Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)
1958-06-18 / 47. szám
NÉPÜJSAG 7 1958. június 18. NÓGRÁDI Á hugyagi példa hival*,« cg manapság is sokat i ért beszélnek a falusi párt' és tömegszervezetekben arról, hogy a íalun élő fiatalokkal bizony nem lehet sokra menni. Ezt az állításukat arra alapozzák, hogy a falun élő fiatalokat sokkal nehezebb szervezetbe tömöríteni, mint mondjuk egy gyár, üzem, vagy akár egy faliban dolgozó ifiket. Az ilyen és ehhez hasonló helytelen felfogások után örömmel nyugtáztuk azt a hírt, hogy Hugyagon különösen az utóbbi időben nagyszerű ifjúsági élet bontakozott ki, hogy ezeket a fiatalokat segíti a párt és valamennyi tömegszervezet egészséges szervezeti élete kibontakozásában. Felvetődött bennünk: hogyan végzik itt a munkát, mi az a segítség, amivel életerős, komoly munkát végző KISZ-életet tudtak a hugyagiak létrehozni? íme a példa... Hugyagon. ebben az alig 1400 lakosú kis községben jelenleg mintegy 80 fiatal él. Nagyobb részűik a mezőgazdaságban, többen a környező iparvidék, sőt még Budapest gyáraiban és az útépítésnél is dolgoznak, összehozásuk nehéz, hiszen hol az egyik, hol a másik jár váltott műszakra, hol az egyik, hol a másik van távol községétől, így gondolták ezt a hugyagi kommunisták és a tömeg- szervezetek vezetői is. A fiatalok azonban jelentkeztek. Bejelentették igényüket a tanácson, a pártszervezetnél, de felkeresték a többi tömegszervezetet is: támogassák az ifjúság kérését. Az előbbiektől otthont, az utóbbiaktól erkölcsi és anyagi támogatást kértek. A fiatalok megértésre találtak. Úgy gondolták a falu vezetői is: való igaz, ha nincs helyiség, nem lehet KISZ-életet sem kialakítani. Hátha ezzel megoldódik a falu fiataljainak problémája. TV agy lett a mozgolódás a kis községben. A fiatalok társadalmi munkát vállaltak. Mintegy 150 mázsa pétisót mozgattak meg, j hogy az ígért helyiséget — a földművesszövetkezet ajánlotta fel, a tanács új ter- ményraktárat ígért — mielőbb otthonossá tegyék. Széppé varázsolták otthonukat, s az addig „eltűnt” fiatalok előjöttek a kocsmákból, az otthonukból, egyre többen látogatták a KISZ- helyiséget. A falu nyolcvan fiataljából ötven a KISZ tagja lett. — Ez már eredmény, tegyünk még többet a fiatalokért — így vélekedtek a párt- i ; szervezetben, a tanácson, de így a földiművesszövekezet- nél és a Hazafias Népfrontnál is. A pártszervezet a vezetőségbe választotta Berta László tanítót, a KlSZ-tit- kárát. Valamennyi tömegszervezet felkérte a KISZ-t küldjön egy tagot a tanácsba, a földművesszövetkezet- be, a Hazafias Népfront vezetőségébe. A pártszervezet arról is gondoskodott, hogy Boda István földműves, öreg párttag patronálja az ifjúsági szervezetet, legyen ott a KISZ gyűlésein, vezetőségi ülésein. Segítsen ahol tud. Az új otthon, a fiatalok i’yenirányú megbecsülése lendületet adott a munkához. Uj, szép terveket kovácsoltak össze. Először is a községfejlesztési terv teljesítésében kell segíteni. Részt vállaltak a községi utak javításában, homokot hordtak, levezették a vizet a sportpályáról és még sók más bár kicsinynek látszó, de hasznos .munkát végeztek el. A fiatalok lelkesedését látva a tanács is újabb tettre határozta el magát. A párt- szervezet javaslatára úgy döntöttek, hogy a fiatalok részére KlSZ-zászlót vásárolnak. Hozzájárult ehhez a tanács, a községi legeltetési bizottság és a földművesszövetkezet. Azóta is felejthetetlen nap ez a hugyagi fiatalok életében — külföldi vendégek is részt vettek a kiszesek ünnepén. A falun élő fiatalok szer- vezeiti életét, hasznos foglalkoztatásukat lehet biztosítani. Ezt igazolja a hugyagi példa is. Csak az kell, hogy több megértést, nagyobb segítségnyújtást biztosítsunk fiataljainknak. Hiszen Hu- gyagon azt igazolják a tények: minden jó szóért segítségnyújtásért, megértésért kétszeresen fizetnek a kiszesek. A földművesszövetkezet most tataroztatja a KISZ-hely iséget. A fiatalok erre válaszként heti egy órás társadalmi munkát végeznek. A tanács földet biztosított a fiataloknak, hogy új sportpályát létesítsenek. A kiszesek maguk adták össze a vetőmagot, burgonyával ültették be a leendő sportpálya helyét. Közös a mag, közös a munka s a betakarított burgonya árából elkészítik az új -partpályát, új sportfelszerelést vásárolnak. Hogy mennyire hasznos ez? A fiatalok már új terveken törik a fejüket. Jó, hasznos ez a községi munka — vallják. Éppen ezért taggyűlésen már most úgy döntöttek: öt, vagy tíz hold földet igényelni jelen feladata: a jövő alapjainak megteremtése nek az őszre a tanácstól. KISZ-termelőszövetkezetet hoznak létre. Közösen végzik munkájukat, hogy a bevételből a nagyan-nagyon szükséges művelődési otthon is felépüljön. Márpedig a hugyagi fiataloík terve meg is valósul, hiszen eggyé ková- csolódtak s olyan tagokkal büszkélkedhetnek — bár nagyon nehéz a választás — mint Bertók Mihály, Hol- mann József, Ferencz Magdolna, vagy akár Sándor Ilona. A hugyagi példán sokan okulhatnak. Sok falusi pártszervezetünknek követni kell ezt a példát. Még több tanács, vagy községi tömeg- szervezet tanulmányozhatná: jó az a módszer ahogyan Hugyagon dolgoznak a falu fiataljaiért. Hiszen ebben a községben a pártszervezet is beszámoltatja a fiatalok vezetőit az elvégzett munkáról: a tanács helyiséggel, földdel segíti a kiszesek közös munkáját: a tömegszervezetek politikai és gazdasági segítséget nyújtanak az egészséges ifjúsági élet kialakításához. A pedagógusok pedig — a hét közül öt KISZ- tag — mindenütt ott vannak ahol az iskolán kívüli fiatalok nevelése azt megkívánja, emcsak lehet, kell is a falvakban egy új ifjúsági élet kialakítása. Ehhez pedig több megértésre, a fiatalok iránt tanúsított nagyobb szeretetre, megbecsülésre van szükség. Az pedig eredményre vezet. z ecsegi Béke Termelő- szövetkezetnek évek óta nincs szarvasmarha állománya. Pedig nem kevesebb, mint 180 hold földet vállalnak magukénak. Ha kérdik, mi az oka, hogy a gazdaságból hiányzik e rendkívül fontos állatállomány — az istálló, a férőhely hiányával magyarázzák. Pedig nem ez az igazi ok. Mert istálló lenne, csak hát az elnöknek, — meg maguknak a tagoknak is — egy kicsit többet kellene törődnie ezzel a kérdéssel. Kormányunk éppen a termelőszövetkezetek számára oly nagyjelentőségű rendeletében a — 3004-esben — határozta el, hogy azok a termelőszövetkezetek, melyek közös gazdaságukat saját erejükből fejlesztik, erősítik, erejük kiegészítése kép- pen igénybe vehetik az állam segítségét is, hitel formájában. Államunk az idén is milliókat biztosít a termelőszövetkezeteknek e célra. A milliókból megyénknek is szép összeg jut. Közel öt és félmillió forintot kaphatnak termelőszövetkezeteink, hogy új épületekkel gazdagítsák a közös vagyont, vagy pedig a ’ félig kész épületeket hozzák rendbe. Ebből az összegből azonban május végéig még egy félmillió forintot sem veitek igénybe. A legnagyobb gondot az idei éves tervek alapján, a tsz-ek az állat- állomány fejlesztésére fordítják. Éppen ezért érthetetlen, hogy ezzel párhüzamosan nem gondoskodnak megfelelő épületekről, melyben férőhelyet biztosítanának az állatoknak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nálunk most már megszűnt mindenféle mozgolódás e téren. Korántsem ez a helyzet. Hiszen az idén is építenek új istállókat, új juh-hodályo- kat, bár döntő többségében a már meglévő épületeket tatarozzák, hozzák rendbe. Ez világos is. Termelőszövetkezeteink jórésze az alakuláskor a földesúri földekkel együtt a gazdasági épületeket is birtokába vette, melyek kitűnő férőhelyet biztosítottak eddig állatainknak. Meg aztán idestova lassan 10 éves a termelőszövetkezeti mozgalom. S ez a 10 esztendő nagyon kevés termelőszövetkezet fölött múlt el úgy, hogy ne -építettek volna valamit. Az idő azonban sóikat már megrongált közülük, tatarozásra szorul legtöbb épület. így van ez Ecse- gen is évek óta és hát a meglévő istálló, ha még mindig sajnálják tőle a téglát, a rneszet meg aztán a helyrehozásához szükséges anyagot, nemsokára összeomlik. Akkor aztán valóban használhatatlan lesz. A termelőszövetkezet tagjainak világosan látniok kell, fejlett növénytermelés el nem képzelhető szarvasmarha-állomány nélkül. S ha ők valóban a közöst tekintik további boldogulásuk útjának, akkor minden erejükkel a termelőszövetkezeti vagyon további gyarapításán kell dolgozniuk. Rendet teremtenek a nagybárkányi földművesszövetkezetnél 410 hold kapásnovény Vanyarcon Vanyarc község dolgozó parasztjai igyekeznek a növényápolási munkákkal, hogy így hozzák be valamennyire, mit az idő elrontott. 410 hold kapás növény gondozása folyik a községben. Burgonyából 180 holdat, kukoricából pedig 350 holdat kell megkapálnioik. A termelőszövetkezet 10 holdas kukorica- tábláját gép munkálta meg. Nagy bárkány ban évek óta nagyon helytelen volt a földművesszövetkezet vagyonkezelése. A választott szervek nem látták el feladatukat úgy, ahogy azt a tagság joggal elvárhatta volna tőlük. Rosszul irányították, ellenőrizték a szövetkezeti boltegységek tevékenységét.! Nagy volt a széthúzás, a zűrzavar. Ez a légkör nagyon kedvezett a hanyagságnak, a visszaélésnek. A megye legrosszabb szövetkezeteként emlegették hosz- szú idő óta. A szövetkezeti tagok érdeke, a szövetkezeti vagyon védelme, végülis szükségessé tette, hogy a Mészöv Igazgatósága a legszigorúbb intézkedéshez folyamodjon, egy időre felfüggessze a válasz tott szervek tevékenységét és központi kiküldöttet rendeljen ki az ügyek vezetésére. Csupán a felügyelő bizottság folytathatja tovább tevékenységét. A központi kiküldött felel a szövetkezet működéséért mindaddig, míg a helyes gazdálkodási rend helyreáll és az igazgatóság ismét átrJífifeUtittiek Tjtii'tui veheti a szövetkezet ügyének intézését. A Mészöv pedig gyakori ellenőrzéssel és a szövetkezet ügyeinek több évre menő aprólékos felülvizsgálásával igyekszik ezt elősegíteni. Legutóbb egy nagyobb szabású brigádvizsgálatot tartottak ennél a szövetkezetnél több osztály szakembereinek a bevonásával, amelynek eredményeként nem egy hanyagságra, visszaélésre derült fény. A vizsgálat nemcsak a szövetkezeti vagyon érdekét, hanem a szövetkezeti dolgozók érdekét is szem előtt tartotta. Ugyanakkor, amikor megállapította, hogy 2 400 Ft- tal „ többet fizettek ki a helytelen bér- és létszálmgazdálkodás miatt, különböző mondvacsinált jogcímeken szabálytalan kifizetéseket eszközöltek, megállapította azt is, hogy a Munka Törvénykönyv szerint a boltkezelőket jogosan megillető félórás munkaközi szünetekre járó bért nem számolják el. A vizsgálat e tekintetben ugyanúgy elrendelte a hiányosságok megszüntetését, mint az előbbiekben. — Gyarapodnak-e megfelelően a hízók? — nézi vizsgálódva a sertéseket Bartos István az erdőtarcsai Szabadság Termelőszövetkezet elnöke, mert szép jövedelemre számít az idén is a termelőszövetkezet. Tarkálik a tari határ, az asszonyok, lányok színes szoknyájától, ahogy hajlongva a napon, töltögetik a burgonyát. Sokat használt az eső. Igyekezni kell a mun kával. S bizony nem kevesebb, miirtt 1800 holdat kell megdolgozniok itt a gazdák inak, mert ilyen nagy a tari határ. Burgonyából 140 hold van. Kukoricából 450 holdat vetettek. Most ezt is kapál ják. Vetett takarmányuk 250 hold van. A vörösherét vág ják javában és takarítják be hogy az állatállomány takarmányból ne szenvedjen hiányt. S még valamit, ami rend kívül foglalkoztatja a község termelőit: a burgonya- bogár. Gyors ütemben végzik az ellene való védeke zést, a burgonyabogár szedést és a porozást. A vagyonvédelmi vizsgálat is töhb mulasztást talált. Többek között azt, hogy 1957- ben a boltegységeknél 4 leltárt, az italbolt egységeknél 13 leltárt mulasztottak el felvenni. A leltárakat nem az utasításoknak megfelelően készítették. Az áruromlások, leírások esetében nem vizsgálták meg azok jogosságát. Azt, hogy a keletkezett kárért nem a boltkezelőt terheli-e a felelősség. A központi megbízott jelenléte óta javult a boltkezelés ilyen irányú munkája. Ha a boltkezelő hibájából kár keletkezik, minden esetben megfizettetik. Hanyagul kezelték az állóeszközöket, fogyóeszközöket, göngyölegeket is. A körzeti irodában pld. egy 380 Ft-os néprádió található teljesen összetörve. Arra hivatkoznak hogy az ellenforradalom ideje alatt palacsintává ülték. Hogy kik? Arra nem tudnak felvilágosítást adni. A volt ügyvezetőnek nem. volt fontos, hogy a tettessel megfizettesse a kárt. Ugyancsak itt -található egy rossz állapotban lévő 125 cm3-es Csepel motorkerékpár, amit öt éve újonnan kapott a szövetkezet. Most teljesen használhatatlan, s Ravasz Lajos, volt ügyvezető nem Is kereste a felelőst, hogy a kárt megtéríttesse. Az okmányfegyelmet úgy akarta másokkal betartatni, hogy maga járt elől „jó példával”, pld. 3000 Ft fuvardíjat vett fel továbbítás végett, a felvételt alá is írta, de azt már nem igazolta, hogy a munkavállaló a pénzt valóban átvette-e tőle. Kivizsgálás nélkül leírtak 2.500 Ft értékű elveszett söröshordót. Szabályellenesen vásároltak széncédulát, tulajdon és vágási engedély igazolás nélküli tűzifát. Pénztári kifizetéseknél az utalványozást és ez ellenjegyzést elmulasztották. Ilyen és ehhez hasonló hiányosságok tették szükségessé a szövetkezet szokott vezetési rendjének egy időre való felfüggesztését. A vizsgálat megállapította, hogy úgy a munkafegyelem, mint a gazdálkodási fegyelem javult azóta. Ha a még meglévő hibákat kijavítják a boitkezelők, a boltegységek alkalmazottai mind lelkiismeretesebben végzik munkájukat, akkor minden remény megvan rá, hogy a Nagybárkányi Földművesszövetkezet is méltó lesz a tagok bizalmára és vezetését ismét az általuk megválasztott igazgatóság láthatja el. indezek mellett a legkomolyabb problémát a már korábban megkezdett, de még mindig befejezetlen épületek okozzák. Pedig a legtöbb építkezés az 50 százalékos készültségi fokon áll, vagyis a munkálatok felét már elvégezték, csak hát a befejezéshez szükséges másik fele megy vontatottan. Nem egy olyan szarvasmarha istálló, vagy egyéb épületünk van, melynek befejezéséhez a szükséges összeget már évej? óta betervezik költségvetésükbe a termelőszövetkezetek, azonban valójában ezek még mindig félig kész állapotban találhatók. Pedig, hogy mennyire érdemes mielőbb elkészíteni ezéket, ezt a legjobban a nógrádmegyeri Petőfi Termelőszövetkezet példája bizonyítja. Ugyanis államunk a befejezett épületek után, figyelembe véve a felhasznált anyag értékét, a termelőszövetkezet korábbi hiteléből bizonyos összeget elenged. így jutott a nógrádmegyeri termelőszövetkezet majd, hogy ingyen egy istállóhoz. Mert az állam, a hitelen kívül nagy mennyiségű építőanyagot, cementet, téglát, cserepet, meszel, faárut biztosít a termelőszövetkezetek építéséhez. A földművesszövetkezetek és a TÜZÉP építőanyag telepei elsősorban a termelőszövetkezetek igényét elégítik ki. Elejét veszik ezzel annak a korábbi helytelen gyakorlatnak, hogy a prémium reményében a telepvezetők a termelőszövetkezeteknél fontosabbnak tartották minden más igény kielégítését. Most, ha nincs is raktáron olyan áru, amely a termelőszövetkezetnek szükséges, legkésőbb 60 napig kötelesek beszerezni, mert ennek elmulasztása kötbért von maga után. S mégis a tsz portája sok helyen elhanyagolt, nem törődnek vele. Pedig a közös gazdaságnak külsőre is vonzónak kell lennie. Azonban a dül- ledező épületről potyogó vakolat nem a legjobb benyomást kelti. Bár e téren már van kezdeményezés. Több termelőszövetkezet már tervbe vette, hogy az idén rendbe szedi háza táját. egvan tehát a lehetőség a közös vagyon gyarapításához, építéséhez, csak hát élni kell vele. A sok egyéb segítség mellett a járási tanácsokhoz került építési előadók ezen túlmenően szákmai segítséget is nyújtanak a termelőszövetkezeteknek, hogyan végezzék a munkálatokat, hogy a leggazdaságosabban bánjanak saját erejükkel és természetesen az állam segítségével is. Műszaki ellenőrök is azért szükségesek a már megkezdett épületek irányítására, ellenőrzésére, hogy ne vesszen sem anyag, sem pénz fölöslegesen kárba. Sajnos e szakembereiktől termelőszövetkezeteink jó része idegenkedik. Kidobott pénznek tartják, amit az ellenőröknek fizetnek. Pedig a gyakorlat azt mutatja, hogy amit „megtakarítanak” a műszaki ellenőrökön, elfolyik, sőt több is kárba vész az építkezés során, melyet egy hozzáértő ember feltétlenül megtakarított volna. — 500 katasztrális holddal több aratási munkára szerződtek le gépállomásaink, mint amennyi aratnivaló gabonát terveztek az aratógépeknek. — Tsz-látogatásra kért engedélyt a Salgótarjáni Járási Tanácstól mintegy 20-25 ben cúrfalvi egyéni dolgozó paraszt. Mindezeket egybevetve a termelőszövetkezeit akkor válik igazán eggyé, akkor tartoznak össze, igazán a tagok, amikor nemcsak a jelennek élnek, hanem a jövőt is világosan látják maguk előtt, s a közös vagyont gyarapítják számottevő értékkel. E hhez ad hatalmas segítséget a termelőszövetkezetnek népi államunk, bebizonyítva, valóban fontos kérdésnek tekinti a falu jövőjét, a közös gazdaságok, a termelőszövetkezetek megerősítését. Vincze Istvánná
