Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)
1958-06-14 / 46. szám
4 NÓGRÁDI népújság 1958. június 14. Felelősek vagyunk gyermekeinkért Az egyik gyámügyi előadó szobájában gondterhelt arcokkal ülők tanulmányozzák az asztalon fekvő iratcsomókat. A KISZ, a Pedagógus Szakszervezet és a Rendőr- kapitányság kiküldöttei. Két fiatal sorsán kell dönteni, rossz irányba futó életüket kell helyes útra téríteni. A két különálló esetet külön-külön kell megvitatni és külön kell a döntést is meghozni benne. H. L. kiskorú ügyé az első. Szülei rokkantak, akiket az egészséges, életerős fiú kijátszik, félrevezet és akik tehetetlenek rokkantságuk miatt fiukkal szemben. Mindkét szülő vak és ezért egyre inkább kétségbeesve érzik, hogy fiuk életét ők képtelenek megváltoztatni. A baj már évekkel ezelőtt kezdődött. A kétségbeesett anya személyesen keresett föl minden szervet, akitől csak segítséget remélt. A bizottság tagjai feltárják a gyermek előtt életmódjának, magatartásának következményeit és a fiú is, a szüilők is megnyugodva veszik, hogy ipari munkára nevelő otthonban helyezi el a gyámhatóság a rossz baráti körbe került gyermeket. Nehezebb azonban a másik eset. A kiskorú D. J. dolgozó szülők gyermeke. Az anya váltott műszakban dolgozik, míg az apa munkabeosztása •olyan, hogy sokszor 32 órára van távol családjától. A gyermek magatartásán is meglátszik, hogy nincsen megfelelő irányítás alatt. Helyi vállalathoz került ipari tanulónak. Egyik társával üzeméből nagymennyiségű anyagot kísérelt meg ellopni, szerződését felbontva azonnal elbocsátották. Baráti körének egyik tagjával meglepő vásárlásokban vett rész. "Végül kisült, hogy a pénzt társának szüleitől vették magukhoz. A szülők, hogy komolyabb következménye ne legyen a dolognak, azonnal fizették az elköltött összeg felét. Sajnos az anyai szeretet még most is kifogásol- hatatlannak tartotta gyermekét. A szigorított ellenőrzés bevezetése helyett továbbra is szabadon élhetett fiuk. A bizottság tagjai hosszasan BESZÉLNEK A GYERMEK SORSÁRÓL és javasolják az intézeti elhelyezést, ahol a gyermek megkezdett szakmáját tovább tanulhatja és a rendszeres otthoni élettel, fegyelmezett becsületes dolgozójává válhatna államunknak. Az anya magából kikelve áll fia mellett és a bizottság meggyőző szavaira csak azt hajtogatja, — fiát nem engedi. A fiú pedig érzi az anyának mindent elnéző sze- retetét és nem gondol arra, hogy ha most a bizottság enged az anya követelésének életét teszi tönkre. Szép az anya nagy ragaszkodása gyermekéhez, de akkor amikor már ismételten letért arról a^jifeót fia, me’ly- lyen minden becsületes fiatalnak járnia kell, nem szabad az időt elfecsérelni helytelen becézgetéssel. Milyen az az anyai szeretet, ahol inkább viseli a tévelygések erkölcsi és anyagi következményeit, mint hogy erős kézzel rendszabályoznák meg eddig .magára hagyott gyermeküket. Meg kell érteni a szülőknek azt, hogy ha gyermekük nevelését maguk megfelelőért biztosítani nem tudják, a társadalomnak joga és kötelessége figyelmeztetni őket a hibákra, mert a társadalom lesz az, mely szenvedi az elkényeztetett, rosz- szúl nevelt, bűnözés útjára tévedt gyermekek minden kártevését. HÁNY CSALÁDI ÉLETET TETT TÖNKRE az, hogy a férj csak a maga szórakozásával törődik, vagy az, hogy az anya először a saját kedvtelését tartja szemelő« és nem a család békés életét. Felelősek vagyunk fiataljaink életéért, testi és erkölcsi fejlődéséért. Ezt azonban szólamokkal soha nem tudjuk biztosítani, hanem egyszer meg kell kezdeni azt, hogy a felnőttek életükkel adjanak példát arra, hogyan kell az új típusú embernek élni. Ha gyermekeinkből helytálló, igaz embereket akarunk nevelni, akkor magunkat is javítanunk kell, mert munkához való viszonyunk, családunkkal szembeni magatartásunk és az embertársainkkal való megnyilvánulásunk alakítja majd ki gyermekeink egyéniséglét. Anya és Apa. Felelős vagy gyermeked neveléséért és vedd tudomásúl, hogy a társadalom figyelemmel kiséri nevelői munkádat, s ha azt helytelenül gyakorolod, figyelmeztet, majd ha a figyelmeztetések nem használnak erős kézzel hozzá is tud nyúlni gyermeked neveléséhez. dr. Mojzes József gyámügyi előadó FILMHÍREK — A három kívánság című csehszlovák film két főszerepét Tatjana Baljakovára és Rade Markovityra, a belgrádi színház művészeire bízták. * — Az angol filmintézet pályád íj at tűzött ki azokra a legjobb forgatókönyvekre, amelyek témája: Beke és nemzetközi megértés. A pályázatra 1958. október 31-ig lehet benyújtani a müveket. * — Oleg Szrizsenov, a neves szovjet filmszínész (A negyvenegyedik hőse) Grinyov figuráját viszi vászonra A kapitány leánya című új szovjet filmben. Érdekes véletlenként a Puskin műve alapján készült filmet egyidöben kezdték el forgatni a Moszfilm Stúdióban és a jugoszláv Boszna filmstúdióban. A iu- goszlávok olaszokkal eg3rütt viszik filmre a témát Vihar cím alatt. Rendezője Alberto Lattuada. Az ünnepi könyvhét" könyveiből ERDŐS LÁSZLÓ: LEVELEK BÉCSBE Bébsben él Schulz Egon mérnök, régi orvoscsalád sarja, szemlélődő, humanista in- tellektuel. A munkásmozgalom nagy kohójában találkozik egy magyar kommunistával. Barátságot kötnek, de kapcsolatukat megszakítja a náci megszállás, a második világháború. Schulz az 1956 őszén bekövetkezett tragikus események után meg akar ismerkedni' a magyarországi viszonyokkal, látogatásra készül. Útbaigazításért régi barátjához fordul. A barát három levelet ír Bécsbe. Magyarországról szóló levelek — ez Erdős új könyve. Van-e izgalmasabb, érdekesebb téma iró számára, mint vallani hazájáról, a körülötte élő emberekről, erről a viharosan áradó korról? Erdős László írásművészete érdekesen oldja meg ezt a nagy feladatot. Piaci jelentés Nincs aggodalomra ok, lesz bőven zöldségféle Az ide időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a termést, s ezért több áruból, mini például karfiol, borsó, tök, káposzta s uborkából a tavalyihoz képest lényegesen kevesebb került eddig a piacokra. Az áruellátás javítása érdekében felvásárló szerveink a társmegyékből hoznak be szerződéses árut. Háziasszonyaink tehát ne aggódjanak, mert a lehetőségekhez mérten lesz elegendő főzeléknek való. Jelen napokban már kielégítő mennyiségben árusítanak piacainkon borsót, hagymát, káposztát és már megjelent az újburgonya is. A gyümölcsök közül van bőven cseresznye. A földieper, értesülésünk szerint lényegesen olcsóbb nem lesz, mert az elmúlt esztendőkhöz képest csupán a fele mennyiségben termett. Mindamellett felvásárló szerveink mindent megtesznek, hogy ne legyen semmiben hiány. A hét közepén érkezett esőzések egyes zöldségfélékre igen kedvezően hatnak. Például a paprika, káposzta, répa, zöldség és tök sitb. ellátásban javulást várhatunk a következő hetekben. Ezek szerint a júniusi eső, ha nem is aranyat, de ezüstöt ér. — Ahhh... ez nagyszerű volt. Most már nyugodtan lepihenhetek egy vasárnap délutáni szunyókára — mondotta, s teli hasát még nekifeszítve egyik kezével azt simogatta, másikkal pedig a sörtől habos száját törölte. Az elégedett csendet a kisfiú kiálltása zavarta meg. — Apu! Nézze csak, komló van a sörben...— de már el is fordítja fejét, kezét a szája elé tartva rohan ki az udvarra, hogy a finom, ínyenc vasárnapi ebédet viszontláthassa. — Tyű az áldóját... ez több mint komló, több mint vicc... — s mivel gyermeke sorsára jutott, nem volt ideje tovább folytatni, rohant ki az udvarra. Már csak az asszony, a feleség volt hátra. Méltatlankodik fia és férje magatartásán. — Vájjon mi lelhette ezeket? — tűnődött magában, s felemelte az asztalon felejtett sörös üveget. Jóformán még mea sem fogta azt, elször- nyülködik, s már arra sem volt ideje, hogy kövesse férjét, gyermekét, bent a konyhában intézte el mindazt, amiért az előbbiek az udvarra szaladtak. Amikor ismét egybegyűltek, valamennyien betegen ténfe- regtek a konyhában. Mindhármuknak gyomorbántalmaik voltak. Kérdően tekintettek egymásra. Mi is történhetett? Bizony nagy kár volt a finom ebédért. Aztán megindult a zsörtölődés. — Miért vettél sört — így a férfi. — Te mondtad, hogy legyen nyomtató a finom vasárnapi ebéd után — vélekedik az asszony. — De miért nem nézted meg — szól most már hangosabban a férj. — A gyerek hozta, no meg tehetek én róla...'? mentegeti magát az asszony, de a szemében már könny csillan. S mit volt mit nem tenni, az ember pénzt kért az asz- szonytól, hogy elmenjen a kocsmába, s pálinkával mossa ki a gyomrát. Az asszony, no meg a gyerek pedig otthon tűnődött, hogyan kerülhetett egér ebbe a Kőbányai világos sörös üvegbe, s annak farka miért éppen az ember szájába került, amikor — istenem olyan jóízűen „húzta“ meg az üveget... —o— Ennyi a történet. Az történt ugyanis vasárnap délben Neműben, az egyik bányászcsalád ebédasztalánál, hogy az üzletben vásárolt sörösüvegben egeret találtak. De hogyan? Minden bizonnyal úgy, hogy a salgótarjáni palackozó üzemnél nem nagy gondot fordítottak arra, hogy tiszta is legyen az az üveg! Vagy talán való igaz, hogy... a kis egér az minden lyukba belefér...'! Somogyvári László Az újság és a dolgozók kapcsolatéi Egy dolgozó ember akkor érezheti igazán magáénak az újságot, ha maga is tevékenyen segít egy-egy lap profiljának kialakításában. Nemcsak azt értjük ezalatt, hogy ha panasza van bizalommal fordul a sajtóhoz. A való az, hogy sokszor egy munkásembemek itt kezdődik a kapcsolata az újsággal. Ügyestoajos dolgai, apró-cseprő gondjai intézését várja az újságíróktól. Ha Szombat délután volt. Hűvös, szeles idő. Mindenki rosszkedvűen sietett a dolga Zitán. Az asszonyok megrakott táskákkal jöttek ki a boltokból és bosszúsan igazgatták a hajukat, amelyet rögtön szét- cibált a szél. — Nem is megyek fodrászhoz — határozta el Szabóné. — Minek, úgyis esik mindjárt és tönkre teszi a frizurát. Különben se megyek holnap sehová, Zsuzsának tanulni kell — és gondterhelten sóhajtott egyet. Sok gondot okozott neki ez a lány. Nagyon eszes, talpraesett, csak túl eleven. Ezer felé jár az esze, figyelme. Nem tudja rászoktatni a rendszeres, figyelmes tanulásra. Segíteni kellene neki, ellenőrizni, átnézni a dolgozatait, kikérdezni a feladott leckét. — De mikor? — keseredik el az asszony már ki tudja, hányadszor, amióta megtudta, hogy három tárgyból egyesre áll a gyerek. — Nincsen benne semmi szorgalom. Amit szeret, azt könnyen megtanulja. Magyarból, történelemből például jeles. Biológiából, matematikából pedig csupa egyes—kettes. Sokszor gondolt az utóbbi félévben arra, vajon helyes volt-e beíratni a gimnáziumba, hiszen már a VII., VIII. Több mint 200 ezer forintos költséggel széppé varázsolják az üveggyári lakótelepet gősebben változtatni kíván ezen az állapoton. Az üveg- gyári lakótelep széppé varázsolásához 100 ezer forintot biztosít. Segít az üveggyár is: 100 ezer forintot ad erre a munkára, míg a lakók igen jelentős társadalmi munkát vállaltak. a levelek mércéül is szolgálnak, mutatják és bizonyítják, hogy napjainkban gyarapodik a művelődő, minden iránt érdeklődő emberek száma. Ezek a szárnypróbálgatások sokszor csak annyi eredményt jelentenek, — és már ez is örvendetes — hogy írójuk érdeklődik valami iránt és fontosnak tartja, hogy arról minél több ember értesüljön. Sok esetben azonban a levélíró jó íráskészséggel, irodalmi igénynyel készítette el alkotását. örvendetes az a tény is, hogy a tanácsok és üzemek termelőszövetkezetek és boltok, üzletek szinte rendszeresen közük a velük kapcsolatos eseményt, nem egyszer tapasztalatcsere igénnyel fordulnak hozzánk egy-egy probléma megoldásáért. És amennyire örülünk ezeknek az érdeklődő, segítő, vagy segíteni akaró leveleknek, annyira leverő hatást gyakorol az emberre a napjainkban sem fogyó névtelen levelek. Egy „igaz kommunista” aláírással, rágalmat szór az egyik levél írója köztiszteletben álló becsületes ember ellen. Egy másik a falujában meglévő (kivizsgálásunk alapján valóban indokolt) hibákra hívja fel figyelmünket. Igaza van, de valami miatt mégis félt nevét aláírni. Nem lehet pedig bántó- dása annak, aki igaz ügyért emeli fel szavát. Inkább az büntetendő, aki eltitkolja, elhallgatja a visszásságot, elkendőzi a hibákat. A névtelen levelek 50-60 százaléka jogos, építő bírálatot, vagy jogsértő panaszt közöl, arra vár orvosságot. Segíteni még sem tudunk érdemben, mert nincs ott a bizonyítók súlyával felérő felelősségvállalás, a névaláírás. Egészében véve sosem eredménytelen a levelek közötti lapozgatás. A mi munkánknak többnyire segítője a dolgozóik levelében megnyilvánuló vélemény. Ezt tiszteletben ftartva igyekszünk is aszerint dolgozni, ahogy ezt a munkás emberek elvárják, kívánják, megkövetelik tőlünk. De várjuk is, számítunk is a dolgozók segítő véleményére. Üjlaky Mária MINDEN ILYUIKBA BELEFÉR ? — Igaz történet — Salgótarján szépítéséhez tartozik az az újabb kezdeményezés is, amelyet a városi tanács javaslatára a salgótarjáni üveggyári lakótelepen végeznek el. Régen vajúdó gond az, hogy ez a telep egészségtelen. A városi tanács a legsürZsuzsát megjavítják általánosban is hanyagolt. De amikor ő abban bízott, hogy majdcsak megjön az esze, a gimnáziumban majd szégyenli, ha rossz jegyet kap. Mert önérzetes ám, azt meg kell hagyni. Csak azzal nem számolt Sza- bóné, hogy amit nem y tanult meg a lánya az általános iskolában, az érezteti hatását a középiskolában is. — Az alap nincs met), az hiányzik — mondta például a kémiatanár. De ez a helyzet a matematikával is. Az volt a baj akkor is, hogy nem tudott neki segíteni. Defeat egyszerűen képtelen rá rendszeresen időt szakítani. Azt se tudja, amikor haza megy a munkából hová kapjon, annyi a dolga. — Az ember meg nem segít semmit — loválja bele magát a méregbe. — Azt mondja, eleget dolgozik ő a munkahelyén. Hát én nemi — feé- borog az asszony. — Amikor ő újságot olvas, én mosok. Amikor vasárnap délután meccsre megy, én még javában mosogatok és elvárná, hogy én kérdezzem ki a gyereket is. Nesze neked egyenjogúság. Szabóné egészen elkeseredett, mire a házukhoz ért. Mindig így volt, amikor ráért gondolkodni. Menés közben pedig ráért. Igaz, hogy az ismerősök már azt mondják rá, hogy büszke, pedig igazán nem az. — Jaj, de fáradt vagyok — sóhajtott egy nagyot, amikor elindult a lépcsőn. — Pedig de sok dolga van még. — Hát ezek kit keresnek? — lepődött meg, amikor a fordulóhoz ért. Két magas fiatalember állt az ajtó előtt. — Kezét csókolom — köszöntötték udvariasan. — A gimnáziumból jöttünk. Szabó nénit keressük. — Csak nem csinált valami bajt az a gyerek? — ijedt meg, miközben tessékeli befelé a két fiút. Azok pedig kérdezés nélkül elmondják mindjárt, hogy a KlSZ-szer- vezet megbízásából jöttek. — Azt szeretnénk megbeszélni Szabó nénivel, mit kellene tenni, hogy Zsuzsa tanulmányi eredménye megjavuljon. Az iskola KlSZ-szer- vezete bennünket bízott meg azzal, hogy megnézzük, milyenek Zsuzsa körülményei, van-e elég ideje a tanulásra, milyen segítségre lenne szükség ahhoz, hogy kijavíthassál a jegyeket abból a hároml tárgyból, amiből bukásra áll. | Szabónénak könny szaladtl a szemébe a meghatottságtól.l Igazán olyan helyesek voltak,| ahogy felnőtthöz illő komoly-% Sággal előadták mondanivaló-s jukat. Két órán át beszélget-| tek és az eredmény az lett,% hogy Zsuzsának — mivel csak§ a hanyagsága miatt tanuli rosszul — csak egy jól tanuló,\ szorgalmas tanulótársra vans szüksége. | Azóta eggyel kevesebb a| gondja Szabónénak. A gyereke már a harmadik héten boldo-1 gan újságolta, hogy hármast | kapott kémiából, két héttel | később négyesre felelt bioló-E giából. Délutánonként szór-1 galmasan tanul egyik osztály-§ társával, aki kitűnő tanuló. | Minden remény meg van rá, | hogy nemcsak a bukást ke-s rüli el, hanem jó közepes§ eredménnyel fejezi be az elsős osztályt. El is határozta, hogy § jövőre, mindjárt az év elejénft a KISZ-szervezettel beszélik meg a tanulással kapcsolatosa teendőket, akkor lehet, hogys jövőre négyes általános tanul-% mányi eredményt is elérheti a gyerek. Hát nem aranyosak ezek as gyerekek? | Takács Lajosnél ereamenyes egy-egy ügyintézés, bizalmát sikerült megnyernünk, szereti lapunkat. De az a jó, ha egy dolgozó nem éri be Ennyivel. Nemcsak bíznia kell a sajtóban, hanem segítenie is kell abban, hogy az újság olyan legyen, amilyent szeretne. Ha a beérkezett leveleket nézegetjük, örömmel tapasztaljuk, hogy a dolgozók zöme panaszos ügyeim túlmenően is megírja a véleményét az élet problémáiról. Van, aki a sajtó hasábjain szeretné megköszönni a pártnak és a kormánynak, hogy üdülni mehetett, hogy gyer- rekeit iskolába járathatja, hogy jól keres, hogy lakást kapott. Egy másik ember munkája eredményéről számol be. Egy harmadik valamilyen. közügyi, problémát igyekszik legjobb belátása szerint megoldani. Örömmel töltött el bennünket például egyik olvasónk igen alapos gonddal kidolgozott tervezete Salgótarján vízügyi problémájának megoldásáról. De nemcsak az ilyen egyértelműen optimista dolgokról szóló leveleket tartjuk mi pozitív értékűeknek. Igen jelentősek azok a levelek is, amelyek valamilyen ferde dolgot bírálnak, de azonnyomban meg is írják, a kivezető utat megmutató véleményüket. Nézzünk meg erre is egy példát. Az egyik nagyoroszi levélírónk a tanácsok védelmében nagyon okosan fejtegeti azt, hogy egy tanács munkáját egyértelműen leronthatja egyetlen dolgozója is, ha az elveszíti a dolgozók bizalmát. Ilyen esetben az emberek nagy többsége nem azt az egy embert szidja, hanem az egész tanácsot okolja az elkövetett mulasztásért, vagy rossz intézkedését Ezt a levélírónkat a legtisztább segíteni akarás készteti: a tanácsi dolgozók megbecsüléséért emeli fel szavát. Napjainkban egyre szaporodik azon dolgozók száma is, akik azért fognak tollat, hogy magával az írás-művészettel próbálkozzanak. A levelek 20-25 százaléka önálló, alapos műgonddal készített írásokat közöl egy-egy társadalmi problémáról, vagy fontosabb eseményről. Ezek
