Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-31 / 42. szám

1958 május 31.

NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG

7

Képek az útépítőkről

Képeink a Kistercnyc-Tar közötti szakaszon készültek.

Hatalmas nagyteljesítményű földgyalukkal termelik ki a töltéshez szükséges földet.

Nagybátony mellett több tízezer köbméter követ, földet mozgatnak meg, hogy a hegy ne térítse el az utat egyenes vonalától.

Tar határában új hidat építenek.

Jól eső érzés látni, hogy Zagyvapálfalvátói egészen Hatvanig milyen serényen folyik az új műút építése. A Kisterenye—Hatvan közötti szakaszon a Betonútépítő Vállalat két főépítésvezetősége irányítja a munkát. Az apci főépítésvezetőség dolgozói a napokban azt javasolták a tari főépítésvezetőségnek,

hogy lépjenek párosversenyre egymással az útépítés feladatának gazdaságos és pontos megvalósítása érdekében. A tarjak a javaslatot elfogadták, s már a verscnyszerz-3- dést is megkötötték.

A műútnak — a határozat értelmében még ezévben el kell készülnie. Az a serény munka, amely Zagyvapálfalfalváíól egészen Hatvanig folyik, arra utal, hogy az útépítők derekasan teljesítik ezt a kötelességüket, annak ellenére, hogy a tavasszal számos nehézséget okozott számukra időjárás.

(Fotó: Szabó)

A forrongó Algéria

ALGERIA NÉPÉI

franciék franciak és araöok arabok

T£RRd ?t5°-?

Algériát, Franciaország legfontosabb gyarmatát nyugatról Marokkó, keletről Tunisz, északról a Földközi-tenger, délről pedig Francia Nyugat- Afrika határolja. Területe 2 223 000 négyzetméter. A francia államjog Algériát két részre osztja fel: északi réA salgótarjáni Vöröskereszt szervezet ülésén Vollár János, a Vöröskereszt Országos Központja szervezési osztályának vezetője ismertette az országos vezetőség határozatát és az ebből adódó feladatokat a város legjobb vöröskeresztes aktívái előtt.

Egyik lefontosabb feladat a jövőben, hogy a Magyar Vöröskeresztet széles tömegszervezetté kell fejleszteni. Nem kampányszerű tagszervezésre van szükség.

Az általános egészségügyi feladatokkal párhuzamosan növeljék a tagok számát.

Nagy szerepük van a vöröskeresztes aktíváknak az üzemi egészségügyi feladatok elvégzésében, a közegészség- ügyi ellenőrzés és az elsősze Franciaországhoz tartozik közvetlenül, a déli sivatagos vidék a „Szaharai területek” feletti fennhatóságot pedig a párizsi Szahara Minisztérium gyakorolja. Az északi rész az egész területnek egytizede, viszont az összlakosság 90 százaléka itt él.

segélynyújtás terén.

Ezután a véradó szolgálat nagy jelentőségéről beszélt Elmondta, hogy a tervek szerint Salgótarjánban is létesítenek véradó állomást. Eddig több, mint 300 állandó véradó van a városban.

Az országos vezetőség határozata azzal is foglalkozik, hogy a Magyar Vörös- kereszt az egészségügyi feladatok mellett a jövőben legyen a béke védelmének aktív támogatója,

tevékenyen résztvesz a szocialista építést támogató, a béke védelmét szolgáló tömegmozgalmakban.

A beszámoló után sok hasznos hozzászólás járult hozzá az aktívaülés eredményességéhez.

Algéria lakóinak száma 10 százaléka európai-francia bevándorló. Az európai lakosság kétharmada az északi rész városaiba tömörül s a gazdasági élet kulcspozícióit tartja kezében. A mintegy 40 000 francia telepesnek pedig a megművelhető terület fele (egyúttal a legjobb minőségű földek) vannak tulajdonában, tehát annyi, amennyin a félmillió arab kisbirtokos gazdálkodik. Ezenkívül Algériában háromnegyed millió arab parasztcsalád teljesen földnélküli agrárproletár. A szociális és politikai elnyomás ellen az algériai arabok négy év óta már fegyveres harcot vívnak, amelynek végcélja az önálló arab Algéria. Az algériai militarista puccs célja többek között a francia gyarmati uralom biztosítása Algériában.

A stratégiai szempontok mellett gazdasági érdekek döntő szerepet játszanak e puccsban. Algéria ugyanis ásványi kincsekben igen gazdag (1954-ben például 3.5 millió tonna vasércet bányásztak és vittek ki Algériából) mezőgazdasága is fellendülő irányzatú (közel 12 millió hektoliter bort exportálnak, amivel a bor világexportjában Algéria az

első helyen áll.)

A Vöröskereszt salgótarjáni szervezetének aktívaértekezlete

ták ki hősiességüket. A ma- gárahagyott Árokháti Lőrinc várkapitány feladta, majd felgyújtotta az erősséget. Az utóbbiért a bosszús ellenség kezében halállal lakolt. A vár feladásáról Tinódi Lantos Sebestyén egyik verses krónikájában ekként emlékezik meg:

... Árokháti hallá, láta csak nyolc szolgáját Tsakhamar utánuk ő is

elkiugrék;

De nem szaladható,

mezőben ellepek Mind nyolcad magával fogva elviteték.

Tompa Mihály is írt erről a csúfos kudarcról Árokháti Lőrinc című versében.

4

TÖRÖK nagy katonai jelentőséget tulajdonított a várnak, hiszen fontos utak csomópontjában áll. Innen vezetett az út Fülek, Salgó és Somoskő, Gyarmat, Nógrád, Buják, Hollókő, Ecseg, Szanda és Drégely felé, ahol mindenütt vár állott. Ezért lett az elfoglalt török terület 22 szandzsákja között az országban a tizennegyediknek (14!) a székhelye Szécsény. melyhez az 1562—63-as ösz- szeírás szerint 134 falu tartozott. Katonai erejét az 1556— 57-es zsoldlista bizonyítja, mely szerint Mahmud aga várparancsnoksága alatt 250 fő teljesített a várban szolgálatot.

Szécsényről a vár feladása után sem mondtunk le. 1562- ben pl. Balassa János felvidéki kapitány próbálkozott a török ellen, de a kiképzetten és gyengén felszerelt 13 ezres seregéből 10 ezer a csatamezőn maradt és maga a kapitány is megsebesült. — 1571-ben a török ismét elfogA vár keleti rész

Szécsény

4

IPOLY VÖLGYÉBEN több útvonal csomópontjában, a Cserhát övezte fennsíkon fekszik a Palócföld ku- rucküzdelmeinek patinás központja. Itt kiáltották ki 1705- ben a vár alatti mezőn II. Rákóczi Ferencet — a magyar nemzet ellen tó.madó Habs- burg-ház ház helyett — Magyarország vezérlő fejedelmévé.

Szécsény történelme mesz- sze nyúlik. Hadászati jelentőségét a XV. század első felében épült vára megnövelte. A felvidéki várrendszer legfiatalabb tagjának, a szécsé- nyi várnak alapítója Zéchen Ferenc, Zsigmond király országbírója volt. A négyszögű és nagykiterjedésű vár máén lévő sarokbástya

gábafoglalta az 1334-ben alapított ferences kolostort és templomot is.

Szívesen tartózkodott itt Hunyadi János és megfordult Mátyás király is. Még egy évszázad sem telt el, s az Ipoly völgye újra hadszíntér lett. Szécsény az 1550 szeptemberében betörő töröktől több mint egy évszázadig szenvedett. Az ozmánnal vívott harcára emlékeztet Szécsény címere is, amint egy félprofilban álló vitéz jobb kezében lévő kivont kardján egy levágott török fejet emel a magasba. (Ezt a címert, igen helytelenül, levették a járási tanács épületének homlokzatáról.)

1552 júliusában azonban, amikor Ali basa Drégely eleste után Szécsény alá érkezett, a várvédők nem mutatMegyénk varai II

lalta az 1569—70 közt magyar kézen lévő várat, majd újjáépítette és védelmi állapotba helyezte. Ebből az időből származnak a ma még látható várfalak.

1593-ban végre sikerült Pálffy és Tiefenbach seregeinek Szécsényből is kiűzni a törököt. A nép azonban nem szívesen látta a török után az új várbeli uraknak, a németeknek a garázdálkodását, így 1605-ben Bocskay köny- nyüszerrel foglalhatta el a várat, mert a lakosság a vár német őrségét lefejezte. 1606- ban Nógrád megyével együtt Szécsényt is Rudolf király kezében találjuk. Átmeneti aléltságából Bethlen Gábor szabadságharcai ismét felrázták Szécsényt. Nagy felvonulási központtá vált a vár. Itt találkozott 1626-ban Bethlen és a németek ellen vele szövetséges török, valamint a Mansfeld vezette dán sereg, hogy innen mérjenek csapást a Habsburgokra. Csakhogy a pozsonyi béke szerint Bethlen hadi sikerei ellenére még azévben a király kezébe került ismét Szécsény. 1627-ben a török is békét kötött a némettel, de Szécsényt továbbra is rettegésben tartotta.

XVII. SZÁZAD derekán átmenetileg Szécsényben tartották Nógrád megye közgyűléseit, s ez már biztonságosabb helyzetére vall. 1655- ben a megerősített várba az országgyűlés a megye várai közül oda rendelte a legnagyobb számú őrséget, 200 gyalogost és 300 lovast.

get és Fülekre vonult. Két évtizedig maradt Szécsény ismét török kézben, amíg 1683. október 10-én Sobieski János lengyel király és hadvezér fel nem szabadította. Ennek emlékét őrzi a Magyar—Lengyel Egyesület 1933-ban a katolikus templom falán elhelyezett emléktáblája. A török félhold ugyan végleg lehullott a vidékről, de a kitörő pestis nagy pusztításokat végzett. A História Domus Szé- chéniensis szerint a lakosság északra menekült. Az odavezényelt katonák jelentése szerint még élelmet sem találni. Ezért Eszterházy Pál nádor Disznosy Ferenc irányításával 300 horvát katonával felgyújtotta a várost és felrobbantotta a várat. Ezzel végleg megszűnt a szécsényi vár hadi jelentősége.

gyarázat: Peribitis Rebelles

Omnes Laqueo, Igne, Bello, Ense, Reliqui Tandem Aust- riae Tributarii Eritis! (Mindannyian elpusztultok lázadók tőr, tűz, háború, kard által, a többiek végül is Ausztriának adófizetői lesztek!) Sajnos ez be is következett! — 1709 nyarán még Szécsényben táborozott Bercsényi Miklós és Vak Bottyán, de ősz táján Heister császári tábornok megtörte a kurucok erejét és elfoglalta Szécsényt is, a kurucok akkori hadászati központját.

De mi lett a vár további sorsa? Ugyanaz, mint a többi nógrádi váré! Romlás, pusztulás! A vár falaira a XVII. század második felében épített barokkstílű For- gách-kastély is gyenge állapotban van. A vár keleti részén lévő sarokbástyát a tangazdaság raktárnak használja. A felszabadulás után a kapzsi kezek lebontották az Ady Endre utcában állott lőporraktárát és útkövezési céllal értékesítették.

Az 1920-as években a vár nyugati részén lévő előretolt megfigyelő tornyát a „Kereplő“-t szétbontották. A várdombot biztosító kövezetét is kikezdték a közelmúltban, s szinte szabad préda még ma is a vár északnyugati bástyája, de megtizedelték a várkert fáit is.

Érdemes lenne az intézményes műemlékvédelmi kiadások során többet áldozni — és miként a mai csehszlovák és lengyel példák is követésre köteleznek — több értéket óvni az enyészettől nemcsak Szécsényben, hanem az egész megyében.

Dr. GAJZÁGÓ ALADÁR