Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-31 / 42. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1958 május 31. BBLASSHGYflRMIlT íLdíhől Épül a Vízmű Aki mostanában végighalad Balassagyar­mat — kétes tisztaságáról eddig is sokat em­legetett — utcáin, bosszankodva állapítja meg, hogy még a szokottnál is nagyobb a por és a szemét. Pedig most az egyszer száműzni kell a mérgelődést, mert a friss, vakondtúrásokhoz hasonló homokhegyek,kő­törmelékek, repedt csövek komoly létesít­mény megszületésének velejárói: épül végre az oly sok évtized óta hőn áhított Városi Vízmű. Az elmúlt esztendőben megépült a vízter­melő telep, az elosztószivattyúház, a két hid­rofortartály berendezéssel, a műhely, a gép­ház, az öltöző és az irodahelyiség, megtör­tént a két mélyfúratú kút felszerelése, a csőhálózat lefektetése a kutaktól az 500 köbméteres vízmedencéig és a medence zsa­luzása, valamint betonozása. A Vízmű-telep a városi kórháztól kb 250 méternyire, a Szécsény felé vezető főútvonal mentén terül el. Az elmúlt évben államunk 850 ezer forintot áldozott ezekre a munkála­tokra, melyeknek kivitelezője a Budapesti I. sz. Mélyépítő Vállalat. fcónika I — A Magyar Honvédelmi | Sportszövetség megtartotta a ' Balassagyarmaton és közvet- k len környékén élő tartalékos 1 tisztek első továbbképzését. 1 — Dezséry László, az is- ^ mert publicista nagysikerű f pedagógiai előadást tartott az ifjúság és a nevelés problé­máiról. A Madách Filmszín- ‘ házat zsúfolásig megtöltő kö- ‘ zönség nagy tetszéssel fogad- 1 ta az ankétot. Dezséry László szeptemberben ismét váró- 1 sunkba látogat. : — A Bútorgyártó Vállalat ' április havi tervét 137.6 száza- 1 lékra teljesítette. Az elő­irányzat szerinti 186 000 fo­rint érték helyett 256 031 fo- . rint értéket állítottak elő. — A kaszinó éttermében • május hó 12-e óta esténként a külföldön nagy sikereket aratott, VIT-díjas, 7 tagú rápski népi zenekar játszik. — Május 17-én a Szondy György Ipari Tanulóiskola nagysikerű táncestélyt ren­dezett. A tiszta bevételt ta­nulmányi célokra fordítják. — Az ifjúsággal való rend­szeres foglalkozás biztosítá­sáért munkatervet dolgozott ki a Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága. A munkaterv reszortonként szabja meg az egyes szervek feladatait. — A legutóbbi városi ta­nácsülés határozatot fogadott el a hiányzó és megsérült ut­cajelző és házszámtáblák sür­gős pótlására. — A Városi és Járási Népi Ellenőrző Bizottság meg­kezdte rendszeres tevékenysé­' gét. A bizottság elnöke Nán- 3 dóri Ferenc elvtárs. — Május 19-én, a Népek , Barátsága Hónapjának kere­tében 15 tagú csehszlovák küldöttség kereste fel váro­sunkat és Szügy községet. — A Városi Tanács Végre­hajtó Bizottsága május 23-i ülésén megtárgyalta a Bútor­gyártó Vállalat munkáját és több jelentős határozat szüle­. tett. Ebben az esztendőben 1.5 millió forint költségvetéssel folytatódik az építés, már megkezdődött az eternit csövek lefektetése. A teljes kiépítés előreláthatólag 5 ütemben történik majd. Ebben az évben kb. 3.5 kilo­méter hosszúságú nyomóvezeték fog üzembe­lépni. Az I. ütem műszaki átadása október 31-ig megtörténik, s ekkorra mintegy Ifi utcai nyomókút fog egészséges ivóvizet adni. A második ütem terve is elkészült már, s a IV. negyedévben megkezdik a kiépítését. Ezenkívül a Damjanich utca végében meg­épül a 600 köbméter űrtartalmú vasbeton Víztorony is. A Városi Vízmű megépítése a lakosság vízszükségletét teljes egészében képes lesz kielégíteni: Ügy, hogy ásott kutakra a belte­rületen nem is lesz már szükség. A telepi kutak közül az egyik például 750 liter, a má­sik pedig 980 liter vizet fog a dni percenként. Az utcai vezetékhálózat kiépítése után sor kerülhet majd a vízvezeték lakásokba tör­ténő felszerelésére is. A pártoktatás néhány tapasztalata Ipari tanulók a Bútorgyárban Á baráti Csehszlovákiában Februártól készültünk az 958. évi városfejlesztési terv isszeállítására. Az eddigi evektől eltérően a tervezett isszeállításánál figyelembe fettük a város dolgozóinak kívánságát és javaslatát a anács tagokon keresztül. így terült bele a tervezetbe a Szontágh Pál utca kövezése .05 ezer forint felhasználásá­val és megfelelő társadalmi nunlka szervezésével. A kö­vetkező tétel az új piactéren aetonálapok lefektetése, be- xmánusító asztalok elhelyezé­se 51 560 forint költséggel; a földmunkát itt is társadalmi munkával végezzük el. A városi szeszfőzde tovább­fejlesztésére 60 ezer forintot, a szabadtéri színpad tovább­építésére 40 ezer forintot for­dítunk. KIADÁSI FŐÖSSZEGÜNK 308 850 FORINT. A fel nem sorolt kisebb té­telek között szerepel a Petőfi Sport Egyesület felszerelésé­nek kiegészítése 10 ezer fo­rinttal, a művelődési ház pa­dozatának átépítése 10 ezer forinttal, villanyhálózat kibő­vítése és a meglévő lámpa­helyek szaporítása 6 ezer fo­rinttal és ezenkívül még több kisebb tétel. A Végrehajtó Bizottság által módosított tervezetet az áp­rilis 29-i tanácsülés tárgyalta, A városfejlesztési terv megvalósításáért s .miind a kiadási, mind a- bevételi főösszeget 308 85Ö fo­rinttal jóváhagyta. Kivé­telt képezett az a javaslat, amely szerint a Végrehajtó Bizottság az 1958—59. évi köz­ségfejlesztési hozzájárulás mérvét 15 százalékban java­solta megállapítani és jóvá­hagyni. Ennél a kérdésnél na­gyobb vita alakult iki. A tanácstagok többsége javasolta 15 százalékban megállapítani a hozzájá­rulás mérvét. A tanácsülés elnöke válasz­adásában kitért arra, hogy amíg saját erőnkből a folyó1 évben 308 850 forintot kivá- nunik fordítani a város fej­lesztésére, addig az évi ren­des költségvetésben felújítás­ra 1 808 000 forintot, beszer­zésre 435 500 forintot haszná­lunk fel, népgazdasági beruházás­ból pedig 3 457 000 forin­tot fordítunk városunk fejlesztésére. A vita nem volt hiába való,, mert azgn tanácstagoknak: nagy része is, ‘akik magas­nak találták a 15 százalékos, hozzájárulást, meggyőződtek annak fontosságáról és szük­ségességéről és szavazatuk leadásánál már a 15 százalé­kos hozzájárulás elfogadása mellet foglaltak állást. K. J. M lrxÁJUS első felében váro­sunk valamennyi pártalapszer- vezeténél ünnepélyes keretek között fejeződött be az 1957—58. pártoktatási év. A teljesség igényének mellőzé­sével — csupán néhány jel­lemző tapasztalatot kívánok kiragadni az egyébként igen mozgalmas időszak gazdag eseményeiből. Köztudott tény, hogy a szervezett pártoktatás több mint egy évtizedes rendsze­rében az 1956-os ellenforra­dalom törést, egyéves kiesést okozott. Az MSZMP Intéző Bizottságának az 1957—58-as pártoktatási év feladatairól szóló, tavaly június 5-én meg­jelent határozata jelentette a kiinduló pontot és az új ala­pot a ‘félbeszakadt nagy mun­ka továbbviteléhez. Ez a határozat nem kisebb feladatok megoldását tűzte a pártpropaganda — s ezen be­lül a pártoktatás — elé, mint az ellenforradalmi ideológia és revizionizmus elleni harc vitelét, a szektás és dogmati­kus nézetek leküzdését, a szo­cialista építés sokoldalú prob­lémái megvilágításának szük­ségességét, az ellenforradalmi események jellegének és ta­nulságainak magyarázatát stb. E határozat szellemében láttunk hozzá városunk te­rületén is az alapfokú párt­oktatás megszervezéséhez, megindításához. Az első erő­próbát a propagandisták sze­mélyének alapos megváloga- tása jelentette, önelégültség nélkül elmondhatjuk, hogy ezt a felelősségteljes felada­tot 1—2 kivételtől eltekintve — helyesen oldottuk meg. Következő lépésként hozzá­láttunk az alapszervezetek vezetőségeinek bevonásával a hallgatók kiválogatásához, az önkéntesség legszigorúbb be­tartásával, mellőzve a szám­szerűség hajhászására való törekvést. Ezt a feladatot csak részben sikerült meg­nyugtatóan elvégezni, mert a későbbi tapasztalatok azt bi­zonyították, hogy az egyes szemináriumok hallgatói kö­rében éles előképzettségi kü­lönbségek mutatkoztak. A marxizmus-leninizmus tanulmányozására 179, az időszerű kérdések feldolgo­zására pedig 207 hallgató vál­lalkozott. Figyelemreméltó eredmény tehát, hogy az alapfokú szervezett pártok­tatásban összesen 386 dolgozó kapcsolódott be. Ezen belül 91 volt a pártonkívüliek, 92 pedig a nők száma. A korábbi években oly megszokottá vált „menetköz- beni lemorzsolódás“ minimá­lis volt és annak zömét ki­fejezetten objektív okok idéz­ték elő. Viszont olyan sze­mináriumok is akadtak (vá­rosi kórház, tűzoltóság, stb.), ahol a hallgatók létszáma évközben növekedett. Ami idei pártoktatásunk tartalmi részét illeti, elmond­ható, hogy az idézett pártha­tározatban lefektetett célki­tűzések jelentős részét valóra váltotta. A technikai előfel­tételek mindenütt biztosítva voltak. Valamennyi szeminá­riumon sikerült az ideológiai tisztánlátást elősegíteni, az eszmei zűrzavart oszlatni. — Persze a hallgatók tanulási készsége nem mindenütt volt egyöntetű. Az Erdőgazdaság, a Postahivatal és a MÁV Fűtőház tanfolyamainak hall­gatói különösen kitűntek szor­galmukkal, ugyanakkor pél­dául a MÁVAUT-nál nem­csak a felkészültséggel, ha­nem a megjelenéssel is hajol voltak. Tanulságként kell levon­nunk azt a tapasztalatot is hogy több alapszervezet kom­munistáinak összevonása kö- C zös szemináriumba, nem ve- n zet célra. Ezt bizonyítja a d Népbolt —Sütőipar —Vendég- r látó Vállalat példája, ahol a közös foglalkozások éppen az s „összeházasítás” folytán s mondtak már évközben cső- ? döt. } A i Z ELKÖVETKEZEN- , DÖ időben lényegesen na­gyobb figyelmet kell fordítani ; a szemináriumi foglalkozások ( szervezett ellenőrzésére is. — Őszintén meg kell monda- ' nunk, hogy sem a városi pártbizottság aktívái, sem pe­dig az érintett alapszerveze­tek vezetőségi tagjai nem vi­selték szívükön a pártoktatás [ problémáit! GYÜRKY ZOLTÁN pártoktatási felelős Az „Előre11 Tsz berkeiből Az Előre Termelőszövetke­zetnek 36 tagja van, 505 kh földterületen gazdálkodnak. Megállapítható, hogy kevés a taglétszám a megfelelő föld megműveléséhez. A tsz-mek 140 kh őszi kalászos 15 kh tavaszi kalászos vetése van, 40 kh kapás és 32 kh öntö­zéses kertészet mellett. En­nek ellenére a tsz megoldja a nyári nagy mezőgazdasági munkáik időbeni elvégzését. A saját erő gazdaságos kihasználása mellett a családtagokat is bevonják a munkába. A gépállomással (költött szer­ződésben pedig biztosították mind a növényápolása, mind a betakarítási munkák időbe­ni végzését. A tsz-nek nagyobbrészt sa­vanyú homok talaja van. A nyár folyamán 60 kh-n talaj- javítást hajtanak végre, amelyhez a szükséges talaj­javító anyag már a föld szé­lén prizmázva van, a mihelyt a kalászosok lekerülnek, azonnal hozzáfogtak a mun­kához. Ugyancsak a talajja­vítás érdekében 20 kh-n ve­tett csillagfürtöt zöldtrágyáz­nak. Ez év elején a tsz szak­embert állított a kerté­szetbe, s így minden remény megvan arra, hogy a betervezett 300 ezer forint jövedelmet bizto­sítják. Ültetett a tsz. 17 kh dinnyét, 2 kh paprikát, 2 kh paradicsomot, 1 kh uborkát és 3 kh vegyes zöldséget és i 2 kh dohányt, amelyekből a fent jelzett összeget jó időjá- ; rás mellett mindenképpen el­érik. A tsz felkészül a téli ta­karmány biztosítására és ed­dig 100 köbméter zöldsilót készített. A tsz a szarvas- marha- és baromfitenyész­tésre fekteti a fő súlyt, de nem hanyagolja el a sertés- tenyésztést sem. Most állítot­tak be 12 darab fehér hús­sertést anyának a herczeg- halmi kísérteti gazdaságból, s fokozatosan áttérnek a mangalica tenyésztésről a fehér hús­sertés tenyésztésére. Ugyancsak beállításra került az elmúlt esztendőben a gö­döllői kisállattenyésztő gazda­ságból — 50 darab tyúk és 5 darab kakas mellett, melyek a tsz törzsállományát képezik ebben az esztendőben*— 500 darab napos csibe. Ezek szé­pen fejlődnek a tsz udvarán. Itt meg kell, hogy említsük Garai nénit, aki több éve tsz tag és igen lelkiismeretesen kezeli a közös baromfiállo­mányt. Pintér István főagronómus Nagy megtiszteltetésben ré­szesültem május 19-én, ami­kor mint a békeküldöttség tagja ellátogattam a baráti Csehszlovákiába. Küldöttségünk két csoport­ra oszlott. Én a Selmecbánya csoportba kerültem. Útvona­lunk: Szlovákgyanmat, Ipoly­ság, Selmecbánya volt. A gép­kocsiból szemléltem a tájat és láttam, hogy náluk a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése előrehaladottábby mint nálunk. A nagy táblás gazdaságokban láttam, hogy a mák és a cukorrépa ter­melés nagy teret hódítót meg. E növények egyelését nagy­számú munkáscsoportok vé­gezték. A csoportokban- igen szép számban láttam fiatal lányokat és fiúkat, akik ken- dőlengetéssel és integetéssel üdvözöltek bennünket. Az át­mentén hatalmas kertészeti gazdaságokat1 láttam; forgó öntözőberendezések szórták a vízsugarakat a növényekre. A takarmány kaszálása és szál­lítása géppel történik. Az ál­latállomány etetéséhez a ta­karmányt, valamint az össze­gyűjtött trágyát csille-beren­dezéssel szállítják. A termelő­szövetkezetek szép, tágas, kor­szerű gazdasági épületekkel rendelkeznek. A szocialista mezőgazdaság mellett szólnom kell a szoci­alista iparról is. Négy üzrí- met látogattunk meg. Töb­bek között jártunk a Selmec­bányái Dohánygyárban és a Kötöttárugyárban. A munka­folyamatok nagyöbbrészét automatikus gépek végzik. A gyári munkásokkal elbeszél­getve azok nagy megelégedé­séről győződtem meg. A gyá­rakban dolgozó nők havi 900—1200 koronát keresnek. A keramitgyárban dolgozó férfiak havi keresete 1800— 2200 korona. A munkások ré­szére igen szép fürdők, öl­tözők, ruhatáraik, társalgóter­mek és közös ebédlők állnak rendelkezésre. A munkások személyi tulajdonában igen sok a „Zetka” és a „Jawa” motorkerékpár, de nem ritka eset, hogy személygépkocsija van egy-egy ipari dolgozónak, amelynek ára kiutalás nélkül 20—25 ezer koromia. ügy érzem, hogy ezzel a látogatással is közelebb ke­rült a békéért dolgozó két nép, erősödött a magyar— csehszlovák megbonthatatlan barátság. Egy követendő kezdeményezés maraóiára . • • MICSODA ERKÖLCSI ERŐ, milyen dicséretes peda­gógiai készség rejlik azokban a tiszteletreméltó és megbe­csülést érdemlő nevelőinkben, akik gyermekeink tanítását életük hivatásának tekintik! Ilyen nemes, és minden di­cséretet kiérdemlő kezdemé­nyezés volt az ellenforradalmi események után a Bajcsy Zs. úti iskola úttörő boltjának megnyitása, amit Lucza elv­társnő a tanári kar és a szü­lői munkaközösség segítségé­vel, fáradtságot nem ismerő munkaakarással, szabadidőt is feláldozva megvalósított. Milyen szép feladat, milyen nemes cselekedet gyerme­keink nevelése, kulturált szórakoztatása és fejlődésük biztosítása. Ezt a nehéz, anyagi lehetőségeket megha­ladó feladat megoldását vál­lalta magára Lucza tanárnő az úttörő csapatával abban az időben, amikor az ellenforra­dalom borzalmai után még különféle ellenséges megnyil­vánulások is bántották gyer­mekeinket. Felvette a szülői munkaközösséggel a kapcso­latot és a 13 éves gyermekek­kel igen szegényes körülmé­nyek között kezdte meg az úttörőbolt működését — 300 kiflivel. A helyi pártbizottság is rövid időn belül tudomást szerzett az úttörőbolt műkö­déséről; a vezető elvtársak látogatása nyomán sem ma­radt el a megfelelő segítség. A Népbolt Vállalat igazgató­jának sem maradt el megértő és áldozatkész támogatása. A bolt fokozatosan, napról napra gyarapodni kezdett, a fiatal „üzletvezetők és alkalmazot­tak“ már a bolt egyszerű könyvelését is megtanulták. Télen például elérte az út­törőbolt azt a fejlődést, hogy a gyermekek részére meleg tejet, forró teát és a szellemi­leg kifáradt tanárok részére igen jóízű feketét tudtak szol­gáltatni. Az úttörőbolt meg­alakulásáról rövid időn belül tudomást szerzett a megyei tanács kereskedelmi osztálya is, ahonnan szintén komoly segítséget kaptak a bolt ré­szére. Az úttörőbolt jelenlegi megtakarított pénze 6500 fo­rint, komoly árukészletekkel rendelkeznek, lehet kapni fü­zeteket, írószereket, rajzlapo­kat, mesés könyveket és szépirodalmi könyveket, ezen­kívül édességeket és hűsítő italokat is. Az úttörőcsapat vezetője, Lucza elvtársnő el­mondotta, hogy az úttörőbolt nyereségét a gyermekek nyá­ri táboroztatására és nyaral- tatására fordítják. Az idén már 130 gyermek megy Ba- latonfüzfőre, úttörőtáborba. — Az üzlet tisztaságával tűnik ki, a fiatal gyermek kiszol­gálók feltűnő udvariassággal és fegyelmezettséggel rendel­keznek. EZÉRT AZ ALKOTÓ TETTEKÉRT és az önzetlen segítségért dicséret és meg­becsülés jár Lucza tanárnő­nek, a segítő tanári kar­nak, a szülői munkaközösség­nek és mindazoknak, akik elősegítették egy olyan ifjú­sági bolt létrehozását, amely gyermekeink érdekét szolgál­ja. Dicséretet érdemelnek az úttörőcsapat azon fiatal kez­deményezői is, akik tanulmá­nyaik folytatása közben ilyen szép feladatot vállaltak tár­saik iránt. PODMANICZKY ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents