Nógrádi Népújság, 1958. június (3. évfolyam, 43-49. szám)

1958-06-14 / 46. szám

2958. június 14. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Komoly feladatok as agrár értelmiség előtt Itt a hársvirág gyűjtési ideje „Hazánkban a szocializmus «és a felvilágosodás örökre egybe forrtak: A szocializmus népünk felvilágosodásának hatalmas lehetőségeit terem­tette meg és e téren is ed­dig soha nem látott ered­ményeket értünk el”, — mondotta többek között Kál­lai elvtárs, a TIT országos küldött gyűlésen tartott be­szédében. E megállapítás igazsága nem szabad, hogy elfeledtesse az előttünk álló feladatokat. Ha lépést akarunk tartani a kulturális forradalommal, akkor eddigi munkánknál •sokkal többet kell tennünk A párt és a kormány meg­becsüli az agrár értelmiségi­ek munkáját, óriási összege­ket áldoz kiképzésükre, mert •számít azok tevékeny mun­kájára. A mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséhez rájuk nagy szükség van, hiszen a nagyüzemi gazdálko­dás előnyeit azoknak kell megmagyarázni, akik ezt értik. Kormányzatunk nem fordul­hat a cipész ktsz dolgozói­hoz, hogy szakmailag ma­gyarázzák meg a nagyüzemi gazdálkodást a dolgozó pa­rasztoknak. Mi is történik megyénk­ben ezen a vonalon? Igaz, a múlthoz képest elő­rehaladás észlelhető. Több a szakmai előadás, több a meg­alakult szakkör, ezüstkalászos tanfolyam, de ez nem elég célunk eléréséhez. Annak ellenére, hogy ezeknek a2 előadásoknak a megtartásá­ért megfelelő tiszteletdíjat biztosítunk, nem kapcsolódik bele ebbe a munkába minden ■agrár értelmiségi. Több eset­ben pedig ügy néz ki, mint­ha csak a tiszteletdíj érde­kelné őket. Nekünk arra van szükségünk, hogy az agrár értelmiségi tudatosan ismerje fel saját érdekeit, amelyek a szocializmushoz fűzik őt és belső meggyőződése alap­ján váljon népét szolgáló kommunista értelmiségivé. Nem elég az, hogy valaki beosztásában szakmailag el­végzi feladatát — még ha termelési vonalon eredmé­nyei is vannak — nem mond­hatja senki, hogy a nagy el­foglaltsága miatt nem tud e munkában közreműködni, mert nincsen olyan megra­kott szekér, amelyre egy vil­lával ne férne még. Parasztságunk kívánja a tanulást, szeret tanulni. Ezt észre kell venni és módot, lehetőséget kell nyújtani tö­rekvésükhöz, de ennek a ta­nító, felvilágosító munkának eredményesnek kell lenni. Az előadásoknak, tudatosítá­soknak szívből kell jönnie. Ne rejtse el véka alá egy agrár értelmiségi sem a tudását, hanem igye­kezzek minél, szélesebb körben azt átadni, hogy hasznosítani lehessen. Ez évben ilyen össze­hasonlításokat szemléltetően lehet bizonyítani, mert azok a tsz-ek és dolgozó parasz­tok, akik megtanulták és alkalmazták is a komplex agrotechnikát, akik igyekez­tek talajukat minden módon táperőben gazdagítani, azok- aál még az ez évben fel­Kaszálják a réteket (Tudósítónktól) Rövidesen befejezik 16 kh- í a dohánypalántázást, az rsekvadkerti Dimitrov Tsz- én. Amellett elvégezték 6 h-n a cukorrépa, 3 kh-n a lkarmanyrépa egyelését, 10 h szerződött burgonya egy- :eri és 14 szerződött hibrid- ukorica kétszeri kapálását. Nagy ütemben folyik a ikarmány betakarítás is. ddig 22 kh területről hord- ik be a pillangósokat. A apókban több mint 40 hol­tan elkezdték a réteken a íkaszálást, amelynek egy szén géppel végzik a mun- ít. lépett rendkívüli időjárás kö­vetkeztében sem lesz ko­molyabb termés kiesés. Most igen jó alkalom adó­dik ezeknek a bebizonyosí- tására, hiszen „az öregapám is így csinálta” dolgot vég­ző parasztember most saját bőrén érzi, elavult gondol­kodásának hátrányait. Véleményem az, hogy az eddigi áldatlan állapoton le­het, sőt kell is segíteni. Me­gyénk 250 agrár értelmiségi szakemberének kötelessége, hogy az agrár kulturforra- dalmat segítse, erősítse. Ha minden szakember — legyen az kutató, állami, tangazda­sági, termelőszövetkezeti ta­nácsi vagy éppen más pá­lyán dolgozó is — összefog, ma­gáévá teszi ezt az ügyet, akkor eredményes is lesz. Fel kell ébrednie minden szak­embernek, meg kell éreznie, hogy neki kötelességei vannak, neki a tudás nemcsak megélhetést, hanem hi­vatást is jelent. A föld szereiére sokszor még megsimogatására is — neki Megyénk területén a rend­kívüli tavasz következtében a pillangósok felülvetése nem a legjobbnak mondható, ép­pen ezért előre kell felkészül­nünk, hogy elegendő takar­mány álljon rendelkezésünk­re a következő évben is. Mivel a kiesés főleg a pil­langósokból mutatkozik, ép­pen ezért nagy gonddal, kö­rültekintéssel készítsük elő a talajt a nyárvégi, őszele ji augusztus-szeptember hónap­ban vetendő lucerna alá. Legjobb elővetemény az őszivetésű lucernának a ko­rán lekerülő növény, főleg a trágyázott kapás, korai bur­gonya, öszikeverék. Fontos, hogy az őszikeverék után gyorr.talamtsuk a talajt, mi­vel a lucerna túl érzékeny a gyomok iránt. A lucernát nem egy évre telepítjük, ezért olyan talajba vessük, ahol az élettartalma több évre is biz­tosított. A lucernát megyénk terü­letén általában sikerrel ter­meszthetjük. Talaj iránt érzé­keny, válogatós, szereti a mélyrétegű humuszban, mész- ben gazdag talajt. Frissen trá­gyázott talajban ne vessük, mert az nagyon elgyomosodik, amit a lucerna nem szeret. Nem termeszthető sikerrel mészben szegény, savanyú, hideg talajon, valamint, ha az altalajban olyan réteg van, ami a vizet nem engedi át, vagyis magasan van az alta- laji víz. Egy-két évig megte­rem olyan talajban is, ahol az altalajvíz magas, de ami­kor a lucerna gyökere a vi­zet eléri, vagyis lábvizet kap, kipusztul. Ha a lucerna elő- veteménye kapott istállótrá­gyát, talaj előkészítéskor ad- iunk 3-4 mázsa szuperfoszfá­tot, mivel a lucernát több év­re kell ellátni. Helyes, ha las­sabban ható mészfoszfátot al­kalmazunk. Ugyancsak alkalmazzunk káli műtrágyát is, főleg a ho­mokosabb területeken, kivé­ve az erősen kötött talajokat. A műtrágyát talaj előkészítés­kor szántsuk alá. Nitrogéntar­talmú trágyát első, illetve utolsó évben szoktuk alkal­mazni. Első évben azért, hogy minél előbb megerősödjék, utolsó évben pedig, ha nincs tervünk magfogásra, azért, hogy kikényszerítsük lucerna vetésünkből, amire még képes. Ha már a jó talaj előkészítés megtörtént, fontos, hogy meg­bízható, jó vetőmagot vessünk. Vetőmagnak csakis az ólomzá­rolt idegen magvaktól, aran­kától mentes lucerna vetőma­got ajánlom. Nagyon téved az a gazdálkodó — legyen az kis­gazdaság, vagy termelőszövet­kezet,' — aki megbízhatlan ve­tőmaggal telepíti be lucerná­val földjét hat-nyolc évre. Korlátlan mennyiségben áll kell megtanítani a paraszt­ságot. A vérében kell lennie mindegyiknek,' hogy a föld szeretete nélkül nincs mező- gazdasági felemelkedés. Ezt a munkát azonban csak szervezetten lehet végezni, hogy eredményes legyen. Erre pillanatnyilag legalkal­masabb a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat (TIT) Szakosztálya, ahová tömö­rülve megyénk agrár értelmi­sége szervezetten, terv szerint végezheti áldásos agronómiái munkáját. Hívok minden agrár értel­miségit, jöjjön segítsen ne­künk. Álljon be soraink kö­zé, mindenki, hogy az ősz folyamán a szervezett munka minden kis faluban, tanyán megindulhasson. Érzem és tudom, hogy a megye agrár értelmisége túl­nyomó többségének érdekei egybeesnek a szocializmus­sal, tehát egybeesnek a mun­kásosztály, a parasztság ér­érdekeivel és mindannyian kiveszik részüket ezen nagy és nemes munkából. rendelkezésünkre megyénk te­rületén a földművesszövetke­zeti boltokban jóminőségű ólomzárolt lucernamag, kérek tehát minden gazdálkodót, ne adja a biztosat a bizonytala­nért, vessen ólomzárolt lucer­namagot. A vetőmag mennyi­ségénél ne legyünk zsugoriak, főleg az őszi vetésű lucerná­nál, mert nem a földet, hanem saját magunkat csapjuk be, ha nem megfelelő mennyiségű magot vetünk. Még abban az esetben is, ha az időjárás kedvező lesz a nyárvégi lu­cernavetésre az erős tél úgyis megfogja szelektálni. Javas­lom, hogy kh-ként 15-16 ki­logrammot vessünk. Minden esetre ősszel védőnövény nél­kül két centiméteres mélység­be, gabonasor távolságra. Ve­Jól dolgozik az erúökürti és a kisterenyei gépállomás Gépállomásaink talaj munka tervüket eddig 88,2 százalék­ra teljesítették. A munkála­tokban továbbra is a tolmácsi gépállomás jár az élen 113,7 százalékos tervteljesítéssel. A növényápolási munká­latokat az erdőkürti gép­állomás végzi eredmé­nyesebben. Ezidáig 490 katasztrális hol­don végezték el a növény- ápolást. De még mindig van munkájuk. Jelenleg a máso­dik kapálást végzik, de az a tervük, hogy a termelőszö­vetkezeteknél harmadszorra is bekapálják a kukoricát. Az erdőkürti gépál­lomáson dolgozik Paffkó Mi­hály traktoros, aki 203 katasz­trális holdon végezte el a növényápolást. Jó ütemben halad a gépi kaszálás is. A kisterenyei gépállomá­son 502 holdról takarí­tották be a takarmányt. Nem kielégítő azonban az érsekvadkerti gépállomás munkája. Annak ellenére, hogy a legtöbb univerzál gép­pel, fűkaszával rendelkez­nek, mindössze 226 katasztrá­tés után, ha a talaj nem haj­lamos cserepesedésre, henge- rezzük meg a földet. Az a gazda, aki nyitott szemmel járja a határt, megállapíthat­ja, hogy a lucerna termés még az ilyen mostoha időjá­rás dacára'is mint akidéi, jó termést adott, nem beszélve arról, hogy a pillangós virágú takarmányféleségek közül tápértékben leggazdagabb, te­hát a legértékesebb szálasta- .karmány. Kormányzatunk a szarvasmarha árának feleme­lésével, valamint a kötött gazdálkodás megszüntetésével minden lehetőséget megadott arra nézve, hogy forgón kívül is minél több lucernát tele­pítsünk megyénk területén. Tóth Alajos gazd. felügy. A hársvirág gyűjtése rövi­desen megkezdhető. A gyűj­tők a hársvirágot murvalevél­lel együtt gyűjtik, melyet nyer­sen a helyi földművesszövet­kezetnek adnak át. A falu lakossága szeret a hársvirág gyűjtésével foglal­kozni, mert a gyűjtés jövedel­mező és napi 60-80 forint is megkereshető. A hársvirág fontos gyógy­növény. A gyógyászat a virág­ból készült főzetet nátha, kö­högés, hurut esetén alkalmaz­za, mint izzasztóteát. A gyógynövény Központ a hársvirágot exportálja is a világ minden tájára, melyért cserébe jelentős valutát biz­tosít népazdaságunk részére. £c / O/DCCf/ T-A-M-Á-CS-A-i Harcoljunk a növényi kártevők ellen A megye területén elég sok az új telepítésű gyümöl­csös. A rendikívüli tavaszi időjárás, a véle együtt járó szárazság nagy károkat okozhat. Ezt mi nem nézhetjük tétlenül. Mit kell tennünk? Fokozott figyelemmel kell elvégezni a gondozást a fák öntözését. Az öntözésnél végezzünk alapos munkát! Ne sajnáljuk a vizet a fától! Egy-egy alkalommal minden fa kapjon legalább 10 li­ter vizet. Öntözés után, ha a föld megszikkadt, sekélyen kapáljuk be a lányért és takarjuk be trágyával, vagy más rendelkezésünkre álló szerves anyaggal. A termő gyümölcsösökben a meleg időjárás miatt, az állati kártevők hamarabb megjelennek. Ezért jó, ha a szükséges permetezéseket időben elvégezzük. Most igazán édes dologról szeretnék beszélni, az ez évi cukortermelésünk alapjáról, a cukorrépáról. Nem hagyhat­juk figyelmen kívül a cukorrépa táblákat, amikor azokat erősen veszélyeztetik a különféle kártevők. A répabarkó és a répabolha a fejlődő növényt pusztítja. Ugyanakkor szá­molhatunk a sárga vírust terjesztő levéltetvek tömeges el­szaporodásával is. A jó gazda ezt nem nézheti ölhetett kézzel. A fertőzés észelelésekor azonnal megkezdi a vegy­szeres védekezést. A barkó ellen arzénes permetezést, bolha ellen idegmérges porozás, levéltetű ellen pamthionos permetezés, vagy porozás használ. Ha ezt nem végezzük el, kevesebb termésre számíthatunk. Figyelnünk kell az amerikai szövőlepke rajzását is, ha a nagyobb károkat el akarjuk 'kerülni. Leghelyesebb, ha a védekezést a lepkék és a tojiáscsomók összeszedésével kezd­jük. A vegyi védekezés költségesebb, ezért csak indokolt esetiben magas fáknál, fasoroknál, illetve erős fertőzés esetén végezhető. A szövőlepke irtását a fertőzött terület birtokosának, illetve kezelőjének _ kell elvégezni. Amennyiben a termelő a szövőlepke irtását elhanyagolja, a fertőzés felszámosása érdekében a tanácsok gondoskodnak arról, hogy e terüle- leten is elvégezzék a szövőlepke irtását. Természetes az így elvégzett munka költsége a termelőt terheli. Kis szakcsoport — nagy tervek T ávol a főközlekedési útvonalak­tól a Cserhát dimbes-dombos vidékén egy kis völgyben hú­zódik meg Szente, ez a 600-700 lakosú kis község. Egyszerű, szókimondó, szor­galmas emberek lakják a kis falusi házakat, s művelik a határ keskeny nadrágszíj parcellás földjeit. Régi módon gazdálkodva, új világ­ról ábrándozik a szentéi dolgozó pa­raszt. A föld, az ősi föld rabszolgái ők. Ahogy az ember a határt járja, meg­erősödik benne az a vélemény; itt még minden úgy van, ahogy apáink idejé­ben. Konzervatív, a régihez görcsösen ragaszkodó ez a kis község népe. A tanácsházán Slezák János tanács­elnök is majdnem ezt mondja, csak ő nem fogalmazza meg ilyen határozot­tan... Hogy miért nem? Azért, mert megtört a jég már Szentén is. Az em­berek gondolatában már ott motosz­kál valami, amelyről senki sem beszél szívesen, de mindenki tudja, hogy mi az. Még a múlt év őszén történt. Össze­ültek a falu kommunistái megbeszélni, hogy mi legyen azzal a nyolc hold gyümölcsössel, amit az állami gazda­ság adott át a községnek. Adják bérbe? Még mit nem, hogy aztán a bérlő tönkre tegye! Sző sem lehet róla — mondták a párttagok. L egjobb lenne átadni egy termelő- szövetkezetnek, így legalább lenne gazdája. De hol van itt termelőszövetkezeti Még nincs, de majd lesz, csak ki kell várni — ma­gyarázták kommunisták. De mi le­gyen a gyümölcsössel, s a hozzátarto­zó két hold szántóval és réttel! Ekkor vetődött fel a gondolat, mi lenne, ha néhány gazda szakcsoportot alakítana és gondozásba venné ezt a tizenkét holdnyi területet! Szó, szót követett, s néhány nap múl­va maguk a kommunisták szorgalmaz­ták a szakcsoport létrejöttét. Ilyen kis községben a tanácselnök a munkája mellett még gazdálkodik is. Ezért merte vállalni Slezák János a szakcsoport vezetését, no meg a többiek várták is a példamutatást. Az ősszel csak néhány gazdával alakult meg a szakcsoport. A faluban azonnal elkezdődött a sut­togás. Akik beléptek a szakcsoportba, azoknak be kell vinni mindent az utol­só darab földig és állatig. Szóbeszéd tárgya lett a gyümölcsös sorsa. Erről folyt a szó vasárnap a templom előtt, s délután a kocsmában. Freisták Péter 6 holdas és Novák István 4 holdas kis- paraszt bedőlt az ostoba suttogásnak. Még az ősz folyamán visszaléptek. Az ellenség azt hitte elérte célját. Pedig tévedett, mert a jó jövedelmet ígérő gyümölcsös nem maradt gazda nélkül. A kilépők helyébe új tagok jöt­tek Benedek László 2 holdas és Masz- lik István 7 holdas gazda személyében, így néhány gazda, valamint a családta­gok munkájára számíthat a jóltermelő gyümölcsös. B kiknek nem tetszett a szakpso- port, már az ősz folyamán ta­pasztalhatták a négy családot nem izgatja az értelmetlen szóbeszéd, mert nekifogtak közösen a fatisztítá­sokhoz. A falusiak a tél folyamán már meg­győződhettek róla, a négy emberrel nem történt semmi, ugyanúgy élnek mint eddig. A sorsukkal túlságosan sokat törődök kezdtek csendesebben beszélni. Ahogy eljött a tavaszi munkák ide­je, mindenki ment a maga dolga után s nem jutott senkinek sem eszébe az oly sokat emlegetett termelőszövetke­zetnek kinevezett szakcsoport. De a ta­goknak eszébe jutott. Alig várták, hogy megkezdhessék a fatisztítást, a permetezést. Egy sem akart se többet, se kevesebbet dolgozni. Barátian meg­értik egymást. Egyenlően viselik a ter­heket, egyenlően végzik a munkát. Ez így van rendjén. A két kh. szántó sorsa is eldőlt. Egy holdra szerződéses borsót, 600 négy­szögölre cukorrépát ültettek. A meg­maradó ezer négyszögöl területen krumplit termelnek. Szépen sorit a gondosan bekapált borsó, a kiegyelt cukorrépa, meg a burgonya is. A falusiak nem egyszer állnak meg a szakcsoport bekerített területe mellett. Nézelődnek, számít- gatnak. Nem egynek jutott már eszébe, nem is butaság ez a közös munka. H it ha még tudnák mit tervez a négy család? A gyümölcsösben három fajta alma van, húsvéti rozmaring, londoni pepin, és sóvári. Mivel a fák kétharmadrészén jó ter­més mutatkozik, szerződést kötöttek a földmüvesszövetkezettel 150 mázsa al­mára. Természetes, ha több alma lesz, amire van kilátás, azzal sem kell pi­acra járniuk, mert megveszi a szövet­kezet, de még a hulladék almát is. Amíg erre sor kerül, legalább há- romszor-négyszer kell permetezni. Nem félnek tőle, mert a növényvédő állomás elvégzi. Sok munkát igényel a gyümöl­csös, tudják ezt a szentelek is. Csak azt nem tudják pontosan, mikor, mit ketl tenni, mert ők azért inkább szán­tó-vető emberek, mint gyümölcsterme­lők. De azért aggodalomra mégsincs ok. Gyurovics Ferenc a romhányi föld­művesszövetkezet mezőgazdásza nem sajnálja a fáradtságot. Gyakran kimegy a gyümölcsösbe és segít az embereknek. Egyre többen érdeklődnek a szak­csoport iránt a faluban, pedig még az első termésüket sem takarították be. Érdeklődnek, mert kijutott a faluba a hír, őszre a szakcsoport átveszi a köz­ségi tartalék földeket is. Az érdeklődők számáról ítélve szin­te biztosak abban, hogy őszre 8-10 csa­lád belép. Mióta megtudták, hogy ez év elején a szakcsoport tagjai egy hold gyümölcsöst, vagy málnát telepítenek saját erőből, tovább nőtt az emberek bizalma. Hát még ha tudnák, hogy jö­vőre már baromfi törzs beállítását is tervezik... Szép tervek, nagy tervek ezek. De nem haladja meg a tagság erejét, ezt mindenki tudja a faluban. E ldugott kis község Szente, sokak szerint sötét kis hely. Lehet, hogy a múltban így volt, de ma már mást mutat. Lassan oszladozni kezd a sötétség, nemsokára egész világos lesz, KATA JÁNOS Gömöri Henrik | lis holdról vágták le a takar­TIT agr. szakosztály mányt. Vessünk minél több nyárvégi lucernát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents