Nógrádi Népújság, 1958. május (3. évfolyam, 35-42. szám)

1958-05-07 / 35. szám

1958. május 7. NÓGRÁDI NÉPÜJSAG 5 Eredményes tís esztendő A termelőszövetkezeti moz­galom ebben az év­ben ünnepli fennállásának tíz­éves évfordulóját. Tíz év nem nagy idő, egy nemzet történe­tében. A felszabadulás előtt eredménytelenül suhant el az emberek feje felett. Jó for­mán semmit sem változott ak­kor tíz év alatt a falu képe, s a falun belül a falu népe, ha csak azt nem tekintjük vál­tozásnak, hogy egyesek lába alól kirántották az utolsó két- három hold földet, vagy el­árverezték feje felől kis há­zacskáját, amelyet az édesap­jától örökölt, vagy, hogy egy­re jobban erősödtek, gazda­godtak mások verejtékén a falu kulákjai. Az emberek rájöttek: a nyo­mor, a bizonytalan élet, az állandó rettegés örökre a múlté. Megtanulta a falu népe ki a barátja, ki az ellensége. Lelepleződtek a falusi szegény­ség „jótevői” is, — a kulá- kok. Meggyőződtek róla, nem az eroberbaráti szeretet haj­totta a kulákot akkor, ami­kor a megszorult nincstelen­nek adott dohos lisztjéből, vagy avas zsírjából előlegbe, ledolgozásra, hanem az em­bertelen kapzsiság, a lelket­len harácsolás, a más verej­tékén való lumpolás, mert az ilyen „kisegítéseknek” na­gyon nagy ára volt. A falu dolgozó parasztsága tapasztalta, elkjépzellhető az élet kulákkölcsön, uzsoraka­mat nélkül is. A dolgozó pa­rasztság, a volt kizsákmányolt agrárproletárok új életre vágytak. 'J’íz évvel ezelőtt mutat­ták meg először az utat a falu népének, amelyen járva biztosabb lesz a jövő. A párt, a kormány nem ri­adt vissza a legnagyobb ál­dozatoktól sem. A munkás- osztály legjobbjai jelentek meg falun és igyekeztek el­oszlatni az évszázados sötét­séget. A kulák igauzsora helyébe létrejöttek a gépállomások, hogy megkönnyítsék a gazda­sági felszerelés nélkül lévő kisparaszti gazdaságok mun­káját. Természetes, a modem gépeket nem a keskeny nad­rágszíj parcellákra, hanem a kényéi Petőfi Tsz-ről is, ahol a megye legjobban te­jelő tehényállománya van. De tekintélyt szerzett ma­gának a nógrádmegyeri Pe­tőfi Tsz is. Jól gazdálkodtak a hitelekkel és saját erőik­kel. Majdnem eáer holdat művelnek. Gépeik, teherautó­juk és 50 darabból álló szarvasmarha törzsállomá­nyuk van. Dejtáron a József Attila Termelőszövetkezet a falu el­ső gazdájává vált. Portáját megcsodálják az egyénileg gazdálkodók. Meg lehet nézni a palotási Május 1., vagy a kutasói Bé­ke Termelőszövetkezet szarvasmarha állományát is, hasonlóval nem igen büszkél­kednek a faluban. Ludányhalásziban az Al­kotmány Tsz modern nagy­üzemi gazdasággá vált, ahol maholnap minden munkát gépesítenek. A szövetkezeti mozgalom fennállásának tízéves évfordu­lóján az 1953-as Nagy Imre- féie szövetkezetellenes tá­madását, az 1956-os ellenfor­radalmat sikeresen átélt szö­vetkezetek ma biztosan néz­nek a jövőbe. Bátran neki­foghatnak az életszínvonal emelésének. A tízéves évforduló mellett nem mehetünk el szótlanul. A jövő érdekében kell be­szélnünk a jelen feladatairól is. Ma már tekintélye van a nagyüzemi gazdálkodásnak. Termésátlagok szempontjából általában mindenütt túlszár­nyalták az egyénileg gazdál­kodókat. De még így sem tettek meg mindent. Nekünk a mérték nem az elmaradt kisüzem, hanem a modern gépesített mezőgazdaság. A magyar viszonyok között nem 2—3 mázsával kell túlszár­nyalnunk a kisparaszti gaz­daságok 7—8 mázsás búza­termését, hanem legalább 10—12-vel. Ez nem a távoli jövő feladata. Nem telik be­le még tíz év s a mai ter­melőszövetkezeti gazdasága­ink elérik ezt. emcsak termésátlagok tekintetében kell a fa­riagyüwmi gazdaságok széles ]u eisö gazdájának lenni a tábláira méreteztek, mert kel­lően csak ott használhatók ki... A párt útmutatása, a szov­jet példa alapján megkezdő­dött a szocialista nagyüzemi gazdaságok szervezése. Az öt­hat holdak, az egyházi és községi földekkel, együtt több­száz holdas gazdaságokká ala­kultak. E nagy területű gaz­daságok gazdája nem a föld- birtokos, vagy a kulák lett, hanem a szövetkezetbe tö­mörült dolgozó paraszt és agrárproletár. így jöttek lét­re Bereden, Érsekvadkerten, Diósjenőn, Romhányban, Er- dőtarcsán, a megye más köz­ségeiben a termelőszövetkeze­tek. Állatok, gazdasági felszere­lés, vetőmag nélkül nekivág­tak az új élet megteremté­sének. A dolgozó nép álla­ma adta a vetőmagot, az állatot, a gépet, hogy a volt kizsákmányoltak biztosíthas­sák jövőjüket. Nem szüksé­ges bizonyítani, hogy a ka­pitalista állam ilyet nem tesz. A kapitalista államnál csak a pénz, a vagyon dönt. Hitelt csak vagyonra adnak. A dol­gozó nép szorgalmára a ka­pitalista állam nem ad hi­téit. A mi szocialista álla­munk adott, mert nálunk a legfőbb érték a dolgozó em­ber. Tudtak volna a berceli- ek, vagy a cserhátsurányiak e támogatás nélkül még csak megmozdulni is? Nem való­színű. lMTa pedig traktora, teher- autója, fejlett állat- állománya van a cserhátsu- rányi Szabadság Tsz-nek, s nem utolsó sorban tekintélye a falu előtt, mert a tsz-tagok jobban élnek a falu egyéni­leg dolgozó parasztjainál. Ugyanez mondható el a ber­tsz-nek, hanem a belterjes gazdaság fejlesztésében, s a munkafegyelemben is. A munkán osztozkodó termelő­szövetkezeti tag nem valami épületes látvány. Pedig ilyen jelenség tapasztalható Szé- csényben, Balassagyarmaton, meg Romhányban és máshol is. A takarékosság kérdéséről is kell beszélni, amikor a jövőről beszélünk. A takaré­koskodásnak főleg a meglévő állójavak megkímélésével kell kifejeződni. Nem szabad en­gedni, hogy a tsz épületei úgy nézzenek ki, mintha el akarnának szaladni. Még olyan jól gazdálkodó tsz-ek- nél is ez tapasztalható, mint a nagyoroszi Üttörő, vagy a balassagyarmati Előre és a palotási Május 1. Termelő- szövetkezet. Jobban kellene becsülni a felszereléseket is. Nem sza­bad engedni, hogy esőben, sárban kinn legyenek a gé­pek, a kocsik a szabad ég alatt, mint Galgagután, Diós­jenőn, Ludányhalásziban. Jó lenne, ha a jövőben ter­melőszövetkezeteink többet törődnének a saját portájuk­kal is. Gazdasági téren már bebizonyították fölényüket a kisüzemi gazdaságokkal szem­ben; itt az ideje, hogy e téren is váljanak a falu első gazdáivá, akiknek a portáján mindennek megvan a maga helye, s rend és tisztaság uralkodik. A gazdátlannak tűnő épületeket egy kis gon­dos munkával helyre lehetne állítani, a rendetlen szövet­kezeti udvarokat egy kis szépérzékkel rendbe lehetne hozni. Erre azért is szükség van, mert a pusztulásnak in­dult épületek, ha tönkre men­nek a közösséget károsítják meg. De takarékoskodhatunk a munkaegységgel is. Az ér­demtelenül beírt munkaegy­ség a közösséget károsítja meg. Ezt be kell látni min­den termelőszövetkezeti tag­nak, aki jövőjét a nagyüze­mi gazdaságban látja. TP íz év nem sok idő, mégis sokat lehet ten­ni tíz év alatt, ha a felsza­badult nép energiáját az épí­tő munkára használja fel. Tíz év alatt körvonalaiban ki­rajzolódott falun a biztos jövő képe, s boldog az az ember, aki az új, szocialista falu kialakításának harcosa lehet. Kata János J\AÁ, sütjtÁej felüti Szorgos munka Érsekvadkerten (Tudósítónktól.) Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet tagsága is jógazda módjára minden kis időt kihasználva már Húsvét- ra végzett a tavaszi kalászo­sok vetésével. Az aprómag­vak elvetése után április 24- én még a 10 holdas szerző­déses burgonyát is földbe- tettük. A tavaszi szántást be­fejeztük, általában igen jól halad minden munka. Nem kis része van az eddigi munkák elvégzésé­ben új agronómusunknak, aki nagy szerepet vállalt a munkák szervezésében és irányításában. Dicséret illeti a gépállomást is a munkák gépesítéséért. Most a kapálások előtt is találunk munkát. A vetése­ket boronáljuk, s készülünk a kukorica ültetésére és a dohány palántálására. Az idén főnövényünk a dohány lesz, mivel 16 kh területen termeljük. Három kh terüle­ten kertészetet is létesítünk. A munkaigényes terme­lés mellett tagságunk ko­moly beruházásokkal is fog­lalkozik. Ebben az évben 3b 000 forintot fordítunk juh- hodály tatarozásra, épí­tünk egy négy szakaszos dohánypajtát és tejhűtőt. A költségek nagyobb részét saját erőnkből fedezzük. Jól dolgozik a KISZ ki­segítő brigád is. Reszt vesz­nek a társadalmi munkában. Helyrehozták kultúrtermüket, elkészítették a színpadot, s az iskolás gyerekkel együtt 22 kh területről szedték le a kukoricacsutkát. A tsz ve­zetősége lemezjátszót adott a KISZ-nek, valamiint a kul- túrcsoport munkájának in­dulásakor 400 forintot. A kul- túrcsoport jólsikerült előadá­sát Érsekvadkerten kívül Te­reskén is bemutatták. A be­folyt pénzből 200 forintot az óvodának adták, hogy játé­kokat vásároljon belőle a gyermekek részére. 20 kh silókukoricát vetnek A Karancskeszi Állami gazdaságban befejezéshez kö­zeledik a vetés. Tavaszi árpából 87, zabból 41, takar­mány borsóból pedig 70 holdat vetettek. Csupán a siló­kukoricából van még hátra 20 hold vetetlenül. Lassan végeznek 1000 hold föld műtrágyázásával is. Ka- tasztrális holdanként 50—150 kilogrammot szórnak ki, me­lyik terület, hogyan kívánja meg. Általában egy holdra egy mázsa húsz kilogrammot szórnak. Megkezdődött a palántázás Pásztón A Pásztói Állami Gazdaság kertészete a napokban befe­jezi az áttelelő őszisaláta és a hónaposretek szállítását. Ed­dig több mint 10 ezer csomó hónaposretket és 7 ezer fej áttelelő őszi salátát és 3 ezer csomó őszi kiültetésű zöld­hagymát adtak el a salgótar­jáni iparvidéken, valamint a budapesti Nagycsarnokban. Még mintegy 10 ezer csomó retek és 4 ezer fej saláta várja az elszállítást. A kertészetben megkezdték a palánták kiültetését a sza­badba. 10 kh. területen meg­történt a korai káposzta és karalábé kipalántázása. Május első hetében megkezdik az exportra szerződött csípmen- tes cecei paprika kipalántá- zásást is 15 kh. területre. A paprikatermésből 400 mázsát exportálnak, a többit az ipar­vidéken kívánják értékesíte­ni. 20 kh. területen kikelt, és szépen díszük a zöldborsó. Keresettek a mezőgazdasági kisgépek A kállói földművesszövet­kezet körzetéhez tartozik az erdőkürti és az erdőtarcsai bolt is. A legnagyobb for­galom áprilisban az erdőkür­ti földművesszövetkezetben volt. Ugyanis 129 000 forint értékű árut vásároltak a köz­ségbeliek. A legkeresettebbek a mezőgazdasági kisgépek és a lószerszámok voltak. De elvittek egy mosógépet is. Most az a panasz, hogy kö- zületeknek nagyobb tételű árut a körzetben csak a kál­iói földművesszövetkezeti bolt adhat, ezt is csak 1500 fo­rint értékig. Ettől nagyobb összegben a körzet egyetlen boltja sem szolgálhat ki kö­zületet. Helytelen ez a ren­delkezés, hiszen ne mondjunk mást, csak a szecskavágó ára 2000 forint körül mozog. 400 000 facsemetét- ültéinek el A litkei erdészetben még áprilisban megindultak az er­dősítési munkálatok. A 40 hektárnyi terület fásításán mintegy 150 ember dolgozik. Körülbelül 400 000 csemetét ültetnek el, nagyob’oára erdei fenyőt, de lesz lombhullató erdei fa, tölgy és juhar is. Befejezték a burgonya vetését is (Tudósítónktól.) Hogy későn jött a tavasz, későn tudták megkezdeni a tavaszi munkát is a berke­nyéi Petőfi Termelőszövetke­zetben. De már elvetették 23,5 katasztrális holdon a ta­vaszi árpát, 10,5 katasztrális holdon a zabosbükkönyt, ezen kívül borsót, tavaszi telepí­tésű lucernát, vörösherét és a cukorrépát is a földbe tették már. Ä talaj előkészítésére különös gonddal ügyeltek. A cukorrépa talaját például a kötöttsége miatt tavasszal szántották, majd kétszer gyü- rüshengerezték és kétszer tár­csázták. A vetés előtt pedig nehézfogast és a simahengert is alkalmazták. Befejezték a burgonya ve­tését is. A hátralévő tavaszi munkákkal is végeznek rövi­desen. Silókukorica a jövő takarmánya nek nagy sikerrel. Elérték azt, hogy bevezetve a silókukorica­takarmányozást, naponta négy literrel nőtt tehenenként a tejhozam. Ez is bizonyítja, na­gyon kifizető a silókukorica termesztése. Termelése gazdaságos, mert teljesen gépesíthető. Másfél hold elvetéséhez és növény- ápolásához együtt elég egy ember egy napi munkája. — Nagy tömegű silót ad, holdan­ként 500—600 mázsát. Betaka­rítása teljesen gépesíthető. A bemutató után hazafelé menve, felvetődött bennünk a gondolat: milyen jó lenne, ha a termelőszövetkezetek már ebben az évben megpróbál­koznának a silókukorica ter­mesztéssel. Javasoljuk: a megyei tanács indítson mozgalmat, szervezze meg a silókukorica termesz­tést a termelőszövetkezetek­nél, hogy már ebben az évben minden termelőszövetkezetben legalább 5 kh silókukoricát termesszenek. Még a vetéssel nem késtek el, sőt később is vethető, mert a csöveknek nem kell beérni. Jó lenne, ha a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya kijelölne egy fele­lőst, aki a silókukorica ter­mesztés kérdéseivel foglalkoz­na, s ellenőrizné a termelést. Szovjet barátaink tanácsait ha megfogadjuk, több tejhez, húshoz, pénzhez juthat a ter­melőszövetkezeti parasztság, az egész magyar dolgozó nép. — ta — Vessük négyzetesen a kukoricát egyénk termelőszövetke­zetei és egyénileg gaz­dálkodói 1956-ban ismerked­tek meg a kukorica négyze­tes vetésével. Abban az év­ben nyolc négyzetesen vető gép több mint 500 kh-n szór­ta földbe a magot. Ez az el­járás lehetővé tette, a jobb gépi kapálást. A négyzetesen elültetett és géppel művelt területeken az eredmény nem is maradt el. Bár helyenként gondot okozott a gép beállí­tása, azonban ezzel mint minden új bevezetésével, szá­molni kellett. 1957 tavaszán gépállomásainkon elhanya­golták a négyzetes vetést. Mindössze 30 kh-n alkalmaz­ták. Bár az 1957-es kukorica- termés kielégítő volt, még sem lehet vitás, hogy négy­zetes vetés esetén nagyobb terméseredményt lehetett vol­na elérni. Ez év tavaszán is elérkez­tünk a kukorica vetés idő­pontjához. Szükséges, hogy a gépállomásokon lévő négyze­tesen vetőgépeket jól ki­használva erre a munkára, idejében biztosítsák. Számol­ni kell azzal, hogy ezen a téren a gépállomások már rendelkeznek tapasztalattal. Tehát az 1956-os hibák nem fordulhatnak elő. Termelő- szövetkezeteink ne idegen­kedjenek az új eljárástól, mert bebizonyított tény, hogy a négyzetesen vetett kukori­ca nagyobb termést biztosít. Nem beszélve a gyorsabb gé­pikapálásról. Tehát feltétlen előnyös a tsz részére, figye- lembevéve azt is, hogy a négyzetes vetés munkadíja azonos a soroséval. négyzetes vetés gondo­latával már korábban kellett volna foglalkozni gép­állomásainknak. Kellő felvi­lágosító munkával már a szerződések megkötésekor, fel kellett volna hívni a tsz- ek figyelmét a négyzetes ve­tés előnyeire. Sajnos, ez el­maradt azért, mert egyes gépállomási szakemberek ide­genkednek a bonyolultabb munkafolyamatok bevezeté­sétől. De még nem késtünk el. Ha azonnal hozzáfogunk az előkészítéshez, úgy behoz­ható a szervezés területén keletkezett lemaradás. A gép­állomási dolgozókon a sor, bizonyítsák be: tudnak ezen a területen is eredményes munkát végezni. Langyos tavaszi szellő len­gette a fejlődésben kissé visz- szamaradt gabonatáblák zöld leveleit, s hordta szerte a nyí­ló virágok illatát. A távolból motorzúgás hangzik, és autók haladnak a keskeny földuta- kon. A mezőn dolgozó embe­rek egy pillanatra arra for­dulnak, mondanak valamit magukban, s dolgoznak to­vább. Nem szoktak autók járni a besnyői határban, most mégis egész karaván halad. Valami nagy dolog készül, valami rendkívüli esemény színhelye a mező a Sallai Termelőszövet­kezet birodalma. Egy hatalmas tábla szélén emberek gyülekeznek, embe­rek, akik száz kilométereket utaztak, hogy eljöhessenek ide, s szemtanúi lehessenek egy új, nagyszerű dolog kezdemé­nyezésének. Nem titok, itt találkozott a szovjet silókuko­ricatermelési szakemberek egyik csoportja a dunántúli mezőgazdasági szakemberek­kel. A szántóföldön egyenletesen zúg a Zetor és húzza a hatso­ros, négyzetes kukorica vető­gépet. Mindössze két ember dolgozik a gépen, amely egy nap alatt 18—20 kh területen végez négyzetes fészkes ve­tést. A vetőgépen napbarnított arcú, alacsony, zömök ember áll — Sevcsenko brigádvezető. Feszült figyelemmel kísérik az emberek a gépek munkáját, majd utána meghallgatják a silókukorica termesztési szak­ember — a másik Sevcsenko — rövid előadását. A pacsirtadalos délelőttön Hruscsov elvtárs személyes küldötte elmondotta, nemcsak tapasztalatot átadni jöttek Magyarországra, hanem ta­nulni is, mert a magyarok jó kukoricatermelő nép, ebben az országban 28—30 mázsás száraz kukoricatermést is be­takarítanak egy holdról. Sev­csenko elvtárs megjegyezte, ha tovább javítanánk az agro­technikát, a 40—50 mázsás át­lagtermést is elérhetnénk hol­danként. A szovjet elvtársak külde­tésének célja átadni a silóku­korica termelés területén szer­zett tapasztalataikat. A silóku­korica termelésnél az a cél, minél nagyobb csövek terem­jenek, mert érés előtt a szá­rat a csövekkel együtt hasz­nálják fel. Ez nagyon előnyös, mert ez a siló tápanyagokban gazdag. Míg egy kh-n termelt száraz szemes kukoricában 16 mázsa keményítő érték van, addig az ugyanilyen területen termelt silókukoricában 42 mázsa. Szovjet barátaink elmond­ták, hogy egyes kolhozokban a silókukorica termesztés be­vezetése után az ezzel takar- mányozott tehenek tejhozama tehenenként évente 1500—2000 literrel nőtt, mint a kalinov- kai kolhozban is. A németek is szívesen termelik a silóku­koricát. Ök általában magyar fajtájú kukoricákat termel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents