekről. — 20.50: Népzene.- 20.55: A Rádió Dalszínház v bemutatója. — 22.15: Külpolitikai

kérdésekre válaszolunk. — 22.25:

Kamarazene. — 22.55: Shorthy Rogers zenekara játszik.— 23.10: Szimfonikus hangverseny. — 0.10: Népi zene.

Petőfi rádió: 14.20: Tánczene — 15.20: A külföldi sajtó hasábjairól.- 15.30: Olasz operakettősök. 16.08: Tanár és tanítványa. Irodalmi összeállítás. — 16.40: Fiatalok zenei újságja. — 17.10: Hősi tett volt. Emlékezés. — 17.25: Zenekari hangverseny. — 18.10: A Gyermekrádió műsora. — 18.30:

Operettrészletek. — 19.05: Válaszolunk hallgatóinknak. — 19.15:

Mi van a bugyelárisban ? Ri- portműsor. — 19.30: Régi filmek, kedvelt melódiák. — 19.50: Operarészletek. — 20.40: Falurádió. — 21.05: Fúvószene. — 21.30: Régi magyar muzsika. — 21.50: Vizalatti

találkozás a békaemberrel. — 22.00 Könnyű zenekari hangverseny. — 22.43: Hamupipőke.

Péntek, június 20.

Kossuth rádió: 8,10: Operettegyvelegek. — 8.50: A rodostói szőlő.- 9.00: Népi zene. — 9.30: Magyarszerzők szórakoztató muzsikája.- 10.10: Óvódások műsora. - 10.30: Fúvószene. — 11.00: Képek Fjodor Gladkov szovjet író életéből. — 11.30: Kamarazene. 12.10: Könnyűnyűzene. — 13.00: Merre tart a magyar mezőgazdaság. — 13.15 r

Operarészletek. — 14.10: Úttörőhíradó. — 14.35: Napirenden... —

14.40: Színes népi muzsika. — 15.08 Az Ifjúsági Rádió műsora. —16.10: szerző arcképe. Rimszkíj Korsza- Szív küldi... - 17.00: Egy zenekov. - 17.50: A gyulai népi táncfesztivál. — 18.10: Tánczene. —

18.40: Ifjú Figyelő. — 19.00: Opera—y hangverseny — 20.30: Magyar nóták. — 21.10 A Rádió világirodalmi folyóirata. — 22.20: Európa

hangversenytermeiből. — 23.40:

Szerelmi kettősök, operettekből. — 0.10: Tánczene.

Petőfi rádió: 14.20: Zenekari hangvereseny. — 15.00: Vidéki stúdiónk jelentkezik. -15.15: Köny- nyű zene. — 15.50: Belpolitikai

rovat. — 16.00: Fúvószene. — 16.20: Fodor Lajos kamarakórusa énekel. — 16.40: Irgalom. Elbeszélés». 17.00: Népi zene. — 17.20: A magyar irodalom törénete. — 17.50: Művészlemezek. — 19.05: Tánczene — 19.45: Sporthiradó. - 20.00: Heti hangversenykalauz. — 20.40: Falurádió. — 21.05: Operettrészletek. — 21.50: A Kaspi-tenger jövője. — 22.00: A noviszádi^rádió zenei műsorából. — 22.30: Könnyű

zene.

Szombat, június 21.

Kossuth rádió : 8.10: Reggeli

hangverseny. — 9.00: A Gyermek- rádió műsora. — 9.40: Yves Montand énekel. — 10.10: Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.20: Részletek a Csárdáskirálynő c. operettből. — 11.00: A vörös szoba álma. Regeny folytatásokban. — 11.20: Dalok. — 1.10: Népi zene. — 12.50: Mi van a könyvesboltokban. — 13.05 Operarészletek. — 13.50: Tánczene. — 14.20: Odysseus kalandjai. 15.10: A nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései. — 15.25 A Magyar Rádió énekkari híradója. 16.10: Előszóval- muzsikával. - 18.15: Szív küldi... — 19.00 Magyar művészek népszerű opera -és operetthangversenye. — 20.35: Tarkabarka. — 22.15: Tánczene.